Skip to main content

Full text of "II. Rákóczi Ferencz"

See other formats


D" MÁRKI SÁNDOR 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 

MÁSODIK KÖTET 







BUDAPEST 

AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI R.-T. KIADÁSA 

J910 

Ára 1() korona. 



TARTALOM 

DR MÁRKI SÁNDOR. II. RÁKÓCZI FERENCZ. II. KÖTET. 1707-1708. 

Y. KÖNYV. A FÜGGETLENSÉG ÉS EURÓPA * (5 — 86. 1.) 

VI. KÖNYV. NEMZETI KORMÁNY, NEMZETI HADSEREG. . . . (89-236. 1.) 

VII. KÖNYV. A GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG (239 - 360. 1.) 

VIII. KÖNYV. NEMZETI MŰVELTSÉG (363-496. 1.) 

IX. KÖNYV. A FÜGGETLENSÉGI HÁBORÚ (499 — 648. 1.) 



KEPÉK 

Önálló képek: 



Lap 

II. Rákóczi Ferenc/. (A maros- 
németii gr. Kuun-kastély olajfest- 
ményéről) 1 

Rákóczi Resolntiója. 1706 okt. 30. 8 
Az ónodi gyűlés Articulusainak 

első levele 3 2 

Az ónodi gyűlés törvényezikkei- 

nek záradéka 40 

Savoyai Engén 56 

II. Rákóczi Ferencz levele Pekri 

Lörinczhez, 1707 aug. 28 60 

Szienyiavszkij Adámné 64 

Nagy Péter czár 72 

A Westminster belseje 8d 

Stepney sírja a Westminsterben 8+ 
Az ((Instrumentum confoederatio- 

nis» első és utolsó lapja 120 

Rákóczi mint imperátor. (A gróf 
Erdőd}' Károlyné ónodi kastélyá- 
ban őrzött olajfestményről) 148 

Kurucz vezényszavak 152 

Rákóczi Kun Istvánt ezredessé 

nevezi ki. (1708 okt. 23.) 161 

Sréter János 212 

Rákóczi éremnyomói az Erdélyi 
Nemz. Múzeumban 240 



Lap 



<7- 



A selmeczi alsó- és felsőbánya- 
müvelés képe Marsigli «Danu- 



bius»-ában 260 

Rákóczi Ferencz uradalmai 296 

A Duna térképe Marsigli « Danu- 
bius »-ából 348 

A kuruezok postái, hidjai és 

révei 352 

Szent Imre képe a kolozsvári 

egyetemmel 1728-ból 420 

II. Rákóczi Ferencz 441 

A «Mercurius Veridicus» 1705 
május 30-iki számának 1. oldala 456 
A «Mercurius Veridicus» 1705 
augusztus 16-iki számának i-sö 

oldala 460 

Gróf Koháry István 468 

Zichy Péter, a költő 472 

((Kurucz tárogatós» 480 

Eszterházy Pál zenei műsora ... 482 

Mányoki Ádám önarczképe 488 

Gr. Esterházy Antal 524 

31. Károlyi Sándornak a kisfaludi tá- 
borban (1708 aug. 10.) kiadott 
intimatiója 536 

32. Az egri görög templom belseje 620 



20. 



24 



Szövegbe nyomott képek 



Czímlap. Tervezte Dörre Tivadar 

Onodvár romjai 

Berkess András váczi püspök ... 
Ónod és a körömi felsik térképe 
Az ónodi vár romjai. Cserna K. 

rajza 

Gróf Forgách Simon elfogatása 
Turócz vármegye (Bél térképéről) 
A Rakovszky-család czimere ... 
Az Okolicsányi-család czimere..., 

Rakó vszky levágatása 

Turócz vármegye czimere 

Rákóczi felülbélyegzett pénze ... 

r. József király 

A szerencsi templom. Dörre Tiva- 
dar rajza 

Az ónodi országgyűlés emlék- 
oszlopa 

I. József király 

II. Rákóczi Ferencz 

Esterházy Pál nádor 

A leleszi konvent főkapuja 

Potoczki István névaláírása 

A krakkói királyi palota 

Varannó és Homonna vidéke ... 

Berthóti Ferencz névaláírása 

Varsó 

Mencsikov Sándor herczeg . 

B. Stralenheim 

Nagy Péter czár (Le Roy metszete) 

Stuart Jakab 

Stepney czimere 

Károlyi tervrajza Arad váráról... 

III. Ahmed szultán 

( )rosz császári koronázási jelvé- 
nyek • 



I 


33. 


5 


34- 


7 




9 


35- 




36. 


13 




14 


37" 


17 


38. 


19 




19 




23 


39- 


25 




27 


40. 


3i 


41. 




42. 


38 




41 


43- 


44 


44. 


45 




49 


45- 


53 


46. 


54 


47- 


56 


48. 


óo 


49- 


61 


50. 


67 


5i. 


69 




72 




77 


52. 


79 


53- 


80 


54- 


81 


55- 


83 


56. 




57- 



Fejlécz Marsigli « Danubius »-ából 89 
Rákóczi pecsétje az ónodi gyűlés 

meghívóján 91 

Rákóczi fejedelmi nagypecsétje 93 
Rákóczi pecsétje 1707 szeptem- 
ber i8-ikán Pekryhez írt levelén 94 

Rákóczi gyürűpecsétje 95 

Az udvari ünnepségek terme 
Kassán (most a tiszti kaszinó 

olvasóterme) 97 

Gróf Barkóczi Ferencz névalá- 
írása 105 

Aszalay Ferencz névaláírása 112 

Jánoky Zsigmond névaláírása... 113 
Rákóczinak Pápay János által 
íratott utasítása Ilosvay György 

számára 115 

Ebeczky Sámuel névaláírása 116 

Magyarország szöv. vármegyéi- 
nek s városainak térképe 119 

Magyar nemesek 121 

Eperjes 123 

Magyar nemes asszony 125 

Toroczkói kuruezházak 129 

Tarpa város pecsétje 131 

Kőszeg. Cserna Károly rajza ... 132 
Bírósághoz menő magyar nemes- 
asszony és szász hajadon. M. N. 

Múzeum. (Szendrei után) 139 

A korponai régi városkapu 141 

A korponai vártemplom 145 

Palocsay György névaláírása ... 151 

Kurucz lovascsata 157 

Kurucz harezok Zsibónál 159 

Huszár a gróf Bethlen-féle szé- 
ken 1 160 



MAGYAR 



TÖRTÉNETI ÉLETRAJZOK 



A MAGYAR TUD. AKADÉMIA SEGÉLYEZÉSÉVEL 

KIADJA 

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT 



SZERKESZTI 



D R DEZSI LAJOS 



BUDAPEST 

AZ ATHENAEUM R.-TÁRSULAt KÖNYVNYOMDÁJA 

1909 



r r 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



IRTA 

D R MÁRKI SÁNDOR 

A BAY ILONA-PÁLYADIJJAL JUTALMAZOTT MŰ 
II. KÖTET 

1707—1708 



BUDAPEST 

A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT KIADÁSA 
1909 



THALY KÁLMÁN EMLÉKÉNEK 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 
(A marosnéraetii gr, Kmin-kastcly olajfestményéről.) 




o o^ö o o io b c>b O ö^a o ^cT^^T^o O O O 



ÖTÖDIK KÖNYV 



A FÜGGETLENSÉG 
ÉS EURÓPA 




2. ONODVAR ROMJAI. 




I. 

AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS KEZDETE. 

(1707.) 

fejedelem várva várta, Ónodon mikor kezdheti meg 
azt a munkát, a melylyel — mint meghívó levelében 
írta — «földre taposott édes hazánk törvényes szabad- 
ságait régen óhajtott virágzó állapotára hozza» és a nemzet 
igazságos ügyét, ha már a béketárgyalásokon nem tehette, az 
országgyűlésen jó megegyezés által hasznosan végezze be. 
A vármegyék követei közül a nyitraiak, trencséniek, turó- 
cziak még nem érkeztek meg, de a fejedelem tovább nem 
várakozott rajok. A rendek már különben is tartottak érte- 
kezleteket a fejedelem üdvözlése és a sérelmek összeírása 
ügyében s 27-ikén a szenátus is megkezdte tanácskozásait. 
Az ónodi országgyűlés ' megnyitása napján, május 31-ikén reggel 
8 órakor a fejedelem a rendekkel az ország sátorában a Szent- 
lélek segítségül hívása mellett misét hallgatott, azután kíséretével 
visszament a maga sátorába. A rendek azonban együtt maradtak 
s elhatározták, hogy a távollevő királypárti esztergomi érsek 
helyett az egri püspököt, Telekessyt kérik meg az üdvözlő beszéd 

1 Ennek kritikai története, a források bőséges idézésével, Aldásy Antaltól a 
Századok 1895. évi kötetében. 



MARKI SÁNDOR 



tartására. A püspök erre csak a harmadik izenet után vállal- 
kozott, de rögtönözve is igen szép beszédet tartott, mikor a 
fejedelem, a szenátoroktól körülvéve, az ország sátorában 
ír órakor újra megjelent. 

«Most bocsásd el, uram, a te szolgádat — idézte az ószövet- 
ségi Zachariás szavait; — mert látták szemeim az üdvözítőt». 
Ö meg a többi öreg most már vidámabban válhatnak meg ettől 
a világtól, mert látták felséges vezéröket, a ki Isten segedel- 
mével helyreállítja a magyar nemzet régi szabadságát. Örömmel 
üdvözölte öt, hogy szerencsésen hazatért Erdélyből, a hol 
beiktatták a fejedelemségbe. Emlékeztette a czímerében levő 
sasra, a mely merészen száll a magasba. Hazánk is fel fog 
emelkedni elnyomott helyzetéből. A krónikák megírják, milyen 
szomorúságot okozott világszerte, mikor Győr, a kereszténység 
védőfala, elesett; de azt is megírják, milyen általános örömet 
okozott, mikor, Isten csodájára, ismét visszanyertük. A haza 
fölszabadítása ennél is nagyobb örömet fog szerezni. Tartsa 
meg az Isten a fejedelmet szegény magyar hazánk szeren- 
cséjére ! 

A fejedelem meghatva felelte, hogy szíves indulattal végezte 
és végzi a magyar nemzet javára szolgáló súlyos munkát; 
mert tökéletes szeretettel viseltetvén édes hazájához, életének 
nagy veszedelmeivel is istenesen és szüntelenül munkálkodik 
édes hazája régi, óhajtott szabadsága helyreállításán. Örömmel 
értesült róla és szemeivel is látja, hogy a rendek összegyűltek; 
de szomorúsággal tölti el, hogy a vármegyék és egyéb rendek 
egy része nem törődik a nemzeti ügy előmozdításával, s megveti 
a haza dolgainak szorgos elővitelét. Egyesek azt halogatásukkal, 
távolmaradásukkal mintegy szándékosan késleltetik, holott az 
ellenség nagy szorgalommal folytatja a maga incselkedő hadi 
műveleteit. Mielőtt tehát megtenné előterjesztéseit és kifejtené, 
mi végre hítta össze a rendeket, mindenekelőtt tudnia kell, 
akarnak-e munkához látni, vagy megvárják a távollevőket? Hogy 
pedig más alkalommal hasonló késedelmek ne gátolják a haza 



I. RÁKÓCZI FERENCZ 




3. BERKESS ANDRÁS VÁCZI FÜ.SI'ÖK. 



boldogulását: nem kívánnak-e a jelen esetben valami büntetést 
kiszabni? 2 

A rendek, némi vita után, elhatározták, hogy egyesek távol- 
létében is munkához látnak, az elmaradókat pedig — azok 



2 Telekessy és Rákóczi beszédének naplója után. Rákóczi-tár, 1. 8. és MHH. 
menete Beniczky és a bártfai követek xxvn. 130—132. 



8 MÁRKI SÁNDOR 

kivételével, kik a nagy árvizek miatt nem jöhettek idáig — az 
1498:1. t.-cz. 3. §-a értelmében pénzbirsággal büntetik. Ezzel a 
fejedelem fölkelt s az ülés véget ért. 

Aznap délután s másnap hajnalban a rendek gyűlése kívána- 
tosnak tartotta, hogy az előterjesztéseket ne tárgyalják mindjárt 
felolvastatásuk után, hanem rendek szerint két vagy éppen három 
táblára oszolva vitassák meg. Keresőket Berkess András 
váczi püspök terjesztette a fejedelem elé, a ki ezek után a nyilt 
ülésben megjelenvén, arra intette őket, hogy előterjesztéseit a 
közjó szempontjából tárgyalják. Ezt a gyűlést is egyedül a közjó 
előmozdítására hítta össze. Vegyék tehát azt szívökre s bizo- 
nyítsák be közindulatukat. 3 Erre Labsánszky János szenátor, 
mint egyúttal a szenátus kanczelláriájának igazgatója, felolvasta 
a fejedelem előterjesztését a megokolással együtt. 4 A fejedelem 
kifejezte örömét, hogy két esztendő alatt most másodszor 
gyűlhetnek össze szabadon és sok szélvész után ma nyugal- 
masabb parthoz jutottak. Mióta vezérlő fejedelemnek válasz- 
tották, igaz, eltökéllett szívvel csak azt akarta, hogy hivatalának 
megfelelvén, édes nemzete boldogulását minden úton keresse a 
melléje rendelt szenátussal. Boldog reménységök napja még nem 
virradt fel, de Isten megszégyenítette ellenségeiket. Most már 
nemcsak idegen nemzetek történetéből, hanem a magukéból is 
tudhatják, milyen haszna van a nemzeti szövetkezésnek. Meg- 
czáfolták azt a hitet, hogy a magyar állhatatlan, hűtelen. 
Az ellenség az ő haszonlesésének tulajdonítja a béketárgyalások 
felbomlását. Hálóba akarta keríteni őket, mikor a nemzet 
kívánságait egy hatalmában levő oszággyűlésen akarta tár- 
gyalni. A fegyver jogán óhajt eljárni Erdély s az újszerzeményi 
bizottság ügyében s újból a maga jobbágyává szeretné tenni 
a nemzetet. Miként bízhatnának olyan országgyűlésben, a mely- 
lyel nem közlik 24 vármegye szövetségének egyhangú kíván- 
ságát s a hol nemzettagadó urakból állana a többség? Inkább 



? A bártfai követek naplója, 134. 4 Közli Szalay, vi. 411 



17- 



x> 




JLV 






ív/mm vaátm/aétytkr ív/&j»i$& i ^ 






pyv-rtA' c-p fru 



'»míC} itt/i^, 






9r> 




sn: £t7*?&C sxuzáítf /e/fej? *?>$** /v£Z 























'?&& 

w^g 



RÁKÓCZI RESOLl 



/ 






r 









J 2T 2 O ■ • 









\r,ipy<r /forr. 






Z^^e^JC, 






||Lr r»ám^£#3»*MW^ ' rr*.** ' fn*g*'<>0 <&wJ&*?i ftytr^&ft,^^ -J*yp*j6r*rt- &a?0±r?*$ML. ■*-Té//Yj+T» i 
4><' '-rry J*>*r *Zt* ™/~ .^spy***<Zy*^? *&7r?<tf&/rd^ 



tjtf> 










Arvar* rr^mSnJzi ^tar/f^-'Wc 



'msK, 77*7 y*r>*y irts*-*, >■•* rr> ökj r/te 1 *^^^ Ar < 








A 1 706. OKT. 30. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



hervadjon el ifjúságának virága, mint hogy ilyen nyomorúságra 
vezesse nemzetét. Ilyen hitegetés után csak járomban hízott 
árulók fussanak ; igaz hazafiak inkább a pusztai és az erdei 
vadak módjára nyomorognak. Hatalmas erővel leczkéztette meg 
B békepártiakat, a kik a nemzet ellenségeinek csalárd ígéreteiben 
bíznak ; pedig hitök és hazafiságuk kényszeríti a hadakozásra. 
A portugálok, helvétek, németalföldiek példáját kövessék, a kik, 
ha megijedtek volna a súlyos hadakozásoktól, ma is viselnék 







4. ÓNOD ÉS A KÖRÖMI FELSÍK TÉRKÉPE. 



igáját annak az ellenségnek, a kitől ők szabadulni kívánnak. 
Ez az ellenség tette értéktelenné a rézpénzök becsét is, úgy, 
hogy most nem is gondolhatnak értéke visszaállítására; s a 
háborút üres erősségekkel, töltetlen ágyúkkal kell folytatniuk, 
vagy módot találniok, hogy mindenkinek rendes fizetést adjanak. 
Tavaly a seregre rézpénzben 5.693,046 forintot költöttek s /él- 
évre a legnagyobb takarékosság mellett most is 2.691,640 
forintot kell költeniök, holott a kincstári javak és a harminczadok 
nem jövedelmeznek többet 495,475 forintnál. Ha tehát a nemesek 
idegenkednek a személyes fölkeléstől, váltsák meg magukat 
annak terhe alól. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 2 



lO MARKI SÁNDOR 

A fejedelem élőszóval is buzdította a rendeket, hogy elő- 
terjesztéseiről tanácskozzanak s ha a hazára üdvösebbet java- 
solhatnak, tegyenek indítványt. Majd újabb kötelező Ígéretet 
tett, hogy intézkedik az elkobzott javak visszaadása ügyében. 
Mivel pedig nádort, országbírót, ítélőmestereket a folytonos 
háborúk miatt nem választhatnak, a pörös ügyek intézésére 
válaszszanak 24 bírót, a kikből két főtörvényszéket alakítsanak : 
egyet Eperjesen s egy másikat Korponán. s Azután maga is 
végighallgatta a nagyszombati békebiztosok jelentését, a mely 
azzal végződött, hogy «a német nemzet sohasem volt őszinte 
alkuvásaiban és csak rászedni törekedett a magyarokat)). 
Az országgyűlés erre «a nem elég hazafias)) császári biztosok 
(Széchenyi Pál és Szirmay István) javait elkobozni rendelte, mire 
a fejedelem az ülést bezárta. 6 

A rendek egy részének sehogysem tetszettek a nagy 
elhatározást követelő előterjesztések s nem vármegyék, hanem a 
négy kerület szerint akarták leadni szavazatukat. A fejedelem, 
a kivel üzenetek útján érintkeztek, a június 3-ikán tartott ülésben 
élőszóval is kijelentette, hogy ezt különösnek tartja. A német 
időkben a bécsi kormány beérte 2 — 3 megvásárolt vagy leköte- 
lezett ember nyilatkozatával, míg ő mindnyájukat kész meg- 
hallgatni s előtte mindenki szabadon beszélhet. Hajthatatlanul 
megmaradt kívánsága mellett, a melyet Bercsényi is támogatott, 
hogy ebben a kérdésben vármegyénként és fejenként a másnapi 
ülésben nyilatkozzanak. Az uzsora dolgában azonban a rendek 
és a fejedelem teljesen egyetértettek s az ellen a június 3-iki 
ülésben szigorú határozatot hoztak. «Valóban fájdalmas szívvel 
éreztük, — szólt nevökben a fejedelem — hogy sokak hazánk- 
fiai közül, a kikre bízta volna a felséges Isten a mindenekkel 
való jótéteit, annak gazdag és elfogyhatatlan tárházából s 
kegyelméből ingyen vett világi múlandó jókkal visszaélvén, nem 
hogy keresztény szeretetből kívánnák azon egyvérü, de a sok 

S Bártfai napló június i-éről, 136. 6 Horváth, vi. 477. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ I I 

nyomorúságok által minden értékből kipusztult, utolsó szük- 
ségre jutott s elalélt atyjokfiait más idegen, sőt az isteni isme- 
reten kívül levő pogányságnak is nevezetes példájával segíteni, 
hanem hallatlan uzsorákra adván ki maguk költségét, sokakat 
szabadságukból kivetkeztetvén, jobbágyság keserves igájának 
keserves szívvel való felvételére kényszeríttetnek. Micsoda igaz- 
ságnak mondhatja valaki a szükségtől kényteleníttetett édes 
vérének megnyomorítását, uzsora s a törvény által meghatáro- 
zott mód felett való interes meg nem fizetésével nemcsak kevés 
javacskáit, de maguk s gyermekök személybeli szabadságait is 
siralmas járom alá vetni kényteleníttető segítségnek örökös meg- 
rontását?)) 7 

Ezzel a rendelettel Rákóczi örökre beírta nevét a szocziáliz- 
mus történetébe s a nemességet is fölmentette az önzés vádja 
alól. Még élénken emlékeztek arra a hatalmas levelére, a melyet 
a szegény népből kikerült katonák köznyomorúságáról és ennek 
ellenszereiről félesztendővel azelőtt kiadott. 8 Ösmerték fölkelésé- 
nek azt az egyik czélját, 9 hogy a háborúból a szegénység nyo- 
morúságainak teljes megváltása s ne csupán változása követ- 
kezzek. A szocziálizmus történetében felejthetetlenek azok a 
szavai, a mikkel a szomolnoki bányászok sztrájkja miatt meg- 
leczkéztette a gazdasági tanács elnökét. «Mit gondol, — kér- 
dezte tőle I0 — melyik nagyobb ok a haragra : az-e, hogy annyi 
sok szegény embert éhhelhalóvá tesz, a rendet megbontja, a 
hadirendszert és annak órakerekét megállítja; vagy az, hogy az 
urak s mások fizetését ezen ország hasznára el nem törli ?« 
«Azt mondják uram azt mondja — írta máshol 11 — hogy 
(a háborúra) minek adnának, mikor a pénz csak az urak ládájá- 
ban marad s tréfából összemocskolnak, összezavarnak minden 
rendeket. Nem mernek szólani s nemhogy szabadságra menné- 

7 Rákóczi rendelete június 3. Eredetije 9 Az 1703 május 12. manifesztumban, 
az Erd. N. Múzeum oki. törzsgyüjtemé- Thaly, Bercsényi, ír. 471. 

nyében. 10 Rákóczi 1708 márczius 20. Arch. R. 

8 Rákóczi levele 1706 deczember 1. 11. 198 — 200. 

Arch. R. 1. 650 — 2. 11 1708 augusztus 24. U. o. ír. 305. 



12 MARKI SÁNDOR 

nek, hanem nagyobb iga terhe alá vettetvén, még szólniok sem 
lehet». Pedig «csak a gazdag ne nyomja el a szegényt,)) I2 mert 
a szegénység átkozódása és végső kétségbeesése veszedelmesebb 
a gazdagok panaszánál)). 13 Tíz esztendő múlva megkérdezte 
önmagától, mije maradt azokból, a mikkel élt, és a mit még- 
remélhet? Ahhoz az igazhoz fordult, a ki keserves könyekkel 
ette kenyerét, míg ő gazdagságban, tisztességben és minden 
gyönyörűség bőségében lakomázott. Az idő azonban elmúlt 
ezen igazról s a gazdagról és a dobzódóról egyaránt; kettejök 
közül melyik. a boldogabb? 14 Nem is hitte, hogy őneki magának 
egyéb tulajdona lehetne Ínségén, nyomorúságán, gyarlóságán 
kívül. iS 

Nagyon jellemzi ez a szocziális felfogás azt a nagy embert, 
a ki politikai életünkben talán először használta a közteherviselés 
nevét, 16 s a ki annak az elvét ha a megszokott subsidiumok 
fogalmán egyelőre nem ment is túl vele, már mostani előter- 
jesztéseiben alkalmazni akarta. Ez azonban a magyar rendekben 
is olyanforma gyanút gerjesztett, mint imént az erdélyiekben, 
hogy ő, a ki különben is parasztokkal kezdte a szabadság- 
harczot, a köznép megnyerésével akar hatalomra szert tenni. 

Más körülmény is növelte a rendek kedvetlenségét. Gróf 
Forgách Simon fia, majd felesége arra kérte őket, tudakolják 
meg a fejedelemtől a tábornok elfogatásának az okát, rendel- 
jenek pörújítást és engedjék meg, hogy a rab vezér az ország- 
gyűlés elé jöhessen. A fejedelem azonban csak mint magán- 
embereket fogadta rendek a követeit. Szemökre hányta, hogy 
szakadást okozhatnak s figyelmeztette őket, hogy efféle kérést 
csak a nyilt országgyűlésben terjeszthetnek eléje. Mindez eléggé 
mutatta, hogy a fejedelem felségjogait és a felelősség elvét, 
a fejedelemnek és az országgyűlésnek egymáshoz való viszonyát 
rendezni kell s nem lehet egyszerűen a gyakorlatra hagyni. 



12 1708 januárius. Arch. R. 11. 155. 1 $ U. o. 351. 

15 Rákóczi i7iomárczius 18. U. o. 111. 73. 16 17^ márczius 31. és április S. Arch. 

M Rákóczi önéletrajza, 112. R. in. 225., 392. 



14 



MARKI SÁNDOR 



Pl. a rendek egy részének nem tetszhetett, hogy az előterjesz- 
tések tárgyalásánál jelen van a fejedelem is, a ki ugyan buzgón 
hirdette a szólás szabadságát, de, közjogi állásánál fogva, végre- 
hajtó hatalma biztosítékaira is ügyelnie kellett. Június 4-ikén 
e végből nemcsak megjelent az országgyűlésen, hanem védel- 
mezte is a közadózásra vonatkozó előterjesztéseit, a mikben 
Bercsényi támogatta legjobban. A követek egy része, adó 




6. GR. FORGÁCH SIMON ELFOGATÁSA. 



helyett, inkább a kincstári javakban, az ország közjövedelmeiben 
s a tiszteknek és másoknak elajándékozott kincstári javak vissza- 
vételében kereste a fedezetet, a másik pedig a io°/ -os jövedelmi 
adó megszavazásában. A fejedelem, a fedezet legigazságosabb 
módjáról gondolkozván, nem határozott kívánság, hanem 
^kegyelmes vélemény» alakjában kijelentette, hogy úr és szegény 
egyaránt adózzék az után, a mije van. Kifejtette, hogy nem 
lehet ragaszkodni sem a kincstári jószágok, sem a bányák és 
harminczadok jövedelmeihez, mert ezeknek csak a hírök nagy, 
de nem hajtanak többet évenkint néhány százezer forintnál. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 15 

Ebből idáig is vett az ország a tüzérséghez szükséges szereket 
s a hadak számára különféle dolgokat ; de mindez kevés a haza 
mostani szükségei közt. Legigazságosabb adónak a közteher- 
viselést, közadózást tartotta, de erről még nem győzhette meg 
a rendeket. Csupán két millió forintot szavaztak meg olykép, 
hogy ezt az adót porták szerint osztják el, de dikák szerint 
vetik ki, s függőben hagyják a nemesség hozzájárulását. 



II. 
A BÉKEPÁRT MEGTÖRÉSE. 

(1707 június 6.) 

rézpénz ügye a közadónál is hevesebb vitát keltett s 
magával sodorta a békepártot. A fejedelem a meglevő 
érczpénzt 12 millióra becsülte. Abban jobbadán egyet- 
értettek, hogy többet veretni nem szabad s hogy a készletnek 
csak egyharmada maradhat forgalomban. De nagy forrongást 
okozott Bercsényinek az az indítványa, hogy ha a katonákat 
rézzel fizetik, rézzel adósságokat is fizessenek s engedjék meg, 
hogy a zálogbavetett jószágokat necsak ezüst, hanem rézpénzen 
is kiválthassák. Ezt a kisebb nemesek s a katonák zajosan helye- 
selték, s nem fogadták el egyes káptalani és vármegyei követek 
óvását, mivel megbízatásukra nem hivatkozhattak. A fejedelem, 
hogy pártatlanságát bebizonyítsa s minden aggodalmat eloszlas- 
son, a rézpénz dolgát a hétfői, június 6-iki ülésre halasztotta. 1 
A kitűzött időben, kevéssel 8 óra után, ö maga szólalt föl 
először. Úgy hitte, a rézpénz dolgában könnyen határozhatnak, 
mert már eleget gondolkoztak róla s bizonyára rájöttek, hogy a 
rézpénzt nem törölhetik el egészen, mert nincsen ezüstpénzök. 
A libertások értékét mindenesetre olyképen kell szabályozniuk 

1 Beniczky naplója, 10. Bártfai napló, 141 — 142. 




l6 MÁRKI SÁNDOR 

és biztosítniok, hogy — miként Bercsényi a múlt ülésben kívánta 
mindent vehessenek rajta. Isten törvényszéke elé idézte 
mindazokat, a kik a tárgyalásokat szándékosan nyújtják. 

Komoly intése, szép beszéde nem törte meg az obstructiót. 
Berkes András váczi prépost tizenhárom vármegye nevében 
tiltakozott az ellen, hogy a rézpénzzel, mint az ezüsttel, adós- 
ságot lehessen törleszteni, zálogjószágot kiváltani. A fejedelem 
ebben alávaló pártütést, szövetségbontó törekvést látott. Nyiltan 
megkérdezte, van-e fölhatalmazása a tizenhárom vármegyétől? 
Nem hitte, hogy legyen, mert a nemesek ezen az országgyűlésen 
nem vármegyéik képviseletében, hanem személyes joguknál fogva 
jelentek meg; tehát nem is vármegyéik utasítása, hanem saját 
belátásuk szerint, fejenként szavaznak. Bercsényi ungi, Károlyi 
szatmári, Csáki beregi főispánok nyomban megjegyezték, hogy 
vármegyéik ilyen tiltakozásra senkit sem hatalmaztak fel, a mit 
Berkes sem tagadhatott. 2 

Bercsényi szerint a rendek most már láthatják, miért akarta 
a fejedelem, hogy a vármegyék ne ötönként, hatonként, vagy 
kerületenként, hanem mindannyian fejenként, szabadon fejezzék 
ki vélekedésöket. Legújabban Turóczvár megye is rávenni akart 
6 — 7 vármegyét, hogy a béketárgyalások folytatása érdekében 
ne a fejedelemnek, hanem alattomban a többi vármegyének 
írjanak, a mi kétségtelenül ellenkezik a szövetségre letett 
hitökkel. 

Turóczvármegye 1707 januárius 31-ikén 3 valóban körlevélben 
buzdította a vármegyéket, hogy egyesült erővel ügyekezzenek 
megszüntetni a háború következtében rájuk nehezedő terheket, 
mert a kivetések egyenesen ellenkeznek az ország törvényeivel 
és szabadságaival, a melyekért most életöket föltették. Azelőtt 



2 Beniczky naplója, u. Bártfai napló, egyhangúlag. Részletesen 1. Áldásynál, 
142—144. Századok, 1895. 710 — 729. Az oklevél kel- 

3 Tárgyalni már 27-ikén kezdték a szent- téré nézve u. o. 727. és 1875. 189. A vár- 
mártoni közgyűlésen és pedig a ti encséni megye januárius 27-iki ülésének jegyző- 
körlevél kapcsán. A hosszas tárgyalás könyve u. o. 1896. 99- 100. Rakovszky és 
mutatja, hogy a dolog nem ment simán és Okolicsányi levelei ez ügyben u. o. 103— io5. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



*7 



effélék miatt bátran fordulhattak a császárhoz; most azonban 
csak fohászkodva kell nyögniök a terhek alatt. Ennyire még 
sohasem voltak. Hozzájárulás végett közlik tehát a fejedelemhez 
intézett fölterjesztésüket, hogy országuk szabadsága és törvényei 
erdekében annál hathatósabban léphessenek föl. A fölterjesztés- 




7 tl-rócz vármegye. (Bél térképéről.) 

ben magában arra kérték a fejedelmet, hogy adasson választ a 
királynak a béke ügyében adott válaszára. Gondolja meg, hogy 
a király az országgyűlés nélkül nem hozhat törvényt, de az 
ország sem határozhat királyi szentesítés nélkül. A kezességen 
nem kellene múlnia a dolognak, mert nagyobb és erösebb kezes- 
ségre gondolni sem lehet, mint a milyennel Bocskay békéjét 
kötötték. Akkor Alsó- és Felső-Ausztria, Cseh- és Morvaország, 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 3 



^ MÁRKI SÁNDOR 

valamint Szilézia álltak jót, hogy a magyar király sértetlenül 
megtartja a haza törvényeit és szabadságát. A magánügyeket 
a válasz beadása után is elintézhetik. Törvényök és nemesi sza- 
badsaguk megsértését látják abban, hogy az ország közszük- 
ségleteire rendelt vasat és sót magánérdekekre használják. Kérik 
tehát, hogy abban többé fogyatkozást ne szenvedjenek s hogy 
a fejedelem megtartsa őket törvényesen biztosított szabad- 
ságaikban. 4 

Május 12-ikén, mikor a vármegye már az ónodi ország- 
gyűlésre készülődött, újból kijelentették, hogy ezt a határozatot 
az egész vármegye hozta. Ez a határozat Rákóczit nemcsak 
személyes becsületében sértette, hanem magyar érzésében is, 
mert nagyon alkalmasnak látszott ellenforradalom szítására. Úgy 
hitte, hogy a legkisebb vármegye «maréknyi» nemességét s 
Okolicsányi Pál és fia, Kristóf főjegyző izgatta fel, a mit könnyű- 
nek tartott, mert Turóczban minden harmadik nemes az Okoli- 
csányi nevet viseli, a többi pedig rokonságban, sógorságban 
van vele. 6 Már április 12-ikén fogadkozott, hogy «Pál gazdára» 
lesz gondja ezen az országgyűlésen. Szél indítja ezt a nádszál 
módjára hajladozó elmét. Kétségbeesve a háború szerencsés 
végéről, olyan terveket forral, hogy azok következtében béke- 
kötésre kényszerítse. Dolgát azonban, hite ellen, nem nézheti 
behunyt szemmel. 7 A szomszédos öt-hat lutheránus vármegye, 
a hová a turócziak elküldték körlevelöket, azt felbontva vagy 
felbontatlanul küldték vissza a fejedelemhez, a kit biztosítottak 
róla, hogy a felsorolt sérelmeken egyedül a mostan úgyis össze- 
jövő országgyűlésen kívánnak segíteni. Nincs tehát értelme 
annak a vádnak, hogy a fejedelem nagyobb sereget azért vont 
össze Ónod alatt, hogy megrettentse vele a turócziakkal talán 
egyetértőket s hogy a franczia katonaságot Bercsényi és Károlyi 

4 Közli (de hibásan januárius elseji kelet- Gömörben 699 menekült turóczit írtak 
tel) Szalay, vr. 421-3. Századok, 1895. össze. Turul, 1894. 160. 

712 — 714. 6 Rákóczi emlékiratai, 218. 

5 Nem olyan « maréknyi », mint Rákóczi 7 U. o. és Arch. Rákóczianum, 11. 65. 
irta. (Emi. 218.) 1709 július 27-ikén csupán (Bercsényihez.) 



Ii. RÁKÓCZI FERENCZ 



19 



már föl is eskették volna a fejedelem ügyének megbosszúlására. 
Szóra sem érdemes az a gyanúsítás, hogy Bercsényi és a három 
Ilosvay már ki is osztották egymás közt a szerepeket, miként 
fojtsák vérbe az országgyűlési ellenzéket; vagy, hogy maga a 
fejedelem is tudott volna a tervezett államcsinyröl s Ottlyk 
udvarmesternek meg is mondta volna, hogy a gyűlésen olyan 
borzasztó dolgok fognak történni, a miken elbámul a világ/ 





8. A RAKOVSZKY-CSALÁD CZÍMERE. 



9. AZ OKOLICSA.NYI-CSALAD CZIMERE 



Hiszen ugyanazon hírkoholó is elösmeri, hogy Rákóczi előbb 
vizsgálatot akart indítani ebben az ügyben. 9 A fejedelem az 
Örök Igazság színe előtt jelentette ki, 10 hogy csupán magya- 
rázatot kívánt kérni a turócziaktól; de sem ő, sem más nem 
gondolt arra, a mi szónoklatának hatása következtében történ- 
hetik. 

A mikor tehát Bercsényi csakugyan szóba hozta a turócziak 
frondeurködését, a fejedelem maga is «igaz szívbeli felindulással)) 



8 Vetésy László (évek múlva koholt) titkos tudósítása az ónodi gyűlésről. Sitzungs- 
berichte der phil.-hist. Classe d. kais. Akademie d. Wissensch. ix. 461. Fiedler, A 
vtücke, 1. 292 — 4. 

9 U. o. 293. 

10 Rákóczi eml. 219. 

3- 



20 MARKI SÁNDOR 

fakadt ki azok ellen, a kik a szövetséget megbontani akarják. 
Újból bőségesen kifejtette, elejétől fogva hogyan folytatta a 
haza dolgait. És most, a mikor remélhetné, hogy annyi éjjeli 
és nappali nyugtalanságai után legalább köszönetet nyer, zsar- 
noknak nevezik. Turóczvármegye azt írja más vármegyéknek, 
hogy a mostani iga nagyobb, mint a németek korabeli és hogy 
most még folyamodni sem lehet, mint a császár idejében. Ha 
tehát a német zsarnok módjára bánt velők, a fejedelem még 
nagyobb zsarnok. Felszólítja, álljon elő, a kit ő valaha meg nem 
hallgatott, maga elé nem bocsátott. Vagy melyik az a közteher, 
a mit ő nem a nemes ország javára, ügyünk boldogulására, 
hanem a maga és erszénye hasznára fordított volna? 11 

Rakovszky Menyhért alispán és Okolicsányi Kristóf főjegyző 
turóczi követek a felolvasott körlevelet újra fejtegetni kezdték s 
azzal védekeztek, hogy ők nem törekedtek lázadásra vagy párt- i 
ütésre, hanem csupán sérelmeiket akarták előterjeszteni. A rop- 
pant zajban a fejedelem nem értvén meg szavaikat, közelebb 
szólította, hogy jobban hallhassa őket. És a mikor mindenki 
izgatott volt, őmaga nyugodtan fejtegette, hogy a mit előadtak, 
mindaz természetes következése a háborúnak, a melyet a bécsi 
udvar nyakassága és saját határozatuk következtében szabad- 
ságuk visszaszerzéséig kell folytatniuk. Meg nem foghatja, mit 
panaszkodik éppen Turóczvármegye, a mely a háború kezdete 
óta alig látott más ellenséget, mint a futó Schlicket s helyzeténél 
fogva nem is esik a hadak útjában. De világosan kitűnik pana- 
szaikból, hogy a felsorolt bajok miatt egyeseket vádolnak haszon- 
leséssel. Első sorban bizonyára őt magát. Mert hiszen nagyon 
érdemetlen lett volna arra a megtisztelő bizalomra, hogy fejőkké 
válaszszák, ha elnézte, tűrte volna az efféle rendetlenségeket, 
föltéve, hogy a vármegye mindazt tudatja vele. De kérdi : intéz- 
tek-e hozzá és kik ellen intéztek ilyen panaszokat? Ha pedig 
neki nem panaszkodtak, miért panaszkodtak a vármegyéknek? 

n Bártfai napló, id. h. 144 — 5. 



-^ 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 21 

Turóczvármegye eljárásából nyilván kitűnik, hogy azért nem 
fordult hozzá, mivel öt magát is bűnösnek, vagy legalább részre- 
hajlónak tartotta. De kérdi : az ö rendeletére szedtek-e tőlük a 
rendes közadónál többet, a melyet minden vármegye elfogadott 
és kiszabott? 

Sennyet kanczellár ekkor a turócziak ellen a törvényes eljárás 
megindítását javasolta. A két követ újabb védekezése most már 
a fejedelmet is kihozta sodrából. Szemökre lobbantotta, hogy 
valóságos merényletet követtek el, a mely ellenkezik szövet- 
ségökkel. Turócz megmutatta, mennyire kételkedik az ö sze- 
mélyében, mikor a helyett, hogy eléje, mint a szövetség feje- 
delme elé terjesztette volna sérelmeit, a közegyetértéssel töké- 
letesen ellenkező utakat keresett. Gyógyíttatni akart olyan 
sérelmeket, a miket előadni sem tud. Hiszen azok, a miket 
említett, nem is sérelmek, mert közösek mindnyájunkkal, a kik 
köteleztük magunkat, hogy addig folytatjuk a háborút, a míg 
szabadságunkat törvényeink értelmében helyre nem állítjuk. 
Mindezeknél fogva igazságot és elégtételt kíván a szövetkezett 
rendektől azért a méltatlan és becsületsértő eljárásért, a melyet 
Turóczvármegye vagy tisztjei ellene, fejedelmök ellen elkövettek. 

Hosszú, kínos csend után újból beszélni kezdett. Keservesen 
esik látnia — szólt, — hogy vonakodnak teljesíteni kérését (a 
törvényes vizsgálat megindítását), holott az igazság kiszolgálta- 
tását a szövetség utolsó tagjától sem lehet megtagadni. 

Mivel azonban a csend tovább tartott, a fejedelemnek azt 
kellett hinnie, hogy a gyűlés helyesli a turócziak eljárását. 
Elkeseredett és oly haragra lobbant, hogy nem bírta szívébe 
visszafojtani indulatát, visszatartani könyeit. 1 - 

«Edes nemzetem! — kiáltott. 15 — Hát ezt érdemeltem hazám 
ügye mellett való sok szíves fáradságom után ? ! Ezt érdemeltem 
tőled bujdosásaim után ? ! Életemet, véremet, mindenemet érted 

'- Rákóczi emlékiratai, 219—221. teljes szövegében Tört. Tár, 1895. 527. 

1 3 U. o. 221— a. Bártfai napló, id. h. 145. (Aldásy Antal közlése.) A beszéd szöve- 

Ixakoczi emlékir. 222. Századok, 1895. 7 I 8. gét ezen három változat egyeztetésével 

A nemzeti múzeumban levő ónodi diarium, adom. 



22 MARKI SÁNDOR 

szenteltem föl. Feleségemet, gyermekeimet, szerencsémet meg- 
vetettem. Sőt, a mi több, hozzád való szerelmökért s virágzó 
előbbi szabadságodnak helyrehozásáért édes eleim is, koczkára 
vetvén mindenöket, verőket, hitöket feláldozták. S rólam most 
azt hiszik, hogy hazám kárával kincseket gyűjtök. Nem tehetek 
mást, mint hogy kezökbe adjam azt a méltóságot, a melylyel a 
rendek a szécsényi országgyűlésen felruháztak. Visszavonulok 
erdélyi fejedelemségembe. Készebb vagyok megvonni magamat 
az ország egyik szögletében, mint hogy a várt köszönet helyett 
zsarnoknak mondjanak. Nem tűröm, nem szenvedem el ! Magam- 
mal viszem koporsómba ! Mert te tudod, Istenem, hogy igaz- 
szívü vagyok és privátumot nem kívánok .... Édes hazám, 
ne szenvedd rajtam ezt a gyalázatot !» 

Az erre kitört roppant zajban Sennyei kanczellár újból indítvá- 
nyozta a turócziak pörbefogatását, mit gróf Esterházy Dániel 
tábornok is pártolt. Saját ügyéről lévén szó, a fejedelem fölkelt, 
hogy odahagyja a sátort; azonban Klobusiczky erővel, de tisz- 
telettel visszaültette székébe. Bercsényi a dühtől könyezve riadt 
a rendekre : oly hálátlanok-e, hogy távozni engednék szaba- 
dítójukat, mielőtt igazságot szolgáltatnának neki rágalmazói 
ellen? «Inkább haljanak meg ezek a gazok !» kiáltott s kardjá- 
val Rakovszky vállára csapott. Most már kirepültek a kardok 
hüvelyökből. Károlyi tábornok fejbe vágta Rakovszkyt, ki társával 
együtt menekülni próbált, de Ilosvay Bálint és Imre odakünn is vág- 
ták, úgy, hogy a sátortól nem messzire összerogyott s pár pillanat 
alatt meghalt. Platthy Sándor turóczi ügyvédet báró Zay András 
ellen maga a fejedelem mentette meg, a kinek lábaihoz borúit. 14 

A katonák közt rendkívüli izgalmat keltett annak a híre, 
hogy a sátorban a követek egymást ölik. A fejedelem azonnal 
néhány tisztet küldött a palotások lecsillapítására. A francziák, 

14 Platthy köszönő levele Rákóczihoz mert azt hihették volna, hogy a körlevél 

1707 június 23-ikán. Századok, 1906. 108 — 9. az ö tudtával készült; holott a fejedelem 

Platthy utóbb, június 21-ikén a rendek is megmondhatja, hogy nem tudott arról, 

előtt azzal mentegetőzött, hogy Bercsényi míg a fejedelem nem szólt felőle. (Bártfai 

fölindúlását látva, azért nem szólalt meg, napló, 170.) 



RÁKÓCZI FI-.KENCZ 



23 



a fejedelem életét féltvén, ágyúikat az országgyűlés sátra felé 
fordították. A fejedelem nagysietve szalasztotta megnyugtatásukra 
Zay Andrást, a kinek azt felelték, hogy nekik azt mondták: már 
meg is ölték a fejedelmet s néhány vármegye a császáriakhoz akar 
atállani. Csak Rakovszky holttestének láttára s akkor hittek neki, 
mikor a súlyos sebeivel menekülő Okolicsányit ök maguk fogták el. 




IO. RAKOVSZKY LEVÁGATÁSA. 



A fölhevült urak csakhamar visszatértek a sátorba, a mely 
előtt az egyik követ, Rakovszky, ruháitól megfosztva, holtan 
hevert. Hogy a katonaság a többiekben is kárt ne ejtsen, a 
turóczi nemeseket azonnal őrizet alá tétették s Bercsényi indít- 
ványára törvényes vizsgálatot rendeltek ellenök a fejedelem 
megsértése miatt. 15 



15 Rákóczi emlékiratai, 221—3. Bártfai 
napló, 146. Az ónodi napló, Tört. Tár, 
1895 526—8. Névtelen napló 11. o. 1902. 
415 — 6. Beniczky naplója : Rákóczi-tár r. 12. 
Histor. Bildersaal (1740:1 vn. 98—100. 
Vetésy levele Fiedlernél, 1. 294. Katona 



(Kolinovics utáni xxxvn. 346 — 357. Szalay, 
vii. 419 — 427. Horváth, vi. 479—485. 
Fessler, ix. 614 — 617. Acsády (a Szilágyi- 
féle történelemben), vn. 636—8. Szalay- 
Baróti, ív. 20 — 22. Áldásy a Századokban, 
1895. 715-721. 



24 MÁRKI SÁNDOR 

Másnap, 7-ikén, a rendek az ország sátrában, igen nagy 
csendben és veszteglésben, majdnem egy órahosszat várakoztak 
a fejedelemre. A mint tábornokaitól körn} r ezve megérkezett, 
tiltakozott az ellen, hogy a tegnapi esetet előre megfontolt 
dolognak tartsák. Nem is gondolt reá s el sem képzelte, hogy 
ilyesmi történjék. Azonban végrehajtotta a rendek tegnapi hatá- 
rozatát s most már azt kérdezi, mi a fődolog ezentúl? ^Haza- 
szeretet, egyetértés /» felelte Károlyi Sándor, a ki lelkes szavak- 
ban tett esküt a szövetség hü szolgálatára. 

A gyűlés azután meghallgatta az Okolicsányi kihallgatásával 
megbízottak jelentését s Bercsényi és Károlyi szavainak hatása 
alatt halálra ítélte Okolicsányi Kristófot. Halálra méltónak ítélt 
mindenkit, a ki részt vett a szövetség ellen való lázadásban ; 
vagyonukat elkobozni és a háborúban elesettek családjainak 
vagy az elesetteknek javára fordítani rendelte. Az ország sátrá- 
ról leszakították Turócz vármegye zászlaját s Rakovszky holt- 
teste fölött szétszaggatták, 1639 óta használt pecsétjét pedig 
elvették. Kimondták, hogy Turóczvármeg3 7 ét feloszlatják s a 
többi vármegyék közt osztják szét. Elfogatták Platthy Sán- 
dort, majd Beniczky Gábort, a kik ennek a határozatnak végre- 
hajtására nem vállalkoztak. 16 

Június 9-ikén Okolicsányi Kristófot lefejezték, de a fejedelem 
engedelmével tisztességesen eltemették, míg Rakovszky holt- 
testét az égi madaraknak engedték át. 15-ikén a fejedelem nevé- 
ben Sennyei kanczellár a megejtett vizsgálat alapján a nem- 
vétkesek szabadon bocsátását, a többivel szemben pedig a 
vizsgálat folytatását javasolta. Állásától felfüggesztették a gyanús 
turóczi főispánt, kit csakhamar fogva hoztak a körömi táborba ; 
de megengedték, hogy a fejedelem administratort nevezzen ki 
helyébe, s rábízza a vármegye új pecsétjét, új zászlaját. 11 Az 
országgyűlés tehát megsemmisítette a vármegye eltörléséről 



16 Bártfai napló, 147 — 8. Rákóczi emlék- 17 Beniczk}' naplója, R. T. t. 23. Szá- 

íratai, 223. Beniczky naplója 16. A név- zadok, 1895. 849. ; 1896. 102. (Áldásy Antal 
telén ónodi napló, Tört. Tár, 1902. 416. czikke.) 



II. KAKOCZI FERENCZ 



múltkor hozott határozatát, mely ilyen alakban nem is került 
a törvények közé. A vádlottak mellé a fejedelem ügyvéde- 
ket rendelt s végre is szabadon bocsátotta őket, mert nem 
akart a törvén}' teljes szigorúsága szerint eljárni ellenök. 
Biztosította az angol és a hollandi követeket, hogy fontos 
okai voltak Okolicsányi Pál elfogatására is, a ki nem szá- 
míthat a közbenjáró hatalmak védelmére, mert hűséget eskü- 
dött neki és a szövetségnek. 
Mar azért is le kellett tartóz- 
tatnia, mert naponkint látja, 
hogy más hatalmak sem jár- 
nak el másképen; s nagyon 
jól tudja, hogy adott esetek- 
ben az angol parlament és 
a hollandi kormány hasonló- 
képen cselekedtek. 19 

A fejedelem csakhamar alkal- 
mat adott Turóczvármegyének 
a megtérésre. Megengedte, hogy 
gyűlést tartson, mi november 
22-ikén, 26-ikán megtörténvén, 
kijelentette, hogy rendjei utolsó 

csepp verőkig hívek maradnak a fejedelemhez. Egyúttal meg- 
kérték őt, hogy új főispánt nevezzen ki, adjon új zászlót s 
adassa vissza régi pecsétjöket, levéltárukat. 20 Ez meg is 
történt ; deczember 29-ikén a fogságban elhunyt Révay 
Ferencz főispán helyett Révay Gáspár lett a főispán-helyettes, 
tehát éppen az, a kit a fogoly Okolicsányi Pál ajánlott a 
fejedelemnek. 21 




II. TL'ROCZ VARMEGYE CZIB1ERE. 



l5 > U. o. 1. 129. 

l 9 Rákóczi levele 1707 szeptember 12. 
Simonyi, ni. 340—1. Az Okolicsányi Pál 
kivégzéséről légből kapott hírek u. o. nr. 
359—360., 361 — 2., 428. Okolicsányi Pál 
1709 lebruárius 20-ikán bántatlanul érkezett 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



vissza Bécsbe, honnan halálával telekül - 
tölték a világot. 

20 Századok, 1895. 729. A vármegye 
jegyzőkönyve Thalynál u. o. 1896. 98—102. 

21 U. o. 1896. 109. (Thaly, Az ónodi 
országgyűlés történetéhez.) 



2 6 MÁRKI SÁNDOR 

Ideiglenesen tehát helyreállította a vármegyét, 22 a mit, a 
császári hadak győzelmei után, 1709 szeptember 27-ikén József 
király a maga részéről is megtett. 23 Azóta a vármegye, a véres 
esemény emlékére, mind mai napig vörös posztóval behúzott 
asztalnál tanácskozik. De Ottlyk Györgygyei senki sem kér- 
dezte többé mellette, hogy «midőn hetvenezer lovas, gyalog 
fegyverviselő ember volt Rákóczi hűségén : nem jó lett volna-e 
azon szép fegyvernek erejével megbékélni ?» Es senki sem állí- 
totta, hogy «ez lett volna örökké való emlékezet és a szabad- 
ságban megnyugovásra való emlékezet)). 24 A Bécs felől fúvó 
tavaszi szellőket a nyári melegség megemésztette. 25 



III. 
A FÜGGETLENSÉGI NYILATKOZAT. 

(1707 június 13-ikán.) 

ákóczi fejedelem, saját vallomása szerint, nagyon meg- 
illetődött a tábornokok hirtelenkedése és a saját szavai 
következtében történt vérengzés miatt. Attól tartott, 



a mi be is következett, hogy a szólásszabadság elnémításáról/ 
pártzsarnokságról 2 s arról fogják vádolni, hogy ilyen megretten- 
téssel akarja kicsikarni a függetlenségi nyilatkozatot, az uralkodó- 
háztól való elszakadást. Ezt a házat ő ismételten vádolta, hogy 
— most húsz esztendeje — az eperjesi vértörvényszék rettentő 
hatása alatt mondatta ki az örökös királyság behozatalát. 

22 Egyoldalú tehát i. Józsefnek az az 24 Ottlyk önéletírása. MHH. xxvn. 104. 
1709 július ifikén emelt vádja, hogy az 25 Bercsényi Rákóczihoz 1707 május 4. 
egész Turócz vármegyét proskribálta. Ka- Arch. R. v. 421. 

tona, xxxviii., 533. 1 „Ez az a szabadság - írta Katona, 

23 A vármegye közel egykorú leírása xxxvn. 353. — a melyben a szabad szót 
(Bél, Notitia Hungáriáé novae, 11. 291— tűrni nem szabad. » 

361.) egyebek közt ezt is említi. I. József 2 Harley Medowsnak 1708 februárius 14. 

a vármegye új czímerét az Okolicsanyiak és Simonyi, 111. 361 — 2. (Sacrifice to Paity 
Rakovszkyak czímerképéböl állíttatta össze. Tyranny.) 




II. RÁKÓCZI FERENC/ 2 ] 

De nem hirdethetik-e, hogy annak eltörlését ő is hasonló esz- 
közzel, az ónodi vértörvényszék rettentő hatása alatt kívánja 
kimondatni ? Arra valóban nem hivatkozhatott, hogy az ország- 
gyűlés csak olyasmit tett, a mit — szintén egy szónoklat hatása 
alatt — egy másik országgyűlés már hatodfél százada megtett 
Aradon. De a szenátus, a melyet a viharos ülés után azonnal 
megkérdezett, valami hasonlóra gondolt. Kijelentette, hogy a 
függetlenségi nyilatkozatot a túróczi ármánykodások következ- 
tében nem halasztani, hanem éppen siettetni kell. 

A konvent különben minden izgatottság nélkül tárgyalta 
tovább a rézpénz ügyét, a mely azon ármánykodások véres 
megtorlására vezetett. Pedig 
nem közönséges nyugalom 
kellett június 8-ikán annak 
elhatározásához, hogy a 
libertások értékét 6o° -kal 
csökkentsék, ha már — a 
fejedelem tiltakozása követ- 
keztében — 8o-nal nem csökkenthetik. Idejárult, hogy a devalvált 
rézpénzből mindössze 2,200.000 forintot hagytak meg a forga- 
lomban, ezeket — a csalások és megtévesztések elkerülése 
végett — Szűz Mária képével felülbélyegezték és kimondták, 
hogy több rézpénzt nem veretnek. Más forradalmak is nyúltak 
hasonló megszorításokhoz ; pl. ugyanazon század utolsó harma- 
dában a függetlenségökért küzdő amerikaiak, majd a francziák, 
a kik közül azonban amazok egy, emezek pedig 45 milliárd frank 
értéket egyszerűen megsemmisítettek. Sőt jó száz esztendővel 
Rákóczi után hazánk a külső háborúk következtében olyan kettős 
devalvácziót ért meg, a mely 92°/ -kal csökkentette a papiros- 
pénz értékét. Az ónodi országgyűlés tehát valamennyinél nagyobb 
százalékot mentett meg a közvagyonból. Az így hozott áldozatot 
csak ideiglenesnek és a kölcsön egy nemének tekintette, mert 
a pénzbeli hadisegítség rendezése következtében azt remélte, 
hogy a rézpénz becse önmagától helyreáll. Bizonyára ideálizmus 



12. RÁKÓCZI FELÜLBÉLYEGZETT PÉNZE. 



28 MÁRKI SÁNDOR 

vezette őket, mint Bercsényit, a ki úgy hitte, hogy addig nem 
adózik a magyar, míg a szabadságnak meghozza azt az áldozatot, 
hogy pénz gyanánt fogadja el a libertást. Rákóczinál jobban 
senki sem érezte és érezhette, hogy a rossz pénz hol méltó, 
hol méltatlan sírást, morgást okoz ; de úgy vélte, hamarjában 
nincs annak egyéb orvossága, mint megemlékezni hazánkhoz 
való szeretetünkről és kötelességünkről. 3 Mihelyt nem fogadják 
el, államadósságot kell csinálni, 4 a rézpénz lévén a háború 
alapja. 5 Maga ment elől jó példával: magánpénztára számára 
ezüst helyett mindenütt elfogadta a pecsétes kongóban való 
fizetést ; ne mondják, hogy a rézpénz megvetése tőle származik. 6 

A rézpénz szabályozásával egyidőben (június n-ikén) történt, 
hogy a közadózás végleges tervének elkészítéséig nádori porták 
szerint félmillió forintot vetettek ki a vármegyékre s ez adózás 
alól a fejedelem javait sem vették ki. Ez nem maradt csak 
papiroson. A fejedelem utóbb, mikor észrevette, hogy neki 
mégis kedveznek, saját rovatalát önmaga igazította ki, hogy 
több adót fizessen. 7 Ugyanakkor, mikor a katonaság az ország- 
gyűlés előtt többi közt arról panaszkodott, hogy az ezredekben 
elég katona van, a ki mezítláb kénytelen lován ülni: a rendek 
a fejedelemnek százezer és a főtábornoknak ötvenezer tallért 
ajánltak föl udvartartásra. 8 Bizonyára nagy pénz, mikor az évi 
zárószámadás szerint az ország közönséges szükségleteire mind- 
össze 2,998.967 forintot adtak ki. 9 Azonban a nemzet vezérei, 
idáig a magukéból sokat költöttek az országra, melynek most, 
ha teljesen szakítani akart a császári udvarral, az eddiginél 
kisebb áldozattal kellett gondoskodnia az államfőt megillető 
környezetről. 

A külön állami berendezkedés sokkal nagyobb állami terhek 
fölvállalásával s a társadalomban több takarékossággal járt volna 

3 Rákóczi Esterházy Antalhoz, 1707 6 Rákóczi Darvai Ferenczhez 1707 szép- 
augusztus 24. Arch. R. 11. 85. tember 2. Arch. R. 11. 607. 

4 U.-ö Károlyinak, 1707 szeptember 11. 7 Beniczky naplója. RT. 1. 14., 75. 

U. o. 11. 97. 8 Bártfai napló. MHH. xxvn. 153., 158. 

5 Rákóczi emlékiratai, 235. 9 Névtelen napló. Tört. Tár, 1902. 416. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 2£ 

együtt. Mondogatták is, hogy ha behozzák a közteherviselést) 
bizonyára kevesebben járnak bársonyban, mert minden adófizető 
számot vet az erszényével. 10 De Bercsényi mégis helyesen 
jellemezte a közhangulatot. «Falustól menjünk inkább, mintsem 
adózzunk ! Ugyanis jobb adjból lett a jobbágy ; most sok job- 
bágyból lenne jobb ne adj. Ezerszer meghalna inkább, ha fel- 
támadhatna. Én erről, felséges uram, azt tartom, a mit Curtius 
ír," olyan most az egész hazánk. Ha hír üti a fülünket, felbuzdul 
a vérünk et objecta movent sensus, ex radice affectus» : a dolgok 
gyökerestül megmozdítják az érzelmeket és a szenvedelmeket. 12 

Pünkösd napján a fejedelem a rendekkel együtt zenés misét 
hallgatott s két órahosszat figyelt Kürtössy András esztergomi 
kanonok és tornai főesperes szentbeszédére. 13 Másnap, június 
13-ikán délelőtt istentisztelet után M az országgyűlés csöndesen 
kezdődött. A rendek már a törvényezikkeket szerkesztő bizott- 
ságot is kiküldték. 15 Csak délután 16 került sor az országgyűlés 
valódi feladatára. 

A fejedelem újból felolvastatta előterjesztéseinek a béke- 
alkudozások meghiúsulásáról és az Ausztriai Ház magatartásáról 
szóló részét s azután ő maga szólalt fel. Részletesebben kifejtette 
az ottan mondottakat és beszámolt a haza állapotáról. Az Ausz- 
triai Ház hazafiak útján, de színesen kezdte tárgyalni a békét; 
hazafiak útján akarta hálójába keríteni Magyarország szabad- 



10 Bártfai napló, 172. 416. mondja, hogy délután is sessio volt, 

1 1 De rebus gestis Alexandri Magni, melyben a confbederatioba újonnan beállók 
1. könj r v, 1. fej. hitüket letették a fejedelemnek. « Ezután 

' 2 Bercsényi Rákóczihoz 1708 április 5. beszélgettek a nemzetünkbeli és idegen 

Arch. R. v. 604. nemzetből való hadaknak fizetésérül. » 

1 5 A névtelen ónodi napló, Tört. Tár, A bártfai követek naplója (MHH. xxvir. 

1902. 416. Kürtössy életrajza (1648— 1732). 159.) ezt a napot, Károlyi önéletírása (r. 

Szinnyei, Magyar írók, vn. 588—9. 193.) a következőt, a névtelen napló (id. h. 

14 Diarium conv. Onodiensis. Tört. Tár, 417.) i8-ikát mondja az abrenunciatio nap- 
1895. 5 2 9« jának. Részletességénél fogva a bártfai 

15 Bővebben Aldásy, Századok, 1895. napló érdemel legtöbb hitelt. Ennek nyo- 
739 — 74°- Érdekes, hogy Beniczkvnek (RT. mán lehet megállapítani azt is, a mire 
r. 14.) erről a napról nincs egyéb föl- emlékirataiban (223. 1.) a fejedelem már 
jegyezni valója. nem emlékezett bizonyosan, hogy az indít- 

J6 A névtelen napló, Tört. Tár, 1902. ványt maga Rákóczi tette. 



30 MÁRKI SÁNDOR 

ságait és csalfa tárgyalásaival csak kijátszani akarta a nemes 
szövetkezett rendeket. Szükségesnek látja és ítéli tehát, hogy a 
rendek lemondjanak az Ausztriai Ház és József királyságáról. 17 

Mindjárt utána Bercsényi — idáig az elhalasztás barátja — 
helyesen emelte ki, hogy ez az ellenmondás nem új dolog. Már 
a szécsényi országgyűlés ezen az alapon alakította meg a rendek 
szövetségét és a vezérlő fejedelemséget. Nem is hivatkozott reá, 
hogy akkor már kétszázesztendős volt a rákosi végzés, a mely 
nemzeti királyságot követelt, s hogy azóta Erdélyország is 
kimondta az elszakadást. Időközben kitűnt, hogy az Ausztriai 
Ház nem akar békülni. Az ország lakosai bölcsen beláthatták 
királyuk csalfaságát, alattvalóival szemben atyai szeretet helyett 
tanúsított durvaságát. Maholnap fegyverrel igázza le őket s 
örökös rabszolgáivá és jobbágyaivá teszi. Ha tehát 'a külföld 
elösmerésére és segítségére számolnak, a már elfogadott elv 
alapján jobb, ha törvénybe iktatják az elszakadást és vele a 
függetlenséget. Józsefet idáig sem ösmerték el királyuknak ; tehát 
szakadjanak el tőle és házától nyiltan is. Eb ura fakó / l8 

Eb ura fakó! — kiáltottak a feltüzelt rendek s lelkesedéssel 19 
fogadták el azt az indítványt, hogy «mai napságtól fogva József 
nem királyunk. Abrenunciálván mindenekben ellene, inkább 
egy óra alatt elveszünk, semmint örökös jobbágyságot viseljünk. 
Mely fölkiáitásunkat megerősítjük a szövetségre letett hitünkkel. 
Az ország pedig mondassék interregnumnak mindaddig, míglen 
más országgyűlés alatt királyt nem választunk.)) 2 ° 

Azonnal letették az esküt a fejedelem iránt, 21 a kit a király- 
választásig a közhatalom élére állítottak. Bizottságot küldtek ki 
a nyilatkozat megszerkesztésére. A haza ellenségének nyilvání- 

l 7 Nemcsak Rákóczi, hanem a csak- mondás régisége és jelentése («ebnek pa- 

hamar megalkotott 1707:11. tvcz. is le- rancsoljon a komondor !») Tóth Bélánál, 

mondásnak nevezte az abrenunciatiot. Szájról szájra, 49 — 50. 
Enyhébb kifejezést már valóban nem vá- 19 Rákóczi emlékiratai, 225. 

laszthattak. 20 A pozsonyi névtelen naplóban, Tört. 

iS Beszéde a bártfai (MHH. xxvn. 159— Tár, 1895. 529—530. Katona, xxxvir. 361. 
160.) és a pozsonyi névtelen napló (Tört. 21 Névtelen napló. Tört. Tár, 1902. 416. 

Tár, 1895. 529.) alapján. «Az eb ura fakó» (Áldásy közlése.) 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



tották, a ki, annak közzététele után két hónappal, a szövetséghez 
nem csatlakoznék. Tanácskoztak a magyar és az idegen katonaság 




13. I. JÓZSEF KIRÁLY. 



fizetéséről. Az egyházi rend megnyugtatására megengedték, 
hogy a papság zsinatot tartson s hogy a megürült esztergomi 
érsekség élére prépostot válaszszanak. 22 



U. o. és 1895. 53o. 



32 MARKI SÁNDOR 

Az országgyűlés tárgyalásai a következő napokban csön- 
desen, sőt vontatva folytak, mert a fejedelem a nyilatkozat- 
készítő és a törvényeket szövegező bizottságok munkásságára 
fektette a fősúlyt. Június 18-án a rendeknek már mind a kettő 
bemutatta a kész szöveget. A legnagyobb figyelmet természetesen 
a II. törvényczikk keltette, a mely József királyságának lemon- 
dását, az interregnumnak, vagy király nem létének bekövetkezett 
idejét, és az Ausztriai Ház akármimódon követelt mindennemű 
jogának eltörlését mondta ki. 

Az első két törvényczikket az artikulusok mellékelt hü, de 
kisebbített utánzata tartalmazza 23 egészen az eperjesi vértörvény- 
szék megemlítéséig. «Melyekre magunk is jól emlékezünk — 
folytatja a törvény. — Bizonyosan tudjuk s kitanultuk az ország- 
nak abban az időben nagy szorongatásban s Ínségben levő főfő 
rendéi életének és jószágainak veszedelemben-forgásával minden 
előre lenni szokott választás nélkül Józsefnek a királyi székbe 
erőszakos és tyrannusi kegyetlenséggel való betolását, fentartott 
álokokkal lett hite letételének semmirevalőságát, erőkaszos vokso- 
lásoknak törvénytelenségét, annak felette tyrannuságának tovább 
is folytatását.)) Vádolja, hogy az álnok béketárgyalásokkal József 
nemcsak nem igyekezett helyreállítani az ország előbbeni szabad- 
ságát, hanem — atyja gonosz cselekedeteinek helybenhagyásával — 
maga is hasonló zsarnoki kegyetlenséget űzvén, az országot 
raboltatta, pusztíttatta, fenyegette, hogy ismét gyalázatos zsar- 
noki szolgálat alá hajtsa. Mivel pedig ezt már Szent István első 
törvényének 4. része is tiltja : «ezen mi mindnyájunk közös 
akaratával végzett s megerősített artikulusunkkal magunkat 
említett első József császár és ő általa az egész Ausztriai Ház 
rajtunk követelt királyi engedelmességétől, tiszteletétől és minden 
magának tulajdoníttatni kívánt jussától magyar koronánkhoz, 
országunkhoz és annak igazgatásához, most avagy jövendőben 
akármi módon való ragaszkodásától felszabadultaknak s meg- 

2 3 A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti (2-r. 6 levél) példányáról. 




ARTICULUSOK, 

Mellyek a' Magyar-Orszagi Hazájok Szabadságáért 

öfzve-fzóvetkezett Státusok és Rendek, e' folyó 1707- Eliten. 

dóbélí Púnkóíl Havának 16. napjára haladott, és az Ónod táján 

lóvó Mezőben tartatott Közönféges Gyűlésében concludáV 

tattak , és végeztettek. 

ELÓL-JARO BESZED. 

Méhben tz^en Gyűlésnek. Terminusa, és hirdetésének okai jelentetnek. 
[ ISTEN Kegyelméből Fejedelem RÁKÓCZI 

FERENCZ, A' Szabadságért öfzve-ízóvetkezetc Magyar- 
Orfzági JWoknak és "Rendeknek Vezérlő FEJEDELME, és 
Hazánk fzabadságáért ófzvc-fzővetkezclt egefz Magyar-Orfzágt min- 
den Státusok és Rendek : Adgyuk tudtára mindeneknek, akiknek. 
illik: Hogy midón Mi a' fellyebb- való Efztendókben az Auílriai Ház- 
nak clvifelheteilcn jármával fzorongartattunk volna, édes Níemzc- 
tűnk régi dirsóséges , és Szabadságához-való fzererctűnktól vlfeU 
tetvén, annak oltalmára fegyvert fogván, kedvűnket fzivűnket. a* 
Szcrse'nji kózónféges Orfzágos Gyűlésünkben , erős Szövetségünk- 
nek ftoros kötésével ófzve csatolván, egyedül a' vala fzándékunknak minden tzéllya, hogy az át- 
taJ Orfzágunkat, s édes Hazánkat hajdani virágzó álhpottyába állathaíTuk, és mind Magunknak* 
'« mind kedves Maradékinknak állandó boldogságunkra erós fundamenromor vethefsúnk. Kihez- 
képeft a' Békeségnek Twűáját, mindnyájunk egyezó akararryából megpróbálnunk kívánván, és a' 
Aftdutorok fok-biztatásához képért jó folyamattyát , "s véghez mebetéset-is reménbén , axról-való 
uízta igaz indulattal tett 7V<*ff4béli munkálkodásunk után , Vezérlő Fejedelmi /lutbortt árunkból, c' 
folyó 1707 Efztendóbéli Pűnkőír Havának első napjára* az Ónod táján lévő Mezőben hirder- 
fatett, de azután bizonyos okokból azon holnapnak ló-dik napjára elhalafztatott közönséges 
Gyűlésünkre , Hazánk kóz javának munkálkodására nézve őfzve-gyúlekezvén . eléggé láttuk 
r s tapafztaltuk , melly távol lőtt légyen azon Békeség' 7«&r]ában az jfvflriai Háznak a* megegye- 
zéshez való i£az igyekezeti , a* ki-is kűlómbkúlőmb-féle tsalárd mefterségeivcl hálóba kenreni , 
és néminémírképen véle Izületeit Tjrátmun kegyetlen uralkodásra-valö vágyódásával , maga clcb- 
beni kemény "s gyalázatos fzolgá latjának igája , és annak nyomorúságos forsa alá hajtani igyeke- 
zett Bennünket , az ellen-való Magunk, édes Magzarink , '$ Javaink oltalmazására mindnyájan 
fel-kiálrván , újabb meg-cgyezett kedvel , és fzívcl kózónfégcscn végeztük c' következendő Arn- 
cnlasokit. 

A Szövetségnek megtartásáról, ellene vétőknek pedé gbkn. 
tetésérbl , *s példájáról. 

ELSÓ ARTICULUS. 

AZ Egy esség lelkének ( melly az Orfzágoknak , *s Birodalmoknak egyedül, való megtartója) 
** az emberek elméjében- való munkálkodását, más íbk rendbéli Orfzagok, *s Tartományok 
ptMájából-is tapafzralván , minden gonofz ellen Icg-tulajdonabb orvosságnak lenni, mindenek- 
nek ellcA tartása nélkül elvégeztetett, hogy a* Mi ófzvc-fzerkczTetett Szövetségünknek kötele to- 
fibb-ft felbomol hatatlanul maradgyon, és megtarrafsck. A* minthogy az előttem kefervcs oyo. 
moruűVink * •$ régi Eleink fzomoru példájiból böfégesen erzúnkbe vévén , bo*y az duflriaizk erö- 
(zakos kegyetlcnféce, femmi által nem nevekedett inkább, mint Orfzágunk Lakosinak* 's Ren- 
dinek füvekben plántáltt , 's hintett egyenetlenségek 's vifzfza-vonások magvai által , a* mint azt 
a* -jelen- való péjda-is élőnkbe adgya , hogy mi hafzna lón ama* tettetés Békésé^ 7>«Aűnak i mel- 
lyek az- Aafaiixak tsalárd igéreti árnyékán való kapdosásával , fzóvcrségrinknek néraelly hitetlen , 

5 rttfoelyes Tagjai ingerléséből, Turítz Vármegyét annyira vitték, hogy ő «' rnaga kózónféges 
Gyűléséből egynéhány Vármegyékre efz-vofztó leveleket irván, azok által fzakadásokat , 's vifz- 
ftAvonáíokat nem .tsak fzerzeni igyekezett* hanem ezen Gyűlésre küldött néraelly Tagiai'álraU 
aidőna.Gyjrcketctbctikózónfége$enbenaúlaé!ik.azoa pártos Irásokbaa-vaJó haraissigit oltalmaz- 

A hí) '• 

AZ ÓNODI GYÚLÉS ARTÍCULUSÁNAK ELSŐ LAPJA. 



ni. '« tőkéHetl? párt- fogások kai támogatni nem irtózott. Minekokáért Hátinkhoz. való igaz buzgó- 
ságtói vifel terven, azon Tutétzi párt-utó Elónkbc állott Dettttátasok halálos efetir, tudniillik azok 
kózzul egyikének , úgymint Rakorfú* Menyhártnak azon Vármegye Tábla Afléflbrának Vitézink 
fegyvere által , Hazánk hoz-való igaz buz^ó indúlatiból 's gerjedezésiből , mindjárt a' Gyűlésben 
köztünk történt halálát , nem tsak méltónak és helyesnek itéltúk 's appróbáltuk, hanem követ- 
kezendó napokon a* Társát-is Ok'titihú Knpfot , ugyan azon Vármegye Vicé-Ifpánnyát, hóhér 
keze által, teje vételével érdeme ízerirrt megbüntettettük ; annak felette azt-is elvégeztük , vala- 
kik'ezután-is , ezen Mi Szövetségünk avagy Cenfederjtionk ártalmára járván, azon vétekben tapafz. 
takarnának, hafonló buzgósággal , mint hitetlenek és árúlók, Hazánk Szabadságáért fel-fogott 
fegyverünk éli által, minden idő múlás nélkül nyomban s hevenyében büntetreflenek , femmi el- 
lenvető okok és kifogások az ellen nem hafználhatván: Melly Vármegyének Záfzlóját-is eltépet- 
tük, és a* Petsétyét-is elvétetvén-, a* dolognak tovább-váló kinyomozásáig , 's törvényes cligazi- 
tásáig félre tétetni rendeltük : És hogy azon Vármegyének , azon pártosságban tapafztalandó 
több Tagjai. is , nem külómben ha más Conf<tderátuni\k~\s akár hol lakozók legyenek , ekkoráig af- 
féle pártutésekben , és támadás indításban avatkozottaknak lenni , vagy affélékben fejeket tórni . 
's léledzcni, a' Gyűlés után-is jövendőben kitanúltathatnának , a' Conferderanonak köz java azt kí- 
vánván, minden halogatás nélkül, a' ki fokfzor vefzedclmes fzokott lenni, mindazokat árcírom- 
ba vétetni, 's a' fogságból annak az ó fzokott rendi rzerént a* Felféges Vezérlő FEJEDELEM, 
és Se na tus itélo fzékc eleibe, hogy ottan a' dolog valóságának ki-nyilatkozása után, érde- 
mek fzerént büntetteflenek, rifaltatni elvégeztük, 

JOSEPHUS Királyságának lemondása, az* Interregnum^, vagy 

Király nem létének be. kivetkezőéit ideje , és az> duflrtat Ház, akár 

mi módún pvxttndáltt mindennemű juf$á#*A 

el.tirtésc 

MÁSODIK ARTICULUS 

Minekokáért az jíujhtai Háznak olly tsalárd alattomban-való alánk áskálásával, vefzedelmünk 
munkálódása, és álnokul velünk bánása, 's nem egyébre (hanem hogy maga kegyetlen u- 
ralkodáfa, és utálatos igája, 'scrófzakos hatalma alá hajthaflbn Bennünket,) tzélozáía, avagy 
tsak onnan-is bóvfégcfen ki-tetfzik, hogy ó Királyi hatalmával , 's autboritasíwA gonofzúl élvén, 
*s nem lévén maga kőteleíségére ( melly Hazánk irott Törvényeiben , és a' hittel meg erősített 
Diplomákban bőven le- van ábrázolva: ) femmi tekintete, külömb-kulömb-fde fzínek alatt nyíl- 
ván való erófcak-rétélre , vér-ontásra , és ezen Magyar Nemzetnek fel-tett cl-törlésére ki-fakadorr, 
úgy hogy már többé nem a* Királyi igazgatót, és oltalmazol hivatalban foglalatoskodott, hanem 
az Orfzag lakos Rendéinek, és azoknak Szabadságinak nyilván- való Ellenfégévé változtatta magát, 
annyira, hogy fok rendbéli mely alázatofsággal nem külómben, mint Ifteni Felfégnek, minífaz 
előbbeni A*$rm Királyoknak , '$ mind az első LEOPOLDU Snak nyújtott efedező fapfarmk. 
ra-is a' panafzoknak, és graratneucknek > foha femmi orvoslását e' Haza nem nyerhette, föt hova 
tovább naponként nagyobb nagyobb gonofzban merült állapattya. Méltán fordíttyuk tehát azon 
nehéz iga , és kegyetlen Tyaunutx uralkodásra nézve fzemcinket mind azokra a* gonofzokra , és 
Szabadságink ki-forgatására, mellyeker kegyetlen TjrinnH/i Orfzáglásának kezdetitől, »s derckafab- 
ban pedig a* Mi időnkbcli cmlckezetünktőf fogva, mindenféle fzínck alatt elkövetett, és elkövetm 
ugyan fzokásba vett vala, mellycket másként is már ennekelótte ki-botsátott . *s nyilvánvalóvá 
tett kózónféges irásinkkal a* Kcrefzryén Világ Ítéleti alá botsátottunk. És noha azon fok go- 
nofzságoknak temérdek voltától indíttatván, avagy tsak igazságos fegyverkezésünknek fel-fogá- 
sával is, és kegyetlen Tfmmmx uralkodása ellen-való Szóvetfég kötésünkkel, 's az által tett Ve- 
zérlő FEJEDELMI Guhniumunkmk meg-crósítéfével hozzája- való kivántt cngedelmefségünk- 
nck, nem jól folytatott Királyi Orfzáglásának , azonnal ellene mondottunk, és magunkat, az a- 
lói fcl-fzabadúlttaknak lenni ki- jelentettük ; mindazáltal tovább-is éles . és meg-értt elmével viC 
gálván, és mc£ gondolván a* moíhni Orfzágló BtS JOSEPH Csáfzárnak, a' Magva a Coro. 
»Aoz képzete y«#sát, és álnokul koholtc pr*tenfto\ít % vagy ahoz jutásra- való kívánságát, kit a» 
fofm Orfzag Gyüléfében, az Orfzag Stntm és Rendéi által , magának órókósywsal adatortnak 
lenni állat. Minthogy azon Orfzag Gyulésbéü D/cm«nmak rendi így fzól : M I LEOPOLDUS, 
»S a* t. Midőn dminkntk több fzorgatmJtouági bjizött Beinkről reánk fölött M*gj*t Orfzágunknak bájdám béldog 
áXtpottjJbiák betjre bozisáboa fáradoznánk % ezen btfznot 9rvotUs.it juta Efzinty' » bogy e* fejé 1687. Efaenió. 
béli Szent JLukátt napjára Szobai Királyi Pofon Váróiéban t az egtfz Egyben, ** Világi, Nemeit, fi tőbh emitt itt Ma* 
gyöt Orfzigi , .*$ hozzája tartózd RéfzekbéS Statusoknak ét Rendeknek közőnféget OrfzÁg Gyüitét btréttvén* 4* to- 
tóit Mignnkit felen lévén, Felfáet Értz Hertzeg JOSEPH EhSjz&Stt Fmnhjt , nékjfk jS***d5 Kiriüyokkit 
't llrokk-i koronáztatnék, 't s* t. A* honnat nyilván ki-tetfzik, fenn-lévén épen akkoriban valóságo- 
san az Efttjeti Aíéfiirtísnak vér.omó Tbearwm- annak rettentőt '$ kegyeden bóhétlásiból , mel- 

lyctrc 

AZ ÓNODI GYŰLÉS TÖRVÉNYCZIKKE I. JÓZSEF LETÉTELÉRŐL. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 33 

menekedetteknek lenni végezvén, nyilván mondván és deklarálván : 
mindazoknak abrenunciálunk és ellenmondunk, És ekképpen régi 
dicső szabadságunknak s legfelső törvényes jussunknak erejével 
és authoritásával, mely mind isteni, mind emberi törvények 
szerint reánk szállott és származott — senki arra bennünket 
nem kényszerítvén, sem abban ellent nem tartván, hanem teljes 
jókedvünkből és szabadakaratunkból hazánkban interregnumot 
lenni vallunk, tudniillik országunkat király nélkül lenni jelentjük 
és hirdetjük.* 

Ötödnap, június 22-ikén, a fejédelem ismét felolvastatta és 
azután a többi czikkel együtt szentesítette ezt a törvényt. Azonnal 
manifesztumot ^ intézett a nemzethez és Európához, hogy 
tudassa az Ausztriai Háztól való elszakadást és megmagyarázza 
annak az okát. Ezt egészben véve az I. és II. törvényczikknek 
szavaival tette. A külföldet külön is figyelmeztette, hogy ebben 
a határozatban más nemzeteknek, különösen pedig régi eleiknek 
példáját követték, kik levetették a királyi székből Pétert és Abát, 
mint törvényeink megrontóját és Ottót, kit a trónba mások 
ültettek. 25 Az egész keresztény világ láthatja mostani s több 
más manifesztumukból, hogy ők Szent Istvánnak és II. Endrének 
a zsarnokság ellen hozott törvényei értelmében jártak el, s 
Portugália, Németalföld és Svájcz példáit követték, mikor 
kimondták az interregnumot, hogy szabadok lehessenek. Kérték 
tehát a keresztény hatalmasságokat, álljanak az igazság mellé, 
a mely figyelműknek minden más gondolatnál legméltóbb tárgya. 



^4 Manifeste du Prince Rákóczy avec tesített törvények másolatát az ang> 

ttre á l'empereur, la publication de a hollandi követeknek. Levele Simonyinal, 

l'interrégne, et le manifeste du Comte in. 326. 

Tekely. Bázel, 1708. 12-r. 48. lap. (Gróf 2 > Zsigmond ideiglenes letételére nem 

Apponyi S. : Hungarica, ír. 349.) Lamber- hivatkozott, pedig az szintén b generális 

tini, Mémoires du xvrir. siécle, ív. 490. universorum regnicolarum in unum volun- 

Katona, xxxvic. 362 — 9. Egy lengyel kir. tatem facta confoederatio» következtetni! 

tanácsosnak levele, Thalynál, Kalászok, történt. 11. Ferdinánd letételét vi 

181— 3. Szalay, vi. 434 — 8. Áldásy a Szá- talán azért mellőzte, mert azt nyomban 

zadokban, 1895. 744 — 5. A manifesztum Bethlen királylyá választása követte s nem 

dátuma abból állapítható meg, hogy a feje- akarta, hogy erre való hivatkozásáb 

delem június 22-ikén már átküldte a szén- hasonló törekvésről gyanús;' 

Magyar Történeti Életrajzok. 1900. 5 



34 MÁRKI SÁNDOR 

«A népek — mondta Vay Ádám a függetlenségi nyilatkozat 
védelmére kibocsátott röpiratában 26 - nem a végre teremtettek^ 
hogy a fejedelmek nagyravágyásainak szomorú játékai és nevet- 
séges mulatságai legyenek; hanem a fejedelmek a népeknek 
boldogságáért és békességéért állíttatnak elő és mindenikének 
csak az Istennek kell cselekedetei czéljául lenni : akármi véleke- 
déssel legyenek is e felöl a magyarok ellenségei.)) 



IV. 

AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS VÉGE. 

(1707.) 

fejedelem június 18-ikán maga kérte a rendeket, hogy 
a mi nem tetszik a törvényjavaslatok szövegében^ 
azokon a nyilt ülésben vátoztassanak. 1 Tehát ponton- 
kint olvasták föl valamennyit s egyetmást módosítottak is rajtuk. 
Például maga Rákóczi javasolta, hogy fejedelmi helytartót válasz- 
szanak, a ki Magyarország politikai, igazságügyi, hadi és gazda- 
sági ügyeit vezesse, mikor őt kötelességei Erdélybe szólítják. 
Nagy lelkesedést, vígasságot 2 keltett, mikor erre a méltóságra 
gróf Bercsényi Miklóst ajánlotta. A főtábornok elfogadta az 
egyhangú választást, 3 minek örömére a fejedelem másnap meg- 
vendégelte a rendeket. 4 Az erdélyi ügyek azért jöttek szóba, 
mert Pethes egri nagyprépost éppen ezen a sokszorosan neve- 
zetes napon jelentette a gyűlésnek, hogy követtársával, Galambos 
Ferenczczel együtt megjelent az erdélyi fejedelem beiktatásán 
s az erdélyi rendeket felszólította a szövetséghez való csatlako- 
zásra. Az erdélyiek helyeselték történelmi példáit és okait, 



26 Egy lengyel kir. tanácsos levele 3 Rákóczi emlékiratai, 227. Bártfai napló, 

Thalynál, Kalászok, 188. 165. 

1 Bártfai napló, 164. 4 Tört. Tár, 1902. 417. (A Névtelen napló 

2 Névtelen napló. Tört. Tár, 1902. 417. szerint.) 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 35 

a mikkel azt bizonyítgatta, milyen áldásos volna a két ország 
egyesülése. 5 A szövetség megkötésére be is küldték követeiket, 
a kiknek megjelenése természetesen még nyomatékosabbá tette 
a függetlenségi nyilatkozatot. 

Harmadnap, június 20-ikán, az erdélyi követek : gróf Mikes 
Mihály, báró Kemény Simon, Lázár Ferencz és Kolozsvári 
Márton Csecsről négy hintón, a főrendek, két székely és négy 
karabélyos csapat kíséretében nagy fénynyel vonultak be a 
körömi táborba. 6 A fejedelem az ország sátrában nyilt ülésben 
fogadta őket. Belépésükkor az egész országgyűlés fölemelkedett ; 
csak a fejedelem maradt ülve. A követség szónoka kijelentette, 
hogy nemcsak kedvesen fogadták, hanem már teljesítették is a 
magyar rendek fölhívását : Erdély belépett a magyar confoede- 
ratióba s most csak azt kéri, hogy a szövetséget továbbra is 
sértetlenül fentartsák. Sennyei István kanczellár a fejedelem és 
a rendek nevében biztosította őket, hogy semmit sem mulasz- 
tanak el a szövetség fentartására. 7 Az erdélyiek távozása után 
újból felolvasták és sok tekintetben módosították a törvény- 
czikkelyeket, a melyeket tehát újból, alaposan megrostálták. 
Pl. maga a fejedelem utasította vissza Klobusiczkynak, a gazda- 
sági tanács elnökének azt a vádját, mintha a szabad királyi 
városokban polgárjogot nyert görögök vagy más kereskedők 
a bortól nem fizetnének harminczadot. Este hat órakor a fáradt 
követek azzal oszlottak szét, hogy a távozni akarók kedvéért 
már másnap megkezdik a függetlenségi nyilatkozat aláírását és 
megpecsételését. A fejedelem pihenni tért, Bercsényi azonban 
fényesen megvendégelte az erdélyi urakat. 8 

21-ikén a fejedelem a szenátusban, Sennyei pedig a rendeknél 
elnökölt. A rendek meghallgatták és elfogadták a hadi szabály- 
zatokat, 9 azután maguk elé vezettették a túróczi nemeseket, a 

; Barttai napló, 163 — 4. > s Bártfai napló, 167 — 9. Beniczky n~- 

6 Bóvebben u. o. 167 — 8. Beniczky, 15—16. 

15—16. Kolinovics Katonánál, xxxvir. 373. 9 Áldásy részletesen ismerteti a S. 

7 A szövetséget az 1707:111. t.-cz.való- dókban, 1895. 854 — 5., 92a— 928. megj 
ban megerősítette. iclca tanulmányában. 

5* 



36 MÁRKI SÁNDOR 

kik bocsánatot kértek tőlük és a fejedelemtől, mire visszanyerték 
szabadságukat. 10 Az országgyűlés rendes tárgyalásai a kiengesz- 
telődésnek ezzel a szép jelenetével végződtek. 

Június 22-ikén szerdán reggel 9 órakor a fejedelem az egész 
szenátus kíséretében ment az országgyűlés záróülésére. Újra 
felolvastatta s azután először is önmaga írta alá a függetlenségi 
nyilatkozatot. Majd különböző ügyeket vettek elő. A fejedelem 
azért ellenezte új országos pecsét készítését, mert az ország 
czímere köré akkor az ő nevét és czímeit 11 kellene vésetni, 
miből rosszakarói azt gyaníthatnák, hogy — mire pedig gon- 
dolni sem akar — a királyságra vágyik. 12 Meg is hagyták a régi 
pecsétet. 15 Egyesek fölszólaltak a czímkórság és a ruházatban való 
fényűzés ellen is, 14 de a visszaélést törvénynyel nem korlátolták. 

Az utolsó beszédeket maga a fejedelem tartotta. Először is 
a vallás ügyében szólalt fel azzal az indítványnyal szemben, 
hogy törvényt hozzanak azok ellen, kik a szécsényi ország- 
gyűlésen a vallás ügyében hozott végzések végrehajtását 
gátolják. Megnyugtatta a rendeket, hogy a három felekezet 
panaszainak megvizsgálására és elintézésére már is küldött ki 
bizottságokat. A szécsényi megegyezés és alku után a katholikus, 
helvét és ágostai vallású rendek közt nem volna többé külön- 
böző felfogás, ha a végzéseket mindenütt végrehajtották s azok 
ellen néhol nem akadékoskodtak volna. Egyébiránt nem hitte, 
hogy akadna valaki, a ki a szécsényi végzéseket bontogatni 

10 Bártfai napló, 170. Beniczky naplója, 13 Rákóczi 1705-ig csajádi czímerét és 
17. Más turócziak elfogatásáról Kolinovics czímét használta pecsétjén, melynek leírása 
Katonánál, xxxvn. 374. 1704 februárius 14-ikéröl Arch. R. I. 74. 

11 Czime 1707-ben: II. Rákóczi Ferencz, Az eredeti ezüstlapú pecsétnyomó a M. N. 
Isten kegyelméből a szent római biroda- Múzeumban. Fejedelmi pecsétjén 1707-ben 
lomnak és Erdélynek választott fejedelme, a Rákóczi-czímer és körülötte a 11-ik jegy- 
Magyarország részeinek ura és a székelyek zetben említett czím latinul. Rajza ebben 
grófja, a szabadságért szövetkezett a könyvben. Közjogilag helytelen volt a 
Magyarország rendéinek vezérlő fejedelme, latin köriratban, hogy a vezérlő fejedelem- 
Munkácsnak és Makoviczának herczege, séget nem emelte ki, hanem a dux szót 
Sáros örökös főispánja, Sárospatak, Tokaj, a confoederatiora, Munkácsra és Makovi- 
Regécz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerencs, czára egyaránt vonatkoztatta. Rákócz 
Ónod stb. örökös ura. pecsétjéről később lesz szó. 

»a Bártfai napló, 172. 14 Bártfai napló, 172. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 37 

kívánná; hiszen így sohasem jutnának megállapodásra. Tehát 
csak az a feladat, hogy a végzéseket mindenütt és mindenben 
végrehajtsák. Éppen Szécsényben tapasztalta, hogy délutánonkint 
nem jó tanácskozni; azonban az országgyűlés berekesztése után 
még ma hajlandó tárgyalni ezt az ügyet a bizottságokban. 
A rendek valóban megkérték őt a felek kihallgatására és döntő 
ítélete kimondására. 15 

S most a fejedelem fölállott, hogy berekeszsze az ország- 
gyűlést, mely 15 ülésben 24 törvényczikket hozott. 16 A gyűlés 
kezdetén — szólt — örömmel lépett az ország sátorába. Még 
nagyobb örömmel távozik belőle, mert látja, hogy Isten ő szent 
felsége a nemes szövetkezett rendek szívét egyességben meg- 
tartván, az országgyűlést szerencsésen végződni engedte. Kéri 
az Istent, hogy a rendeket továbbra is megtartsa ebben az 
egyetértésben. Könyek gyűltek a szemébe, mikor a túrócziak 
gyanúsítására és esetére gondolt. Biztosította a rendeket, hogy 
mindenkor szíves akarattal, nagy veszedelmek közt is jó ügyeke- 
zettel és a maga hasznának keresése nélkül igyekezett kormá- 
nyozni a magyar hazát s nincs egyéb czélja édes hazája boldog- 
ságának keresésénél. S nem kételkedik, hogy Isten ezt a 
boldogságot megadja, a szövetkezetet az ő valóságos mivoltában 
megtartja, ha a rendek megemlékeznek hazafiságukról s megőrzik 
szívökben az egyességet és az őszinteséget, a melylyel óhajtott 
hajdani szabadságuk visszanyerésére kell törekedniök. Szeressék 
a hazát olyan tökéletes szeretettel, a milyennel ő szereti.' 7 



15 Bártfai napló, 173. Már Katona napjára haladott, és a/ unod táján 
ixxxvir. 4001 megczáfolta Ribinynek azt az Mezőben tartatott Közönséges Gyűlésében 
állítását (Memorabilia augustanae confes- concludáltattak és végeztettek. (2-r., hat 
Monis in regno Hungária, ír. 168. 1, hogy számozatlan levelén. A M. N. Múzeumban.) 
Ónodon törvényt hoztak a jezsuiták kiüze- A fejedelem a kész példányokat Teret ■ 

ellen. Hiszen május 10-ikén már aug. 28-án küldözte szét. Levele Katonánál, 

száműzetésbe mentek Nagyszombatból. xxxvn. 377 — 8. A törvények egyik k 

16 A törvények ilyen czímen jelentek a hely megnevezése nélkül, a másik N 
meg: Articulusok, Mellyek a' Magyar- szombatban jelent meg. 

Országi Hazájok Szabadságáért ószve- '7 A beszéd menete a Bártfai 

szövetkezett Státusok és Rendek e' folyó (172.) és Heniczky U7-I kivonatai 

1707. Esztendo-béli Púnkóst-Havának ió. tetésevel. 



38 



MARKI SÁNDOR 



így ért véget a nevezetes országgyűlés, a melyen, kisebb 
fölszólalásait nem tekintve, Rákóczi 12 nagyobb szónoklatot 

tartott s a rendek elhatáro- 
zásainak szónoklatai erejével 
mindenkor irányt adott. Most 
a szenátussal és az udvarral 
eltávozott az ország sátorá- 
ból, de rövid idő múlva nagy 
fény nyel tért oda vissza, hogy 
a templommá átalakított sá- 
torban a rendekkel együtt 
adjon hálát az Istennek. 
Mikor a mise végén Pethes 
András egri prépost a Te 
Deumot kezdte énekelni, 
megdördültek az ágyúk, a 
kivonult két ezred pedig 
sortüzet adott. 18 




14 A SZERENCSI TEMPLOM. 



II. RÁKÓCZI M ki M / 39 

Azután még sötét estig folytattak a törvényczikkelyek alá- 
írását, pecsétclését, miközben a fejedelem jelenlétében a vallás- 
ügyi bizottság azonnal megkezdte és csak 27-én fejezte be 
tárgyalásait.' 1 ' 23-ikán a követek majdnem mind hazamentek. 
Tizenegy óratájban Bercsényi, több főúr, a/ udvar és három 
karabélyos század kíséretében maga a fejedelem is megindult 
Szerencsre, a hol már harmadnapja vártak reá lengyel vendégei: 
Yis/niovszka herezegné és menye, a lithvaniai marsall s több 
főrangú úr és hölgy. Délután 2 órakor megérkezvén, a fejedelmi 
nagy ünnepséggel fogadta, majd gazdagon megvendégelte őket, 
de kíséretével még azon este visszatért a körömi táborba. 
Másnap misét hallgatott, a szegényeknek kihallgatást adott, 
némelyeket külön is magához hívatott s egész nap sokat dolgo- 
zott. Harmadnap felöltötte szép selyemreczés pánczélingét, hantin 
azért délelőtt, délután tanácskozott a vallásügyi bizottságokkal, 
és csak sötét este, szövétnekek világa mellett tért pihenni 
sátorába. 21 

Annál zajosabban telt el június 26-ika. A fejedelem meg- 
hívására a lengyel vendégek Szerencsről ellátogattak a körömi 
táborba. A fejedelem Bercsényivel, t nnek fiával, több ezredessel és 
udvari hadával a táboron kívül lóháton várta, üdvözölte, majd 
dob- és trombitaszó közt kísérte be őket. Az ország sátrában 
misét hallgatván, a fejedelem az idősebb herczegnét, Bercsényi 
pedig a fiatalabbat a fejedelmi sátorba vezette. Onnan Bercsényiin- 
kedves meghívására csakhamar az egész fényes társaság 
Bercsényiékhez ment ebédelni. A zeneszón föllelkesedve, ebed 
után tánczra perdültek : a magyar urak a lengyel, a lengyelek 
a magyar nőket jól megforgatták. Maga a fejedelem is tánczolt, 

yúlés részletes története Aldasvtol a Századuk 1895. évi folyamában 
és külön kötetben. Thaly Adalékai az 1896. évi folyamban. Csepreghy Kálmán: Az 
ónodi országgyűlés éa előzményei. Budapest, 1894. 8-r. 158 lap. Fiedlcr, Der bl 
Landtag zu Ónod. Bécs, 1852. 8-r. 16 lap. (Sitzungsberichte, ix.i stb. 
■ Bártfai napló, 174. Névtelen napló, Tört. Tár, 1902. 417. 
:o Beniczky naplója, 18. A Viszniovszkij-osalád Halicsban, a lublini vájd 
Chclmben volt elterjedve. 
-1 U. o. 18-19. 



40 MARKI SÁNDOR 

de nem sokat. Estefelé a vendégek sok búcsúzás után indultak 
vissza Szerencs felé, de a lengyel urak egy része már alig bírt 
ülni a lován s néhányan el is maradoztak. A fejedelem egy 
darabig még elbeszélgetett az urakkal, — azután maga is 
feküdni tért. 22 

Kétségtelen, hogy a lithvániai marsall nem csupán mint a 
hölgyek kísérője jött a körömi táborba s hogy a lengyel-magyar 
urak eznapi barátkozásának mélyebb jelentősége volt. Rákóczit 
vendégei arról értesítették, hogy a lublini országgyűlés június 
8-ikán Ágost lengyel királyt örökre megfosztotta a tróntól, 
Leszczynszkij Szaniszló királyságát pedig trónbitorlásnak nyil- 
vánította, s új királyválasztást rendelt el. 23 Nem egészen a 
véletlen müve, hogy az egymásra utalt Lengyel- és Magyar- 
országban az interregnumot majdnem egyidöben, csak ötnapi 
különbséggel mondták ki. És összefügg a körömi víg nap törté- 
netével, hogy a fejedelem Ottlyk Pált már 28-ikán Lengyel- 
országba küldte s hogy a szenátussal ismételve (28-ikán és29-ikén) 
tartott értekezletek után 30-ikán 12 futárt tizenkétfelé indított 
titkos izenetekkel. 24 

Július elsején virradat előtt udvari népével és Bercsényivel 
együtt ő is odahagyta a körömi tábort, de csak azért, hogy 
megtekintse a kassai várerősítéseket. Váltott lovakon már dél- 
után öt órakor Kassára érkezett ; másnap, Sarlós Boldogasszony 
ünnepén, misét hallgatván, nyolcz óratájban Bercsényivel együtt 
Perényen át visszaindult a körömi táborba, hová, a főtábornok 
gyöngélkedése miatt, csak késő esett érkezett meg. Már ott 
találta báró Révay Ferencz túróczi főispánt s Lehóczky 
György, Kostyál György és Czemanka Ádám túróczi neme- 
seket, a kiket a vármegyébe küldött karabélyosok kísértek 
ide tisztességes fogságba. 3-ikán, vasárnap, holmi hadi és 
építési terveket vizsgált meg. Nagymise után, a mit a sze- 

22 Beniczky naplója, 20 — 21. 

2 3 Tárczy, Nagy Péter czár és Magyarország, 44. 

2 4 Beniczky naplója, 21—22. 



& impediri ellent ) compareant , Publicaquc unitis viribus traflent , ac concludant, & qui- 
dem Comitatus cutn Vexi^lis, ac Sigillis ita adfint, ut in Convcntu Comiratűs Univerfitatcm. 
in gremio autcm Comitatü's rcliíli , non mii patticularcs Sí privatas Pcifonas reprafcntcnt. 

Oflicium fitpremi (pmitis , Comiratűs oAba-Uj Magnifcis Dominis t 
Tamilt & Perényt, de Perény rejiituttur. 

ARTICULUS XXIII. 

/"JUcrulosé Tánc gravcm Injuriam, 8í deprefiionem fui in hoc Convcntu, Nobililfima Sí anti- 
' — quilfima Família Magnificorum Baronum Pcrényi de Perény cxpofuit , Famíliám tandem di- 
gnitarc & officio fuprcmi, Perpctui Comitis Comiratűs Aba-Uj á feculis tentó , per Domum Au- 
ftnacam illcgahter, foló dívcrfitatis lineje praerextu pnváfTe, &i cxuifle. Et quia hujusmodi in- 
juna denotata- Família: cviclenter comperta fiiifict, eandem iguur 111 integrum e|usmodi Digni- 
tatis fupremi ac Perpctui Comitis Officium poltliminió rcdintcgramus, & reflituimus. 

De Oppidi GuntZj in numerum Hajdomcaltum receptioné , ej us denique 

Domtnorum tarn H&reditariorum , quam Hypothecariomm 

contentattone. 

ARTICULUS XXIV 

)Ra:claris, & Egregnsgeflis Oppidi Gönrz lncolarum, pro Libertate Páti 



PRa:claris, & Egregnsgefiis Oppidi Gontz lncolarum, pro Libertate Patria:, jam indc ab ini- 
tio funiptorum Armorum excubannum, & militanlium , animum Seremílimi DUCIS ad id in- 
ducentibus, ut ad corundem benc gefiorum recognitionem bcnigné inclinaius, cosdem in nume- 
rum Haidonicahum Oppidorum adnumerarc, Privilegns enam Hajdonicalibus condecorare dlgna- 
tus fit, pra:mifiam fua: Sereniratis benignitatcm, pubheő hócce Articulo, unuis vocibus ratihca- 
vimus. Né autem ejusmodi Privilégium Haereditariorum Donunorum , 8í Hypothecanorum 

PofTcITorum Junbus quidquam pra|udicn infcrrc poITÍt, quatenús fiia Screnitas Ducahs, cum Hai- 
reditarns Dominis, rcfpcöu Juns ipForum, uti & Dccimarum Vcnerabilis Capituh Agricnfis con- 
venirc, Hypothecanos verö fiimma: corum Hypothecana: perfolutione, conrentare; urriquc de- 
nique (acisfaflionem , modahtate adinvenicnda impcttiti queat , annuimus, Sí fiatuimus 

Nos itaque DUX, Csteríque Regni Hungária; pro Libertate Patria: Confcederati Sta- 
tus & Ordines modó praemifsó, pro publica Regm permanlionc traclata , conclusa, ac in ííy- 
lum & otdincm, ac diílinaos Articulos redafta , omnia & fingula Afta, USa & conclufa pleno 
Confcnfu approbamus, ratificamus 8í confirmamus, ad eorum ommum firmám, ac inviolabi- 
lem obfervationem St manutentionem, Nosmet obligamus & obftringimus prsfentium per vi- 
gotem. Dátum in pra:difto Campo ad CW fito , die 22. Menfis Junü, ultimá videlicet ame- 
fati Generális Ctffiyentüs Nofir i , Anno fi iprafcnpto , Mill'fimi Sipim^tmifmii Sifimi. 





II. RÁKÓCZI 11 RENCZ 



4' 



ná torokkal s más urakkal az ország sátrában hallgatott végig, 
délután két óráig a szenátusi bizottsággal, ebéd után pedig 
Bercsényivel és az Erdélyből érkezett bán. Kemény László 
szenátorral tárgyalt ; majd későestig íróasztala mellett dolgozott. 




15. AZ ÓNODI ORSZÁGGYŰLÉS EMLEKSZOBRA. 



Hétfőn már a podgyászt is tovább küldte Szerencs felé, de 
napközben még egy gyűlést tartott a szenátusi bizottsággal. 
Végre a szenátorokat elbocsátván, estefelé Bercsényivel, Des 
Alleurs-rel, egész fejedelmi udvarával és a karabél vos seregekkel 
végképpen odahagyta a körömi tábort s föhadi-szállasat S 
rencsre tette át.-> 



2 5 Beniczky naplója, R. T. r. 23 — 24. 
Magyar Történeti Életrajzok. 1909/ 



42 MARKI SÁNDOR 

Az ónodi gyűlésre sok tekintetben megelégedéssel gondolt 
vissza. Úgy vélte, mint egyik belső embere, 26 hogy a magyarok 
magaviseletében nemcsak a külső lehetőség volt meg, hanem a 
belső hatalom is. A határozatokat törvényeseknek és olyanoknak 
tartotta, a mik az 1687. évi kényszerített törvényt megsemmisítik. 
A mit Ónodon végeztek, mindaz a törvényeken és a legrégibb 
példákon épült, az igazságot pedig és a törvényeket lábra állí- 
totta. 1907. október 13-ika óta Ónod főterén fehér obeliszken 
fekete, és szürke márványtáblákon valóban aranyos betűk hirdetik, 
hogy «a saját királyaitól halálra sanyargatott nemzet az ónodi 
gyűlésen mondotta ki elszakadását méltatlan uraitól, hogy 
hitének, tűzhelyének, szabadságának és becsületének védelmében 
semmi se gátolja». Márván}'ba vésették Rákóczi szavait is, hogy 
«mi édes hazánk ezen járomból való megszabadítása végett 
készek vagyunk feláldozni életünket, javainkat, utolsó csepp 
vérünket . . .» Ennek az ónodi oszlopnak, az ünnepi szónok 27 
szerint, hirdetnie kell, hogy «a mi félistenünk, a mi halványunk, 
II. Rákóczi Ferencz és a kuruczok valamikor ennek a földnek 
taposták göröngyeit, ennek a környéknek szítták a levegőjét. 
Itt határozták el a kitartó, rendíthetetlen küzdelmet az ország 
jogaiért, alkotmányáért, függetlenségéért, szabadságáért. Hirdesse 
ez az oszlop, hogy volt egy kor, a melyben megértették a 
kuruczok lelkét, törekvéseit álmait s leborultak azok nagysága 
előtt, a kik a hazát mindeneknek elébe helyezték.)) 

26 Egy lengyel kir. tanácsos levele. 27 Dr. Szentpáli István miskolczi polgár- 

Thaly, Kalászok, 286—7. mester. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 43 

V. 
TILTAKOZÁSOK ÉS AGGODALMAK. 

(1707 július— augusztus.) 

|z ónodi határozatról Medows bécsi angol követ már 
július 13-ikán megjegyezte, hogy »a magyarok hango- 
sabban beszélnek, mint valahacc Eleinte azt hitte, hogy 
mindez a svéd király titkos befolyásának tulajdonítható; 1 majd, 
hogy a Konstantinápolyban nem rég kipattant összeesküvéssel 
hozható kapcsolatba. Mindenesetre valószínűnek tartotta, hogy 
az alkudozások fonala ezek után megszakad. 2 A dolog különben 
nem lephette meg a közbenjárókat, mert Bruyntnx már másfél 
esztendeje megjósolta, hogy az örökösödés jogára támaszkodó 
császárt leteszik s vele többé nem tárgyalnak. ? 

Herczeg Esterházy Pál nádor az ország négy rendének 
nevében először július 29-ikén tiltakozott az ónodi végzések 
ellen. 4 Szent István napján a keresztény államokhoz intézett 
manifesztumában ismételte tiltakozását. > Magasztalta I. Lipót- 
nak és I. Józsefnek a nemzet iránt tanúsított atyai jóindulatát, 
s a pártosokat vádolta, hogy a közjót feláldozták magánérde- 
keiknek. Mikor a lázadás zászlótartói és vezetői látták, hogy 
örült szándékaik nem igen sikerülnek, a népjog és a személyes 
szabadság sérelmével nyílt ülésben levágatták a túróczi köve- 
teket s ezen tragikus jelenet hatása alatt erőszakolták ki a 
gyűlés határozatát. A hűtlenek főnökei és elöljárói oly zabolát- 

1 Harleynak, július 13. Simonyi nr. 325. unit. gimnázium könyvtárában, 972. 

- Harleynak, július 23. U. o. 327 — 8. irat, 267 — 9. 1.) 
A török összeesküvés czélja Ahmed szül- 5 A manifesztum teljes czíme Szál' 

tan letétele és a nagyvezér meggyilkolása Régi Magyar Könyvtar, rrr., 4570— ~ 

volt. Histor. Bildersaal, vir. 352. V. ö. Szegedi, Rubricae titulorum capitum 

3 Bruyninx Stepneynek és Rechteren- et articulorum Juris Hung. 111. 246. Magya- 
nek 1706 januárius 25-én. U. o. 371—4. rúl Szalaynál, vr. 438 — 451. Horváth, VI. 

4 Erről József király augusztus 4-ikén 495 — 7- Jellemző, hogy Wagner (História 
tcstimonialist adott ki s azt kinyomatta. Josephi, 203.) csak néhány sorral említi 
(ívrét, 3 lap. Egy darabja a kolozsvári az egész ónodi határozatot. 

6* 



44 



MARKI SÁNDOR 



lanúl gyalázták az uralkodó személyét és családját, hogy azt a 
tisztesség szabályai szerint, még az ellenséges fejedelmek is 
szegyeitek volna. A zsarnokság főfő polczára és gonosz meg- 
gazdagodásra törekedve, a haza ellenségeinek nyilvánították 
azokat a hazafiakat, kik az erény magasságából a gonoszság 
és az örökös hűtlenség örvényébe bukni nem akarnak. 




l6. I. JÓZSEF KIRÁLY. 

Védte József királyságát és az örökösödés törvényességét,, 
valamint az 1625 : III., 1647 : II. és 1655 : II. törvényczikkeket. 
a melyek az interregnumot veszélyeseknek nyilvánították. 
A szabadság kiforgatóinak és a haza pusztítóinak nevezte a 
fölkelés vezetőit, a kik lázadás és összeesküvés következtében 
szerzett hatalmuknál fogva jogosultaknak tartották magukat, 
h°gy gőgösen és makacsul kimondják az interregnumot. E vég- 
zésöket előbbi társaiknak most már mint járomba fogott hűbé- 
reseiknek hirdették ki. Erre, az országgyűlés összehívása joga- 




17. EL RÁKÓCZI FERENCI. 



46 MÁRKI SÁNDOR 

nak bitorlására, s a hűségesek jószágainak elkobzására, a párto- 
sok törvényt nem idéztek, mert nem találtak ; azonban «a 
törvényeknek ezen jeles őrzői» ösmerhetnék legalább az 
1542 : VII. törvényczikket, a mely a hűtlenek javainak lefogla- 
lását rendeli el. 

Mindezek után tehát megsemmisíti a hűtlenek fejei által 
összecsődített ónodi konvent határozatait, s azoknak esz- 
közlőit büntetés alá eső hűtleneknek nyilvánítja. Az orszá- 
gos rendek nevében kijelenti, hogy I. Józsefen kívül más 
királyt nem ösmer el. Abban a biztos tudatban, hogy a 
király megtartja hitlevelét, hódolatát vére hullatásával is tanú- 
sítani kívánja. 

Jellemző, hogy ez az eszesen, éles szatirával és nagy 
szenvedélylyel megírt manifesztum nem vádolta Rákóczit a 
királyságra való törekvésről. Pedig a bécsi udvart nem lephette 
volna meg, ha az ónodi országgyűlés azt teszi Rákóczival, a 
mit a beszterczebányai tett Bethlennel, kit a trónjától megfosz- 
tott II. Ferdinánd helyett azonnal királynak kiáltott ki. De a 
mint Bethlen nem engedte fejére tenni a hatalmában levő szent 
koronát, Rákóczi szintén nem kereste ezt, ha nemrég a magyar 
királyok, koronázási szertartásai szerint iktatták is be az erdélyi 
fejedelemségbe. Egy esztendő múlva a labancz országgyűlés 
maga is felszólalt az alkotmányos uralkodás érdekében ; de 
csak egy jelentéktelen töredék képviselete lévén, határozatai 
sohasem jöttek be a Corpus Jurisba. Az ónodi nyilatkozat meg- 
ítélésénél azért döntő fontosságú körülmény, hogy a szövet- 
kezett rendek olyan királyt tettek le, a kinek törvényhozói 
munkásságát nem ösmeri a magyar törvénykönyv, a melyben 
1687-től 1715-ig, tehát majdnem három évtizedre terjedő hézag 
van. Az ónodi rendek e szerint nem hiában beszéltek zsarnok- 
ságról. De a tróntól való megfosztás jogosultságát nem az 
Aranybulla záradékában keresték, sőt azok sem arra alapították, 
a kik még az eltörlés előtt felkeltek, hanem arra a többségre, a 
melyben a szabadság általános, jogos és törvényes védelmére 



II. RAK04 ZI FERENí / 47 

fölkelt vármegyék" voltak. Ebben a többségben látta Rákóczi a 
nemzet akaratát, a mely az ö kérdésére 7 most az interregnum 
kimondásában nyilvánult meg. Azonban József király 1708 
augusztus 25-ikén az ónodi végzéseket Istentől nyert hatalmánál 
fogva semmiseknek és alkotóit hűtleneknek, felségsértőknek, 
a haza ellenségeinek nyilvánította; üldözésüket, megfogásukat s 
vagyonuk elkobzását elrendelte 

A nádor első tiltakozása napján, július 29-iken, vagy talán 
csak évek múlva, de emlékiratát erről a napról keltezve, Vetésy 
figyelmeztette a fejedelmet, hogy az a lépés, a mit a rendekkel 
Ónodon tett, nagy és veszedelmes a köz- és személyes érdekre 
egyaránt. Emberileg szólva, csak magának az Úristennek egész 
hatalma és csodálatos védelme háríthatja el a nemzetről annak 
szomorú következéseit. A míg fegyverben állanak és van 
sikere fegyverüknek, a szövetségesek bosszankodva látják, mint 
akadályozzák meg Ausztriát, hogy egész erejét Francziaország 
ellen fordítsa s azt Spanyolország átengedésére kényszerítse. 
A sikereiktől való félelem, az állam java s a szövetségesek 
érdeke a bécsi udvart ma még békére ösztönözhetik ; de a mint 
elvesztik előnyeiket, vagy a mint a szövetségesek szerencsésen 
folytatják a háborút, alkalmasint maguk biztatják és segítik a 
császárt leverésökre. Meg kell gondolni a szövetkezettel járó 
bajokat is. Kevés kell hozzá, csupán a szerencsének egy kis 



6 Esterházy nádor a manifesztum végén eleinte aem ifl akarta a/t, 

14 megyés püspökön stb. kívül 95 király- rávette. (U. o. 1. 292.1 Ha nem akarta 

parti főispánt sorol tel, de — in partihus volna, nem indítványozza Önmaga - nem 

infidelium. A felsorolt vármegyék nagy lelkesíti pártolásra Bercsényit, a k; 

része követeket küldött az ónodi ország- ideig valóban húzódozott a teljes szakítás 

gyűlésre. Mennyi vármegye maradt király- gondolatatol. 

párti, kitűnt a következő évi pozsonyi ■ Rendelete nyomtatásban tolio 5 oldal. 

országgyűlésen. Lásd Tört. Tár, 1800. ! l a kolozsvári tinit, gimnázium 

385 — 8. Az Ónodra hivatalosak jegyzéke könyvtarában. Kéziratok, 9 -'73 — 

adok, 1896. 19. 1. A hu . király büs« 

7 Vetésy, a ki 1707 márczius i9-iken es levők közül felsorol 25 ej 
május 23-ikán hosszű levélben 1 vta zaszlósurat, 32 főispánt, o apát t. 

CZit az abrenunciatiótól (Fiedler, 1. postot, káptalant, 39 magi:. 

49—51., 54 — 58.), utóbb gyártott emlék- es kijelenti, hogy a többit felsorolni nincs 

iratában azt állítja, hogy a tere. (U. 0. -77 8. I.) 



48 MÁRKI SÁNDOR 

változása, hogy a confoederatio leglelkesebb hívei is köpenyeget 
fordítsanak. Ha elszakad az olvasó szála, a szemek róla 
leperegnek. 

A fejedelem érdekei annyira összeforrtak a szövetkezettel és 
olyan sajátságosak, hogy azokat az Ausztriai Ház csak kény- 
szerítve teljesítheti. A fejedelem nincs abban a helyzetben, hogy 
a maga erejével kényszerítse rá; ahhoz a szövetséges rendek- 
nek sincs erejök ; tehát külföldi segítség kellene. Nem hízeleghet 
magának azzal, hogy az állam és a protestáns vallás érdekei 
elegendők volnának rábírni az angolokat és a hollandokat Erdély 
trónjának biztosítására. Megtehetnék, de nem teszik meg, mert 
nem akarják sérteni vele az Ausztriai Házat, melyre nagyobb 
szükségük van, mint Rákóczira. A valláskülönbséget amúgy is 
mindig csak ürügynek tekintették. Magyarország valamennyi 
kálvinistájánál és lutheránusánál többre becsülnek Flandriában 
2 — 3 elfoglalt várost. 

Isten ne adja, hogy a fejedelem valaha török segítségre 
gondoljon. Akkor már inkább a most elűzött hatalomnak hódol- 
jon meg y a mely akármilyen kemény, elviselhetőbb a hitetlenek 
szolgaságánál. Egyedül Francziaország az a keresztény hata- 
lom, a melytől segítséget és pártfogást remélhetne. Ennek most 
is, jövendőre is érdekében áll, hogy Rákóczi megkapja Erdélyt 
s ez most és mindörökké megtartsa a szabad fejedelemválasztás 
jogát. Sőt idegen segítség nélkül Rákóczi meg sem tarthatja 
Erdélyt. Ebben a tekintetben most (mintha Vetésy nem látta 
volna Munkácson a lengyel és az orosz követeket) csak Franczia- 
országra támaszkodva tarthatja meg; azonban a jelen körül- 
mények, alku és szövetkezés nem elég biztosíték. A mantovai 
herczeg példája bizonyítja, hogy kisebb fejedelmeknek a 
nagyobbak pártfogását kell keresniök. 9 De ha lehetne is olyan 
szövetséget kötni, a mi valóságos segítséget és pártfogást 

9 Tessé tábornok, később Rákóczi tói Mantovát, melyet herczege voltakép- 
barátja, 1701 április 5-ikén franczia-spanyol pen 60,000 pisztol készpénzért és 30,000 
csapatokkal «elfoglalta» a német birodalom- tallér havi segítségért adott át neki. 




I& ESTI RHÁZY PÁ1 K w> >K. 



nrtéoetJ Életrajzok. 1909. 



5<D MÁRKI SÁNDOR 

biztosítana, erre Francziaországot többé semmiféle ok, illendő- 
ség, esdeklés, fenyegetés árán sem lehet kötelezni az után, a 
mit Rákóczi Ónodon tett. XIV. Lajos többé nem törődik vele 
és a magyarok zavarával. Nézetét a nagy tanács csak más 
tekintetekből s talán a bajor választó kedvéért változtat- 
hatja meg. 

Vetésy szerint javukra kellene fordítniok azt a kedvezést, 
melyben a király a bajor választót részesíti s nem kellene 
kérdezgetni tőle, akar-e élni őszintén ezzel a kedvezéssel. Csak 
így lehetne megtudni, milyen titkos gondolatokkal és szándé- 
kokkal viseltetik a magyarok iránt. Ha helyesli a bajornak 
megválasztását a magyar trónra, úgy a magyarok bizonyosak 
lehetnek jóakaratáról. Helyeslésével veszedelemnek teszi ki 
királyságát s becsülete őt a magyarokkal szemben a lehetet- 
lennek megkísérlésére is kényszeríti. A király maga kétség- 
telenül kedvez a választónak, de ebből még nem következik,, 
hogy óhajtaná megválasztását. Semmiesetre sem szeretné, hogy 
ezzel a szövetkezetieknek s a fejedelemnek alkalmat adjon a 
szövetség megkötése kérésére. Csak időt akar nyerni azzal a 
segítséggel, a melyet a fejedelem olyképpen nyújt neki, hogy a 
császáriak ellen oldaltámadását folytatja. 

Ha a fejedelem más bizonyítékokat is akar a király rossz- 
hiszeműségéről, két rossz közül a kisebbiket kell választania : 
kiegyezni a császárral úgy, ahogy lehet. A hazára, nézve még 
mindig kisebb veszedelem elfogadni egy megsértett és megharagí- 
tott fejedelem törvényeit, mint vakmerőség és konokság tekin- 
tetében kitenni magát bosszújának. Igaz, hogy a fejedelem 
ennek következtében elveszti munkája gyümölcsét, Erdélyt, de 
mivel ő a haza atyja, jó atyaságát dicsőségesebb és hasznosabb 
megmutatni a közjó iránt. Ha az áramlat ellen akar úszni, 
ereje előbb-utóbb elhagyja s elmerül. Megeshetik, hogy az 
angolok és a hollandok támogatásával módot talál Erdély meg- 
tartására. A jelen körülmények közt egyedül az erdélyi fejedelmek 
szabad választásának helyreállítására gondolhatnak. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 51 

Semmiképpen sem szabadit/hatnak az Ausztriai Háztól; de 
minden követelésük megadására kényszeríthetik. A szövet* 
sek már is belátják, hogy a magyar háború nélkül Franczia- 
ország nekik engedné át Spanyolországot, föltéve, hogy bizto- 
sítják Rákóczit az erdélyi fejedelemségben. Rákóczi legalább 
6000 emberrel segíthetné őket. Még csak meg sem sértené 
vele IYaneziaországot, mely nem koczkáztatná jövendőjét azért, 
hogy Rákóczit megbüntesse. Sőt a maga érdekeit jól ösmervén, 
szükség esetén meg is segítené a fejedelm< t. 

Francziaország sokáig nem folytathatja sikerrel a háborút, a 

szárral köthető békét nem szalasztja el a magyarok kedvéért 
s a beké érdekében majd talál ürügyet, hogy halogassa Miksa 
Emánuel megválasztását. A magyar korona fejében talán azt 
kívánja a választótól, hogy a tizenhárom vármegyét átengedj. • 
Krdelynek, Rákóczinak. A választó különben is csak XIV, Lajos 
beleegyezésével fogadta el jelöltetését s a császárral, a hogy a 
búcsúzáskor Vetésynek mondta, csak jó és biztató jelek közt 
s/all szembe. Rákóczi is tapasztalhatta, hogy Des Alleurs az 
ónodi gyűlésen nem sürgette Miksa megválasztását ; mert, úgy 
látszik, jobb szeretné, ha Rákóczit választanák meg magyar 
királynak. Rákóczi fogadja el XI Y. Lajos támogatását Miks;i 
jelöltségére nézve, de ne fogadja el a tizenhárom vármeg} 
S ha XIV. Lajos halogatná a választás dolgát, a fejedelem 

zkedjék ki a császárral a legelőnyösebb feltételek alatt, 
ha máskép nem megy, Erdély átengedésével. Mindent meg kell 
tennie annak biztosítására; de ha még sem engedik át, inkább 
áldozza fel azt az uralmat, a melyet nem tarthat meg, hogy 
megtartsa a haza életét, vagyonát. 10 

A kétféle kibontakozás ajánlója, Vetésy, egy hónap múlva 
mar Lengyelországban és a ezar környezeteben ken 31 
kibontakozás harmadik módját. 

10 v, tésj emlékirata Rákóczihoz 1707 később kelt, de helyzetrajza miatt íg 
július 29. (Fiedler, i. ( 58—69.) Bizonyosan megérdemelte bővebb 







52 MARKI SÁNDOR 

VI. 
RÁKÓCZI MEGHÍVATÁSA A LENGYEL TRÓNRA. 

1707 július 4. — augusztus 20. 

fejedelem július 4-ikén estefelé a körömi táborból Ber- 
csényi, Des Alleurs és az egész udvar kíséretében ment 
át Szerencsre, a hol másnap hosszasan tárgyalt a hadi- 
szabályzatok dolgában. Dolgaikat végezvén, Bercsényi elbúcsúzott, 
a fejedelem pedig július 6-án Des Alleurs-rel egy hintóban, a 
kornyétás udvari nép és katonaság kíséretében folytatta útját 
Sárospatak felé. Nem fojthatta el megindulását, mikor másnap 
megszemlélte a várat és a kastélyt, melyet a németek végső 
romlásra juttattak. Mise után megint egy hintóban hajtottak 
át Leleszre és 8-ikán Putkahelmeczre, hol Bercsényivel és a 
két Barkóczy Ferenczczel tanácskoztak. 9-ikén délben vadász- 
gatva érkeztek meg Munkácsra, hol a fejedelem végre sza- 
badságot vett magának, hogy néhány napig magánügyeivel 
foglalkozzék. 

Megszemlélte azokat a lovakat, a miket főlovászmestere, 
Pogány Ádám, Törökországból hozott; gyönyörködött ménesé- 
ben és lovainak iskolázásában. Egyszer-másszor kiment vadászni, 
vagy a kertbe sétálni. Krucsay Márton prefektussal gazdasági 
ügyekről tárgyalt; s alaposan és ismételten megvizsgálta a vár 
körül végzett építéseket. Még pihenése is olyan volt, hogy a kert- 
ben Bethlen Farkas magyar- és erdélyországi latin történetéből 
olvastatott föl egyes részleteket, vagy pediga Danczkáról a 
hadak számára hozatott sok szép karabélyt és pisztolyt vette 
szemügyre. A mellett szokott módon végezte levelezéseit és 
kihallgatásait. 1 

' A július 4 — 15-iki napok története Beniczkynél, 23 — 26. 



RAKCM Zl II KIM Z 



53 



Július 15-ikén egész fejedelmi udvarával vadászatra ment 
Putkahelmeczre, másnap pedig Ungvárra, hol országos ügyek- 
ben hosszasabban kívánt tárgyalni Bercsényivel. Harmadnap 
együtt indultak vissza Munkácsra, a hová, Szerednyén át, [9-ikén 
érkeztek meg. A fejedelem onnan küldte Ráday Pált és Kálnásy 
Jánost az orosz czár és a lengyel köztársaság követei elé Ung- 
várra. 21-ikén Rádayval érkezett hozzá Volniszkij Mihály len- 
gyel megbízott, a kivel tudatta, hogy Ungváron fogadja a követ- 




19. a leleszi xonvnrx FOKAPUJA. 



Harmadnap reggel Bercsmvi előre ment oda, hogy mint 
da készüljön a vendéglátásra. Estefelé a fejedelem szin- 
ten elindult két karabélyos sereggel, a nemesi társasággal s 

ari néppel. Éjjeli szállásán, Putkahelmeczen érte utói Nedeczky 
Sándor, a ki azonnal jelentést tett lengyelországi küldetéséről. 3 
Nedeczky mar negyedszázaddal azelőtt Esterházy Pál nádor 
titkára volt s öt éve királyi adományt nyert birtokaira ; ni- 
csatlakozott a fejedelemhez, ki a diplomácziai Qgyekben e- a 

\'» nic/ky naplója 27 — 29. 



54 



MÁRKI SÁNDOR 



szláv nyelvekben jártas embert szívesen alkalmazta lengyel- és 
oroszországi küldetésekre. Most teljesen bízott benne; de két 
esztendő múlva kegyetlenül lehordta, könnyelműnek, felületes- 
nek és tehetségtelennek találta. 3 

Július 24-ikén a fejedelem nagy fénynyel vonult be Ungvárra, 
hol Bercsényi szép sereg élén s három ágyúlövéssel üdvözölte 
s a várba vezette. Rákóczi Nedeczkyt küldte a lengyel, majd 
az orosz követ üdvözlésére. Nagy fénynyel fogadta előbb amazt, 
utóbb a hatlovas aranyos hintón érkező Körbe (Csőrbe) Ivano- 
vics Dávid orosz papot, a czár belső tanácsosát. Az erdélyi 

/faj v$^> 



20. POTOCZKI ISTVÁN NÉVALÁÍRÁSA. 



származású göröggel egy órahosszat magánosan tárgyalt. 4 Tőle 
hallotta, hogy Ágost király lemondott a lengyel koronáról, 
mire a czár a lengyel köztársasággal együtt elhatározta, hogy 
Rákóczit emeli a lengyel trónra.' 



3 Rákóczi levelei 1709 szeptember 2 — 5. 
Arch. R. ír. 527-9., 532., 536-540. 

4 Beniczky R. T. 1. 29. Rákóczi tehát 
nem jól emlékezik (Emlékiratai, 224.), hogy 
előterjesztései meghallgatását egyenesen 
Ráday Pálra bízta. Ez csak a részletekre 
vonatkozhatott, de szóbeli előterjesztést 
Körbe először őneki tett. 

5 Tomasivskyj István, kinek könyvem 
néhány képét köszönöm, a Zapiski nauko- 
voho tovarisztva imeni Sevcsenkában 
(Lemberg, 1908. 73—74. kötet) bőven fog- 
lalkozik Magyar- és Lengyelország ezen 
korbeli állapotaival. Alaposan jellemzi 
mind a két ország helyzetét egészen a 



magyar fölkelés kitöréséig, a meddig ezen 
munkám írása közben eljutott. Műve már 
is 98 lapra terjed s különösen a 111. rész- 
ben (74. kötet 53 — 87. 1.) becses adatokat 
tartalmaz Rákócziról, a kit azonban 
nagyon hidegen és sokban igazságtalanul 
ítél meg. Bercsényit félig-meddig éppen 
parvenunek tartja. Felfogása szerint 
Rákóczinál a lengyel ügyekre nagyobb 
befolyása volt Francziaországnak, mely 
megn3'erni akarta a lengyeleket a magya- 
roknak. Lengyelország szereplése tehál 
ebben az ügyben nem annyira önkéntes, 
mint inkább a versaillesi udvar akaratá- 
nak visszatükrözése. 



RAKÓ Zl FÉREM Z 55 



Szieniavszka berezegné munkácsi és Viszniovszka berezeg 

asszony ónodi látogatásai után mindez nem lephette meg. Mar 
az altranstadti béketárgyalások alkalmával sejtettej hogy ebben 
a bonyodalomban reá feladat var. Gyalázatos cselekedetnek tar- 
totta azt a békét; de «nem csoda, hogy elhagyta Esten azokat, 
a kik őt elhagyták)). 6 Az a béke, Bercsényi szerint, antimonium- 
hoz hasonló ; de a fejedelem szerint még orvosságnak sem 
igen jó; már pedig csak úgy élhet vele. 7 A béke megkötés* 
Után szomorúan írt Potoczkij kievi palatínusnak. s « Lengyel- 
ország szabadságai — úgymond a mienkkel annyira össze- 
fonódtak, hogy a mint a letűnt kölcsönös boldogság emlékeze- 
tét méltán sirathatjuk, úgy most nyomorúságaink koronáját az 

knél jobb sorsban, mert összetart óbb lélekkel készülünk föl- 
tenni*. Lángoló hazaszeretetét felül nem múlhatva, égő szavakkal 
óhajtotta, hogy törekvéseiknek egyenlő sikere legyen. Egyedül azt 
akarja, hogy elősegítse ezt a barátság kötelékével, a mit azon- 
ban seregének jelenlegi állapotában nem tehet, mert hadai az 
ellenséggel szemben otthon vannak elfoglalva. Ha számukat 
emelheti is, külföldi hadműveletekre nincs elég embere, míg a 
svéd király nem biztosítja segítségéről. 

Április 27-ikén a czár még szövetséget ajánlott a császár- 
nak. 50.000 embert igért XII. Károly várható támadásaival 
szemben; de kikötötte, hogy a császár Savoyai Jenőt vagy 

Erdély megtartása fejében -- Rákóczi Ferencz< t ösmerje el 
lengyel királynak.' A velenczei követ szerint 10 a bécsi udvar 
nem bánta volna, hogy Rákóczit még ilyen áron is eltávolítsák 
Magyarországból; de tartottak tőle, hogy egy korona tekinté- 
lyével és hatalmával s több kormánypáleza egyesítésével még 

ercsényihez 1706 decz. 3. Noorden, Europáische Geschichl 

Arch. R. 1. 053. xviii. Jahrhundert. n. 578. Szalay, R 

ez. 17 U. ". 1. 057. bújd. vni — ix. Bruyninz 1706 

707 januárius. Arch. R. n. 8—9. deczember 15. Simonyi, m. 287—8. V 
A mint irta, nehéz volna a sv< S íre, Törökországi levelei (1 

nélkül hazáját .i lengyelek 1 Thaly Kálmán), -■38— 9. 

új háború viszont. lgsá| B muszkák ; 707 januárius 8. Ma! 

cs kozákok barbár berontasanak kitennie. Revue, 1907. 234. 




SAVOYAI EUGEN. 



II. RÁKÓCZI FERENi / 57 

jobban felizgatja a felkelőket. A tervről tehát az udvar tudni 
sem akart s kérte a czárt, ne támogassa többe a magyar és a/ 
erdélyi forradalom fejét." Pár hét múlva, a velenczei követ 
-/érint," a Lengyelek is lemondtak Rákóczi megválasztásáról, 
mert lázadót meg sem tettek volna meg királyuknak. Nem 
tetszett nekik az sem, hogy Bercsényi annyira érdeklődött 
Rákóczi megválasztása iránt és hogy ezt a czár szorgalmazta 
legjobban. A bécsi udvar tehát napirendre tért a czár fölkínált 
szövetsége fölött, a melynek ara Rákóczi lengyel királys 
lett volna. 

Azonban Bécs és Velencze ezúttal rossz értesítéseket - 
zett. A czár nem hagyta a dolgot annyiba s a lengyeleknek 
június 8-ikán megnyílt nagytanácsa a koronát fölajánlotta 
Rákóczinak. Követségük most az orosz czár követ gyütt 

jött a fejedelemhez, hogy elhatározását hallja. A vonak« 
Körbe a czár nevében bizalmasan figyelmeztette, hogy ha a 
koronát visszautasítja, hazáját nagy veszedelembe sodorhatja, 
mert akkor a lengyelek alkalmasint Savoyai Jenőt ültetik 1< 
krakkói királyi palotába. A berezeg azután, mint a csás 
szövetségese, északról hatalmas új ellenség gyanánt támadhat 
a kuruezokra, söt a czár maga is szövetkezik a császárral. 1 ki 
azonban Rákóczi vele szövetkezik, hazája sorsát jobban bizto- 
síthatja. A czár szeretne a franczia királyival szövetkezni - 
svédekkel békét kötni. Ha ebben a szándékában Rákóczi támo- 
gatja, az eddiginél jobban segíti őt törekvéseiben. 

Ez az ajánlat, mely az ónodi határozat után negyven nappal 
érkezett, egymaga is bizonyítja, hogy Magyarország független' 
kimondását a fejedelem nem csupán XII'. Lajosban, 
hanem az általános európai helyzetben lázra és pedig /< 
san bízva, indítványozta. Most valóban belathatatlanul széles 
szemhatár nyílt meg előtte. Nagy oka volt, hogy más! 

<i Xoorden, id. li. '"> Rákóczi cini. 004, V 

i- 1707 februárius 5. Malagola, ;i lével 'hoz július 99 

Deutsche Revueben, 1907. 234. (tollhibábó] 10-rúl) ru.ller, 1. 63. 

M.i^y.ir Történeti Életrajzok. 1 



58 MÁRKI SÁNDOR 

válaszoljon, mint először u és többé ne utasítsa vissza a jelöl- 
tetését. 15 

A czár és a köztársaság követeit az ünnepies fogadtatás 
napján fényesen megvendégelte. 16 Jobbján az orosz, balján a 
lengyel követ ült. Egymást érték a fogások, a lelkes áldomások 
és szólt a zene este hét óráig. Asztalbontás után a fejedelem 
visszavonult szállására, de ott is sokáig társalkodott a követek- 
kel. Este a vendégek tánczra kerekedtek ; magának a fejedelem- 
nek és Bercsényinek is rendkívül jókedvük volt s mind a ketten 
tánczoltak éjfélután kettőig. 17 

Másnap, 25-ikén, Vetésy is megérkezett XIV. Lajos udvará- 
ból. Egész halom levelet és titkos iratot adott át a fejedelem- 
nek. 18 Böjt napja volt, mégis máskorra kellett hagynia cassandrai 
intelmeit. Ki hallgatott volna reá ebben a pillanatban, mikor két 
hatalom követeinek jelenléte azt a hitet keltette, hogy a szltw 
Európa nyugodtan fogadja, sőt helyesli az Ónodon történteket ? 
Lehetetlennek látszott, hogy a harmadik hatalom, Francziaország, 
ne helyeselje. Vetésytől éppen arra vártak választ : a bajor választó, 
a kihez tulajdonképpen küldték, száműzetését hajlandó-e föl- 
cserélni a magyar királysággal? Az ő királysága kérdését nem 
lehetett különválasztani Rákóczi lengyel királyságától. A feje- 
delem előbb az orosz követtel, délután pedig (este 11-ig) az 
éppen jelenlevő szenátorokkal tárgyalt. 26-ikán az orosz és a 
lengyel követeken kívül Vetésy t is fogadta, majd megint a szená- 
torokkal tanácskozott. 27-ikén megint fogadta a lengyel köve- 
tet, de a nap nagyobb részét a czár követével töltötte. A búcsú- 
kihallgatáson azzal a felelettel küldötte vissza, hogy köszöni a 
czárnak, a miért személyéről megemlékezett. Mivel azonban 
Lengyelország szabad állam s tudja, hogy a czár semmiképpen 
nem akarja csorbítani ennek a nemzetnek szabadságát és nem 
kívánja akadályozni király-választását : azt hiszi, nagyon ártana 

14 Rákóczi emlékiratai, 225. 16 Leírja Beniczky, R. T. 1. 29 — 30. 

íj Malagola a Deutsche Revueben, 17 Beniczky, 30. 

1907. 234. 18 U. o. 



II. RAKOCZJ FEREN< Z 

tervének, ha a lengyelek megtudnák, hogy a czár felajánlta 
neki ci trónt s 6 elfogadta tőle. Ha tehát a czár valóban 

őt szeretné látni a lengyel trónon, kéri, tartsa titokban a 
követ küldetése czélját és a fejedelem elhatározását. Tekintse 
a dolgot meg nem történtnek mindaddig, a míg ezt az aján- 
latot Lengyelország prímása és nagytanácsa fonna szerint meg 
nem teszi.' ' 

A két követ Ungváron maradt, a fejedelem azonban Bercs< 
vei és egész udvarával még délután haza indult. Szerednyén 
meghálván, 28-ikán délelőtt érkezett Munkácsra s délután már 
ott volt a lengyel követ is. Másnap a fejedelem sokat tan. 
kozott Bercsényivel és — Ráday Pál fogalmazásában — meg- 
állapította a czárhoz intézett feleletet. Megbízta Nedeczkyt t hogy 
két bejáróval: Gosztonyi Miklóssal és Madocsányi Jánossal men- 
jenek at Ungvárra az orosz követhez és kísérjék be Lengyel- 
országba. Velők ment Ungvárig Bercsényi is. A lengyel I. 

iság követe másnap búcsúzott el a fejedelemtől, 20 a ki 

. <n higgadtan ítélte meg a neki felajánlott megtiszteltet 
A követ előterjesztését nem találta őszintének, mert Szczembek 
Szaniszló primás és testvére, a kanczellár, valamint Dönhqff, a 

idomiri confoederatio marsallja, megmaradt Ágost király 
hűségében. Azonban nem tartott tőlük s a lengve 1 ! követ utján 
a czarnak és a lengyel nagytanácsnak megizente, hogy külön 
követség útján köszöni meg iránta tanúsított jóakaratuk; 

úttal sietett megnyugtatni Des AUeurS'X s általa XIV. Lajost, 
hogy mindez nem ellenkezik a íranezia erdekekkel. Folytatni 
akarja a háborút a császárral és a czárhoz csatlakozik, ha a 

1 visszautasítja a francziak közeledését. A dolog különben 
sincs még befejez\< 

Az orosz és lengyel követek távozása után m 
hetet töltött Munkácson Vay Ádám, majd Károlyt Sálié 



d emlékiratai, 335. Beniczky 31. :: v július 

ky naplója, 31—32. 
*j Rákóczi emlékiratai, 228. lapon m. . I ír.) 



6o 



MARKI SÁNDOR 



újból látogatóba jött Bercsényi társaságában. 25 A négy nagy- 
eszű ember minden oldalról meghányta-vetette az eshetősége- 
ket. A fejedelem augusztus 6-ikán udvari népével kornyétásan 
maga is megindult, hogy közelebb érje az északról várható nagy 
elhatározásokat. Nem akarta elszalasztani, — mint mondta 24 
azt a pillanatot, a melyikben a körülmények kedvezni fognak a 












íVTií-A 






./AitrnitA 



7 • /Ilit ■X/lfO © "í £»rii.i-i.y 














22. VARANNO ES KOMONNA VIDÉKE. 



háború jó befejezésének, ha t. i. szerencsés volna — franczia és 
bajor közbenjárás mellett — a svéd királyt kibékíteni a czárral. 
Útközben Daróczon fogadta a russiai palatínus két fiát, a 
kiknek anyja Munkácson öt az év elején meglátogatta. 25 A fiú- 
kat, kik éppen az orosz czár elől menekültek hozzá, szentmik- 
lósi uradalmában cselédjeikkel együtt kényelmesen elhelyezte. 26 



23 Július 30. — augusztus 6. története 26 Beniczky, 34. Szentmiklós története 
Beniczkynél, 32-33. Szále-Kovács Júliától, Vahot, Magyar- és 

24 Rákóczi emlékiratai, 227 — 8. Erdélyorsz. képekben, 1x1. 109— 11 1. 

25 Rákóczi levele 1707 januárius 10. 
Arch. R. ír. 4. 




v^e -"■■■■ 



£m& ,7e ' 2S?&**? 










^Jk^ Tto*-?* ****** *T£*ri"z*v+** 



t? 







»~4n^. - P^-jggj ^^ ^ 






rfet/vá**"?'**'* 






ȣ+S.. 







***** JL^/á*^ ^~^~~™<f &~*<*& 



^x^^^* ' 






?i ^^ ^=«- 



■HHflHHHi ■■ '/ 

■sí*** 9é <*Trt£&^'*fir&'~ ^^É'^^mr^^^^^' 

uZíT 






^/^S**/*** 



r 3' 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 6l 

Vay Ádám udvari főkapitányt és báró Kemény Lászlót Erdélybe 
küldte, maga pedig Szerednyéröl, a hol meghált, augusztus 
7-ikén bevonult Ungvárra. Harmadnap Bercsényivel együtt 
Szobránczra és Nagymihályra s negyednap (10 ikénl kornyétá- 
san szép sereggel ment át gróf Homonnai Zsigmondnéhoz 
Homonnára, hova a szenátorok egy része is elérkezett. Ugyan- 
akkor / '(ív utján megkérdezte a Huszton egybegyűlt tanácsura- 
kat, elfogadja-e a lengyel koronát, vagy sem? Minden tanácsos- 
nak írásba kellett foglalnia s aláírnia véleményét. Egy szívvel- 
lélekkel azt tanácsolták, hogy fogadja el. A fejedelem azonban 
nug mindig aggódott. Úgy érezte, megsérti esküjét, a melyet 



rfLét 




23. BERTHOTI FERENCZ M.V ALÁÍRÁSA. 

Erdélynek és a szövetkezett rendeknek tett le, ha esküt tesz 
a lengyeleknek is. Hiszen mint lengyel királynak jó egyetértés- 
ben kell élnie a császárral ; mint magyarnak, háborúskodnia kell 
vele. Az első esetben a magyarokat, a másodikban a lengye- 
leket keverné bajba. Bizonyosat valóban nem mondhatott addig, 
míg a svéd király Szászországból ki nem mozdul. 27 

Tizenegyedikén a szenátorokkal tanácskozott. Másnap és har- 
madnap Viszniovszka herczegné s 18-ikán Péter czár küldöttjét 

idta. a8 19-ikén — a lengyel köztársaság és a czár meghívása- 
képest — utasításokat készített a lublini lengyel ország- 
gyüléshez és a czárhoz küldendő követei számára. Megbízta 

t, magasztalják a czár hatalmát, a mely nemsokára még job- 
ban gyarapodik, kivált ha szövetkezik a franczia királylyal, kinek 
közbenjárása mellett a svéd királylyal is kibékülhetne. Ma mindez 

ikóezi emlékiratai, 228—9. 

igusztus 7-18. története Beniczkyncl, 34 — 37. 



62 MÁRKI SÁNDOR 

megtörténik, járjon közbe a versaillesi és a bécsi udvarnál s az 
általános békében Magyarország szabadságait is biztosítsa. 
Ekként a béke az egész kereszténységben helyreállván, a czár 
indítson háborút a török ellen s egyrészt Magyar- és Lengyel- 
ország, másrészt Francziaország segítségével verje ki Konstanti- 
nápolyból és egész Európából. 29 

Szent István napján ilyen utasítások mellett Bercsényi veze- 
tése alatt küldte el követeit : a confoederatio részéről Klobusiczky 
Ferencz és Berthóti Ferencz szenátorokat s Erdély nevében 
Ráday Pált, mivel betegsége miatt Andrássy István nem mehe- 
tett. Melléjök szép sereget, több udvari tisztet, bejárót, étekfogót 
és nemes testőrt (gavallért) rendelt, hogy kellő díszszel jelenhesse- 
nek meg. A nép csak a nagy készületeket Játtá, de, Bercsényit 
kivéve, senki sem ismerte a fejedelem valódi gondolkozását. 



VII. 

RÁKÓCZI SZÖVETSÉGE A CZÁRRAL. 

1707 augusztus 22. — szeptember 24. 

•fejedelem 1707 augusztus 22-ikén elbúcsúzván Homonnai 
Zsigmondnétól, Homonnáról udvarával együtt átment 
Terebesre gróf Andrássy Istvánokhoz. ' Este már ott 
tanácskozott Des Alleurs-rú, a ki a versaillesi udvar szándékai- 
ról és hajlandóságairól rendszerint kedvezőbben tájékoztatta, 
mint a párisi új residens, Vetésy. A két diplomata értesítései 
sehogy sem vágtak össze. 2 Vetésy szerint XIV. Lajos nyíltan a 

29 Károlyi önéletírása, 11. 491 — 2. Vetésyt pedig Bercsényi, mint augusztus 

1 Beniczky naplója, 38. Vetésy szerint 28-ikán Szandomir közeléből írta, éppen 

augusztus 26— 27-ikén még Homonnán akkor postán előre küldte Lublinba. (Arch. 

adta ki a porosz királyhoz szóló megbízó R. v. 437.) 

levelét és utasítását (Fiedler, r, 64-66.), 2 Vetésy emlékirata III. Károlyhoz 

de ez csak elöre-keltezés lehet, mert a Fiedler 1. 6-7. Des Alleursben Bercsényi 

fejedelem ezekben a napokban Nagyazar is kételkedett. Pl. 1707 szeptember 14 

mellett vadászott (Beniczky, 39.) ; magát Arch. R. v. 447. 




li. RÁKÓ4 /i ti REN< / 63 

bajor választót vagy Rákóczit, voltaképpen azonban a Bourbon- 
családnak valamely tagját szeretné látni a magyar trónon. ' 
Ezzel akaratlanul elösmerte, hogy a franczia király őszintén 
érdeklődik Magyarország iránt s azt dinasztikus kötelékekkel 

rosabban akarja magához fűzni. Hiszen ha nemcsak Spanyol-, 
hanem Magvarországban is a Bourbonok uralkodnak, a Habs- 
burgoknak a világhatalom helyett csakhamar az osztrák örökös 
tartományokkal kell beérniök, mert a porosz királyság meg- 
alapítója már sem titkolta, hogy a császári koronára vágyik. 

A fejedelem Terebesen várakozott a tudósításokra, s a tárgya- 
lások nyomán olyan erős segítségre számított, a mely által a 
hazának rövid idő alatt boldogulása következhetik. ' 

lézia a nagy adók s elnyomatások miatt éppen ekkor kelt 
föl a császár ellen. A fejedelem «szükségesnek látván azon tü/ 
gerjesztését v Esterházy Antalt három karabélyos ezreddel, 
Szádeczky (iaspár hajdúival s Babocsay Ferencz árvái nép- 
fölkelőivel a kisuczai határokra rendelte, hogy lássák, nem 
nyilik-e alkalom beavatkozásra? A hadmüveietet nem fegyverének 
erejére, hanem a sziléziaiak belső hajlandóságára építvén, 
inkább a megfigyelő hadtest hírének nagyságára, mint való- 
ságára számított. Ez a nagyság pedig «kitelik a sok tótból, 
gubából és éjszakai tüzekböl, a hegyeket és völgyeket ellepő 
táborhelyekből...') Az idő és alkalom egyedül szokta a rende- 
leteket adni. A határra érkezvén, Esterházy nyílt levelekben 
biztassa a sziléziaiakat, hogy a szövetséges rendektől remél- 
hetik vallásuk egyenlőségét, a terheiktöl és az adóktol való fel- 
szabadulásukat, szabadságaik helyreállítását vagy megn\ 
a mire öt néhányan különben is megkértek. Világos, hogy 
Sziléziaii at vezetett volna a porosz királyfi útja Magyarországba. 

ebesen a tejedelem úgy hallotta, hogy a sziléziai rendek 1 - 
parasztok lázadása következtében Starhentberg és Rabuiin 



íjua 23. I". o. 1. 58. "1 a levél fényképe ezen könyvhöz 

4 1707 augusztus 28. A Dániel-család mellékelve. 

zsvári en klye*múzeum) ! Augusztus 24. Arch. R. n. 83 — 85. 



64 MÁRKI SÁNDOR 

utasításai megváltoztak. Szerette volna tehát, hogy a czár 
Sziléziában ne akadályozza a svédet, s remélte, hogy Ber- 
csényi, ha Varsóba kell is ezért mennie, ebben a tekintetben 
hatni fog a czárra. Otthon különben sem tartott semmiféle 
meglepetéstől. 6 

Bercsényi követségét az orosz kíséret már a határon nagy 
tisztelettel fogadta. A lithvániai marsall maga várta Duklán, 
nem tudva, hogy más irányt választott. A muszkák ütötték, 
verték, akasztással fenyegették a lengyeleket, ha nem buzgól- 
kodtak eléggé a magyar urak ellátásában. A parasztok tehát 
akárhány helyütt elfutottak előlük, de visszaszállingóztak, mikor 
látták, hogy a magyarok nem bántják őket. «Csak úgy szeretik 
ezek egymást, mint mi a németet!)) — jegyezte meg Bercsényi. 
Szieniavszkíj és felesége Varsóban a czárnál ekkor még min- 
dent elkövettek, hogy Rákóczié legyen a lengyel korona. 
Pártja nagyban növekedett, de mindenki meg volt győződve, 
hogy a választás előtt meg kell verekedni a svédekkel. 
Az országgyűlést elnapolták szeptember 9-éig. A primás, 
a marsall és a főbb urak Varsóba mentek, hol a czárral együtt 
türelmetlenül várták Rákóczi követeit. 7 

A svédek hadimozdúlatairól a fejedelmet azok a franczia 
tisztek -értesíthették, a kik XII, Károly táborából Lengyel- 
országon át érkeztek hozzá Terebesre. Bártfa felől viszont 
Viszniovszkíj herczegné és Krakó felől Szieniavszkíjné látta el 
izenetekkel. 8 A napok látszólag gondtalanul teltek a szalánczi 
hegyekben, s a nagyazari erdőkben rendezett vadászatokkal. 
Némelyek azt hitték, a fejedelem jobban gyönyörködik a szécs- 
keresztúri határban lőtt három nagy öreg szarvasnak koronájá- 
ban, mint a lengyelekében. A beavatottak tudták, hogy még a 
vadászatok idején is közdolgokkal foglalkozik és gyakran 
tárgyal Des Alleurs-re\, La Motte-ta\ és gróf Tourneau-wdX. 



6 Rákóczi Bercsényinek, augusztus 26. Arch. R. ír. 88 — 89. 

7 Bercsényi Rákóczihoz szeptember 2. U. o. v. 438. 

8 Beniczky naplója, 40., 42., 43. 




SZIENYIAVSZKIJ ADÁMNE. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 65 

Mindnyájukat meglepték azok a hírek, a miket egy orosz futár 
Bercsényi levelével 9 Varsóból 17-ikén hozott Terebesre. ,0 

Szieniavszkij herczegné Varsó közelében Bercsényi elé ment. 
Vele nem találkozhatván, Ráday nak, Nedeczkynek könyezve 
tett szemrehányást, miért határozott a fejedelem az ö híre 
nélkül ? Semmi sem lesz a dologból ; a választás elmarad, csúfot 
űznek belőle, a franczia is elhagyja. Szaniszló király maga 
terjeszti azt a bécsi hírt, hogy Rákóczi kibékült a császárral s 
odahagyja Magyarországot a lengyel királyságért. Vetésynek is 
megmondta, hogy kár volt elfogadni a koronát a lengyelek 
beleegyezése nélkül, mert ők senkit sem választanak meg. 
Minden áron békét akarnak; már pedig Rákóczi megválasztása 
újabb háborúra vezetne. A korona fölajánlását kényszerűségből 
tették. Az ország, ha csakugyan választania kell, bizonyára 
Ágost királyt választaná meg, a ki csak a svédek miatt mon- 
dott le koronájáról. Egyetlenegy szenátor sem szavaz Rákóczira 
s őmaga is ellene fordul, ha nem fogadja meg intését. Nem 
akarnak vele együtt elveszni. A lengyelek megunták az oroszo- 
kat s a megérkező svédekkel szövetkeznek kiüzetésökre. " 
Bercsényi szerint, 12 úgy látszik, a herczegné elámította a czárt 
is, mert megkérdezte Nedeczkytől, miért változott meg Rákóczi ? 
Nem is várták fényesen Bercsényit, a ki Varsóba szeptember 
5-ikén este 9-kor csöndben vonult be s a Radzivill-palotában 
szállt meg. Azonnal meglátogatta a herczegnét, a ki valamennyire 
most már megnyugodott, hanem azért figyelmeztette a követet az 
akadályokra. A svéd megindult Lengyelország ellen, s míg a 
háború sorsa el nem dől, a rendek semmit sem tesznek. Nincs 
mit bízni a lengyel korona felajánlásában ; csak azért tették, 
hogy a béketárgyalásokra alkalmuk legyen s elállhassanak tőle. 
Azonban megígérte, hogy a czárral mindent megbeszél. Valóban, 



9 Szeptember 7. Arch. R. v. 439 — 446. 

10 Beniczky, 45. 

11 Vetésy Rákóczihoz szeptember 5. Fiedler, 1. 66 — 67- 
11 Bercsényi Rákóczihoz szeptember 7. Arch. R. v. 440. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



66 MÁRKI SÁNDOR 

oly bizalmas volt vele, hogy 7-ikén jókor reggel a czár maga 
ment hozzá. Az ágyból azzal a hírrel ugrasztotta ki, hogy 
Touion-nál augusztus 22-ikén a francziák megverték Savoyai 
Jenő hadait, a mit a palatinusné azonnal megizent Bercsényinek. 
Tíz óra tájban a főtábornok Golovkin kanczellárnál egy kis 
házban találkozott a czárral. Latinul kezdte ünnepies üdvözletét, 
de azután Andrej, a Korbéval 13 járt tolmács útján egyszerű 
beszélgetés alakjában folytatta. A mikor a lengyel követek 
kérdésekkel árasztották el, a czár maga súgta a tolmácsnak, 
hogy most ne szóljon Bercsényi, majd máskor szól vele erről. 
Délután Golovkin már fölkereste. « Okosabb a többinél — írja 
róla a főtábornok; — de a többi sem bolond !» Azontúl gyak- 
ran tárgyaltak együtt. A kanczellár nagyon hajtogatta, hogy 
bajos dolog megkötni a szövetséget, mert a körülmények nem 
engedik meg, hogy egyenesen szembeszálljanak a császárral ; ha 
általában szövetkeznek is, a királyválasztást el kell halasztaniok. 
Valóban igaznak látszott Dönhoff marsall mondása, 14 hogy a 
magyarok csak a zavart növelni mentek Varsóba. De Bercsényi 
neki is, a kujaviai püspöknek is megmondta, hogy tetteiben 
Rákóczit egyedül a hazájához és a szabadság dicsőségéhez való 
szeretet vezeti. Azt a dicsőséget, a melyet hazájában a szabad- 
ság munkájával szerzett, és a miben Isten megáldotta, sohasem 
kívánta föláldozni magánérdeknek. Azonban hazájában fölszen- 
telve magát a szabadságért, attól sem vonakodhatik, hogy a 
szomszéd haza szabadságának is használjon. Mindennél előbbre 
való előtte a két haza szabadsága. Mellét kitárva, férfias lélekkel 
kész mindenre, a mi újra élesztheti és meggyógyíthatja Magyar- 
os Lengyelország megsértett szabadságát. Abban állapodtak 
meg, hogy folytatják, a mit elkezdtek és a czárral egyetemben 
tárgyalnak vele. Nyolcz más lengyel követ is lelkesedéssel 
hallgatta Bercsényinek a szabadságszeretetre és a nemesi dicső- 

> 3 Korbé Magyarországból hazamenet a « 4 Montmejan atya (Rákóczi és Ber- 

sok dinnyeevés következtében meghalt. csényi volt házigazdája) tudatta Bercsényi- 
Arch. R. ii. 103., v. 442. vei, Arch. R. v. 443. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



67 



ségre való hivatkozá- 
sát. Dicsérték a feje- 
delmet, de ennél to- 
vább nem mentek. 
Szieniavszkij a maga 
részéről minden jót 
igért, de már a czár 
is észrevette, hogy na- 
gyon meghűlt a ma- 
gyarok iránt való ba- 
rátsága ; mert hol ma- 
gának akarja a lengyel 
koronát, hol senkit 
sem tart reá méltónak. 
A mellett Szaniszló 
királylyal is fentartja 
összeköttetéseit. 1 ' 

Néhány nap múlva 
a lengyel köztársaság 
főemberei már ((egé- 
szen Rákóczira füg- 
gesztették elméjöket)). 
Kijelentették, hogy ha 
ö el nem fogadná, 
inkább választásra sem 
akarnak fakadni s majd 
meglátják, mit tegye- 
nek. Ezt a czár is 
szükségesebbnek tar- 
totta, mint a dicsőség 
keresését s ha meg 
nem kapja a magya- 
roktól, ellenségeinek fUa 

15 Arch. R. v. 444 — 445. 




f 



68 MÁRKI SÁNDOR 

tartja őket. 16 A főtábornok tehát arra törekedett, hogy elhitesse 
a czárral és a lengyelekkel kívánságaik teljesíthető voltát, de 
Rákóczi szabad elhatározását is biztosítsa. 

Mencsikov herczeg, a kit Vetésy császári érzelműnek tar. 
tott, 17 ebben az ügyben bizalmasan tárgyalt Bercsényivel, még 
pedig oroszul. ((Rákóczinak is szolgálok, kegyelmednek is.» l8 
A sok német és orosz tiszt előtt nem akart beszélni, mert 
«itten igen sokan vannak», hanem elment Bercsényihez. 
A tárgyalásokban formaszerint nem vett részt. Mindamellett 
nagy érdeme volt benne, hogy a magyarok és a czár meg- 
bízottai : gróf Golovkin Gábor, a császári és a szent tanács 
minisztere, Dolgorukij Gergely herczeg rosztovi helytartó és 
Safirov Péter belső titkár, szeptember 12-ikén végre megálla- 
podtak a szövetség föltételeiben és azokat 14-ikén alá is írták. I9 
Az I. pontban Rákóczi erdélyi fejedelem kijelentette a czárnak, 
hogy a lengyel köztársaság rendéi kérésére elfogadja Lengyel- 
ország koronáját, ha királynak választják. Viszont a czár a 
köztársasággal kötött egyességéhez képest megígéri, hogy 
szabadon megválasztása esetében őt Lengyelország trónjának 
királyi méltóságában és tekintélyében minden erejével, fegy- 
verével, pénzével és más hadi költségével, a maga és a lengye- 
lek hadaival, nemcsak a béke és a nyugodt uralkodás biztosí- 
tásáig, hanem (ha ellene talán pártok keletkeznének) a jövendőben 
is megtartani igyekezik. A király tekintélyét mindig és min- 
denütt tiszteletben tartja. A mikor a czár jelen van, a háború 
és az ország dolgaiban az ő meghallgatásával, beleegyezésével 
és tanácsával jár el. Ha nincs jelen, egész seregét a választott 
király legfelsőbb rendelkezése alá bocsátja olykép, a hogy a 
szövetséges hadseregeknél szokás. Ha a svéd a jelen hadjárat- 
ban nem törne be Lengyelországba, akkor, szeptember elsejétől 



16 Bercsényi Rákóczinak szeptember 14. i 8 Ja Sluga i Knyazu Rákóczimu i twoi. 

Arch. R. v. 446—7. Arch. R. v. 444. 

J 7 Fiedler, 1. 66. Életrajza Jessipovtól, 19 U. o. 447. Ó-naptár szerint szeptem- 

Ruszkíj Archiv, 1875. 7-10. füzet. ber 4-ikén kelt. Közli Fiedler, 1.308-312. 



II. RÁKÓCZI FEHENCZ 69 

számítva, három, legfeljebb négy hónapra elhalasztják a király- 
választást, hogy franczia-bajor közbenjárással Rákóczi meg- 
kísértse a svédek és az oroszok kibékítését. Ha ez nem sikerül, 
Rákóczi köteles a lengyel koronát minden további halogatás 




25. MENCSIKOV SÁNDOR HERCZEG. 

nélkül elfogadni. A czár őt és a magyar nemzetet továbbra is 
megtartja barátságában. Rákóczi megválasztatása után a lengyel 
köztársaság nélkül semmi esetre sem köt békét a svéddel ; 
viszont Rákóczi sem tárgyal az ellenséggel a czár tudta nélkül. 
Ha a svéd Magyarországra törne, a czár nem tagadja meg 
katonai és pénzbeli segítségét Magyarország karaitól és rendéi- 
től; hadai azonban a magyaroktól a szokásos ellátáson kívül 



7 o 



MARKI SÁNDOR 



egyebet nem követelhetnek. A pénzbeli segítség összegét 
Rákóczi megválasztása után állapítják meg. 20 A czár minden 
jó módot megkísért, hogy a császárt Magyar- és Erdélyország 
szabadságának visszaadására hajlítsa. 21 Minden lehetőt megtesz, 
hogy Rákóczit a császár meghagyja Erdély fejedelemségében s 
ebben segíteni fogja. Ha a svéd nem békülne ki a czárral és 
seregét nem vonná ki Lengyelországból, sőt az uralkodásba is 
beleavatkoznék, akkor a két szövetkezett fejedelem egyesült 
erővel és közös elhatározással azt tegye, a mit legjobbnak lát 
s hozza nyilvánosságra szövetségét. Ha pedig (a mitől Isten 
őrizzen), Rákóczinak Lengyelországból kibujdosnia kell, ellátá- 
sára a czár Oroszországban egy tartományt ad s nem tagadja 
meg a menedéket barátaitól és híveitől. A Magyarországba 
rendelt orosz sereg szabadon átvonulhat Lengyelországon és 
mindennel szabadon kereskedhetik. Ez a megegyezés nem 
másítja meg a czárnak a lengyel köztársasággal idáig kötött 
vagy ezután kötendő szerződéseit. 

Szeptember 14-ikén a czár nagyon nyájasan fogadta Bercsé- 
nyit. ((Kegyelmed, úgy hallom, beszél oroszul, hát így beszél- 
jünk)) s jobban megértette őt a többinél. A hogy mondta, a 
franczia aligha köt vele ünnepies szövetséget; de ha kibékíti a 
svéddel : ' «mindnyájan Magyarországra mennénk. Nem nehéz 
nekem a császár !» Rákóczival kötött szövetségét jobbnak gon- 
dolta egyideig titokban tartania, mert ha a svéd ki nem mozdul 
Szászországból, jobb a francziával szövetkezni és állani a békes- 
séget. De ha kijön a svéd, tudnia kell, elvállalja-e a fejedelem 
a lengyel királyságot? «Mert nekem az kell, hogy akkor ember 
legyen mellettem !» 22 

*o Ez van az első két pontban ; az erre 21 Montmejan atya Varsóból szeptem- 

következö 8. pontot Fiedler (1. 310.) nem ber i7-ikén figyelmeztette Torcy franczia 

közli. Kimaradt (r. 311.) a 16. pont is; az külügyminisztert, hogy ezzel a czár mint- 

utolsó a 17-ik. Az előzetes szerződésnek egy kötelezte magát minden erejével segí- 

csak hét legfőbb pontját adja (U. o. 1. teni azt, kit XIV. Lajos Magyarország 

-67-68.) és megkötése idejét szeptember királyává jelölt ki. Fiedier, 1. 69. 

21-ikére teszi, holott Bercsényi már 19-ikén 22 Bercsényi a fejedelemhez szeptem" 

odahagyta Varsót. ber 14. Arch. R. v. 447. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 71 

VIII. 

RÁKÓCZI ÉS EURÓPA. 

1707 szeptember— október. 

kóf czobor márk Bécsben, báró Stralenheim Henrik 
svéd követ jelenlétében, Rákóczit, Leszcsinszkijt és 
XII. Károlyt nevezte Európa legczégéresebb pártütöi- 
nek. 1 XII. Károly elégtételt követelt és Szilézia határán 50.000 
ember élén várta a feleletet. A bécsiek az ő befolyásának és 
bosszújának tulajdonították, hogy Ónodon a magyarok kimond- 
ták az interregnumot ; a labancz grófot tehát őrizet alatt hozzá- 
küldték, hogy ezzel is lohaszszák ellenséges indulatát. 2 Bezenval 
biztosította Rákóczit,' hogy a svéd király hajlandóbb megtámadni 
Ausztriát, mint kibékülni vele, Löwenhaupt tábornokot pedig 
csak a sereg egy részével küldi Lengyelországba. Pár nap múlva, 
a lengyel korona felajánlása után, Rákóczi Ráday útján meg- 
kérdezte XII. Károlyt, számíthat-e segítségére, ha a lengyel 
korona visszautasítása miatt a czár a császárral szövetkezik? 
A király megizente, hogy Leszcsinszkíj Szaniszlót mindenesetre 
megtartja a lengyel trónon s maga is mentül előbb Lengyel- 
országba megy a czár kiűzésére. 4 A fejedelem nem akarta elvesz- 
teni sem ennek, sem Károlynak a jóindulatát. Maga éppenséggel 
nem vágyott a lengyel koronára, de annál jobban arra, hogy a 
két hatalmas ellenséget kibékítse s Magyarország javára a 
francziákat, oroszokat, svédeket beavatkozásra bírja. Arra töre- 
kedett, hogy a bajor választó fejedelem magyar, Szaniszló len- 
gyel király s ömaga erdélyi fejedelem legyen. Saját vallomása 



Voltaire, XII. Károly, 147 — 8. Arch. du Comte Zobor avec le Báron de Stiakn- 

R. 273. jegyz. Xoorden, Europ. Gesch. heim (1711.1 Ezzel szemben: Letti 

in xvin. Jahrh. n. 570. Monsieur N. N. a son aray, concernant la 

Medows Harleynak, 1707. július 13. Relation stb. 171 1. 4-r. II. lap. V. ö. 

Simonyinál, ni. 325. Czobor röpirata Apponyi, Hungarica, 11. 353. Egykorú lapok 

Stralenheim ellen : Relation de l'afíaire bőven foglalkoztak vele. 



7 2 



MARKI SÁNDOR 



szerint ez volt minden cselekedetének és alkudozásának a rugója. 
Mert — úgymond s — «a lengyel korona mögött állott a haza- 
szeretet, vagy igazabban mondva : az az önző szeretet, a mely 




26. B. STRALENHE1M. 



a haza iránti kötelességénél fogva dicsőségnek tartotta Lengyel- 
ország koronáját, holott ennek ügyei — a két ország érdekeinek 
érthető ellentétei miatt — nem fértek össze a magyar háborúval)). 
XII. Károlyt kellemetlenül érintette, mikor értesült, hogy 
Rákóczi fényes követséget küldött a czárhoz. Minden titkolózás 




NAGY PÉTER CZAR. 



II. RÁKÓCZI FERENC / 73 

mellett is megtudhatta, hogy a varsói szerződésben Rákóczi 

föltételesen elfogadta Péter czár kezéből a lengyel koronát 
az ö védettjével, Szaniszlóval szemben; sőt a czár segítsé- 
gét is kikötötte arra az esetre, ha Károly e miatt meg- 
támadná. A bécsi hírek 6 elég közel jártak a valósághoz, hogy 
Rákóczi lengyel királysága Magyar- és Lengyelország egyesü- 
lését jelentené. 

Meglepetéssel azonban Károly is szolgált az új szövetsége- 
seknek. Augusztus 22-ikén váratlanul kibékült a császárral. 
Szászországból azonnal Lengyelországba indult, hogy kiűzze 
onnan az oroszokat s Péter helyett Szobieszkij Jakabot tegye 
czárrá. Szebb hadserege volt mint valaha. «A világ sorsa a 
fiatal győző kezébe látszott letéve. » s « Ekkor semmi sem 
látszott előtte lehetetlenségnek. ^ Általánosan beszéltek, 1; 
Lengyelországba azért tért vissza, mert rábeszélte Piper 
kanczellár, kit az angolok és a hollandok- megvesztegettek. 
A czár 12 évi fegyverszünetet ajánlott neki, hogy ez idő alatt 
rendezze Magyar- és Lengyelország ügyeit és Szent István 
koronáját a bajor választónak szerezze meg. 10 Azonban Károly 
többé senkivel sem tárgyalt. A czár még Bercsényi varsói tar- 
tózkodása idején elfogadta a haditanács javaslatát, hogy ne várja 
be Lengyelországban, hanem maga után csalja Oroszországba 
és ott tegye tönkre. A lengyelek nem nagyon búsultak távozá- 
sán, mert majdnem ellenség módjára bánt velők. Rákóczi 
futárt futár után küldött Bercsényihez, hogy még a svéd betörése 
előtt visszahíjja. 

A fötábornok szeptember 18-ikán el is búcsúzott a czáii 
másnap hazafelé indult. Nedeczkyt, a kinek a czárnal kellett 
maradnia, előre küldte Lublinba, hol az urak még mindig n 
rokonszenvvel nyilatkoztak Rákócziról, kihez a kujaviai püS] 

gusztus II. Fiedler, r. 69. 7 Erről Bezenval mar augUSZl 
4 Rákóczi eml. 225. Uer, l. 09. 

>' Önéletr. 176. á Rimbaud, Oroszorsz. töri 

6 Medovvs Harleynak szeptember 7. I Voltaire, XII. Káxoly, 150. 

Simonyi, 337. ' 3 Rákóczi emlékiratai, a 

Magyar Történeti Életrajzok. IO 



74 MÁRKI SÁNDOR 

köt szerették volna küldeni a tudnivalók megbeszélésére. 11 Azon- 
ban a királyválasztásról egyelőre szó sem lehetett. 12 A svédek 
jövetele hírére még Szieniavszkíjné is lemondott Rákóczi meg- 
látogatásáról; Bercsényi pedig szeptember 24-ikén már Belzy- 
cséböl (Lublin közeléből) mentegetőzött a fejedelem előtt, ha 
talán mélyebben ment bele a tárgyalásba, de hamarabb akarva 
sem térhetett vissza. 13 

A fejedelem a tárgyalások egész ideje alatt az északi hatá- 
rok közelében maradt. Szeptember 19-ikén, Szievianszkíjné leve- 
lének vétele után, Terebesről megindult Sárospatak felé. Onne- 
piesen fogadták mindenütt. Sátoraljaújhelyen eléje ment az egész 
város a gyermekekkel együtt és szép latin beszéddel üdvözöl- 
ték. Sárospatak alatt a reformátusok élén Csécsy János, a kollé- 
gium hírneves tanára rövid, de szép üdvözléssel fogadta. 14 Sáros- 
patakon elég egyhangúan teltek a napok, 15 egészen október 
2-ikáig, mikor megérkeztek Klobusiczky Ferencz és Ráday Pál, 
kik bővebben először tájékoztatták az orosz-lengyel ügyek állá- 
sáról. Negyedikén még ott ülte meg a nevenapját. A katonák 
zeneszóval, az udvari emberek beszéddel üdvözölték; ő maga 
pedig meggyónt s a nagy templomban megáldozván, misét és 
egyházi szónoklatot hallgatott. Másnap a nemes úríiakkal, kara- 
bélyosokkal s egyéb udvari népével Leleszen át Ungvárra ment, 
hogy a tárgyalások lefolyásáról mielőbb értesüljön. 16 Bercsényi 
nagy tisztelettel fogadta s részletesen beszámolt követsége 
eredményéről. 6-ikán és 8-ikán egész nap bezárkózva tanács- 
koztak s a fejedelem még a lengyel és orosz futárokat sem 
fogadta. 17 Úgy érezte, hogy a czár visszavonulása következ- 
tében eddigi szándékai meghiúsultak. Hibáztatta a kíséretében 
levő Des Alleurst, hogy XIV. Lajos az ő kedvezőtlen jelen- 
tései következtében nem hajlandó a svédek és az oroszok 

11 Bercsényi Rákóczihoz szeptember 24. 14 Beniczky naplója, 46—47. 
Arch. R. v. 450-2. iS Ezekről 1. u. o. 47-50. 

12 Oginski, Denkwürdigkeiten. (Pipitz és 16 Rákóczi Károlyinak október 7. Arch. 
Fink bevezetése, xlix— l. lap.) R. n. no. 

13 Arch. R. v. 451. 17 Beniczky naplója, 50—52. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 75 

kibékítésére. 18 Kedvetlenül írt Esterházy Antalnak, ' ki panaszko- 
dott, hogy nincs mivel biztatni a hadakat. Minek kér újdonságo- 
kat tőle, a ki elejétől fogva az isteni kegyelemben való bizalommal 
és szabadságunk édességével, nem pletykákkal gerjesztette hazánk 
szívét? Némely dolgot kidobolni se nem illik, se nem lehet. 

Ezek közé sorolta, hogy Vetésyt Ungvárról október n-iken 
újabb utasításokkal küldte követnek Francziaországba a bajor 
választóhoz és ugyanakkor írta alá a varsói szerződést. Még 
aznap hazaindúlt Sárospatakra, a hintóban is Bethlen Farkas 
históriáját olvasgatva. Nedeczky Sándornak, a kit a czár mellé 
rendelt, utóbb megírta, hogy ők Magyarországban nem félnek 
a svédektől, de az ő tudta és utasítása nélkül még se kezdjen 
újabb tárgyalásokba, mert bizonyos lehet benne, hogy nem 
hagyja jóvá. Mindent a franczia udvar válaszától tegyen függővé. 
Ha Moszkvában többé nincs reá szükség, menjen át — mint a 
lengyel köztársasághoz rendelt követ — a lengyel táborba s ott 
is csitítsa a rendeket, hogy várják meg a franczia király fele- 
letét. 21 Egy hét múlva arra intette, 22 figyelmeztesse a czárt, 
ne üljön fel a bécsi híreknek, a melyek bizalmatlanná akarjak 
tenni a magyarok, francziák, bajorok iránt s gátolni akarják a 
svédekkel való kibékülését. A mióta a czár odahagyta Lengyel- 
országot, a császár a magyarok ellen is nagyobb erővel lép föl 
s úgy látszik, Lengyelország felől újabb haddal kíván betörni. 
Mondja meg a czárnak, hogy a szerződés 6. pontja értelmében 
most már számot tart segítségére; mert senki sem kívánhatja, 
hogy a lengyel korona kedvéért zavarban és árván hagyja Magyar- 
országot. A lengyelekkel szintén meg kell értetni, hogy Magyar- 
ország szabadságának elvesztésével az ö szabadságuk is füstbe 
megy. Olyan jóslat, a mely néhány évtized múlva teljesedett. 



18 Rákóczi emlékiratai, 237. 

19 Október 14. Arch. R. rr. 112. 

20 Beniczky naplója, 52. Az időben gyakran téved 
1. 72.) ez 13-ikán történt. 

21 Rákóczi Nedeczkynek október 28. Arch. R. 11. 119— 120. 

22 November 5. U. o. 126—127. 

IO* 



76 MÁRKI SÁNDOR 

A svédekhez szintén küldött követet. November 14-ikén 
búcsúzott el tőle Ráday Pál, 23 hogy XII. Károlynál kimentse 
Bercsényi orosz követségét s egyúttal fölkérje a királyt, hogy 
Erdélyt olyanformán vegye gondjaiba, mint Sziléziát. Ezt a 
westfaleni békekötés 11., 12. és 17. pontja értelmében kívánta 
tőle, mert úgy gondolkozott, hogy azok a pontok Erdélyre is 
vonatkoznak. 24 

A svédek ezalatt teljesen meggyülöltették magukat Lengyel- 
országban, a melylyel lealázó módon bántak. Még mielőtt (deczem- 
ber vége felé) XII. Károly odahagyta a szerencsétlen országot, 
hogy az orosz birodalom ellen nyomuljon, deczember 21-ikén 
(ó-naptár szerint 10-ikén) a czár aláirta a Rákóczival kötött 
szerződést. Azzal az egyetlenegy ponttal egészítette ki, hogy 
országaikban egymás emberei szabadon közlekedhessenek és 
kereskedhessenek. 25 

Rákóczit ebből a szerződésből nem a lengyel korona, hanem 
a hazájának ígért segítség érdekelte. Nyugodt lélekkel mond- 
hatta el, hogy sohasem kereste a lengyel koronát oly időben, 
a mikor hazája felszabadulásával kellett foglalkoznia. 26 Való- 
ban nem kereste, hanem maga a köztársaság ajánlta fel 
— izente a nándorfehérvári szerdárnak. 27 — Ne csodálkozzék 
rajta, ha ezt a jó alkalmat teljességgel nem vetette meg. Nem 
azért tette, mintha az Istentől kezébe adott birodalmakkal meg 
nem elégednék. Ha a hatalmas ozmán nemzetség is megelége- 
dett volna azzal, a mit eleinte nyert, a maga hatalmát és dicső- 
ségét ilyen nagyra nem terjeszthette volna. Ö azonban a király- 
ságra való választást elhalasztotta. Később 28 a czárnak is meg- 
írta, hogy a lengyel primás más urakkal Ágost felé hajolván, 
megválasztásában többé nem bízik; a szövetségtől azonban el 



2 5 Beniczky naplója, 64. 

24 Medows Harleynak december 17. és 21. Simonyi 111. 351., 356. 

*S Fiedler, 1. 312. 

26 Utasítása Vetésy számára október 13. Fiedler, 1. 297. 

27 Rákóczi Pápay Gáspárnak 1708 februárius 3. Arch. R. 11. 160. 

28 1708 márczius 19. U. o. 11. 194. 



II. RÁKÓCZI FF.RENCZ 



77 



nem áll s reméli, a czár sem vonja meg tőle pártfogasat. 
Nedeczky csak 1708 szeptember 30-ikán hozta haza a már 




27. NAGY PÉTER CZÁR. 

(Le Roy metszete.) 



kilencz hónapja aláírt szerződést, még pedig a czárnak azzal az 
izenetével, 29 hogy ragaszkodik Rákóczi megválasztásához. A feje- 
delem megvallotta, sokat gondolkodott ilyen körülmények közt, 



2 9 Rákóczi Bercsényihez. U. o. ír. 347. 



78 MÁRKI SÁNDOR 

miként szolgálhatna hazájának. A czárhoz csatlakozzék-e, vagy 
megfogadja, a mit XII. Károly svéd és Szaniszló lengyel kirá- 
lyok nevében Crassau tábornok izent neki, hogy ne engedje 
Magyar- és Erdélyországban szabadon barangolni a czár futá- 
rait. Ne ragaszkodjék olyan szövetséghez, a melynek hasznát 
nem veheti; lengyelországi pártját, különösen a Szieniavszkija- 
kat, bírja rá Szaniszló királyságának elismerésére. Ha ezt 
megteszi, hatalmas része lesz az orosz hadjárat elfojtásá- 
ban és módot ad a két királynak, hogy a bécsi udvart köve- 
telései kielégítésére kényszerítsék. Sőt ezt ünnepiesen meg is 
igérik. 30 

így fonódott egybe Magyarország sorsa nemcsak a spanyol 
örökösödési, hanem immár az északi háború sorsával is. A svéd 
és lengyel királyok Rákóczi barátságát keresték, a czár nyíltan 
szövetkezett vele s a lengyel trónra jelölte. Nem állott többé 
elszigetelve s a czár nyílt és a franczia király titkos szövetsége- 
sét lázadónak senki sem tarthatta. A francziáknak a független- 
ségi nyilatkozat idejében Vendóme herczeg alatt a Maas 
és Villars alatt a Felső-Rajna mellett sikereik voltak s kevéssel 
a nyilatkozat megtétele után Savoyai Jenőnek vissza kellett 
vonulnia. Toulon alól. Előre lehetett látni, hogy XIV. Lajos nem 
fogja tűrni Anglia és Skótország egyesítését és III. Stuart Jakabot 
hadsereg élén küldi a skót trón elfoglalására. Ha a királyt 
Skótország függetlenségénél jobban érdekli Magyarország füg- 
lensége s a Firth of Forth helyett valahol a magyar tenger- 
parton, talán Fiúménál szállítja partra hadseregét, az örö- 
kösödési háborúnak kétségkívül döntő fordulatot ad, s bizto- 
sítja vele Rákóczi győzedelmet. XIV. Lajosnak semmi esetre 
sem tartozik szerencsés elhatározásai közé, hogy a sorrendet 
megfordította. 

Első sorban ezért kellett halogatnia a magyar szövetség 
megkötését. Azonban nem valószínű Vetésynek az az évek múlva 

30 Szalay a Századokban, 1870. 8 — 9. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



79 



emelt vadja, hogy erre a halogatásra Des Alleursnek két külön 
utasítást adott volna: egyet a szövetség megkötésére egy 

masikat annak halogatására.' 1 Az előbbinek tartalmat Torcy 




2Ö. STUART JAKAB. 



miniszter vele is közölte, a másik csak Vetés v föltevése, a mit 
a következések igazolni látszottak. XII'. Lajos különbet; 
kéziratot intézett Rákóczihoz, a melyben biztosította teljes 



3 1 Vetésy emlékirata III. Károlyhoz 1715-ben. Fiedler, 1. 5 — ó. 



8o 



MARKI SÁNDOR 



jóindulatáról, pártfogásáról és hogy belefoglalja az általános 
békébe. 32 

XI. Kelemen pápa éppen az év elején figyelmeztette József 
császárt, hogy ha szép szerével ki nem viszi, erővel veri ki 
katonáit Parmából, Piacenzából és Szent Péter örökségéből. 
A fejedelem tehát egyrészt a kegyúri jogok gyakorlása miatt 
támadt félreértések elsimítására, másrészt a szentatya jóindula- 
tának megnyerésére Brenner szepesi prépostot még május 
6-ikán Rómába küldte. 33 A pápa ugyan nem akadályozhatta 
meg, hogy a császári csapatok Rómán keresztül Nápoly ellen 
vonuljanak; de sokáig ott tartotta Brennert 
s politikai magatartása és helyzete igazolni 
látszott a magyar klérusnak azt a részét, a 
mely a császárt nemcsak Rákóczi, hanem 
egyúttal a pápa ellenségének tekintette. 

Angliában Stepney György háromesztendei 
követségének ideje alatt hazájában a magya- 
rok mellett valódi hangúlatot tudott kelteni. 
Harley angol miniszter szerint 34 külön utasítá- 
sok nélkül is a lehető legjobban értelmezte a királyné szellemét s 
Anglia géniuszát. A nagy magyarbarát éppen ezekben a napok- 
ban hún3't el. Westminsteri sírjára 35 a magyaroknak valóban 




29. STEPNEY CZIMERE. 



3 2 U. o. 1. 6. Ugyanakkor a király meg- 
ígérte a fejedelemnek, hogy a spanyol király- 
tól megszerzi számára az aranygyapjas ren- 
det ; kiutalta a hátralevő segélyösszegeket s 
még százezer livret ajándékozott neki a 
Berlinben rendelt gyémántos ékszerek ki- 
váltására. 

3 3 Rákóczi XI. Kelemenhez 1707 május 
6. A vatikáni levéltárban. (Veress Endre 
szíves közlése.) 

54 1705 július 14. Simonyi, n. 164. 

3 í A Westminster kórusának déli szárnya 
déli oldalán előkelő helyen van felállítva, 
a mit a Westminster Schoolhoz való viszo- 
nyának köszönhet. Dart szerint inkább már- 
ványának gazdagságával kelt figyelmet, de a 
kidolgozás, mely a Sir Claudesley Shove- 



lére emlékeztet, nem méltó ilyen nagy em- 
berhez. (The Westminster Abbey Guide, 
30.) Dr. Richter Aladár, ki Londonban járta- 
kor (1908 nyarán) a síremlékről a mellékelt 
szép fényképet készíttette, az emléket a 
többiekhez mérten is elég méltóságosnak 
s elég jókarban levőnek tartja. Az emlék- 
feliratát Dr. Horváth Jenő volt szíves 
(1908 április 15) lemásolni, s Richter 
Aladár felülvizsgálni. Az így megállapított 
szöveget a kötet végén, a képek magya- 
rázata közt közöljük, de már itt meg- 
köszönöm két kitűnő barátom szívességét, 
hogy Stepney halála kétszázadik évforduló- 
ján hazánk és Rákóczi nagy barátjának 
emlékét a Westminster homályából sze- 
münk elé varázsolták. 




A WESTMINSTER BELSEJE. 



II. RÁKÓCZI FKRKNCZ 



8l 



oda kellene vésetniük azt az arany igazságot, a melyet a tár- 
gyalások megszakításakor a magyar békebiztosoknak mondott : 
«Ejh, uraim, magyarok! Nincs dicsőségesebb, mint elesni a 
hazáért... Nincs édesebb, mint elösmert igaz ügyért harczolni U 
Az angolok és a hollandusok igaz jóakarói voltak a magyarok- 
nak mindamellett is, hogy Rákóczi évekkel megnyújtotta a spanyol 




30. KÁROLYI TERVRAJZA ARAD VARÁRÓL. 



örökösödési háborút. 56 A fejedelmet 57 mindvégig biztatták, hogy 
megtartják az erdélyi fejedelemségben, vagy pedig Magyar- 
országbanszereznek neki megfelelő önálló fejedelemséget. Viszont 
a bécsi miniszterek még a hadjárat végén is azt mondták, hogy 
ha idegen hatalmak nem avatkoztak volna a dologba, hat hónap 



36 Lintelo hollandus követ Jablonskynál, 
1712 márczius 8. Tört. Tár, 1882., 170. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



37 Rákóczi 1709 deczember 4- Arch. R. 



1 1 



82 MÁRKI SÁNDOR 

alatt az ügyet befejezték volna, visszaadván a békétleneknek 
jószágaikat, méltóságaikat, lelkiismeretük nyugalmát. 38 Ennél 
igazabb, a mit Bruyninx mondott, 39 hogy ha a magyarok bizto- 
sítást kapnának az iránt, hogy a császár megtartja, a mire meg- 
esküdött, pár nap alatt aláírhatnák a békét. Maga Rákóczi állan- 
dóan az angol és a hollandus kormány jótállásában kereste ezt 
a biztosítékot. 40 Marlborough herczeg évek múlva sem remélte, 
hogy ez a kettős közbenjárás jóra vezetne. 41 

Rákóczinak egyik ereje abban állt, hogy Európa nem tudott 
tisztába jönni vele, milyen viszonyban áll a fényes portával, 
III. Ahmed szultánnal, ki éppen a fölkelés kitörése óta ült a trónra. 
Az 1707. esztendő elején a temesvári basa követett küldött a feje- 
delemhez, hogy Arad elfoglalására és átadására buzdítsa, mert csak 
így lehet biztosítani a török-kurucz összeköttetést. 42 Klobusiczky 
Gáspár munkácsi udvarbíró ezt a követet czigányszekeren küldte 
Ungvárra, miért a bosszús fejedelem becsukatta ; 43 de csak ked- 
vetlenül gondolt az ostromra. A régi történt dolgokat vizsgál- 
ván, tudta, a török milyen csalárdul foglalta el Lippát és Gyulát 
stb. Egy-két esztendeig most is meghagyná őt a végek birto- 
kában, de azután annyi izgágát és versengést tenne, hogy nagyobb 
megbotránkozást okozna ama várak elvételével, mint az, hogy 
most benne hagyják az ellenséget. A fejérvári szerdár már 
különben is kijelentette, hogy a végek megvétele után a Szerem- 
séget a porta számára akarja elfoglalni. A fejedelem tehát csak 
a portával való határozott szerződés után akarta ostromoltatni 
Aradot; 44 de Károlyi azt július 2-ikától 25-ikéig a szerződés 
megvárása nélkül is ostromolta. 45 

Egyrészt Vilson és Löffelholz katonáinak vitézsége, másrészt 
a miatt nem boldogult vele, mert az őrséget jó pénzért éppen 



38 1709 deczember 4. Arch. R. 11. 577. 4 2 Marlborough 1709 márczius 11. U. o. 

19 Palmes 171 1 márczius 18. Simonyi, 111. 430—1. 

in. 489. 43 Rákóczi eml. 231 — 2. Levele 1707 

40 Stepney 1704 november 12. U. o. április 19. Károlyi Oki. v. 625—6. 

r - 554 — 5- 44 1707 márczius 14. Arch. R. 11. 50— 51. 

41 Stepney 1705 július 22. U. o. ír. 172 — 4. 45 Július 17. Károlyi-Oki. v. 641. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



83 



a megsértett temesvári basa látta el. 4 " De nemcsak az őszinte- 
ségnek ez a hiánya kedvetlenítette a fejedelmet ; saját szavai 
szerint eléggé 47 ösmerte a török miniszterek hangulatát is, hogy 
ne siessen bejelenteni erdélyi trónfoglalását, mire a torokok 
bosszújától és támadásától tartó erdélyiek sürgettek. 5 Pedig 




31. III. AHMED SZLLVAN 

ezekben az időkben az angolokat ismét nyugtalanították a por- 
táról érkezett hírek. A törökök hangosan panaszkodtak a szlavóniai 
határok védelmére épített tornyok miatt, a mik a Rak 
számára szedett török önkéntesek betörését akartak gátolni. 
Nem lehetett tudni azt sem, a szultán szó nélkül tűri-e, hogy 



46 Márki, Arad Tört. ír. 266. 

47 Bóven Márki, Arad Tört. n. 277 

48 Rákóczi eml. 231—2. 



2Q4- 



84 MÁRKI SÁNDOR 

Kecskeméten a császári ráczok ötven török kereskedőt levág- 
tak s árúczikkeiket elvették. 49 Pápay János a franczia követtel 
együtt eléggé sürgette a tiltakozást. 

A függetlenségi nyilatkozat hírével a fejedelem 45 font ara- 
nyat küldött a nagyvezirnek, tízet a kiajának s ezer-ezer ara- 
nyat a muftinak és az öreg Maurokordatosnak, a szultán házi- 
orvosának. 50 

Türelmetlenül várta, mit szól a szultán ahhoz, hogy az 
oroszszal szövetkezett; mert ez a szövetség teljesen elidegenít- 
hette tőle. «Ha készül — úgymond, 51 — mindenesetre a czár 
ellen fakasztja ki mérgét. » De a ki Ausztriától nem mer elég- 
tételt kérni a Kecskeméten legyilkolt törökök miatt, az lemond 
a muszka háborúról is, ha milliónyi ajándékot kap a czártól. S2 
Úgy hitte, 53 hogy a barátság és az őszinteség az igazmondást 
megkívánja. Azért Pápay Gáspár útján hímezés-hámozás nélkül 
megizente a nándorfehérvári basának, mennyire ernyedtnek tartja 
a török birodalmat. 54 Végházaiban a vitézlő rend eltunyult; 
inkább kereskedő, mint katona; a nagy idők tanúi elöregedtek, 
vagy meghaltak; a fiatalok a nyugodalmas életet keresik. Még 
fővezérnek is olyat tesznek meg, a ki sohasem volt háborúban 
s a kényelmes életet szereti. Eltűrik a németek paczkázását, 
béketörését, csakhogy hadakozniuk ne kelljen velők. Tartomá- 
nyaik a végső romláshoz közelednek, s idestova, ha ez a mos- 
tani nemzeti háború sikerül a német ellen, a hatalmas török 
birodalom egyetlen bástyája Magyarország lesz. Moldvát és 
Havasalföldet a porta csakhamar elveszíti; nem Magyarország- 
gal szemben, mely a maga igen csekély hatalmával gondolni 



49 Medovvs 1707 augusztus 27. 54 Rákóczi 1708 februárius 3-ikán ki- 

50 Hammer, vn. 122. A fejedelem 1707 fakadt az ellen, hogy a kereskedő jani- 
augusztus 16-ikán 6000 tallért utalványo- csárok nem akarták udvari kapitányának 
zott Pápaynak. Arch. R. 11. 81. átadni a nándorfehérvári szerdár levelét, 

51 Rákóczi 1708 januárius 18. Arch. R. hanem tőle magától erőszakoltak ki ki- 
II. 153- hallgatást. Jól lehordta őket, a szerdárnak 

5 2. U. o. és 1708 márczius 17. U. o. 11. 189. pedig megizente, hogy holmi dibdáb ke- 

5 5 Rákóczi Pápay Gáspárnak 1708. július reskedöket nem bocsáthat maga elé. 



19. U. o. 294 — 6. Arch. R. ír. 159. 




STEPNEY .siRJA A WESTMINSTERBEN. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 85 

sem mer elvételére ; hanem a lengyelekkel s még inkább az 
oroszokkal szemben. Ö ugyan szövetségese az orosznak ; de 

mtén figyelmezteti a török nemzetet, hogy a németen kívül 
az orosztól kell legjobban tartania. Ha a törökök megvetik is 
az oroszoknak naponkint növekedő hatalmát, jusson eszökbe, 
saját birodalmukban is mennyire elterjedt azoknak a vallása. Be 
kell latniok, Moldvától a Fehér-tengerig hány ezer kard kelhet 
föl ellenök, a muszka mellett. Ennyi ezer lelket a birodalom 
megfogyasztása nélkül ki nem irthatnak ; csak úgy zabolázhatják 
meg, ha rendbeszedik Moldvát és Havasalföldet s nem tűrik, hogy 
azok a németekhez vagy az oroszokhoz húzzanak. Hiszen pl. 
Havasalföld 1707-ben is 8000 köböl búzánál többet szállított 
Szebenbe a németeknek, kik e nélkül nem tarthatták volna 
magukat Erdélyben a kuruczok ellen ; söt az erdélyi vajdaság 

a fogarasi uradalom reményében a vajda tömérdek pénzt is 
adott nekik kölcsön. 

Fölöslegesnek tartotta azok aggodalmát, a kik szerint a füg- 
getlen magyar királyság helyreállítását a törökök fegyverrel 
akarnák meggátolni. A letűnt századokban sem a magyarok 
gyöngeségének kell tulajdonítani a törökök elöhaladását, hanem 
a pártszakadásnak, a melytől azonban most nincs okunk felni. 
A törökök különben is úgy elerőtlenedtek, hogy inkább a békét 
keresik, mint a háborút. 55 

Mindezekből elég érthető, miért nem kapott Rákóczi a torok 
szövetségen, a melyet pedig az európai államférfiak minden 
pillanatban lehetőnek tartottak. 56 

Rákóczi azonban «mindenkor csak jót remélt, mert Isten 
irgalmassága ellen való dolog volna elhagyni nemzetünket. 
Hazánkban csapdosván, Isten külső országból segít meg 
A külső segítségtől várván boldogulásunk nagy részét, a függet- 

)5 Rákóczi Jablonskyhoz 1708 október sót Dea Allrurs még 170 jam: 

18. Századok, 1870. 85 — 86. is bizonyosnak tartotta ■ török 

;6 Marlborough herczeg még 1907 feb- Simonyi, nr. 426., 47-í. 
ruarius 7-ikcn is úgy hallotta, hogy a 57 Rákóczi 1709 szeptember I. Arch. R. 

török felajánlotta pártfogását Rákóczinak, 11. 596. 



86 



MÁRKI SÁNDOR 



lenségi nyilatkozat után a háborút óvatosabban akarta folytatni, 
mint azelőtt, hogy még egyes veszteségekkel se koczkáztassák 
a külső fejedelmek jó vélekedését. «Sok dolog könnyű volna 
magában véve, ha az általános körülmények és fogyatkozások 
nem nehezítenék)). 58 Károlyi már a zsibói csata után megjöven- 
dölte, hogy ha külső segítséggel ezentúl is hiában biztatjuk 
nemzetünket: «földön hagyattatunk». S9 A fejedelem csak a szám- 
űzetésben vallotta be, hogy Isten felforgatta minden tervét: 
egyetlenegy külföldi hatalomnál sem talált támogatásra. 60 De 
megmaradt a nép szívében s életével végre is egymaga lett az 
alkotmány fentartásának sokat keresett kezessége. 61 Látnunk 
kell tehát, mije volt ő a hazának, milyennek képzelte a függet- 
len Magyarországot. 



SS Rákóczi 1709 június 19. U. o. 487. 
5 9 Károlyi 1705 november 12. Századok, 
[898. 734. 



60 Önéletrajza, 176. 

6: Karácsonyi a Kath. Szemlében, 1903. 
654-5- 




32. OROSZ CSÁSZÁRI KORONÁZÁSI JELVÉNYEK. 



HATODIK KÓNYV. 



NEMZETI KORMÁNY, 
NEMZETI HADSEREG. 




33- MARSIGLl «DANUBlUS'>-ABOL. 



I. 



A FEJEDELEM. 




|ákóczi 1703 május 12-ikén megesküdött a nép küldöttei 
előtt, hogy nem hagyja el azokat, a kik parancsainak 
engedelmeskednek. 1 Szerencsétlensége napjaiban is élt 
benne az az elhatározás, a mely a megvetett föld népének 
szolgálatára kihozta. Tudta, mire veti személyét és — a mi 
ennél nehezebb — hazája dolgait ; de legalább abban akart 
eleget tenni kötelességének, hogy nyugodni nem kívánt. Kiin- 
dult : lássa Isten, hova teszi és mit csinál hazája dolgaival ; ha 
nincs más, rajta ne múljék. Ha ott hagyja is a katona: ő már 
régen elszánta magát az áldozatra. . . 2 

Esküjét mindenkor híven megtartotta, de sohasem felejtette 
el, hogy ő csak vezére és nem ura az ügynek. 5 Nem Erdély- 
országért, nem a fejedelemségért jött be, mert «e nélkül eddig 
is eltartotta a jó Isten, hanem hazája ügyéért". 4 Az erdélyi 



1 Önéletrajz, 161. 3 1705 július 29. Kiflin, r. 2H2. Kukorzi 

2 1705 november 27. Károlyi-Oki. v. eml. 152. 

334 — 5. 4 Károlyi-Oki. v. 335. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. I2 



90 MARKI SÁNDOR 

fejedelemmé választásakor elterjedt hírekkel szemben kijelen- 
tette, 5 hogy azért semmiképpen sem hagyja el a nemzeti ügyet, 
hanem azzal a lelkesedéssel, készséges és igaz, egyenes hazafiúi 
szeretettel szolgálja, a melyet eddig is tapasztaltak benne. 
Szüntelenül munkálkodik, fáradozik, míg Isten az elkezdett 
nemzeti munkát oly végre juttatja, hogy édes nemzetünk régi 
dicsőséges állapotának, törvényének és szabadságának helyre- 
állítását láthatja. — Viszont Esterházy Dániel szerint 6 — Erdély 
sem talált sok nyomorúságának labirinthusából kedves Theseu- 
sának kivezérlésére bátorságosabb fonalat és hasznosabb esz- 
közt, mint hogy fejedelmének választotta Rákóczit. A magyar- 
országiak egy esztendő múlva az 1705 : 1. törvényczikkely értel- 
mében a régi szabadság helyreállítására úgy választották 
vezérlő fejedelmüknek, hogy az országot ne csak a hadi dol- 
gokban, hanem a törvényes, egyházi, politikai és gazdasági 
állapotokban is igazgassa, kormányozza és velők együtt oltal- 
mazza. 7 Melléje azonban 24 tagú tanácsot rendeltek s a béke 
megkötését az országgyűlés magának tartotta fenn. 8 Az erdélyiek 
még részletesebben szabták meg választása 9 és beiktatása föl- 
tételeit. 10 Ónodon az interregnum kimondása után a rendek 
újabb esküt tettek le a vezérlő fejedelem iránt. Mostantól fogva 
majdnem királyi, helyettese pedig, Bercsényi Miklós, alkirályi 
hatalmat gyakorolt olyanformán, mint 1446 június 5-ike óta 
Hunyadi János és helytartója Újlaki Miklós. A nádorságot 
egyik szervezkedés idején sem törölték el; Hunyadi mellé 
Hédervári Lőrinczet választották nádornak, Rákóczi mellé 
azonban a nemzettel szemben álló Esterházy Pál helyett nem 
tettek másikat. Föladatait jóformán báró Sennyei István kanczellár 
végezte, még pedig nagy tudása és igaz magyar lelkülete 
mellett is abban a meggyőződésben, hogy « akármely országban 



5 1704 augusztus 6. U. o. v. 104. 8 1705 : ír. és ív. t.-cz. U. o. 440 

6 1704 augusztus 22. U. o. v. 140. 9 Márki, Rákóczi, 1. 455 — 6. 

7 Rákóczi-tár, 1. 437. A fejedelem s a 10 U. o. 1. 599. 
rendek esküje u. o. 438 — 9. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



91 



s népek között, ha az elüljáró fejek helyes akadályokra nézve 
elmaradnak, az egész nép nevével és személyében a közönt 
csöndesség megszerzésében a jelenlevők végeznek s végezni 
tartoznak is». M Rákóczi maga is hangoztatta, 12 hogy a rendek 
hozzájárulása nélkül nem határozhat sem ő, sem más az ország 
ügyében. 15 Alkotmányos érzülete oly erős volt, hogy a leg- 
teljesebb mértékben elösmerte felelősségét. «Mi tartozunk szá- 




34- RÁKÓCZI PECSÉTJE AZ ÓNODI GYŰLÉS MEGHÍVÓJÁN. 



mot adni az ország dolgai folytatásáról mind Isten s mind 
hazánk előtt)). 1 4 Az országgyűlés végzésének alárendelte akara- 
tát, pl. a protestánsok templomainak, iskoláinak visszaadása, a 
jezsuiták kiűzése, az erdélyi jobbágyok katonáskodásának korlá- 
tozása ügyében ; pedig ábrándnak tartotta azt a hitet, l 
eskü és törvények köthetnek olyanokat, a kiket tulajdon lelki- 



11 Sennyci Károlyihoz 171 1 április 22. 
Károlyi önéletírása, ír. 364. 

ií 1705 augusztus 17. Simonyi, n. 500. 

1 5 Jól tudja azt a nemes vármegye — 
írta 1705 május 27-ikén Maramarosnak, — 



a haza '.. 
dolga akánninemfl mtervenientiákbu] ia 

közöi - . -ursusok nélkül nem 

tuáltathatik. Károlyi-Oki. v. 206. 
m 1705 június 15. Károlyi-Oki. ■ 



92 MÁRKI SÁNDOR 

ösmeretök nem köt. IJ Az országgyűlés nem szabta meg külön 
a vezérlő fejedelemnek a törvényhozáshoz való viszonyát; a 
miből az következett, hogy a fejedelem a tanácskozásokban is 
résztvett. Előre lehetett tudni, aggodalmasnak talál-e valamely 
javaslatot, vagy törvényerőre emeli azt. Azonban így volt ez 
Hunyadi János kormányzósága idejében is. Rákóczi maga 
mondta, hogy önkényesen semmit sem tesz, politikai ügyekben 
nincs teljes hatalma. 16 Alkotmányos kötelességeire maga figyel- 
meztette a kormány tanácsot I? s megjegyezte, hogy «a midőn 
betű szerint veszszük a közstatutumot, a haza javának nagyobb 
előmenetelére fog szolgálni. 18 Különben is « akkor menne füstbe 
a confoederatio, mikor a feje igéretét meg nem tartaná)). 19 

Mint fejedelem, a közjó elősegítésében kívánt foglalatos- 
kodni, 20 utóbb 2I mégis gondatlan pásztornak mondta magát, 
pedig valaha « felettébb gyönyörködött a közvéleményben, mely 
azt hirdette, hogy ő fejedelemségre való)). Trónusát, bíborát 
csillogó nyomornak tartotta, 22 de magát mint a fejedelmet, 
olyan közszemélynek, a ki a közjóra köteles ügyelni, nem saját 
hajlandóságára. Lelkiösmeretének ítélőszéke előtt bűnössé vál- 
nék, ha a bűnöket meg nem torolná. 25 A háborút és az emberi 
vér kiontását utálta, de kötelességének tartotta, hogy népét a 
szolgaságból kiszabadítsa. 24 Hivatala leginkább abban áll, hogy 
ezen ügynek a hazától választott feje lévén, annak tagjait úgy 
kormányozza, a mint legjobbnak s legillendőbbnek látja. 2S De 
nem tőle függ mindennek a kormányzása ! 26 Már a szécsényi 
országgyűlésen kijelentette, hogy az ország kormányzása felett 
való rendelkezés teljes szabadsága a rendeket illeti. 27 

A kormányzás bölcseségét abban találta, 28 hogy i. a feje- 

» S Rákóczi eml. 212. 22 Önéletrajz, 83. 

16 U. o. 124. De Önéletrajzában (178. 1. 23 U. . 205. 
korlátlan hatalmat említ. 24 u. o. 413. 

17 U. o. 184. 25 i 710 július 17. Arch. R. in. 285. 

18 1710 július 25. Arch. R. 111. 458. 26 i 7I2 januárius 16. U. o. ni. 730. 

19 1706 október 15. U. o. 1. 637. 27 Önéletrajz 172. 

20 1710 márczius 30. U. o. 111. 385. 28 U. o. 172 — 3. már drinápolyi tartóz- 
ni 1716 deczember 24. Önéletr. 108— 9. kodása idején. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



93 



delem Istentől és az emberektől kérjen tanácsot, ha eleget akar 
tenni keresztényi és hivatalos kötelességének. 2. Igazságosan 
ítéljen, de nem az ember, hanem az Isten igazsága szerint. 

3. Legyen szívében szeretet, mert ez a leghívebb tanácsadó. 

4. Ne csupán lelkiösmeretében és tulajdon eszében bízzék, mert 
csalódhatik. 5. Mindabban, a mit hivatala következtében' cselek- 




35. RÁKÓCZI FEJEDELMI NAGYPECSKTJE. 



szik, legyen meg az Isten lelke. 6. A felebaráti szeretetet az 
igazság törvényei szerint ápolja. Ne siessen a büntetessél, 
különösen az emberi vér kiontásával, de ne irgalmazzon minden- 
kor, mert a gonoszokon könyörülve, a jóknak árt. 7. Minden 
hitfelekezetü alattvalójától vallásosságot követeljen. 8. Legyen 
alázatos Isten előtt, de legutolsó alattvalójától is kívánja meg, 
hogy a fejedelem előtt megalázkodjék. 9. Ne vesse meg méltó- 
sága külső díszét, a pompát és a szertartásokat, mert ez a 
népet tiszteletre, engedelmességre, alázatra szoktatja. 10. Legyen 
mindig készen a háborúra, tartsa rendben a katonaságot a nép 



94 



MARKI SÁNDOR 



védelmére, n. Gyűjtsön kincseket, de közjóra, közhaszonra s a 
nép azokat ne kényszerűségből, hanem inkább szeretetből adja. 
12. A közvagyont a szolgálat és az érdemek megkülönböztetésével 
oszsza szét, hogy minden tisztviselője állásához mérten, de 
fényűzés és hivalkodás nélkül éljen. 

A fejedelmeknek ezt a valóságos tizenkét táblás törvényét 
azzal végezte, hogy tisztök ezen rendeltetésénél balgaság 
többet keresniök. Ha minden ember tudná szíve titkát, talán 
sokat nem találnának rossznak, a mi annak látszik. 29 Gyón- 
tató, tanácsadó, hűséges alattvaló, hü barát, jó és bátor 
katona, serény és megbízható kincstartó 
mind nem nyugtathatja meg. Az emberi 
szív ürességét csak a szeretet töltheti ki és 
csak ez zabolázhatja meg szenvedelmeit, 
hogy hivatalát kellően elláthassa. Ezt a 
tizenkét törvényt, a mint maga mondta, 
fejedelem korában még nem ösmerte egé- 
szen ; azok szerint tehát nem is kormányoz- 
hatta népét, a mely igaz érzülettel egyesűit 
vele. Azonban hivalkodás nélkül tehette 
hozzá, hogy Isten mégis sok dolog ösmeretével, országok, 
fejedelmek, külső államok ösmeretével áldotta meg, a miket 
mind használni akart a közjó érdekében. Nem törekedett 
fejedelemségre, a magyar nemzet fölött való uralomra; hiszen 
a szécsényi nemzetgyűlésen még a hadvezérlet minden jogáról 
is lemondott. Szabad országgyűlések határozatából lett erdélyi 
és magyar fejedelem s azért, mert ezek a választások gondol- 
kozásával, hazája iránt való kötelességérzetével megegyeztek. 30 
Tulajdonképpen csak első polgára akart lenni hazájának. Hiában 
keresett ebben önmaga iránt való szeretetet, hiúságot; hiába 
intett arra, hogy majdan akárki írja meg tettei történetét, e 
miatt ne magasztalja. 




36. RÁKÓCZI PECSÉTJE 
[707. SZEPT. 18-ÁN PEKRYHEZ 
ÍRT LEVELÉN. 



29 1707 november 8. Károlyi-Oki. v. 727. 

30 Önéletrajz, 174 — 6. 



[. RÁKÓCZI FERENCZ 



95 




A historikus, a ki belemélyedt vagy belemélyed az <"> lelké- 
nek világába, a fejedelmet mégis azok közé sorolja, a kiket 

saját mondása szerint 5 ' — a történelem dicsérettel halmoz 
el, az ókor annyi emlékkel magasztal. Önmagát ő balgatagnak, 
szánandónak s nem dicséretre, hanem részvételre érdemesnek 
tartja, mivel hasztalanul pazarolt el annyi talentumot. A törté- 
nelem azonban arra tanít, hogy — mint rendesen — mostani 
keserű nyilatkozatában is túlságosan szigorú volt önmaga iránt. 
Látta ő az ágyúk füstfellegén keresztül is a jövendő szabad, 
független, gazdag Magyarország körvonalait, a miket biztos 
kézzel rajzolt maga elé. Kormányzásának nagy jelentősége 
éppen abban áll, hogy jól kigondolt terv alapján 
fogott az új Magyarország kiépítéséhez, A fejedelem 
föladatairól vallott eszméit jobbadán csak a száműze- 
tés keserves éveiben, már nemcsak meghiggadva, 
hanem el is keseredve foglalta írásba. Mint fejedelem 37 KÁKÓCZ , 
es kormányzó előbbjárt az írónál ; nemcsak tervezge- ' ,vl ' ( '" 
tett, hanem alkotott is a közélet minden ágában. 

Kétségtelenül tanúit ellenfeleitől, Kollonics bíbornoktól, vagy 
Tüzes Gábortól, kik valamivel az ö felkelése előtt már részletes 
terveket készítettek Magyarország kormányzásáról. 32 A bíbor- 
nokot nem szerette, de sokoldalúságát, mindenre kiterjedő 
gondját elösmerte. Különösen közgazdasági tervei közt talált 
nagyon figyelemreméltó pontokat; egyúttal akárhány olyat, a 
mit Colbert már előbb szerencsésebben és nemzetiesebb fel- 
fogással fejezett ki. Az európai eszmék neki is olyan jelleg- 
zetesen nemzeti alakban kellettek, mint nagy kortársai közül pl. 
Péter czárnak, vagy — valamivel később — I. Frigyes Vilmos 
porosz királynak. Független, központi kormányt most kellett 
teremteni. Ez, legalább az átmenet idején, nem lehetett a réginek 
egyszerű másolata, már a vezérlő fejedelemségnek nálunk idáig 
ösmeretlen fogalma miatt sem. A törvényhozás, közigazgatás, 

>i Önéletrajz, 177. 1. 86. Tüzes d. emlékirata 1701-ból: Tört. 

ja Kollonicsra nézve 1. Márki, Rákóczi, Tár, 1900. 219 — 2Ó3. 



96 MÁRKI SÁNDOR 

igazságszolgáltatás nem lehetett nemzetibb a réginél, de alkal- 
massá kellett tenni a reformokra. A had-, pénz- és külügyeknek 
vissza kellett nyerniök két század előtti függetlenségüket és 
nemzeti irányzatukat. Múlhatatlanul valósítani kellett a gazdasági 
önállóságot s Magyarországot felszabadítani nemcsak Ausztriá- 
nak, hanem általában véve a külföldnek gazdasági gyámkodása 
alól. Együttjárt ez a népesedés emelésének s a zilált társada- 
lomnak rendezésével. Az egyház, iskola, irodalom, tudomány, 
művészet ügyeinek s a nemzeti állam érdekeinek szoros össze- 
kapcsolása mint politikai feladat is az elsőrangúak közé tartozik. 
Nagyon hosszú kitérés lesz és megakasztja a fejedelem 
élete drámájának elbeszélését, de részletesen kell látnunk, 
reformjainak valósításával Rákóczi milyenné akarta tenni 
Magyarországot, Meg kell ösmerkednünk kormányzatának egész 
rendszerével; mert ebből tűnik ki lelkének nagysága, gondol- 
kodásának mélysége, jellemének nemessége, akaratának szilárd- 
sága, munkájának folytonossága, figyelmének osztatlansága, 
tudásának sokfélesége és egyéniségének sok egyéb tulajdonsága, 
a mi egy kormányzót nemzete áldott nagyságai közé emelhet. 
Erős, meggondolt kormányának köszönte, hogy csatavesztései 
mellett is nyolcz esztendei szívós küzdelemre lelkesíthette 
nemzetét. ' Érdeme, hogy gyökeresen leszámolt azzal a nehéz- 
séggel, a melyet az uralkodóháznak és Ausztriának a magyar 
közjoghoz való viszonyában talált, s egész erejével a nemzet 
természetes tehetségeinek kifejtéséhez látott. «Szánta ezt a haj- 
dan oly szépen virágzott nemzetet, hogy .... nem palléroz- 
hatta ki azokat a szép és nagy tulajdonságokat, melyekkel 
született». Fejedelmi székét azért «nem úgy ékesítette föl mint 
király, hanem mint hazánk atyja, mint eleven képe ama híres 
Corvinusnak.» Vallotta, hogy «nincsen uralkodás, hanem csak 
csalárd buzgóság által megvakított köznépen)) ; de megtörtén- 
hetik, hogy ez a pártos nemzet dicsőséges lesz. 3 3 

3 3 Egy lengyel kir. tanácsos levele. Thaly, Kalászra. 187., 205. 



II. RÁKÓCZI FERKNCZ 



97 



Ez volt kormányának végső czélja. 

Régi alapon akart új Magyarországot. Közjogi tekintetben 
csakugyan nem újított, hanem csak a régi végzéseket elevení- 
tette föl. VaywdíX együtt hihette, hogy az igazgatásnak minden 
formáját össze lehet zavarni, meg lehet bolygatni külső hatal- 
mak beavatkozásával, viharok, tévelygések támasztásával. Ezzel 
szemben azt a belső hatalmat akarta izmosítani, a melynek 




38. AZ UDVARI ÜNNEPSÉGEK TERME KASSÁN (MOST A TISZTI KASZINÓ OLVASÓTERME). 

vezére az ország és a törvény. 54 Már ezért is helytelenül ítélik 
meg, a kik vezérlő fejedelemségében csak a külföldi segítség 
után való kapkodást látják. Képzelődésében, okoskodásában ő 
a másiknak, a belső hatalomnak sugallatát követte a kételkedés- 
nek és hazugságnak minden elegyedése nélkül. Jí 



34 U. o. 185. 

35 U. o. 186. Ez a nevezetes röpirat 
Hugó Grotiuson s másokon kívül főképpen 
a magyar tőrvények alapján szól (123 — 6.) 
a felségjogról s nyomban utána előadja a 



magyarok igazgatásának eredetét. Föltét- 
lenül szükséges Rákóczi fejedelmi hatal- 
mának és kormánya alapelveinek 
értésére is. 



Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



i3 




98 MÁRKI SÁNDOR 

II 

A FEJEDELEM A GYŰLÉSEKEN. 

|zótól a tettig rendesen nagy a köz. Rákóczi az ónodi 
országgyűlésen és sok egyéb esetben megmutatta, 
hogy szavai és tettei közt a távolságot nem ösmeri. 
Bercsényivel hitte, hogy tettekre, nem szavakra van szükség. 1 
Forradalmakat, szabadságharczokat voltaképpen azok indítanak, 
a kiknek szavát a tett olyan gyorsan követi, mint a lövés a 
tüzelésre adott vezényszót. Rákóczi hatalmának, befolyásának 
egyik eleme a szó hatalma volt. «Az isteni gondviselés — 
mondta önmagáról 2 — elküldött a puszta hazába, hogy fegyverre 
és szabadságra hívó szózat legyek. Es meghallá ezt a szózatot 
az ország minden népe. A nemes szívek lángra lobbantak a 
szabadság nevére és siettek fegyvert fogni annak visszanyeré- 
sére)) Ez bizonyára nem tartozik ama szóvirágok közé, a mik szép 
dolgok ugyan, de nem pótolják az igazságot. Csak másfélszázad 
múlva akadt szónok, a ki beszéde erejével a magyar népet úgy 
tudta lelkesíteni. Annak a jelenetnek a mikor Klimiecben 
1703 június 14-ikén a szegény jobbágyok leborulnak Rákóczi 
előtt, a ki hazaszeretetet és szabadságot hirdet nekik, csak 
egyetlen egy párja van az újabb magyar történelemben : Kossuth 
Lajos czeglédi beszéde 1848 szeptember 24-ikén, mely 12.000 
honvédet állít talpra. Azt a hatást, a melyet Rákóczi a sáros- 
pataki országgyűlésen 1708 november 28-ikán ért el, a mikor 
beszédére a rendek életöket és verőket ajánlották a hazáért, 
a híres pozsonyi jelenetnél jobban még csak egy ember közelí- 
tette meg: Kossuth Lajos, a ki 1848 július 11-ikén 200,000 
embert kérvén a haza védelmére, valamennyi képviselő esküre 

1 Századok, 1895. 736. 

2 Rákóczi emlékiratai, 79. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 99 

emelte kezét és úgy kiáltotta: « Megadjuk !» Caius Mucius 
szavait másfél század alatt csak két ember ismételhette úgy, 
hogy szavaik és cselekedeteik közt meglegyen az elszakít- 
hatatlan kapcsolat : Rákóczi a függetlenségi nyilatkozat kimon- 
dása előtt egy nappal és Kossuth a függetlenségi nyilatko- 
zat indítványozásakor. A költő, Kossuth dicsőítője, valóban 
Rákóczival mérte őt össze : 

« Szónok, kitől a zsarnok vére fagy, — 
Rákóczi égből kitört lelke vagy!» 

Azt a csodálatos hatást, a melyet nemzetére gyakorolt, 
egyik sem csupán szava erejével érte el ; írói, egyéni, forradalmi 
tulajdonságaik együttvéve tették mind a kettőt, sőt — egyideig 
úgy látszott — Rákóczit fejedelmi származása egymaga is meg- 
teheti a nemzet vezérének. 

Rákóczi, mondhatni, a vérbeli szónokok közé tartozott. 
Születés, családi hagyományok maguk is arra kötelezték, hogy 
a szó erejét hatalma növelésére használja. Csak tízesztendős 
volt, a mikor egyik kezében lova kantárát, a másikban fejedelmi 
buzogányát tartva, csinos beszédben köszönte meg a kapitá- 
nyoknak és hadnagyoknak, hogy édes anyja vezetése mellett 
Munkács várát megtartották a magyar szabadságnak. Erre a 
szónoklatra, valamint az anyja nevenapján mondott szép köszön- 
tőre még bizonyosan nevelője, Badinyi János tanította be. 
Magának a szónoklatnak mint művészetnek legelemibb szabá- 
lyaival csak három esztendő múlva, 1689-ben, a neuhausi 
gimnáziumban ösmerkedett meg. Egy esztendő múlva ott a 
záróvizsgálaton mint latin szónok kellemes föltűnést keltett. 

De nem Quintilianus, nem is Cicero vagy Caesar tanul- 
mányozása tette azzá, a mi ezen a téren lett. Latinul, noha a 
latin szó mindenütt járta, később, a közpályára lépve, csak 
idegenek előtt beszélt, pl. az 17 10 januárius 21-iki hadiszemlén 
lengyel katonáihoz; de ugyanakkor svéd zsoldosaihoz francmául, 
a kuruczokhoz magyarul szólt s így egyetlen egy nap három 

13* 



IOO MÁRKI SÁNDOR 

nyelven tartott gyönyörű beszédeket. 3 A német, cseh és az 
olasz nyelvekben nem vitte annyira, hogy szónoklatokat tart- 
hasson ; de mindenesetre azon magyarok közé tartozott, kik — 
mint Bercsényi, Kossuth, Apponyi — több nyelven egyenlő 
szónoki sikereket arattak. Ez nála annál nagyobb érdem, mert 
Neuhausból Bécsbe s onnan hazakerülve, csak akadozva, hibásan 
beszélt magyarul; holott már 19 esztendős korában beiktatták 
sárosvármegyei főispánnak, s így nemcsak latin orácziókat, 
hanem magyar szónoklatokat is vártak tőle. 

Sárosvármegye szeretettel bocsátotta meg beszéd közben 
ejtett hibáit s örök büszkesége, hogy ő nevelte Magyarországnak 
egyik legnagyobb szónokát. Zemplén- és Abauj vármegyék, a melyek 
őt 1708-ban a maguk kebelében hallhatták, már egész teljessé- 
gében hódoltak szónoki képességeinek. 4 

A szabadságharcz kitörése óta a nép és a katonaság szent 
áhítattal hallgatta. 1703 június 17-étől 171 1 januárius 31-éig a 
néphez és a katonasághoz intézett 12 beszédének emlékezete maradt 
fenn. Főképpen a teljes szövegében ösmert gyomrot beszéd^ 
tanúsítja azt a gondot, a melyet szónoklatainak művészi meg- 
szerkesztésében oly szerencsésen tudott egyesíteni a közvetlen- 
séggel, a mely pedig annyiszor csábít pongyolaságra. Hatalmas, 
szép, fejedelmi okos beszédnek mondhatjuk ezt is, a hogy a 
nagykárolyi hadiszemlén 1708 februárius 6-ikán tartott beszédét 
az egykorúak mondták. 6 Előadásához bizonyos politikai bátorság 
és nyíltság kellett, mert a hadak demoralizácziójának az a 
kíméletlen ostorozása, a melylyel mind a kettőt kezdte, olyan 
lelkierőt és önbizalmat követelt, a milyennel Jézus verte ki a 
kufárokat a templomból. A beszéd közepén megmagyarázta, 
mire vállalkozott, mi ennek a szabadságharcznak igazi czélja. 
A végén megkapó szavakban hítta fel őket a haza és a sza- 
badság védelmére. Ez az elrendezés egymaga is mutatja, meny- 

5 Rákóczi-tár i. 228-9. S L. e könyv r. kötetében 414—416. ]. 

4 Rákóczi-tár, 1. 107-8., 110. Arch. 6 Beniczky naplója. Rákóczi-tár, 1. 96. 

Rákóczianum, 11. 217., 221., 223. Szaniszló naplója, Tört. Tár, 1890. 494 — 5. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ IOI 

nyire tisztában volt nemcsak népszónoki, hanem népvezéri 
föladataival is. Dorgált, meggyőzött, lelkesített egy rövid negyed- 
óra alatt mint olyan, a ki nagyon jól érezte, hogy joga van 
mindegyikhez, sőt hogy csak neki van joga. Micsoda elemi erő 
van szavaiban, a mikor a nagy kallói hadiszemlén (1710 januárius 
21-ikén) a lanyhákra azzal riad, hogy az utolsó mérkőzés 
előtt állanak, őseik régi dicsőséges példáit kell követniök s 
a gyáván megfutot saját bajtársának kell lelőnie, levágnia. 7 
«Itt az idő — szólt hozzájuk Kisvárdán is, 8 — hogy dicső 
halállal haljunk meg inkább, mintsem a német járma alá ves- 
sük magunkat.)) 

Különösen népies és katonai beszédeiben gyakran említette 
önmagát ; hivatkozott szenvedéseire, áldozataira, nagy terveire, 
végső elszántságára. De nem hivalkodás, nem hiúság ez olyan 
vezérnél, a ki nagyon jól érezte, hogy a szabadságharcz minden 
sikerét tőle, az ö bátorságától, okosságától, szerencséjétől remélik. 
Mivel buzdíthatott volna jobban, mint a maga példájával ? Saját 
halhatatlan lelkét szerette volna belelehelni nemzetébe, hogy 
mindenkinek erében ugyanazon szent lelkesedés tüze forralja föl 
a magyar vért ; s mégis a maga bírájává teszi nemzetét, kato- 
náit. Áldozzák föl személyét, adják az ellenség kezébe, nem 
bánja : csak szabadságot szerezzen vele nekik és nemzetének. 
A végső pillanatban, az olcsvai beszédben is (171 1 januárius 
31-ikén) áldozatul áll tisztjei elé: «Ha balítélettel vagytok 
felőlem, ime, előttetek vagyok, uraim ! Cselekedjetek velem, 
a mit akartok; lelketekre hagyom magamat ...» Saját aka- 
ratának a nemzet akarata alá való ilyen alárendelése min- 
denkor meggyőzte hallgatóit, hogy beszédeiben és tetteiben 
nem saját személyének, hanem magyar nemzetének javát, dicső- 
ségét keresi. 

Katonai beszédein kívül ezt különösen országgyűlési szónok- 
latai bizonyítják. 1705 — 1709 közt a szécsényi, marosvásárhelyi, 

7 Beniczky naplója. Rákóczi-tár, i. 228—9. 
* Rákóczi emlékiratai, 289. 



102 MARKI SÁNDOR 

ónodi, egri, sárospataki, huszti teljes vagy részleges ország- 
gyűléseken, öt év alatt tehát hat összejövetelen, a mennyire 
tudjuk, körülbelül 34 beszédet tartott. Megnyitó és bezáró 
szónoklatait a trónról, a többit a zöldasztal mellől, ülve 
vagy állva tartotta. A tűz és lelkesedés trónbeszédeiből sem 
hiányzott. Különösen « gyönyörűséges »-nek tartották az erdélyi 
fejedelemségbe történt beiktatásakor mondott «peroráczió- 
ját.» De nem hiányzott a tűz és lelkesedés a legszára- 
zabb közgazdasági kérdések fejtegetéseiből sem. Csodálato- 
san tudott alkalmazkodni a tárgy természetéhez, de a tár- 
gyat is csodálatosan alkalmazta a maga természetéhez. Mindig 
Rákóczi volt, a ki szólott; mert a maga eszméit, gondolatait 
hirdette, akár mint fejedelem, akár mint mágnás, vagy inkább 
— a hogy maga mondta — «mint a haza javáért buzgó polgár» 
beszélt. 

Alig volt a közéletnek kérdése, a melynek megoldását 
magvas, alapos fejtegetéseivel meg nem könnyítette volna. 
A házszabályok, a vallásügyek, a templomok visszaadása, a 
szabadság régi harczosainak kárpótlása, az igazságszolgáltatás 
gyorsítása, a közadózás és a közteherviselés, a rézpénz, az 
újonczozás, a dézsma stb. dolgában valóságos szakembernek 
bizonyult.. Széles ösmereteivel fejedelmi tekintélyének fölhaszná- 
lása nélkül is tudott hatni és meggyőzni. A vitába majdnem 
mindig új szempontokat vitt be; azonban különösen a köz- 
teherviselés sürgetése közben mutatkozott az újkor és az új 
eszmék emberének. Valóban, méltatlan dolog arról vádolni 
őt, hogy nevéhez nem fűződik olyan demokratikus alkotás, 
mint a Bocskayéhoz a hajdúk letelepítésével. A közteher- 
viselés, az egyenlő megadóztatás ügyében az ónodi ország- 
gyűlésen (1707 június 4-ikén), Zemplénvármegye közgyűlésén 
(1708 márczius 16-ikán), az egri konventben (1708 május 
21-ikén) és a sárospataki országgyűlésen (1708 november 
28-ikán) tartott beszéde a demokráczia történetében is előkelő 
helyet követel magának. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ I03 

A mikor Rákóczi az országgyűlésen, vagy a nép előtt 
férfiakat szólított fegyverbe Istenért, hazáért, szabadságért: mi 
ragadhatta meg jobban a lelkeket, mint a könny, mely szeméből 
elöbuggyant, arczán végigömlött, mert annyi szenvedést, igazság- 
talanságot tovább tűrni nem akart? A könny, a mely beszéd 
közben az emberiség megváltójának szemében is megcsillant, 
nem gyöngeség, nem hatáskeresés, hanem teljes átszellemültség 
jele volt azoknál is, a kiket — mint Rákóczit és Kossuthot — 
a nemzet a maga megváltóinak nevezett. Rákóczi könnyezett, 
a mikor az ónodi országgyűlésen lemondott vezérlő fejedelem- 
ségéről, majd midőn az országgyűlést berekesztette ; a pataki 
templomban zokogva ajánlotta a nemes ifjak zászlaját a seregek 
urának pártfogásába; Olcsván sok könnyet hullatott hazájáért, 
mikor a haditanácsban a szomorú helyzetet vázolta. 9 Gróf Pálffy 
János tábornagy gúnyolta is, hogy fegyvere a szónoklat és a 
sírás.' De nem lett volna szabad felednie, hogy a mikor 
Rákóczi sírt, zordon tisztjei és a rendek is nedvesedni érezték 
pilláikat, s Ónodon halniok kellett azoknak, a kik ezt a könnyet 
fakasztották ! 

Egy-egy beszédében Rákóczi keresztülvezette a hallgatóit az 
érzelmek minden fokozatán. Mi volna ennek tanulságosabb 
példája, mint éppen a most említett ónodi beszéd, a melyben a 
legprózaibb pénzügyi kérdésnek, a rézpénz értéke emelésének 
tárgyalása közben ismételt felszólalásai után a hidegséget, a 
mely eleinte fogadta, a vérontásba átmenő lelkesedésig tudta 
hevítni ? Száraz számokkal, zárószámadások előterjesztésével, 
forradalmi időkben gyújtó hatást értek el más pénzügyminiszterek 
is, pl. a francziáknál Necker, nálunk Kossuth; de gyanúsítá- 
sokkal szemben az országgyűlésen valaki aligha kapott fényesebb 
elégtételt, mint Ónodon Rákóczi, kit az eszmék egéből egyesek 
épp úgy a sárba akarták levonni, mint három emberöltő múlva 

9 Beniczky naplója, Rákóczi-tár 1. 12., 17., 200. Pulay Károlyi S. önéletírásában, 
11. 262. Rákóczi önéletrajza, 195. 

10 Szalay, Rákóczi bujdosása, 35. 



104 MÁRKI SÁNDOR 

Parisban Dantont, a kit számadásainak titkos tételei miatt 
hurczoltak meg. Mind a két esetre szól egy párisi népszónoknak, 
Gonchonnak megjegyzése : férfiak, kik igazán rajongtak a hazáért, 
a hatalmat csak ennek érdekében keresték s a módokban 
eltértek, de a lényegben egyetértettek : egymásnak kölcsönösen 
költött hibákat tulajdonítottak, a helyett, hogy jobban tartottak 
volna az utókor gyűlöletétől és szemrehányásaitól, mint a pártos- 
kodók tőrétől és az idegen szablyától. Ebben a mérkőzésben 
Rákóczi szónoklata még végzetesebb volt a turócziakra, mint 
Ciceróé Catilinára és követőire. 

A szenvedélyre kevesebb alkalom nyilt a magyar és az 
erdélyi szenátusok, vagy a hadi, közgazdasági és az udvari gazda- 
sági tanácsok ülésein, a melyekben a fejedelem szintén szorgal- 
masan részt vett és saját vallomása szerint « eleget beszélt)). 11 
Itten nyugodt, okos fejtegetéseivel hatott, pl. a miskolczi tanács- 
ülésen (1706 februárius 7-ikén) a rézpénz ügyében. 12 Erre a 
nyugalomra nem a hallgatók kisebb száma intette, mert pl. 
a miskolczi és kassai tanácsülések, a vármegyei követek meg- 
jelenése következtében, fiók-országgyűlésekké szélesedtek ki. 
Az a körülmény mérsékelte előadása tüzét, hogy inkább meg- 
győzni, mint lelkesíteni kívánt. De ki nem érezné izzó lelkének 
egész hevét az erdélyi szenátushoz Salánkon 171 1 februárius 
12-ikén intézett beszédében, 15 a mely egyúttal utolsó politikai 
szónoklata volt, mert pár nap múlva már önkéntes számkive- 
tésbe ment. 

34 országgyűlési, 12 katonai, 5 — 5 szenátusi és vármegyei, 
összesen 56 beszédének az emlékezete és kivonata maradt reánk ; 
egész terjedelmében csak egy, a gyömrői. 14 Ösmerjük a fejede- 
lemnek azt a szokását is, hogy Szilveszter napján az udvari 
tisztviselők elbúcsúzásánál s újesztendőkor a köszöntéseknél 



n Rákóczi levele 1708 szeptember 14 Mindezekről részletesebben szóltam 

12-ikén. Arch. Rákóczianum, 11. 321. s beszédeit csoportosítottam az Erdélyi 

12 Rákóczi emlékiratai, 174—6. Múzeumban 1907. 65—84. Itt a részlete- 

13 Rákóczi önéletrajza, 199—200. zésre nincsen tér. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ I05 

rendesen beszédeket szokott volt tartani; %í azonban ezekről a 
kétségkívül politikai tekintetben is fontos nyilatkozatokról nincse- 
nek följegyzéseink. 

A fejedelem nemcsak tartani, hanem hallgatni is szerette a 
szép szónoklatokat. Bercsényi Miklós, Károlyi Sándor, Ráda) 
Pál, Pekri Lőrincz, Bartha András, Vay Ádám, Telekesy István, 
Berkess Antal, Keczer Sándor, Barkóczy Ferencz koruk leg- 
híresebb szónokai közé tartoztak. Rákóczi szerint az ö fogságá- 
ban levő Tolvay Gábornál sohasem lehetne jobbat feldobolni, 
hogy a pozsonyi királypárti országgyűlésen az ő nevében megbíz ás 
nélkül tarthat kemény beszédeket. ,r ' De megtörtént, pl. 1707 





V --"'^ 



39. GR. BARKOCZI FERENCZ NÉVALÁÍRÁSA. 

június 6-ikán a rézpénz ügyében, hogy az ellenzék valóságosan 
obstruált, «nem gondolván a fejedelem sok szép declaratióivai, 
szíves expectoratióival.» 1; 

Semmiben sem korlátolta a szólás szabadságát. A szécsényi 
országgyűlésen boldognak mondta magát, hogy szabadon tanács- 
kozhatnak ügyeikről s a szólásszabadság érdekében, kivált a 
személyét érintő kérdésekben, vissza is vonult a tanácskozá- 
soktól. 18 Az erdélyi országgyűlésről elküldte udvari hadait, 
hogy a rendek ne tarthassanak valami beavatkozástól.' 9 Az ónodi 
országgyűlés megnyitásánál kijelentette, hogy előterjesztései re 
nézve mindenkinek a véleményét meghallgatja s nézetét mindenki 
bátran elmondhatja. Június 6-ikán maga hítta föl Okolicsányit 



1 5 Rákóczi-tár, i. 179— 180. Márki, Kurucz 17 Beniczky naplója, Rákóczi-tár, 1. II. 
újesztendök. Erdélyi Hirlap, 1907. 1. sz. '» Rákóczi emlékiratai, 1+8., 150. 

16 Rákóczi levele 1708 márczius 2-ikán. 19 U. o. 210. Ezzel szemben Iái 
Arch. R. ír. 177. következő 20. jegyzetet. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. I 4 



IOÓ MÁRKI SÁNDOR 

és Rakovszkyt, hogy Túróczvármegye sérelmeit szabadon adják 
elő. Midőn személye megbántását a rendek oly véresen 
torolták meg, nem akarta azonnal tárgyaltatni a függetlenségi 
nyilatkozatot, hogy ez a vérengzés, «a tábornokok helytelen 
magaviselete)) és az udvari hadak jelenléte a rendek megfélem- 
lítését ne jelentse. De arra nem volt hajlandó, hogy hasonló 
esetek meggátlása végett szólni engedje a szenátust, melynek 
szólásjoga ily közgyűlésen nem volt ; s nem is tartotta illendőnek, 
hogy először a kormánytanács szóljon a kormány fejét illető 
ügyben. 20 

Már 1705. szeptember 12-én boldognak érezte magát, mert 
annyira vitte az ország rendéit, hogy érdekeikről szabadok 
tanácskozhatnak. Szólni engedte nyilt ülésben a császár követeit 
is és megengedte, hogy felolvassák a császár előterjesztését. 
A béke munkáján kívül más dolgokban is szabad szólást és 
szavazatot biztosított minden úri és szegény nemesi rendnek. 
A szólásszabadságot különben a szenátusban, 21 sőt a hadi- 
tanácsban is megőrizte ; pl. Ocskayt itt nem világosíthatván föl, 
beszélni hagyta. 22 A küzdelem végén azonban megjósolta, hogy 
ezentúl «ha kit szóra hoz a türhetetlenség, vagy valamely meg- 
jegyzett vitézi emlékezet, — minden szava, sőt, ha megáll, az is 
rebelliónak fog magyaráztatni. Sok hamis tanúvallomás, nyárs, 
kerék, akasztófa rettegő félelme lesz előtte mindennek.)) 2? Jóslata 
mindamellett is teljesült, hogy 17 11 május elsején a küzdelmet 
befejező szatmári béke a jövő országgyűlésre biztosította a 
szabad voxot. 24 Azonban, ahogy pár nappal a túróczi eset után 
Bercsényi figyelmeztette a rendeket, most tettekre van szükség, 
nem szavakra. 



20 U. o. 222 — 3. Századok, 1895. 639.. 21 Rákóczi levele 1708 szeptember 

715., 723., 725. Ellenben Kökényesdi Vetésy 12-ikén. Arch. R. 11. 321. 

László arról vádolja, hogy a merénylet 22 Rákóczi emlékiratai, 242. 

előre volt készítve, éjjel az ország sátorára 23 Rákóczi levele 1711 április i8-ikán. 

kartácscsal megtölt ágyúkat irányoztak. Károlyi Önéletírása, 11. 384. 

Fiedler, Aktenstücke, 1. 292. 24 {J. o. 11. 434. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 



III. 

A KORMÁNYTANÁCS ÉS KANCZELLÁRIA. 

sten az emberi nemzetet — Rákóczi szerint ' - király- 
ságok és fejedelemségek alá osztván, a törvény és 
igazság szerint való alkalmazásukat kormányok alá 
hagyta. És a mennyiben a fejedelmeket is közös emberi gyarló- 
ság alá vettette s ezeknek is mindent maguk erejével véghezvinni 
nem enged : alattvalóit segítségül rendelte. Kinek-kinek alkal- 
mazását kétségkívül szabadakaratjokra hagyta, mivel tőlük egye- 
dül kíván számot, jó vagy rossz kormányzásuk és országlásuk 
folytatásáról. Melyből származik, hogy senki a fejedelmeknek 
vétkül nem tulajdoníthatja, ha nem mindenkor kívánsága szerint 
való szolgálatokra alkalmaztatik, — csak a maga igazságos 
cselekedeteiért ne mellőztessék, melynek rendje szerint minden 
birodalom és fejedelemségek alatt az embereknek géniuszához 
és tehetségéhez alkalmaztassanak is a hivatalok. 

A fejedelem mellett 1704 óta egy udvari tanács állott, a 
melynek tagjai esküt tettek, hogy a fejedelem szolgálatában s a 
nemes országnak vagy magánosoknak dolgaiban az igazság és 
a törvény szerint járnak el. 2 Mivel azonban ennek nem volt 
elég törvényes tekintélye, a szécsényi gyűlés 1705 szeptember 
25-ikén elhatározta, hogy az 1500 : X. és az 1518: XXXIX. 
törvényezikkelyek értelmében huszonnégytagú szenátust alakít. 
Meg is alakította a II. törvényezikkelyben 3 s törvénybe iktatta 
azt a tó urat, a kiket a fejedelem a rendek jelöltjei közül 
kinevezett. 4 Ezek a többi nyolczczal együtt a következők : 

Gróf Bercsényi Miklós főtábornok, később fejedelmi helytartó, 
egyúttal a szenátus elnöke;' Illyés István, Pethes András, 

1 1710 április 29. Arch. R. in. 249. 4 Az ugyanekkor alapított k 

2 Eskümintájok : Tört. Tar, 1881. 169. tanácsról külön lesz ! 

3 Rákóczi-tár, r. 429., 440. Márki, Rákóczi, i Maga az elnök nem lehetett jelen a 
1. 446—7. szenatu- n msilium felállttá 

14* 



Io8 MÁRKI SÁNDOR 

Telekessy István püspökök ; gróf Barkóczy Ferencz, gróf Ester- 
házy Antal, gróf Forgách Simon, gróf Károlyi Sándor, báró 
Vay Ádám tábornagyok; Berthóti Ferencz, gróf Csáky István, 
Galambos Ferencz, Gyürky Pál, Petröczy István, báró Sennyei 
tábornokok; telekesi Török István ezredes; 6 Beniczky László, 
Gerhard György, Jánoky Zsigmond, Kajaly Pál, Lapsánszky 
János, Soós István, Zay Lörincz. A szenátus fele tehát magas- 
rangú katonatisztekből állt. Ez annál feltűnőbb, mert a szenátus- 
nak első sorban külügyekkel kellett foglalkoznia, holott a szená- 
torok egyrésze a magyarnál s latinnál egyéb nyelvet nem 
beszélt. 7 Feltűnő azért is, mert, a szécsényi határozat előtt, a 
fejedelem még ragaszkodott ahhoz az elvi álláspontjához és 
elhatározásához, hogy a tanácsában levők közt katona ne 
legyen. 8 A szenátus a politikai ügyekbe csak a fejedelem külön 
felszólítására, esetről-esetre avatkozott be ; mert a fejedelem 
tekintetbe vette a maga halandó voltát s hogy a rendektől 
nyert és szinte korlátlan hatalma a rendeknek idővel kárára 
lehetne. így történt, hogy a békeügyekben sem alkudozott a 
szenátustól függetlenül. 9 

Azonban néhány jelenségből sejteni lehetett, hogy a szená- 
tus a még alig százesztendős főrendiház helyét van hivatva 
pótolni s, az ismét egy kamarában tanácskozó országgyűlésnek 
munkásságát nemcsak előkészíti, de meg is rostálja. A szenátus 
valóban már magának követelte a törvények magyarázata 
jogát. 10 Mennyivel óvatosabb ebben a tekintetben a fejedelem! 
Pl. az ónodi törvényeket igen világosaknak tartván, ellenökben 

a melynek tervezetét Beniczky László csába ; de Szirmay inkább a zemplénvár- 

készítette el. A fejedelem szerint (1705 megyei pénztárnokságot fogadta el. Szir- 

október 20.) az elnöknek annyi fizetése may nagy kort ért ; 1656 június 18-ikán 

lehet, mint egy szenátornak; a kincstar- született s 1754-ben hunyt el. Tört. Tár, 

tónak valamivel kevesebb. Arch. R. 1. 1882., 414. 

455-6. 7 Pl. Gerhard. Arch. R. 111. 142. 

6 Csak akkor választották meg, mikor 8 Rákóczi Teleki Mihályhoz 1705 május 

a szécsényi országgyűlésen megválasztott 9. Erd. N. Múzeum. Oki. törzsgy. 

Szirmay Endre ellen Bercsényi komoly 9 Rákóczi eml. 153., 155. 

kifogásokat tett. Rákóczi Szirmayt már 10 A miskolczi tanácsülések naplója. 

1694-ben meghítta a Rákóczi-ház tana- Szendrei, Miskolcz, 11. 334. 



II. RÁKÓCZI FERENC/. 1 09 

magyarázatot adni nem akart s a magyarázatot sürgető Károlyit 
és társait türelemre intette. 11 Később adott ugyan magyarázatot, 
de sietve figyelmeztette Károlyit, hogy «a mennyiben lehet, 
törvényesen vegye hasznát". 1 2 Mert hiszen az olyan végzéseket, 
a miket az országgyűlésen közönséges megegyezéssel hoztak, 
nem lehet magánúton minden okból felforgatni, tehát magától 
ö sem kívánja megváltoztatni azt az állapontot. 15 Egyik kapi- 
tányát, a ki egy régibb s egy újabb törvény közt bizonyos 
ellenmondást látott, egészen az újabb törvény alkalmazására 
utasította : hogy ne vádolhassák a törvény újabb módosításáról, 
vagy ürügy ne maradjon valamely kivételre. 14 Maga a szenátus 
külön biztost küldhetett a vármegyékhez (pl. 1707-ben Szabolcsba, 
Szatmárba, Biharba) a kormány szándékainak megmagyará- 
zására, a pénzügyekben való felvilágosításra. Az országos 
számonkérö bizottságot is az rendelte ki. 15 Volt idő, mikor 
«üdvös tanácsot» a fejedelem csak önmagától várhatott; de 
később, félesztendövel a szenátus felállítása után, mikor egy 
szenátor s még az udvari kapitány sem volt mellette, boldog- 
talannak érezte magát, hogy senkivel sem értekezhetett. Ilyen- 
kor nem intézkedett, csak véleményt adott a hozzá intézett 
kérdésekben. 17 Pedig tapasztalta, hogy pl. a hadbiztosság dolgait, 
kivetéseit még a szenátorok sem értik, holott ő maga «sok 
oktatásban^ részesítette őket; ezért inkább szánta őket s nem 
haragudott rajok. lS Néhány tanácsos majdnem mindig volt mellette, 
de a teljes szenátus összehívása rendesen országos eseményt jelen- 
tett, így történt ez 1706 januárius 30, — februárius 10-ig Miskol- 
ezon; I9 1706 májusában Érsekújvárt: i7o6deczember 18, — 1707 
februárius 5. Rozsnyón, 1 ' 1707 augusztus 11 — 19. Homonnánf 



1709 márczius 13. Arch. R. ix. 455. 1 í> 1708 október 16. V. o. 11. 350. 

1- 1709 márczius 24. U. o. 11. 459. 19 Fiedler, 11. 457. Karolyi .">iu lrtir. 1. 

1 5 1709 november 30. U. o. 11. 575. 155 — ö. Szcndni, Miskolcz 11. 32Ó 
>4 1710 április 12. U. o. nr. 399. ii Karolyi, 1. 104. Simonyi, D 
:> Arch. R. 11. 14. : Marki, Rákóczi r. 578 — 589. 

ifc Rákóczi eml. 34. Rakócri- tar, 1. 35-37. Beniczk] 

17 1706 januárius 4. Arch. R. 1. 460. par naplójában. 



IÍO MÁRKI SÁNDOR 

1707 deczember 10—24. (voltakép 29-ikéig) Kassán, 1 ' 1708 május 
18, — június 12. 24 s újból szeptember 6—23. Egerben 1 ' 
1709 június 16, — július 6-ikáig, s újból augusztus 7 — 9-ikéig 
Sárospatakon. Azontúl még Salánkon, majd a már külföldi 
Zalusán tartott egy-egy tanácsülést, de már a nemzeti ügy 
lehanyatlása idején, csupán 9 szenátorral, közéjök számítva a 
megkegyelmezett Forgáchot és az új szenátorok közül gróf 
Csáky Mihály tábornokot és az erdélyi kanczellárt, Ráday Pált. 26 

A gyűléseken rendesen a fejedelem elnökölt s nemritkán 
szónokolt is ; 27 a határozatok hozatalára tehát nagy befolyást 
gyakorolt. Némely szenátusi ülést valóságos országgyűlésnek 
tartottak ; így a miskolczit, kassait. Az utóbbiban Liptó és 
Borsod kivételével az összes kurucz vármegyék és városok 
képviseltették magukat. 28 A fejedelem a tanácsosokkal együtt 
nagyban győzte a munkát, mert az üléseket — sürgős esetek- 
ben — naponkint reggel 9-től este 5-ig, legfeljebb egy kis déli 
pihenővel, tartották. 29 Mindezt sok önzetlenséggel tették, mert 
hazafiságuk megmutatására 1708 szeptember 14-ikén hátralevő 
fizetésűknek feléről arra az esztendőre lemondtak. 30 

Erdély tanácsa és kormánya mindig el volt különítve 
Magyarországétól. 31 A fejedelem szigorúan alkalmazkodott Erdély 
törvényeihez ; Erdély igazgatására tehát 1704 deczember 20-ikán 
a consiliumot mint külön kormánytanácsot alkotta s meghagyta, 
hogy a főhadparancsnokkal egyetértve járjon el. Első tanácsosai 
nem olyanok voltak, a milyeneket óhajtott; azért «minden fából 
nyilat kellett csinálnia)). 32 A consiliumot késedelmesnek, akadé- 



2 3 U. o. 74— 81. Nagy Iván, A kassai kor- 28 Rákóczi-tár, 1. 74. 

mány tanácsról; M. Akad. Értesítő, 1854., 306. 29 u. o. 78 — 79. Arch. R. 11. 331. 1706 

2 4 Rákóczi-tár 1. 125—135. október 15-ikén a fejedelem mégis meg- 

25 U. o. 157— 161. Arch. R. 11. 338. rótta a szenátust, hogy csak vadászik, 

26 A többi hat szenátor : Esterházy tánczol, mulat, koczódik. Arch. R. 1. 637. 
Antal, Csáky István, Galambos Ferencz, 3° Arch. R. 11. 331. 

Vay Ádám, Soós István, Petrőczy István. 3 1 Rákóczi Vetésyhez, .'711 július 29. 

Arch. R. in. 665. Szalay, Rákóczi bújd. 89. 

27 A szenátusban tartott szónoklatairól 5^ Rákóczi eml. 124. Századok, 1875.86 
1. Márki, Erdélyi Múzeum, 1907. 82 — 84. 1. (Thaly jelentése.) 



II. RÁKÓCZI FEREN4 / III 

kosnak találta ; végre is azzal küldte be Forgách tábornokot, 
hogy rendeleteinek végrehajtására szorítsa/ 5 Az 1707 : V. 
(marosvásárhelyi) törvényezikk értelmében a tizenkét tanácsurat 
minden (magyar, székely, szász) nemzetből, az ösörökös jószágú 
hazafiak közül kellett választania s ezeknek megkérdezése 
hozzájárulása nélkül nem volt szabad derekas, országos dolgot 
végeznie. 54 Erdélyből és a Részekből a VIII. t.-cz.-ben egyelőre 
csak a következő 9 urat nevezték meg, mint a szenátus tagjait : 
Toroczkay István tábornokot mint elnököt; gróf Pekry Lőrincz, 
gróf Mikes Mihály és gróf Teleki Mihály tábornokokat, Barcsay 
Ábrahám kincstartót, Barcsay Mihályt, Kemény Lászlót, Vay 
Ádámot és Arelt Jánost. 35 Velők 1707 november 27 — 29. Kis* 
várdán tartotta az első tanácsüléseket; 5 " 1708 febmáríus 
2 — 12-ikéig Nagykárolyban, 11 1708 július 17-ikén Taszáron, 
október 22 — november 12-ig Szatmári," 1709 április 23 — 25-ikén 
és szeptember 15 — október 5-ikéig Munkácson,* utoljára 171 1- 
ben Salánkon, tehát mindig Erdély határain kívül tanácskozott 
az erdélyi urakkal. Hozzájok vette a táblafiakat is/ 1 kiket szin- 
tén az 1707: VIII. t.-cz. rendelt melléje. Már 1708 június 3-ikan 
meghagyta, hogy ne deputatitm consiliumot, hanem csak consi- 
liumot írjanak Erdélyben ; különben haszontalan szóbeszédre 
adnának okot. 42 A kormány rendszerét maga a fejedelem ösmer- 
tette emlékirataiban. 45 

Ki'ilöu kanczelláriája volt mind a két szenátusnak; de nem 
kezdettől fogva. A fejedelem az udvari tanács mellett már 
1704-ben szervezte az udvari . kanczelláriát, melynek élére 
[íánoky Zsigmondot állította s mellé egy titkárt, iktatót, expedi- 
tort s több kanczellistát állított/ 4 A mikor Matyasovszky László 

31 Rákóczi cm], 155. 40 U. o. 1. 196- 7., 216-8. 

54 Tört. Tár, 1897. 580-1. 41 U. o. 196—7. Ezekről bővebben: 

j 5 U. o. 588. Eskümintájok 11. o. 589— Rákóczi eml. 210. 
590. Rákóczi eml. 210. \roh. R. II. 274. 

36 Rákóczi-tár, 1. 67 — 68. 4; Rákóczi eml. 210— 211. 

37 Rákóczi-tár, 1. 95 — 97. 44 A kanczellár eskümintája : Tölt 

JÍ U. o. 144. 1881. 168-9.; a kanczrllistak'- 171. 1. 

39 U. o. 1. 165 — 7. (Thaly Kálmán közlése.) 



112 



MARKI SÁNDOR 



királyi kanczellár (nyitrai püspök) 1705 május 11-ikén meghalt, 
a szécsényi országgyűlés a szenátus mellé külön kanczellárt 
választott báró Sennyei István személyében. Megelőzte a királyt, 
a ki csak egy esztendő múlva nevezte ki kanczellárnak Illés- 
házy grófot. 45 Sennyei mellé a gyűlés két előadót, titkárt, több 
kanczellistát rendelt s igazgatónak Lapsánszky János szenátort 
tette meg. 46 Krucsay István és Aszalay Ferencz szenátoriális 
titkárok a fejedelemnek is mindvégig bizalmas emberei voltak; 
mint expeditor, Kazy szerzett érdemeket. A fejedelem a leg- 
egyszerűbb irodatiszt iránt is érdeklődött. Mikor a mennykő 
Egerben 1708 június 4-ikén becsapott a kanczellária sátrának 




40. ASZALAY FERENCZ NÉVALÁÍRÁSA. 



árboczfájába, a megsérült Rajmannus kanczellista gyógyításáról 
maga a fejedelem gondoskodott. 47 

Az erdélyi kanczellár helyét 1707-ben a marosvásárhelyi 
országgyűlés nem töltötte be, hanem Ráday Pálra, az udvari 
kanczellária igazgatójára bízta a kanczellária igazgatását. 48 
Ráday akkor mindössze 30 esztendős volt, egy évvel fiatalabb 
a fejedelemnél, kinek nyájas szavai bírták reá négy év előtt, 
hogy a nemzeti ügyhöz csatlakozzék. 49 Oly hévvel csatlakozott, 
hogy, mint a fejedelem belső titkára, a Recrudescunt-ot is ő 
fogalmazta. 50 Követségben járt a svéd, porosz és lengyel 
királyoknál, a czárnál, a török szerdárnál. Az országgyűlések- 
nek legkiválóbb szónokai közé tartozott, a ki még az utolsó 



45 1706 szeptember 21. Simonyi, in. 243. 

4 6 Ottlyk önéletírása. M. H. H. xxvn. 95. 

47 Rákóczi-tár, 1. 132. 

4 8 U. o. 1. 401. Rákóczi eml. 224. 

49 Önéletrajza Rákóczi-tár, 1. 397 — 419. 
Szinnyei, Magyar írók xx. 350. Életrajza a 



rá vonatkozó irodalommal együtt u. o. 
349—354. Négyesy László bevezetése 
Ráda}' Pál munkáihoz (Budapest, 1889.), 

i-75- 

so Rákóczi-tár, 1. 400. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 1 | j 

(szatmári) országgyűlésen is lelkesen védte fejedelmét, kit olykor 
csatáiban is kísért. Rákóczihoz kevés lélek állt közelebb 
övénél; azért az erdélyi szenátusi kanczellária igazgatójának 
egyúttal a nemesi társaság auditorának ;i az ügyek 

menetére nagyobb befolyása volt, mint a magyar szenátus 
kanczellárának. 

Az udvari kanczellária eleinte egymagában állt s a másik 
kettőnek feladatait is végezte. A magyar szenátus csak 1706 
februárius 4-ikén szakította ki belőle a szenátusi kanczelláriát. 5 ' 
A fejedelem még 1705 márczius 27-én nevezte ki Jánoky Zsig- 




^ 




JANOKY ZSIGMOND NÉVALÁÍRÁSA 




mondót udvari kanczellárnak, 53 s őt a különválasztás után 
Hontvármegyében két faluval jutalmazta meg.>' 4 Az igazgató 1707 
nyaráig Ráday Pál volt, kinek a törvények és más állami 
iratok kinyomatására is ügyelnie kellett.' 5 A kanczellária levelei- 
nek díjait a fejedelem 1706 szeptemberében állapította m< . 
s ennek alapján igen sok tiszti kinevezést stb. expediáltak. I • 
azt akarják a tisztek — bosszankodott a fejedelem még évek 
múlva is, 57 — hogy sült galamb repüljön a szájokba, s minden- 
hez ingyen jussanak; a mi kivált ezután éppen nem lehet, m 
a kanczelláriának csak az ilyen accidensböl áll inkább a 
fizetése». Az udvari és a szenátusi kanczelláriák irodai szüks 
léteit félévenkint egyszerre kérték a közjövedelmi tanácstól, 



:: Rákóczi-tár, 1. 62. 5S 1706 augusztus 39. Arch R. 1. 664. 

;a Thaly, Bercsényi, 111. 516. leltárában 17-; 

3 Vass Gy. Naplója M. H. H. xxxv. 452. Említi Arch. R. 1. 31. 

4 1706 április 9. Eredetije Thalynál. 57 17 10 augusztus 10. V 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. '5 



114 MARKI SÁNDOR 

szükségletek közt a különböző minőségű papiros, pergamen, 
festésre való arany, kék és vörös színek (kagylókban), közön- 
séges és spanyol viasz, gummi, irón, tollkés, spárga, ténta- 
készítő szerek, porzó stb. szerepelnek. 58 A fejedelem főtitkára 
Pápay János volt, a kit törökországi követségekre is alkalma- 
zott. Utóbb fiának, Józsefnek főkanczellára lett, 59 s a mikor meg- 
halt (1740-ben), «annyi közül már csak négyen maradtak, a kik 
a szerencsétlen fejedelmet idegen földre kísérték)). 60 

Az udvari titkárok és altitkárok esküvel fogadtak a haza 
és a fejedelem ügyeiben titoktartást és hogy az ellenséggel 
nem játszanak össze, sőt ha valamit megtudnak, azonnal 
bejelentik a fejedelemnek, vagy a kanczelláriusnak. A folya- 
modók ügyeiben igazságosan járnak el, a fejedelemnek igaz- 
ságosan referálnak, az okiratokra ügyelnek, megbízásaikat 
híven végzik stb. 61 A fejedelem mindenkor már reggel meg- 
hallgatta titkárai előterjesztéseit. 62 Magánember korában is 
három titkárt tartott; pl. 1694-ben Kéry Jánost a magyar, 
Vélics Zsigmondot a latin és Kienzner vagy Günzner Keresz- 
télyt (ennek betegsége miatt 1701-től Sorpek János Jakabot) a 
német nyelvre. 63 Mint fejedelemnek franczia titkára is volt. 64 
Régi titkárai közül megtartotta Kéryt és Vélicset, a kik 1705-ben 
az elfoglalt Kassáról Munkácsra szállították levéltárát. 65 Titkárai 
voltak továbbá : Kántor István 1705— 1711-ikéig hadügyekben ; 66 
Beniczky Gáspár 1707 — 1710-ikéig bizalmas magánügyekben, 67 
a ki a titkos levéltárt is rendezte s a nemes ifjak társaságá- 
nak ügyeit vezette; 68 továbbá Ráthy Gergely ungi alispán, 69 



58 Krucsay István 1708 januárius 11. 6j Arch. R. 1., ix. 1. 

Tört. Tár, 1882. 567 — 8. 66 Századok, 1875. 107. A fejedelem 

59 1738-ban. Tört. Tár, 1890. 418. 1704 januárius 21. neki adta az elszaladt 

60 Mikes, Törökorsz. Lev. 352. gyöngyösi német postamester házát. U. o. 

61 Formula juramenti. Tört. Tár, 1881. 1877. 359. V. ö. Arch R. 1. 686., 11. 498. 
169—170. 67 Naplója, Rákóczi-tár, 1. 1—232. Arch. 

62 Naplójában Beniczky sokszor említi. R. 11. 627. 

6} Thaly, Rákóczi ifj. 225., 251. Tört. 6 8 Arch. R. 1., xr. lap és a fejedelem 

Tár, 1900. 357., 364—6., 376. levele 17 10 szeptember 16-ikáról, m. 539. 

64 Rákóczi-tár, 1. 118. 69 U. o. 1. 433. 



rs TVCTSO 







ó 








ls<WY>>Sl 



a/fi: 



!2 PÁPAY JÁNOS INSTRLXTlÓjA ILOSVAY GVŐKCV - 



iy 



Il6 MÁRKI SÁNDOR 

Pongrácz György, kinek naplót kellett vezetnie a béketár- 
gyalásokról, 70 Horthy István, 71 Ebeczky Sámuel, utóbb külö- 
nösen hadügyekben, 72 Szenczy Ferencz diplomata stb. Hozzá- 
juk két erdélyi udvari titkár járult. 73 A fejedelem egyik-másik 
értesítés elmaradását a titkárok változásainak tulajdonította ; 74 
mert az egyik azt gondolja, hogy a másik már megküldötte; 
de ez alig is lehetett . másképpen a folytonos táborozások idejé- 
ben. A fejedelem nemcsak nekik, hanem pl. alfegyverhordozójá- 
nak, Ilosvay Jánosnak is diktált. 75 

A levéltár rendbentartását szigorúan megkövetelte. Itt 
őrizték a szövetséglevél egyik példányát, 76 mindazokkal a mér- 
hetetlen becsű okiratokkal együtt, a miket most jobbadán a gróf 
Erdódyek vörösvári kastélyában, Vas vármegyében tartanak. 77 

* A levéltárban a családi 
f~^S jT~ yf J^. I és az állami érdekű archi- 

^ \J> ^ C< P (?^^^ 'finffi vumot szorosan elkülöní- 
tették. 1694— 1698-i káig 

43. EBECZKY SÁMUEL NÉVALÁÍRÁSA. 

(Bécsből visszahozatva) 
Badinyi János, majd Kolosváry András levéltárnok kezelte 
Sárospatakon. 78 Rákóczi elfogatása után a gyűjteményt bekebe- 
lezték a kassai kamara archívumába, honnan a fejedelem 1704 
telén Munkácsra szállíttatta. Főlevéltárnoknak Kéry Jánost 
nevezte ki, 79 a ki az állami levéltárt két csoportba: 1. belügyi, 
2. külügyi s titkos levéltárba osztotta szét. Amannak 1706-ban 
készült jegyzéke részben ösmeretes. 80 A titkos levéltárt Beniczky 
Gáspár titkár 252 csomagban rendezte. A rendezésben maga a 

70 U. o. 1. 560. num 1. kötete előszavában. Az ö halha- 

7 1 U. o. 11. 458. tatlan érdeme, hogy az anyag legbecse- 

7 2 U. o. in. 690., vii. 15., 16. Rákóczi, sebb része most már a közönség előtt is 
Önéletr. 299. ösmeretes. 

7 3 U. o. 11. 627. 78 Tört. Tár, 1900. 349. és Thaly, 

74 1708 októbei 12. U. o. 11. 352. Rákóczi ifj. 225., 257. A fejedelem 1695-ben 

75 Rákóczi-tár, 1. 118. Körösy Györgyöt bízta meg Badinyinak 

7 6 Rákóczi eml. 153. időnkint való helyettesítésével. Tört. Tár, 

77 Ösmerteti Thaly, Akad. Értek, a tör- 1900. 350. 

ténettud. köréből 1867. 111. 23 — 39. Száza- 79 Fizetése: Arch. R. 1., ix — x. 1. 

dok, 1870. 581—604., s az Arch. Rákóczia- *>o Közli 11. o. 1. 1 — 38. 



II. RÁKÓCZI FERI \( / j i -7 

fejedelem is résztvett.* 1 Az ö gondosságával szemben Vay 
Ábrahám arról vádolta a bécsi udvart, hogy fölégetett minden 
archívumot és levelet, a mi ellene szolgálhatott 8a 1706-ban az 

erdélyi rendek csakugyan hiában követelték vissza országos 
levéltárukat, a melyet Rabutin Bécsbe vitt. 8; Rákóczi tehát egy 
magyar és egy erdélyi országos levéltár fölállítására törekedett. 
Büszke volt reá, hogy archívumában vannak eleinek idegen 
hatalmasságokkal folytatott levelezései." ' 

A kormánynak és a törvényhozásnak, tehát az államnak 
hivatalos nyelve a magyar volt** csak mellékesen a latin. Ez 
Krdelyben egyszerűen a nemzeti állam helyreállítását, Magyar- 
országban a gyökeresebb újítást jelentette. A fejedelem még a 
mükifejezéseket is magyarul akarta íratni a törvényekben. Ber- 
csényi, vele szemben, 86 úgy találta, hogy jobb volna, ha a 
törvényezikkelyekben meghagynák a deák aerarii conservatort 
S nem írnák magyarul kincstárnoknak: «ne prejudikáljunk azon 
nagy dignitásnak». Senator, praeses, consilium oeconomicum, 
secretarius, registrator, rationum exactor, cancellista, calefactor, 
janitor — ezek mind deák szók; ha magyarázzuk, hosszú lesz !» 
Valóban nagy óvatosság a törvényhozás, kormány és hadsereg 
elén állóktól, kik pedig a legkitűnőbb magyar írók közé tar- 
toztak. Különben a magyar hivatalos nyelv jogait némileg a 
bécsi kormány is elösmerte, mikor az 1706. évi fegyver- 
szünet okiratát nemcsak latinul és németül, hanem magyarul 
is kinyomatta, 87 s a király és tábornokai zamatos magyar- 
sággal írt kiáltványokat intéztek a néphez. Még a szász 
székek is magyarul leveleztek a fejedelem biztosával, Radvánszky. 



81 Pl. 1707 november 21., 1708 július 9., az egri káptalanra bi/.ta 1 709 ianuarius j; 

szeptember 2., november 8., 1709 januárius Leskó, tv. 412 — 3. 

19., május 1., július 23., november 5. 8 > Szederkényi, A magyar nyelv II. Rá- 

L. Beniczky naplóját ezen napokról. kóczi Kerencz korában. Mag 

*2 Thaly, Kalászok, 204. 1893. deczemher 20. 1. 

8 3 U. o. 225. A magyar mint államnyelv. (Arad, 1878.1 

• s 4 1710 augusztus 30. Arch R. 111. 531. 86 1-05 október 10. Arch. R. ív. 700. 

Azonban a szepesi kamara oklevelei egy 8 7 Rechteren 1700 május 22., 

részének őrzését a tanács határozatából Simonyi, nr. 44., 55. 



Il8 MÁRKI SÁNDOR 

val. 88 A felvidéken szintén minden magyarul ment. 89 Bajor- és 
francziaországi követét a fejedelem jónak látta figyelmeztetni, 
hogy francziául czímezze levelét: «nem lévén tanácsos, hogy ily 
messzeútra magyarországi nyelvvel éljen ». 9 ° A nemzet hálával 
gondolhat arra a nagy magyarra, ki azt akarta, hogy Isten diadalt 
adván, «hálaadó szívvel Isten dicsőségét magyar nyelvünk örökre 
hirdesse». 



IV. 
A VÁRMEGYÉK ÉS A VÁROSOK 




emzeti háborúnak a fejedelem a vármegyék egyesűit 
ellenállását nevezte ; 1 ennélfogva ezeknek igazgatását, 
önkormányzatát a szabadságharcz legfőbb biztosítékai 
közé számította. A vármegyék valóban lelkesedéssel csatlakoztak 
hozzá ; némelyik, így Vas, az ellenségtől megszállt székhelyén is 
teljesítette kívánságait, pl. követeket küldött az országgyűlésre. 2 
1703 őszén már az ország 72 vármegyéjéből csak tíz maradt 
meg egészen a király hűségében : Trencsén, Nyitra, Pozsony. 
Komárom, Győr, Mosón, Sopron, Vas, Veszprém, Zala. 3 
Mindamellett Szécsényben, 1705-ben csak 26 vármegye, 3 kerü- 
let és 20 város alakította meg a szövetséget, 4 mely összesen 
102,706 km 2 -re terjedt ki s így a mai Magyarországnak egy- 
harmadát sem foglalta magában. Azonban katonailag meg volt 
szállva a Dunán- és Tiszántúl nagyobb része 5 s Erdély a 

S8 Századok, 1875. 87. (a lengyel zálog nélkül), Torna, Trencsén, 

89 U. o. 1872 583. Turócz, Ugocsa, Ung, Zemplén, Zólyom. 

90 1705 augusztus 1. Fiedler, 1. 286. Kerületek: Jászság, Kiskunság, Nagykun- 

i Rákóczi eml. 63. ság. Városok : Bazin, Bártfa, Besztercze- 

2 Századok, 1879. 482. bánya, Bélabánya, Breznóbánya, Eperjes, 

3 Stepney 1703 október 6. Simonyi, 1. 40. Kassa, Késmárk, Körmöczbánya, Libet- 

4 L. a mellékelt vázlatot. Vármegyék: bánya, Lipcse, Lőcse, Modor, Nagybánya, 
Abaúj, Árva, Bars, Bereg, Borsod, Esz- Selmeczbánya, Szatmárnémeti, Szeben, 
tergom, Gömör, Heves-Külsőszolnok, Hont, Szentgyörgy, Újbánya, Zólyom. 
Komárom, Liptó, Nógrád, Nyitra, Pest- S Már 1708-ban a király hűségén csak 
pilissolt, Sáros, Szabolcs, Szatmár, Szepes hat csonka vármegye volt, t. i. Mosón, 



120 MARKI SÁNDOR 

Részekkel mint külön ország jött számításba. Mellőzve Erdély 
legdélibb részeit, a török kézben levő temesi szandzsákbasaságot, 
továbbá a Bácskát és Horvátországot, összesen tehát 86,648 km 2 -t, 
az egész mai Magyarországból 235,646 km*, vagyis az országnak 
majdnem három negyedrésze politikailag vagy legalább is kato- 
nailag Rákóczi vezetése alatt állott. 6 Hatalma ennél többre soha- 
sem terjedt ki s a hadi viszonyokhoz képest a vele tartó terü- 
let nagysága gyakran változott. Dicsérettel emlékezett meg az 
erdélyi nemes vármegyéknek abbeli buzgóságáról és szíves haj- 
landóságáról, hogy a magyarországi nemes státusokkal a szabad- 
ság szent munkájának állhatatos folytatására nemcsak össze- 
szövetkeztek és munkájukat, fáradságukat egybekötötték, hanem 
őt fejedelmöknek is megválasztották. Annál nagyobb keserű- 
séggel értesült, hogy mikor Erdélyből az ellenség kiszorította, 
s buzgóbban és serényebben kellett volna szembeszállniuk, ((akko- 
ron maguk szabadságuknak oly drága munkájához és hozzánk, 
fejedelmükhöz, szorosan tartozó kötelességöknek levetkezésével 
nemcsak megtagadtak bennünket)), hanem el is fogadták az ellen- 
ségtől kínált kegyelmet s tulajdon vérük, életük, nemzetük drága 
szabadsága ellen való fegyverkezésre és ellenségeskedésre tettek 
hittel Ígéretet. Mindez méltó büntetést érdemelt volna, de inkább 
kegyelmesen, mint keményen akart eljárni az erdélyi vár- 
megyékkel s néhány bünösebbnek kivételével a nemes vár- 
megyék tagjainak 1706 október 30-ikán megkegyelmezett. 7 Bölcs 
mérsékletének köszönhette, hogy a vármegyék ismét melléje sora- 
koztak s őt néhány hónap múlva a fejedelemségbe is beiktatták. 
A vármegyéknek a császári sereg számára a spanyol örökö- 
södési háború kezdetén 12.000 embert kellett volna kiállíta- 

Pozsony, Komárom, Nyitra, Sopron, Zala gálata megrövidül és sok rendetlenség 

egy része. Pest labancz vármegyéje 7 — 8 támad. 

nemesből állt. Tört. Tár, 1896. 386—8. 6 Károlyi a conlbederatio törvényes- 

A dunántúli tíz vármegye sümegi gyűlése ségéröl 1706 januárius 22-ikén. Károlyi- 

1708 januárius 15 — 24-ikén Rákóczi mel- Oki. v. 371. 

lett volt. U. o. 1899. i93— 2 34- s egyebek '/ Híres resolutioja az Erdélyi Nemz. 

közt tisztújításokat sürgetett, mert a tisz- Múzeum eredeti példányáról ehhez a 

tek hiánya következtében a ha?.a szol- könyvhöz mellékelve. 



INSTRUMtNTVM 

CON FOEDERATION IS 

^KCLWJtyM 1U.GNÍ HVNGATUAE SMTmL 
U.Ú\ű\m\mproJikrtíi(c coníoederatoru fii_, 

/ IJÁA1 

1 :bicr 



1 üíöl^ceificaltMAGrAJ^OKSZAGlStAtu' ? ;cs%fkl4 
ÚÍoyu^fHatü ra irokc'míl^sctm mtttJcncl^ncka' laktu :l^fíijícfc 



AvsT^fkl IffÁ^ 4' Kjia/i/i Diplomát 







hiti mcif 



iiíufoaquan, mnntcn 



ifjaanttil h(m pi* 

mckkál d(íS(á tnlrui iífrrícm tnw rto 



: 



:AXf 



fii J% 



PmQi fja fi fii í h ón t ral^n epWk^Mfo, 3! 
SS ? :t minin ktMCtlauMcl cUcklőft^cjJoka 



S5 



M cltasa£as "Fejedelem R^4KO C Z 1 F E 
íClNCZ 7Uf| mcsVi-un^cő K^ujpaija l(\J\^a<iu(van ej 0, 
»n #fl ?4i!lfoijif*i{jdjai cítcríi\J Ahatían vTrünl^t J^cyí 
hm Av&fKiAiMsj-fich "VcfünkiJpüff myfct fojyán ,& 
titaPi p? efyctuííhiűífoava hasznman DadaKgp>4%t 

n VCrt ííoífátw ÍQlinxjM a^ra«aftorÁ(í>J 
l^Ju'íi'tlirjfck^'f/ifO i-crlietfzaz. otodik "^ 
ScjstcmborHáV4«^clso napjára. u& a^Szccse 
n GIN6^JÍM CO^ye^n' 57 ^ BemmnJathi 

> ; Z/f <J7ic'-r'v-tí i (- unk maqunknal^'i 

,!, ke ette ííN ollif Jc i <sL\? J „ 

nkdémntt hm amtocMm 






i 



AZ » INSTRUMENTUM CONFOEDERATIONIS« ELSŐ ÉS UTOLSÓ LAPJA. 




SJmcA \i rmemék. pw^fíf Wl^lMiWHQ Iqc&LncI íeuefn rt\ 



imt \ai 

nuíL pümeA tf rmeyyék, ptírtttyfi y % 

úorc'Prtftntmm anmhiíaítattudC^s m mdm *j pecjetnc^al 
naítatk tam r* fcÍJmíaiít áttudja ^k^k ^fputatun usu3j§ 

IvOLT** 5z,ccscnjTX'fC'Á/ ceícfcií&SkenjUS Cú^ 
V€*($Vi$V?mg} f L SzcntMih&ly ^duanalchuszAjáik napján 
Irtrhctfxaz cőtco'dílc . £'d%J'€70* B ^^^ 




tr? 



X; /*~* 



%»f&^\*(rir % 2 






&*% 







RÁKÓCZI FERENCZ 



21 



niok ; 8 Rákóczinak majdnem tízannyit is kiállítottak. Fegyvert fog- 
tak mellette a dunántúliak is, 9 pedig a szövetségalakító gyűlésen 
nem képviseltethették magukat. 10 A fejedelem mindjárt eleinte 
tudatlanoknak és tétleneknek mondotta 1 ' a vármegyei és köz- 
ségi tisztviselőket, a kik a katonaság számára nem gondoskod- 
nak előfogatokról. Bajos is volt a dolog, mert a tisztviselők egy 
része katonáskodni ment, egy-egy tisztépítő-székre pedig a fő- 
ispánnak valamelyik tábornoktól 
kellett hazakérnie a katonáskodó 
nemeseket. 12 A főispánok egy 
része tábornok vagy ezredes volt. 
Alsó-Fehérben Pekry Lőrincz, 
Szepsi-, Kezdi- és Orbai-székben 
Mikes Mihály, Békésben és Mára- 
marosban Vay Ábrahám, Kü- 
küllöben Thoroczkay István, Ko- 
lozsban Teleki Mihály, Tordában 
b. Kemény Simon, 13 Biharban 
Budai István, Beregben és Ugo- 
csában gr. Csáky István, Ung- 
ban gr. Bercsényi Miklós, Sáros- 
ban maga a fejedelem, Zemplén- 
ben Barkóczy, Borsodban gr. For- 
gách Simon. Sőt az alispánok 
egy része is ezredes volt; pl. 

Borsodban Szentpétery Imre brigadéros, Vasban Enyedi András, 
Sárosban Rhott Mihály stb. Ebből azonban nem követke- 
zett valami katonai kormány, 14 már csak azért sem, mert a 




45 MAGVAK NEMESEK. 



8 Rákóczi eml. 23. 

9 U. o. 82. 

10 Rákóczi (U. o. 147. és 153.) azt 
mondja, hogy ezen a gyűlésen vala- 
mennyi vármegye és 4 — 5 kivételével, 
a mennyiben t. i. német őrség volt, vala- 
mennyi sz. kir. város megjelent. A 4. sz. 
jegyzetből látható, hogy a valóságban 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



mely vármegyék és városok irtak ala a 
szövetséglevelet. 

1 1 U. o. 1 13. 

12 Perééi Zsigmond Í704 márczius 23. 
Arch. R. 1. 319 — 320. 

1 5 V. ö. Turul, 1905. 51. 
14 Károlyit 1707 ápr. ti. keményen megin- 
tette, mikor a Partiumban levő vármegyékre 

16 



122 MARKI SÁNDOR 

vezetőket jobban lekötötte a tábor, mint a vármegye. Ha az 
első alispán nem volt otthon, a másodalispán vezette a közigaz- 
gatást. Némelyik vármegyének különben is kettős tisztikara 
volt: egy külső vagyis kurucz (pl. Győrben Komáromi István) 
s egy belső vagyis labancz (a várba szorult labanczokkal). Ugo- 
csában Ujlaky István 1704 — 1710-ig alispán volt, pedig holta 
napjáig kárhoztatta, szidta a fölkelést. 15 A fejedelem szerint 
«attól következett mindeddig Máramaros vármegye nyomorú- 
sága, hogy sok lévén a főispán, a melyeket maguknak mind 
keresnek, mind csinálnak, annyifelé szakadtának azon vármegyé- 
nek tagjai, hogy magukon segíteni és a parancsolatokon eliga- 
zodni nem tudnak». O pedig a nehéz időkben nem segíthetett 
a régi visszaéléseken. 16 A megyei nemességet rendszerint a fő- 
ispán vezette az ellenség ellen ; de mikor pl. Jósika István 
hunyadi főispán a vajdahunyadi táborban levő nemességet oda- 
hagyta, ez Kendeffy Mihályt választotta meg vezérnek. 17 

A fejedelem a főispánnak jelölő és a vármegyének választó- 
jogát semmiképpen sem kívánta gátolni. Ezt határozottan meg- 
mondta akkor, 18 mikor Barkóczy zempléni főispánt megkérte, 
hogy megyéjébe Szepesi János főpostamestert jelölje alispánnak 
és, ha a vármegye szabad szavazata és választása azt hozná 
magával, állítsa be abba a tisztségbe. De nem avatkozott be, 
mikor Telekesy püspököt mint hevesi főispánt bevádolták előtte, 
hogy nem nemes szolgáit, Tarródy Istvánt és Nagy Ferenczet, 
megyei tisztviselőkké választatta ; különben is kitűnt, hogy ezek 
nem voltak parasztok és szavazat útján nyerték tisztöket. 19 

Olyan esetekben, mikor országgyűlést nem híhatott össze, a 
vármegyéket szólította fel nyilatkozatra ; pl. a selmeczi meghiúsult 
béketárgyalások után, tegyen e előterjesztést a bécsi udvarnál a 

karhatalmat küldött; mert erre egyedül neki 15 Tört. Tár, 1901. 401. Utóda Ilosvay 

van hatalma. Meghagyta, hogy híre nélkül György. U. o. 411. 

többé efféle dologba ne elegyedjék. Károlyi- 16 1710 szeptember 23. Arch. R. 111. 306. 

Oki. v. 618. Roskoványit, a végrehajtás ve- 17 1704 június 29. Tört. Tár, 1906. 8 — 9. 

zetőjét azonnal visszarendelte Máramaros- »3 1706 augusztus 5. Arch. R. 1. 144. 

ból.U. o. 618— 9. Apr. 17-iki lev. u. o. v. 621. 19 1704 januárius 10. Leskó, ív. 372 — 4. 



[I. rakoczi FERENCZ 



1 23 



külső hatalmak kezessége iránt s meghívja-e ünnepicsen a keze- 
seket?* Elismerte tehát a vármegyék nagy politikai súlyát. 

Állami szempontból a vármegyék ellen különösen két es( t 
ben lépett föl keményen. Az egyik a turóczi eset, a melynek 
részletei ösmeretesek ; 2I a másik a vele összefüggő eperjesi 
konventtkulum. Erélyesen bánt velük, mert nem engedhette meg 
a közügyek és a szövetség gyöngítését. 22 Ismerte a vármegyék- 
nek azt a német időkből származó szokását, hogy a szomszé- 









1 ! 












Ifi' 




Br IlUJlL HmLj " Ja 

K Difiit V9BI ^Jmű 




— ■% r— -^ummm 







46. EPERJES. 

dos vármegyék valamely főbb vármegye területén gyűltek össze ; 
de azt meg nem engedhette, hogy — mint az eperjesi konventiku- 
lum előtt tették Nagymihályiban — magános nemesnél gyűljenek 
össze tanácskozásra. 23 Szigorú rendeletet intézett a vármegyék- 
hez az efféle konventikulumok ellen, a nemesi fölkelés előkészí- 



tő 1705 április 25. Károlyi-Oki. v. 185 — 7. 

21 L. a ír. köcet 15 — 26. lapjain. 

22 1706 márczius 12. Arch. K. r. 490. 
Károlyi-Oki. v. 439. 

2? 1706 márczius 20. U. o. r. 494. A vár- 
megyéknek már 1704 április 2. meghagyta, 



hogy gyűléseiket ezekben a harczias i. lök- 
ben lehetőleg valamely táborhoz 
tartsák, hogy szükség esetében segítséget 
kaphassanak s különböző helységekben 
fölváltva, a lakosság megterhelése nélkül 
gyűlésezzenek. Károlyi-Oki. v. 66. 

ló* 



24 MARKI SÁNDOR 

tése és a közgyűlést megkerülő részleges gyűlések mellőzése 
érdekében. 24 Csodálatosnak tartotta, hogy a vármegyék vagy 
inkább azok nevében egyesek ilyen konventikulumokat tarta- 
nak. Rajta volt, hogy a vármegyék megismerjék a gonosz elmék 
törekvéseit."' A vármegyei élet elvadúlását nem tűrte; 26 azonban 
utóbb is félt, hogy a vármegyék közül sokan megkonkolyo- 
sodván, az első zűrzavarra fogják őt kényszeríteni. 27 Aggódott, 
hogy a bakafántos, "önfejű vármegyei tisztek «félhangokkal 
megbontják jó összhangra indult és rendelt kótáit», mert már 
mostan is mindenütt a nincsent és a nem lehetet beszélik. 28 De nem 
tette meg, a mire már régebben gondolt, 29 hogy a szófogadatlan 
megyei tisztek jószágait előrement intés után lefoglaltassa. 

A vármegyék nyakasságát részben annak tulajdonította, hogy 
a közgyűlésen nemcsak a hivatottak jelennek meg. A mikor egy 
ízben maga is részt vett Abaúj vármegye közgyűlésén, nem 
hitte/ hogy ahhoz fogható rendetlen állapotot lehessen találni az 
országban. Hiszen parasztemberek és parasztasszonyok is meg- 
jelentek ottan, a kiket csak azért nem küldött ki, mert azt akarta, 
hogy hallják a beszédét s újult sebüket legalább dolgaink bő 
kifejtésével enyhítse. De sok lett volna tollára tenni azokat a 
rendetlenségeket, a miket tapasztalt. Meg is parancsolta a 
főispánnak, hogy vizsgálatot indítson az alispán ellen s ha vét- 
kesnek taíálná, «az igazság folyása szerint nem javallaná, hogy 
valaki fejet cseréljen vele». Ha a nemes vármegyék az akkor 
divatos paraszt vármegyékkel valamiképpen egybeolvadhatnak, 
hazánkban a demokráczia váratlanul nagy lépést tesz előre. 

A fejedelem sohasem töprenkedett és nyugtalankodott annyit, 
mint a függetlenség kimondása után. A vármegyék rendetlen- 
ségeinek tulajdonította a szegénység terhét. Abaújban ő maga is 
részt vett a dikúk kivetésének átvizsgálásában, de nem igazodhatott 
el a dolgon, mert a vármegyének még jegyzőkönyve sem volt. 

2 4 1706 márczius 23. U. o. 1. 495-9. 27 I7 o 7 április 13. U. o. 11. 65. 

25 1707 április 1. U. o. 1. 502., 518. 28 1708 januárius. U. o. 11. 155. 

26 1706 márczius 23. U. o. 11. 59-60. az 29 I7 q 5 május 20. Károlyi-Oki. v. 200. 
eperjesi ügyben. 50 i 7 o8 márczius 30. U. o. 11. 217. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



125 



Végre Is hajlandóbb volt eltörölni az adóvégrehajtást, mint hogy 
igazságtalanságok történjenek. 31 Megvallotta, hogy ha vármegyei 
tiszt volna, a sok alkalmatlan kívánsággal talán az ő fejét is el- 
szédítenék. ,a A vármegyéket azonban Kgerben, majd Kassán 




47. MAGYAR NEMES ASSZONY. 



számonkérö illésbe gyűjtötte össze és szigorúan ellenőrizte. 35 
Ily alkalmakkor is meggyőződött, 34 hogy «a vármegyék min- 
denütt megegyeztek a sírás-ríváson, semmit sem adáson ; melyre 
nézve egyezzünk meg mink is az exequáltatáson és kemény- 



Ji 1708 április 4. Arch. R. ír. 223. 
5 2 1708 márczius 30. U. o. ír. 221. 
3 3 1708 április II. U. o. 11. 234. A vár- 
megyékkel máskor is tartottak részgyülé- 



seket ; pl. Esterházy Dániel a dunántúli 
vármegyékkel 1704 augusztus 31-ikén 
Keszthelyen. Karotyi-Okl. v. 140— 1. 
3 4 1708 április 25. Arch R. 11. 251. 



I2Ő MÁRKI SÁNDOR 

kedésen, mivel sok rossztól tarthatunk)). Viszont azonban a 
többinél együgyűbbnek tartotta Máramarost, mivel mindent meg- 
igér, olyat is, a mit — pusztulása nélkül — rajta megvenni nem 
lehet. Még a fölkelés kezdetén, Máramarossal történt az a furcsa 
eset, hogy mikor Szatmárnak kellett volna fölkelnie, ő kelt föl, 
mert nem vette észre, hogy a fejedelem rendelete nem neki szól, 
hanem Szatmárnak. 5 * Az egész Máramaros 125 faluból állt; de 
havonkint 1184 köböl búzalisztet, 2058 köböl zabot, 142,000 font 
borjúhúst és 50.000 kősót kellett a tábor és a kincstár részére 
szállítania. Pedig, a fejedelem szerint, a nép szentül hitte, hogy 
ha a német igát lerázza, nem kell terheket viselnie. 36 Unta a 
vármegye panaszait, «sok haszontalan búsításait és együgyüsé- 
gükból származó rövidségét)). A tiszteket büntetné, ha mindezt 
nem a vármegye nevében tennék ; de beérte azzal, hogy végre- 
hajtás végett kikerestette a jegyzökönyvekbe fölvett parancsait. 57 
A hol lehetett, segített a vármegyék terhein ; pl. fejedelmi 
hatalmánál fogva Krasznában 20-ra, 38 Szatmárban, mely való- 
sággal «a háború székhelye)), 25-re szállította le a porták 
számát. 39 Egyébiránt sehol sem tartotta elviselhetetlennek a köz- 
terheket, ha mindenütt rendben tartanák a dolgokat ; de keser- 
vesen tapasztalta Abaújban, hogy rakta-rakogatta szájokba a 
dolgot, mégsem tudják, hogyan kezdjenek hozzá. 40 Mikor a tüzér- 
ségi pénztár felállításakor a vármegyék nyakasságát tapasz- 
talta, úgy látta, elő kell vennie a deák mondást : ibant qua 
poterant; qua non poterant, ibant. 41 De fogadkozott, hogy meg- 
tanítja a nyakasokat, pl. a borsodiakat, a kik gyűlésükön egye- 
nesen megmondták neki, hogy ne hadakozzék értük. 42 Sárosra 
nemcsak mint főispán, hanem mint fejedelem is ráírt, 43 hogy a 
haza törvényei szerint a nemeseknek saját költségükön kell 



JS 1704 márczius. Arch. R. i. 311. 39 1705 október 15. Szatmárhoz. U. o. 

3 6 U. o. 1. 197. v. 312. 

37 1709 februárius 21. Vay főispánhoz. 40 1708 április végén. Arch. R. n. 256. 
U. o. 11.444. 4 1 1709 márczius 24. U. o. n. 459. 

38 1705 május 28. Károlyihoz. Károlyi- 42 17 10 július 25. U. o. in. 138. 
Oki. v. 209. 4 5 i 7 oő szeptember 12. U. o. I. 676. 



II. RÁKÓCZI FEREN4 / 127 

szolgálniok. A régi rendetlenség meggyökeresedésének tulajdoní- 
totta Máramaros bajait is ,4 s a fölkelés, segély dolgában kemé- 
nyen írt Borsodnak, Zemplénnek stb. 45 

Különben a vármegyéket önmaga figyelmeztette jogaikra. 
Ha - úgymond — a maguk törvényével élni nem akarnak s 
a kihágókat meg nem zabolázzák, ö ezt törvénytelenül véghez 
nem viheti. Megírta nekik, hogy van Mózesük, vannak prófétáik ; 
s ha megfelelő statútumokat fognak hozni, azokat annak útja- 
módja szerint megtartja. 46 Máramarosban, hol a técsöi megye- 
gyülés alkalmával hajdúi a nemességet fosztogatták, saját kato- 
náival szemben csakugyan erélyesen védte a vármegye jogait. 47 
De mikor Borsod nem szolgáltatta be a rá kivetett közterheket, 
magán az alispánon és a tisztviselőkön kezdte a végrehajtást ; 
mert a haza közszüksége akármely igaz hazafi szemében előbbre- 
való a magánérdeknél. 48 A hanyag megyei tiszteket az egri 
konventen maga elé rendelte; 4 ^ az 1705^. t.-cz. különben is 
felhatalmazta, hogy a hanyag vármegyékkel és azok tisztjeivel 
szemben vétségük minőségéhez képest járjon el. 5 ° Ugyanakkor 
(a III. t.-cz.- ben) a vármegyék 2 — 2 alkalmas megyei urat, több- 
nyire nemes ifjakat rendelt a fejedelem mellé, hogy a gyakori 
követküldések költségeit megtakarítsák. 51 A vármegyék követeit 
néha tömegesen fogadta; pl. 1707 deczember 10-ikén Kassán, 
1708 május 20-ikán Egerben. 52 Saját tapasztalatából is jól ismerte 
a vármegyéket. Mint vezérlő fejedelem is Sáros vármegye örö- 
kös főispánjának nevezte magát, sőt egy ízben Gálszécsen 

44 1710 szeptember 23. U. o. ni. 505. 47 1710 április 16., 18. Arch. R. nr 

45 U. o. nr. 490., 516. 236 — 8. 

4 6 1710 április 4. Arch. R. 111. 229 — 230. 4 8 1710 április 5. U. o. ni. 391. 
Rákóczi korából csakugyan több statútum 49 Rákóczi-tár, r. 110. 

van; pl. Kolozsvári-Óvári: A mag3'ar so U. o. r. 441. 

törvényhatóságok jogszabályainak gyüjte- S 1 Azonban a követségek nem s/úntek 

menyében nr. 244 — 261. Máramaros, Sza- meg. 1706 márczius 8-ikán a fejedelem 

bölcs, Szatmár, Ugocsa ; IV. r. 597 — 605, tudta, hogy megint követségekkel fogják 

Hont, Turócz, Liptó, Árva, Pozsony vár- zaklatni ; de mindegy — úgymond — akar 

megyékből ; és rn. 707 — 718., Debreczen, gondol, akár nem gondol velük, most 

Szatmár, IV. ír. 614. Körmöczbánya, kell egyszer kitennie magáért I Arch. R. 

617 — 622. Nagyszombat, Szentgyörgy, V. r. 480. 

ír. 367 — 371., 377—9. Kőszeg városokból. fa Rákóczi-tár, 1. 73., 



128 



MARKI SÁNDOR 



1708 márczius 16-ikán Zemplén, s Enyiczkén márczius 28-ikán 
Abaúj vármegye közgyűlésein is személyesen résztvett és szó- 
nokolt ; de «nem mint vezérlő fejedelem, hanem mint ennek tit- 
kos tanácsosa és a vármegye egyik tagja» jelent meg, hogy a 
közteherviselésben hiba ne essék. 53 

Szavának mindenkor súlyt adott, hogy az országot, jobban 
mondva a szövetkezett rendek területét alaposan ismerte. Okira- 
tokkal bizonyítható, hogy hazánknak 360 falujában és városá- 
ban tartózkodott hosszabb vagy rövidebb ideig; s nem egyet 
ő maga jellemzett irataiban. 

A falvak szegényesek és csekély számúak voltak. A fölkelés 
kezdetén Máramarosban csak 125 falu volt, 54 míg most 160 van. 
Ugocsa «olyan falukból áll: 2 — 3 ház van benne». 55 Tolnában, 
Baranyában, Fejérben összesen talán tíz faluban laktak embe- 
rek; a többiek a végházakban (Ozora, Pinczehely, Hidvég, 
Tamási, Fok, Szekszárd, Mohács, Simontornya) húzódtak meg. 56 
A hadakozás és sok adózás miatt a szegénység mindjárt kez- 
detben annyira leromlott, hogy némely faluban 2 — 6 öreg gazda 
maradt. Ezeknek ugyanannyit kellett szolgálniok, mint mikor 
mind otthon voltak. A falvaknak tehát előbb-utóbb pusztúlniok 
kellett. 57 Nem egy helység fogadta meg Miszt-Tótfalu példájára, 
hogy a hajdúkat be nem várja, ha bokor lesz előtte, a hova 
elbújhat; hiszen a gazda meg sem állhatott a maga házában! 58 
Diószeg vidékén hétszerte több katonát szállásoltak el, mint 
a mennyit szabad lett volna. 59 A bírák alig mertek kilépni az 
utczára, mert fenyegették, verték őket. 60 Az ostromhoz közelebb 
eső falvak lakosai nyugalmasabb vármegyébe menekültek át; 
ezek a vármegyék parancsot kaptak, hogy hazakergessék őket, 
különben rajtuk veszik meg az adójukat. 61 A falvak végpusztu- 
lásának megakadályozására a király megengedte, hogy a had- 



5 3 U. o. I. 107., 110. 

54 Arch. R. 1. 197. 

5 5 U. o. 1. 185. 

56 Károlyi-Oki. v. 107. 

5 7 Arch. R. 1. 235., 252. 



J 8 U. o. 1. 237. 
5 9 U. o. 1. 229. 

60 U. o. 1. 252. 

61 Budai István pátense 1704. márczius 10. 
U. o. 1. 308. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



I29 



járat útjában esők necsak neki, hanem Rákóczinak is hódol- 
janak. Azonban a csak Rákóczinak hódolók népét ^kicsinytől 
fogva nagyig eltörli, mezei gabonáját és lakóhelyét elégeti, mál- 
háját és mindennemű jószágát elprédáltatja))/" Ezt meg is tette. 
Rabutin és báró Tige pusztításainak emlékeié házaik ablak- 
rámáit a toroczkaiak sok-sok éven át vérpirosra festették s kívül 
a fal felső részét tapasztás és meszelés nélkül hagyták/' 5 A íeje- 




48. TOROCZKÓI KURUCZ HÁZAK. 

delem nem tűrte, hogy a helységek kétfelé vagy éppen csak 
az ellenségnek hódoljanak. Ezt tűzzel-vassal akadályozta/ 4 

A hadakozás módja még I. Endre korára emlékeztet, mikor 
a falvaknak mindenestől költözködniük, «futniok» kellett a betörő 
ellenség elől, hogy ezt az ínség verje meg. A fejedelem a bírót 



62 Glöckelsberg ezredes a pestmegyeiek- 
hez 1705 augusztus 4. Károlyi-Oki. v 
260. A fejedelem Erdélyben a malmokat 
azért nem pusztíttatta el az ellenség elöl, 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



mert ott «sűrü a falu és mindenütt sok a 
gabona ». U. o. v. 328. 

6; Téglás István szíves értesítése. 

6+ 1707 szeptember 2. V. o. v. 678. 

•7 



130 MARKI SÁNDOR 

a szeniorral s a parasztemberekké lett hajdúk egy részével 
együtt felakasztatni rendelte azokban a helységekben, a melyek 
az ellenséget bevárták/ 5 Másrészt eleget bosszankodott az olyan 
tisztek miatt, a kik, ha valami vereséget szenvedtek, a falvak 
dúlásával álltak bosszút. 66 Szerinte a falvakban nem is lehetett 
a magyart úgy elhelyezni, hogy csoportban és készen lehessen 
tartani. 67 A mint a szegénység meghallotta, hogy exeqnálni 
akarják, nem szántott, nem aratott, nem vetett, hanem mene- 
kült, a merre látott s ilyenkor 2 — 3 falu is lakatlan maradt. 
Ugocsa megmondta, hogy a vármegye végső romlásra jut, ha 
a fejedelem nem segít a bajon. 68 A dunántúli vármegyék sümegi 
gyűlése (1708) helyesebbnek vélte, hogy a Székesfejérvár, Komá- 
rom, Győr, Esztergom labancz várai körül levő falvakat meg- 
tartsák a hadak ellátására és a haza szolgálatára, mert el- 
szállításuk tömérdek kárral járna/' 9 A fejedelem is veszedelmes- 
nek tartotta, hogy falvakra oszszák szét a hadat oly helyen, a 
melyet az ellenség körülvett. 70 Elpusztult az Ipoly és a Garam 
melléke, Esztergom és Érsekújvár vidékének nagy része, hol 
csak Szentpéter maradt épen. 71 A hadjárat végén a falvak Eger 
környékén is mind puszták voltak. 72 Azonban a fejedelem csak- 
ugyan nem adhatott külön hadtestet minden határ őrzésére. 
Vigyázzanak a szegény lakosok is és, ha kell, szálljanak el az 
ellenség elől; különben maguknak tulajdonítsák veszedelmüket. 75 
Azonban a falvak újratelepítéséről, a menekülők ellátásáról 
is gondoskodott. Még a fölkelés előtt foglalkozott ezzel a kér- 
déssel, mikor 1699 július 17-ikén az elpusztult Mezőtúrt betele- 
pítette. 74 Később a szökevény németek letelepítése gondolatával 
foglalkozott. 75 Megengedte, hogy a tordamegyei (erdélyi) bujdo- 



ss 1707 szeptember II. Károlyi-Oki. 7 1 Bottyán a fejedelemhez 1705 szep- 

v. 688. tember 2. U. o. ix. 215. 

66 ^07 november 8. Arch. R. 11. 135. 7 2 1710 május 11. U. o. 111. 260. 

67 1707 november 1. U. o. n. 122. 7 3 1710 márczius 30. U. o. in. 383. 

68 1709 márczius 20. Tört. Tár, 1901. 410. 74 Thaly, Rákóczi ifj. 354. 

69 U. o. 1899. 213. 7S 1706 április 18. Arch. R. 1. 532. 

70 1710 lebruárius 12. Arch. R. in. 22. mert akkor » felesebben szöknének «. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



13' 



sók letelepedjenek matolcsi birtokán. 7 '' Az ellenség elől bujdo- 
sóknak Máramarosban, Ugocsában, Szatmárban, Zemplénben, 
Gömörben, Borsodban stb. mindig abban a hitben adott szállást, 
hogy az első kedvező alkalommal visszaviszi őket elhagyott 
falvaikba. A füredi, egyeki, rofTí lakosok visszatelepítését min- 
denképpen pártolta. Heves vármegyét utasította, hogy a közadó- 
ban, szekerezésben s más terhek viselésében őket minden lehető 
kedvezésben részesítse. így az elszéledt lakosok hamarább össze- 
gyülekezhetnek s az ország 
szolgálatára, a nemes vár- 
megye segítségére gyara- 
podhatnak, lakhelyeiket föl- 
építhetik. 77 Azonban nem 
helyeselte, hogy Ebeczky 
Tamás Gács várából falut 
épített. A haza szolgálata 
érdekében keményen meg- 
tiltotta, 7 ' s hogy a parasztsá- 
got bebocsássa oda, mert 
a parasztságot nem lehet 
helyörzésre használni. Az 
ecsedi vár kijavítása alkal- 
mával számos házat rom- 
boltatott le, de gondoskodott róla, hogy a kilakoltatott családok 
el ne széledjenek, hanem alkalmas helyet kapjanak, hová cselé- 
destül, marhástul vonulhassanak; összeíratta valamennyit, hogy 
annak idején visszatelepíthesse őket. 7 ° 

Városok alapításával a vármegyéket nem szívesen gyöngí- 
tette. A mikor pl. Gönczöt hajdúvárossá tette, megnyugtatta 
Abaúj vármegyét, hogy azért hatósága alatt hagyja s a közterhek 
viselése alól sem menti föl.* így jutalmazta meg utóbb a 







49. TARPA VAROS PECSÉTJE. 



7 6 1710 május 18. U. o. in. 109. 

77 1710 márczius 19. U. o. 111. 372., 468. 

78 1709. június 2. U. o. 11. 476. 



79 1705 július 23. és — magyarázatul — 
augusztus 31. Károlyi-Oki. v. 253— 4., B76. 

80 1707 márczius 14. Areh. K. 11. 54. 



132 



MARKI SÁNDOR 





mét és Kőrös porrá tételére. 
mondta, 86 sokaknak kárvallása nélkül 



50. KŐSZEG. 

beregi T árpát is hajdú- 
városi szabadságokkal, 81 
a miknek tiszteletbentar- 
tásáról gondoskodott is. 82 
Viszont a hajdúvárosokai 
engedelmességre intette 
Bihar vármegye iránt. 8 * 
A városok általában véve 
ragaszkodtak hozzá, 84 pe- 
dig a hadjárat czéljaihoz 
képest nyugodtan adta ki 
a parancsot pl. Kecske- 
A városok elpusztítása, a mint 
meg nem lehet, de 



Sí 1708 augusztus 15. Lehóczky, Bereg, 
ni. 759—760. Thaly, Bercsényi, 11. 475 — 6. 

8- 1710 márczius 16. Arch. R. in. 371. 

83 Ebben az ügyben 1704 januárius I., 
márczius 12. és 18., április 2. kelt levelei 



Biharhoz: Károlyi-Oki. v. 55., 60-61., 
65 — 65.; 1707 márczius M- Arch. R. 11. 
51. Károlyi-Oki. v. 611. 

84 Miskolcznak 1704-ben egyszerre 567 pol- 
gára szolgált zászlai alatt ! Szendrei, ír. 3 2 4- 



II. RAKUCZI FERENCZ 



133 



helybenmaradása sem kevesebb kérdés. A városok híven kép- 
viseltették magukat az országgyűléseken. 87 

Némi összeköttetésben maradt vele Pest városa is, a mely- 
nek pedig a vármegyétől való függetlenségét, szabad királyi 
városi rangját Watula János Jakab polgármester éppen 1703-ban 
járta ki s hűségére a szemközt levő budai vár őrsége vigyá- 
zott. A fejedelem a liatárszéli városok nehéz helyzetét mindig 
figyelembe vette. Szakolczát, mely miatta sokat szenvedett, sem- 
legesnek nyilvánította. Nem adott ilyen jogot az inkább császá- 
rias érzelmű Kőszegnek, hogy ne tegye a kétszínüek menedék- 
helyévé: pro receptaculo Nicodemorum. 88 De menedéklevelekkel 
látta el mindazokat a városokat, a melyeknek lakosai az ellen- 
ség elöl egyszer-másszor kiköltözni kényszerültek ; így Szege- 
det, Kecskemétet, Nagykőröst, 89 Debreczent az erdélyi 1707: XXIV. 
t. -ez. -ben hűsége és hazafiasága miatt sz. kir. városi jogaiban 
megerősítette. 9 " Megparancsolta, hogy az elfoglalt Szatmár váro- 
sában az ő engedelme nélkül senki se merjen házat építeni, 
mert azt akarja, hogy rendesen épült város legyen belőle. 91 
«Elég várost építhetünk, ha a németet elkergetjük)), mondta volt 
egy alkalommal. 92 Mikor a városok a rossz pénz miatt háborog- 
tak, úgy vélte, hogy egy darabig inkább a városok zúgolódja- 
nak, mint a vitézlő rendek. 95 Kassán megzabolázta a nyakas 
városiakat : kapitányt rendelt számukra, azonban a város kivált- 
ságainak sérelme nélkül. Nem fogadta el a közjó és a haza szol- 
gálatával össze nem férő folyamodásaikat. A haza boldogulása 
a legfőbb törvény. A kiváltságokat a végből kapták, hogy hazá- 
jokat szolgálni tartoznak; annak szolgálata alól tehát a kivált- 
ságaikra s az időre és a körülményekre való hivatkozással 
nem kérhetik fölmentésüket. 91 Mily tanulságos adat, hogy 



8; 1705 szeptember 26. Károlyi-Oki. 9° Tört. Tár, 1897. 605. 

v. 301. 9 1 1705 januárius 2. Szalay, vr. 218. 

$6 1705 szeptember 22. U. o. 298. 9 2 1708 november 7. Arch. R. 11. 367. 

"7 Rákóczi eml. 78., 147. 9 3 1708 június 30. U. o. 286. 

*•« 1706 április 17. Arch. R. 1. 527-8. 94 1710 november 19. Esterházy Dániel 



* s 9 Hornyik, ív. 310., 394. hez. U. o. m. 327. 




134 MARKI SÁNDOR 

mégis ez az egyszer-másszor makacskodó város maradt hozzá 
a leghívebb és jutalmát abban kereste, hogy a dicsőséges 
fejedelem földi maradványai felett őrködhessék! 

V. 
A BÍRÓSÁGOK. 

hol az igazság helyett erőszak, az egyenes ítélet 
helyett csalárdság uralkodik, ott senki semmihez, még 
életéhez sem bízhatik és nem lehet semmiben bátor- 
ságos. Már pedig éppen ez a dolog kényszerítette édes nemze- 
tünket, hogy az igazságtalanság, erőszak és csalárdság ellen 
fegyvert fogjon és magát megbosszulja; bízván az igazságnak 
Istenéhez, a kinél az ítélet igazságban vagyon. 1 Elete vége felé 
Rákóczi azt a vallomást tette, hogy az országot kormányozva, 
igazságot szolgáltatott. Igazságos volt, mivel már természeténél 
fogva borzadt az igazságtalanságtól. Hitte, hogy a fejedelmek- 
nek igazságosan kell ítélniök ; de nem az ember, hanem az Isten 
igazsága szerint. Tisztöknek ezt a követelményét össze kell 
kapcsolniok Isten és felebarátaink szeretetével. Erre törekedjenek 
minden munkájukban, cselekedeteikben, ítéleteikben. Az igaz- 
ságban mindenki az igazságot kövesse, mert egyedül ez a 
bizonyság tetteiről. Az ember igaztalansága egész bizonyo- 
san tanúsítja, hogy távol van az Istentől. 2 Saját életét is azért 
írta meg, hogy megnyilatkozzék benne az igazság, a melyet 
minden olvasójának szívébe átültetni akart. 5 Istent magát tekin- 
tette az örök igazságnak ; utóbb azért ajánlotta neki emlékiratait. 4 
Mert hiszen a bíró is fölmenti a töredelmesen valló vádlottat, s 
ha Isten irgalom nélkül ítélne, ki üdvözülne ? Isten sohasem 



i A Bárczaságon levő hadak minden 2 Önéletrajz, 78., 170., 172., 215., 221. 

rendéinek manifesztuma 1704 márczius 14. 3 U. o. 283. 

a hermányi táborból. Kolozsvári unit. fő- 4 Emlékiratainak előszava, 15— 16. Ajánló 

gimn. könyvtár, 972. kézirat. levél az Örök Igazsághoz. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 135 

annyira igazságos, hogy egyúttal irgalmas nem volna; de nem 
is olyan irgalmas, hogy igazságos nem volna. Ez a kérdés sark- 
pontja ; ez az a mélység, a melybe az ember bepillantani akar. 5 
Megírta a császárnak is, 6 hogy igazság és kegyelmesség a 
királyok székeinek gyámolai. A fejedelmek semmi esetre se sies- 
senek a büntetéssel, különösen az emberi vér kiontásával ; de 
ne is irgalmazzanak mindenkor, mert a ki mindig irgalmaz a 
gonoszoknak, árt a jóknak. 7 Megtanulta Thököly fejedelemtől, 
hogy a mely karba és méltóságba állította őt az Isten, olyan 
mértékben illik hozzá az igazság kiszolgáltatása és az igaz- 
ságos, helyes kívánságok pártolása. 8 Mert számkivettetésben 
van ott az igazság, a hol az elmének eleve bevett dühössége 
uralkodik. 9 Mikor szemére lobbantották, hogy megveti a föl- 
kelés első indítóit, méltán kérdezte, ki tehet róla, ha elromlot- 
tak ? A ki rosszul viseli magát, azt épp úgy meggyülölheti, mint 
a mennyire szerette azelőtt. Csak mindenben megtartsák a 
rendet és az igazságot! 10 A közigazság rendje azt hozza magá- 
val, hogy mindenkinek megadják a magáét. 11 Az igazság nem a 
pörös rész panaszában áll, hanem a bíró ítéletében ; különben e 
világon sohasem szolgáltatnák ki. 1 - Előtte kedves lehet az 
ember, hanem azért megharagudhatik rossz cselekedetére s azt 
bünteti benne, midőn idejét, hasznát, módját látja. 13 Hiszen 
mind az ö, mind a Bercsényi személye egyaránt hitelét vesz- 
tené az ország előtt s végtére nagyobb szerencsétlenség kere- 
kedhetnék belőle, ha pl. Csáky Mihály tábornok rosszul főzött 
dolgait a nép és az igazság kielégítésére példa nélkül hagynák. 
Ideje s alkalma van Bercsényinek megmutatni az ország előtt, 
hogy rosszul cselekedő atyafiának sem kíván kedvezni. Tudja, 
hogy nem rosszakaratból, hanem elégtelenségből cselekedett ; 
de sok példa mutatja, hogy ezzel nem tesznek eleget az ország- 

5 Önéletrajz, 396—7. 10 1706 április 9. Arch. R. 1. 515. 

6 171 1 februárius 11. Károlyi, 11. 281. !I 1707 marczius 3. U. o. 11. 31. 

7 Önéletr. 172 — 3. 12 1708 marczius 28. U. o. ír. 216. 

8 Thököly naplói, 1. 355. (M. H. H. xxni.i J 5 1708 április n. Arch. R. 11. 257. 

9 1704. manifesztum, 25. 1. (Károlyi Sándorhoz.) 



I36 MÁRKI SÁNDOR 

nak; azért mindenkinek elégtételére föl kell függeszteni hivata- 
lától. Ne mondják, hogy csak a szegényeket tudják büntetni. 14 

Jogos szigorúságért az ellenséget sem kárhoztatta. Mikor 
PálfTy cs. tábornagy törvényt láttatott Balog Ádámon, ki hír 
szerint labanczságra Ígérkezett, megjegyezte, hogy ha úgy van, 
menthető a cselekedete. IS Egy igazságtalanul megkárosított 
kereskedő miatt keményen megdorgálta Esterházy Antalt/ 6 s 
figyelmeztette, hogy «nem a kegyelmed ellenségei, avagy Pulyay 
vádlói, hanem az igazságnak folyása, melyre köteleztettem, 
okozták mindezeket». Máskor is intette, hogy mielőtt nyilváno- 
san vádat emelne báró Hellenbach bányagróf ellen, közölje 
vele bizalmasan, hogy készülhessen feleletre; mert sok dologban 
bizonyára helyesen fogja magát menthetni. Némely dologról 
csak a fejedelem és Hellenbach tud, más vádló nem. Mindenek- 
fölött gyanús előtte, hogy vádlói akkor állanak elő, mikor 
kitette őket tisztökből és nem akkor, mikor kárát látták benne 
az országnak. Titokban mindenesetre nyomozzák a dolgot, de 
nyilvánosságra ne hozzák, a míg jobb alapja nincs. 17 Azonban 
a vád útját sohasem zárta el, mert «nem lehet a panaszló félt 
igazságában megfojtanunk)). 18 Nem tűrte az önbíráskodást. 19 
Viszont azonban a hivatalos hatalmaskodást is korlátolta, mert 
« senki sem lehet a maga bírája». 20 Ezért kért saját ügyében is 
igazságot és elégtételt magától az országgyűléstől a turócziak 
sértegetései ellen; s mikor a fölindulás és harag az urakat 
véres bosszúra ragadta, az ügyet, a mint lehetett, a törvényes 
eljárás útjára terelte vissza. 21 

A hazai és külföldi igazságszolgáltatás lényegével és mód- 
jával még wienerneustadti rabsága idejében kezdett foglalkozni. 22 



14 1709 augusztus 13. U. o. 11. 518. szegény Szakács Péter ügyében a kegyet- 

iS 1710 deczember 12. U. o. 111. 205. len Lövei Sámuel ellen vizsgálatot rendelt 

16 Í710 deczember 5. U. o. 111. 319. 1707 október 28. Károlyi-Oki. v. 716—8. 

n 1707 szeptember 27. Arch. R. 11. 20 1710 április 20. U. o. 111. 403 — 4. 

108—9. 2l Rákóczi eml. 221 — 3. Bővebben e 

18 1710 márczius 20. Arch. R. ix. 744. könyvben, 11. 24 — 26. 1. 

•9 Ennek klasszikus példája,, midőn a 22 Márki, Rákóczi, 1. 182—198. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ I37 

Tiltakozott akkor az idegen bíróság illetékessége ellen, de 
kijelentette, hogy ha a törvények értelmében magyar bíróság 
elé állítják, minden tettéről felel s aláveti magát az ítéletnek. 
Magatartásának jelentősége van, mert a bécsi kormányt a 
szabadságharcz leveretése után évtizedeken át visszatartotta 
annak az elvnek megsértésétől, hogy minden magyar hon- 
polgárt csak törvényesen lehet megidézni és illetékes bírósága 
elé kell állítani. A bécsi kormány a szabadságharcz leverése 
után sem felejthette el azt a tanúiságot, hogy Rákóczi híres 
manifesztuma szerint a törvénytelen ítéletek és bíróságok a 
fölkelés legfőbb okai közé tartoztak és hogy a rendes bíróságok 
megszüntetésének rossz következései voltak. 25 

A fölkelés megindításával Rákóczira várt a rendes bíróságok 
helyreállításának nagy feladaca. Ebben az az elv vezette, a mit 
Bercsényi úgy fejezett ki/ 4 hogy törvény s tudomány a bírák 
instrukcziója ; nem lehet más utasításuk, mint hogy igazságosan 
és illetékesen ítéljenek. Középszolnok vármegye már a fölkelés 
kezdetén megkérdezte Sennyei tábornokot, hogy mivel Guthy 
Farkas egy csekély dologban nem felebbezte meg ítéletöket, 
egy vármegye ítéletét, törvényét hogyan akarja mégis felül- 
vizsgáltatni, oly szokatlan és törvény ellen való dologra hogyan 
akarja őket kényszeríteni? 25 A fejedelem különben a nemesek 
törvénytudományát hézagosnak, a törvénytudók fölös számát a 
pörök kedvelőjének, a törvényszéki elnököket, bírákat, ügyvéde- 
ket haszonlesőknek tartotta. 26 Még a fölkelés vége felé is föl- 
sóhajtott, hogy szánja meg az Isten bíráink értetlen és ravasz 
ítéletét, mert a vétkeseket nem érdemes a kerületi törvény- 
székekre küldeni. 27 Igaz, hogy nyilatkozata adott esetre 
{Sztrakovszki fölmentésére) vonatkozik s általánosítani nem 
akarhatta. De nemzetünk rossz tulajdonságának tartotta, 28 hogy 



»1 A manifesztum 6., 7. és 15. pontjai. ^ Rákóczi eml. 76—77. 

-4 1705 februárius 22. a fejedelemhez. 2 7 1710 június I. Arch. R. ni. 114. 

Arch. R. ív. 377. -* s 1709 augusztus 6. Sárospatak. 

2S 1703 november 26. Arch. R. r. 249. 11. 510. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1009. 18 



I38 MÁRKI SÁNDOR 

mikor a magyar ember tanúkihallgatásra megy, mindenki 
elhagyja suttogását, az ember ki nem keresheti dolgát s ((magá- 
ban csak úgy van a dolog. Szánjon meg az Isten bennünket, 
mert az ilyek miatt következnek a rendetlenségek !» A személyes 
szabadságot egykönnyen sérteni nem engedte. Barkóczy tábor- 
nokot azzal intette a letartóztatott szíjgyártó szabadon bocsá- 
tására, hogy részrehajlatlan bíró elé kell állítani s az után 
igazodjék dolga törvényesen. Nem engedi, hogy törvény nélkül 
sanyargassa. 29 Oly esetben, mikor az a gyanú mutatkozott, 
hogy a vádlottat kínzásokkal vagy egyébként hamis vallomásra, 
bírták, szigorú vizsgálatot rendelt el, mert nem akarta, hogy 
((tökéletes hazaflúságos szívet viselő hívei efféle mocskokba 
való méltatlan keverés által keseríttessenek». 3 ° 

Az ítélőtáblát a fejedelem először is Erdélyben szervezte 
újra. Itélőmesternek az 1707: VIII. t.-cz. értelmében 31 Bartha 
Andrást és Samarjay Pétert, kincstári igazgatónak Patkós 
Jánost, bíráknak Kemény Simont, Andrássy Istvánt, Kemény 
Boldizsárt, Jósika Isvánt, Henter Benedeket, Dániel Ferenczet, 
gróf Bethlen Jánost, gróf Petky Dávidot, Rhédey Pált, Thorocz- 
kay Jánost, Henter Mihályt és Suky Mihályt tette meg. A bírák 
megfogadták, hogy a táblán, terminusokon, az országgyűlésen, 
diétákon s mindenütt igaz törvényt tesznek, azért ajándékot 
senkitől sem fogadnak el. A törvényben senkinek személyére 
nem néznek, atyafiságot, barátságot, félelmet, haragot, gyűlöl- 
séget félretesznek, az igazat hamissá, a hamisat igazzá nem 
teszik stb. 

Mindjárt ezután 1707 június elsején az ónodi országgyűlésen 
Magyarország számára is törvényszékek fölállítását javasolta. 
Az ügyek állapota nem engedte, hogy sok rendes bírót és 
tisztet nevezzen ki, de a törvényszékeket állandóknak akarta, 



2 9 1705 deczember 18. Arch. R. i. 439. érdekében beadott leveleket nem olvassa 

30 1707 januárius 8. Károlyi-Oki. v. 595. el, a reá bizott leveleket semmi szín alatt 

31 Tört. Tár, 1897. 589., 591—2. Az sem teszi közzé stb. (Thaly Kálmán köz- 
igazgató azt is megfogadta, hogy az ügy lése szerint.) 



II. RÁKÓCZI FEREN4 / 



39 



hogy «a pőrlő felek se most, se azután annak erejében meg ne 
csalatkozzanak)). Idáig általános volt az a panasz, hogy nincse- 
nek rendes bírák s így a felek nem nyerhetnek igazságot. 
A fejedelem tehát, a szenátus véleménye alapján, azt javasolta, 
hogy a pörös ügyek elintézésére a vármegyékből összesen 24 
bírót válaszszanak. Ezeket tizenkettesével két ítélőtáblába oszszák 
be, s mindegyik tábla maga válaszsza meg elnökét. ítéletük 




I 



51. BÍRÓSÁGHOZ MENŐ MAGYAR NEMES ASSZONY ÉS SZÁSZ HAJADON. 

(Marsigli rajza. Szendrei után) 

ellen a vármegyék es királyi városok székein a szenátus elé 
lehessen fölebbezni. 52 Az országgyűlés háromnapi tárgyalás után 
elfogadta javaslatát. Az új rend szerint a vármegyék minden- 
szentek napján évenkint összesen 24 ülnököt választanak a 
torvénytevő táblába, mely novemberben, deczemberben, januárius- 
ban Eperjesen, a következő évnegyedben pedig Korponán tartja 
üléseit. A tábla felülvizsgálja az ítélömesterek előtt folyt pörö- 



2 Századok, 1895. 637-8. 



18* 



140 MÁRKI SÁNDOR 

ket; de az ö ítélete elől viszont a szenátushoz lehet felebbezni. 
A királyi városok a táblához s onnan a fejedelemhez és a 
szenátushoz felebbezhetnek ; azok azonban, a melyek idáig a 
tárnokmester elé vitték ügyeiket, azokat egyenesen a fejedelem 
és a szenátushoz terjeszthetik. 33 

A fejedelem tehát csak mint princeps senátus volt a leg- 
főbb bíró. «Az ó-testamentumban — mondta utóbb ő maga 34 — 
a királyok és fejedelmek ítélték és bírálták a népet. Bár most 
is így volna ! De amiótától fogvást minden ország magának 
törvényeket csinált s pedaneus és subalternus (segéd- és al-) 
bírákat és magistratusokat (hatóságokat) rendelt: ez így stricte 
(szorosan) nem értetődhetik.)) Igazán mint princeps senatus 
járt el. 1709-ben tudatta a vármegyékkel, hogy a bíróságoknál 
megfelebbezett ügyekben a döntést magának tartván fel, június 
18-ikára Sárospatakra összehítta a szenátust. Ebben az igaz- 
ságos Mátyás király nyomdokain haladt. 35 

Nagyon természetes, hogy a folytonos háborúk következté- 
ben sem a régi, sem az új törvényszékek nem működhettek 
akadálytalanul. A dunántúli vármegyék sümegi gyűlése 1708 
elején külön intézkedett, hogy az igazságot legalább a meg- 
nevezett esetekben kiszolgáltassák s az ítéleteket végre is hajt- 
sák. 36 Borsod vármegye egy ízben egy önkéntes hadnagy buj- 
dosó feleségét 200 forintban elmarasztalta, mert az ügyvéd 
abbahagyta védelmét, a táborban levő férj pedig nem vigyáz- 
hatott a perre. «Mivel e mostani nemzetséges hadakozásunk a 
törvényszékek szokott folyamatját néhányszor akadályozza és 
felfüggeszti)) — a fejedelem utasította a vármegyét, találjon 
módot, hogy törvényes perújítás helyett ezt a dolgot a törvény 

3 3 U. o. 739. A vitában a fejedelem ziumát 1702-ben betiltották azon a czímen, 

nem vett részt. Beérte vele, hogy javas- hogy többé nem véghely. Korpona a tábla 

latát majdnem változatlanul fogadták el. felállítása miatt hálából még elfoglaltatása 

Eperjes, hol a fejedelmnek háza volt, már (1708.) után is szolgálta Rákóczi érdekeit, 

a kurucz háborúkban 1687-ben szerzett 34 1710 deczember 12. Arch. R. 111. 320. 

érdemeivel is megérdemelte a kitüntetést ; 3 S Zoltán Vilmos a Független Magyar- 

Korpona pedig azért, mert az 1681 : XXVI. országban, 1897 márczius 15., 96. 1. 

t.-cz.-ben meghagyott protestáns gimná- 3 6 Tört. Tár, 1899. 213—4. 



RÁKÓCZI FERENCZ 



I 4 I 



hosszas folyamatja nélkül elintézze. 57 Más alkalommal Károlyi- 
nak is megírta, hogy bizonyos panaszos ügyeknek legközelebbi 
orvossága a törvény volna ; de az a mostani hadakozásban 
megszűnvén, a panaszost igazságtalan volna várakoztatni. sS 

A nemzet nyolcz esztendeig úgyszólván a táborban élt; a 
fejedelem tehát kiváló gondot fordított a hadbíróságok szerve- 
zésére. 1706 április 9-ikén már elmondhatta, hogy minden 




52. A KORPONAI REGI VAROSKAPU. 



főkapitányságnak és ezrednek külön hadbírája van. 59 Az 1707 
július 5-ikén kiadott általános katonai szabályzatban megparan- 
csolta, hogy katonai ügyekben mindenki az egyetlen illetékes 
hatósághoz, a hadibírósághoz forduljon. Az ezredek hadiszékei- 
nek ítéleteivel szemben első folyamodású bíróságnak a kerü- 
leti hadiszéket, fölebbezési táblának pedig a táborkarhoz beosz- 
tott föhadibíróságot jelölte meg; azonban az ezredek hadi- 
székeinek rögtönítéletei elöl a főtábornokhoz, sőt magához a 



37 1710 februárius 8. Arch. R. ni. 
343-4- 



(8 1706 április 18 Arch. R. r. 531. 

19 U. o. r. 519 — 520. Rákóczi eml. 201 



142 MÁRKI SÁNDOR 

fejedelemhez is lehetett fölebbezni. 40 A hadbíróságok az 1707-ben 
kiadott haditörvények szerint ítéltek, 41 még pedig igen szigorúan. 
Az ördöngöst, a templomrablót megégették, a megrögzött károm- 
kodót lefejezték, a gyilkosokat, emberölőket, méregkeverőket 
karóba vonták, vagy kerékbe törték, felakasztották, az öngyilkos 
javait elkobozták stb. 

Kajaly Pál volt az országos főhadbíró (generális auditor) s 
Révai Gáspár ügye az első, a melyet az ő bírószéke előtt vizs- 
gáltak felül. Éppen azért maga a fejedelem hallatta intőszavát, 
hogy a tárgyalásban, a pör külsőségeiben valami hiba ne 
történjék. Rendkívül érdekesen részletezte, a pörben idáig 
milyen szabálytalanságok történtek s a revízióban mire kell 
ügyelni. 42 Később, Csajági János dolgának felülvizsgálatában, 
kiegészítette a hadi törvényes eljárás hézagait ; pl. ha a haditörvé- 
nyek nem mondják is, a gyalogos tisztek bíráit a revízió alkalmá- 
val gyalog tisztekből rendelte összeállítani ; mert nem lehet egy 
ezzel ellenkező egyetlen eljárásból közönséges szabályt alkotni. 43 
Bezerédj és társai hazaárulása ügyében Kajaly Pál elnöklete 
alatt a bíróságban Esterházy Antal tábornagy ezredebeli tisztek 
néhány szenátorral együtt hoztak ítéletet. 44 Ez annál nevezete- 
sebb, mert 1704-ben a fejedelemnek még nem volt elég tekin- 
télye, hogy az árulásról gyanúsított Forgách tábornok ellen 
nyomozást és vizsgálatot rendeljen el. 4 > 

Régi gyakorlat szerint az országban levő végházaknak az 
ellenséggel való egyenetlenségeit a végházak törvényszékén 
vizsgálták felül s a bűnöst rendesen halállal és nem pénzvált- 
sággal büntették. Ezt a rendek szövetsége annál inkább helyben- 
hagyta, mert a pénzváltságra szóló ítéletek a nemes emberek 
megfogatására és a szegények zaklatására vezettek. Egy esetben 



40 Thaly, Tanulmányok, 294. 4 2 Rákóczi Bercsényihez 1708 szeptem- 

41 U. o. 297 — 314. A xi — xir. czímek ber 24. Arch. R. 1. 344. 
behatóan foglalkoztak a hadbíróság intéz- 4 3 17 10 május 3. U. o. ni. 419. 
menyével és a haditörvényszéki eljárás- 44 Beniczky naplója. Rákóczi-tár, 1. 
sal; olyan jogászországban, mint a mienk, 177 — 8. Rákóczi eml. 257. 

az eddiginél több figyelmet érdemelnének. 4 5 Rákóczi eml. 103. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ I43 

tehát a fejedelem megsemmisítette Esterházy Dániel altábor- 
nagynak ezzel ellenkező határozatát, melyet az ö helyben- 
hagyása nélkül különben sem lehetett volna végrehajtani. 
Kijelentette, hogy a fejedelem vagy a fötábornok parancsolatán 
kívül a haditörvényszéken senkinek sem illik a pöröket felül- 
vizsgáltatni. 46 A haditörvények azért rendeltek hadbírákat, hogy 
megvizsgálják a törvényes állapotokat s jóváhagyás vagy meg- 
semmisítés végett a főkapitányokhoz, főbenjáró ügyekben pedig 
egyenesen a fejedelemhez küldjék. 47 

Az udvari szolgákat és hadakat a fejedelem válogatás nélkül 
az ország haditörvényei alá vetette. A panaszt az udvari auditor 
vette föl s az udvari marechalnak (b. Vaynak) jelentette be, a 
ki kisebb esetekben az udvari hadnagy elé utasította a feleket. 
Fontosabb esetekben saját elnöklete alatt legalább hét főbb 
udvari szolgarendből alakította meg a bíróságot, az ítéleteket 
pedig jóváhagyás végett a fejedelemhez terjesztette föl. 48 
Az ítéletek szigorúságát bizonyította, hogy a palotásoknak külön 
hóhéruk volt. 49 

A fejedelem különös szigorúsággal büntette a szitkozódást, 
átkozódást, hamis esküvést, tolvajságot. s ° Már mint egyszerű 
földesúr felhatalmazta a munkácsi bírákat, hogy a káromkodó- 
kat és az istentelenség-tevőket ők maguk büntessék. 51 Kemény 
rendeleteket adott ki az említett bűnök, különösen a káromko- 
dás ellen 1703 szeptember 7-ikén, 52 1704 június 4-ikén, 55 1705 
augusztus 29-ikén, 54 1706 június 6-ikán. 55 Vessző, pálcza, agyon- 
kövezés volt a káromkodók büntetésének fokozata ; mert 
«nemzetséges igaz ügyünket istentelenséggel semmiképpen sem 
akarja folytatni, a káromkodók pedig igaz ügyünket vétkes 



46 1710 július 9. Arch. R. in. 281 — 2. M 1700 lebruárius 25. Lehóczky, Mim- 

4 7 1710 deczember 12. U. o. 320. A ka- kacs új monográfiája, 134. 

tonai bíráskodásra sok példa van a két 5 2 Tört. Tár, 1904. 37. 

rházy tábori és jegyzőkönyveiben. 5 3 Székely Oklevéltár, vn. J24 — 5. 

4*> Tört. Tár, 1880. 576. 5 4 Tört. Tár, 1904. 39—41. 

49 U. «>. 1882. 566. 5 5 Rákóczi-lt. 1239. és 1305. sz. Arch. 

50 U. o. 1880. 572., 577. R. 1. 12., 14. Közli Hornyik, ív. 302. 



144 MARKI SÁNDOR 

cselekedetökkel vesztegető ártalmas mételyek». A magyar haza 
eddig való sok nyomorúságát a több közönséges vétek mellett, 
különösen a káromkodás rút szokásában és abban kereste, 
hogy azzal koptatják Isten dicsőségére teremtett nyelvöket, 
abban tartják egész vitézségöket. 56 

Az otthon lézengő, erkölcstelen, tolvaj, szökött katonák ellen 
már 1704 november 23-ikán hadnagyságokban, kapitányságok- 
ban, ú. n. parasztvármegyékben szervezte a köznépet, 57 Rad- 
vánszkyt pedig már előbb Erdélybe küldte a prédálás, húzás- 
vonás, marhahajtás és egyéb tolvajságok gátlására, büntetésére. 58 
Mindez a rögtönítélő bíróság egy nemét jelentette. De ezek 
után is iszonyúsággal hallotta, a Rézben mennyire elszaporo- 
dott a hegyi tolvajság s azért egy egész gyalogezredet küldőt: 
kihajtásukra. 59 A lólopást a tisztek maguk is megengedték. 60 
A fejedelem a tolvajok egy részét felakasztatta, 61 a tolvaj biztost 
megvesszőztette s a többit akasztófával fenyegette. 62 Mikor Vay 
Ádám megkérdezte, mit csináljon a nyirségi tolvajjal, gúnyosan 
jegyezte meg, hogy talán azt hiszi, ha mindeniket föl kellene 
akasztani, kevés lakos maradna. 63 Máramarosban a tolvajok 
nagyon elszaporodván, meghagyta a vármegyének, 64 hogy az 
ország törvénye és a régi gyakorlat értelmében minden hely- 
ségben fölállíttassa a falu botját. Szorosan vigyázzon, hogy 
mindenki illendő biztonságban élhessen, mert az ország törvénye 
azokat is bünteti, a kik kötelességökben restebb módon járnak 
el. 65 Azonban «a tolvaj sem mindjárt tolvaj azért, hogy megfogják 
— mondta; 66 — hanem akkor lesz tolvajjá, a mikor törvényesen 
annak bizonyítják)). Jószágában, fejében elmarasztaltatni tehát s 
vagyonából a károsult feleket kielégíteni csak Ítélet alapján engedte ; 
és megtiltotta, hogy a mint megfogták, mindenét széthordják. 



5 6 Tört. Tár, 1904. 40. 61 l *] Q g augusztus 13. U. o. ír. 517. 

57 Horrryik, ív. 338. 62 17 o8 augusztus II. U. o. ír. 300—1. 

58 1704 június 13. A solti táborban. Tört. 65 i 7IO márczius 25. U. o. 111. 215. 
Tár, 1906. 3. 64 I7IO május 1. U. o. 111. 418. 

59 1705 május 5. Arch. R. 11. 73. 6j Arch. R. m. 418. 

60 1709 augusztus 6. U. o. 11. 511. 6 6 I7IO deczember 12. U. o. in. 321. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



í45 



Nem kívánta vissza a szabadságharcz előtti korszakot, mikor 
a törvénytudók feles száma következtében elszaporodtak a 
pörök, a mik csak az ügyvédek és a bírák erszényét töltötték. 6 
Leghíresebb ügyvédeknek Okolicsányi Pált és Mihályt tartotta. 
Platthy Sándort, az igen hiú és vakmerő turóczi ügyvédet, az 




53. A KORPONAI VÁRTEMPLOM. 



ónodi országgyűlésen megvédelmezte a lekaszabolástól. 69 Kora 
legnevezetesebb politikai pőrében, a melyet a lázadó turóczi 
prókátorok vármegyéje ellen indított, ő maga rendelte ki a védő 
ügyvédeket. 70 Azonban későbben is kikelt az olyan ügyvéd ellen, 
a ki felét hamisan tájékoztatta. 71 Szerinte minden pör az igaz- 
ságért foly. «Megesnék bele — mondta, 72 — ha minden ország- 



6 7 Bővebben Rákóczi eml. 77. 

68 U. o. 87. Thaly, Rákóczi itj. 348., 351. 

6 9 Rákóczi eml. 222. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



7° Rákóczi-tár, 1. 126. 

7 1 Arch. R. irr. 320. 

7 2 1708 márczius 28. U. o. ni. 212. 

19 



I46 MÁRKI SÁNDOR 

ban kiki széltében foglalná, a mit a magáénak gondol lenni. 
Váljon abból áll-e a szabadság, hogy a magunk tekintélyével 
nyomjuk el ellenfelünket ? Vagy azért pöröljünk, a mit a miénk- 
nek nem állítunk lenni ? Ha úgy, talán ő, a fejedelem is elkezdi 
a port Nagykárolyért, Károlyi pedig Munkácsért. Szép kis 
dolog lesz belőle.» Szinte örvendezett, hogy a mostani hada- 
kozó idő a hosszú pöröket akadályozza, mert a pörlekedőknek, 
hadi kötelességök mellett, a haza szolgálatában kell foglalatos- 
kodniuk. Elmagyaráztatta a panaszosaknak a törvényes pör 
hosszas, galibás és költséges voltát, kétséges kimenetelét s rajta 
volt, hogy kibékíttesse őket. 73 Azonban bízott magában a 
bíróságban, a közönséges igazságban, az ország törvényeiben 74 
s abban, hogy lesz foganatja, ha valaki illetékes bíró előtt fejti 
ki okait. 75 

Tisztelői nem hiában óhajtották, adná meg az Isten neki 
Mátyás király egész birodalmát; 76 nem hiában hasonlították az 
igazságos Mátyás királyhoz. Fölismerték benne az igazság 
erejét, a mely a hitetéssel meg nem fér s hitték, hogy az igaz- 
ság mindenkor hitelt talál az emberséges embernél. 77 Önmagá- 
ról viszont ő azt hitte, hogy az isteni igazság példaképének kell 
lennie. Azt tanította, hogy Isten föltétlenül uralkodó lény, 
hasonlíthatatlan és mérhetetlen szabadsága mégis korlátolt, mert 
az igazság - határai közé van szorítva. Csupán az igazságnak 
van alávetve, a mely azonban nem más, mint önmaga; 
önmagának azonban nem lehet alávetve. A teremtménynek ellen- 
ben nincs saját lénye, külön és saját igazsága, hanem alá van 
vetve az Istentől nyert, veleszületett igazságnak. Józan eszünk 
következtében észreveszszük a természet jogát, melyből a tételes 
törvények erednek. A földön ezek a törvények képviselik az 
isteni igazságot. 78 

7 3 Arch. R. ni. 407. 7 7 Egy lengyel kir. tanácsos levele. 

74 U. o. 414. Thaly, Kalászok, 205. 

75 U. o. 512. 7 8 Testament politique et morál du 

7 6 Vass György naplója. M. H. H. prince Rákóczi. 1. 1., 7., 11. (Ez a műve 
xxxv. 445. 1725-ben készült.) 




II. RÁKÓCZI FERENCZ I47 

VI. 

RÁKÓCZI MINT HADÚR. 

nép szeretete, lelkesedése volt Rákóczi szabadsághar- 
czának éltető ereje. «Nem alkuszunk ! — szólt oda 
Bercsényi egy alkalommal a hollandus követnek. — Mi 
szabadságot keresünk, nem sajtot !» «Ha szabadságot kerestek. 
— felelt a hollandi csöndesen, — ne értéktelen rézpénzzel 
fizessetek, hanem vágjátok le a sok arany-ezüst lánczot mentéi- 
tekről, veressetek pénzt belőle s katonátok majd jobb kedvvel 
harczol. Hollandia nem ezüst, hanem ólompitykés katonákkal 
vívta ki szabadságát.)) A fejedelem valóban arra törekedett, 
hogy lelkes, de zsákmányhoz szokott, fegyelmezetlen népfölke- 
lök helyett jól fizetett, jól fegyelmezett nemzeti rendes hadseregre 
bízza, a szabadság ügyének kivívását s megoltalmazását. 

Fölkelése és hadjárata megmutatta, a mit őmaga hirdetett, 1 
hogy a nemesség járatlan a katonai ösmeretekben ; mestereik 
nem voltak, de voltak tanítványok, a kik közé önmagát is 
számította. A háborúról elavult vagy ferde fogalmaik voltak, 
különösen a Thököly korabeli kuruczoknak. Tanúlniok és taní- 
taniuk kellett tehát egyidőben. Maga is szüntelenül tanította 
hadait, pedig újoncz volt a hadakozásban s tanácsadói éretle- 
nek, a kik azonban azt hitték, hogy többet tudnak nála. Először 
a nagyszombati veszteség világosította föl, hogy egyikük sem 
ért a harcztanhoz. Azután is «nyelnie kellett» azoknak szemre- 
hányásait, kik szerint a francziáknak a nemzet szokásaival és 
elveivel ellenkező elveit és tanácsait követi. Neki viszont arra 
kellett törekednie, hogy «ezen mi magyar nemzetünket a pogány 
(török) módra való hadakozástól elszoktassa, a szófogadást szívére 
tapaszsza, a ki által a hadi jó rend és disciplina helyreállíttatik». 

1 Rákóczi emlékiratai 77., 80., 95 — 99., 114 — 5., 120., 146. 

19* 



I48 MÁRKI SÁNDOR 

Forgách Simon, a ki ösmerte a fejedelem « szent ügyekezetét a 
jó militáris disciplinához», 2 nemzete katonai tanítójának szánta őt. 
A fejedelem valóban már 1705-ben tervezte, hogy Magyar- 
és Erdélyországban katonai akadémiákat állít föl tisztek képzé- 
sére ; ? egyelőre azonban be kellett érnie a nemes ifjak társasága 
fölállításával. Ezek az ifjak, az isteni gondviselés, vagy a Szent- 
háromság gondviselésének lovagjai, a társaság alapszabályai 
szerint 4 a fejedelem oldala mellett és szeme előtt növekedtek, 
hogy hazájukhoz való szeretetüket az isteni félelemmel, többféle 
tudománnyal és jóságos erkölcsökkel tanulják és gyakorolják. 
Ismeretes az a féltő gond, a mellyel fölöttük őrködött. Katonai 
gyakorlataikra nem-egyszer ő maga ügyelt föl. 5 A társaságat, 
mint egy katonai akadémia magvát, a békében is fentartani 
kívánta és csak az ott tanultaknak akart tisztségeket adni. Hogy 
tiszteket képezzen, a háború kezdetétől fogva nagy udvart tar- 
tott, mert így akarta magához vonni a nemeseket. A katonás- 
kodást úgy kedveltette meg velük, hogy tavasz kezdetén min- 
dig személyes jelenlétében gyakoroltatta őket franczia gránátos 
századával. Néhány magyar tisztet pedig egyenesen azért kül- 
dött ki Francziaországba, hogy a hadiszokásokat elsajátítsák. 
Ezek XIV. Lajos hadjárataiban mint beosztott magyar tisztek 
vettek részt ; sőt Saint Geniez ezredét a király egy ilyen magyarnak, 
Salamonfai 'Ráttky Györgynek ajándékozta, ki a fejedelem meleg 
ajánlásával ment ki hozzá. 6 A magyar udvari hadak , a palotá- 
sok, a fejedelem nyilatkozata szerint, égtek a tanulás vágyától. 7 
Nem mondhatott hasonló dicséretet a mezei hadakról. Ott a 
fiatal tiszteket az öregebbek példái többnyire elrontották. Azon- 
ban a kapitányoktól, hadnagyoktól, tizedesektől mégis meg- 
kívánta, hogy az alattok álló vitézeket tanítgassák, oktassák, 

2 Forgách előszava Zrínyi török áfiumá- i. 188. Ismerteti Thaly, Tanulmányok, 
hoz, Századok, 1882. 534. 328—342. 

3 Rákóczi Sréterhez, 1705 november 23. 5 Rákóczi-tár, 1. 199. 

U. o. 1893. 813. 6 Journal du marquis de Dangeau, x. 490. 

4 Közli (de I. vagy II. Rákóczi György- és xm. 317. Századok, 1875. 490. 
nek tulajdonítja) Rumy, Monum. Hung. 7 Rákóczi emlékiratai, 128 — 9. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ MINT IMPERÁTOR 
i A Gróf Erdődy Károlyné ónodi kastélyában őrzött egykorú festményről.) 



II. RÁKÓCZI FERENI / I49 

harcz idején miként álljanak egy rendben s legjobban miként 
bánjanak a fegyverrel. 8 Az iskolákból tiszteknek kinevezett 
fiatalok jóakaratot tanúsítottak. Az altiszti test 77/ 'ct, m< lyet a 
fejedelem a hadsereg alapjának tartott, nem felelt meg a föl- 
adatának, mert a káplár, őrmester pajtáskodott a falujabeli köz- 
legénnyel s együtt szöktek haza szántani, aratni, szüretelni. 9 

A fejedelem szerint a hadakozás a szerencse dolga; ,0 szeren- 
csénk nagy része pedig attól függ, hogy megelőzzük az ellen- 
séget. 11 Csak elmefuttatások mindazok, a mikből -- a magunk 
dolgai nyomán — az ellenségről agarunk ítélni. Néha olyanok- 
ról is gondolkozunk, a mikről az ellenség nem is álmodozik." 
Ha csak azt akarjuk tudni, az ellenség merre ment, azt 2 — 3000 
ember is véghezviheti ; de ha minden istenadta éjszaka a 
mint a haza szolgálata kívánja — csapdosni, nappal ugyan- 
annyival kísérgetni akarnók, a lovak fáradtsága miatt kétannyi- 
val sem vihetjük véghez. Mert bizonyára fárad, a ki fáraszt . . . 
Nagy gondja volt a hadak menetelésére s rendes fölvonúlására. 
Ebben a részben néha rendkívül sokat kívánt tőlük. 14 A menet 
rendet, mikor csatlakozásról volt szó, a vezérek rendesen magá- 
tól Rákóczitól kapták. 15 Seregét egy-egy dombról olykor úgy 
rendezte el, mintha ütközetbe kellene mennie s néhány kilo- 
méterre így marsíroztatta. A rendetlenül menőket megbüntette. 

A jövendőt nem tudhatván, az ügyet a történhető dolgok 
szerint kívánta kormányozni. 17 Véletlen esetekre is számított.' s 
Lehetetlennek tartotta hazánk minden helyét hadaink dirib-dara- 
bolásával megoltalmazni kár és veszedelem nélkül." Apró por- 
tyák helyett a hadak összevonását ajánlotta. Hiszen a v< 
sohasem bátoríthatja jobban az országot és hadait, mint ha meg- 

8 Az 1706. évi regulamentum 43. pontja. U Rákóczi cini, 36., 49., 114., 132., 130., 
Tört. Tár, 1885. 562. 156. Arcli. R. i. 371., 405-. 4-7- 

9 Rákóczi eml. 97 — 98. l > Arch. R. 1. 404. 

10 1706 márczius 13. Arch. R. 1. 486. " 1708 május 15. éa júniua 18. 

11 1706 márczius 20. U. o. 1. 494. R. I. 124., 137., 139. 

«a 1706 augusztus 29. U. o. 1. 598. '7 1706 szeptember 7. I". o. óio. 

13 1706 szeptember 3. a párkányi tábor- 18 1706 szeptember -'7- ' • °- n - io 7- 

ban. U. o. 603. 706 szeptember 1-'. U. <•• 1. 018. 



I50 MARKI SÁNDOR 

mutatja nekik a maga erejét. 20 A vezér azon legyen, hogy csoport- 
ban tartsa hadát s nézze, kivel van dolga. Abból gyaníthatja 
legjobban, mire czéloz. 21 Az éjszakai próbákon a zavartól való 
félelmet tartotta a legnagyobb bajnak, mert a jelet föl nem 
ismervén, a kuruczok egymást ölik. Ajánlotta, hogy jel gyanánt 
odvas fák villogó darabjait tűzzék süvegeik mellé. «Ez olyan 
villámlás (ötlet) — írta ő maga, 22 — a mely próba (tapasztalat) 
híjjával vagyon; nem is vétene az ember, ha csak kuriozitásból 
megpróbálná.)) Minden hadi szabállyal ellenkezőnek tartotta, 
hogy teljes erővel vagy elégséges gyalogság nélkül várat vív- 
janak, kivált hegyek között. 23 Arra tanította katonáit, 24 hogy a 
rést oltalmazni nem lehet jobban, mint ha mély árkot csinálnak 
a háta mögött, éjjel-nappal keményen lángoló tüzet tartanak 
benne, de csak akkor, ha az ellenség a ravelint megvette és 
hidakat rak az árkon ; mert másként nem volna elegendő fájok. 
Hogy pedig hirtelen gerjeszthessenek tüzet, szurkos rőzséket 
tartsanak készen s az árok két oldalán belül sánczot vessenek. 
Táborörségi, valamint főképpen várvédelmi utasításaiban 24 sok 
taktikai érdekesség és sok gyakorlati tanács van. 

Nyílt harczban mindvégig ajánlotta a harczászati rend és a 
zárkózottság fentartását s hogy a tisztek szorosan csapataiknál 
maradjanak. 25 A hadirend jó folytatása, szerinte, a jó rendet és 
vigyázást leginkább akkor kívánja, a mikor legkevesebbet tart- 
hatni az ellenségtől. 26 A lármáskodások ellen való műveletekre 
maguk tanították az ellenséget ; mert rászoktatták, hogy 1 — 2 ezer 
emberével, sőt kevesebbel is bátran sétáljon. Már benne volt az 
a vélemény, hogy harczot nem állanak s az a felfuvalkodás, hogy 
meg nem győzhetik. Attól kell tartani, hogy hadát megosztván, 
csúffá teszi eldiribelt-darabolt hadtesteiket. Volna ez ellen orvos- 
ság és ha a dolgokat annak rendje-módja szerint tudnák foly- 

20 1708 június 7. U. o. n. 276. 300—3. 1710 szeptember 24. Arch. R. in. 

21 1709 szeptember 4. Arch. R. 11. 534. 168. 

22 1706 október 4. U. o. 1. 636. 25 I7IO februárius 25. Hadtört. Közi. 
25 1709 szeptember 4. U. o. n. 534. 1892. 273 — 7. 

24 1704 július 1. Hadtört. Közi. 1895. 26 ^oó május. Arch. R. 1. 547. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 151 

tatni, könnyű volna hirtelen egyiket vagy másikat megszégye- 
níteni. 27 A fejedelem megtartotta a régi magyar hadviselés több- 
módját; pl. a szekérsánczokat; 28 de már arra is gondolt, hogy az 
alföldön a spanyol háborúban bevált guerilla-harczot folytassa. 29 
Leveleiből nagyon sok hasonló megjegyzést lehetne kije- 
gyezni, a mik bizonyítják, hogy nem csupán olvasmányainak 
(főképpen talán a Schola militaris modernának) hatása alatt állt. 
Mindig szívesen hivatkozott a gyakorlatra. Hadakozásának súlya 
abból állott, hogy a tárgyakat dolgainkhoz bárdolni s magát a 
dolgot véghezvinni törekedett. Mivel pedig a rendszabás új dolog 
hazánkban, azt mindenkinek tapasztalatból kell tanulnia. Ez ugyan 
lassú munka; de az időn erőt venni csak az Isten hatalmában áll. 5 ° 




54. PALOCSAY GYÖRGY NÉVALÁÍRÁSA. 



Éppen a szabadságharcz első esztendejében történt, hogy 
Palocsay György huszárkapitány magyarra fordította I. Lipót 
király hatvan pontból álló hadi artikulusait. Ví Még abban az 
esztendőbén szeptember 7-ikén Rákóczi is kiadta 21 pontú hadi 
edikt urnát, 11 a melyet a hadak számára 1704 januárius 19-ikén és 
május 14-ikén újabbak követtek, szintén 21 pontban, 35 július 1 
pedig egy utasítás a táborőrség számára. 54 Már november 13-ikán 
figyelmeztette a vármegyéket, hogy több ezredbe behozta a hadi 
szabályzatokat, melyek a külföldön jó sikerrel jártak. « Lehet 

-7 1707 november 8. Károlyi Sándorhoz. 3 2 Közli Bányai K., Tört. Tár, 1904. 36— 39. 



U. o. ír. 135. 
*8 1707 szeptember 27. U. o. ír. 108. 
- i < Önéletrajz, 196. 

50 1708 április 13. U. o. 11. 241. 

5 1 Eredetije Thaly Kálmáné, Századok, 
1873. 17;. mutatványnyal. Hadtört. Közi. 
1895. 299. 



a Gencsy-család levéltárából. 

3 3 U. o. 35. Thaly, Tanulmányok, 275 — 6. 
Erdélyi N. Múzeum, Kemény-gyüjt. 37. köt. 

5 4 Thaly, Hadtört. Közi. 1895. 299-304. 
Július 24-ikén is szigorúan tiltotta az edie- 
tumok és a hadi regula ellen való dolgo- 
kat. Hornyik, Kecskemét tört. ív. 305. 



I52 MÁRKI SÁNDOR 

azért öröme a nemes vármegyének ily istent munka által nem- 
zetünknek lett rendbeveretése s abból következhető nagyobb 
szerencséje a szegénységnek is.» 35 Ismeretes a fejedelemnek 
1705 május elsején kelt hadi utasítása 3Ó és utasítása a vár- 
parancsnokok számára. 37 Magát a császári regulamentumot a 
fejedelem csak 1705 október 6-ikán kezdte tanulgatni; 38 de a 
részben ennek nyomán szerkesztett ideiglenes hadiszabályzat 47 
pontjával október 12-ikén már annyira kész volt, hogy kinyo- 
matás végett átküldhette Bercsényinek. 39 A fővezérnek azonban 
aggodalmai voltak s igya fejedelem elnöklete alatt 1706 februárius 
6— 8-ikán még egyszer átmentek a szövegen 40 és csak azután 
nyomatták ki. 41 Más keresztény nemzetek dicséretes példáját 
követték — a bevezetés szerint — addig is, míg több dolog és 
állapot bővebb leírásával készülni kezdett haditörvényeik 
és egyéb rendszabásaik feltett szándékuk szerint kiadatnának. 
Ezeket a szabályokat a katonák előtt többször kellett fölolvasni. 
A fejedelem a székely hadi tiszteket külön is utasította szigorú 
megtartásukra, a mi annál érdekesebb, mert a székely hadak a 
császári hadiszabályzatok fordítójának, Palocsay Györgynek 
parancsnoksága alatt állottak. 42 

A haditörvényeknek az ország törvényeiből való kikeresé- 
sére 43 az ónodi gyűlés 1707 június 18-ikán bizottságot küldött 
ki, a mely 21-ikén már bemutatta a teljesen kész hadiszabály- 
zatot. 44 Ezt a fejedelem július 5-ikén szentesítvén, Lőcsén 2000 

3 5 Hornyik, u. o. ív. 335. már foglalkozott. A mint a fejedelemnek 

5 6 Thaly a Ludovika Akadémia Közlő- írja, kihagyta a regulamentumból a beszál- 
nyében, 1876. lásolt hadak boritalát. «Miért? Ut gratia 

57 Megjelent Egerben, 1705. Thalyé. principis locum habeat. (Hogy alkalom 

38 Arch. R. 1. 8. legyen a fejedelem kegyelmére.) Ha már 

39 Magyar Könyvszemle, 1899. 319. nagyságodnak udvarol a regulamentum : 
4° Szendrei, Miskolcz tört. 11. 336 — 7. egy pohár bort ő kegyelmének, — egész 

4 1 Hadi Regulák avagy articulusok. Nagy- kvártély s vendégség lesz belőle !» Arch. 
szombat, 1706. 8r., számozatlan 11 lap. R. v. 336. 1707. februárius 15-ikéröl azt 
Ismerteti Thaly, Tanulmányok, 315 — 327. írta, hogy körülbelül négy nap múlva 

42 Rákóczi a székely tisztekhez 1706 fejezi be a regulamentumot, mert több 
május 26. Erdélyi N. Múzeum, oki. törzs- dolga van vele, mint vélte. U. o. 360. 
gyűjt. 44 Századok, 1895. 850—1., 854 — 5., 

4 3 1706 deczember 12-én Bercsényi ezzel 922 — 8. Ismerteti Thaly a Tanulmányok- 




j } KL_ .x uraim • ! Vrkrt 

\ ' 
- \- e ' v te ö • , 



/7 ^i+yf/IPUrfr 



»V */-«/?íw,f .' yíwíhfc 












ív - . ' - G * 

/ A , c>r»r/r.." >>rW. 



20. 



KURUCZ VEZÉNYSZAVAK. 



S*)0 > . * \n TC&ftrJ&Tcn ■> ^ 



"7 A • r> c »/ . 

x 7 ' v i • <" í > 

m*. 4%; v. v ^ ' ,* ^ L K 'f fi ' <p. \ ** > * 






■vp'feutwA. 



.f\" ,.%' r*- o?-*» //» ' •, ' *S¥^« / >*>i#y l /h/v>a.- Kft-t****- 



II. RÁKÓCZI FERENCZ I53 

darabban kinyomatta, 45 s több százat saját aláírásával és pecsét- 
jével is ellátott. Magyarul és latinul adta ki, hogy az idegen 
tisztek is használhassák. Magyar műszavainak egy része az 
1869-ben fölállított magyar honvédség szabályzataiba is átment. 
A fejedelem úgy hitte, hogy mikor kezünkbe veszszük a jó 
rendtartás erejét és ahhoz mérjük hazai természetünket, mely a 
német ellenségnél többet kibír, továbbá népünknek számosabb, 
virgonczabb, frisebb munkabírását, a magyarnak veleszületett 
vitézkedő vérmes indulatát : ellenségünk kezéből, igenis, kivesz- 
szük hatalmaskodó eszközeinek s fegyverének erejét. Mivel a 
fizetés a rend és az engedelmesség zabolája, első sorban a 
tisztek, az altisztek és a közlegények fizetését szabta meg. Azután 
megállapította az ezredek létszámát \ a tisztek kinevezése és elmoz- 
dítása módját \ a mezei és kerületi tábornokok hatáskörét, az udvari 
vagy testőrző hadak, tüzérség és helyőrségek szabályait. Ezrede- 
sektől fölfelé a tisztek kinevezése jogát magának tartotta fenn ; a 
többiét megosztotta a fő és vezénylő tábornokok s az egyes ezre- 
desek közt. A második rész a hadak fizetéséről, ruházatáról, az 
ezredek pénztáráról szólt s kivette a katonaságot a közterhek vise- 
lése alól. A harmadik rész a hadiszemlékkel, ujonczozással, lova- 
sítással, s a fegyverek és ruházat szolgáltatásával foglalkozott ; a 
negyedik a téli szállásokkal, az ötödik a hadi pénztárakkal és a 
hadak fizetésével, a hatodik a hadbiztosság intézményével, a 
hetedik pedig, nagy általánosságban, a haditörvényekkel. 

Ugyancsak 1707-ben jelentek meg «a magyarországi kon- 
federált nemes státusok és rendek részéről szabott hadi regulák, 
cdiktumok és törvények** 3 a melyek tizenkét czímre és sok 
szakaszra osztva tartalmazzák az első rendszeres magyar katonai 
büntető törvénykönyvet. 47 



bari, 278 — 294. Erdély számára a fejedelem 45 Murányba még 1708 szeptember 6-ikán 

a hadiszabályzatot Terebesen 1707 szép- is 823 darab edictumot, 734 regulamentu- 

tember 3-ikán némi módosítással és pedig mot küldtek. Tört. Tár, 1882. 571. 

az országgyűlésre való hivatkozás nélkül, 46 ívrétü 14 íven, vagyis 28 számozatlan 

fejedelmi méltóságának teljességénél fogva levelén Nagyszombatban nyomattak ki. 

adta ki. Thaly, u. o. 295 — 6. 1; Thaly, Tanulmányok, 297 — 315. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 20 



154 



MARKI SÁNDOR 



Abban a meggyőződésben, hogy «a jó rendtartás és annak 
bizonyos igazgató regulái nélkül a hadakozásnak hasznosan és 
boldogul folyni nem lehetV 8 a hadiszabályzatokat folytonosan 
kiegészíteni és javítani igyekezett. így a beszállásolás módját, 49 
a támadás, üldözés és hátrálás ügyét. 50 Regulamentum számába 
megy a munkácsi vár védelmére kiadott utasítása is. 51 

Bizonyára szükségét érezte a gyakorlati szabályzatok elkészí- 
tésének is. Ezek még XIV. Lajos korának első felében is nagy 
ritkaságok voltak. Orániai Móricz már 1597-ben készített utasí- 
tást a pikák és puskák kezeléséről, de pl. Poroszország első 
gyalogsági szabályzata a puskákkal való bánásról csak 1702-ben 
kelt, Schulenburg Szászország első Exercier-Reglement-jét a 
gyalogság és Flemming a lovasság számára csak 1704-ben 
készítette el. A puskával való gyakorlatok szabályzatát Rákóczi 
alkalmasint lefordíttatta, de csak a nemestestőrétől, veszprémi 
Badicz Ferencztől följegyzett 36 vezényszó maradt reánk. S2 
Irányt általában véve a császárnak képes Exercitium militaréja 
adhatott, 53 csakhogy a német vezényszavakat magyarokkal 
pótolták. 54 «Az Ausztriai Ház megígéri most, — írta Bercsényi a 
fejedelemnek 55 — hogy holt still fon süs! »(Halt! Still vom 
Schüssen !)« Tudom én azt, — tréfált máskor s6 — rechtz um, 
khert aich ! Mindjárást ott fordulok, a hol parancsolja felséged !» 



4 8 Rákóczi, 1706. Tört. Tár, 1895. 558. német és franczia maradt; pl. adjutant. 

49 1706 deczember 5. Nagyszombati ma- artoleria (Artillerie), aufpot (Aufgebot, nép- 
gyar-latin nyomtatvány, 1706. fölkelés), berdo (Wer da ?), bogácsia, briga- 

50 Hadiparancs alakjában 17 10 februárius déros, fasina, feldbábel (Feldwebel), flinta, 
25. Hadtört. Közi. 1892. 273—7. generálstób, Haupt Wacht, infanténa, 

5 1 1711. februárius 10. Arch. R. nr. Kherausz(Gewehr heraus!), lajdinont vagy 
572 — 590. lajtenant,lavéta, marschutta (Marsch-Route), 

5 2 Közli Thaly a Századokban, 1868. mundirung, muntir, order, placzmajor vagy 
741—2. A régibb kurucz vezényszavakra Plotzmajor (még Munkácson is !), postirung, 
nézve 1. dr. Stripszky Hiador értekezését parátsoft vagy prajtsofft (Bereitschaft), 
a Századokban, a Kemény-féle följegyzés ravelin, regiment vagy regyiment, reklu- 
alapján. (1909.) 128 — 142. és 203 — 217., tázás, rekruta, remunda, rostog (Rasttagl, 
magáról Rákóczi fejedelemről különösen a silbokt (Schildwacht), spanis rajter, torup 
202. lapon. (troupe), volenterség stb. Ezek a szók 

5 3 Megvolt gróf Forgách Simon könyvei Rákóczi leveleiből valók, 

közt. Századok, 1882. 537. S5 1704 szeptember 12. Arch. R. ív. 136. 

54 A kurucz katonai műszavak egy része 56 1709 október 7. U. o. vi. 366. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 155 

A szécsényi gyűlésről írt latin gúnyíratban németül beszél a rendes 
katona: «Brauchst Geld, brauchst Curaschi ; nichts Geld, nichts 
Curaschi!» Már a zsoldos katona legalább káromkodik egyet ma- 
gyarul: « Ebterem tette !» Károlyi pedig magyarul kiáltja: «Csak 
rajta! Csak rajta !» 5: Sokat küzdött Rákóczi a «Rajta, Miska !» 
csatakiáltás hívei ellen ; de — ahogy Pálffy mondta, ki Rákóczi sze- 
rint maga is németül szolgált a németnek, 58 minduntalan «kard, ki 
kard!» lett a dologból. í9 A hol — a kurucz nóta szerint — német 
sas vert fészket, mindenütt berdót (Wer da ?) kiáltoztak ; 6o míg a 
fejedelem táborában a tót kurucz is « magyarul szpivált». 61 

Károlyi Sándor 1703-ban nem vehette rá I. Lipótot a 
magyar nemzeti hadsereg megalkotására. 62 Ennek njjászületése 
Rákóczi nevéhez fűződik. 1705 újesztendő napján a szenátus az 
ő javaslatára mondta ki a rendes magyar hadsereg fölállítását; 65 
s az ő halhatatlan érdeme, hogy ezt a sereget nemcsak tanítani, 
hanem lelkesíteni is tudta. Igazi renaissance volt ez : a régi 
magyar hadviselésnek az európai hadakozáshoz való alkal- 
mazása. A fejedelem, míg reformjaiban gátolta, gyakran kifakadt 
a régi magyar hadakozás, különösen a Thököly-féle hadviselés 
módja ellen; de idővel elösmerte, hogy «rekurrálnunk kell 
a mi magyar artikulusunkhoz, a mely még régi eleinktől hagyat- 
tatott ránk». 64 A könnyű lovasság, szétszórt csatározás, portyá- 
zás, apró harczok, meglepetések 65 és lesek, 6 * a falvak fölége- 

5 7 Thaly, Adalékok, ír. 83 — 84. 63 Szalay, vi. 230. 

5 S 171 1. április 18. Károlyi önéletírása, 6 4 Rákóczi 1709 augusztus 3. Arch. R. 

"■ 377- 11. 509. 

5 9 171 1 márczius 28. 65 Azonban a kuruczok is gyakran meg- 

Arch. R. in. 603. lepni engedték magukat s ilyenkor mindig 

6 <> Thaly, Adalékok, 11. 268. vereséget szenvedtek. (Rákóczi eml. 104., 

61 U. o. 11. 375 — 6. 282., 283.) «Gyarló sikere szokott lenni a 

6 2 Károlyi emlékirata, Századok, 1874. mi hadaink között az olyan aktusoknak 
33°-> 34°- Takáts Sándor, kísérletek a — írja a fejedelem (Arch. R. ír. 509.) — 
magyar haderő feloszlatására U. o. 1904. a hol idejök nincsen a hozzá való készü- 
302. Később, 1706. januárius 22-ikén, Ká- lésre : obruáltatnak az ellenség hirtelen 
rolyi hajlandó volt százezer német lovas való jövetelétől.)) 

és gyalog katonát meghagyni az országban, 66 A lest Rákóczi már legelső támadásai- 
dé úgy, hogy ezek mindenben magyaroktól nál alkalmazta. (Eml. 39.) Erre az alföldi 
függjenek és az ország belsejében seholse homokbuczkákat nagyon alkalmasaknak 
állomásozzanak. Károlyi-oklevéltár v. 367. tartotta. (U. o. 156.) Szerinte a mulatóz-) 



i56 



MÁRKI SÁNDOR 



tése, 67 a falvak üresen hagyása az ellenség előtt, 68 a nép erejé- 
nek megfeszítése együttvéve okozták hogy a nemzet a világ 
egyik legjobb hadseregével, a császárival szemben nyolcz esz- 
tendeig a sikernek sok reményével küzdhetett. Rákócziról 
elmondhatni, a mit ő másokra értett, hogy «jó a magyar, ha jól 
vezetik)). 69 



VII. 



RÁKÓCZI RENDES HADAI. 




ákóczi ötszáz paraszttal kezdte a szabadságháborút, 
egynegyed esztendő múlva már 26,620-szal folytatta s 
háromesztendő múlva 116,700 katonája volt. 1 Ez annál 
beszédesebb adat, mert ///. Károly király serege húsz esztendő 
múlva is csak 180 — 184,000 katonából állott. 2 1706 közepéről 52 
lovas és 31 gyalog, összesen 83 ezred ösmeretes, a hová azon- 
ban nincsenek beszámítva a tüzérek, aknászok, hidászok, az 
udvari külön csapatok, a szabad hajdúk és más szabad csapa- 
tok. 3 Velők az ezredek száma száz lehetett. 4 Ez százezer embernek 



(hanyag) parancsnokok minden próbája 
abból áll, hogy messze helyezvén a lest, 
maguk sohasem támogatják ; azért a köz- 
rend bizalmatlan is irántuk. (1708 augusz- 
tus 24. Arch. R. 11. 305.) « Szoros földön — 
(defilé-vidéken) — mondta máskor — vagy 
harczolnunk kell, vagy csalókat vetnünk. » 
(1710 januárius 31. U. o. 111. 13.) 

6 7 Erre nézve 1. e könyvben, 11. 124—126. 

^ Ez különösen 1706 óta, mind gyako- 
ribb. Arch. P. 1. 446 — 7., 1. 540., 11. 96., 
i°9, 343-, in- 171-1 vi- s8 9- stb. 

69 1709 szeptember 16. Arch. R. 11.534. 
1 A séllei tiszttartó és élelmezési biztos 
följegyzése 1706 augusztus 9. Hadtört. 
közi. 1896. 10. Maga Rákóczi (Önéletrajz, 
169. és Emlékir. 129.) csak 75.000-et emlit; 
Boné András ezredes már 1703 őszén 



százezret (Arch. R. 1. 329.), 1706-ban a 
kincstár 52.000 lovast és 27.000 gyalogot, 
összesen 79.000 vitézt fizetett (Századok, 
1895. 637.), de ide csak a rendes katonák 
vannak beszámítva az erdélyiek nélkül, 
kiknek száma 1704-ben 18.082. (Hadtört, 
közi. 1896. 9.) A császáriak (Das verun- 
ruhigte und vvieder beruhigte Königr. 
Ungarn, 66. 1.) 1706 nyarán százezerre 
becsülték a jól begyakorolt kuruczok 
számát. A létszámra nézve részletesen 
1. különösen Thaly czikkeit : Hadtört. 
közi. 1891. 7 — 26., 153—179- és 1896. 
4—10. 1. 

2 Gömöry Gusztáv a Hadtört, közlemé- 
nyekben, 1896. 366—7. 

3 Thaly, Bercsényi, 111. 711. 

4 Thaly, Hadtört, közi. 1888. 16. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



157 



felelt meg, a mennyiben a fejedelem 1704 márczius [5-én meg- 
hagyta, hogy két hét alatt toborzás útján 5 minden ezredet ezer 
legényre egészítsenek ki; különben elmozdítja tisztjétől, a ki 
csak nevét akarja viselni kapitányságának. 6 Már 1705 deczem- 
ber 26-ikán Forgáchot 7 és Esterházy Antalt tíz (6 gyalog és 4 
lovas) új ezred fölállításával olyképp bízta meg, hogy minden 
gyalogezred 12 seregből (századból), összesen 1500 emberből 




55. KURUCZ LOVASCSATA. 



álljon : fegyverzetűk flinta, fejsze, szurony legyen. Minden ezer- 
nek legyen egy zászlóalj pikása, s minden zászlóaljnak egy 
gránátos százada. Ruházata kékposztó, nyári abamente (köpe- 
nyeg helyett), ezerenként különböző színű hajtókával. A lovas- 
ezred ruházata sárgabör dolmány és nadrág, zöld aba, nyári 
mente. Minden lovas ezernek lehetőleg 12 századból, összesen 



5 1705 május 27. Károlyi oki. v. 209. 

6 Arch. R. 1. 164 — 5. 

7 Forgách már 1704 június 26-án sürgette öt rendes hadsereg fölállítására. Hadtört. 
közi. 1890. 453. 



I58 MÁRKI SÁNDOR 

tehát 1200 emberből kellett állnia, ezerenként négy lándzsás 
századdal. 8 Esterházy Antal, 9 majd Bercsényi 10 Rákóczinak tervet 
mutatott be néhány ezred összevonásáról ; mert képtelenség, 
hogy az egyik rendes ezredben 1000, a másikban 300 ember 
legyen. Hat lovas ezredet akart alakítani 750 emberről tíz 
században és hat gyalogezredet 1200 emberrel három zászló- 
aljban. De a fejedelem kevés kárt látott benne, 11 akár két 
csonka regiment szolgál annyit mint egy, akár az egy annyit 
mint a kettő. Később mikor új ezredeket akart gyűjteni, úgy 
gondolkozott, 12 hogy mindeniknek jogot ad tisztjei megválasz- 
tására; s akkor, ha nem volna is teljes a létszám, egy ezredes- 
kapitány vagy egy százados-kapitány czíméért mégis indulna 
mozgalom. A harcz viharai, veszteségei közt a létszámot való- 
ban nem lehetett következetesen föntartani. Ha az ezredes 
csonka regimenttel bajoskodik is, noha csak olyan szolgálatot 
teljesít, a fejedelem szerint, 15 mégis jobb önmagára nézve. 
A hadi szabályzat nem tiltotta, a fejedelem megengedte kivéte- 
lesen egy-egy önkéntes század alakítását ; mert megbont ugyan 
néhány ezredet, de legalább megszűnnek a tiszteknek egymás 
közt való villongásai s állandóbbak lesznek a közkatonák is, 
mert a maguk jószántából mennek abba a századba. 14 Némelyik 
ezredbe csak úgy tódultak a legények ; pl. Bottyán huszár- 
ezrede 19 századra szaporodott s így hetet utóbb máshova 
kellett beosztani. IS Ellenben Bagosy Pál régibb ezredének egy 
része eloszlott azon ürügy alatt, hogy átmegy Lóczy új ezre- 
débe. 16 A regulamentum értelmében szabad volt más ezredek- 
ből ujonczozni, de csak az ezredesek tudtával. A fejedelem 
meghagyta, hogy az új ezredbe addig senkit se fogadjanak be, 
míg a legény a másik ezred fölszereléseit vissza nem adta. 17 
A szenátus 1708 őszéig azt hitte, hogy a fizetés 72,000 emberre 

8 Arch. R. X.. 1-3. 13 1710 augusztus 5. Arch. R. in. 298. 

9 1706 július 10. U. o. 1. 562. 14 1710 október 9. U. o. 179. 

10 1706 deczember 12. U. o. v. 337. 15 1706 februárius 24. U. o. ix. 286. 

11 1708 április 11. U. o. ír. 235. 16 1708 október 16. U. o. 11. 355- 

12 1709 november 6. U. o. 11. 567. 17 1709 szeptember 23. U. o. 11. 552. 



II. RÁKÓCZI FKRENCZ 



59 



teljes számban van fölvéve ; azért csodálkozott hogy sehol 
sincs pénz, holott a hadsereg létszáma nem teljes. A fejedelem 
a had létszámának leszállítását óhajtotta úgy, hogy az ország 
a dunántúli hadakon kívül csak 30,000 embert tartana s a 
törzstisztek nagy számát is megszorítaná. «Ötnénk-vetnénk a 
mint lehetne s hajóznánk a sok szerencsétlenség habjai közt.« lS 
Mindvégig hirdette, hogy a német ellen rendes hadsereg nélkül 




56. KURUCZ HARCZOK ZSIBÓNÁL 

nem boldogulhatunk. Rajta volt, hogy a meglevőt szaporítsa és 
fentartsa azok helyett, kik nem tudnak harczolni és nem akar- 
nak tanulni. 19 Utoljára Keczer Sándor készített tervet a rendes, 
különösen az idegen hadseregről, a melynek szükségét maga a 
fejedelem igen szépen fejtegette. 20 Idáig önkéntes hada lévén, inkább 
hírével mint erejével tartóztatta az ellenséget. 21 Még a hadjárat 
végén is 19 gyalog és 36 lovasezrede s 2 lovasszázada volt." 



'8 1708 szeptember 22. Arch. R. rr. 335. 1 > 17 10. márczius 8. irt levelében. U. o. 

'9 U. o. in. 11. in. 238. 

20 U. o. in. 61 — 64. 2Z U. o. vi. 49^—1- 



i6o 



MARKI SÁNDOR 



A legénység létszámát az ezredek egyenlőtlensége követ- 
keztében biztosan megállapítani nem lehet. Rákóczi csak hosszas 
fáradozások után érhette el, hogy rendes ezredeinek létszámá- 
ról havonkint pontos jelentéseket kapott; 23 de ezeket a jelen- 
téseket nem-igen merte közölni azokkal, a kikre valamely válla- 
latot, vagy külön hadmüveietet bízott. Mert, úgymond, 24 nemze- 
tünknek meg volt a haditudományokban járatlan népeknél 

általános hibája, hogy készsége- 
sen belekapott akármibe, de ha 
a valóság ki nem elégítette, min- 
dent abbahagyott. Ha menetköz- 
ben vagy a táborban látták, 
■mekkora helyet foglalnak el, 
mindjárt támadni akartak; s ha 




a vezérek nem teljesítették kíván- 
ságukat, vagy hadicselből hátrál- 
tak, vezéreiket szidva hazakot- 
ródtak. « Pedig ha látták volna a 
létszámkimutatásokat, a nagynak 
látszó sokaságról másképp véle- 
kedtek volna.» Remek a fejede- 
lemnek az a levele, a melyben 
kifejti, hogy a nagy és a kis 
szám emlegetése egyaránt vesze- 
delmes és mindakettő ok vagy ürügy a katonai szoczializ- 
musra. Éppen azért nem vette nagyon érzékenyen, ha a 
legénység hazaszökdösött. Majd felváltatja karácsony után más 
haddal. Kinyujtózik otthon, megunja magát, elfelejti bosszúját s 
visszajön . . . Inkább küld válogatott jót, de szúnyogcsípésre így 
is elegen vannak. Forradalmi időkben élt s tudta, hogy az 



57. HUSZÁR A" GRÓF BETHLEN-FELE SZÉKEN. 



23 Mintaszerű, a Károlyi hadtestéről (lovas- 
és gyalogezredeiről és 12 vármegye hadi- 
népéről 1706 februárius 26-án Diószegen 
megkezdett «mustrakönyv», mely eredeti- 



ben 790 foliólapra terjed. (Kivonatosan 
közli Károlyi oki. v. 405 — 436.) E szerint 
241 században 20.017 ember volt. 
24 Rákóczi eml. 98. 




M 1 Un 



•w? cl s * ~* f o fi ■ - 









1 



ti 

1 



JS Ví ^^> ifi KvJ 

-i ff» §< ü S *4 I 5 t s 6 2/ 3 



Ü3l te' ; i.ií 



0§i 




imto 



iii 



sínt 



***• % 3^ cs>* 3 1 , ^,1 , <§ feli 









II. RÁKÓCZI FERENCZ 



161 






időt is az időhöz kell mérni ; minden rendeletet végrehajtani 
nem lehet. 25 

A hadkiegészítés az 1707 július 5-iki törvény óta ujon- 
czozás útján és territoriális alapon történt ; vagyis a mely 
vármegyéből valamely ezredet állítottak fel, a vármegye 
területén levő helyőrséget is ahhoz az ezredhez sorol- 
ták s így az ujonczozás könnyebb és zavartalanabb volt. 2 ' 

A hadsereg két főrészből állt : 
t. i. rendes (reguláris) és mezei 
hadakból, ezerekből. Amazok a 
hadsereg legértékesebb elemei, s 
köztük különösen az udvari ha- 
dak kitűnően fölszerelve és ki- 
képezve. Minden ezrednek volt 
egy törzskara, hová az ezredest, 
alezredest, őrnagyot, szállásmes- 
tert, hadbírót, káplánt, hadsegé- 
det, titkárt, prófontmestert, sze- 
kérmestert, rézdobost és prófoszt 
számították. A századok száma 
6 — 15, a legénység száma 300 — 
1300 közt változott a szerint, a 
mint az ezredet valamely harcz 



r V," « 



m'-M* 






HUSZÁR A GKOF BETHLEN-FELE SZÉKEN 



jobban megviselte, vagy a szökés 

megfogyasztotta. Minden ezred és minden század a maga (egy 
vagy több színű) zászlajára esküdött fel. 2 " Azért az ezredzászlókat 
selyemből, a századokét muszulyból nagy díszszel készítették, 



2 5 Említett levele. V. ö. 1706 deczember 1. 
Orosz Pálhoz. Arch. R. r. 650—2. 

26 1707 januárius 5. Károlyi oki. v. 594 — 5. 
Thaly, Tanúim. 285. Esze Tamás és 
Ecsedy János tisztjei személyválogatás 
nélkül fogdostak össze öreget, vént, falu- 
tartó és fegyverkezésre alkalmatlan embe- 
reket s kötözve magukkal hordozták mind- 
addig, míg magukat hadiszolgálatra nem 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



kötelezték. E miatt a férfiak a falvakat 
pusztán hagyták, erdőkre s más félrevaló 
helyekre bujdostak el. (Eötvös Miklós 
levele 1707 november 22. Károlyi oki. 
v. 470.) 

^7 Czuberka (Kuruczkori fegyverek 116 — 
120.) a zászlókkal aránylag röviden foglal- 
kozik. A zászlófestészetre nézve I. Thaly 
tanulmányát, Arch. Ért. x. 69—77. 



IÓ2 



MÁRKI SÁNDOR 



képek kel, czímerekkel, buzdító feliratokkal látták el 2S s többnyire a 
fejedelem jelenlétében, nagy templomi ünnepségek közt szentel- 
ték föl ; 29 sőt a nemes ifjak zászlajának fölszentelésekor maga a 
fejedelem tartott a katonákhoz buzdító beszédet. Talán sohasem 
is esett zászlain akkora gyalázat, mint mikor a pápai katonák, 
leégett városuk láttára, az utcza porába dobták zászlaikat s 
káromkodva fogadták meg, hogy többet nem kuruczkodnak. 30 

Különböző harczokban sok zász- 
lót vesztett, de hozzá is sok 
elfogott zászlót küldtek ; pl. a 
győrvári csatából 34-et, a kö- 
lesdiből 24-et stb. Az audiencziás 
sátrán levő kornyéta jelentette 
az ő főhadiszállását, 31 minden 
hadi elhatározás központját. 

Az udvari hadak első sorban 
a fejedelem személyét oltalmaz- 
ták s az ő kornyétái alatt vonul- 
tak harczba. A fejedelem fizette 
ezt a mintegy 5500 főnyi hadat 
saját uradalmai jövedelméből s 
udvartartása költségeiből. A szö- 
vetkezett magyaroknak egy vörös 
és az erdélyieknek egy kékruhás 
palotás ezre volt; amaz a fejedelem uradalmi jobbágyaiból, emez 
jobbadán a székelyekből került ki. Később, a mikor megfogyat- 
koztak, a fejedelem egy ezerbe egyesítette a kettőt. Az udvari 




59. HARCZI JELENET A GRÓF BETHLEN-FELE 
SZÉKRŐL. 



2ü 1706 februárius 23-án zászlókhoz 95 vég 
vörös, fehér, zöld és kék muszulyt (török, 
de Erdélyben most is divatos kelmét) vet- 
tek. Tört. Tár, 1882., 557. A lengyelek 
zászlait a fejedelem csak bagariából vagy 
festett vászonból csináltatta. Arch. R. nr. 18. 

29 Pl. Telekessy püspök Szécsényben 
1705 szeptember 8-ikán húszat (Czuberka, 
117 — 8.) és 1708 május i7-ikén Egerben 



tízet. (Rákóczi-tár, 1. 124.) Különösen fényes 
volt a nemes ifjak zászlószentelése Sáros- 
patakon 1709 május 26-ikán u. 0.1.200— 1. 
A fejedelem nem voltjelen, mikor 1707-ben 
Zsolnán, Krmann luth. püspök Czelder ezre- 
dének 8 zászlaját felavatta. (Krmann : Actus 
inaugurationis vexillorum. Zsolna, 1707.) 

5° 1707 augusztus 16. Századok, 1879., 666. 

31 Arch. R. III. 258. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



I6 3 



gyalogsághoz tartozott egy franczia gránátos osztály 3 — 400 
emberrel, a zöld vadászok puskáscsapata 60—200 emberrel; 
továbbá az arnótok százada (120 ember); s a daliások vagy a kap- 
csosok százada (100 ember). Az udvari lovashadak alkotórészei: a 
karabély os vörös huszárok; a székely kék kopjások] a lovas 
gránátosok ; Dittrich német gyalogjai ; Charriére idegen (főképpen 
lengyel és svéd) lovasai, mind külön ezredekben. A nemesürftak 



^ 1 


f^3= =^ — -— - 


innr-mir t 


ríSti ^z^^^ 7 ^ 


^==SZTJ=T^ls^^- - J - 


••4 -_^-v T^TifiiBnnBg 


KÖP 5 ^- "~.3r 


„« 





rí 




Z" - J^S^ 


^y^Jp^. 


"t ' 


i'* t \ 






mmm^^^i^ 


^^^^P^H 


yCw*^ r 


*^A *%isöfc 






1 ' 


MSj2^^W0Wj»gr)J^^S 


% 




^2^JElffr/ffl5MÍ 


üi^l 






3« SS^VflWií-s 


flj 


%: --■!:,, ', : :. l !!;lit ! ; 




t'Wüíű^'^* Bra^ySSSsEra 


wH/////&'jtf£Tj£-§^txs*< 


í|B^^^^^ 


IRliSÉi 


flöíls^w'^u 


di'r- '^^kM&j^^Sa\ 


tEPvÍ\^WM 1 1 ^sffi 




^gEn^^^^;"^^^ 






HÜ 


Ipl 




>32í 


^^^EX'^" 




^I^^^Sv^ 




fyfPrcjgp 


* ^'^láSSsifate 




*f t y 





60. VÁROSTROMLÓ KURUCZ GYALOGSÁG. 

vagy gavallérok kompániája (60—130 emberrel), az udvari hadak 
legfőbb dísze és reménysége volt. 52 

A gyalogságot a fejedelem a hadakozás leglényegesebb 
részének tartotta ; Thököly korában azonban teljesen elhanya- 
golták. A nemesekkel alig lehetett volna megkedveltetni, s a 
vezetésre alkalmas tisztek alig akadtak. Hiszen a közmondás 
szerint «csak a kutya jár gyalog». Az infantériát hathatós 
fegyvernemmé, Rákóczi szerint, csak úgy lehetett volna tenni, 

32 Thaly, Hadtört, közi. 1888. 16-18. ruházata, fegyverzete. Tört. Tár, 1882. 
és 1891. 164 — 7. Az udv. hadak ékszerei, 556 — 7. 



21' 



164 



MARKI SÁNDOR 



ha sikerül a katonákat a néptől különválasztani; 33 azonban 
ennek az osztályozásnak a nemzeti és a népszellem nem kedve- 
zett. A fejedelem még a háború kitörése előtt 34 figyelmeztette 
a franczia királyt, hogy Magyarországban gyalogságból egész 
hadtestet szervezni s annak élére magyar tábornokot kapni 
nem lehet. Sennyei mindamellett már 1704 elején sürgette a 
fejedelmet, hogy gyalogságot szervezzen, mert a gyalog németben 
a lovas nem sok kárt tehet. 35 Pár hónap múlva, a koronczói csatá- 
ról szólva, a fejedelem el is mondhatta, hogy gyalogosai voltak 

legjobb s legrendesebben fegy- 
verzett csapatai. 36 Gyalogság nél- 
kül a németekkel szemben való 
harczot nem látta tanácsosnak. 37 
Ezt a fegyernemet idegen módra 
szervezte s 1706-ban már el- 
készítette utasítását a gyalog tisz- 
tek számára. 37 Az 1708 év elejére 
gyalogságát teljesen kiegészítette 
és fölszerelte. Ez a fegyvernem 
ekkor volt a legszebb és a leg- 
fegyelmezettebb. 38 

Rákóczinak összesen 31 gya- 
volt; ebből 17-24 a rendesek közé tartozott. 3 * 
Mindenikben nyolcz század volt 150, valamennyiben tehát 
37,200 (ebből a rendesekben 20,400 — 28,800) tiszttel és legény- 




6l. HUSZÁR. 



logezrede 



3 3 Rákóczi eml. 95—97., no., 143. 

54 1701 november 16. Thaly, Bercsényi 

II. 397- 

3 5 Arch. R. 1. 284. 

56 Rákóczi eml. 92. 

3 7 Rákóczi Károlyihoz 1707 augusztus 29. 
U. o. 11. 90. 

33 Említi Arch. R. 1. 7. 

3 9 Thaly, Hadtörténelmi közlemények 
1888. 18. Az 1707 október 21-iki kimutatás 
Magyarországban 17, Erdélyben 7, össze- 
sen 24 ezredet említ. (U. o. 1891. 21.) 



Lónyay tábornok 1704— 17 10. évi kimuta- 
tásai (Arch. R. vi. 494.) 19 fizetett ezredet 
sorolnak fel. Az 1705 július 16-iki sistema 
totius militiae szerint (Thaly, Bercsényi, 
in. 709—710) a tiszáninneni hadtestben 7, 
a tiszántúliban 3, a dunáninneniben 7, a 
dunántúliban 3, az udvari hadakban 3, az 
erdélyiben 4, összesen 27 gyalogezred 
volt; ezt Thaly (u. o. 710-711.) Bercsényi 
udv. palotásaival, s Horváth Tamás, Sennyei 
Pongrácz, Winkler Vilmos ezredeivel 31-re 
egészítette ki. 



RÁKÓCZI FERENCZ 



•65 



nyel. 40 Később, a hadjárat vége felé 2000 gyalogot is alig tudott 
összeszedni és csak két udvari ezredét vitte táborba. A helyőrsé- 
geket sem láthatta el kellőképen, s a hegyszorosok védelmin 
egyáltalán nem maradt embere. Pedig szüntelenül munkálkodott, 
hogy gyalogsága számát, erejét növelje, gyarapítsa. 4 ' 

A lovasság volt a legnépszerűbb, Icgnemzctibb, legerősebb 
fegyvernem. A szabadságháború első perczeiben Rákóczi 3000 
emberének csak egy tizede szol- 
gált lovon. A mint a hegyekből 
a síkra szállt alá, a lovasság 
száma egyre nőtt. Csak úgy 
«özönlött» táborába ; 42 pl. Bihar- 
ból egyszerre 3000. Ocskay és 
Borbély Balázs vezetése alatt 
1703 június 30-ikán csatlakozott 
hozzá az első 200 császári huszár. 
Ez a két század lett Rákóczi híres 
rendes lovasságának a magva. 
Utóbb csaknem valamennyiből 
tiszt lett. 45 Azontúl mindvégig a 
lovasság volt a legnépesebb fegy- 
vernem ; de nagyobb részét a 
fejedelem sohasem tudta kellően 
fölfegyverezni és ruházni. A lo- 
vat a közkatona kímélte, mert a magáé volt ; 44 de a hol kellett, 
ugyan megeresztette a kantárszárat. Károlyi lovasai Ausztriában 
(1705-ben) 9 nap alatt 345 kilométert nyargaltak fel s 30 helységet 




HUSZÁR A GRÓF BETHI.EN-I EI.E SZÉKRŐL 



40 Ez azonban csak a regulamentumban 
követelt szám ; a valóságban jóval keve- 
sebb, mert némelyik ezred 3 — 400 emberre 
fogyott le, vagy szét is oszlott. 

41 Rákóczi Bottyánhoz 1709 januárius 5. 
Arch. R. ix. 578. 

42 Rákóczi eml. 31., 38., 39., 42., 43. 

4 5 Thaly, Bercsényi, n. 519 — 520. Rákóczi 
sokszor elégedetlenkedett első tisztjeivel. 



44 U. o. 243 — 4. Egy lovas fölszerelése 
körülbelül 100 forintba került. (Századok, 
1895. 845.) Rákóczi 1704 május 9. meg- 
engedte Kecskemétnek, hogy a reá kirótt 
600 lovas helyett ugyanannyi lovas eltar- 
tására 15.600 frtot (lovasonként 26 forintot) 
es dragonyosoknak való jól fölszerelt 
30 lovat adjon. (Hornyik, Kecskemét tört. 
ív. _>99-3oo.) 



i66 



MARKI SÁNDOR 



elégettek. Máskor egy nap 71 kilométert tettek meg. Bezerédj 
huszárai és dragonyosai 1706-ban egy etetéssel 24 óra alatt 150 
kilométernél többet kalandoztak be, miközben ráértek várat vívni, 
zsákmányolni. 45 A fejedelemnek 52 lovasezrede volt 46 10 — 10 
svadronynyal s minden svadronyban, a tiszteken kívül, 80—100 
közkatonával. 47 így a lovasság száma 50 — 52,000-re ment. 17 10- 
ben már csak 36 lovas ezredet és 2 dragonyost említenek, 48 
a mi 30—36,000 embernek felelne meg. Öt dragonyos ezredet 
kivéve, a többi mind (rendes vagy mezei) huszár vagy lovas 




63. ÁGYÚVONTATÓ KATÓNAK. 

hajdú volt. A székely lovasságnak kopját kellett hordania s 
Rákóczi 1707-ben egy ilyen kopjás ezredet toborzott. 49 

A négy dragonyos ezredet Rákóczi 1706 elején szervezte s 
a huszárság" egy részével együtt gyalog-harczolásra is begya- 
korolta. Szerette, csaknem dédelgette testőrző lovas gránátos 
ezredét, a mely 12 században 1200 (de rendesen kevesebb) 
főből állt. 50 Voltak ezredei, a melyeket csak hiányosan, gyengén 
s nagyon egyenlőtlenül szerelhetett föl. 51 A lovasokat leginkább 



4> Más példákkal együtt Thaly, Hadtört, 
közi. 1888. 19—20. Éble, Károlyi Ferencz, 
1. 8—10., Századok i, 2. 1880. 146. 

46 Arch. R. ix. 302. Thaly id. h. 1891. 
20—21. felsorolja névszerint is az ezre- 
deket. 

47 Bezerédj huszárezredében az önkén- 
tes századdal együtt 1200 ember volt; 
Bottyán mezei huszárezrede pedig 13, 



sőt egyidőben 24 századból állt. U. o. 
1888. 19. 

48 Arch. R. vi. 492—4. 

49 Rákóczi eml. 212 — 3. 

so Hadtört, közi. 1891. 15., 19. 

S l Pl. Győri Nagy János ezredes 654 
huszárja közül 110-nek lova sem volt; 
pisztolya pedig csak 85-nek, flintája 55-nek, 
kardja 228-nak. U. o. 18. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



167 



csak télen tudta együtt tartani s utána még a tavaszi füveltetés 
alkalmával; > 2 nyaranta, kivált egy-egy sikertelen csata után, sok 
baja akadt a mezei lovasok hazaoszlása miatt. 

A tüzérség, a harmadik fegyvernem, már természeténél 
fogva a rendes hadsereghez tartozott. Alapját a fejedelem azzal 
a négy kis ágyúval és néhány mázsa puskaporral vetette meg, 
a mit 1703-ban a kallói várban talált. 53 Még az országba jöve- 




64. VÁROSTROMLÓ KURUCZ TÜZÉREK. 

tele előtt hadmérnököket, bombamestereket, pattantyúsokat kért 
XIV. Lajostól, 54 a ki tíz hónap múlva be is küldött néhány 
franczia hadmérnököt. A kurucz tüzérség szervezésében ezek- 
nek (Le Maire, De la Motte, Damoiseau, Riviére, Bersonville, 
St. Juste) kétségtelenül nagy érdemük van. A fejedelem 1705 
deczember 26-ikán a tüzérség fölállítását Szandai Srétcr János 
tüzérségi főfelügyelőre (a volt franczia tüzérkapitányra) és De la 



5 2 Rákóczi eml. 129., 242., 276. 

53 U. o. 44. Rákóczi tüzérségéhez a leg- 
becsesebb adatokat Thaly szolgáltatta : 



Hadtört, közi. 1888. 343 — 354. és Századok, 
1898. 806-813. 
54 i703márcz. 17. Thaly, Bercsényi, ír. 466. 



168 MÁRKI SÁNDOR 

Motte tüzérségi ezredesre bízta. Megengedte, hogy mester- és 
más szükséges embereket akárhonnan is fogadjanak. ss A had- 
szertárak, gyárak igazgatása, a fegyverkészítés, az ágyúk és a 
bombák öntése a Sréter föladata volt.* 6 Sréter, Bácsmegyei 
Ádám tüzéralezredessel együtt, gyakorlott franczia, osztrák, 
lengyel, olasz tüzéreket, magyar bányászokat és városi polgáro- 
kat fogadott zsoldba. A tüzérség ellátása — a szálláspénzen 
kívül — eleinte 46,572, utóbb — mindent beleszámítva — 106,990 
forintba került. 57 Az egész tüzérség 6 században és egy munkás- 
században összesen 674 emberből állt.* 8 Gyakorlatlanságuk 
következtében a fejedelem még 1706-ban is szerencsének tar- 
totta, ha tíz lövés közül hárommal eltalálják az ostromlott vár 
falát, 59 s összeszidta a kassai tüzérparancsnokot, ki otromba 
hibát követett el. 60 Károlyinak is megmondta, 51 hogy pattan- 
tyúsokra ne várakozzék, mert azokat teremteni nem lehet. 
Nemcsak saját példájával biztatta tüzéreit, pl. Érsekújvár védel- 
mében, hanem tanította is őket; pl. hogy lárma idején éjjel a 
várból, az ellenség számának megtudására, világító labdákat, 
koszorúkat dobjanak ki. Maga rendelkezett, az ágyúkat hogyan 
helyezzék el a várfalakon. 62 «Az artilléria státuszának)) rende- 
zését az ónodi gyűlés máskorra halasztotta. 65 Az erdélyi tüzér- 
ség szervezését, hogy «legalább egynéhány aprólékos helyet 
kifüstölgethessen)), a fejedelem ugyanakkor még szükségesnek 
tartotta, 64 de egy esztendő múlva már fölöslegesnek nyilvání- 
totta. 65 



55 Arch. R. x. 4. 5 9 Rákóczi Károlyihoz 1706 augusztus 

56 Századok, 1896. 111. 20-ikán Arch. R. 1. 594. 

57 Bercsényi 1709 június 18-án. Arch. R. 6o Rákóczi eml. 196. 

viii. 68. Sréternek sok baja volt a tüzér- 6l 17 10 szeptember 7-ikén. Arch. R. 

ségre rendelt pénz összegyűjtésével s ni. 156. 

1709 márczius 24-én a fejedelem bevallotta, 62 1711 februárius 10. U. o. m. 579— 581* 

hogy kifáradt az alap megszerzésében. 63 Századok, 1895. 855. 

Arch. R. 11. 459. 64 1707 márczius 27-ikén Arch. R. 11.62. 

58 Hadtört, közi. 1888. 344 — 5. De la 65 ^08 június 1 7-ikén. TT. o. 614. Azért 
Motte 1708 februárius i-én 579-re tette a a máramarosi kénbányák jövedelmével 
tüzérség létszámát. U. o. 347. másképpen rendelkezett. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



169 



VIII. 
A MEZEI HADAK. 



ajdúk nem csekély számmal voltak a rendezetlen (irre- 
guláris) hadak közt. Forgách elpanaszolta 1 a fejedelem- 
nek, hogy a koronezói csatában nem bírta támadásra, 
lövésre vinni 2300 hajdúját: «csak 
állottak, mint a barmok. Nehéz 
ezzel az állhatatlan magyarral 
hadakozni !» Másként kell ezzel a 
magyarral bánni ; mert csak pró- 
bálni (portyázni) akarnának, csa- 
tára pedig nem akarnak menni». 
Forgách vádját a hajdúk magán 
a Dunán túl is megezáfolták, a 
hol pl. 30 puskás hajdú Csobáncz 
várát megvédelmezte oly neves 
katona ellen, a milyen Rabutin 
volt s 50 tisztjét, 300 gyalogját 
pusztította el. 2 A fejedelem is 
legszívesebben a várak őrségé- 
ben alkalmazta a hajdúkat. «Ha 
a várakat meg nem tarthatjuk, 

— mondta 5 — mi hasznát veszszük a hajdúnak ? Hiszen jobb 
lesz akkor tatárosan hadakoznunk)). Thököly bujdosói elég tatá- 
rosan hadakoztak s Forgách úgy hitte, a hajdúsággal nem vihet 
végbe semmit; mert ha nyer: oszol s hazahordja a zsákmányt; 
ha veszt: úgyis. Az erdélyiek mégis inkább ezer fizetett hajdút 
kértek; mert «amazok keménységét csak a kerék töri meg s 
utálatosakká teszik magukat ezenhaza előtt)). 4 De Lóczy és 




ÓV GYALOGOS A GRÓF BETHLEN-FÉLE SZÉKRŐL 



1 1704 június 14. Hadtört. Közi. 448 — 451. 
1 Esterházy Antal 1707 márczius II, 
Károlyi-Oki. v. 610. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



5 1707 augusztus 23. U. c. v. 661. 
4 Radvánszky Rákóczihoz 1704 július'?. 
Tört. Tár, 1906. 32. 



22 



170 



MÁRKI SÁNDOR 



Nyáry «fene hajdúi» is egyszer már kardra mentek egymással. 
A fejedelem «ily rossz cselekedetet büntetés nélkül nem hagy- 
hatott)), s a bűnösöket agyonlövette. Máskor ismét agyonlövetett 
néhány lázadó hajdút, hogy «io— 12 ember halálával ezerén is 
tanuljanak, mert különben jó végét nem várhatjuk dolgainknak" ;> 
és «jobb egész ezereknek inkább a tizedét megöletni, mintsem 
rossz voltuk miatt nagy fogyatkozásokat szenvedni)). 6 

A tíz hajdú város főkapitánya 
Budai István, majd 1706-tól Sze- 
mere László volt. A hajdú váro- 
sok többször kaptak parancsot 
személyes fölkelésre, 7 de rendesen 
odahaza maradtak, vagy hadako- 
zásra alkalmatlan embereket állí- 
tottak maguk helyett. Hiában 
intette őket a fejedelem, hogy 
«nem ezt kívánja a haza szolgá- 
lata)). 8 Sokszor tapasztalta gyön- 
geségöket. 9 Nem annyira a sza- 
badságot, mint a hajdúszabadsá- 
got keresték. A salánkiak otthon 
káromkodtak, lövöldöztek, része- 
geskedtek s a legnyakasabbak 
mégis arra akarták kérni a feje- 
delmet, hogy dobot, zászlót adjon és hajdúvárossá tegye községö- 
ket; IO de Rákóczi csak Göncznek és Tarpának adott hajdúszabad- 
ságot. 11 A piskoltiak, mielőtt hadba mentek, hitelben megitták 




66. GYALOGOS A GRÓF BETHLEN-FÉLE SZÉKRŐL 



5 Arch. R. 1. 628. Károlyi-Oki, v. 459. 

6 1706 augusztus 18. Károlyi-Oki. v. 511. 

7 Pl. 1704 május 7., 1705 augusztus 29. 
Arch. R. 1. 349., 400. Károlyi 1706 márczius 
21-iki kimutatása szerint 8 hajdúvárosból 
összesen 652-en keltek fel személyesen, 151 
állított helyettest, 147 zsoldost, 149 gyalog 
szolgált; 17 nem keltföl, 225 pedig vagyon- 
talan volt. Károlyi-Oki. v. 435 — 6. 



8 1705 augusztus 29. Arch. R. 1. 400. 
Károlyi-Oki. v. 274. 

9 1706 április 11. U. o. 521. 

10 1703 november 14- U. o. 1. 240. 

11 Göncznek 1707 márczius 14. U. o. 11. 
54. Tarpának 1708 augusztus 25. Thaly, 
Bercsényi, 11. 475—6. Horváth Sándor a 
Turulban, xxvn. 77 — 79. Lásd Márki, Rá- 
kóczi, 11. 131. lapján Tarpa pecsétjét. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



171 



Pap Sámuel borait, de azután nem akartak fizetni ; mert mindegyik 
azt mondta: «én katona s hajdú vagyok». 12 A császári rendes 
hadakban is sok baj volt velük. Gyulai Ferencz hajdúi, a kiknek 
az olasz csatatérre kellett menniük, Rákóczi fölkelésének hírére 
Fejszés András vezetése alatt 1703. július 3-án Ecsed városában 
fölzendültek, kapitányukat s Pallosicsot, szét akarták vagdalni. 
Gyulai (mint naplójában írja) 
nagynehezen csillapíthatta le 
őket, de éjszakára a város négy- 
száz lakosával és régi katonájá- 
val vigyáztatott rajok. A szabad 
hajdúkat őrségben vagy ezred- 
ben alkalmazni nem volt szabad : 
«más lévén az ö hivatásuk)). 1 ; 
A hajdúvárosok személyesen 
táboroztak és a haza szolgálatá- 
ban fegyveresen foglalkoztak, 
az ezerek számára való szeke- 
rekről is maguk gondoskodtak.' 4 
Rákóczinak az országgyűlés 
még 1708 deczember 12-ikén is 
12.000 új hajdút ajánlott meg 
olyképp, hogy a vármegyék 
minden 50 forint hadisegély 
fejében egy hajdút állítsanak. r > 

A fejedelemnek saját örökös hajdúvárosaiból szedett ezre a 
háború vége felé úgy megfogyott, hogy egy zászló alatt 
csak 10—15 ember maradt; de a fejedelem a teljes lét- 
számot követelte. 16 A hajdú — a fejedelem szerint — nyo- 
morék, mert egész télen az utczákon vájt lyukakban, szalma 
és fa nélkül lakott. Az avart szaggatták, azt égették; a tisztek 




67. HAJDÚ. 

(Marsigli rajza. Szendiei után.) 



1- 1703 november 18. Arch. R. r. 243. »S Rákóczi-tar, 1. 175. 

n Rákóczi 1710 április I. U. o. rn. 386. lé Rákóczi 1710 augusztus 8. és 

'4 Rákóczi 1710 május 9. U. o. irr. 42a. tember 24. U. o. ni. 507. 

22* 



I 7 2 



MARKI SÁNDOR 



töltöztek a szálláspénzzel s nem adtak sem a hajdúnak, 
sem a katonának. 17 Nem csoda, ha még a háztüzes, házhelyes 
gazdák is elszökdöstek az újonczozás elől; hiszen pl. Nógrád- 
ban egy évben háromszor is újonczoztak s kinek száz, kinek 
ötven forintjába került egy hajdú kiállítása. Nógrád el is 
határozta, hogy minden földesúr köteles fölszabadítani hajdú- 
jobbágyát. 18 A hajdú- 
kérdésnek tehát, mint 
mindig, nemcsak kato- 
nai, hanem társadalmi 
jelentősége is volt. 

A jászok és a ka- 
nok külön ezerekben 
szolgáltak s közöttük 
a fejedelemnek már az 
első években 5 — 6000 
«elég jó» huszárja 
volt. 19 Mikor saját 
földjükre várhatták az 
ellenség támadását, a 
fejedelem nem kívánta 
mindnyájoknak fölke- 
lését, hanem megen- 
gedte, hogy egy ré- 
szök otthon maradjon 
a menekülő családok 
költöztetésére. 20 Ilyen időben semlegességnél s a haza szolgála- 
tának előmozdításánál egyebet nem várt tőlük. 21 «Csak el ne 
oszlattassuk a jászságot — szólt még a hadjárat vége felé is 22 — 




68. SZÉKELY KURUCZ. 

(Egykorú gobelin-munka. Pákey Lajos tulajdona ) 



17 Rákóczi i7iomárczius 12. U. o. in. 65. 

18 Ráday Rákóczinak 1709 június 14. 
U. o. ix. 678. 

'9 Rákóczi eml. 131. 

20 1705 szeptember 5. Károlyi-Oki. v. 281. 

21 1705 szeptember 8. U. o. v. 286. 



22 1710 szeptember 4. Arch. R. in. 154. 
Bottyán 1709 június 9-ikén megírta Ber- 
csényinek, hogy míg a fejedelemnél járt a 
haditanácsban, a jászság teljességgel elosz- 
lott és alászökött, csupán a tisztek és az üres 
zászlók maradtak ott. Arch. R. ix. 674. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



73 



akár állandó katonánk, akár pénzünk legyen ». A jászok azonban 
sokat panaszkodtak s a fejedelem hiában remélte, hogy « bereked 
a torkuk s megszűnnek a panaszló kürt fúvásától)) ; 23 viszont ő 
is szemökre lobbantotta, hogy nem gondoskodnak ezredök 
kiegészítéséről s elvonják magukat a haza közönséges szolgála- 
tától. 24 A kunoknak szintén külön ezredök volt. A mikor őket 
más ezerekbe osztották szét, zászlóaljukat pusztán hozták utánuk. 
A fejedelem ezért nagyon hara- 
gudott. Az ilyen parancsolatokat 
másra magyarázó «haereticuso- 
kat» megbüntette, mert ebből jó 
nem következhetik. 25 

A székelyek, a hogy maguk 
mondták, 26 nem a zsákmány és 
szabadon uralkodás kedvéért fog- 
tak fegyvert, hanem azért, hogy 
«szegény hazájok, édes nemzetök, 
feleségeik, házi tűzhelyeik, árváik, 
özvegyeik)) megtámadói ellen vé- 
delmezzék magukat. Azonban a 
napra, a holdra, csillagokra kel- 
lett megfogadniuk, hogy a néme- 
tek ellen többé nem harczolnak. 27 
Mindamellett Csík, Gyergyó és 

Kászonszékek Petky Dániel főkapitány alatt újból fölkeltek a 
szabadság védelmére és Csíksomlyón, Csíkszeredán tanácskoz- 
tak a Székelyföld védelméről. 28 A fejedelem a különböző ezre- 
dekben szolgáló székelyeket 1706 februárius 23-ikán külön csa- 
patba szedette össze, de egész ezred nem telt ki belőlük. 2 ' 




6q. GYALOGOS A GRÓF BETHLEN-FÉLE SZÉKRŐL. 



23 1709 április 7. Arch. R. n. 462. 
-4 1710 szeptember 23. U. o. 506. 

25 1708 május 4. U. o. ír. 258 — 9. 

26 1704 márczius 14. a hermányi tábor- 
ban. Urbárium, 61—67. (A dési gymn. 
könyvtárában). 



2 7 Századok, 1875. 63. 

28 1707 szeptember 4., október 28. és 
november 11. Székety Oklevéltár, vir. 
137 — 8. Századok, 1899. 365. 

29 Két levele Károlyihoz, Károlyi-Oki. 
v. 399., 404. 



174 



MÁRKI SÁNDOR 



Erdély főerejének székelyekből kellett volna kikerülnie, de 
kapzsi tisztjeik inkább elvonták őket a katonai szolgálatoktól, 
hogy velők földjeiket müveitessék. 30 A fejedelem szerint saját 
tisztjeik gazságai okozták, hogy nem voltak elégségesek az 
ország oltalmára. Az 1707. évi hadiszemlén meggyőződött, hogy 
a székely gyalogság nagy részének fegyverzete jobbadán csak 
botból állott. Csupán Cserey János kopjás ezrede felelt meg 
föladatának. 31 Sokat fáradozott a székelyek rendbeszedésén, de 
sikertelenül. 32 

A ruthén, oláh, tót néphadaknak s szabadcsapatoknak érdemei 
és hiányai már ösmeretesek, azzal együtt, hogy Erdélyben az 
oláhok és a székelyek katonáskodását maga az erdélyi 1707 évi 
törvény tette majdnem lehetetlenné. 35 A parasztdarabontokat 
legszívesebben a várak őrzésére használták. 54 A vármegyei 
ármások (a fejedelem tréfás elnevezése szerint az «ármányos 
kapitányok))) továbbra is a tolvajokat kergették. 55 

Nemesi fölkelést a fejedelem csak kivételesen hirdetett. 56 
Az 1705 : IX. t.-cz. személyes fölkelésre kötelezte azokat az 
egyházi, úri és nemesi rendeket, a kik az országgyűlésen meg- 
nem jelentek, vagy onnan a fejedelem híre nélkül távoztak. 57 
A nemesek különben, a fejedelem jóváhagyásával, maguk helyett 



3° A z erdélyi 1707 : xxv. t.-cz. Apor egyházi rendeknek regimentekbe való 
István csíki jobbágyait felszabadította. hozásáról.)) Arch. R. 1. 14. A fejedelem 
Tört. Tár, 1897. 605. már 1705 szeptember io-ikén intézkedett, 
?i Rákóczi eml. 212—3. hogy a városi nemességet ne kénysze- 
3 2 1708 márczius 24. Arch. R. n. 204 — 7. rítsek a vármegye zászlója alá menni. 
3 3 L. ebben a könyvben, 1. 476 — 489. Károlyi-Oki. v. 287. Néha vakhír is ele- 
34 1706 július 24. U. o. r. 570. gendő volt a fölkelés kihirdetésére, pl. 
3 5 1706 július 29. U. o. 1. 443. 1707 november 3-ikán, a mikor Szepes 
3 6 Pl. 1704 februárius 6. (Hornyik, ív. felöl 2000 németet s az emberfői havasok 
2 79-)> 1704 április 7. (Károlyi-Oki. v. 70.), felől is támadást vártak. 11-ikén már azt 
1708 augusztus 4. (Rákóczi-tár, 1. 150.), írta a fejedelem, (Károlyi-Oki. v. 730.), 
17 10 július 25. (Arch. R. in. 138.). 1708 hogy a vármegyék mindenütt talpon van- 
április 25-ikén egyenesen megrótta Pekrit, nak és csodálják a havasokból jött ege- 
hogyan merte Erdélyben a vármegyéket recskét. Minden hírt nagyítva, magunk 
régi szokás ellenére fölkelés kihirdetése szoktattuk rá az ellenséget, hogy egy- 
nélkül összegyűjteni? (Arch. R. ír. 251.) két ezer emberkével, sőt kevesebbel is 
3 7 Rákóczi-tár, 1. 444. A fejedelem levél- bátran sétálgasson az országban. A hír- 
tárában 1306. sz. a. parancsolat volt «az hordást máshol is kárhoztatta. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



175 



zsoldosokat küldhettek a táborba. 58 Zsoldosoknak nem holmi 
vándorlókat vagy csapongókat, hanem olyanokat kellett fogad- 
niok, a kikben megbízhattak, hogy el nem szöknek. Az elszökött 
zsoldos helyett mást kellett állítani ; söt akkor is, ha a helyettes 
meghalt vagy elesett. Ha pedig valaki a mezei vagy fizetett 
haclból állítana zsoldost, ezt a fejedelem fölakasztatja, megbízóját 
pedig megbünteti. 59 Később a 
föl nem kelt nemesek jószágát 
elkobozni rendelte. 40 Az ország- 
gyűlések többnyire egyúttal a 
nemesfölkelők gyülekező helyei 
voltak, hogy azonnal az ellen- 
ségre indulhassanak. A fejedelem 
utóbb a pataki országgyűlést tél- 
víz idején is fölkelésre s hala- 
déktalan indulásra sürgette, a 
nemesség pedig életét és vérét 
ajánlotta a szabadságért. 41 A feje- 
delem időnkint maga is meg- 
szemlélte a fölkelt nemességet; 
szónoklatot tartott hozzá s meg- 
büntette az elmaradókat. 42 Ösme- 70. uhlánus a gróf bethlen-féle székről. 
rétes, hogy a vármegyék egye- 
sült ellenállását tartotta nemzeti háborúnak, szabadságharcznak. 45 
Nem is helyeselte tehát egyes vármegyéknek azt a törekvé- 




;< s Bercsényi 1705 április 20. Hornyik 
1V - 353 — 6. Tanulságos adat, hogy a 12 
északkeleti vármegyéből 1706 tavaszán 
1695 lovas nemes jelent meg 2054 lóval 
es 250 szolgával ; a távollevők maguk 
helyett 96 zsoldos lovast állítottak, de 
csak 51 lóval ; a gyalog nemesek száma 
1497, zsoldosaiké 28. Egyáltalán nem 
jelent meg 590, késedelmezésből van távol 
631. Elükön 154 megyei és 82 országos 
tiszt áll s velők a főrendeknek 48 tisztje 
es szolgája. A vagyontalan és beteg neme- 
sek száma 123. (Károlyi-Oki. v. 437.) 



3 9 A zsoldosok állítását s a személyes 
fölkelést a fejedelem a szécsényi végzések 
alapján Miskolczon 1706 februárius 18-ikán 
9 pontban szabályozta. Károlyi-Oki. v. 
397 — 9. Ezt kísérő rendelete 23-ikáról az 
Esterházy-levéltárban 593. sz. (Erd. N. 
Múz.) és 24-ikéröl Károlyi-Oki. v. 401—3. 

4° 1706 augusztus 28. Arch. R. 1. 666. 
41 1708 deczember 6. Rákóczi-tár, 1. 173. 
4- Pl. Makiáron 1708 szeptember 2. U. o. 

156-7. 

4 3 Rákóczi eml. 63., 64. így volt ez 1809-ig, 
a fölkelések megszűntéig. 



I76 MÁRKI SÁNDOR 

sét, hogy insurgensek helyett csupa zsoldosokat küldjenek a 
táborba; 44 azt pedig sohasem engedte meg, hogy, különösen a 
szegények rovására, a nemesek pénzen váltsák meg a szemé- 
lyes fölkelést. 45 Némelyik család valóban dicsőségesen megtette 
kötelességét; pl. Somogyi Férencz ezredesnek 8 fia szolgált a 
kuruczok közt, az egyik mint őrnagy; más kettő vérét ontotta 
a hazáért. 46 

Szökevények elég nagy számmal szolgáltak a kurucz sereg- 
ben. A fejedelem nem sokat bízott bennök. Ilyen csapatokra 
— szerinte 47 — csak akkor lehet számítani, ha erősebbek vagyunk 
az ellenségnél. Védőháborúban, akármilyen jól vezetik őket, 
mindig kevesebben vannak azok, a kik kezökben fegyverrel akarnak 
meghalni, mint azok, kik élni igyekeznek, hogy föl ne akaszszák 
őket. A császári seregből átszököttek közül egyes főtisztek 
(Ocskay, Scharudy, Breiner) valóban árulással akarták elkerülni 
a kivégzést. 4S A fejedelem a zsibói hadállás, Karva stb. elárulá- 
sát ilyen szökevényeknek tulajdonította. 49 Tudta, hogy nagyon 
kell rajok vigyázni, 50 mégis pátenst bocsátott ki, hogy a ki 
szolgálni akar, befogadja ; ha haza vagy máshová akarnak menni, 
fegyveröket, lovukat fejérpénzen megveszi s őket fegyveres 
fedezet alatt kikísérteti, mihelyt megesküsznek, hogy nem har- 
czolnak ellene; a kik pedig Magyarországban akarnak letelepedni, 
lesz gondja rájuk. 51 1703 június 30-ikán csatlakozott hozzá az 
első 200 szökevény huszár. 52 Dürnkrutnál a császári táborból 
egyszerre 40 legény állott át. Salvét lőttek s azt kiáltották : 
«Vivat princeps Rákóczius !» 53 Később, mikor a császáriakból 
dragonyos-ezredet akart alakítani, óvakodott attól a látszattól, 

44 1706 június 27. Arch. R. i. 555. 49 Rákóczi eml. 160., 191. Arch. R. 

4 5 1710 augusztus 8. U. o. in. 490. 1. 633. 

4 6 Bercsényi Rákóczihoz 17 10 június 1. 5° U. o. 120. 

U. o. vr. 512. Sí 1706 április 18. Arch. R. 1. 532. Sót 

47 Rákóczi eml. 127. a szökést a fegyverszünet idején is köny- 

4 8 Ellenben a dunántúli várakba Rákóczi nyítette az átállási levelek korábbi kelte- 
éppen azért tett szökött császáriakat, zésével. U. o. 1. 545. 

hogy fel ne adhassák a németeknek, kik > 2 Thaly, Bercsényi, ír. 519. 

a kézrekerűlt szökevényeket kivégezték. 5 3 Bercsényi 1706 augusztus. Arch. R. 

Cserei, 420. v. 211. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



177 



hogy csak a desertorokra számít. 51 Neheztelt is Forgáchra, ki 
nem fogadta meg azt a parancsát, hogy inkább kiküldje az 
országból a medgyesi és szatmári németeket (császáriakat), mint 
hogy fontos helyekre vezényelje ; és hogy magyarokkal egyve- 
lítse a (német) századokat. 55 

Birodalmi szászok már 1703-ban jelentkeztek Rákóczinál szol- 
gálatra ; közülök 1704-ben is néhány jó lovast, fegyvert és «finom» 
trombitást fogadott zsoldba. 56 

A szabadságharcz kezdetén 
Rákóczi és Bercsényi 20 század 
oláh, lengyel és tatár hadra 
szerződtek, századonkint havi 
500, az egész évre tehát 120,000 
tallér zsolddal. 57 Azonban ez a 
sereg sohasem verődött össze s 
az átkelésnél Rákóczinak csak 
két század oláhja és tatárja 
volt. Pekri Moldvában tatáro- 
kat, oláhokat, szeményeket akart 
fogadni. A fejedelemnek csak az 
utóbbiak kellettek, mert «ha 
maguk rosszak is, jók a pus- 
káik ». sS Bercsényi a fölkelés 71. vértes a gróf bethlen-féle székről. 
kezdetén 20,000 fizetett tatárral 

fenyegette a császáriakat; 59 de csak kevés litvániai tatár (lipkal 
állt a fejedelem szolgalatába. 60 Később a ködmönös ruthéneket is 
tatároknak mondták. 61 Erdélyben Újvári János a tatárok kapitá- 
nyának nevezte magát. Báró Andrássy Miklós ferenezrendi barát 
^«a dervis kapitány ») alatt egy 400 főnyi török-tatár lovascsapat 




i4 17 10 augusztus 10. U. o. m. 303. 
)> 1706 márczius 19. U. o. r. 492. 
5 6 Rákóczi eml. 58. Arch. R. 1. 217. 
í7 Bercsényi 1703 június 15. Thaly, Ber- 
csényi, ír. 505. 



?8 1706 januárius 9. Arch. R. r. 405., 

467-, 473-5- 

59 Századok, 1873. 21. 

60 Rákóczi eml. 265. 

61 Századok, 1873. 22. 



Magyar Történeti Életrajzok.~T909. 



23 



178 MÁRKI SÁNDOR 

híresedett el. 62 1705 nyarán a fejedelem a fegyelmetlen tatárokat 
már megtizedeléssel (minden tizediknek fölakasztatásával) akarta 
féken tartani; 63 végre pedig 64 kijelentette, hogy neki többé nem 
kellenek a tatárok, a kik csak pusztításra valók. Törökországból 
már 1706-ben 10,000 albán-arnót hadra számított. 65 Később 
30,000 forintot gyűjtött össze felfogadásukra, 66 de végre ennek 
a hadnak sokat Ígérgetett lejövetelében teljesen elvesztette bizal- 
mát. 67 «Akárki mit mondjon — szólt 68 — csak jobb annál a 
lengyel, a ki már régtől fogva, ha rosszul is, de hadakozik s a 
puskaport szagolja, amaz a dohányt. Amaz a pénz mellett a 
dicsőséget is szereti, de emez csak a pénzt; amannak praeten- 
sioitól nem tarthatunk, emennek saczczoltatása meg nem szűnik. » 
Pedig bizony 12,000 hosszúpuskás arnót gyalog nagyot változtat- 
hatott volna a hadjárat sorsán, 69 kivált ha Omer aga is arnót 
lovasokat szöktethetett volna be Rákóczi mellé. 70 

Lengyeleket a fejedelem már a fölkelés kezdetén akart, de 
csak a háború vége felé tudott zsoldba fogadni. Akkor is úgy 
hitte, hogy sok lengyelt tartani csoporton nagy bú és galyiba 
volna; őt magát hamarább kibosszantaná az országból, mint- 
sem a németet kikergetné. De jobb a pénzt a rendes és lengyel 
hadra fordítani, mint olyanokra, a kik kapa helyett puskát 
vesznek a vállukra. 71 A lengyelek sem váltak be teljesen 
a rendes hadseregbe, a melynek végső rendezését az ő kimus- 
trálásukkal kellett eszközölnie. 72 A kozákokból rendes hadat 
akart csinálni és jövendőben készen, oktatva visszaadni. 73 
Kevés hasznát vehette annak a svéd csapatnak, a melylyel 
Potoczkíj Mihály kievi palatínus különben is a háború vége 
felé menekült hozzá. 

62 U. o. 1896. 776. Hadtört. Közi. 67 Arch. R. ír. 553., 111. 7., 34- 
1888. 19. 68 17 10 februárius 18. U. o. 34. 

6 3 1705 szeptember 7. Arch. R. i. 411. 69 Arch. R. ix. 706. 

64 1708 márczius 24. U. o. 11. 206. 7° U. o. viii. 190. 

*S Rákóczi Erol. 231. Tört. Tár, 1882. 71 1710 februárius 18. U. o. 111. 33. 

351. Thaly, Kalászok, 236. 7 2 1710 április 18. U. o. 111. 101., 238. 

66 1709 szeptember 23. Arch. R. ír. 73 U. o. rrr. 33. (Szentmártonkátáról, r7io. 

550. Máshol 9250 tallért említ. U. o. 11. 547. februárius 18.) 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



179 



A szekereseknek külön szekérmesterök volt, 74 de a szekeré- 
szét szintén a rendezetlen hadak közé tartozott. Ha a vármegyék 
lovas vagy ökrös szekerén küldtek élést a táborba, a katonák 
a lovakat többnyire ott fogták, a szarvasmarhát pedig vágónak 
hajtották el. 75 Pest vidékén a kuruczok a tizenkét esztendőnél 
idősebb fiúkat megeskették, hogy a császáriaknak nem fuvaroz- 
nak s intőjelül minden községben akasztófát állítottak fel. 76 
A fejedelem rossz néven vette, hogy a vármegyék nem szívesen 
adtak «forspontot», 77 de föl- 
háborodva utasította Sáros 
vármegyét, hogy a nemesi 
fölkelés czéljaira a szegény- 
ségtől kicsikart fuvart vissza- 
rendelje s a szegénységet 
kárpótolja. 78 A karabélyos 
ezred és más ezredek a sze- 
génységet terhelték s a se- 
reg mozgását akadályozták ; 
később a fejedelem intézke- 
dett, hogy az ezredek sze- 
kér nélkül, könnyű szerrel 
mozoghassanak. 79 Minden 

század mellett két füvellöszekér volt, kaszásokkal és béresekkel 
együtt. 80 Egész szekérparkja volt Munkácson, hol a marhákat 
vagyonos parasztemberek közt osztották szét tartásra és hasz- 
nálatra. 81 A palotás-ezred szekerei és podgyásza Sáros vámegyé- 
ben 30—40 faluban voltak elhelyezve; s a tiszteknek is feles 
számú szekereik voltak. 82 Nemcsak a fejedelem, hanem tisztjei 
is igen sok podgyászszal jártak, 85 a mi nagyon nehezítette a moz- 




72. JELLEGZETES KURL'CZ SANCZMUNKAK A SARKAD! 
VÁRBÓL. I. A SÁNCZ ÉS AZ ÖREGKAPU SZELVÉNYE. 



74 Arch. R. 1. 572. 

7 ; Vitnyédi Zsigmond mosonyi alispán 
levele 1704 márczius 12. U. o. 1. 120. 

7 6 Lamberg cs. biztos 1704 november. 
Hadtört. Közi. 1894. 552. 

77 1706 április 13. Arch. R. 1. 525. 



7 8 1706 szeptember 12. U. o. 1. 676. 

79 1709 deczember 10. Arch. R. ír. 586 — 8. 

80 171:0 máj. 5. U. o. in. 257. és máj. 11., 261. 

81 U. o. 11. 588. 

82 1710 januárius 2. U. o. 111. 330. 
8; 1710 februárius 12. U. o. 111. 24. 

23* 



i8o 



MARKI SÁNDOR 



gást. A palotások és karabélyosok javított szekereiből, a melyek 
az udvari biztos felügyelete alá tartoztak, a fejedelem utóbb 
prófont-szekereket akart csináltatni. 84 A sok képtelen szekerezés 
ellen az egri konvent egy ízben magának a fejedelemnek jelen- 
létében tiltakozott 8s s a fejedelem a jogtalan zsarolások ellen 
intézkedett is. 86 

A naszádosok a fölkelésből sem tűntek el teljesen. Vajdájuk 
Pap István volt, a karvai révkapitány. Olyan időben, a mikor 
Szegedre a császáriak Gmundenből hoztak hajókat, 87 Rákóczi a 
bányavárosokban rézhajót csináltatott, a melyet a Garamon 

eresztettek le a Dunára. 88 
A császáriak sarkas és egyéb 
hajóinak megsemmisítésére ta- 
raczkokat küldött s nem egyet 
iilllif lllW megtámadott és elfogott. 8 > A 

dunai hajók építése módját 
különösen Bottyán értette s 
fejszével maga is dolgozott 
rajtuk. 90 Nem egyszer fölverte 
a császáriak csajkás hajóit s neki magának is volt 22 hajója. 91 
Hellebrandt szintén mester volt a kompok, hajók, csolnakok 
összeszedésében. 92 Károlyi a nép lelkes közreműködésével szer- 
zett Erdélyben hajókat, a melyeket azután a nyári rekkenő 
hőségben kocsikon szállíttatott a Dunához ; 93 viszont Szemere 
László a víz alá sülyesztve rejtette el hajóit a czirkáló rácz csajkások 
elől. 94 Több ezrednél egyáltalán nem volt víziedény még a Duna 
mentén sem; 95 pedig molnáraival a fejedelem minduntalan készít- 




73. JELLEGZETES KURUCZ SANCZMUNKAK A SAR- 
KÁDI VARBÓL. II. A LÖVEGPADOK SZELVÉNYE 



84 1710 április 7. U. o. in. 90. 

85 1708 május 30. Rákóczi-tár, i. 130. 

86 Pj. 17 10 januárius 26. meghagyta, 
hogy Grudzsinszky vezérőrnagy szabadon 
bocsássa a jászoktól — nemesi jogaik 
sérelmével — lefoglalt szekereket és bar- 
mokat. Arch. R. in. 339. 

87 Gazdaságtört. Szemle, 1904. 102. 

88 !7°5 július 16. Arch. R. 1. 369. 



89 Arch. R. 1. 372., 575., 587. Simonyi, 
in. 131., 371., 374. 
9° Rákóczi eml. 129. 

9 1 1708 június 29. Arch. R. v. 670—1. 

92 Arch. R. 1. 108. 

9 3 Rákóczi eml. 278. 

94 Századok, 1879. 648. 

95 Rákóczi 1709 augusztus 10. Arch. R. 
11. 516. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



181 



tetett új hajókat, ladikokat a hadak átszállítására/' Bottyán pedig, 
ha deszkája, gerendája nem volt, a sövényből font s náddal 
töltött hajókat sem vetette meg. 97 

A műszaki csapatok többnyire az ácsok, a molnárok, bányá- 
szok, kővágók sorából kerültek ki s jobbadán franczia hadmér- 
nökök vezetése alatt állottak. Hidakat bámulatos ügyességgel 
és gyorsasággal tudtak készíteni s pl. Esztergom ostrománál is 
megmutatták ügyességüket az aknák készítésében. Az utászmun- 
kához valamennyire minden közkatonának kellett értenie, a mit 
főképpen a sánczok építésében bizo- 
nyítottak be. Munkájukat a sáncz- 
mesterek vezették. 98 Mérnököket 
ilyen helyekre a fejedelem nem igen 
küldött, mert «a mennyiben a kom- 
mendók elméjét ismeri, eo facto 
rossz volna, ha más építené»." A 
hadmérnököket főképen a várak 
építésénél foglalkoztatta. 

Hosszabb-rövidebb ideig össze- 
sen 147 kisebb-nagyobb vár és sáncz 

volt a kuruczok hatalmában ; de a háború színterén 26 mind- 
végig a császáriak kezében maradt. Néhány elfoglalt várat 
lerontatott, hogy őrízetökkel ne kelljen vesződnie ; ezek közé 
tartozott Szatmár, Léva, Likava. Hiszen egyik végzete volt 
hadjáratának, hogy a várak ostroma mindig aránytalanul sok 
idejébe került, mert sok lovasa volt, kevés gyalogja. 100 Erdélyben 
nem volt erőssége, a melyre támaszkodhatott volna, 101 mégsem 
engedte meg Norwald és Vissenacque ezredeinek, hogy Kolozs- 




74. JELLEGZETES KURUCZ SANCZMUNKAK A 
SARKADI VÁRBÓL. III. A KISKAPU SZEL- 
VÉNYE. 



9 6 Arch. R. 111. 440. 

97 U. o. 11. 289. A folyók átúszásánál 
nádkévéket is használtak. U. o. ni. 241. 
Rákóczi eml. 89. 

9 8 Arch. R. ni. 92., 450. 

99 1707 november 15. U. o. n. 140. 



kommendók véghezvigyék parancsolatit és 
szerencsésebbek legyenek Sennyeinél, 
Budainál, Tordainál és több szentjeinknél, 
a melyekből áll a sánczőrzők lithániája. 

100 Rákóczi eml. 97. 

101 U. o. 166—7. Csak Károlyi hadtestére 



Kívánja Károlyinak, hogy a sok aprólékos támaszkodhatott. 



182 



MARKI SÁNDOR 



vár falait kijavítsák. 102 Egyébként oly sokat költött a magáéból 
országos várak, különösen Érsekújvár, Kassa, Eger építésére, 
hogy a labancz udvari emberek szerint már ezért is megérde- 
melné az erdélyi fejedelemség czímét. 103 Kassát Le Maire, Mun- 
kácsot, Ungvárt, Ecsedet Damoiseaux, Nagybányát Pap Mihály 
tervei szerint építtette újra. St. Just különösen hídfő-erősségeket 
emelt, de terveiben Bottyán nem igen tudott megnyugodni. Károlyi 
szerint I04 a fejedelem Érsekújvárt úgy megépíttette, hogy akár- 
mely monarchiába is beleillenek s a német 
belé tehetné legnagyobb seregét. Máskülön- 
ben zsörtölődött a fejedelemmel, 105 hogy 
papiroson mindent eléje visznek, de a való- 
ságban semmi sincs meg : «másnak megyén a 
feje főzti belőle!» A nagykárolyi vár terve- 
zőjét, St ampát, maga a fejedelem is kor- 
holta, 106 hogy többet épített papiroson mint 
a földön; mert formális leczke a tervrajza, 
a hogy professzorok szokták elmagyarázni : 
miként lehetne a helységeket úgy megerősí- 
teni, hogy mindenütt védhetők legyenek? 
Mérnökileg is érdekes bírálatát azzal végezte, 
hogy az most a legjobb, a mi leghamarább 
elkészülhet. 1 - 07 De csak akkor erős a vár, — mondta máskor 108 — 
a midőn az oltalmazója elhiteti magával, hogy biztonságban van. 
Érsekújvár, Munkács, Ecsed, Kővár, Szolnok stb. építésének tervei 
és legapróbb részletei iránt is érdeklődött. Beniczky akárhányszor 
följegyzi naplójában, hogy ily tervezetek tanulmányozásával fog- 




75. JELLEGZETES KURUCZ 
SÁNCZMUNKÁK A SARKADI 
VÁRBÓL. — IV. VIGYÁZÓ- 
TORONY. 



1707 október 4. Károlyi-Oki. v. 



705- 



103 Századok, 1895. 775- Külön várépítési 
alapra csak később gondolt. «Már az 
evangéliumból tudjuk — írta 1708 április 
i3-ikán — hogy minekelőtte az ember 
építeni kezdjen, szükséges, hogy magának 
fundust csináljon, a melynek nagyságához 
mérje épületeit. » Arch. R. ír. 240. 



104 1705 augusztus 27. Éble, Károlyi 
Ferencz, 1. 47. 
ios 1705 október 4. Hadt. Közi. 1895.309. 

106 1710 május 25. Arch. R. 111. 269. 

107 Azért írta 1706 április 13-ikán is, 
hogy Belényesből nagy erősséget csinálni 
nincs időnk, kicsinyt és gyengét építeni 
haszontalan. U. o. 1. 523. 

108 U. o. n. 234. 



RÁKÓCZI FERENCZ 



l8 3 



lalkozott; de magát az építkezést is felülvizsgálta, s a helyszínén 
sok javítást, módosítást tett. Munkács nagyszerű megerősítésével 
várépítő feladatát befejezettnek tartotta. «Epíteni már keveset 
fogunk» írta akkor 109 — s egy hét múlva parancsot adott ki a 
jászberényi erőd építésére. 110 Érsekújvár" 1 és Munkács II2 várai- 
nak őrsége számára kiadott szabályzatai — de főkép az utób- 




76. BOTTYÁN VÁRA. 

biak — megérdemlik, hogy a hadtörténetírók részletesen fog- 
lalkozzanak velők. 

A sánczokat, földvárakat (Karva, Imsód, Bottyánvára, 
Sarkad stb.) jobbadán magyarok építették, ősmagyar módon. 
Mikor a karvai sánczok ellen kifogásokat tettek, a fejedelem nem 
tudta elképzelni, 115 milyeneket építsenek ezután, hogy minden 
ember elméje megnyugodjék benne. Az ő korával a régi magyar 
sánczépítés is megszűnt s így nagyon is itt az ideje, hogy az 



•09 Arch. R. in. 51, 
no U. o. in. 55. 
"i U. o. 1. 547-8. 



112 U. o. in. 572-590. 

113 U. o. vir. 213. (1706. július 16. Ber- 
csényihez.) 



184 MÁRKI SÁNDOR 

erődítésnek ezt a két század óta pihenő módját a hadtörténet- 
írók szintén figyelmökre méltassák." 4 

Az élelmezési csapatok csak részben voltak szervezve. A had 
és tartományi biztosok a kincstári javakat nagyobbrészt bérbe 
adták s az árendások húzták, vonták a szegénységet. 1 IJ A had- 
biztosság részéről beadott sérelmeket az országgyűlés utóbb a 
regulamentumban orvosolta. 116 Egy svadronyhoz 3, egy gyalog- 
századhoz 2 prófont-szekeret rendelt II7 s megállapította, hogy a 
tábori pékek és mészárosok hetenkint mennyi húsról és jól sült 
prófontról gondoskodjanak. Téli szálláson a gazda sütött húst és 
kenyeret. 118 De már régebben is adott ki a fejedelem szabály- 
zatot a hadak élelmezéséről. 119 Sütőteknőkkel, lapátokkal, vakaró- 
késekkel, szénvonókkal stb. a csapatok is el voltak látva 120 s a 
<cproviánt-kemenczék» körül ahhoz értő emberek forgolódtak. 121 
Tárháznak (néha templomokban, vermekben) legalább minden 
napi járóföldön kellett lennie. Az élelmezési biztosok közt sok 
járatlan, gondatlan és csaló akadt; 122 de az ilyeneket a fejede- 
lem vasraveretéssel fenyegette. 123 Tudta, hogy Bercsényinek van 
parancsolata kenyér iránt a biztoshoz és hogy van biztosa; de 
— úgymond — abban nem biztos, lesz-e kenyér? Szerette volna, 
hogy harmad-, negyednapra is előre gondoskodjanak kenyérről ; 
de félt, hogy «ez a nagy regularitású commissariatus megfogyat- 
koztatja a hadat s ebből nagy kár származik)). 124 Ugyanakkor 
a durván őrölt gabonakenyér Herbeville császári hadában 
betegségeket okozott. 125 Volt eset, pl. Ugocsában, hogy a 
szegénység s kétségtelenül a katonaság is, «idegen ételnek 
nemeire, úgymint mogyorófa-barka és tengeri kocsány-kenyérre 

I1[ 4 A sánczokról most ír egy nagy 120 Arch. R. 1. 312. 

munkát Soós Elemér honvédezredes úr, ki I2 i U. o. 1. 214. 

kéziratából több rajzot volt szíves áten- 122 Rákóczi eml. 216 — 7., 2 7 2 - 

gedni könyvem számára. 123 Károlyi Sándorhoz. 1705 október 1. 

1 1 5 Arch. R. ix. 445. Arch. R. 1. 427. 

116 1707 június 15. Rákóczi-tár, 1. 15. 124 Bercsényihez Mocsonokról, 1705 július 

117 Századok, 1895. 855. 31. Arch. R. 1. 383. 

118 U. o. 922., 925. 125 Rákóczi eml. 158.; de bevallja, hogy 
1 L 9 Pl. 1704 februárius 15. Hornyik, ugyanakkor Egregynél az ő hadának sem 

ív. 282. volt elég kenyere. 



II. KÁKÓCZI FERENCZ 



185 



szorult és úgy tengette magát)). 1 10 A fejedelem saját uradal- 
maiban « szaporasággal» süttette a kenyeret a hadak szá- 
mára, egyébként pedig azt tartotta, hogy «a kenyérbeli szük- 
ség mindeneknek mestere lévén, magában is szab regulát. » li 




77. K.URUCZ KONYHA. 



Az egészségügyi csapatok szervezését Rákóczi már a harma- 
dik esztendőben megkezdte. Különösen a zsibói csatában bosz- 
szankodva látta, hogy a sebesültek hazavánszorogtak s inkább 
gyógyíttatták magukat otthon kuruzsló vénasszonyokkal, 128 mint a 



i2<> Ugocsa Rákóczihoz a szirmai gyűlés- 
ből 1709 márczius 20. Tört. Tár, 1901. 
408. Több adat a Károlyi-levéltárban. 

127 1707 október 15. Arch. R. ír. 115. 

128 Sőt 1707-ben Orosz Pál tábornok is 
egy érmelléki «boszorkány«-ra bízta 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



magát. Századok, 1895. 719. De Maros- 
falván (Léva mellett) magasztaltak egy 
asszonyt, ki 1708-ig « Isten nevében » hat- 
vannál több sebesültet gyógyított meg. 
Arch. R. vi. 150. Az ápolás általában 
magánházakban történt. 

24 



l86 MÁRKI SÁNDOR 

táborban katonaorvosokkal. Ennek következtében sokan elnyo- 
morodtak. A fejedelem tehát azokat, a kik idején visszajöttek, 
meg is jutalmazta. 129 A sebesültek számára eleintén a városoktól 
kért kölcsön borbélyokat , I3 ° vagy pedig olyan városokban helyezte 
el őket, hol több orvos és borbély lakott ; pl. Debreczenben, hol 
1704 tavaszán minden ház tele volt sebesülttel, 131 1707-ben 
Szombathelyen, 132 1708-ban Lőcsén: és Egerben, 133 1710-ben 
Miskolczon stb. 134 A dunántúli megyék panaszkodtak is, 135 hogy 
a mely helységben borbély van, annak a szomszéd falvakkal 
együtt a sebesek tartása miatt sok baja akad, mert a betegek 
ételben, italban válogatnak, a mellettök levő egészségesek pedig 
képtelenül terhelik a községeket. Ennek elkerülése végett a feje- 
delem intézkedett, hogy minden ezredben legyen 2 — 3 borbély, 136 
a kiket az ezred pénztárából fizettetett. Nagyobb és sürgősebb 
munka idején külön is megjutalmazta őket, hogy «jobb kedvök 
legyen !» 137 Többször a szükséges orvosságok árát is a magáéból 
fizette ki s megtörtént, hogy ezeket saját négy lovas hintaján 
küldte a sebesültek után. 138 A kuruczok az ellenséggel szemben 
sem szívtelenkedtek ; pl. a trencséni várba szorult labanczoknak 
megengedték, hogy a kurucz kézben levő trencséni jezsuita patiká- 
ból gyógyszereket kapjanak. 139 A fejedelem 1705 tavaszán a kato- 
nák hópénzéből való csekély levonásokkal állította fel az első 
katonai kórházakat Kassán, Beszterczén, Debreczenben, Pápán és 
Gyöngyösön. 140 Később Szirmay István több elkobzott jószágának 
jövedelmét fordította a sebesültek ispotályainak költségére. 141 
Ezek meg is énekelték 142 a gyöngyösi tábori kórházat: 

129 Rákóczi eml. 163. 137 U. o. 345 — 6., 408., 454. 

J 3o A debreczeniek ezeket 1703 november *?8 1710 februárius 11. U. o. 345 — 6. 

23-ikán már visszakérték. Arch. R. 1. 247. l >9 1704 márcz. 29— 31. Tört. Tár, 1896., 7. 

131 Arch. R. 1. 214. 140 Arch. R. ív. 350., 439. 

J 3 2 Századok, 1880. 33. 14 1 1709 június 9. és 1710 július 22. U. o. 

135 Századok, 1872. 593. Thaly, Adalékok, 11, 482. és 111. 454. A költségeket emelte, 
11. 190. hogy az orvosságokat többnyire Danczká- 

134 Arch. R. in. 357. ból hozatta. 

1 3 S i7o8januárius 15. Tört. Tár, 1899., 230. 142 Erdélyi János, Népdalok és Mondák, 

13 6 Megfogyott ezredekben kettőt is 11. 273. Korát kimutatta Thaly, Adalékok, 
elégnek tartott. Arch. R. 111. 537. 11. 189. 



II. RÁKÓCZI PERENCZ 187 

ec Körtefa, körtefa, gyöngyössi körtefa: 
A szegény katona megpihen alatta ; 
Karddal szántja földjét, vérrel boronálja, 
Mégis ő felségét igazán szolgálj a. » 

Szolgálhatta is azt a felségesen gondolkodó Rákóczit, a ki 
megírta, 14 ' hogy «a tisztben nemcsak vitézség, de több ész is 
kívántatik; mert hogy Bagosi László a sebeseit és szekereit 
elhozta, azzal én előttem nagyobb vitézségének jelét mutatta 
meg, mintha személyében húsz németet ölt volna. Dispositióit, 
a melyek ehhez kívántattak, oly szoros állapotban helyesen 
folytatta, azzal egész bátorságát mutatta ». 



IX. 
A HADVEZÉREK. 

hadsereg élén a fejedelem állt, a ki eleintén vitézül 
részt vett a csatákban, azonban a pudmericzi nap 
(1705 augusztus 11-ike) óta tisztjei «harczolni nem enged- 
ték)). 1 Három álló esztendeig (a trencséni csatáig) mérsékelte 
is magát, de akkor « átlátta, hogy hazánk közszolgalatja nem 
engedi annyira való elvonását a hadmüveletek személye szerint 
való folytatásában, a mint némelyek javallják)), 2 s attól kezdve 
megint nem kímélte élete biztonságát. 3 1705 szeptember 18-ikán 
ö lett a szövetkezett rendek vezérlő fejedelme s ezzel a had- 
sereg feje. A jelszót (parolát) mindig ő adta ki cábornokainak ; 
szokás szerint először Bercsényi főtábornoknak s Vay udvari 
főkapitánynak súgta meg, ezek tovább adták a jelenlevő tábor- 
nokoknak. 4 A tábori főstrázsamester a fejedelem tábora előtt 
hasonló módon tudta meg a jelszót az udvari főkapitány- 

•43 1760 szeptember 4. Arch. R. ír. 534. 3 Pl. utóbb 1710-ben a betegeskedő 

1 Rákóczi 1705 augusztus 18. Arch. R. Bercsényi helyett Károlyi és Esterházy 

I. 394. V. 0. e könyvben 1. 427. Antal tábornagyokkal személyesen vezette 

- Rákóczi 1708 szeptember 14. Arch. R. a hadjáratot. Hadtört. Közi. 1850., 409- 

II. 324. 4 Rákóczi eml. 183. 

24* 




i88 



MARKI SÁNDOR 



tói. 5 A főhadiszállást is mindig a fejedelmi kornyéta (czímeres 
zászló) jelezte a fejedelem audiencziás sátorán. 6 

Fötábornoknak (generalissimusnak) a szécsényi országgyűlés 
óta Bercsényit tekintették, de ezt a tábornokok egy része, 
pl. Forgách, nem ösmerte el jogosnak. 7 A fejedelem is csak 
1706-ban, mint már egyúttal érsekújvári főkapitányt tette meg 
fővezérnek. 8 A bécsiek gúnyosan magyar Cromwellnek nevez- 
ték. 9 1707-ben a rendek őt vá- 
lasztották meg a fejedelem hely- 
tartójának, 10 de a küzdelem vége 
felé inkább külföldi követségbe 
küldte, csakhogy tervezett had- 
járatában «tétovázó szellemével, 
gyakori betegségeivel s egyéb 
alkalmatlanságaival terhére ne 
legyen)). 11 

Bercsényi elmenetelével, ahogy 
maga a fejedelem írta, 12 a fejede- 
lem után Károlyi Sándor báróra 
esett «a dolognak a terhe». 
Károlyi n kívül Esterházy Antal 
és Forgách Simon grófok vol- 
tak a fejedelem tábornagyai. 
Esterházyt a történelem vitéz, 
de nem valami önálló vezérnek, 15 tábori könyve 14 lelkes katonának 
bizonyítja. A fejedelem szerint azonban tudatlan és határozatlan 
volt. 15 Ahogy máshol mondja, Károlyi jól s helyesen gondol- 
kozik Esterházy kezéről, lábáról; csak a Hanczerli, Franczerli, 




78. LOVAS KAPITÁNY A GRÓF BETHLEN-FÉLE 
SZFKRŐL. 



5 Hadtört. Közi. 1895. 300. 

6 Arch. R. 111. 258. 

7 Rákóczi eml. 183. 

8 U. o. 183., 201. 

9 Horváth Czirill,M.Irodalomtört. 1.654. 
'o Rákóczi eml. 227. 

11 U. o. 282. 

12 1710 november 15. Arch. R. 111. 191. 



Jellemzése Márki, Rákóczi, 1. 295—6. Éble, 
Károlyi Ferencz, 1. 1—4. s több helyütt. 

13 Hadtört. Közi. 1888. 22. 

14 Kiadta Thaly Kálmán, 1901. 8r. XVIII. 
és 1032. lapon a két Esterházy életrajzá- 
val együtt. A hadjárat történetéfe nézve 
nagybecsű gyűjtemény. 

15 Rákóczi eml. 137 — 8. 



II. RÁKÓCZI FERKNCZ 1 89 

Speranczerli ne tegyen kárt a fejében ; «mert az bizonyos, hogy 
a rémítő és magában indulni szokott híreknek hitelt ad.» ,6 
«£gész hadunk nem volna neki elég». 17 Elelvesztette a tramon- 
tánát és gyermek-tanácson indult ; de hát «csak az idő füstöl- 
getheti ki a ködös párákat az emberek fejéből)). 1 8 Később Ester- 
házy szerette magát főgenerálisnak írni, holott a generalissimus 
czím csak Bercsényit illette meg. «Ha már ő a fő - - írta Ber- 
csényi a fejedelemhez 19 — örömest tudnám, én már mi vagyok ?» 
Forgách teljesen elméleti ember volt. A Dunántúl s Erdélyben 
nem állotta meg a helyét. Erről a tündérországról, ahogy halló- 



<**) ^ / 




79. GRÓF BARKOCZY FERENCZ KAROLYIHOZ. 

(Károlyi-levéltár.) 

más után nevezte, Károlyi Sándortól kért felvilágosítást, katonai 
és polgári tekintetben hogyan kormányozza. 20 Mindenesetre 
tanúit, képzett, vitéz katona, elösmert taktikus, de népszerűtlen, 
a kiben katonái sohasem bíztak igazán. Rákóczi sem szerette, 
korán terhére vált, de nagy hasznát vette a hadak szervezésé- 
ben. 21 Remélte, hogy «szép hadi tapasztalatai következtében az 
óránkint változó körülmények szerint fog idővel és alkalmatos- 
sággal úgy élni, hogy rövid idő alatt hasznos fáradságai által 
tett hadimüködésének hasznát fogja közügyünk tapasztalni)). 22 

16 1707 október 24. Arch. R. n. 116. ~o 1704 augusztus 5. Károlyi Oki. v. 103. 

17 1708 februárius 6. U. o. ír. 165. 2I Rákóczi eml. iái., 172., 177., 181. 

18 1709 július 27. U. o. ír. 508. 22 1706 április 2. Arch. R. 1. 506. 
! 9 1710 július 12. U. o. vi. 553. 2 5 1710 februárius 20. U. o. ni. a' 



I90 MÁRKI SÁNDOR 

Engedetlensége miatt végre is kénytelen volt elfogatni s «illetlen 
petyegéseiért» 23 még fogságában is megfenyegetni. 24 De bizo- 
nyára tévedett Esterházy Antal, ki szerint a rendes hadak 
Forgáchot káplárságra sem ítélték elégségesnek 25 s később a 
tábornagy szemrehányást tett a fejedelemnek, hogy hisz minden 
szónak, a mely őt vádolja. 26 A negyedik tábornagy idősb gróf 
Barkóczy Ferencz (f 1709.) vitéz katona volt, a ki már Rákóczi 
öregapja korában szolgált, de vezényelni nem tudott. 27 Mind- 
amellett a fejedelem olyan tekintélyt adott neki, hogy «a mit a 
haza szolgálatában jónak és hasznosnak ítél, azt elkövethesse)). 28 

Tábornagyi rangja volt báró Vay Ádám udvari főkapitány- 
nak is. Vay a fejedelem udvarában az első személy, 28 a legböl- 
csebb magyar. 30 A fejedelem szerint haragudtak rá sokan, a 
kiknek délutánonkint általában ki szokta mondani gondolatait. 51 
Mint hű szolgát, a legnagyobb kincsnek tartotta. 32 Maga mellett 
látta a nagyszombati, majd a trencséni végzetes csatákban. 53 
Önálló katonai feladatokkal is megbízta; pl. mikor neki adta át 
Esterházy Dániel hadait, 34 majd a munkácsi várparancsnoksá- 
got. 35 A legfontosabb államügyekben az elsők közt kérte ki 
tanácsát. Vay mint politikai író is megmutatta, hogy ezt a 
kitüntetést a legnagyobb mértékben megérdemelte. 

Tábornagyok álltak az öt főkapitányság élén. A fejedelem 
az érseknjvárit a fővezérnek, Bercsényinek adta. Az alsómagy (ír- 
országit (a győri és kanizsai egyesítésével) Esterházy Antalnak. 
A kassait (mely a felsőmagyarországi 13 vármegyére terjedt 
ki) Forgách Simonnak. A szolnokit idősb gróf Barkóczy 
Ferencznek. A tiszántúlit (szatmárit) Károlyinak. Hatodiknak 
Erdélyt lehetne mondani Pekrivel. Minden tábornagy-főkapitányt 

24 Pöre és mentsége. Hadtört. Közi. 50 Századok, 1870., 2. Rákóczi önéletr. 

1891. 433-461. 120-1 

2 5 1706 deczember 12. Arch. R. v. 341. 3 1 1708 április 11. Arch. R. 11. 236. 

26 1712 szeptember 7. U. o. vrr. 235. 32 171 1 februárius 18. U. o. nr. 593. 

2 7 Rákóczi eml. 201. Károlyi önéletírása, 11. 295. 

28 Rákóczi, 1705 decz. 30. Arch. R. 1. 440. 5 5 Rákóczi eml. 118., 246. 

7 9 Főkapitányi utasítása. Tört. Tár, 3 4 1705 június 23. után. Arch. R. r. 354. 

1880., 571—6. 3 5 1711-ben. Rákóczi eml. 294. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ igi 

altábornagy i rangú kapitány helyettesített. 56 Rendelkezésük re 
állott egy-egy tartományi föhadbiztos> n ki a tarhazakról, élel- 
mezésről gondoskodott; alattuk álltak a pénztárnokok s a ruhá- 
zati biztosok. Minden tábornagy mellett volt hadbíró, a ki a 
becsukott vagy elfogott katonák és tisztek ügyeit intézte. 38 

Altábornagyi rangot gróf Csáky Mihály és gróf Esterházy 
Dániel nyertek. Amarról egykor megírta a fejedelem, hogy «ha 
csak így viseli magát, idején visszaküldi inkább, mintsem bajos- 
kodjék vele». 39 Azonban Csáky kiment vele Rodostóba is és 
1757 deczember 7-ikén 81 esztendős korában mint Rákóczi utolsó 
generálisa halt meg. 40 Esterházy Dánielt a fejedelem könnyen 
zavarba jövőnek tartotta, a kiben ennek következtében nem-igen 
bízott; 41 gyöngeséget látott benne, hogy mindent a haditanács 
alapján tesz; 42 s összeférhetetlenségről vádolta. 45 

Tábornok volt Andrássy György, a nagyszombati és pudmericzi 
hős. Iszákossága miatt Bercsényi korcsma-generálisnak hítta. 44 
A fejedelem szerint is 45 szeles, részeges indulatú, csak őrjára- 
tokra való; de hát hiába büntetnék azt, kinek Isten a tanulásra 
észt nem adott. Szívesebben látta maga körül az udvarban 
mint a táborban. Dicsérte 46 igaz hazafiúskodását, követésre 



5 6 Rákóczi eml. 201. Arch. R. 1. 484., másik a nélkül maradt (pl. Buday ezredes, 

vir. 215. mikor Kajdy István a fejedelemhez utazott. 

J7 Pl. Darvas Ferencz (a kiről azt írja U. o. 1. 301.) A hadbírák közt többször emle- 

Bercsényi a fejedelemnek, hogy «ha getik Kajdy Istvánt, Farkas Mihályt, Hor- 

malom volna a szája, elgyőzné Újvárt vát Györgyöt, Palugyayt, Szentiványi Ra- 

prófonttal, de sületlen maradna a lisztjei. faelt, Kajali Pált, Grassalkovics Jánost. 

Arch. R. vi. 142.); továbbá Palkovich 39 1710 januárius Arch. R. 111. 3. Egy 1709 

Ferencz, Szentgyörgyi Horváth Zsigmond, évi névtelen levél szerint, könnyen elveszt- 

gr. Csáky István, Gyulai Ferencz, Eötvös jük egész hazánkat ha Csáky-féle parancsno- 

Miklós, Gellén Gergely, Lipóczi Keczer kok alatt hadakozunk. Tört. Tár, 1908. 429. 

Sándor szenátor, Beniczky Mátyás, Lónyay 40 Mikes levelei 1757 deczember 29. 

Ferencz, Utz Ferencz. Erdélyben Száva 41 1705 június 23. Arch. R. 1. 353. 

Mihály (Tört. Tár, 1906. 45.) A fejedelem 42 U. o. 1. 355. 

méltán mondta (1704 november 13. Hor- 45 1710 július 7. U. o. :n. 129. 

nyik, ív. 336.), hogy a commissariátus is 44 Arch R. x. 2. 

a jó rend és regula ereje és éltetője. 45 1708 október 29. Arch R. ír. 363 — 4. 

Azonban a császári kor hadbiztosait hár- Részegessége miatt már 1705 szeptember 

piáknak nevezte. (Önéletr. 72.) 8-ikán megrótta. U. o. 1. 409. 

5 S Minden ezrednek külön hadbirája volt 4 6 1710 május 1. és augusztus 1. Arch. 

(Arch. R. 1. 519.1, de megesett, hogy egyik- R. 111. 417., 475. 



192 MÁRKI SÁNDOR 

méltó hűséges magaviseletét s nem kételkedett «hazájához való 
tökéletes szeretetében való magagyakorlásáról ». — Andrássy 
István egy ízben (1706 őszén) Alsómagyarország főparancsnoka 
volt, de gyönge vezér. 47 Forgáchot ő nevezte először árulónak 48 ; 
később a fejedelem őt nevezte annak. 49 — Bagossy Pál, az ivreai 
hős, 1707 szeptemberében állott át Rákóczihoz, a ki azonnal vezér- 
örnagygyá tette. Becsülte a gyalogságot, értett vezetéséhez, látott 
rendszeres ostromokat, ütközeteket s Károlyit lassankint felvilágo- 
sította a hadviselésről. 50 BerthótiFerencz szenátor, Forgách elfoga- 
tása után kassai helyettes főkapitány, régimódi, hű és eszes katona, 
ki I. Lipóttól már 1689-ben vitézségi érmet kapott. 51 Testvére 
Berthóti István, szintén régi katona, 1707—10. közt érsekújvári 




80. BERTHÓTI ISTVÁN NÉVALÁÍRÁSA. 

parancsnok. Páratlanul megbízhatónak, ügyes vezérnek tartották ; 
pe lábbaja helyhez kötötte. Bercsényi azt mondta róla, hogy ha 
lábat lehetne cserélni, nem egy nyalkának srófolná ki a lábát. 52 
Bottyán János volt a legnépszerűbb tábornok, a kire katonái 
rajongással tekintettek. Vay a fejedelemnek azt írta róla, hogy 
olyan engedelmes iránta, mint egy közönséges kapitány : csak 
tudnának vele bánni s néha el is szenvedni egyet-mást! Igaz, 
néha kemény, de erre elég okot adnak. 53 Katonái Bottyán apánk- 
nak, öreg apónak, Jóltevő Jánosnak, 54 a fejedelem tigris apánk- 
nak nevezte. 55 Azonban elhamarkodó természetűnek tartotta. 



47 Thaly jegyzete, Rákóczi eml. 234. 5 2 1706 márczius 25. Arch. R. v. 66. 

48 U. o. 92. 5 3 Vay a fejedelemhez 1705 május 17. 

49 17 10 február 23 — 24. Arch. 111. 48., 50. U. o. ix. 188. 

50 Rákóczi eml. 270. 5 4 Századok, 1879. 280. 

51 Élete és hagyatéka. Hadtört. Közi. 5 5 1706 április 17. Arch. R. 1. 527. 
1896. 141 — 160. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 193 

«Nincs kétségem benne — írta egyik hadivállalatáról > r ' — lesz 
Műbele Balázs: csak lovat adjon az Isten » ! Eszében, megfon- 
toltságában nem bízott. 57 Egyszerű ember volt az ő szemében, 
a ki nehéz teher neki ; a vak, elszánt ábrázatú embernek, a ki 
emlékiratokkal gyötörte, nem győzött eleget prédikálni. ;S Kato- 




81. BOTTYÁN JÁNOS HÁZA LÉVÁN. 



nai jelentősége kétségtelen,' 9 de hírneves dunántúli hadjáratait 
emlékirataiban a fejedelem alig említi ; néha még a nevét is 
elhallgatta, vagy nem adta meg neki a megillető czímet. 60 Nem 



> 6 1706 július 30. U. o. 1. 576. 

5 7 1706 szeptember 21. U. o. r. 626. 

5 S 1708 szeptember 29. U. o. ír. 347. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



Ezt bőven fejtegette Thaly Bottyán 
életében és Századok, 1879. 280. 
60 Rákóczi eml. 171., 234., 240. 



194 MÁRKI SÁNDOR 

kételkedett hazafiúi kötelességérzetében, 61 «szíves indulatában)), 
de nem titkolta, hogy a vezetésben sok zavart szokott okozni. 62 
Egyszer bosszúsan «ő vakságának)) nevezte, 63 a kinek mind esze, 
mind szeme vak lesz olyan földön, a hol sohasem volt. 64 Csak 
«vízi eszét», a vizek védelmében való ügyességét ösmerte el. 6s 
Bezerédj Imre 1706 július 19-ikén lett brigadéros, 1708 
augusztus 9-ikén vezérőrnagy. 66 Édes hazája mellett való dicsé- 
retes cselekedetei hírével Európában egész tartományokat betöl- 
tött; a hadjáratban egymaga 72 tisztet vágott le s azért magyar 
Herkulesnek nevezték. 67 A fejedelem szerint is megérdemelte a 
jó tiszt nevet ; 68 mégis mint árulót kellett kivégeztetnie. — Buday 
István bihari főispán, 69 a hajdúk főkapitánya, főképpen mint a 
szatmári ostromzár parancsnoka 7 ° és mint a szeredi csata egyik 
hőse tűnt ki. 71 Gróf Csáky István szenátor a pudmericzi csatában 
a legválságosabb pillanatban vallotta be a fejedelemnek, hogy 
a gyalogság vezetéséhez nem ért. 72 Ebeczky István a nagy- 
szombati, pudmericzi, majd a stomfai, trencséni csatákban s 
Ungvár védelmében vitézkedett. 73 Gróf Forgách György vezér- 
őrnagynak nem jutott jelentősebb feladat. Deregnyei Galambos 
Ferencz vezérőrnagy mint szenátor többnyire a fejedelem köze- 
lében tartózkodott. Gyiirky Pál helyén volt az idegen lovasság 
élén, de, a fejedelem szerint, nem értett a gyalogsághoz ; 74 
"kételkedett" ügyünk boldogulásában s azért nem juthata az Ígéret 
földjére))! 75 Gróf Mikes Mihály nagy tekintetben állt a széke- 
lyeknél, a kiknek grófja volt; de könnyű és hiszékeny elméje 
miatt Pekri úgy forgatta, ahogy neki tetszett. 76 Nagyszeghy 

6 i 1709 július 13. Arch. R. ix. 699., 711. 7 1 Rákóczi eml. 136. 

62 1709 június 19. U. o. 11. 487. 7 2 U. o. 143. 

6 3 1709 június 4. U. o. 11. 478. 7 3 Rákóczi eml. 114., 117., 140., 239., 250., 

6 4 1709 április 14. U. o. 11. 467. 295. Bercsényi még 1709 június 14-ikén 

t>5 1709 július 15. U. o. 11. 500. is kétségbevonta tábornoki rangját. Arch. 

<>6 Arch. R. 1. 567., 11. 313. R. vni. 62. 

67 Rákóczi-tár, 1. 177 — 8. 74 Rákóczi eml. 185. Arch. R. 11. 70. 

6 8 1708 április 6. Arch. R. 11. 230. 7 5 Rákóczi 1710 június 7. U. o. 111. 119. 

6 9 U. o. 1. 281. 76 Rákóczi eml. 206. 1708 után ö volt a 

70 Mint ilyenhez, a fejedelem 39 levelet Moldvába szorult bujdosók feje, residense 
irt. Arch. R. 1. 73-78. pedig utóbb Dániel Péter. Arch. R. 111. 488. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



95 



«csak a panaszaiból vette észre, hogy él, nem a próbáiból, « 
mert leveleiben nem látott egyebet kinyomásnál vagy verésnél. 
Eleget unszolta, de látta, hogy kevés kedve van az újításhoz ; 
nem tudta, ilyen volt-e azelőtt, vagy csak most lett ilyen, de 
felettébb hanyagnak találta." 8 Bercsényi kezdetben rendkívül 
dicsérte Rákóczi előtt, 79 a ki azonban úgy hitte, hogy ő minden- 
kinél jobban ösmeri ; a mint mondja, egyszer olyan levelet írt 
neki, hogy ha nem ismerné, ki írta, keserves lenne a válasza. 8 " 
Azt valóban nem tűrte, hogy «csekély állapotát» szemen 
hányják, katonái előtt megmocskolják, becsületében sértsék. 8 ' 
Báró Palocsay György ezredes Prágából 30 huszárral szökött 
haza Rákóczihoz. 
Csak a háború vége 
felé, 1710-ben lett 
tábornok a vitéz, 
jó verselő ember. 1 
A fejedelem szerint 
katonái benne, mint 

parancsnokban, nem igen bíztak, de hazaszeretetében kétel- 
kedni nem lehetett. 84 Gróf Pekri Lörinczet a fejedelem csak 
nagynehezen vette át a császáriaktól, a kiknek kedvéért «vásárra 
vitte hitét,» hogy náluk katholikus, nála pedig megint kálvi- 
nista legyen. 85 Bizalmatlanságát Bercsényi is szította, 86 pedig 
rokonságban álltak; politikai magatartása miatt a fejedelem 
valóban idegenkedett tőle s kétszínű, fondorkodó embernek tar- 
totta. 8 " Pedig lelke üdvösségén kívül Pekri semmit sem kívánt 
úgy, mint a fejedelem boldogulását, hogy «azt a kegyetlen vas- 
igát a szegény magyar nemzet nyakáról levenné)) ; s őt nem- 



DZ. 

ett )j <)Jéj "osí jdJWJ Á 




82. BOTTYÁN NÉVALÁÍRÁSA. 



7 7 1706 május 25. Arch. i. 549. 
; B 1706 április 21. U. o. 1. 534. 

79 1704 április 26. U. o. ív. 20. 

80 1709 április 19. U. o. 11. 471. 

s ' Sennyei Istvánhoz írt kemény levele 
1704 januárius 3-án. U. o. 1. 273 — 4. 

82 Ezt 1710 deczember 29-ikén Rákóczi 
is kiemeli. Arch. R. in. 327. 



85 Életrajza Századok, 1873. 173. 

s t 1708 januárius 6. és 1710 deczember 
29. Arch. R. ír. 276., ni. 327. 

• s í Rákóczi eml. 81. 

N 1704 május 26. Arch. R. ív. (9. 

s 7 Rákóczi eml. 101. Pekri életrajza 
Szádeczkytől, (Gróf Pekri Löríncz levél- 
tára,) Századok, 1908. 305 — 311. 

25* 



196 MÁRKI SÁNDOR 

Gábor neve a görögkeletiek vallási küzdelmeiből lett ösmeretes. 
A magyarok Érsekújvár hős védelme miatt tisztelték. Csicseri 
Orosz Pál Erdélyben, majd a Tiszántúl harczolt. A fejedelem 
csak Moldváig és a tengerek széléig, hanem ha bujdosásra jutna, 
a világ túlsó széléig is elkísérné. 88 Ebben bízva, a fejedelem 
erdélyi fővezérré tette; azonban első sikertelen kísérletei után 
észrevette, hogy mások gyöngének tartják. 89 Szemére vetette, 
hogy nem ért a gyalogság vezetéséhez, nem hallgat más kato- 
nák tanácsára, szánandó mozdulatokat tesz. 90 Thököly hadako- 
zásában sem lehetett rosszabb rendtartás az övénél ; táborozása, 
járása felfordult eszeveszettség; 91 az ellenség az ő rossz maga- 
viselete és rendelkezései miatt ment be Erdélybe 92 stb. Némileg 




. PETROCZI ISTVÁN NÉVALÁÍRÁSA. 



megnyugtatta, mikor értesült, hogy «a maga partjain kívül kiter- 
jedt elméjének árvize megtérni kezdett» ; 95 de megrótta hanyag 
levelezéséért, melyből a fejedelem szolgálatának és az ország javá- 
nak fogyatkozása következhetnék. Intette, ne hirtelenkedjék beszé- 
dében ; ne fenyegetőzzék kibujdosással ; ha panasza van, egyene- 
sen hozzá forduljon. « Mindezt atyai intésének vegye s dolgait úgy 
kormányozza, hogy az eddig nyert hírének, nevének gyarapítá- 
sára ösztönt adjon és maga dicséretes cselekedeteinek s hasznos 
szolgálatainak jutalmát tőle s hazájától elvehesse». 94 Hiszen ellene 
«a maga nyelvénél egyéb nem áskáb. 95 Nemcsak- a fejedelem, 96 
hanem a labanczság 97 is zsákmányra törekvőnek ismerte. 



88 1706 februárius 6-iki és november 5-iki 9 5 Károlyi Sándorhoz, 1707 október 15. 
levelei. Antalffy, Petröczy Katalin, 116. U. o. 11. 115. 

89 Rákóczi eml. 206. 94 1707 október 27. U. o. 11. 119. 

90 U. o. 233., 250. 9S 1707 november 1. U. o. 11. 122. 

9 1 1707 november 15. Arch. 11. 138. 9 6 1707 november 15. U. o. 11. 138. 

9 2 1708 februárius 3. U. o. 11. 161. 97 Cserei, Hist. 415. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 197 

Báró Petröczi István Bukarestben 1703 november 29-ikén 
Bukarestből már késznek mutatkozott hazajönni, «ha bízhatik 
Rákóczi uram dolgaihoz». 9S A vén kurucz haza is jött és eleinte 

a csatatéren, 1708-tól pedig mint szenátor szolgálta a fejedel- 
met. 1712-ben férfiágon sírba vitte családját. Báró Sennyei 
István a háború kezdetén legtöbbet értett a hadakozáshoz." 
1706-ban az új kormánytanácsnak, majd a szövetséges rendek- 
nek kanczellárja lett. 100 Nehezen vált meg katonáitól, de a feje- 
delem szerint, 101 «úgy sem illik a mankó s pálcza, a kalamáris 
és penna a kardhoz» ! Áldotta igaz magyarságáért, vele való 
jótéteményeiért; 102 hiszen ügyünk igazságáért lelkesedve sok- 
szor látta könybelábadni, majd fölragyogni a szemét! 105 Gróf 
Teleki Mihálynak, mint belső tanácsúrnak, tábornoki rangja 
volt. 104 A fejedelem aggódott, hogy mint erdélyi tanácsurat 
hadi szolgálatra alkalmazza, mert teljes hadi fegyelem alá 
nem vethette, a mennyiben az ország alkotmánya értelmé- 
ben a kormány rendelte melléje. 105 Határozottan tudtára is 
adta, hogy nem hadi, hanem politikai kérdésekben akar élni 
tanácsaival. 106 Pedig ebben a részben is nyugodt lehetett, 
mert nem kívánta saját gondolatait ura parancsolatai gyanánt 
véghez vinni. 107 Thoroczkay István előítéletes volt, nem modern, 
de megbízható; 108 1705-ig mint Erdély főparancsnoka, azután 
mint az erdélyi szenátus elnöke tett szolgálatokat. 109 

A vezérkar a táborban el nem foglalt tábornokokból állt, 11 " 
de a fejedelem időnkint a többieket is tanácsba gyűjtötte. 1 " 
Kineveztetésök Rákóczinak sok nehézséget okozott; Látta 
gyöngeségöket és jól megvizsgálta képességüket, mielőtt 



98 Századok, 1908. 418. 106 1710 április 29. U. o. in. 347—390. 

99 Rákóczi eml. 51. 107 1704 július 18. Tört. Tár, 1900. 40. 

100 U. o. 177., 294. Századok, 1895.851. «o8 Rákóczi eml. 206. Rákóczi 1704 jan. 

101 1706 május 15. Arch. R. r. 544. Karolyi 12. Arch. R. 1. 158. 
oki. v. 475. io 9 Századok, 1898. 

102 1709 április 20. U. o. ír. 472 — 3. no Az 1706 november 22-iki javasl .■ 

105 171 1 április 18. U. o. ni. Ó24. riní. Arch. R. v. 3., 16. Bercsényi s/erint 

■04 Rákóczi, 1 7 1 1 április 23. U. o. nr. Ó36. a három Andrássy és 16 mas. U. o. v. 317. 

i°5 1708 márczius 6. U. o. ír. 178. m Pl. 1709 május 23. U. O. ix. 071. 



198 MÁRKI SÁNDOR 

határozott. Inkább híveket, mint lángeszüeket akart látni maga 
mellett. 112 Ne gondolják a tábornokok, quod sint condomini 
imperii! 113 A tábornoki tekintély sehol sem áll — szerinte — 
abból, hogy mindenki abszolutus úr legyen ; hanem hogy a 
parancsolatokat végrehajtsa. Velük szemben nem akar gyönge 
fejedelem hírébe kerülni^ 114 

A fejedelem vagy a főtábornok parancsolatán kívül a 
hadi fórumon senkinek sem illik felülvizsgálnia az ügyeket. 115 
S méltán bosszanthatta a fejedelmet, hogy ha olykor ellen- 
keztek parancsai a Bercsényi parancsaival, megkérdezték tőle, 
melyiknek engedelmeskedjenek. 116 Nem tűrte, hogy parancsait 
hánytorgassák, felülbírálják s a haditanácsban «némely nagy 
dolgokat át nem látó, se messze nem néző tisztek» véle- 
ményére és szavazására bocsássák. 117 Tábornokai többet higyje- 
nek maguknak mint másoknak s az ő rendeleteit és a 
haza szolgálatát nézzék. 118 Semmi jót sem várt attól, ha 
mindenki hozzászokik, hogy saját fantáziája szerint rendel- 
kezzék a hadak közt. 119 Viszont azonban többször intette 
vezéreit önállóságra s adott esetekben fölhatalmazta őket, 
hogy azt tegyék, a mit a haza szolgálatában jónak és hasz- 
nosnak ítélnek. 120 

A fejedelem többnyire döntő elhatározások küszöbén tartott 
haditanácsot. 121 Egyszer- másszor le is szavazták őt: «mintha 
valami végzetes átok fogta volna meg az elméket». 122 Különben 
gyöngeség jelének tartotta, hogy mindent a hadak tanácsából 



112 Bercsényihez, 1709 márczius 17. Arch. Verebélyen a nagyszombati csata után, 

R. 11. 467. majd a pudmericzi csata előtt augusztus 

"i 1709 augusztus 13. Arch. R. n. 518. 10-ikén, 1706 februárius 13-ikán Miskolczon, 

114 1710 július 6. U. o. ni. 279. 1707 februárius 2-ikán Rozsnyón, 1708 július 

"> 17 10 július 9. U. o. in. 281. 24-ikén Krakovánban, július 29 — 30-ikán 

116 1706 október 2. U. o. 1. 635. Brezován, 1709 januárius 15., februárius 

117-1710 februárius 21. U. o. 111. 42. 18—19. Munkácson, május 27. Patakon, 

118 1710 május 11. U. o. ni. 262. június 10— 12. Enyiczkén, július 3. Patakon, 

119 1707 márczius 23. U. o. 11. 59. november 16—17. Varannón, deczember 

120 1705 deczember 30. és 1706 augusztus 8— 9-ikén Hrabóczon, 171 1 januárius 3i-ikén 
20. Arch. R. 1. 440., 594. Olcsván. 

'2i Pl. 1703 szeptember 10. Szatmárt, 1705 122 Rákóczi eml. 246. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



99 



vigyenek végbe; 125 hiszen «a jó Isten tudja, ö maga is micsoda 

bajban van azoktól, a kik egy órában akarjak is nem is a 
dolgot». '-•♦ A tábornokok tanácsába rendesen a brigadérosokat 

is meghíta. 125 

A brigadérosokat, «a harczrendelő mesterség tisztjeit') a 
fejedelem 1704 óta azért nevezte ki, hogy «a nemeseknek saját 
jobbágyaik és alattvalóik fölött magasabb rangot adhasson. 127 
Babocsay Ferencz, Béri Balogh Ádám, Galanthai Balogh 
István, Bezerédj Imre, Csajág hy János, Czelder Orbán, Fodor 
László, 128 Ocskay László. Szalay Pál, Szemere László voltak 
a legjelesebbek. 129 A fejedelem velők nem tett kivételt, mikor 
leírta, hogy egyik sem ért a vezetéshez, különösen a gyalog 
ság vezetéséhez. 150 Fegye- 
lem és alárendeltség dolga- Z^?/^ * 
ban keményen akarta fogni 
a kényeskedő és szófoga- 
datlan brigadérosokat; 151 
de nehéz volt kiigazodnia 
illetékességűk és az abból származott rossznak kikereséséből. 

A többitől különböző helyzete volt Sréter János brigadéros- 
nak, mint a tüzérség főfelügyelőjének. Feladatát a fejedelemnek 
1705 november 23-ikán kelt utasításai szabták meg.' 55 Érdemei 
ezen a téren elévülhetetlenek. A fejedelem dicséretesnek tartotta 
magaviseletét, hozzá való hűségét, nemzetünkhöz és hazánkhoz 
megbizonyított szíves szeretetét;' 34 néha azonban, pl. mikor a 




84. CSAJÁGI JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA. 



1-3 Arch. R. 1. 355. Czélzása Esterházy 
Dánielre vonatkozik. 

1 -4 1706 tebruárius 24. Károlyi oki. v. 405. 

: -5 Pl. 1708 július 24. Rákóczi-tár, 1. 147. 

i 2 6 Rákóczi 1708 tebruárius 25. Századok, 
'873- 38. 

1 -7 Rákóczi eml. 97. 

128 A fejedelem patikárius ábrázatunak 
mondta. 1709 januárius 20. Arch. R. 11. 440. 

'29 Mellőzve ezeket és a kik idővel tábor- 
nokok lettek, brigadérosok voltak : Chassant, 
-aky László, Damoiseau, Domokos 
Ferencz, Esze Tamás, báró Jósika Dániel. 



Kisfaludy György és László, Le Bffaire, 
De la Motte, Nárai Nyáray László, Ordódy 
György, báró Perén3-i Miklós, Radics 
András, Rctlicy György és János, báró 
Sennyey Ferencz helyettese, Szalay Pál, 
Szentiványi János, Szentpétery Imre, Szűcs 
István, Yass Sándor, Vay László. 

1 50 Rákóczi eml. 97. és 1707 április 15. 
Arch. R. v. 397. 

i3' 1708 tebruárius 6. U. o. ír. 164. 

1 5- 1708 marczius 2. U. o. rr. 174. 

■ 11 Századok, 1898. 811— 813. 

■ 3 » 17 10 márczkia 19. Arch. R. in. 373. 



200 MARKI SÁNDOR 

tüzérségi munkák Kassán megszűntek, ellene is kikelt. Vádolta, 
hogy keveset törődik feladatával, mert azt hiszi, eleget tett 
annak, ha a francziák (a hadmérnökök) ellen való panaszait 
kiprüszkölheti. 135 Tapasztalva tapasztalta benne az illetékesség- 
nek a csendesség és jámborszívű szuszmaság hamvával elrejtett 
tüzét. Sréter azt gondolta, minden mentségének helyet ad a 
francziák ellen való panasz és az, hogy «megmondtam, meg- 
parancsoltam)). 136 

A fejedelem, a ki annyira szigorú volt önmaga iránt, tábor- 
nokaival, brigadérosaival szemben is alkalmazta a szigorúságot. 
Csak így remélte, hogy valódi vezéreket állíthat a nemzeti ügy 
élére. 



X. 
A TISZTIKAR. 

rös és megbízható, tanúit, fegyelmezett tisztikar alakí- 
tására törekedett a fejedelem. Hosszas hadjárata a vitéz- 
ségnek valódi iskolája lett, de tisztjeinek mindenkor ő 
maga volt legszigorúbb bírája. 

Ezredeseinek (ezeres-kapitányainak) száma azokon kívül, a 
kikből brigadérosok vagy tábornokok lettek, összesen 162-re 
tehető. Ez olyasmit jelent, hogy nyolcz év alatt minden ezred 
körülbelül kétszer cserélt parancsnokot. Az ezredesek közül 12 
német, 1 horvát (b. Vojnovics), 3 román, 7- franczia származású 
(Bonafous, Charriére, D'Absac marquis, Despignon, Fierville 
d'Hérissy, Riviére, báró Vissenacque) ; a többi tősgyökeres 
magyar. Köztük oly vitézek, mint Bay László, Berthóti Zsigmond, 
Bessenyey Zsigmond, Bokros Pál, 1 Boné András, Csáky András, 
Deák Ferencz, Eölyűs András, Gödény Pál, gróf Gyulai Ferencz 



135 1708 márczius 2. U. o. 11. 173. 1 Kikapó, de vitéz és literátus ember, 

J 36 Bercsényihez, 1708 márczius 30. U. írta Bercsényi a fejedelemnek. Arch. R. 
o. ír. 220. vr. 425. 




H. RÁKÓCZI FERENCZ 



20 1 



és István, Halász Péter, a két Illosvay, Kaszás Pál, Kis Albert, 
Kos Mihály, 2 Lóczy András, Majos János, Máriássy Ádám 
— a fejedelem főhadsegéde, Móricz István, Győri Nagy 

János, Ráttky György, báró Révay Gáspár és Imre, Szádeczky 
Gáspár, Vajda András/ 1 báró Zay András és mások. Iíj. 
gr. BarkóczyFerencz, Béri Balogh Ádám, Bercsényi, Bezerédj, 
gr. Esterházy Antal, a két Kisfaludy, b. Perényi Farkas, 

85. CSÁKI ANDRÁS NÉVALÁÍRÁSA 

Roth János, Sréter János, Szentiványi János, gr. Teleki Mihály 
stb., ezredtulajdonosok voltak. Ezredet és ezeres-kapitányi rangot 
egyedül a fejedelem adományozhatott. 4 , 

Bercsényi már idején kérte őt, 5 szoktassa el a tiszteket a 
szükségtelen előléptetésektől. ccKönnyű az embernek tisztet találni, 
de a tisztre nehéz embert találni. Azért legyenek brigadérossá, 



SZENTIVÁNYI JÁNOS NÉVALÁÍRÁSA. 



generálissá, hogy nekik az kell ? Nem azért, hogy ők kellenetnek 
arra?» A fejedelem első tisztjei szabók, borbélyok, gulyások, 
kanászok, vagy Thököly-korabeli tisztek voltak. A későbbi< k 
vagy a Lengyelország felől jött franczia tisztek nem szerették, 
mert kalandoroknak tartották őket. 6 Rákóczi szívesen elcsapta 
volna fegyelmezetlen régi tisztjeit, de az iskolázottabb ifjak tiszti 
kinevezésének sok akadálya volt. A gyalogságnál, szerinte, igen 



2 A lejedelem szerint régi, tanait, ke- 
mény ember. U. o. 1. 148. 

> Őrmesterből lett huszárezredes. Szá- 
zadok, 1873. 179— 181. 

4 Rákóczi 1710 lebruárius 21. Arch. R. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



nr. 46. Az ezredekről való intézkedéseire 
nézve jellemző az 1707 április 24-iken 
kelt parancsolat. U. o. m. 70 — 71. 

; 1706 deczember 12. U. o. v. 338. 

6 Rákóczi Emi. 42., 84., 86., 94. 

26 



202 



MARKI SÁNDOR 



kevés okos tiszt akadt; katonáikat nem tudták vezetni. Csak 
franczia és német tisztjei értettek a rendes hadsereg dolgaihoz, 
de ezek mellé sem adhatott jó kapitányokat és hadnagyokat. 7 
Nem vehette hasznát azoknak a franczia kalandoroknak sem, a 
kik lopott tiszti kinevezésekkel jöttek hozzá. 8 Első tisztjeit buták- 
nak, részegeseknek, durváknak, de a hadak közt népszerüknek 
találta. A későbbiek műveltebbek, de a hadi dologban szintén 
járatlanok s a mellett népszerűtlenek. 9 Gúnyosan hősöknek 
nevezte azokat a vágvidéki tiszteket, a kik árulóknak mondták 
tanácsosait, mivel nem beszélték le róla, hogy hadgyakorlatokkal 
és vadászatokkal töltse az időt. 10 Ö maga szívesen eltávolította 
volna feleséges tisztjeit és tábornokait, a kik csak magukról és 




87. HALÁSZ PÉTER NÉVALÁÍRÁSA. 

családjaikról akartak gondoskodni. 11 Pedig idején akart alapot 
teremteni a rokkantak, a szegény, megöregedett, ellovatlanodott, 
érdemes tisztek számára. 12 Elhinné, hogy a tisztek nem fizetésért 
szolgálják hazájokat, ha kell vagy nem kell, egyenlő értelemben 
nem sürgetnék előtte s nem kárpálnák cselekedeteit . . . «Némely- 
kor mindnyájan azt mondjuk : azért fogtunk fegyvert, hogy 
torkon verve elvert jogunkat igazságosan megnyerhessük, más- 
szor pedig annak visszaadását kevés szolgálat nagymértékű 
megjutalmazásának állítjuk.)) I3 Akárhány tiszt utazással töltötte 
idejét. Az ilyenek ok nélkül zúgolódtak fizetésök miatt, mert 
némelyikök szolgálatának még a rézpénz is érdemök felett 
való jutalma. Nem is fizette az olyan tiszteket, különösen ezeres- 



7 U. o. 97., 116., 120., 125—7. 

8 U. o. 127. 

9 U. o. 215 — 6- 
U. o. 240. 



1 1 U. o. 284., 297. 

12 1706 május 15. Arch. R. 544. 

13 Károlyi Sándorhoz, 1707 szeptember 
1. U. o. 11. 99. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 203 

kapitányokat, kik néha egész nyáron nem voltak a maguk ezrei 
közt, s így azok eloszlásának legfőbb okai. 1 ' 

A tisztikar helyzetét az ónodi haditörvényekben és szabály- 
zatokban rendezte. Tábornokot, ezredest, ezeres-kapitányt a 
fejedelem, alezredest, őrnagyot — hármas fölterjesztés mellett — 




i. GRÓF GYULAI ISTVÁN EZREDES. 



a főtábornok nevezett ki. Haditörvén} r széki eljárás nélkül tiszt- 
ségétől senkit sem lehetett megfosztani. 15 Kezdettől fogva buzdí- 
totta tisztjeit, hogy ne csak nevét viseljék tisztségöknek. 16 
« Vagyon urunk — írta Orosz Pál; — I7 ha parancsolatának eleget 
teszek, jót mond érette. » A fejedelem megígérte, hogy nem 



*4 1707 szeptember 2. és október 14. 16 1704 márczius 15. Arch. R. 1. 164. 

Arch. R. ír. 112. és Károlyi-Oki. v. 678. 17 Sennyey Istvánnak 1703 november 1. 

'5 1707 június 21. Századok, 1895.854 — 5. U. o. 1. 235. 

26* 



204 MARKI SÁNDOR 

hagyja el őket a szerencse semmiféle forgandóságában, mert 
erre fölszentelte magát és tulajdon vérét hazájához és hozzájok 
való igaz szeretetből. 18 Megrótta az olyan tiszteket, a kik — 
inkább tudatlanságból mint gyöngeségből — a támadásban 
zavarokat okoznak. Vannak, kik — ezeröket vagy seregöket 
odahagyva — a katonaság javával rend nélkül rohannak az 
ellenségre ; míg mások — az okosság ürügye alatt — katonáikat 
előre küldik és saját életüket, verőket «hazájokért» kímélik. l9 
aOh kegyelmes uram, — sóhajtott Forgách is, 2 ° — de sok 
nagyhírű emberek ! . . . De a harczon sohase !» A fejedelem tudta, 
látta tisztjei fogyatkozásait, hogy a hadról gondoskodni, össze- 
köttetéseket fentartani s a dolog természetéhez képest maguknak 
tanácsot adni nem bírtak. 21 Úgy látta, boldogtalanságban vagyunk, 
mert a katona nem hisz a tisztnek, a tiszt a katonának. 22 Arra 
kérte az Istent, valahára adjon eszet az alantas tiszteknek, a 
kiknek gyöngesége vezette mindeddig hazánk dolgait. Szeleskedő, 
hebehurgyáskodó tétovázásuk naponkint növelte az ellenség 
szívét. 25 A balga tisztek a maguk kárán még annyi hadakozás 
után sem tanultak. Két szélsőség volt bennök : vagy vakmerők, 
vagy felettébb okosak. Bárcsak Isten kormányozná eszöket ! 24 
A tiszteket nem szívesen csereberélte. A nemzeti hadat kez- 
dettől fogva jó fegyelemre akarván szoktatni, tisztnek azt tartotta, 
a kit eléje, terjesztettek, nem azt, a kit ő szeret, vagy nem 
szeret. Inkább kívánta az alantas tiszteket a feljebbvalókért, 
mint a feljebbvalókat az alantasokért változtatni. 25 A kényökön 
alvó, csak nyugodalmat kereső tisztekkel különben sem mehetett 
messzire. 26 Kereste, de későn találta meg a jó tiszteket; 27 pedig 
az volt az elve : akárki legyen, csak hasznosan szolgálja 
hazáját. 2 * A haza szolgálatát azonban nem mindenkinek elméje 



18 1708 szeptember 2. U. o. ix. 543. 23 1708 október 29. U. o. II. 363. 

!9 17 10 februárius 25. Hadtört. Közi. 24 1709 januárius 29. U. o. 11. 439. 

1892. 274. 25 17 10 februárius 21. U. o. in. 45—46. 

20 1704 június 14. U. o. 1890. 448. 26 1710 márczius 8. U. o. 111. 61. 

21 1707 november 8. Arch. R. n. 135. 27 ^o szeptember 24. U. o. 111. 169. 

22 1708 október 9. U. o. 11. 350. 28 x7 IO augusztus 10. U. o. ni. 361. 



II. RAKÜCZI FERENCZ 



205 



szerint akarta folytatni, hanem a rendelkezéseit követő fő tiszt- 
jeinek parancsaihoz képest. 29 

Főhadsegédeit a jelesebb tisztek közül válogatta. Titoktartás 
mellett kellett megfogadniuk, hogy a maguk nevében nem oszto- 
gatnak parancsokat és nem rendelkeznek. 30 Főhadsegédei közül 




89. GRÓF GYULAI FERENCZ EZREDES. 



ismeretesek: Perényi Zsigmond, 31 Grabarics Jakab, Máriássy 
Ádám — utóbb Rákóczi, majd Nagy Péter czár ezredese, végre 
Rákóczi József tábornoka, 32 — báró Fischer Mihály, Dániel 
György, Stössel Kristóf, 33 Józsa Mihály, 34 Huszár Imre, }S 



-9 1706 május 26. Erd. N. Múzeum törzs* 

gyűjt. 

50 A főhadsegéd esküje: Tört. Tár, 1881. 
171. 1. (Formula juramenti generális adju- 
tanti.) 

!« 1704. Arch. R. t. 167. 



3 2 1706.U.0. 1. 445. 526. Tört.Tár, 1890. 417. 

5 3 1707. Rákóczi-tár, 1. 19., 42., 48., 83. 
Arch. R. 11. 460. 

34 1708. Arch. R. vi. 18. A trencséni 
csata után átszökött a császáriakhoz. 

>? 1709. U. o. 1. 217. 



20Ó MÁRKI SÁNDOR 

Szakmári János, Szathmári Miklós, gróf Gvadányi Sándor, 
Nógrádi János, Rhédey Ferencz, Nagy Gábor 3Ó és Székely - 
hidy Mihály. 37 

Minden ezrednek volt ezredese, alezredese, őrnagya, szállás- 
mestere, hadsegéde, hadbírája, káplánja, szekérmestere, mezei 
várnagya, sebésze, dobosa, kiket a törzshöz számítottak (officiales 
stabales). Volt az ezredben több kapitány, hadnagy, zászlótartó, 
őrmester, számvevő (fóurir) és sebész, valamennyi főtiszti rang- 
gal. A kürtösöket, pattantyúsokat, kézműveseket, káplárokat, 
közvitézeket a legénységhez számították. 38 

A meg nem felelő tisztekkel a fejedelem szigorúan bánt. 
«Bugdácsoljanak — mondta 39 — egymásután a pad alá, ha 
hiába vonjuk a padra a fejőket. » 

Nem csekély baj volt a vezető tisztek gyakorta való egyenet- 
lensége. A visszavonás miatt — a fejedelem szerint 4 ° — sokszor 
nagy fogyatkozások estek; pedig Harley angol miniszter meg- 
jövendölte, hogy ha a fölkelők egymás közt veszekednek, nyo- 
morúságos körülmények közé jutnak. 41 A fejedelem, a jobbak- 
kal együtt, remélte, hogy «ez a pártos nemzet dicsőséges lesz 
és irtózással, rettegéssel hall az osztrák kegyelemről és kegyes- 
ségről.)) 42 Tisztjeit milyen ékes szavakban tudta lelkesíteni egy- 
egy kivívott diadal, pl. a győrvári győzelem alkalmával ! Ked- 
vesen értesült, 43 hogy a magyar vérbeli, régi őseinktől reánk 
maradt s belénk oltatott virtust győzedelmes pálmaágakkal ékesí- 
tették.)) Mind a mellett a kötelességet nem engedte érdemnek 
nevezni 44 s nagyon megválogatta, a legvitézebbek közül kit tün- 
tessen ki adománynyal vagy más módon. 

36 1710. Arch. R. nr. 368., 386., 387., 39 1706 februárius 9. Károlyi-Oki. v. 394. 

390—1., 402., 504., 544. 40 1710 április 29. Arch. R. nr. 249. 

57 1711. U. o. in. 692. Székelyhidy a Példák u. o. 11. 113., 118., ix. 340. Simonyi, 

száműzetésbe is követte a fejedelmet, ki 1. 240. 
Javoróvból több küldetéssel látta el. 4 1 Simonyi, 1. 342. 

3 8 - Pl. 1707-ben a dunántúli hadtestben 4 2 Egy lengyel kir. tanácsos levele. 

(3 ezred elhagyásával) 9039 embert mutattak Thaly, Tört. Kalászok, 205. 
ki; és pedig 81 törzstisztet, 578 főtisztet, 45 1706 november 30. Hadtört. Közi. 

8315 legényt, 66 számfölötti és 179 önkéntes 1895. 3 2 3- 
tisztet és legényt. Arch. R. ix. 452 — 3. 44 1710. Arch. R. 111. 277. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



2O7 



Katonai erdemek jutalmazására használta a szabadságharcz 
kezdete, a szövetség megalakítása és az ónodi gyűlés emléke- 
zetére vert arany, ezüst, bronz érmeket. Volt ezüst érdemrendje 
is az ország czímerével és saját arczképével. Mikor ezzel egyszer 
egy Wagner nevű gránátos kapitányt tüntetett ki, a többi tisztek 
zúgolódtak, hogy nem magyarnak adta. 45 Voltak saját arczképével 
ellátott arany vitézségi érmek is. 46 A győrvári L harcz vitézeinek, 
majd Blaskovics János őrnagy- 
nak arany érmeket adott. 47 Hor- 
váth György zászlótartót, ki a 
65-ből életben maradt 16 gör- 
gényi hőst Munkácsra vezette, 
arczképes arany, a többit ezüst 
éremmel jutalmazta. 48 «Isteni 
Gondviselés)) név alatt vitézi 
rendet is akart alapítani, de nem 
maradt rá ideje. 49 

Nemcsak jutalmazni tudott. 
Irgalmatlanul büntette a köteles- 
ségmulasztót, vagy éppen árú- 
lót. Fölhatalmazott minden tisz- 
tet, hogy mint nyilvánvaló áru- 
lót azonnal megölje azt a kato- 
nát, a ki a rendet megbontja, 

zsákmány kedvéért s egyéb okból előre megy, hátrább marad, 
vagy megfut. 50 Az egymás iránt való bizalmatlanságot minden- 
képpen irtogatta. Boldogtalanságnak tartotta, hogy a katona nem 
hisz a tisznek, a tiszt a katonának. 51 Mint a tükörben, úgy látta 




90. ZÁSZLÓTARTÓ A GRÓF BETHLEN-FELE 
SZÉKRŐL. 



45 Századok, 1886. 345 — 6. 

46 U. o. 1888. 45. Egy ilyen tíz arany- 
pénzt nyomott. Rákóczi emlékérmeiről öt 
kép kíséretében értekezett Rampacher 
Pál a Nummismatikai Közlönyben, 1907. 

47 Rákóczi-tár, 1. 45. és Hadtört, közi. 
1895- 337- 



4« Hadtört. Közi. 1891. 15. 

49 Rákóczi eml. 213. 

50 1710 februárius 25. Hadtört. Közi. 
1892. 276. 

5 " 1708 október 9. Arch. R. 11. 350. Külön- 
ben föltette, hogy Bercsényinek ö iránta 
is lehet balitélete. U. o. 369. 



208 MÁRKI SÁNDOR 

a jövendőt, ha a bizalmatlanságot szívünkben tápláljuk. S keserű 
gúnynyal tette hozzá, hogy mindnyájan készen vagyunk a halálra, 
csak — meg ne öljenek! 52 Egyébiránt kevés tisztjében lévén nagy 
bizalma, saját nyilatkozata szerint 53 nem sokat csalódott. 

A fegyelmet mindenkitől megkövetelte. 54 A ki istentelensége- 
ket követ el, a kinek szeretete meghűl édes hazánkhoz és 
nemzetünkhöz, a ki a nemzeti ügyet fegyverrel szolgálni vona- 
kodik, tisztjei iránt engedetlen, a zászlók alól elkóborol, a tolvaj- 
ságokban elmerül ; a ki a közjóért magyar szívvel, egy lélekkel 
nem kíván hadakozni, szenvedni és munkálódni : azt nem haza- 
finak, és magyarnak, hanem hazánk fattyának, nemzete árulójá- 
nak nevezte. 55 Megmondta, meg is tette, hogy a mi kihágás 
történik a haditisztek lágysága vagy nemtörődömsége követ- 
keztében, akármilyen rangú tiszt legyen, azt bünteti, nem a köz- 
legényt vagy hajdút. 56 Harcza egyik előkészítőjét, Kiss Alber- 
tet fegyelmetlensége miatt főbelö vetni akarta. 57 Forgách tábor- 
nagyot elfogatta, mert az engedetlenség szelleme ellen félrend- 
szabályokkal élni nem akart; 58 pedig éppen Forgách hízelkedett 
neki azzal, hogy ösmeri a fejedelem szent ügyekezetét a jó 
katonai fegyelem iránt. 59 Vétkes tatár katonáit megtizedeltetni, 60 
a lázongó hajdúk egy részét kivégeztetni rendelte, hogy ((tíz- 
tizenkét ember halálával ezerén is tanuljanak ; mert különben jó 
végét dolgunknak nem várhatjuk)). 61 «Jobb egész ezereknek 
is inkább a tizedét megöletni, mintsem rossz voltuk miatt nagy 
fogyatkozásokat szenvedni.)) 62 A rabok szabadulásában bűnös 



5 2 1709. szeptember 20. U. o. 11. 548. elsőben fegyvert fogtak, nem kívánta 

53 1710 februárius 27. Szalay, Rákóczi szomorítani.o 1705 június 10. U. o. 219. 
bujdosása, 3. 5 8 Rákóczi eml. 197. Forgách valóban 

54 Levele Du Héronhoz 1702 április 7. már 1704 augusztus 5-ikén megírta Károlyi- 
Thaly, Bercsényi, 11. 448. Első kiáltványa nak, hogy ha a fejedelem idején nem vet 
1703 május 12. Önéletr. 161., 169. Eml. 95. kapuczámét a katonák orrára, az ördög 

55 1704 augusztus 25. Károlyi-Oki. v. kommandérozza őket. Károlyi-Oki. v. 102. 
149. S9 Századok, 1882. 534. 

56 1705 április 26. U. o. v. 188. 60 1705 szeptember 7. Arch. R. 1. 411. 
5 7 1704 márczius 15. Arch. R. 1. 80. 61 1706 április 8. U. o. 1. 530. 

Gödény Pált is a miatt nem büntette súlyo- 62 Utasítása Károlyihoz, 1706 augusztus 

sabban, mivel «egy lévén azok közöl, kik 17. U. o. 1. 591. 



II. RÁKÓCZI FERENC/. 



209 



Károlyi hadnagyot csak az akasztófára akarta függesztetni." 
A fölkelés kezdetén még a tiszteket is szabad volt megpál- 
czázni, 64 Bottyán tábornok pedig egy ezredest is karóba-húza- 
tással fenyegetett meg. 6; A fejedelem szintén halállal ijesztette 
azokat a tiszteket és legényeket, a kik egy vár föladása után is 
erőszakoskodnak ; «idegen országban is hadd lássák, mily kemé- 
nyen akar eljárni és ilyesmit korlátozni.)) 66 Szegedi hadnagy, 
a kinek a hazaszökötteket kel- 
lett volna visszahajtania a tá- 
borba: )>éjjel-nappal eszik-iszik, 
veszekszik : maga is olyan, mint 
a hada». 67 Dévay Mihály alkapi- 
tányt a fejedelem elfogatni ren- 
delte, mivel ezredét engedelem 
nélkül odahagyta. 68 Barkóczyt 
megintette, 69 ne tűrje a fegyel- 
metlenséget Ilosvay Bálint ezre- 
dében, mely a vizsgálni akaró 
szemlebiztos ellen a múltkor 
kifakadt, hogy «ne mustráljon 
bennünket az ilyen s ilyen- 



haszontalan 



német!» Megtör- 




tént, hogy pl. Bezevédj Rákóczi 91 trombitás a grók bethlen-féle székről. 
parancsára sem mozdult Sop- 
ronból, 70 a tisztek gáncsolták a fejedelem parancsait 7 ' stb. 
A tisztek addig csakugyan nem tarthattak fegyelmet, míg 
megválasztásuk és letételük ezredöktől függött. Kaszás Pál 
regimentje még az ezredes fölesketése jogát is magának köve- 
telte, tehát azt akarta, hogy az ezredes tőle s ne a fejedelemtől 
jön ; Kállay István őrnagyot ezrede a fejedelem tudta és 



68 1706 augusztus 1. U. o. 1. 443. 
(• 9 1705 deczember 20. U. o. 1. 440. 
7° Rákóczi eml. 193. 

7 l Vádolták, hogy gátolja őket cselek- 
vésükben. U. o. 240. 

27 



6 > 1710 márczius 31. U. o. nr. 223. 

64 1703 szeptember 7. Tört. Tár, 1904. 37. 

65 Századok, 1879. 380. 

66 1703 november 24. Arch. R. r. 146. 

6 7 1704 márczius 5. U. o. r. 214. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



2IO MARKI SÁNDOR 

törvénylátás nélkül akarta lefokozni, a mi szintén a fejedelem 
jogaiba ütközött. 72 Esterházy Antal ezredét a fejedelem maga 
mellé rendelte, hogy fegyelemre tanítsa s a szökdöséstől leszok- 
tassa; mert tudja és kesereg a szíve, mennyi a panasz előtte. 7 * 
Nem akart olyan rakonczátlan tiszteket, mint pl. Csepregi János 
főhadnagy, a kinél rosszabb természetű zenebona-indító ember 
kettő sem volt az egész seregben. Az olyanokat, a kiknek meg- 
félemlett szívéből csak petyegő panaszokat hallhat, a mik zene- 
bonára vezethetnek, szívesebben hagyta volna az ekeszarva mellett. 
Károlyinak megizente, mondja meg az efféle tiszteknek, hogy nem 
kíméli tőlük az akasztófát, ha parancsolatait véghez nem viszik. 74 
Tábornokait intette, szorítsák tisztjeiket a rendeletek teljesítésére, 
hogy hazánk ne szenvedjen olyan károkat, a mikből nehéz lesz 
kigázolni; és kifakadt a sok tiszt éretlen tanácsa, szófogadatlan- 
sága ellen. 75 De azt sem engedte, hogy a falvakban halálra verjék 
a szegény embereket s némelyiknek orrát is levágják. 76 

Nagyon keserítette, ha gyávaságot, félelmet tapasztalt ; mikor 
pl. a had ki sem lőtte a puskáját, hanem bálvány módjára nézte 
az ellenséget «s talán fává változott, az Ovidius metamorphosesi 
szerint». 77 ((1050 hajdú, 2070 lovas per regulám czinczig-vanczig 
— mondta máskor 78 — 3120-at teszen,» — s ennyi elég volna 
500 aradi rácz ellen ; de «per regulám pigri et hazaoszláczionis, 
attól félek, kevesebb lesz belőle. És hogyha az elmúlt nyáron egy 
sertéspásztor elfutamtathatta Debreczen városát : adja Isten, ezen 
végházak kommendói többször el ne futtassák e télen. » De azután 
maga vigasztalta Dobozi debreczeni bírót, ki az ellenség táma- 
dása miatt aggódott. «Sokakat meggyógyít a félelem. Sohase 
búsuljon azon, hogy megyén? A beteg, ha lesz ereje, fölkel.)) 79 

A határozatlanságot a tudatlanság következésének tartotta. 
Egyik tisztjét azzal rótta meg, hogy még a rosszlelkü ember 

7 2 Tört. Tár, 1906. 23—24. 7J 1706 július 23. U. o. 1. 569. 

7 5 Forgách Simonhoz, 1706 szeptember 7 6 1704 április 9., Károlyi-Oki. v. 75. 

21. Arch. R. 1. 627. 77 1707 október 7. Arch. R. 11. 111. 

74 1706 április 13. U. o. 1. 522 — 3. Ká- 7 8 1707 november 15. U. o. 11. 140. 

relyi-Okl. v. 448. 79 1708 november 3. U. o. 11. 366. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



21 I 



sem szokott annyi zavart okozni a hadakozásban, mint a határo- 
zatlan, kétséges és szándékait változtató elme. So Quod dixi, dixi, 




92. GROF ESTERHÁZY ANTAL GYERMEKKORI ARCZKEPE. 



quod scripsi, scripsi — riadt ő maga a debreczeniekre, kik azt 
remélték, hogy megváltoztatja szándékait. 81 

«Eleintén kezdett keménykedéseinek és reguláinak)) 5 ' köszön- 
hette, hogy a fegyelmet — legalább a gyalogságnál — 1706-ban 



s o 1709 augusztus 6. U. o. ír. 513. 
ál 1708 november 3. U. o. ír. 366. 



17 10 április 4. Arch. R. rrr. 229. 



27* 



212 MARKI SÁNDOR 

már jónak mondhatta. 83 Azonban a fegyelem csak a dicsőség- 
napjaiban tartott. Később, a hanyatlás korszakában, Bercsényi 
elösmerte, hogy igazsága van : nem jó a tiszteknek abaratlan 
forraniok a maguk levében ; «de, felséges uram, most nehéz 

eret vágni, ha készen nincs a kötőeszköze, vagy messze » 8+ 

A fejedelem eléggé elszántaknak sem tartotta tisztjeit. «Adjon 
Isten valahára más resolutiót is nekik — sóhajtott egy 
ízben 85 — mert félek, úgy ne aludjunk el, mint a gyertya. » Panasz- 
kodott, hogy sohasem vihette velők véghez, a mit idejében 
tervezett. 86 Keserű vallomás attól, a ki szerint boldogulnunk 
vagy vesznünk kell : aut vincendum, aut moriendum est ! 8y 



XI. 
A HADSEREG FEGYVERZETE. 

azánkban a mesterségek kezdettől fogva első sorban a 
vitézek szolgálatában álltak. Bizonyos fokig vitézeink 
maguk is mesteremberek voltak, a kik béke idején 
fegyvereik, szertáraik, ruháik stb. egy részét maguk készítették, 
háború idején maguk pótolták, javították. Rákóczi valóban a 
nemzeti hagyományokat követte s egyúttal a körülményekhez 
alkalmazkodott, mikor a fegyver- és hadiszergyártás, a ruházati, 
bőr- és élelmezési ipar terén egyenesen a hazafiak ügyességére, 
képességére és szorgalmára hivatkozott. Hasonló hivatkozás 
másfélszázad múlva, a technikának sokkal fejlettebb korszakában 
is, azt a csodát művelte, hogy egyszerű székelyek fából és ércz- 
böl teljesen használható ágyúkat tudtak készíteni. 

A fegyvergyártást, «hogy országunk szabadsága ellenségünk 
ellen stabilitáltassék)) 1 , Rákóczinak annyival inkább kellett fej- 

83 Rákóczi eml. 238. 87 1708 október 22. és i7iomárczius 12. 

84 Bercsényi a fejedelemhez 1709 szép- U. o. 11. 358., in. 65. 

tember 24. Arch. R. vi. 346. 1 1704 április 26. utasítása. (Instructio 

8s 1708 szeptember. U. o. 11. 321. pro generoso Francisco Lónyai.) Hadtört. 

86 1709 márczius 13. U. o. 11. 455. Közi. 1891. 132. 




■■■■■■MH 


r 




1 

m 




i 


i- 






i 




1^ 



SRETER JÁNOS. 



II. RAKÓCZJ 11 REN< Z 213 

lesztenie, mert a néphadnak kardon, vasvillán, kaszán vagy éppen 
boton kívül nem volt egyebe. A legjobban fölfegyverkezett 

katonának is kardján kívül csak kovás vagy kerekes puskája,' a 
lovasnak két láb hosszú karabélya, nem elég kemény aezélú 
kardja, hitvány zablyája, rossz nyerge stb. volt. Danczkából, ;i 
nagy külföldi verseny és a szállítás nehézségei miatt, az egész 
hadjárat alatt csak 10,000, Hollandiából 8000 puskát hozathatott. 
Hazai fegyvergyárak alapításáról 1704 április 26-ikán intézkedett 
először MeczenzéfTen és Csetneken. Ezeken kívül még Krom- 
pachon, Remetén, Svedléren, Gölniczen, Szomolnokon, Stószon, 
Dobsinán, Rozsnyón, Kassán voltak fegyvergyárai, a hol pus- 
kákat, karabélyokat, kardokat, szablyákat, kopjákat készítetteké 
Erdélyben, Toroczkón kardokat, szuronyokat, puskacsöveket, 
valamely szász városban pedig — Beszterczén vagy Medgyesen 
— puskalakatokat készíttetett. 4 Ö az első, a ki Szaniszló Zsig- 
mond fegyvermesterrel Erdélyben először kiséreltette meg a 
puskacsövek csináltatását ; > s az első, a ki észrevette, hogy 
Erdélyben könnyen lehetne olyan bombaöntő <daboratoriumokat» 
állítani, a melyekből más hareztérre is lehetne szállítani. 6 Erdély- 
ben gr. Forgách Simon tábornok, Magyarországban Sreler János 
tüzérségi főinspektor állott a fegyver- és hadiszergyártás élén. 
Erélyök és fáradhatatlanságuk tette, hogy a szabadságáért küzdő 
nemzet a legmostohább körülmények közt sem szenvedett hiányt 
fegyverzetben. 1704 óta a kuruezok fő hadszergyárai Kassán, 
Érsekújváron és Beszterczebányán működtek s a legnehezebb 
munkákat : az ágyú- és puskacsövek öntését, fúrását végezték. 
Fiókjaik a dobsinai, tiszolczi, libet- és gölniezbányai bomba- 
és golyóöntők, kohók, hámorok; továbbá a csetneki, rozsnyói 
kard- és puskaporgyártó műhelyek. 7 1705 őszén a kuruezok a 
Pápa és Kapuvár labanczaitól elszedett szuronyok (Szent Péter 

^ Rákóczi emlékiratai, 123. Arch. K. ; Seamszló naplója. Tört. Tar, 1890, 319. 

ír. 170. 1707 márczius 27. Arch. R. 11. 72. 

5 Hadtört. Közi. 1891. 132-4. Cmtbei ha, 7 Tört. Tár, 1882. 572., 574.; 1888. 790. 

Kuruczkori fegyverek, 38-9. Századok, 1898. 809. A puskakészítésre 

4 U. o. 1891. Thaly, Kalászok, 234. nézve 1. Cstébtrba, 94 — 97. 



214 



MARKI SÁNDOR 



kései) mintájára Beszterczebányán már 1706, Bajmóczon pedig 
1707 óta szuronyokat is gyártottak. 8 A szelestei vashámorban 
ködmönös tatárok nyilakat kovácsoltak. 9 

A puskák, karabélyok, pisztolyok töltéset a kassai, érsekújvári, 
beszterczebányai és munkácsi hadszergyárakban szertüzérekkel 
s egyéb művesekkel készíttette s hordószámra szállíttatta a 
várakba, táborokba. 10 Az ágyúk öntéséhez Sréter János értett 
legjobban. 11 Az ágyú- és golyóöntés fő helyei Beszterczebánya 




93. KURUCZ AGYÚ. 



és (különösen ennek elvesztése után) Kassa, Szomolnok, Lőcse, 
Eger, Gölniczbánya, Tiszolcz, Debreczen voltak. 12 De az ágyú- 
öntés időnkint a munkások fizetetlensége miatt megakadt. 13 
Rákóczi Kistapolcsánban kísérletet tétetett, hogy a golyókat 
forma nélkül, fövényben, egyszerre százával öntéssé, de ezek 
olyan varapotyosak lettek, hogy megrongálták volna az ágyú- 
kat, 14 azért abba hagyatta. Sréter törzsében Bácsmegyei 
alezredesnek kellett az ágyúöntésre adott anyagot megmérnie, 



8 Tört. Tár, 1882. 560. 

9 Századok, 1873. 22. Thaly, Bercsényi, 
rí. 521. 

10 Hadtört. Közi. 1891. 135. 



ii Századok, 1896. ni. 

[2 Századok, 1882. 576. Arch. R. v. 404. 

5 Századok, 1882. 575 — 6. Arch. R. vi. 84. 

4 1706 május 15. Arch. R. 1. 545. 



II. K.\K<»( /I FI KIM Z 



21 



öntésöknel jelen lennie, a kész ágyút újból megmernie s az 
öntökkel leszámolnia. 13 Az ágyuk néha mint müdarabok is számot 
lettek."' Egy franczia a divatból kiment háromszázados börágyúk 
uj szerkezetével kísérletezett a fejedelemnél, ki utóbb csodál- 
kozva kérdezte Srétertöl, miért nem ír a börágyú csinálója 
felöl? Mennyire haladt, tanúlja-e valaki a mesterségét?' 7 

Puskaport az ország különböző részében gyártottak. Eleinte 
Munkács 12 kölyüs pertörö malma látta el a fölkelőket s azután is 
ez maradt a legnagyobb puskapor- 
ig var. 1 s Beszterczebányán heten- 
kint 40 mázsát tudtak készíteni, 
de nem volt hozzá elég pénz. IJ 
A Eelföldet ezeken kívül Eger, 
Munkács, Huszt és Nagybánya, 
az Alföldet Debreczen, Erdélyt 
Besztercze és a marosszéki Náz- 
nánfalva, a Dunántúlt Sümeg, 
utóbb Várpalota s 3 más hely 
látta el puskaporral. 20 Mindezen 
helyek többnyire kálisalétrom 
(KNOn) -főzéssel is foglalkoztak. 
Hogy az országban található 
salétromkészletet jobb móddal és 
nagyobb szorgalommal művelhesse, szaporítsa s az ország haszna 
öregbedjék, a fejedelem a salétromtermelést és annak műhelyeit 
1705 április 29-ikén egy évre Lányi Pálnak adta bérbe. 21 A salét- 
romfőzés középpontjává Nagykállót tette és 1707 április 13-ikan 
teljes megelégedését nyilvánította annak működése fölött." 




94. TULIPÁNOS PUSKAPORTARTÓ I70I-BÖL. 



i7o8jan. 13. Arch. R. rr. 152. Rákóczi 
ntó műhelyeiről QtM b tr h a, id. h. 70 — 8. 

16 Századok, 1882. 575. Rendesen Pro 
Libertate fölirattal voltak ellátva. 

17 1710 szeptember 8. Arch. R. in. 533. 
V. ö. Arch. Közi. 1878. xn. 84. 

I /uberka, id. h. 45. 



19 Tört. Tár, 1882. 575. 
*o Részletesebben Czuberka, id. h. 44 — 52. 
Gazdaságtört. Szemle, 1898. 418 — 9. 

' tasitása Gazdaságtört. Szemle, 1898. 
529-532. 
-- Czuberka, 47 — 50. A gyár igaz- 
Bdav Ferenci szerint ott 1707 



2l6 



MÁRKI SÁNDOR 



95. FRÁTER 
ERZSÉBET HAJTŰJE. 



Később, mikor a salétromos gazdák Kallón mun- 
kájukat abbahagyták, Rákóczi a feltört salétro- 
mos szérűkre és a műhelyekbe rabokat akart 
beállítani munkásoknak. 23 Külföldről is hozatott 
salétromot; de Magyarország még sem szorult 
reá, mint Francziaország kilenczven esztendő 
múlva a forradalom idején, hogy polgárai, asszo- 
nyai a salétromot nyirkos falakról vakarják le, 
pinczék nedves földjéből úgyszólván kanalanként 
kaparják össze. 24 

Többször fölkereste és megszemlélte Rákóczi 
a vashámorokat, a melyek úgyszólván a sza- 
badságharcz arzenáljai voltak. Leggyakrabban 
meglátogatta a munkácsiakat, 25 a melyekre a 
magáéból évenkint ezer forintot — abban az 
időben nagy összeget — költött. 26 Szomorúan 
értesült egy-egy hámornak, pl. a vaskohóinak 
pusztulásáról ; 2? örvendezett, mikor a felvidéki 
hámorok, huták és öntőházak jókarba állításá- 
ról és fejlődéséről értesült. 28 Nem hanyagolta el 
a kisiparosokat sem. Utász- és aknászcsapatai 
számára a tömérdek ásót, kapát, csákányt stb. 
többnyire a gömöri és szepesi mesteremberekkel 
készíttette, 2 ' a megbomlott fegyvereket egri, mun- 
kácsi stb. lakatosokkal javíttatta ki 3 ° s a puska 
agyának részeit reájok bízta. A lőcsei híres laka- 
tosok puskákat is gyártottak. 31 Rákóczi panasz- 
kodott, hogy kevés a lakatos ; minek követ- 
keztében a köpenyegtartó pantallérvasakat czigá- 



augusztus i-től 1708 januárius 31-ikéig 15 
főzőüst mellett 11 magyar és 4 német 
salétromföző dolgozott : ez utóbbiak szer- 
tűzérségi hadifoglyok voltak. Tört. Tár, 
1882. 573-4- 

2 3 1707 márczius 10. Arch. R. ír. 40. 

2 4 Magj^ar Hírmondó, 1794. 1. 205. 



2 5 Rákóczi-Tár, 1. 212., stb. 

2 6 Arch. R. 624., 631. 

2 7 1703 deczember 12. U. o. 1. 193. 

28 1706 április 3. U. o. 1. 506. 

2 9 Thaly, Tanulmányok, 38. 
50 Arch. R. in. 396., 705. 

3 1 Czuberka, 95. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



2I 7 



nyokkal csináltatta.' 2 A kovácsoknak nemcsak a lovak patkolásá- 
hoz. hanem azok gyógyításához is kellett érteniök. r> A fejedelem 
lovai mellett mind ilyen kovácsok 
voltak ; velők vasaltatta a hazában 
gyártott szekereit is. 31 Mestersé- 
gük védelmére meghagyta, hogy 
kovácsmühelybe vagy malomba 
katonaságot senki se szállásolhas- 
son, tőlük semmit se követelje- 
nek. 55 Meghonosított egy új ipar- 
ágat is, a drótvonást, s olyan 
mesterembereket keresett, a kik 
értenek hozzá s a drót feldolgozá- 
sához. A munkácsi vashámor mel- 
lett külön hámort építtetett szá- 
mukra. 36 A rézművesek közül a 
rozsnyaiak a tábor számára is dol- 
goztak, pl. rézfazekakat csináltak, 57 
sőt a selmeczbányaiak valóban 
nevezetes alkotásokra vállalkoztak, 
mert ők készítették a karvai rév- 
hez rendelt, de — sajnos — le nem 
írt rézhajókat. 58 

Ezeket az adatokat csak akkor 
tudjuk igazán megbecsülni, ha nem 
felejtjük el, hogy hadjáratát olya- 
nokkal kezdte, kiknek kardon, 
lándzsán, vasvillán, kaszán kívül 

egyéb fegyverük nem volt; kovács vagy kerekes puskát csak 
néhány százan használtak. A legjobban fölszerelt lovas egv két 




96. KARABÉLYOK. 



;- Arch. R. ni. 222. V. ö. u. o. 11. 42. 

)3 Tört. Tár, 1881. 165. 

54 Thaly Kálmán adatai u. o. 1882. 564. 

5> Századok, 1895. 926. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



J< Perényi Miklóshoz, 1710 július 26. 
Arch. R. in. 464 — 5. 
í7 Tört. Tár, 1886. 595. Arch. K. 11. 40. 
18 Tört. Tár, i883. 790. 

28 



2l8 



MARKI SÁNDOR 



láb hosszú karabélylyal bajlódott, a melynek szája az ágyú 
torkával vetekedett; kardja nem elég kemény aczél, zablyája 
hitvány, nyerge hiányosan fölszerelt. Az ezredek felét még 
ekként sem birták egyformán ellátni. 39 A székely gyalogság 
nagy része még 1707-ben is csak bottal akart indulni az ellen- 
ségre 40 s néha száz hajdúra jutott egy töltés. 41 

Forgách tábornagy azt fejtegette a fejedelem előtt, hogy a 
puska kedvéért nem szabad elhanyagolni a kardot, dárdát, pikát 




97. RAKOCZI-KARDOK. 



vagyis lándzsát, kopját, nyilat sem. A magyar lovasnak ((mezí- 
telen fegyverrel)) kell bevágnia a lövöldöző ellenségbe, a melyet 
rendesen a maga kára nélkül megszalaszthat. A mi nemzetünk- 
nek a mezítelen fegyver és a roham való : tán ez, nem sáncz ; 
mert a magyart jó kedvvel, ugrálva kell vinni. A kard azonban 
nem való a gyalogságnak, mert könnyen megbotlik benne, ha 



5 9 Rákóczi emL 31., 90— 99. Önéletrajz, 169. 
Arch. R. 1. 177. Századok, 1874., 412. A rész- 
letekre nézve 1. Czuberka többször idézett 
értekezését. (Kuruczkori fegyverek. Bpest, 



1906. 8r. 159 lapon összesen hét fejezetben, 
a tárgyra vonatkozó bő bibliographiával.) 

4° Rákóczi eml. 213. 

4 1 Arch. R. 1. 201. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



219 



hona alá köti is. A kard valóban a lovasság fő fegyvere. Azon- 
ban találóan jegyezte meg a fejedelem, hogy nehéz a mi lova- 
sunknak a német lovas tüze ellen a szorosokon próbát tennie, 
a hol nem fordulhat meg s nem emberkedhetik kardjával, mely- 
hez tágasság kívántatik. Fogalom lett a kurucz kard pengéjére 
bevésett fringia szó, mely frankból (vasból) valót jelent, de 
hagyományos találgatás szerint ez az értelme : «Franciscus 
Rákóczi In Nomine Gentis Impetit Austriam», vagy a két utolsó 
szó helyett: «Insurgit Armis». 42 

Legszívesebben török és egyszerű sima magyar paraszt- 
kardokat hordtak. A tisztek főuratokkal, képekkel ékesítették 




98. SUGÁRÁGYÚ. 

szablyáikat. (Különösen a Máriás kardokat). Gondot fordítottak 
a markolat és a hüvely csinosságára, sőt művészi becsére is. 
A fejedelemnek 17 díszkardjáról, 8 pallosáról (többnyire kétélű, 
széles, egyenes hadikardjáról) és 8 hegyes tőréről van emlékezet, 
az egyik palloson a Boldogságos Szűz és Szent Miklós képével. 
Aranyos buzogány, aranyos, rubintos kard volt fejedelmi hatalmá- 
nakjele; a tábori életben és a csatamezőn finom, de egyszerű kar- 
dot viselt. Három ilyen kedves szolgálati kardjáról van emlékezet.^ 



4 2 Magyarul ilyenformán lehetne : Feje- 
delem Rákóczi Isten Nevében Győzni 
Indul Ausztriába. 

4 3 A fejedelem fegyvereinek jegyzéke 
1708-ból: Tört. Tár, 1879. 176-8. 1683. 
május 8-ikáról és június 22-ikéről U. o. 1889. 
12—15. 1688-ban elkobzott családi kardjai: 



Radvánszky, Magyar Családélet, n. 387. 
Fegyverhordozóinak utasítása. Tört. Tár, 
1881. 158 — 9. Rákóczi fegyvereinek leírása : 
Czuberka, Kuruczkori fegyverek, 20., 22., 
31., 36.; a kurucz kardokról, u. o. 4 — 39. 1. 
Czuberka a kurucz fegyvereknek megbíz- 
ható és részletes leírását adja. 

28* 



220 



MARKI SÁNDOR 



Új kardjainak tervét ő maga beszélte meg a csiszárral, különö- 
sen ha díszesebb munkáról volt szó. «Adjon Isten győzedelmet 
felségednek alatta», kívánta' Bercsényi. 44 

A lövöfegyverek közül az ijj még nem ment ki egészen a 
divatból ; Andrássy Miklós «dervis-kapitány» török-tatár csapata 
tüzes nyilakkal gyújtogatta föl a háztetőket. 45 Ösmeretes, hogy 





H "' "_._';.; '. i * 




1 - f» r 1 


1 


'mmatiít 


b Jy| 


■ iT57m*| \ w "~ ~ M^ *■' 5 


Jtszin 


mr- ? - ^\Bf^ 






^tPsös^s/^ " fáLTlfcfcaÉÉí'^Ti^-' HBsSWLíh 



99. SEREGBONTO. 



Rákóczi sokat tett a puskapor gyártása érdekében. Volt számos 
bomba- vagy pummahányó mozsara (olyan is, a mely két mázsás 
bombákat röpített), s voltak gránát-, labda-, kő- és tűzhányó 
mozsarai. Mindezeket többnyire várostromoknál használta. Némely 
mozsara csak jeladásra, vagy riadóra szolgált. Az öregágy ük 
17 — 48, a kisdedek 3 / 4 — 5 fontos golyókat szórtak. A faltörő 
kartány (carthaune) volt a legöblösebb ; a falkonéta (falconette) 



44 Bercsényi bíráló levelei 1710-böl. 
Arch. R. vi. 516-7., 520., 523. 1711. 
deczember 23. Szalay, Rákóczi bújd. 227. 



4 5 Mindjárt a hadjárat elején. Hadtört. 
Közi. 1888. 91. De ezt a fejedelem Szibé- 
riába valónak tartotta. Arch. R. 11. 206. 



11. RÁKÓCZI FERENCZ 221 

körülbelül felenagy, a vári és a mezei öreg vagy apró taraczk 
a legkisebb. A haubiczból kögolyókat lőttek. Használtak sugár- 
ágyúkat és hírmondókat is, az utóbbiakat csupán jeladásra. 
1708 óta a fejedelem a forgalomból kivont libertásokból is 
ágyúkat öntetett 46 az ország és családja czímerével s 
Pro libertate fölirattal. 47 Voltak elül, a cső szájánál elsüt- 
hető ágyúk 48 és ú. n. seregbontók is, melyek 5—20 
csőből a mai golyószórók (mitraillense) módjára, de 
szintén kevés sikerrel lőttek. 49 

Az ágyúgolyókat csaknem kivétel nélkül itthon 
öntötték. Ungvár ostrománál a németek ((holdsugár- 
nál öntött » mérgezett golyókat használtak, a milye- 
neket Kálióban Klára András is akart készíteni; 
de a nemeslelkü fejedelem nem engedte meg, mert 
a mérges üveggolyóbis használata a keresztények- 
nél tilos. 50 Nagy gondja volt a golyó és por készí- 
tésére, mégis panaszkodott, hogy olykor töltetlen, 51 
vagy pedig 1554-ből, 1605-ből stb. való ágyúkkal 
kell hadakoznia. 52 Az új ágyúkat és mozsarakat 
többnyire saját jelenlétében próbáltatta ki s ((tár- 
gyat lövetett» velők. 55 Hanem azért az ágyúk hiá- 
nyos fölszerelése miatt 1707 nyarán a hős csobán- 
cziak a futó németeket csak sziklák, malomkövek 
legurításával űzhették el a vár alól. 54 

Puskákkal ' 55 a seregnek csak egy részét láthatták 
el, mert Sziléziából és Hollandiából nyolcz év alatt 18,000-nél 
többet nem lehetett behozni, a belföldi ipar pedig még nem 



46 Századok, 1882. 575. >« Századok, 1874. 412. Arch. R. 1. 

47 Az ágyúk részletes ösmertetése 110., 444. 

Thalynál, Arch. Ért. x. 56. és Czuberká- >i 1707 június 1. Századok, 1895. 636. 

nál, 53—82. 5 2 Arch. R. 1. 92. 

4 8 Arch. R. viii. 403. A börágyúk kimen- >> Pl. Kassán 1708 április 14. Rákóczi- 
tek a divatból, de a fejedelem most egy tár, 1. 115. 

franczia mester javítása szerint tett velők 54 Századok, 1879., 394. 

uj kísérletet. 5 > A kézi lövőfegyverekröl Czuberká, 

49 Czuberká, 80— 82. Századok, 1879.392. 82—101. 



IOO. KIRÍ CZ 
FOKOS. 



222 MARKI SÁNDOR 

volt elegendő a hiány pótlására. A szakállasok s a részben 
még kanóczos muskéták (muskotélyok) nagyon nehezek voltak ; 
az utóbbiakat villára támasztva sütötték el. A vontcsövű stuczok 
kezelésére minden századból tíz legényt tanítottak be, hogy 
velők különösen az ellenséges tiszteket vehessék czélba. s6 A tes- 
sényi (tescheni), polhák (polyák, lengyel), jancsár és kozák 
puskák külföldi gyártmányok voltak. Itthon, Krompachban 
készültek a saját rendszerű mag} T ar gyalogsági kompák-pus- 
kák. 57 Franczia, kovás szerkezetű, újmódi kézifegyverek voltak 
a flinták, a gyalogságnál leginkább használt puskák ; de a 




IOl. MORDALY. 



Csajági hajdúinak adott 800 flinta közt húsz sem volt ép. s8 
A mordálylyal gránátot vetettek. A lovasokat karabélylyal és két- 
két pisztolylyal szerelték föl ; pl. az egyik udvari (karabélyos) ezre- 
det s a nemes ifjakat. « Rongyos karabélyos ezredemhez nem igen 
illik a pompa — sóhajtott a fejedelem ; S9 — de semmi, — majd 
czifrább lesz !» A díszesebb karabélyokat Danczkában vagy Ber- 
linben csináltatta s egy karabélyért s egy pár pisztolyért 9— 10 
tallért is adott. 1708-ban Danczkában 600 közönséges karabély 
1500 tallérba, a németektől elkótyavetyélt 200 karabély csak 170 

56 Rákóczi rendelete 1706-ból. Tört. nak a regéczi várban már 1683-ben voltak 
Tár, 1882., 557. A fejedelem ezt jobbnak díszes krompachi puskáik. U- o. 1889. 15. 
tartotta a kétkerekű seregbontónál, melyet $8 Bottyán a fejedelemhez, 1709 június 
Szentiványi javasolt. 22. Arch. R. ix. 685. 

57 1704-böl. U. o. 1884. 152. Rákócziék- S9 1706 április 30. U. o. 1. 539. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 223 

forintba került. 60 A puskákat, karabélyokat díszesen kivarrott pan- 
tallérra (bandeliére-re) akasztva hordták. 61 A fejedelem még a kara- 
bélyok, pisztolyok csövének méreteit is maga határozta meg. 62 
Egyébiránt azt tartotta, hogy «a mezítelen fegyver az ellenséggel 
bátran kongrediáló hadnak a pisztolynál a mint alkalmasabb, úgy 
hasznosabbnak is tapasztaltatik ; és a ki azzal az ellenségre menni 
nem merészel, a pisztoly sem ad annak nagyobb bátorságot. 65 
A töltések, golyók és puskapor készítéséről már volt szó. 64 
Az ütöfegyverek közül a buzogányt csak az önálló parancs- 
nokok használták. A balta, csákány, fokos a hajdúság szokott 
fegyvere. Magának a fejedelemnek is volt egy furulyával ellátott 
díszes csákánya. 65 A szálfegyverek közül a lándzsa, lobogós 
kopja, dzsida (török lándzsa) és az altiszti dárda még mindig 
megmaradt, de a fejedelem az 1705-ben fölállított hat gyalog- 
ezrednél a lándzsát már csak kényszerűségből tűrte. 66 Helyette, 
a hol csak lehetett, szuronyokkal látta el kuruczait ; pl. 1707-ben 
egyszerre 1300 darabot osztott szét gránátosai közt. 67 

A védőfegyverekkel többé alig gondoltak. A fejedelem 1705 
szeptember 7-ikén pánczélingeknek valót küldött a solti táborban 
levő hajdúknak 68 s őt magát és kis fiait is pánczélosan ábrázol- 
ják. 69 Vezérei : Bercsényi, Pekri, Bottyán sem vetették meg a 
pánczélt, de ez többé nem tartozott a kuruczok jellemző fegy- 
verei közé. Támadó jellegét a szabadságharcz különben is csak 
az utolsó másfélesztendőben vesztette el. 



60 Arch. R. 11. 183., 392., 410.; ni. tüzes szerszámokról és hadi eszközökről 
341 — 2. 1. Czuberkánál, 102—106. 

61 A fejedelem pantallérja : Tört. Tár, 6 5 A M. Nemz. Múzeumban. 
1882. 748. 66 Arch. R. x. 3. 

62 Pl. 1706 november 28. Arch. R. 1.687. 6 ? Hadtört. Közi. 1891. n. 

63 1706 augusztus 11. U. o. 444. 68 Arch. R. 1. 407. 

64 Ezen fejezet élén, 214—15. 1. Egyéb 6 9 Arczképeik e mű 1. 232., 528., 530— 1. 1. 




224 MÁRKI SÁNDOR 

XII. 
A HADSEREG ELLÁTÁSA. 

alhatatlan érdeme a fejedelemnek, hogy nemcsak 
álmodozott az önálló nemzeti hadseregről, hanem meg 
is tett mindent annak valósítására, fegyverrel, ruhával, 
élelemmel, fizetéssel való ellátására. 

Ruházatról, mindjárt az első hónapokban, mindenki maga 
gondoskodott. A fejedelem félmeztelen hadakkal kezdte hadjára- 
tát, 1 de halállal fenyegette azokat, a kik a nemességgel angliai 
posztóba akarták magukat öltöztetni. 2 Szánakozással látta hadai 
ruhátlanságát ; már 1703 október 27-ikén elrendelte, hogy a 
bányavárosokban posztót vásároljanak s mentül hamarább 
köntösöket készítsenek számukra; november 18-ikán pedig a 
szatmári had számára már el is készült az első ezer és néhány 
száz köpönyeg. 3 A maga pénzén szabatott a legényeknek dol- 
mányt és nadrágot abaposztóból ; amaz darabonként 4 forint 50 
dénárba, emez hetven dénárba került. 4 Később a hadak ruháza- 
tára való posztót az ország pénztárából fizette s nem engedte, 
hogy vásznon, zsinóron, gombon s ruhavarró mesterembereken 
kívül egyebet kívánjanak a vármegyéktől. 5 

Lónyay Ferencz főruhabiztossal együtt mindent elkövetett 
hadseregének egyenruházata érdekében. 6 1704 — 1710-ig 5989 
vég közönséges posztóból és 14.336 vég abából 30,558 darab 
posztó- és 11,304 abadolmányt, 25,248 abanadrágot, 524 «brusz- 
flekket» (Brustfleck), 693 czafragot, 9648 tarsolyt és lódingot 
(tölténytáskát), 40,909 köpenyeget készíttetett. 7 



1 Rákóczi eml. 81. 6 Pester Lloyd, 1906. 263. r. sz. és 

2 1703 november 24. Arch. R. 1. 146. Századok, 1880. 118. Történelmi Tár, 
5 U. o. 1. 136., 144. 1882. 557. 

4 U. o. 1. 174. 7 Arch. R. vi. 496. (Extractus super 

5 Szigorú rendelete Károlyihoz Terebes- universali perceptione et erogatione vesti- 
röl, 1707 szept. 10. Károlyi-Oki. v. 684 — 5. turae militaris. U.-o. 492—7.) 



II. KAKUCZI KKRFNCZ 



225 



Bottyán ezredének felruházását büntetésből egészen Kecske- 
métre rótta ki. 8 A szászoktól Boné András ezrede számára 
kékszínű remeket, vagy — ha nem lett volna elég — a törö- 
köktől veres abát vétetett 9 1706 márczius 6-ikáig aranyban 
36,000 forintnál többet adott a törököknek abáért ; s még ezer 
aranyat adott Károlyinak erre a czélra. Toldja meg kongóval, 




I02. OCSKAY LASZLO TARSOLYA. 



ha kevés; ha pedig áprilist találna járni, küldje vissza, mert 
alig győzi a sok abaposztó-hozatást. 10 1705 deezember 2-ikátol 
1708 szeptember 3-ikáig a franczia segélypénzböl Konstantiná- 
polyban 80,000 tallérnál többet fizetett ki posztóért. 11 A szalo- 
niki görögöknél 1708 márczius 12-ikén egyszerre 100,000 vég 



I 1705 október n. Arch. R. rx. 239., 10 ^06. márczius 8. Egerből Károlyihoz. 

267 — 9. Arch. R. 1. 480. 

9 Erdélyi Nemz. Múzeum, oklevelek törzs- '■ Remonstratio perceptionum et 

gyűjteménye. tionum. Arch. R. ír. 420 — 2. 

Magyar Történeti Életrajzok. 29 



226 MÁRKI SÁNDOR 

festett abát rendelt meg, végenkint 15 poltura híján két tallér- 
ral. 12 Más török kereskedőknek 1708-ban egyszerre 43,800 
forintot fizetett ki 13 s 1708 május 26-ikán a török fővárosban 
ismét 20,000 vég abát rendelt meg 63,000 magyar forinton. 14 
Azonban az abát nem tartotta nyereségesebbnek a posztónál ; 
mert úgy találta, hogy ha toldását keskeny voltához méri, annál 
a posztó jobb, ékesebb és a színe is tartósabb. 15 1708 tavaszá- 
tól fogva többé ravicsi l6 posztót sem vétetett, mert biztosai 
naponkint panaszkodtak rosszasága miatt. 17 

Volt idő, amikor elmondhatta, hogy ha hadai nem mind 
ruhások is, nyárban meg nem fagynak ; s ha hazájokat szívesen 
szolgálni kívánják, azt, mint eddig, híven megtehetik. 18 Leg- 
rendesebben először is udvari hadait ruházta föl. Palotásai 
közül a magyarokat tetőtől talpig vörösbe, az erdélyieket kékbe 
öltöztette fekete süveggel, sárga deli csizmával. A daliások 
aranykapcsos dolmányban, kék nadrágban, deli csizmában; a 
francziák kékben jártak medvebőr süveggel; a vadászok zöld- 
ben ; a testőrök vörös attilában, kék nadrágban, vörös zsinóros 
kék mentében; a testőr lovas karabélyosok vörös kalpagban, 
dolmányban és nadrágban, kék salavári fejér köpenyegben, 
sárga csizmában ; a nemes úrfiak arairynyal gazdagon himzett 
égszínkék dolmányban, narancssárga nadrágban és királyvörös 
mentében. A rendes lovasok zsinóros vörös attilában, kék 
nadrágban, vagy kék attilában, vörös nadrágban, sárga csizmá- 
ban, nemez csákóban, a gyalogosok szintén kékben vagy vörös- 
ben feszítettek. A lovas gránátosok vörös egyenruháját medve- 

12 U. o. n. 385—6., 418-9. De csak Károlyi még a sereg ellátásának legjobb 
24.000 véget tartott meg. U. o. n. 162. napjaiban is (1707 augusztus 24.) figyel- 

13 U. o. 11. 419 — 420. meztette a fejedelmet, hogy Bonefous 

14 U. o. 11. 375., 382—3. ezredében a szolgálatra képes 200 ember 

15 1708 július 19. U. o. 11. 293. »Ádám atyánk öltözetében nem tudja, 

16 Rawitsch poseni várost 1632-ben októberben mint érkezik a berdó-kiál- 
sziléziaiak alapították, de éppen 1707-ben tásra.» De hozzáteszi, hogy ez nem a 
az oroszok fölégették s így a virágzó fejedelmen s nem az országon múlt, mert 
posztógyártás különben is megakadt. ezek kiadatták a szükséges posztót. 

>7 Arch. R. 11. 182. (Károlyi-Oki. v. 663.) A posztó-kezelésről 

18 1706 július 21. U. o. 1. 563. Azonban elég részletes adatok maradtak fenn. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 227 

bör süveg egészítette ki. A németek és hajdúk sárga sujtásos 
kék attilában és vörös nadrágban jártak. A lovasok csúc 
kalpagján s a gyalogosok magas nemez süvegén Rákóczi 
czímere volt kiverve, «Pro libertate» körirattal. 

Tigrisbör kaczagányt és fekete kócsagtollas forgót csak a 
fejedelem és Bercsényi viselhetett. A többi vezér párduezbör 
kaczagányban járt fehér kócsagos forgóval, de a vezéri aranyos 
buzogány őket is megillette. Az ezredeseknek párduezbör 
kaczagányuk volt, forgójukban kékre festett három darutollal ; 
a többi tiszt farkasbőr kaczagányt viselt fehér darutollakkal. 
Csákójukon ezüst, az altisztekén posztózsinór jelentette a rangot ; 
de a csatákban kitűnő altiszt is megkaphatta a farkasbőr 
kaczagányt. A tisztek angol selyem, az altisztek remek, a 
legények abaposztóban jártak ; valamennyinek ruháját dúsan 
ellátták sújtassál, pitykékkel, gombokkal. A tarsolyok, lódingok, 
pantallérok a tiszteknél művésziesek, de a legénységnél is 
szemrevalók voltak. 19 Mindamellett a dunántúli katonák panasz- 
kodtak, hogy mundér, csizma kell, mert némelyik katonának 
mezítláb kell lóra ülnie. 30 Az ónodi országgyűlés azonnal két 
ruházati főbiztost nevezett ki (Lónyay Ferencz, Beniczky Már- 
ton), s rájuk bízta, hogy mindenkinek két dolmányt, nadrágot, 
két esztendőre egy köpönyeget, két pár csizmát, két pár fehér 
ruhát és egy süveget oszszanak ki. 21 

Nagy feladat várt reájok, mert itthon még megfelelő és 
elegendő bélést, czérnát stb. sem mindig lehetett kapni, 22 holott 
tiszta arany skófiumból vitézkötéseket, aranyfonalat, gombokat 
stb. itthon is tudtak csinálni. 25 A fejedelem kitűnően értett az 
adjusztáláshoz és folytonosan érdeklődött iránta; pl. maga írta 
meg, mi minden kell a gránátosok medvebőrös süvegének 
készítéséhez, 24 vörös dolmányukat hogyan prémezzék sárgával. 2 ' 



«9 Ruhaszükséglet 3273 ktirucz számára: -- Arch. R. 111. 221—2. 

Századok, 1880. 118. »J fürt. Tár, 1882., 755., 758. 

20 1707 június 11. Századok, 1895. 737. -4 17 10 április 27. Arch. R. 111. 407. 

21 U. o. 855., 922. -i 17 10 szeptember 7. LJ. o. m. 500. 



29* 



228 MÁRKI SÁNDOR 

Megengedte, hogy a camisole és a palást abából legyen, de 
hozzátette, hogy bőrös magyar nadrágot hordjanak hozzá. 26 

«A rongyos szolgát», kivált a palotán, nem szenvedhette; 
posztójukat tehát az esztendő leteltével, kérés nélkül is kiadatta. 27 
Az egyenruhában eltérést nem tűrt. Azért pl. igen haragudott, 
hogy angliai ezüst kapcsos csatlósai csákósüvegben járnak s 
megparancsolta, hogy kalpagban járjanak. 28 Bagosi Pál ezrede 
egyik századának saját uradalmaiból adatott süvegnek való hat 
fekete medvebőrt, a nemes ifjak süvegére pedig száz pár nyes- 
tet. 29 Mivel nem mindig kaphatott elég posztót, belenyugodott, 
hogy udvari hadainak köpenyege ne legyen éppen egyszínű; 
mert másként nem lehet velők szolgálni a télen. 30 Nagyon bán- 
totta, mikor Bagosi zászlóalja új dolmányokban, de rongyos 
gatyákban jött a táborba, holott már kiosztották a legények 
közt a nadrágokat. 31 Még jobban bosszantotta, mikor Károlyi 
csapataiban maguk a tisztek is rongyosak voltak, holott 500 
sing angliai posztót küldött nekik. 32 Mindamellett büszkén és 
jogosan írhatta: 33 « Tekintse akárki is az Európában hadakozó 
királyokat és fejedelmeket, vizsgálja hadaiknak tartását: fel 
találja bizonyára, hogy sehol jobb sorsa nincsen, mint ezen 
hazánkban levő mezei hadaknak; a melynek ha köntöse rongyos, 
lába mezítelen : ne nekünk, de torkának tulajdonítsa ; de ennek 
megtöltését mitőlünk ne várja. » Ezt azok a számadások is 
igazolják, a miket az egyik főruházati biztos, Lónyay tábornok 
terjesztett be 1704— 1710-ről. E szerint szállítani kellett 
2 5°9 7 8 vég angol, 7349 közönséges ravicsi, 79,497 aba-, 44,082 
török aba posztót, 3831 vég muszulyt, összesen i37,2Ó8 7 /s 



2 6 17 10 februárius 6. U. o. ni. 18. Cami- állapottal van. Szégyenli így nézni egy 
sole = chemisette = melltyü. fejedelem udvarát. U. o. 401. 

27 Tört. Tár, 1882., 756. 1709 október 28 U. o. 1882. 758-9. 
12-én udv. embereinek egy része már 29 Arch. R. 11. 608—9. 
oly rongyos volt, hogy nem kísérhette 30 U. o. 11. 345. 

el őt a huszti gyűlésre. U. o. 1883., 195. 51 U. o. it. 272. 

1710 szeptember 27-ikén pedig Sibrik 32 U. o. 11. 287. 

Miklós udvarmester azt írta Szerencsről, 3 3 Károlyihoz Egerből, 1706 januárius 9. 

hogy az udvar ott fogyatkozott, ruhátlan U. o. 1. 516. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



229 



véget; valóban szállítottak 1 75,87 i-et, az előirányzottnál tehát 
többet. 54 Föltehetjük, hogy a másik fő ruházati biztoshoz körül- 
belül ugyanannyi posztó érkezett be, vagyis hogy a fejedelem 
mintegy 350,000 vég különböző posztót használt föl a sereg 
ruházatára, nem is szólva a köpenyegekről, csizmákról stb. 
A lovasságnál egy ember fölszerelése 60, a gyalogságnál pedig 
20 forintba, a két fegyvernem tehát egymaga körülbelül négy 
millió forintba, mai értékben mintegy 80 millió koronába került. 




I03. CSATAKÉP A KURUCZ VILÁGBÓL. 



1706 júniusában, mikor az érsekújvári hadiszemlén a fejedelem 
Ausztria, Anglia és Hollandia képviselőinek bemutatta, az egyen- 
ruhák díszét s a fegyverzetet és gyakorlottságot tekintve, a 
kurucz hadat Európa legjobb katonaságai közé számíthatták. 

Az élelmezés olyan néptelen, szegény országban szintén a 
hadvezetés legnehezebb föladatai közé tartozott. Ennek főbb 
elveit a fejedelem már 1704 februárius 15-ikén megállapította. 55 
A tábornok eszerint 25 személy és 25 ló után naponkint 50 

54 Arch. R. vi. 492—7. 

5 5 Közli Hornyik, Kecskemét, rv. 282. 



230 MÁRKI SÁNDOR 

font húst, havonkint pedig 12 l / 2 köböl lisztet, 37 1 2 köböl abra- 
kot kap. A közlegénynek naponkint két font hús és havonkint 
fél köböl liszt, lovának pedig havonkint másfél köböl abrak 
járt. Etelt, italt, főképpen bort, erőszakosan senkitől sem volt 
szabad elvenni, 56 de a fejedelem megengedte, hogy a régisége 
és dohossága miatt ehetetlen lisztet borért eladják és a korcsmá- 
ban árulják a nemes ország jövedelmének szaporítására. 57 
A bort eleinte nem kímélte. A szatmári ostrom idején minden 
ezeres kapitánynak 9—10 tarpai hordó bort ajándékozott, hogy 
azt tisztjeikkel együtt költsék el. 58 Ecsedből egyszerre ezer 
köböl bort küldött a tokaji táborba, 59 hogy az ostromló vitézeket 
lelkesítse. Később mindenképpen korlátolta a részegességet, a 
tábori korcsmákat s a katonák rendes boradagát. Úgy hitte, 
nem jó dolog a katonáknak kijáró bor, mert ez minden vár- 
megyében nem terem, a hol pedig bővében vannak, a korsót a 
gazda a maga részegeskedése kedvéért is az asztalra teszi s a 
szegény katona sem marad a nélkül. 40 

Mosolyogva fogadta a csodadoktor orvosságát, hogy a tábor 
akkor se éhezzék, ha kenyere nincs ; 4I de mégis csak más 
módon gondoskodott a seregről. Mialatt a császári katonaság 
közt Pozsonyban az inség miatt majdnem lázadás ütött ki, 42 a 
kassai élelmezési biztos jelentése szerint 1706 augusztusában a 
kassai tárházakban 2337 kassai köböl gabona, 7404^4 köböl 
liszt, 27813/4 köböl árpa, 3098V2 köböl zab, 47,770 font só, 988 

j6 1704 szeptember 6. Borovszky, Csa- mett szarvashúst hozzon magával », mert 

nád, r. 313 — 4. a n ép nagyon szorong s attól fél, az 

5 7 Szendrei, Miskolcz tört. 111. 410. egész földön apostolok oszlása lesz. 

3 8 1703 deczember 21. Arch. R. 1. 153. Károlyi-Oki. v. 720. 

39 1703 deczember 9. U. o. 1. 191. 4 2 Stepney 1705 márczius 25. Simonyi, 

40 1706 deczember 15. U. o. r. 656. ír. 51. A császáriak élelmezése ellen sok 

4 1 1705 május 24. U. o. rv. 549. Szent. volt a panasz; pl. 1705 november ióikán 
iványi János viszont (1707 november 2.) Károlyi szerint «ma 15 napja, hogy 
arra kérte Károlyit, hogy «necsak az öt (a császáriaknak) kenyerök nincsen: sült 
árpakenyeret, de ez a had nagyobbára tökkel, tengerivel élnek ». Századok, 1898. 
kálvinista lévén — úgy hiszi, a pápista 735. A fejedelem is igen rossznak mondta 
sem mond mást — a két hal helyett az a császáriak élelmezését. Emi. 158. és 
Izrael népe idejében a pusztában repülő Századok, 1873. 22. Elég adat van erröi a 
fürjhúst, akár pedig a Tiszán innen ter- Feldzeuge des Prinzen Eugenben is. 



II. RAKOC/.I FKRENCZ 



2 ;;i 



máramarosi kősó, 70 oldal szalonna és 300 vágómarha volt 
készletben. 43 A fejedelem példásan büntettette az élelmezést 
megtagadó megyei tiszteket és falusi bírákat," de a katonáknak 
és a biztosoknak is megtiltotta az élés pazarlását. 15 Még a 
táborban szolgáló kuruczok házanépét is kötelezte a kivetett 
eleség beadására.* 6 

A nép különben ingyen és önként élelmezte a sereget, mert 
a marhatartás a fáradságon kívül egyébbe nem került s gabo- 
nát a föld bőven termett, a fejedelem pedig az élést az adóba 



r ";/'■" — 




Ka 




gft>-{ - ■ ,gLT'- 2*- 










feCAHHí!n3BVS2 Hrhe Bt'i 


y t — 
■'■*"■ , • 


^ V " ; -^S« 


r ^ípM_4)^,| 



104. CSATAJELENET A KURUCZ VII.AGBOL. 

is beszámította. 47 Tudta, hogy széllel nem élhet sem a katona 
sem a lova. Intézkedett, 48 hogy a falvakra kivetett eleséget, 
fegyelemretartó tisztek szedjék be és semmit se bocsássanak 
zsákmányra. Tartózkodniuk kellett a nemes emberek háza és 
személye fölverésétől, marhahajtástól és a szegénység sarczol- 
tatásától ; de nem számította hívei közé, a ki «deli asztagoes- 
káit» a hadtól sajnálta. 49 Legtöbb panasza volt Erdély hanyag 
élelmezése miatt, a mit annak tulajdonított, hogy parancsait nem 



1 i Arch. K. v. 263. 

44 1704 április 20. U. o. 



r. 84. 



4S 1704 május 17. U. o. 1. 87. 

4^ 1704 januarius 30. U. o. r. 290. 



\: Rákóczi cml. 175., 237. V. ü. 1 700 
márczius 2<p-iki levelével. Arch. K. 1. 501. 
.' 1706 szeptember 22. Arch. K. 1. 627. 
■ 1707 október 7. Arch. R. ír. [II. 



232 



MARKI SÁNDOR 



hajtották végre. 50 Károlyit is azért nem küldhette Erdélybe 
Pekri segítségére a kívánt időben, mert ha ennek előtte egy- 
néhány szekér élés nélkül nem mehetett, hogyan menne most 
egy tarsoly éléssel. 51 Károlyi hadában azonban más vidékeken 
is gyakran uralkodott éhség; volt idő, mikor katonái négy 
napra kaptak egy prófontot s kenyérért ingöket, sőt fegyverö- 
ket is odaadták. 52 Máskor megint az alföldön öt napig egy falat 
kenyerök sem volt, mégis zúgolódás nélkül mentek a ráczok 
ellen. 53 Igaz, hogy Palocsay György tábornok egyidőben 20 
németet küldött Krucsay főhadbiztosra, hogy erőszakkal is 
kényszerítsék a kenyér s vágómarha elküldésére; mert a 
fejedelem «azt nem parancsolja, hogy a had koplaljon, benn 
lévén az országban)). 54 A fejedelem sohasem tiltotta, hogy a 
maga és a kincstár jószágaiban is szedjenek élést és vágó- 
marhát a hadak számára. Büntetésre méltóknak tartotta tisztjeit, 
a kik másképpen cselekedtek. 55 Magára vállalta a haragot az 
ilyen lefoglalásokért; mert «az (a salánki asztag) sem jobb a 
szentelt kenyérnél, a melyhez Dávid nyúlt vala)>. 56 

Ösmeretes, hogy Kassán, Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, 
Ecseden s máshol nagy tárházai voltak, máshol pedig vermek- 
ben, sőt templomokban is tartott gabonát. 57 Kitűnően gondos- 
kodott a munkácsi vár eleségkészletéről ; pl. 200 embernek egész 
esztendőre való peszmeget (kétszersültet) halmozott fel ottan. 58 
Eger tárházából még a szűk időkben is naponkint 831 adagot 
szolgáltatott ki. 59 Hatvan mellett egy ízben 60,000 kenyérrész- 
ietet gyűjtött egybe. 60 Csak a háború utolsó szakaszában volt 
oka panaszkodni, hogy Nincs uram lakik a prófontházakban s 
mindenütt üres a magazinum ; mert pl. Kassára végrehajtás 



S° 1706 januárius 9. U. o. 1. 466. Éble, S> 1706 április 9. Arch. R. 1. 517. 

Károlyi Ferencz, 1. 52 — 53. S 6 1709 július 20. U. o. ír. 503. 

5 1 1707 szeptember 22. Arch. R. ír. 105. S7 Arch. R. 111. 271. 

5 2 Rákóczi 1709. július 20. U. o. 11. 502. s 8 U. o. ni. 573—4. 
5 3 Károlyi a fejedelemhez, 1707. augusztus. S9 U. o. 111. 384. 

Károlyi-Oki. v. 647. 60 Medows Harleynak, 1708. márczius 31. 

>4 1705 július 30. U. o. v. 257. Simonyi, ni. 371. 




Mntjy.nr Történeti Életrajzok, 1909. 



234 MÁRKI SÁNDOR 

útján is csak 9 köböl gabona került be két vármegyéből s nem 
volt embere, a kivel végrehajtani tudná rendelkezéseit. 61 Akkor 
már a pusztán maradt helységek vermeit is feltörette. 62 Min- 
denki éhségről panaszkodott a mindennel megrakott földön. 65 
Élelmezési tisztjeit ilyen körülmények közt csalóknak, járat- 
lanoknak vagy tudatlanoknak tartotta, tisztjei egy részét pedig 
arról vádolta, hogy a készletből dinom-dánomoznak. 64 Hol az 
eleséget adóba vagy készpénzfizetés mellett önként nem adták, 
az utalványokra való vásárlást tiltotta, mert «oly romlásától félt a 
vármegyéknek, a melynél nagyobb nem lehet s ezen kivetéssel 
jövendőbeli alapunkat fogjuk elrontani s magunkat kimeríteni)). 6 s 
A mikor Borsodvármegyét utasította, hogy az egri had minden- 
napi kenyeréről gondoskodjék, már búsan tette hozzá, hogy 
«ott kell vennük, a hol találunk)). 66 De viszonzás nélkül akkor 
sem vett el semmit. Kikelt az olyan alispánok ellen, a kik 
nyilvánvaló zsarolásoknak mondták a tárházak megtöltésére 
kiadott parancsait ; «mely gyalázatos szokás annyira eláradott 
hazánkban, mintha articulariter (törvényben) rendeltetett volna)). 67 
A mikor lengyel hadai megtagadták az eleségszállítást, mint 
nemesekhez illetlen dolgot : fejedelem létére ő maga egy zsák 
gabonát vett föl magához a nyeregbe, hajdúi s udvari és idegen 
rendes hadai is hasonlót cselekedtek és így indultak tovább 
Jászberényből -Gödöllő felé. 68 A munkácsi éléshordásra szintén 
ö maga ügyelt föl : színek alá rakásra hordatta a zsákokat, 
eligazította a szekereket, a melyek tűzi vagy épületfákat, 
szénát, szalmát gabonát hordtak. 69 Éléstárai még a háború utolsó 
napjaiban is úgy tele voltak, hogy az ellenség faluról-falura 
csak napról-napra, ellenben a kurucz a várakból élelmezhette 
magát. 70 



61 Arch. R. 11. 455., 467. 66 U. o. in. 74. 

62 U. o. in. 88. 67 U. o. ni. 222. 

63 U. o. in. 190. 6 8 U. o. in. 75—6. 

64 Rákóczi eml. 217., 272. L. különösen 69 U. o. 111. 196. 

Thaly Ocskaiját, 1 — 11. 70 Rákóczi eml. 284. Az ellenséget min- 

6s Arch. R. 11. 504. den eleségtöl elvágni törekedett. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 235 

Fizetett hadaktól remélte a háború győzedelmet s arra 
törekedett, hogy tisztjeit, legényeit jól fizesse, zsákmánytól, 
zsarolástól visszatartsa. 7 ' Hiszen zsákmányolás után hadai 1 
időre jobbadán hazaszéledtek. 72 Hiában szabályozta a zsák- 
mány megosztása rendjét. 73 Tűrnie kellett, hogy néha gyöngén 
vagy nem is fizetett hadai a nyereséget szétoszszák ; csak leg- 
alább annyit akart elérni, hogy az eddigi mód szerint a hatal- 
masok és a gazdagok a szegényt meg ne rövidítessék, ne 
zaklassák. 7 l Mezei hadainak kezdettől fogva adott némi fizetést, 
a mellett azonban arra buzdította őket, hogy hazaszeretetből és 
a szabadság megnyerése vágyától buzogván : Vegyék szívökbe 
a dicsőséget fizetés gyanánt. Hiszen más országok harminc/ 
esztendeig is harczoltak szabadságukért, s fáradságuk fejében 
még sem kaptak egyebet a dicsőségnél. 75 Megértetni akarta a 
militiával, hogy nemcsak három forintért szolgál, hanem hazánk 
s önmagunk boldogságáért is. 76 Később Bercsényi szemére 
lobbantotta, hogy a mezei hadakat jobban fizeti, mint a rendes 
hadakat.' 7 «Ha had uram fizetést kíván — fakadt ki egyszer a 
fejedelem, 7 ' s — bajoskodjék érte: ne csak lógassa, tátogassa 
rám a száját». A hadak azonban elhitették magukkal, hogy a 
bányák tömérdeket jövedelmeznek s fizetésöket annyira sürgették 
«mintha idegen fejedelmet s nem hazájukat és magukat szolgál- 
nák)). 71 ' Mégis örök dicsősége ennek a hadnak, hogy — ha eleget 
zúgolódott is — az egész szabadságharczot libertásokkal küzdte 
végig s ezüstpénzt csak az idegen hadak kaptak. 

Hadserege valósággal rajongott érte. Kaszás Pál ezrede egy 
ízben kijelentette," hogy «még lábának megcsókolásával s érette 
való vérünk kiontásával is életünk fogytáig mindeneket egész 



7 1 1703 november 8. Arch. R. i. 142. 7> 1705 június 14. Areh. R. 1. 432. 

1704 október 1 1. U. n. 1.226. 1706 április 9. 7 6 1706 deczember 1. U. o. v. 332 — 3. 

I . O. 1. 516. 1707 november 15. U. o. 11. 139. 77 1710 júnus 7. L'. o. 111. 271. 

Rákóczi eml. 216., 256. 7 8 1710 június 7. U. O. III. 271. 

7í 1706 Rákóczi-lt. 1793. cs 1824 sz. 7" Károlyihoz Egerből, 1706 április 18 

Említi Arch. R. 1. 33., 34. U. o. 1. 529. 

71 1704 november 13. Hornyik, tv, 337. 80 1704. július 8. Tört. Tár, 1906. 21. 



236 



MARKI SÁNDOR 



készséggel cselekszünk)) ; ő pedig hadainak egy-egy diadala 
alkalmával Sl örült, hogy «a magyar vérbeli őseinktől reánk 
maradt s belénk oltott virtust győzedelmes pálmaággal ékesí- 
tették)). Buzdította őket, viseljék fegyverüket tovább is oly vitéz 
bátorsággal, hogy «azáltal megdühödt ellenségünk mindenütt 
romoljon)). S legyenek meggyőződve, hogy Isten őket tovább 
is megsegíti, és fegyverkezésök igaz voltát szabadságuk óhajtva 
várt révpartjára vezérli. 

81 1706. november 30. Hadtört. Közlemények, 1895. 323. 




lOÓ. PATRONA HUNGÁRIÁÉ. 



HETEDIK KÖNYV 



r f 



A GAZDASÁGI ÖNÁLLÓSÁG 




I07- DUNAI HALAK MARS1GLI «DANUBIUS»-ABÓI.. 



I. 



RÁKÓCZI PÉNZÜGYI POLITIKA JA. 



(1703— 1707.) 




magyar szabadságharczok abban a részben mindig esz- 
ményies küzdelmek voltak, hogy rendesen igen kevés 
pénzbe kerültek. Még az 1848/49 évinek költségei sem 
rúgtak többre hatvan millió forintnál, pedig a nemzet két nagy 
hatalmassággal állott szemben. És ennek a küzdelemnek a vezére, 
Kossuth, elösmerte,' hogy Rákóczi sem alkudozott. Kinyitották 
előtte minden kincsének, több mint fejedelmi birtokainak megaján- 
lásával a megalkuvás kapuját, s ő nem alkudozott. «Es e roppant 
áldozat, melyet elveiért hozott, emelik a nem alkudozó száműzött 
emlékét oly magasra, hogy az ily parányi ember, mint magam, 
szédeleg, ha hozzá föltekint.)) Rákóczi a háború első öt esztende- 
jében egyetlen egy garas adó szedése nélkül, pusztán a kincstári 
jövedelmek és az idegen segélypénzek fölhasználásával folytatta 
a háborút, melynek ebben a részben alig van párja a történe- 



;th 1883 maju? 25. Komáromvárm. alispánjához. Iratai, x. 95. 



240 MÁRKI SÁNDOR 

lemben. 2 Hová törpül e mellett a frondeurök kapzsisága s milyen 
hitványak azok a vádak, a miket Rákóczi önzése, haszon- 
lesése czímén emeltek és emelnek ! ^Szeretet legyen a fejedelmek 
kincseinek összegyűjtője, sáfára — szólt, a küzdelemre vissza- 
tekintve. 5 — Ez kötelezi arra alattvalóikat, hogy megadják neki, 
a mit adhatnak ; de a fejedelmeket is visszatartja attól, hogy 
tehetségükön felül követeljenek tőlük. A mit pedig követelnek, 
jóra és közhaszonra kell fordítaniuk. Felhalmozódott kincseiket 
az állás és érdemek megkülönböztetésével és mérlegelésével kell 
szétosztaniok.» 

Az ő felkelésének egyik legfőbb oka az elviselhetetlen adó 
volt, a melyet törvénytelenül, az ország megkérdezése nélkül 
szedtek. Szabad nemzet nem viselhetett el akkora szolgaságot. 
A Habsburgok egyetlen egy év alatt ötvenszerte nagyobb ösz- 
szeget hajtottak fel a népen, mint a törökök; behozták a katonai 
végrehajtást, az adósokat börtönbe vetették, fogyasztási adókkal 
a kiváltságosakat is megterhelték, szabad nyakukra a szolgálat 
örökké való jármát akarták vetni. 4 Az udvar már 1699-ben 
mindent elkövetett, hogy a főurak értekezlete önkéntes segélyt, 
állandó adót szavazzon meg. s Mikor azután a forradalom 
kitört, valami igen nagy dolgot vélt elkövetni azzal, hogy 
Magyarország négymilliónyi adójából egyet elengedett. 6 A meg- 
maradt részt azonban újból katonasággal szedette be s így 
valósággal Rákóczi táborába kergette a nyomorgó népet. 7 
Egyébiránt az elengedett egy millió helyett I. Lipót már előbb 
három milliót vett föl Oppenheimer bankártól Rákóczi lefoglalt 
javaira. 8 Tanulságos adat akkor, mikor Rákóczi arra figyelmez- 
tette XIV. Lajost, hogy ha a magyar fölkelés megindítására 
400,000 tallért áldoz, az ügyek úgy fordulhatnak, hogy Olasz- 
országban milliókat takarít meg. 9 

2 Thaly, Bercsényi, in. 518. 6 Stepney 1703 augusztus 15. Simonyi, 

3 Önéletrajz, 174. 1. 28. Whitworth deczember 12. U. o. 76. 

4 Rákóczi manifesztuma 1703 június 7. 7 U. o. 3.1., 62., 76. 

14. pont. Rákóczi emlékiratai, 23. 8 Thai}', Bercsényi, n. 455. 

> Rákóczi önéletrajza, 74. 9 Rákóczi levele 1702 április 7. U. o. 447 






% 







w 



II. RAKUCZI FEKENCZ EREMNYOMOl AZ ERDÉLYI X. MÚZEUMBAN. 



II. RÁKÓCZI FERENC/. 24 1 

Lipót kormánya a török háborúkban körülbelül 40 millió 
forint államadósságot csinált, a spanyol Örökösödési háború kitö- 
rése pedig újabb kölcsönök kötésére kényszerítette. Fedezetet, a 
megszorult kormányok örök bölcsesége szerint, az adók emelésé- 
ben keresett. Az adót azonban már csak úgy növelhette, ha a 
teherviselést a kiváltságos rendekre is kiterjeszti, a töröktől 
visszaszerzett területeken a gazdátlan, vagy nem könnyen 
igazolható jószágokat a kincstár javára eladatja vagy zálogba 
veti, a sót, dohányt stb. állami egyedárúságnak nyilvánítja. 
Idejárult, hogy 1696 óta jó érczpénz helyett rézpolturákat kezdett 
veretni, a mi IV. Béla kora óta nem történt. A forgalomban 
levő rézpénznek értéke a fölkelés kitörése esztendejében már 
211,158 frt 51 krajczárra növeke- 
dett s így Magyarország újabb réz- 
korszaka Lipóttal kezdődött. Azt a 
pénzt, a mit boraiért a nép a lengye- 
lektől, marháiért a németektől kapott, 
a fejedelem szerint az osztrákok 108. l upót rézpénze. 

mind elzsarolták tőle adó fejében. 10 

A szabadságharcz egyik legfőbb oka éppen a tűrhetetlen adó- 
zás lévén, természetes, hogy Rákóczi nem akart adót szedetni a 
néptől, a mely tulajdon fegyvereivel és lovaival szolgált, önmagát 
élelmezte s így már különben is nagy terheket viselt. Kezdet- 
ben a fejedelem azon gondolkozott, hogy a császár örökös 
tartományait adóztatja meg, 11 s ebből fedezi a háború költségeit; 
azonban nem volt annyi rendes hadserege, hogy ezeket a tarto- 
mányokat állandóan megszállva tarthatta volna. Annak pedig 
határozott ellensége volt, hogy a sereg zsákmányból tartsa el 
magát, noha tudni vélte, hogy a Thököly-féle tiszteknek a zsákmány 
kedvesebb a szabadságnál, katonáit pedig egy-egy sikerült 



10 Rákóczi etnl. 79. Skotka Mihály ban véve Mensi, Dk- Kinanzen Oesterretchs 

szatmári harminczados rettenetes rajza a von 1701 bis 1780. (Bécs, 1890.), kivált 

nép adóra való képtelenségéről 1703 július 3 — 4-, 118 — 9. stb. 11. 

19. Századok, 1874. 399 — 400. V. 0. általa- n Rákóczi eml. 104. 

Magyar Történeti Életrajzok. 31 




242 MÁRKI SÁNDOR 

zsákmányolás után nem tudja visszatartani a hazameneteltől. 12 
Abrudbánya már 1703 deczember 4-ikén panaszkodott neki, hogy 
nem ország kell a kuruczoknak, hanem csak préda ; a rozsályiak 
pedig 1704 márczius 9-ikén igaz lelkiösmeretök szerint írták 
neki, hogy — az egy levágáson kívül — a tatár sem bánt volna 
különben velők, mint a kurucz. 15 A fejedelem 1706 április 9-ikén 
megtiltotta, hogy hada tatármódra nyereségért szolgáljon. eHa 
nyereségért kíván szolgálni, mondjon le fizetéséről s tatármódra 
érje be egy esztendőre egy tallérral, ködmönnel és korbácscsal. » I4 
Nem irthatván ki, legalább külön rendeletben szabályozta a 
zsákmányolás elharapózott szokását. IS «Hogyha eddig — szólt 16 — 
a gazdasági kormányzatban fogyatkozások estek, méltó azoknak 
gyógyításán fáradozni ; de hogy hazánk jövedelmét azzal is 
megrövidítse, se kötelessége, se hivatala nem viszi rá.» 

A kincstári javak jövedelme távolról sem volt elegendő 
a hadjárat és a kormányzat költségeire; hiszen Erdélyben a 
fölkelés kezdetén a kincstári javak értékét mindössze csak 
75,655 forintra becsülték. 17 «Azt akarja-e akárki is — fakadt 
ki a fejedelem, 18 — hogy üres kézzel, puszta jószágban kezdjem 
Erdélyben a magyarországi gvarantiát? És midőn kiki jószágát 
építeni, kímélni és gyarapítni kívánja : a miénk nyereségnek 
(zsákmánynak) engedtessék?)) Nem akarta követni a császári 
udvari kamara rendszerét a földek elrablásában, a földesurak 
megfosztásában, a koronajavak elidegenítésében, a harminczadok 
megkettőzésében, az árúsboltok bérbeadásában, a lelketlen adóz- 
tatásban, 19 vagy a bányáknál való rablógazdálkodásban. «Tudja 
meg nagyságod — írta neki Ajtai Mihály, 20 — hogy soha se 
királyok, se császárok a nagybányai bányákat nem műveltették.)) 
Az eladósodott város, valamely miniszternek a markát meg- 
kenvén, a «bányákat az adóssággal együtt a jámbor császár 

i2 U. o. 85., 105., 216. 17 Gazdaságtört. Szemle, 1905., 4 — 931. 

13 Arch. R. 1. 189., 307. 18 Arch. R. 1. 516. 

'4 U. o. 1. 516. 19 1703 június 7. manifesztuma 5., 9—14. 

iS U. o. 1. 33., 34. (1793. és 1824. sz. a.) pontja. 

i 6 U. o. 1. 516. 20 1703 november 22. Arch. R. 1. 182. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



243 



nyakába vetette» ; 3000 forintnál többet alig hajtottak. Ilyen- 
formák voltak az állapotok a többinél is. 

A kincstár jövedelmei közé sorozta a fejedelem a papi tized 
váltságát is; pl. Kecskemét, Nagykőrös és Czegléd a váczi 
püspököt illető dézma megváltása czímén évenkint ezer tallért 
fizetett volna, de a fejedelem Kecskemétnek megengedte, hogy, 
régi gyakorlat szerint, csak száz aranyat adjon. 21 A harminczadok 
jövedelmei a belső háború következtében nagyon megcsappantak, 
de meg sokat el is kellett törölni a törvénytelen vámok közül. 22 
A fejedelem különben már 1703 november i-én szigorúan tiltotta, 
hogy hadai a harminczadosakat tisztjökben és hivatalukban 
háborgassák ; mert «a nemes ország sokféle szükségeinek meg- 
teljesítésére a harmin- 
czadokból várható költ- 
ség igen szükséges». 23 
Harminczadokat maga 
is állított föl, pl. Kecske- 
méten, 24 de meglehető- 
sen megunta a velők 
való veszödést ; mert, 

ahogy az erdélyiekről Radvánszky írta neki, 25 valóságos har- 
minczadok azok : a fejedelmi jövedelemnek csak harmincza- 
dik pénze jut a főtisztek kezéhez. Arra el volt szánva, hogy 
a harminczadosaknak megengedi a régi stilus folytatását. 2 " 
Régen elhitette magával és átlátta azt is, 27 hogy rossz har- 
minczados szokott lenni a jó kapitány, jó harminczados a 
rossz kapitány; de csak akkor volt az szokás, mikor a 
békességes időben eléje tették a harminczadost a széleket 
őrző tisztnek. Később a harminczadokat alábbszállíttatta, 28 majd 
a magyarországiakat egészen, az erdélyieket pedig részben 





[09. RÁKÓCZI PÉNZEI. I. 



- 1 704 április 22. és 1705 április 29. 
Hornyik, 111. 493., ív. 359. 
22. Rákóczi emlékiratai, 79. 

23 Arch. R. 1. 139. 

2 4 1705 januárius 3. Hornyik, ív., 344. 



*S 1705 márczius 6. Tört. Tár, 1906. 438. 

26 1709 augusztus 28. Arch. R. 11. 523. 

2 7 1708 július 28. U. o. 11. 298. 

2 S 1707 június 14. az ónodi országgyű- 
lésen. Századok, 1895. 851. 



3i' 



244 MÁRKI SÁNDOR 

bérbeadatta; 29 de ekkor azután sok panaszt is hallott a tör- 
vénytelen harminczadok miatt. 30 Külön kellett intézkednie, hogy 
a katonaság savának harminczadát, a mely az országot illette, 
sőt külön alapúi szolgált, ne szedjék két helyen is. 51 

Kezdetben nagy gonddal míveltette az arany- és ezüst- 
bányákat, de ezek alig hozták be a rajok fordított költséget; 
így tehát a rézbányáktól várta a legnagyobb segítséget. Úgy 
találta, hogy ha a rézpénzt belső értéke szerint vereti, nem 
lett volna elegendő, nagysága miatt pedig kelendő. Azért tehát, 
az összes vármegyék és királyi városok beleegyezésével, a lévai 
tanácsülés (1705 januárius 3-ikán kelt) határozatából rézpénzt kez- 
dett veretni, de nem a maga czímerével, hanem a közszabadság 
jelvényeivel. 52 A poltura egy drachmát nyomott s nyolczvan ért 
egy ezüst tallért. Egyik oldalán Magyarország czímere, a másikon 
a Boldogasszony képe volt Patrona Hungáriáé körirattal. 
A kongópénz vagy libertás kétféle volt : tíz és húsz polturás ; 
amabból nyolcz, emebből négy tett egy tallért. Egyik oldalán 
(Rákóczi kívánsága szerint) Pro libertate felírat (s a húsz poltu- 
ráson a Boldogasszony képe), a másikon Magyarország czímere. 
A poltura és a libertás tulajdonképpen nem volt pénz, csak 
pénzjegy ; de eleinte mindenki szivesen fogadta, mert a kincstári 
javakon kívül Rákóczi és Bercsényi óriási uradalmait is fede- 
zetnek, kész biztosítéknak tartották teljes értékére nézve. 

A fejedelem meg volt elégedve a rézpénz óhajtott keletével, 
minek következtében a hadsereget rendesen fizethette; s a jó 
arany- és ezüstpénzt megtakaríthatta külföldi fegyverek és szö- 
vetek bevásárlására. Azonban maga sem hitte, hogy a foly- 
tonosan szaporított váltópénz az arany- és ezüstpénz hiányát 
tartósan pótolhatja. A vármegyék őt 1704-ben két millió forint 
értékű rézpénz veretesére hatalmazták föl. A szécsényi ország- 

2 9 1709 szeptember i. Arch. R. ír. 641. vi., 230. 1704 szeptember 8. Bercsényi 

30 Pl. Debreczen részéről 17 10 már- meghagyta Hellenbachnak, hogy a X-pol- 
czius 28. Arch. R. 111. 382. túrásról ne hagyja el a Boldogasszony 

3 1 17 10 május 20. Arch. R. in. 427. képét, mert Rákóczi csak a feliratról ren- 

3 2 Rákóczi emlékiratai, 79—80. Szalay, delkezett, nem a képről. Arch. R. ív. 117. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



245 





gyűlés úgyszólván korlátlan hatalmat adott neki a pénzügyekben, 
de ö maga így is ügyelt a kellő mértékek megtartására. 54 
A nagybányai, beszterczebányai, selmeczi, körmöczi pénzverő- 
házak (monetaria) megbízható tisztviselők : báró Hellenbach és 
Ajtai Mihály felügyelete alatt állottak. A kassait egyidőre 
Szepesvárra helyezte át. Abrudbányán is akart fölállítani s 
Munkácson 1705 deczember 20-ikán fel is állított egy pénzverőt, 
a melyet 1713-ban a győztes hatalom oszlatott fel. 54 Azonban 
hamis pénzverők árasztották el gyártmányaikkal az országot 
s a fejedelem főképp ennek tulajdonítja, hogy ez a pénznem 
rendkívül elszaporodott. 55 Ber- 
csényi arra figyelmeztette őt, 36 
hogy csak Körmöczön több pol- 
turát vertek két millió forintnál, 
a mennyit az ország mindössze 
rendelt veretni. A hadjárat vé- 
géig már körülbelül 12 millió 
forint értékű kongó volt forga- 
lomban. 57 Magyarországra nézve 
ez mindamellett sem jelentett 
akkora válságot, mint Franczia- 

országra nyolez évtized múlva az assignaták eláradása, vagy, 
mint Rákóczi ügyének bukása után éppen száz esztendővel, az 
osztrák devalvatio. 

Már 1705 október 29-ikén igen szigorúan intézkedett mind- 
azok ellen, a kik a rézpénzt ingóságokért és árúczikkekért el 
nem fogadták, hogy pedig, ezüstre váltásánál, agiót vettek. 
Az ilyeneket fokozatosan vagyonuk negyedrésze, fele, majd 
teljes elkobzásával büntette. 58 Egyébiránt úgy tapasztalta, hogy 





110. RÁKÓCZI PÉNZEI II. 



5 5 Rákóczi emlékiratai 79., 123., 153., 174. 

5 4 A munkácsi pénzverésről Lehóczky 

. ehaeol. Értesítőben 1902. 316—322. 

Tört Tár 1881. 371—7.; 1906. 434., 

443. Századok 1872. 589. ; 1896. III. j Arch. 

R. r. 68., 506. stb. 



] 5 Rákóczi emlékiratai, 1 75. 
56 1707 november 3. Arch. R. v. 469. 
Marczali, Wirthschattl. Zustánde in 
Rákóczi's Zeiten. Pester Lloyd, 1906. 
263. - 
' 5 8 Századok, 1874. 343. 



246 MÁRKI SÁNDOR 

ha a kereskedők fölemelték is portékáik árát, a vevők zúgolódás 
nélkül fizették a nagyobb árakat. Több zavart okozott, hogy a 
nemesség nem akarta elfogadnia rézpénzt, mivel adósságait csak 
ezüstben vagy aranyban törleszthette és zálogba vetett ősi birto- 
kait sem válthatta ki «vöröspénzzel.» Annál inkább kereste 
a « fejérpénzt», mentül inkább szaporodott a « vörös.)) 

1706. elején a miskolczi tanácsülésben a szenátorok egy része 
a pénzverő-házak bezáratását és adókivetését javasolta, ebből 
a kettőből remélvén a rézpénz hitelének javulását. Ez ellen 
azonban íebruárius 7-ikén a fejedelem fölszólalt. Figyelmeztette 
őket, hogy a háború kitörésének fő okai éppen az adók és 
a velők járó sarczolások, végrehajtások, bosszantások voltak. 
A szabadságharcz kitörése óta a nép, mondhatni, ingyen és 
önként élelmezi a sereget, mivel a marhatartás és a gabona- 
termelés jóformán semmijébe sem kerül. Marhája, gabonája 
eladásából csak nagyon kevés készpénzhez jut; ezt tehát 
valóban nem szabad elragadni tőle. A többségtől különben is 
hiában kérnék az adót pénzben ; néhány gazdán kívül csak azok 
fizethetnének, a kiket a táborban zsoldért szolgáló, vagy zsák- 
mányhoz jutó fiaik, rokonaik segítenének ; ezek pedig méltán 
felzúdulhatnának otthon levő családjaik zaklatása miatt. Ha a 
rézpénz bősége okozná az érték csökkenését, ezt a bőséget ne 
a nép, hanem a katonatisztek, nemesek s főkép a nagyurak 
közt keressék. Mivel pedig ezek nem adóznak, a pénzt ezen az 
úton bajosan lehetne forgalomba hozni. Nem is fogják mind- 
addig becsülni és keresni, míg az arany és ezüst módjára nem 
élhetnek vele. Nem gyűjtenek és tartanak olyan pénzt, a melyet 
adósságaik kifizetésére, zálogos jószágaik kiváltására, ingat-lanok 
vásárlására, kamatozásra nem használhatnak. Tudja, hogy nagy 
baj volna, ha a rézpénzt mindezekre alkalmasnak nyilvánítanák; 
mert anyaga nem ritka, de könnyenutánozható. Igen nehéz lenne 
szaporításában a hamis pénzverőket, és becsempészésében a kül- 
földi kereskedőket meggátolni ; talán csak úgy, ha az idáig hasz- 
nált pénzt valami bajosan hamisítható jegy gyei látnák el. Végre 





II. RÁKÓCZI FERENCZ 247 

pedig, ha a rézpénznek ez idő szerint kevés is a becsülete, még 
legalább három esztendeig forgathatják. Ha a háború tovább 
tart, még mindig módjukban lesz adót kivetni. Legalább addig 
sem zaklatják adóbehajtással a népet, a mely készebb elszánni 
magát a végsöre, mint fizetni. 

A szenátus a fejedelem beszédének hatása alatt kimondta, 
hogy a régi pénz értékét leszállítja s ezután a libertásokra a 
Boldogságos Szűz nehezen hamisítható kis képét nyomatja. 
Oly esetekben pedig, a melyekben a szerződés a pénz nemét 
ki nem kötötte, megengedi, 
hogy a rézpénzzel adósságot 
fizessenek, zálogba vetett föl- 
deket kiváltsanak és azt min- 
dennemű adás-vevésnél hasz- 
nálják. 59 

Alig jöttek ki a tanácsból, 
Forgách megfenyegette Szir- 
mayt, hogy nála zálogban levő 
jószágait kongóval váltja ki : 

J ° ° J ' IXI RAKOC ZI PÉNZEI. III. 

mire azután a labanczok el- 
híresztelték, hogy az egész határozatot Bercsényi és más eladó- 
sodott urak kedvéért hozták. 40 Mindamellett a fejedelem, a szó- 
beszéddel nem törődve, már februárius 6-ikán nyilt parancsot 
bocsátott ki a rézpénz ügyében, 41 a melynek foganatosítása érde- 
kében első sorban pénzügyminisztere, báró Hellenbach mun- 
kásságára számított. 42 A vármegyék azonban kedvetlenül fogad- 
ták a rézpénz kényszerített árfolyama iránt kiadott rendeletét. 
A fejedelem felvilágosította őket, 45 hogy nincs más útja, módja a 
korábbi keserves adózásokban megnyomorodott családok helyre- 
állítására, az elszegényedek árvák és özvegyek fölsegítésére, a 

19 Rákóczi emlékiratai, 174 — 6. 

40 U. o. 176—7. 

41 Századok, 1874. 254. 

i- Rákóczi Bercsényihez 1706 április 2. Arch. R. 1. 506. 
<akóczi a vármegyékhez márczius 23. V. o. 1. 499. 





248 MÁRKI SÁNDOR. 

hazájokért harczoló vitézek megjutalmazására. Ki keresné és gyűj- 
tene a rézpénzt, ha adósságai fizetésére és jószágai kiváltására 
nem fordíthatná? A kik ezt a közjó szeretetének ürügye alatt 
gátolják, szívok mélyében hazájok szeretetét a maguk érdekei alá 
helyezték. Másnap meghagyta nekik, hogy a boltbeli portékák árát 
méltányosan megszabják (limitálják). Ne engedjék, hogy rézpénzért 
mindent drágábban adjanak mint ezüstért, mert ez a hadviselésben 
olyan fontos rézpénz értékének csökkenésével járna. 44 A rézpénz 
megvetését csaknem nagyobb bajnak tartotta akármely harcz 
elvesztésénél. «Ezért — úgymond április 17-ikén 45 — meg- 
mozdulnunk méltó s mindenekre fakadnunk, a mik által ennek 
becsét helyreállíthatjuk.)) Megparancsolta tehát, hogy a ki réz- 
pénzben többet követel árújáért, annak a megtüzesített kongó- 
pénzt (a libertást) homlokára süssék. Mindamellett évek múlva 
is élnie kellett az 1705 : v. t.-cz. értelmében nyert jogával, hogy 
t. i. a rézpénz forgalmának helyreállításában nem buzgólkodó 
vármegyék tisztjeit maga elé idézze. 46 

A fejedelem nagyon szívesen tért volna vissza a «bimetallis- 
mus»-ra, az arany-ezüst értékre; azonban a híres arany- és 
ezüstbányák nagyon bizonytalan jövedelmet hoztak. 47 A bánya- 
városok hol ide, hol oda húztak úgy, hogy Károlyi Sándor 
szerint az egyetlen egy tokaji hegy többet ér minden bányánál. 48 
A fejedelemnek már a háború második esztendejében is nagy 
kára volt az abrudbányai aranyváltásból, 49 noha intézkedett a 
jövedelem fokozása érdekében, 50 s ott az aranybányák művelését, 
Selmeczen pedig ezzel együtt az érczolvasztást is javította. 51 
Tervet készíttetett, miként lehetne egy márka ezüstből külön- 
böző értékű pénzeket veretni. 52 Stepney és Bruyninx egy ízben 55 

44 Századok, 1873. 105. 50 Rákóczi Radvánszkyhoz, 1704 június 

45 Arch. R. 1. 527. 13. U. o. 1906. 2. 

46 Pl. 1708 július 15. U. o. 107. $1 U. o. 1879. 583. 

47 Rákóczi eml. 123. 52 Arch. R. 1. 16., 18. (1706-ból 1333. és 

48 Századok, 1904. 716. * 1389. sz. a.) 

49 Rákóczi Radvánszkyhoz 1704 novem- 5> 1704 november 5. Simonyi, 1. 557. 
ber 9., deczember 10. Tört. Tár, 1906. Ezek a bányák Stepney szerint «the 
417 — 9., 426. richest gold and silver of any in Europe.« 



II. RÁKÓCZI FKkENCZ 



249 



• 




lementek egy selmeczi aranybányába, a mely leggazdagabb volt 
egész Európában. A két követ bámulva jegyezte meg, hogy 
noha ezek a bányák most Rákóczi és Bercsényi kezében vannak, 
a sereget mégis rézpénzzel fizetik ; s még jobban csodálkoztak, 
hogy ezt a pénzt országszerte készségesen elfogadják. Hellén bach, 
Rákóczi szerint, kitalált minden eddig nem ösmert módot az 
aranybányák müvelésére; mégis csak egyszer örvendeztethette 
meg gazdagabb ér fölfedezésének a hírével. 54 Milyen különösen 
hangzik, hogy Európa Eldorádójában az aranyat a libertások rezé- 
ben keresték ! «Hogy a 
német a libertásból ara- 
nyat nem tudott csinálni 
— írta maga a fejede- 
lem, 55 — abból még nem 
desperáltam, hogy ne 
lehessen. Arany nélkül 
nincs, az bizonyos, mert 
Selmeczen megpróbál- 
tatván, ott találkozott 
benne; de igen kevés 
lehet. Tehát oly titka a 
természetnek, a melynek 

következtében az olvasztás által történhető dissipatio (felbomlás) 
vagy evaporatio (elgőzölgés) akadályoztathatik s következésképp 
szaporodhatik az arany. » Kevéssel utóbb 56 már azon panaszkodott, 
hogy a rézbányák is elfogyatkoztak; korántsem adnak annyit, 
hogy a hadakat fizetni lehessen belőlük. Keserűen tréfálkozott 
Károlyival, hogy feltalálta a módját, a mit ő még a rézpénz- 
verés előtt kívánt volna feltalálni s a melyet Érsekújvárban és 
Miskolczon a szenátusban annyit főztek, de nem akadtak reá. 
Fölöttébb illendő is, hogy a szegény vitézlő rendet ne csak két 





!I2 RÁKÓCZI PÉNZEI. IV. 



5 4 Rákóczi 1708 április 6. Arch. R. II. 231. 

SS 1706 május 25. Arch. R. 1. 549. Századok, 1881. 776. 

)6 1706 október 9. Thaly, Kalászok, 235. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



32 



250 MARKI SÁNDOR 

hónapra, de mindenkor aranyban, ezüstben fizessék. Ha megérti 
ennek a módját, vagy inkább a lehetőségét, Isten óvja, hogy 
elmulaszsza. De a Lengyelországba ment pénzre Károlyi még 
se építsen, kéthónapi fizetés pedig különben sem csinálna 
bőséget ; mert most is sok polturát vernek, még sem látni, 
mivel a ládácskában hevernek. 57 

A pénzügyi bajokon az 1706 deczember 13-ára Rozsnyóra 
összehítt tanácsnak kell vala segítnie. A fejedelemnek nagyon 
tetszett az a kitűnően kidolgozott terv, a melyet a pénzügyek 
rendezése tekintetében ez alkalommal Bercsényi mutatott be. 
Rákóczi is kifejtette, 58 hogy a rézpénz már majdnem egészen 
elvesztette értékét; a háború nagyon lanyhán folyik. A tisztek- 
nek s az idegen módra szervezett hadaknak ruházata hiányos, 
mert a török, lengyel és sziléziai kereskedők nem akarják többé 
elfogadni a rézpénzt, nekik pedig nincs egyebök. A bányák a 
rajok fordított költséget sem térítik vissza. Bercsényi tehát 
számba vette, mibe kerül a hadsereg ruházata, s itthon mennyi 
szabó van, a ki azt a ruházatot elkészíthetné. Kivetette, minden 
egyes vármegyének mi a termése, mennyi kell abból önmagának, 
mennyit adhat az ország czéljaira. Azt javasolta, hogy ezek a 
vármegyék adó helyett szarvasmarhákat adjanak, s ezekkel 
cseréljék be a morva és a sziléziai árúczikkeket, a mi ellen a bécsi 
kormánynak sincs kifogása. Ezek után Felső-Magyarországra 
két millió forint adót vetettek ki, de úgy, hogy ezt minden vár- 
megye olyan terményben fizesse be, a milyenben leggazdagabb. 
Minden főkapitányság területére kerületi biztosokat rendeltek, 
a kik a vármegye tisztviselőitől az adó fejében beszedett 
tárgyakat elfogadják, forgalomba hozzák s a cserében vásárolt 
katonaruhákat a hadakhoz szállítsák. Utóbb (1707 februárius 
3-ikán) a szenátus határozatából Galambos Ferenczet küldötte 
Szabolcs, Szatmár és Biharvármegyékbe, hogy a zúgolódókat 
felvilágosítsa, miért kellett rézpénzt veretni s idáig miért nem 

5 7 1706 október 15. Arch. R. 1. 638 — 9. 
S 8 Emlékiratai, 199-200. 



II. RÁKÓCZI FKRENCZ 



25' 



segíthettek azon a drágaságon, a mit a rézpénz értékének a 
csökkenése okozott. Megizente, hogy a rézpénz forgalma 
emelése érdekében kellett némi adót kivetni az országra és 
hogy a természetbeli járandóságot az arany- és ezüstpénz 
szűke miatt cserélik be ruhavételre. Egyúttal megnyugtatta 
őket, hogy az országnak ebből még haszna is lesz, mert a 
csere útján szerzett árúczikkeket magyar iparosok dolgozzák fel." 
A világ különben azt hitte, hogy Rákóczi szabadságharczát 
XI I r . Lajos franczia ki- 
rály pénzeli. Ez nagy téve- 
dés volt. XIV. Lajos 1705 
augusztus 20-ikán 93.000 
livret utalt ki a fölkelés 
czéljaira. 60 1703 deczem- 
bere óta 1705 májusáig 
havonkint 10.000, összesen 
tehát, ezen kulcs szerint, 
170.000 tallért adott; akkor 
ezt az összeget havonkint 
5000 tallérral emelte, vagy- 
is évenkint 180.000 tallért 
biztosúott. 61 1707 április 
15-ikén az évi összeg 

200.000 tallérra, vagyis a havi segélyösszeg 16.666 tallérra, 
40 polturára emelkedett. 62 Ehhez a pénzhez a fejedelem csak 
bajosan, váltók útján jutott Danczkában és Konstantinápolyban. A/ 
1707 július 15-ikén eszközölt leszámolás szerint a franczia király 
évi segítség fejében még 156. 166 tallérral és 20 polturával tartozott 
Rákóczinak, a ki tehát az ö pártfogására sokat nem építhetett. 




H3. XIV. LAJOS MINT NAPKIRÁLY 



59 Arch. K. rr. 12— 14. 
00 Szalay, vi. 99. 

Rákóczi Krayhoz 1705. Arch. R. 1. 
452-4- 

De Bonnac számadása. 1708 július 29. 
U. o. 11. 408 — 41 1. 



65 Kray Jakab, Ráday Pál, Berthóti Fe- 
renc, Pápay János, De Bonn.. 
Aileura >/amadásai 1708 — 9-ből. Arch. R. 
11. 374 — 5., 408 — 416., 420—9. a megfelelő 
folmentvényekkeL V. 0. Rákóczi végren- 
deletével 1 : : 

32* 



252 



MARKI SÁNDOR 



Az itt adott kulcs szerint a háború végéig, vagy inkább 171 1 októ- 
ber 23-áig, midőn az eddigi összeget 2 / 5 -re szállították le, franczia 
segítségképpen 1,068.000 tallért kapott, vagy inkább kellett kapnia. 64 

Azonban csupán a hadsereg, a legszükösebb számítással, már 
1705-ben is 2,505.000 forintba került évenkint, holott 3,600.000 
kellett volna. 65 Egy jó esztendő múlva az ezredek összevonásával 
akartak körülbelül félmillió kongót megtakarítani ; 66 azonban az 
1706 év zárószámadásai szerint a legnagyobb takarékosság 
mellett is csupán e czímen 2,998.967 forintot adtak ki. 67 Ezzel 
szemben az évi fedezet csak XIV. Lajos 170.000 talléra s a kincs- 
tári javak és harminczadok alig félmillió forintnyi jövedelme volt. 
A többit a fejedelemnek jóformán a magáéból kellett elő- 
teremtenie. 

A számok világa ilyennek mutatja azt az embert, a ki ellen 
nemcsak ellenségei, hanem a szövetség egyes tagjai is a haszon- 
lesés vádját merték emelni. «Meglesz a haszon — írta Rákóczi 
már a háború első esztendejében ; 68 — csak előbb a szabadságot 
keressük. » 



II. 



A BÁNYÁSZAT. 

saknem kivétel nélkül Rákóczi hatalmában voltak a 
bányák a háború első kétharmadában. Müveitette is vala- 
mennyit, s untalan kerestette a jól fizető arany- és ezüst- 
ereket; de csak a rézbányák jutalmazták fáradságát. 1 Nem 
hiába csodálkoztak az angol és a holland követek, hogy réz- 




6 4 A fejedelem ezt az összeget mindig 
kamat-veszteséggel kapta és sok baja volt 
a «Wechsel»-lel. L. 1706-ra nézve Arch. 
R. 1. 686 — 8. 1707-re nézve u. o. 11. 82. 

6 5 Bercsényi Rákóczihoz 1705 június 10., 
Arch. R. ív. 561. 

66 Bercsényi Rákóczihoz 1706 novem- 
ber 22. U. o. v. 319. 



67 1707 június 11. beterjesztett számadás. 
Tört. Tár, 1902. 416. Marczali (a Pester 
Lloydban, 1906. 263. sz.) 5,700.000 forintra 
teszi rézpénzben a hadsereg egész szük- 
ségletét. 

63 Sennyei Istvánhoz, 1703 november 
11. Arch. R. 1. 1- 44. 

1 Rákóczi eml. 79., 123. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



253 



pénzzel fizeti seregét, holott az övé Európa leggazdagabb arany- 
bányája, a selmeczi. 2 A beszterczei, körmöozi s néhány selmeczi 

bánya valamennyire kifizette magát, de pl. a legfontosabb 
selmeczi bánya, a Szélakna, a müvelés költségét sem adta 
meg. Már abbahagyásáról s arról gondolkoztak, hogy azon a 
költségen más bányáknál tesznek hasznosabb beruházásokat. 5 



^>nm w 



c 




114. a bányavárosok térképe. (Marsigli után.) 

Hellenbach János Gottfried, 4 a kit I. Lipót mint orvost tett 
meg cs. és kir. tanácsosnak, majd bárónak, mint bányagróf 
mindent elkövetett a bányák jobb karba helyezésére. A szabad- 
ság ügyéhez csatlakozva, elveszítette a császártól nyert uradal- 
mait, de megnyerte az ország és a fejedelem bizalmát. Rákóczi- 



- 1704 november 5. Simonyi, 1. 557. 
Selmeci és KOrmöcz 1740— 70-ig száz 
millió p. forintnál több aranyat és ezüstöt 
szolgáltatott pénzverésre. Szentkirályi, 
Erdélyi bányászat ismertetése, 60. Delius, 
Anleitung zu der Bergbaukunst, ír. 419. 



5 Bercsényi emlékirata 1707 november 5. 
Arch. R. v. 474-5- 

4 Életrajza (1659— 1728.) Veszpréminél, 
Succincta medicorum biographia r. 63 — 5. 
Horányinal, Memória, n. 90., Szinnyeinél, 
M. Írok, ív. 667-8. 



254 MÁRKI SÁNDOR 

nak valósággal pénz- és kereskedelemügyi minisztere volt s a 
bányaügyek is rá tartoztak. Különösen három nagy nehézséggel 
kellett megküzdenie : a munkásviszonyokkal, a szükséges faszén 
hiányával és a bányavízzel. A mikor az arany- és ezüstbányák 
munkásait kénytelen volt fehér (ezüst) pénz helyett kongóval 
fizetni, ezek föllázadtak ellene, megkövezték, fejét két helyen 
beverték; 5 mire ő katonaságot vezetett a sztrájkolok ellen, 
negyvenet agyonlövetett s a többit a munka folytatására szorí- 
totta. 6 Ekkor a fejedelem gróf Csáky István főhadbiztos elnök- 
lete alatt kilencztagú bizottságot küldött ki a kincstári bányák 
munkásügyeinek és egyéb bajainak megvizsgálására. 

Baj volt az is, hogy a szén szűke miatt nem lehetett elég 
erezet olvasztani s új szénégető műhelyeket kellett volna föl- 
állítani. Beszterczére s még odább délre Zsarnóczáról a Garam 
vizén kellett volna leúsztatni a szénégetéshez szükséges fát. 
Sőt vasbányát is kellett volna találni valahol a közelben, hogy 
a nemes fémbányák olcsóbban dolgozzanak, mivel «a bányák- 
hoz számos vas kívántatik)). 7 

Azonban a bányák legnagyobb veszedelme a fölfakadó víz 
volt. 1690 óta a selmeczi Szélaknán folytonosan vesződtek vele. 
Végre Höll Kornél bányagépmester új vízemelőgépet eszelt ki 
Szélakna alagvizeinek kiszivattyuzására. 8 Az eddigi 10 pár ló 
helyett öt párt is elengedőnek tartott a munka elvégzésére; 
ezzel azonban növelte a költségeket. 9 Bercsényi azzal biztatta 
a fejedelmet, hogy neki olyan találmánya van, mely többet ér 
a «Cornelius Tacitusénáb). 10 A fejedelem sikert kívánt Cornelius 
Tacitusnak; de mi haszna, ha víznél egyebet nem húz ki a 
bányákból! «Talán csak elvesztett fundusnak tartsuk már azt; 
mert mentül tovább keressük, annál nagyobb kókót találunk s 
valóban experiáljuk az olasz proverbiumát)). 11 Hitte, hogy ha 

S Bercsényi, 1707. április 5. Arch. R. 9 Arch. R. v. 597. 

v. 384. 10 U. o. v. 540. «Nagyobb vödörre] húz- 

6 Szinnyei, ív. 668. zátok, több víz gyün ki», jegyezte meg 

7 Arch R. v. 478. és 11. 108. — nem éppen tréfásan. U. o. v. 557. 

S Tört. Tár, 1882. 569. n 1708 márczius 2. Arch. R. 11. 173. 



RÁKÓCZI FKRENCZ 



255 



bevág Bercsényi találmánya, meghozza azt a 70,000 forintot, 
,! mit a Kunstmeisternek (Höllnek) ígértek. Nevetné, ha Ben 
nyinek sikerülne, a mi annak nem sikerült. «Nyernénk egy 
milliót az országnak vele». 12 Pár nappal ezután az elöntött 
aknában csakugyan egy 180 latos aranyat találtak s hitték, 
hogy gazdag érre bukkantak. «A rejtett dolgokról nem ítél- 
hetünk)), tette hozzá Helleubacii, a ki bízott az Isten áldásában, 
ha a bányákat szorgalmasan tovább művelik. 15 Bercsényi az új 




II5. BANYAMIVELES A XVIII. SZAZADBAN. 

ér megtalálásakor azonnal meghagyta, hogy az első leleteket 
oszszák ki a szegények közt, a kik közül idáig 3 — 4000 ember, 
gyermek, asszony sírva könyörgött a szélaknai oszlop előtt, 
szánjon meg az Isten annyi ezer éhenhaló lelket s adja szent 
áldását a bányáknak. 14 A fejedelem 1707 július 3-ikán Selmeczen 
maga is megnézte Höll és Bercsényi vízimesterségét ; saját 
kezével módosított egyet-mást a tervezeten s meghagyta, hogy 



i* Bercsényi Rákóczihoz, 1708 márczius 7. U. o. v. 565. 

>3 Hellenbach a bányaügyi bizottságban 1708 márczius 31. U. o. v. 597. 
'4 Bercsényi Rákóczihoz 1708 április 2. U. o. v. 593. 



256 MÁRKI SÁRDOR 

ilyen vízemelő gépet a munkácsi vár számára is készítsenek. 15 
Július 7-ikén az újbányái bányákat is megvizsgálta. 16 Olyan- 
formán gondolkozott, mint Bercsényi, ki nem ösmerte el, hogy 
a bányáknak hasznát ne vehessék. De hát úgy vannak velük, 
mint azokkal az ezredekkel, a melyekben aránylag sok a tiszt, 
kevés a közkatona s így több a íizetésök, mint a hasznuk. 
Szűkös időkben is annyit költenek a bányákra, mint a jó eszten- 
dőkben ; ha eltalálják a helyes arányokat, mindenik meghozza 
a maga hasznát. I; Mikor azonban éppen újabb erővel indult 
meg az arany- és ezüstbányák üzeme, a császáriak annyira 
fenyegették a bányavárosokat, hogy Bercsényi őszszel ismét víz 
alá merítette az aknákat, összetörette az el nem mozdítható 
gépeket és társzekereken elvitette a bányászok műszereit. 18 
A győztes császáriak tehát nem vehették hasznát a bányák- 
nak mindaddig, míg a fölkelés leveretése után III. Károly 
vissza nem hítta száműzetéséből és bányagróffá nem nevezte 
ki báró Hellenbachot, 19 ezzel is igazolván Rákóczi ember- 
ösmeretét. 

A Duna és az Ipoly közt a börzsönyi hegységben az 
esztergomi érseknek jó arany- és ezüstbányái voltak, a 
miket azonban a szabadságharcz viharai közt műveltetni nem 
lehetett; az elhagyott bányákban fölhalmozott készletek elvite- 
léről a bányaügyi bizottság csak 1707-ben intézkedett. 20 Ott 
különben Venczel János komáromi harminczados új bányát 
is talált; a fejedelem Bercsényihez utasította azzal a kéré- 
sével, hogy Budától északra, Pilis vármegyében is kereshes- 
sen bányát. 21 

Erdély aranybányáit a fejedelem szintén nem hanyagolta el. 
Sennyei István ottan már 1703-ban utasította Bágyoni Zsig- 
mondot az abrudbányai bányák müvelésére. 22 A talált arany 

«S Tört. Tár, 1882.570. Rákóczi-tár, 1. 141. iy Szinnyei, 1. 668. 

16 Rákóczi-tár, 1. 142. 20 Arch. R. v. 478. 

1 7 1708 februárius 8. Arch. R. v. 540. 2l 1707 november 11. U. o. ix. 445—6. 

18 1708 deczember 8. Medows. Simonyi, 22 Vajda György halmágyi tiszttartóhoz, 
in. 414. Rákóczi eml. 257., jegyzet. 1703 október 30. Arch. R. 1. 231. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



■M 



eladását, megváltását a fejedelem részére akarta biztosítani. 23 
Neki kedveskedett az Abrudbányán talált aranyrögökkel is, hogy 




Il6. SELMECZI BÁNYÁSZOK. 



fölhíjja figyelmét a hegyek gazdagságára és jövedelmes voltára." 
A fejedelem valóban utasította Radvánszky udvari tanácsost, 
vizsgálja meg, hogyan jártak el idáig Abrudbányán és Zalatnán 



2 3 Egy nehezék aranyért harmadfél forintot adtak. U. o. i. 177. 
2 4 1703 deczember 3. U. o. 1. 255. 

MagyarjTörténeti Életrajzok. 1909. 



33 



258 MÁRKI SÁNDOR 

a kéneső és az aranyváltás dolgában s ahhoz értő emberektől 
tanulja ki, mit lehetne tenni a jövedelem fokozására. 25 Radvánszky 
nagyon károsnak találta az arany beváltását, 26 a fejedelem 
azonban erre a célra és a bányászok fizetésére mégis elküldte 
neki a szokott 10,000 forintot. 27 1706-ban újabb nyomozást ren- 
delt el az erdélyi arany és kéneső dolgában s az abrudbányai- 
ról kimerítő jelentést kapott. 28 A nagy- és felsőbányái arany- 
és ónbányák felügyelője számára adott bő utasítás élénk világos- 
ságot vet a bányarendtartásra. 29 A fejedelem gondoskodott a 
kapnikbányai bányák müveléséről, 30 s kétségkívül arról is, hogy 
Szentpáli István kapitány a felsőbányaiakat ne hátráltassa mun- 
kájukban. 31 

A rézbányák hasznosabbak voltak az arany- és ezüstbányák- 
nál, mert Rákóczi a szabadságharczot jóformán rézpénzzel küz- 
dötte végig, ennek anyaga pedig a haza földjének mélyéből 
került ki. A németek a rézbányákban annyi készletet halmoztak 
föl, hogy a fejedelem könnyen jöhetett a rézpénz veretése gon- 
dolatára. «Innen sült ki a sok kongó» — írja maga Rákóczi. 32 
Sajnos, nem ösmerjük a feleletet a bányaügyi bizottságnak arra 
a kérdésére, 33 a vöröspénz veretése óta mennyi rezet fordítot- 
tak polturákra és ötgarasosokra ? A legáldottabb rézbánya a 
szomolnoki volt (Szepesben), hol a rezet a bányákból kiszivárgó 
czementvízből .nyerték. A közgazdasági tanács már 1706-ban 
utasítást adott ki a szomolnoki rézbányászat ügyében. 34 Kétszáz 
szomolnoki hever (érezvágó) a fejedelemhez Gálszécsre papjaik 
vezetése alatt ment panaszkodni a miatt, hogy a vármegye 
túlságosan megrótta őket dikákkal. Gyülekezetes jövetelöket a 



25 1704 június 13. Tört. Tár, 1906. 2. 29 Az udv. közgazd. tanács utasítása 
1710-ben hazánkban a szabad aranyváltás 1710. június 1. Tört. Tár, 1881. 371 — 377* 
középszámításban ,6 /s4 belértékkel (a többi 3° 1708 május 24. és június 16. Arch. 
ezüst lévén) 13630, — 1720-ban már 34949 R. 11. 612 — 3. 

nehezék. Ebből 53»/w = I bécsi gira, =1/, 31 1710 június 2. U. o. 111. 435. 

font. (Szentkirályi, Erdélyi bányászat, 42.) 3 2 1707 szeptember 27. U. o. 11. 108. 

26 1704 november 9. U. o. 417 — 9. 3 3 1707 november 5. U. o. v. 478. 

27 1704 deczember 10. U. o. 426. 34 Rákóczi-lt. 1689. sz. a. Említve u. o. 



8 Levéltára jegyzéke. U. o. 1. 7., 13. 1. 26. 



II. RÁKÓCZI FEKENCZ 



259 



fejedelem eleinte zavargásnak tartotta, de csakhamar belátta, 
hogy végső nyomorúságukban merő bizalomból folyamodtak 
hozzá. Fölvilágosította tehát őket eljárásuk helytelenségéről, s 
hazaküldte őket papjaik és a főbbek kivételével, kiket azután 
alaposan kihallgatott. Tőlük megtudta, hogy — úgymond 
«elég németek volnánk mi magunknak, ha szabad szakállra 







II7. NAGYBANYA. 



bocsátanánk a dolgokat. A bányászok bérének saját adójukból 
kellett kitelnie ; csak annyi bért kaptak, a mennyi az adó levonása 
után maradt. Azzal biztatták őket, hogy polturákban majd 
nagyobb fizetést kapnak. A bányászok azonban ezüstben kíván- 
ták megállapított béröket. A fejedelem nekik adott igazságot 
s erélyesen kérdőre vonta a gazdasági tanács elnökét, Klobu< 



IS 1708 márczius 22. U. o. ír. 198 — 200. 



33* 



2ÓO MÁRKI SÁNDOR 

kyt. «Mit gondol, — kérdezte tőle — melyik nagyobb ok a 
haragra: az-e, hogy annyi sok szegény embert éhhelhalóvá 
tesz, a rendet megbontja, a hadi szisztémát és annak órakere- 
két megállítja; vagy hogy az urak és mások fizetését ezen 
ország hasznáért nem tollálja, de csak differálja ? És követke- 
zett homilia sancti Gregorii papae et reliqua». Végre megparan- 
csolta az elnöknek, hogy ilyen ügyeket többé ne hozzanak se 
ő hozzá, se Bercsényi elé, hanem azokat a megírt szabályok 
szerint folytassák. A bányászokat rendesen és olyképpen fizes- 
sék, hogy a fizetés egy részét beszámítsák adójukba, a többit 
pedig felében réz, felében ezüst pénzben kapják. Lássanak 
kereskedők után, kik a magános bányatulajdonosoknál levő 
rezet megvegyék s az urburát a bányászok fizetésére fordítsák. 
Készebb ezeket a bányákat is abbahagyni, mint hogy azokat 
haszon nélkül, mások kedvéért, az ország nagy költségevei 
míveltesse. 

A bányászok képviselői beérték ennyivel. Hírül adhatták az 
otthoniaknak, hogy a fejedelem alaposan ösmeri ügyöket, a 
bányarendet; bámulatos jártasságot tanúsít a részletekben; 
erősebbek az érvei, mint magának a közgazdasági tanács nagy- 
eszű elnökének s őszintén, szeretettel érdeklődik a bányászok, 
az ö munkatársai iránt. örvendett legjobban, mikor «a szegény 
Gvadányiné)) rézbányájában az Isten nagy áldást mutatott. 36 

Az ónt s ólmot, mely különösen az érczolvasztáshoz kellett, 
Rákóczi eleinte Sziléziából hozatta, mert Magyar- és Lengyel- 
országban nem termett elég. 57 Golyóhoz való ónt azonban már 
kezdetben is szállítottak Nagybányáról, 38 majd Hodrus- és 
Újbányáról s Berzsenyről. 39 A bányamesternek kellett számot 
adnia róla, mennyi aranyat, ezüstöt nyer, mikor az ónt grébe- 
lyezik, a frisseit glétből mennyi ólom jön ki? Egy mázsa ólom 
25 forintba került, egy mázsa glét 14-be. 40 A fejedelem már 

3 é Bercsényihez. 1708 márezius 12. 3 8 Arch. R. 1. 129. 

Arch. R. 11. 189. 39 U. o. v. 598. 

57 Rákóczi eml. 123. 40 Tört. Tár, 1881. 373., 375. 







jií :S KÉPE MARSIGLI „DANUBIUS"-ÁBAN. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



2ÓI 



1704 januarius 21-ikén meghagyta Sennyeinek, 4 ' hogy a szat- 
mári táborban felesleges ónt adja at Ramocsaházy Györgynek, 
mert azt, a bányák mívelésére, a bányavárosokba kell szállítani. 
Az ón hiánya következtében a munkálkodó emberek ott máris 
hátramaradást szenvedtek. Nagybányán Ajtai Mihály oly dere- 
kasan működött, hogy egy esztendő alatt 200 mázsa ónt adott 
ki, a mi megért tízannyi darab császári aranyat. 42 A munkácsi 




Il8. SELMECZBÁNYA. 



vár ablakaihoz szükséges két mázsa ónért sem kellett többé 
Sziléziába szaladni. 45 

A vasbányák — különösen a tiszolcziak — ügyében már 
1706-ban készültek utasítások, a miket azonban nem ösmerünk. 44 
Ugyanakkor Ramocsaházy György is jelentést tett a fejedelem- 



4 1 Arch. R. 1. 158. dött s a beleöntött ónnal, aranynyal, ezüst- 

4 2 1704 deczember 14. Arch. R. 1. 194. tel Körmöczre viteti. Károlyi-Oki. v. 311. 
De 1705 október 15. panaszkodott, hogy a 4 3 1707 deczember 10. Tört. Tár, 1888. 793. 
fejedelem (nem tudja, kinek javaslatára) 44 Rákóczi-lt. 1525. és 1599. sz. Arch. 
2 — 21/í mázsa ónt befogadó mintákat kül- R. 1. 21., 24. 



2Ő2 MÁRKI SÁNDOR 

nek a belényesvidéki vasbányászatról. 45 A vasat 1707 április 
21-ikén az erdélyi XIII. t.-cz. első sorban a fegyverek csinálá- 
sára és a tüzérség felállítására kívánta fordítani és a kereske- 
dést csak a fölösleggel engedte meg. 46 Jellemző különben, hogy 
a fejedelemnek a vasat Toroczkóról is pénzen kellett vétetnie. 47 
A vasbányák igazgatója, Lányi Pál, országszerte megtette, 
a mit tehetett. Lányi Gömör vármegye 27 hámorában (melyek- 
hez egy újat 2474 forint költséggel építtetett) 167 munkanapon 
1206 hámoros munkással 35,000 mázsa vasat készíttetett 259,000 
forint értékben. 48 Nagy érdeme, hogy elegendő vassal látta el 
a sereget s minden elődjénél, jobban kiaknázta Gömör vármegye 
vasbányáit. 

A kéneső (higany) hazánkban ma is csak Zalatnán, Porácson, 
Szlatinán található s itt is jobbadán czinóberből állítják elő. 
Abrudbányán a fejedelem az 1703 végén már valami 23 mázsára 
számított; 49 s 1706 május 15-iken ott ismét találtak czinóbert 
és ebből kiválasztható kénesőt. s ° 

Kénre (büdöskőre) már csak a bányák művelése miatt is 
szükség volt, mert csupán Nagybányára havonkint 2— 2V2 mázsa 
puskapor kellett a robbantásokhoz. 51 A fejedelem a máramarosi 
büdöskőbányákat eleinte gróf Bethlen Jánosra, később (mikor 
az erdélyi tüzérség felállítását elhalasztotta) Kismar jav Albertre 
bízta. 52 A dragomér falvi büdöskőbányát egyenesen ő kezdte 
míveltetni. 53 Ma ezt egészen elfelejtették, pedig onnan egyszerre 
60 mázsa büdöskövet is szállítottak Munkácsra. 54 

A salétrom ásását 1706-ban Lányi Pálra és 1707-ben Ramocsa- 
házy Györgyre bízta. 55 A középpont 1703 óta 56 Nagykálló volt, 

45 U. o. 1608. sz. U. o. 1. 26. Büdösköről való relatio : Rákóczi-lt. 1235. 

4 6 Tört. Tár, 1897. 594. sz. U. o. 1. 12. 

4 7 1707 márczius 2. Arch. R. 11. 45. $2 1708 június 17. U. o. 11. 614. 

4 8 Lányi számadásai 1707 április 20. — S3 Rákóczi-tár, 1. 405. 

november 20. a M. T. Akadémia könyv- 54 1709 augusztus 30. Arch. R. 11. 639. 

tárában. Ismerteti a Budapesti Hírlap, 1908 SS Rákóczi-lt. 1205., 1209., 1627. sz. 

2ii. sz., 22. I. Említi u. o. r. 11., 25. 1707 április 13. 

49 1703 deczember 3. Arch. R. 1. 254. Károlyi-Oki. v. 619. 

50 U. o. 1. 544. S 6 A fejedelem rendelete 1703 no vem- 
>' 1704 november 22. Arch. R. 1. 182. ber 28. Tört. Tár, 1909. 151. 



II. RÁKÓCZI FKRENCZ 



263 



honnan 108 — 120 fontos csomagokban küldték szét. S7 Télen át 
a salétrom-eresztő mester 8 legényével többnyire hiában hevert. 
Májustól kezdve a porvonás annyi munkát adott, hogy német 
rabokat is kellett alkalmazni a vár árkában bőven található 
salétrom ásására, hordására, főzésére, a mi 64 kisebb-nagyobb 
kádban történt. 58 A fejedelem szerint nagy hasznunkra válnék, 
ha a Tiszántúlról szednék be a salétromot, mert legalább a 
hazában maradna a pénz. A mennyire a kallói föld viszonyait 




H9. BANYAMIVELÉS TERVRAJZA. MARSIGLI * DANUBIUS»-ÁBÓL. 

ösmerte, remélte, hogy polturáért is beadják; de nem hitte, 
hogy az áldott nyíri ember valami sokat hitelezzen Hellenbach 
bárónak. 59 Tasson Lónyay Ferencznének is volt 15 mázsa salét- 
roma, a mit a fejedelem Munkácsra szállítani rendelt. 60 

Kőbányákra nagy építkezései miatt volt szüksége. Franczia 
mérnökök kíséretében tekintette meg a beregújfalvi erdőkön túl 
levő új kőbányát. 61 

57 1704 november 22. Arch. R. 1. 182. 60 Eötvös Miklóshoz, 1710 november 12. 

58 Ramocsaházy György jelentése 1707 U. o. 111. 545. 

íebruárius 13. Károlyi-Oki. v. 604 — 7. él Beniczky naplója, 1709 januárius 29. 

59 1708 április 4. Arch. R. ír. 228. 185.1. 



264 MARKI SÁNDOR 

A só elvonását, mostoha kezelését a fejedelem már 1703 
június 7-ikén a fölkelés egyik legfőbb okának mondta; hiszen 
e miatt az Isten szolgálója: a természet maga is vádolja az 
udvari kamara mondhatatlan fösvénységét. 62 A mije a szegény 
embernek az adóból megmaradt, azt a só felcsigázott árán 
vették meg rajta. A szegény embernek még sóra sem volt 
pénze s kenyerének, eledelének sótalansága miatt sok ember 
megbetegedett, sőt meg is halt. Mivel a sót egyedül az állam 
árulhatta, a só drágasága tulajdonképpen közvetett adót jelen- 
tett, a melyet a nemesnek és a parasztnak egyaránt fizetnie 
kellett. A fejedelem 1704 november 24-ikén eltörölte ezt a mono- 
póliumot; a régi törvények értelmében helyreállította a szabad 
sókereskedést s az ország szükségleteire a máramarosi bányák- 
ban igen mérsékelt áron adatta a sót. 65 Máram árosból már a 
háború első esztendejében 200,000, majd ismét 300,000, nem is 
egy esztendő alatt tehát félmillió kősó kiadását rendelte el, a mit 
méltán nevezett nagy és költséges munkának. 64 Meghagyta, hogy 
a kamaraispánok, mázsálok, sóvágók és az ottlevő szolgák ne 
sóban, hanem készpénzben kapják fizetésöket, mert az összes 
sójövedelmet a hadiköltségek pótlására kell fordítani. Azonban 
azt is megparancsolta, hogy a nemes darabot s a körüllevő 
szegénységnek a sót saját szükségletökre az eddigi módon 
kiadják, de úgy, hogy vele ne kereskedjenek. A só szállítására 
külön biztost- nevezett ki s Máramaros vármegyét az 50,000 só 
szállításán felül terhelni nem akarta. 6 > Azonban négy esztendő 
múlva megintette a vármegyét, mely az 50,000 kősónak még 
1704-ben fölvállalt szállítását máig sem teljesítette. 66 Ettől fogva 



62 Manifesztum, 10. p., 14. 1. L. e könyv- badításán s 1705. május 19. könnyítéseket 
ben, 1. 245. Maguk Rákócziék I. Lipóttól tett. Tört. Tár. 1908. 584., 587 — 8. 

16Ő9. februárius 10. nyertek engedélyt a 6 4 ^03 november, 1704 februárius 4. és 

munkácsi uradalomban sóbányák nyitására. május. Arch. R. 1. 70., 239., 292. 

63 Rendelete Hornyiknál, Kecskemét 6 J 1704 februárius 29. U. o. 163—4. 
tört. ív. 339—340. 1704 szeptember 6-ikán 66 I7 o8 június 17. Arch. R. 11". 614. 
a kecskemétieknek az ország pénztárába Talán csak egy esztendei mulasztásról 
befizetett 4000 forintért 2667 sókövet van szó ; mert 1 704-ben a vármegye 
adatott. U. o. ív. 314. 1704. október 31. Tokajig valóban leszállított 50,000, 1707-ben 
már munkálkodott a sókereskedés felsza- pedig 30,000 kősót. U. o. 1. 70., 11. 65. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



265 



a sót az aknán 25 pénzen adatta, gyakorlat szerint minden 
százra öt ráadással ; a réven darabját nem engedte 40 pénznél 




I20. AZ ERDÉLYI BANYÁK TÉRKÉPE. 

Marsiglitől (Danubius Pannonico-Illyricus.i 



alább adni. A dézsmás sókat saját uradalma szükségleteire tar- 
totta fenn. 67 Azonban sok panaszt hallott/' 8 hogy Máramarosból 



,J 7 U. o. 11. 618. 

(ii > 1709 iebruárius 91. U. o. ti. 444. 

r Történeti Életrajzok. 1909. 



34 



266 MÁRKI SÁNDOR 

üresen bocsátják vissza a szálakat (tutajokat), sót pedig pénzen 
sem adnak, mert a tisztek másokkal összejátszva kereskednek 
vele. 69 Legigazságosabbnak azt tartotta, hogy mindazokkal, kik 
az aknára mennek sóért, számozott czédulákat húzassanak s ki 
hányadik, abban a sorrendben vegye a sót. Mindennap tapasz- 
talta emberei gazdálkodásában, hogy a fösvény többet költ; de 
nem tudott velők mit tenni. A sószállítás eddigi késedelmes voltát 
annak tulajdonította, hogy Máramarosban hivatalosan 6 forintra 
becsülték a szálak árát, mások azonban kéz alatt többet fizettek 
s megelőzték embereit, kik szálak nélkül maradtak. 70 Az oláhok 
már nem is igen faragtak szálfákat s így ez a kereskedelem 
hanyatlani kezdett. 71 Pedig, Pápai János számítása szerint, a 
máramarosi bányákban hónaponkint 21,000, évenkint tehát 
legalább 250,000 kősót lehetett termelni. 72 Csak kevéssel azelőtt 
romlott el az egyik akna; s a fejedelem mindjárt elrendelte egy 
újnak megnyitását. 75 Különben a máramarosi sóaknák termésé- 
nek egyharmadát a nemesi társaság fizetésére rendelte. 74 A sóvári 
(sárosvármegyei) só jövedelmét aprófontsütésre fordítsák; mert 
«a biztosok is megtanulták nyalni a sót» s máskülönben is bérbe 
akarta adni a máramarosi aknát ; tehát bajos lett volna egyedül 
arra támaszkodnia. 75 

Az erdélyi sóból kevés haszna volt az országnak. Mikor 
1703 — 4 telén a császáriak odahagyták Désaknát, a kuruczok 
ott csak 1500. kész kősót találtak ; a többit a lakosok már szét- 
hordták. 76 A fejedelem 1704 június 4-ikén sietett utasításokkal 
ellátni Kismarjay Albert dési kamarai ispánt, kétségkívül abban 

6 9 Idejárult, hogy a szálak kormányosai 1 4-ikén meghagyta, hogy míg az ö szá- 
az egész kősókból jókora darabokat le- mára való 30,000 kősót Tokajra nem szál- 
vágtak s útközben eladogatták, úgy, hogy Iítják, addig le ne bocsássák másnak a 
Tokajban az ilyen sikkasztások követkéz- szálját. U. o. 11. 631. 
tében a rendesnél jóval kisebb kősót alig 7 1 1710 szeptember 4. U. o. 111. 152. 
lehetett eladni. Az országnak ilyen meg- 7 2 1709 július 12. U. o. 11. 637. 
károsítói ellen a fejedelem 1709 május 7 3 1709 május 12. U. o. ír. 632. 
22-ikén szigorúan intézkedett. Arch. R. 11. 74 1709 márczius 22. U. o. 11. 629— 631. 
034. 75 1708 januárius 13. U. o. 11. 151. 

7° 17 10 szeptember 24. Arch. R. 111. 7 6 Ramocsaházy jelentése 1704. íebr. 4. 

i63. Pedig a fejedelem már 1709 április Arch. R. 1. 293. 



II, RÁKÓCZI FERENCZ 267 

a szellemben, mint a kolozsit. Fentartotta azt a rendeletet, 
a mit a sóbányák mívelésére nagyatyja, II. György még 1658 
május 12-ikén kiadott. 77 Ilyen utasítás mehetett 1706-ban Sztgethy 
Mihály tordai sóispánhoz is ; ;S de ezeket épp olyan kevéssé 
ösmerjük, mint az ugyanakkor 7 '' a sókereskedésről szóló terve- 
zetét s az erdélyi sóházak, aknák és kincstári jószágok ügyében 
való nyomozások eredményét. 1708-ban Erdélyt különben is 
elvesztette. Csak hírből hallotta, hogy az ellenség a dési akná- 
kat attól fogva parasztemberekkel míveltette és széltében engedte 
kihordani a sót, minek következtében a máramarosi aknák jöve- 
delmei jócskán megfogyatkoztak. Kénytelen volt tehát eltiltani 
a kuruczokat a dési só vételétől. 80 Ez az ország közjövedelmei- 
nek megcsonkítása és a tisztességtelen verseny ellen való tilta- 
kozást jelentette. 

III. 
A FÖLDMÍVELÉS. 



ercsényinek 1701 augusztus 4-ikén XIV. Lajoshoz inté- 
zett emlékirata szerint l a történelem a mellett bizonyít, 
h°gy a gondviselés Magyarországot gazdag terméssel 




szokta megáldani azokban az esztendőkben, mikor a magyarok 
szabadságért harczolnak. Ugyanakkor báró Palocsay György, 
Rákóczi későbbi tábornoka, hosszú versben írta le, hogyan gazdál- 
kodik a magyar ember az egész esztendőben. 2 Mint maga mondja, 
már ifjú korában megpróbálta, mire néha tudós emberek taní- 
tották s hű képet festett az akkori magyar mintagazdaságról, 
a mely lényegében ma sem változott. A törvénytudomány mel- 
lett a gazdaság volt az akkori magyar nemes legkedvesebb 



77 Rákóczi-lt. 1890- 1. Arch. R. l 37- 8o i7°9 februárius 12. Arch. R. ti. 44 •• 

7$ U. o. 1892 — 3. sz. ■ Thaly, Bercsényi, ír. 37 ö - 

79 U. o. 11 75. és 1878. sz. Arch. R. - Közli Thaly a Gazdaságtört. Szemle 

1. 10., 37. ben, 1898. 204 — 210. 



34* 



2Ó8 MÁRKI SÁNDOR 

foglalkozása. A marhatartás némi fáradságon kívül semmibe 
sem került, a föld bőven termett gabonát és mindenki a maga 
terméséből élt. 5 Az ország ugyan termékeny volt, de nem min- 
denütt egyformán s így az élést a kuruczoknak néha messze- 
földről kellett szállítniok. Még a szabadságharcz befejezése után 
is, 1720-ban, a tulajdonképpeni Magyarországban csak másfél 
millió pozsonyi mérőre becsülték a bevetett területet, kaszás- 
szám szerint 274.000-re a szénafüves réteket és kapás-szám 
szerint 314.000-re a szőlőket. 4 Rákóczi maga dicséri a trencséni 
müveit dombokat, a nyitrai szőlőhegyeket, szántóföldeket, réteket, 
a jászsági, hevesi, pestvármegyei falvak gazdasági erejét, a 
mezőségi gabonát és füvet. s De ösmerte a földmívelés óriási 
nehézségeit is a háborús időkben ; hiszen a nép néha még ekére 
való vasat sem kapott! 6 Kuruczai tavaszszal szántani, vetni, 
nyáron aratni, betakarítani, őszszel nyomtatni, szüretelni, szán- 
tani, vetni akárhányszor hazaszéledtek s néha csak a tisztek 
maradtak a táborban. 7 Számolnia kellett egy néphadsereg termé- 
szetével. Diószegi tiszttartója néha még télen is négy szérűn 
nyomtattatta a búzát ; 8 s így történt ez a taraczközi, huszti, 
somlyai uradalmakban is. 9 

Valami sokat az uradalmak sem termeltek; pl. a hadadiban 
1702-ben 1017, 1703-ban 1150 kalangya volt asztagban; tavasz- 
búza pedig csak 74, rozs 70. A sertések éhen vesztek, mert 
nem volt makk. 10 Megtörtént, hogy a kuruczok a várakba szo- 
rult labancz uraknak külön adtak engedelmet a szántásra, pl. 
Kende Zsigmond szatmári alispánnak Czégényben. 11 I. Lipót 
király és Heister tábornok intették a népet, hogy térjen vissza 
házi tűzhelyeihez és békésen művelje földjét; 12 azonban a feje- 
delem azt írta Bercsényinek, hogy a cs. tábornokok karóba- 



3 Rákóczi eml. 76., 175., 214. 8 1703 deczember 6. Arch. 1. 190. 

4 Köszeghy a Gazdaságtört. Szemle- 9 1703 deczember 13. U. o. 1. 261., 265. 
ben, 1894. 286—7. IO Arch. R. 1. 267. 

5 Rákóczi eml. 214., 247., 253., 272. 11 1704 június 2. U. o. 1. 350. 

6 Századok, 1895. 845. 12 1704 június 14., 17. Dési Urbárium, 

7 U. o. 1879. 658. 78-81., 21 1-2. (Kézirat.) 



II. RAKoczi FERENCZ 269 

húzással fenyegették, a ki tavaszbúzat vetne, 13 s Érsekújvár 

környékén a virágzó gabonát is lekaszáltatok.' 4 Máskor megint 
a dunántúli vármegyék panaszkodtak, 1 ' hogy saját kuruczaik, 
tavaszra kelvén az idő, vetéseikre bocsátották lovaikat, azokat 
eltapodták, semmivé tették. Kaszálás után a kissé megszáradt 
szénát elhordták; mire az elkedvetlenedett szegénység a széna- 
takarítást abbahagyta. A tavaszi és egyéb gabonát a katonák 
már lábán megemésztik. A kepében levő árpát, rozst éjjel-nappal 
cséplik, abrakolják. 1707-ben sok ezer keresztet abrakoltak fel, 
azért a szegény emberek pénzen vettek maguknak kenyeret. 
A kölest a katona nem vette el abraknak, hanem a kenyérnek 
való gabonát etette lovával. Esterházy Antal tábornok meg- 
nyugtatta a vármegyéket, hogy a fejedelem mindezt halálos 
büntetés terhe alatt tiltja, és sokan már is elvették büntetésöket. 
De ki lakoltatta meg Nehiu cs. tábornok katonáit, a kik Kőszeg 
és a Gyöngyös vize mellett az éretlen gabonát szintén leka- 
szálták! 16 

A fejedelem 1704-ben, egyebek közt, azért kötött fegyver- 
szünetet, hogy az otthon munkálkodó szegénység folytathassa 
gazdaságát; de ebben a császáriak meggátolták. 17 Ö maga két 
esztendő múlva szívesen fogadta Károly lotharingeni herczegnek 
azt a kívánságát, hogy a labanczokat háborítatlanul engedje 
aratni. 18 Mikor 1710-ben kiküldte Korponay Jánost a hűtlenek 
javainak elkobzására, figyelmeztette, hogy ezekben a javakban 
is műveltesse a szőlőket, a vetéseket annak idejében betakarít- 
tassa s illendő számadást adjon gazdálkodásáról ; mert a hanyag- 
ságából következő kárt megtéríteni köteles. 19 Kevéssel utóbb 20 
Pest, Heves és Borsod vármegyékben megtiltotta, hogy katonai 
a már megkezdett aratás alkalmával a mezőn maradt szemes 



13 Okolicsányi Stepncynek, 1706 április » 6 1707 június 5 — 6. Századok, 1879. 

II. Simonyi, 11. 600. 485 — 6. 

M Rákóczi Bercsényinek, 1710 június 4. 17 '704 szeptember 7. Hornyik, ív. 315. 

Arch. R. in. 117. «3 1706 június 29. Simonyi, nr. 05., 100. 

15 1708 januárius 15. Tört, Tár, 1899. ' ' 17 10 április 8. Arch. R. 111. 398. 

220—1. - 1710 július 9. l\ o. in. 441. 



27O MÁRKI SÁNDOR 

életet csépeljék, nyomtassák, a lakosok szőleiben kárt tegyenek 
s őket munkájukban akadályozzák; különben a nép bántatlanul 
megfoghatja őket. 21 A terményekben való adó behajtását meg- 
követelte, s nyugtat vány mellett szegénytől, gazdagtól beszedette; 
de a pénzbeli zsarolásokat még szorultságában is tiltotta. 22 Nem 
helyeselte, hogy Csajághy tábornok éppen augusztusban követelt 
munkásokat Szolnok vára építésére; mert ilyenkor van a 
szegénységnek legtöbb dolga, azért még az ott munkálkodókat 
is hazabocsátotta. 25 

Békés időkben mit tehetett volna a földmívesekért olyan 
fejedelem, ki még a szabadságharcz legreménytelenebb napjai- 
ban is így gondolkozott róluk ! 
Igaz, hogy ösmerte nemzetét. 
Mikor nem tudta, ezredével hol 
van Szentpéteri Imre, egyenesen 
Szentpéterre írt neki, gondolván, 
« aratás alkalmatosságával)) ott 

121. BAGOSSY LÁSZLÓ NÉVALÁÍRÁSA. 

bizonyosan megtalálja. 24 Tavasz- 
szal belenyugodott, hogy Deák Ferencz hadát szántás-vetés 
előtt nem lehet összeszedni; 2S nyáron tűrnie kellett, hogy 
Bagossynsk 30 hajdúja maradt, azzal is búzát nyomtat; 26 s 
őszszel ő maga rendelte ki Megyeri és Géczy ezredeiből a 
legényeket, hogy a hadak számára csépeljenek. 27 Sohasem 
állott közelebb az ősi magyar hadviselés módjához, mint mikor 
így rendelkezett. Seregét ilyen engedékenység nélkül el sem 
tarthatta volna. 

Egy-egy terméketlen esztendő úgyis súlyossá tette a hely- 
zetét. Pl. 1707 őszén Sziléziából vásárolt abrakot, mivel otthon 
nem termett ; de hogy ezt a fogyatkozást a sziléziai kereskedők 
meg ne tudják s az abrak és a gabona árát föl ne verjék, 



'" > 1710 július 9. Arch. R. in. 441. *S 1710 április 4. U. o. nr. 227. 

22 1710 július 30. U. o. in. 470. 26 1710 július 27. U. o. in. 292. 

2 3 1710 augusztus 12. U. o. in. 504. 2 7 Károlyihoz 17 10 november 16. U. o. 

2 4 1710 július 27. U. o. in. 466. in. 227. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 27 1 

Bercsényi táborából küldetett élést a magáéba, mintha ott kelle- 
ténél több volna.- 8 Akkor maga is 28.000 forint ára gabonát 
adott el az országnak, egy esztendő múlva pedig ezer hordó 
hegyaljai bort — egyszerű nyugtatványra. 29 A közgazdasági 
tanács útján el is tiltotta a terményeknek, főkép a gabona- 
életnek halomra gyűjtését. A ki ezt a maga szükségletén felül 
tette, arra kötelezte, hogy a fölösleget a hadaknak vagy a 
szegényeknek megállapított áron adja el. 3 ° A. papok 5 — 6 eszten- 
dőről is meggyüjtötték az élelmet; s az 1709. szűkös esztendőben 
jobbadán hozzájok fordultak, a kiknek pénzen kellett venniök a 
kenyeret. 31 A hogy a fejedelem maga írta, 32 az idő terméketlen- 
sége miatt neki sem termett több mint másnak. Zemplénben, 
Abaújban, Beregben, Ungban, Ugocsában 1709-ben általán mód- 
talan terméketlenség uralkodott, 33 de már pl. Borsodban, Nógrád- 
ban Isten áldását bővebben tapasztalták. 34 Rákóczi szerint 
Isten bő áldást adott 1710-ben, 35 de sok helyütt a sáska pusz- 
tított, 36 máshol meg a pestis miatt kevés volt a munkáskéz. 37 
Pl. a Hegyalja vidékén a nyájak pásztor nélkül gázolták a 
vetéseket s a marhák Bercsényi garami és ungvári ménesével 
együtt a hegyeknek szaladtak. Sok tábla maradt aratatlan, mert 
az oroszt (ruthént) a hegyről a síkra tüzes vassal sem lehet 
leüzni mezei munkára. 38 

Takarmányban néha akkora volt a szükség, hogy kuruezok 
és császáriak még a zöld gabonát is lekaszáltatták. A Duna-Tisza 
homokbuezkái közt széna csak a laposabb helyeken termett; 
annál dúsabb volt a fű meg a nád a Tisza-Körös közében s az 
erdélyi Mezőségen. 39 A fejedelem már június 4-ikén meghagyta 
a székelyeknek, 6-ikán pedig a vármegyéknek, hogy ne vona- 



28 1707 november 8. Arch. R. n. 131. 3 5 1710 szeptember 12. Tört. Tar, 1901 

-9 U. o. 11. 215. 411. 

50 1707 januárius 29. Hornyik, ív. 396. 36 Pl. Máramarosban. Arch. K. 111. 504 

Ji 1709 június 9. Arch. K. ix. 673., 678. Máshol u. o. vur. 288. 

32 1709 augusztus 28. U. o. 11. 522. 57 1710 július 15. Tört. Tár, 1883. 399- 

H Arch. R. 111. 356. 38 17 10 július 7- Arch. R. vr. 548. 

54 U. o. ni. 377., ix. 678. 59 Rákóczi eml. 156., 158., 214. 



272 MÁRKI SÁNDOR 

kódjának kaszálni, takarodni, mert a takarmány nemcsak a 
hazáért küzdő hadseregnek kell, hanem az ő házi szükségleteikre 
is. 4 ° «Én bizony szénát nem teremthetek — fakadt ki egyszer; — 
lássa Orosz Pál, hogy élődhetik!)) 41 Mikor azonban híre járt, 
hogy az ellenség Szolnokról Pest felé jön, Pest körül két mér- 
földre fölégetni rendelte a takarmányt. 42 Bottyán viszont fel- 
akasztással fenyegetett minden községi bírót, a ki nem gyűjtött 
szénát a lovasság számára. 45 Volt idő, mikor pl. a Mátrában se 
széna, se szalma nem termett ; 44 ilyen szűk világban a fejedelem 
meghagyta, hogy Esterházy Dániel és Andrássy Pál generálisok 
a szénát fontszámra adják ki. 45 Ösmeretes, hogy a takarmány 
beszerzéséről, és kiosztásáról a hadi szabályzatokban, sőt szemé- 
lyesen is gondoskodott. A magánuradalmakban a gazdálkodás 
gondja a vitézek feleségeire maradt. «A gazdálkodáson — írta 
urának Károlyiné 46 — a mint a dobogó szív engedi, rajta 
leszünk.)) 

A szölömívelés érdekében a fejedelem sokat tett, mert a bor 
eladásából szerezte meg a szabadságharcz költségeinek egy 
jelentős részét. «A nemes ország mostani szükségének fölsegé- 
lésére akarjuk — írta már a fölkelés elején 47 — az egész hegy- 
aljai fiskális szőlőket megszedetni és az ország közönséges 
hasznára fordítani.)) Szőleinek és dézmás borainak főinspektorává 
már 1695 április 18-ikán kedves emberét, Kőrösy Györgyöt 
nevezte ki. 48 Rajnavidéki tapasztalatait értékesítette abban a 
szabályzatban, a melyet, Rácz Mihály közreműködésével, a hegyaljai 
szőlőmívelésről 1700-ban márczius 5-ikén adott ki. 49 Ennek 
48 pontja a magyar gazdaságtörténelem legbecsesebb adalékai 



40 Székely Oklevéltár, vn. 125. Hor- 4 7 1703 szeptember 29. Tört. Tár, 1909 
n yik, ív. 303. 1 50. 

41 1706 április 13. Arch. 1. 524. 48 Conventio vinorum inspectorís. U. o. 

42 1706 szeptember 12. U. o. 1. 616. 1900. 349—350. Mihalik, 84. 

n 1707 június 26. Századok, 1879. 640. 49 Közli 46 pontban Thaly, Tört. Tár, 

44 1710 márczius 18. Arch. R. in. 73. 1879. 584—592. és — ezt nem említve — 

45 1710 október 14. U. o. in. 184. Szamota 48 pontban (melyek közül új a 
+6 1705 szeptember 30. Éble, Károlyi 3 utolsó). Gazdaságtört. Szemle, 1894. 

Ferencz, 1. 51. 78 — 87. 



II. RÁKÓCZI 1 I KI M / 273 

közé tartozik. Nem-igen tetszett a nagyobb szőlősgazdáknak, 
de, Babocsay Izsák nyilatkozata szerint, valóban alkalmas volt 
arra, hogy a hegyaljai szőlők vinczellérjeit és munkásait rendbe- 
hozza. >° Az öreg urat, a tarczali kincstári szőlők inspektorát, 
1705 márczius 7-ikén, Szalay Pál lovaskapitány helyébe a kincs- 
tári szőlők inspektorának nevezte ki. Helyettesének Héi 
Istvánt rendelte, ki már tíz esztendeje szolgált apósa, a tapasztalt 
Babocsay mellett. 5 ' 1706-ban a fejedelem újabb rendszabályokat 
bocsátott ki a szőlőmívelésről, > 2 a miket érdekesen egészíthetné- 
nek ki Bottyánnak a győriek számára 9 pontban adott szabály- 
zatai. 55 Ezeket ösmerjük, amazokat nem. Mennyi gyöngédség és 
okosság van a fejedelemnek abban a rendeletében, 51 melynél 
fogva Károlyinak meghagyja, hogy a gyöngyösieknek első sorban 
a szőlők miatt tett panaszain segítsen. A labanczok szüretelését 
lehetőleg gátolta. Bosszankodott, mikor a pozsonyiak potomáron, 
4500 forinton váltották meg a szüretet, 55 vagy mikor a hajdúk 
meg nem gátolták a galgócziak szüretjét. 56 Jó néven vette, hogy 
a budai hegyekben a kuruczok a szőlőmunkára kijárókat s 
katonai fedezetűket untalan támadták, míg 1707 július 20-ikán 
vereséget nem szenvedtek. 57 A szüretet, behordást, szőlőmunkát 
tábornokai csak váltságdíj mellett engedték meg. így a sopro- 
niaknak és budaiaknak, 58 a győrieknek, esztergomiaknak stb. 5 ^ 
Mikor a győrieknek Fodor és Palásthy mégis 600 akónyi kárt 
okoztak, Bottyán benyújtotta lemondását. 60 A Percny?~csa\ád 
magán az egri országgyűlésen panaszkodott Vas Sándor 
egri várparancsnok ellen, ki az egri szőlőket, réteket stb. 
pusztította. 61 A kuruczok 1707-ben azért foglalták el a 
budai magaslatokat, hogy a szüretet megakadályozzák s a 
tulajdonosok nem bírták kifizetni a kivetett nagy váltság- 



50 Századok, 1874. 127. $ 6 i7°6 november 5. I". o. r. 643. 

51 U. o. 130—2., 162. 57 Századok, 1879. 649. 

52 Rákóczi-lt. 1547. sz. Arch. R. í. 22. 5» 1707 szeptember 22. U. <>. 1880. 13. 
5 5 1707 szeptember 22. U. o. ix. 425 — 7. 5 9 U. o. 44— 15. 

5 4 1705 szeptember 17. U. o. 1. 414- 6o U. °- I2 7- 

5 5 1706 október 19. U. o. r. 640. 6l ü. o. 1895. 847. 

Magyar Történoti Életrajzok. 1 



274 



MARKI SÁNDOR 



díjat. 62 Viszont 1704 őszén a császár egyrészt éppen azért nem 
adott fegyverszünetet, hogy a fölkelők békében ne szüretel- 
hessenek s az eladott bor árából a hadjáratra pénzt ne szerez- 
hessenek. 65 Idejárult a birtok bizonytalansága. Pl. a kistoronai, 
újhelyi, bényei, sárospataki szőlőskertekből a fejedelem 1704 ápri- 
lisáig húszat foglalt le a kincstár javára 18.998 forint értékben 6+ 
s az így elkobzott javakkal többnyire tisztjeit jutalmazta. 65 

A kincstári szőlők és a dézmaborok jövedelme a kincstárt 
illette. A kuruczok azonban nem igen engedték boraikba bemár- 
tani az akót s egyáltalán nem akartak dézmát adni ; sőt a 
parasztság is a dézma elengedésében reménykedett. 66 Mind- 
azoknak, kik vele személyesen táboroztak, a fejedelem valóban 
kezdettől fogva elengedte a neki járó bordézmát; de kegyelmé- 
vel sokan visszaéltek, mert hazájokat nem szolgálták. Végre is 
összeíratta az ilyen szőlőket, hogy elkobozza mindazoktól, kik 
nem katonáskodnak. 67 Már 1707 október 8-ikán a gazdasági 
tanács elé terjesztette azt a tervet, a melyet a dézmás hegyaljai 
szőlők haszonbérbe-adására ő maga készített. 68 

Bortermése fedezte a háború költségeinek egy részét. Mikor 
az országba jött, beérte egy kulacs borral, melylyel Majos János 
megkínálta. 69 Háztartását akkor Antalóczi János látta el borral, 
de néhány hónap múlva 7 ° már megadhatta tartozását és Sennyei 
Istvánt is megajándékozhatta 300 cseberrel, 71 mert sok és jó 
bora termett. így pl. az ecsedi uradalomban 1133*6 köböl major- 
sági, i395'6 dézma, 291*1 1 czenzuális és 597*13 köböl lefoglalt 
bor, összesen tehát 3419*3 köböl. Félt, hogy ott vesznek a 
hegyeken, mert a kamarákban nem fértek s a színekben álltak. 72 
Hordókat csak igen bajosan kaphatott. 75 Maga a fejedelem és 



62 Medows 1707 október 12. Simonyi, 67 1710 augusztus 24. U. o. 111. 526. 

in. 34 2 — 3- 68 Rakóczi-tár, 1. 57. 

6 > Stepney 1704 szeptember 6. U. o. 1. 69 1703 július 11. Századok 1873. 22. 

418. 70 1704 februárius 19. Arch. R. t. 162. 

64 Arch. R. 1. 218 — 9. 71 1703 október 17. U. o. 1. 171. 

t>5 U. o. 1. 133-4. 72 1703 november 24. U. o. 1. 248. 

66 1703 deczember 10. Arch. R. 1. 258. 7 3 U. o. 1. 237. 



II. RÁKÓCZI FEREN< Z 



275 



udvara néha oly «nyomorúlt» bort ittak, hogy majd elvesztek 
tőle. Pedig az utolsó magyarországi szüret is remek bort adott, 
mert reménységök felett sok aszúszőlő volt, sok helyütt a ter- 
mésnek majdnem fele megaszott s így módjukban állt asszúszőlő- 

bort csinálni. 71 Az utolsó szüretkor finom, de kevés bora termett 
a fejedelemnek. A tokaji Aranyos és Vitéz, a tarczali Szarvas, 




122. RÁKÓCZI TOKAII PINCZEI 



a tállyai Báthory, a zombori Nagykirály, Lajos, Virginás és 
más hegyaljai szőlők : a Hétsző /ö, a Tatai, Szerémi, Barát, Borkút, 
Palota-meggy, Hasznos, Sas, Messzelátó stb. 1750 akót adott, 
a mihez más hegyvidékekről még 3302'. ' 2 akó járult, pedig a 
császári hadak is sokat lefoglaltak. 7 5 « Mikor idejök volt a korcs- 
máknak)), Ecseden egymagában 6000, sőt annál több köböl bor 
is elkelt s búzáért minden parasztember vett magának. 



74 Ottlyk levele 1710 október 16. Tört. 
Tár, 1883. 396-7- 



U. o. 402 — 5. részletesen. 
1703 deczember 9. Arch. k. 1 

35* 



101. 



276 MÁRKI SÁNDOR 

A Szilágyságban 2 — 3 polturán vesztegették a bort, 77 Szatmár- 
ban legfeljebb 9 pénzt adtak egy ejtelért. 78 A nagybányai bornak 
Máramarosszigeten csak úgy volt keleté, ha — nagyobb itczével 
mérték. 79 Tehát Sziget is megkapta a czinkotai itczét. Ilyen bő 
termés volt 1707-ben is, minek következtében a bornak nem 
volt ára; mivel pedig a bor jövedelme a háború pénzforrásai 
közé tartozott, a fejedelem addig akarta árúitatni borát a korcs- 
mákon, míg kitelik a dika-pénz s míg «a korcsmák folyása» kívánt 
forgalmat csinál a rézpénznek. 80 Nagy termés idején hol a kuru- 
czoknak, hol a labanczoknak ártott meg az újbor. 81 Egyik kapitá- 
nyát a fejedelem azért büntette meg, mert a táborba visszahajtott 
katonákat hordós és átalagos / borokért ismét hazabocsátotta. 82 
A tokaji hegy valóban többet ért az aranybányáknál. Ter- 
mését a fejedelem a nemzeti háború czéljaira fordította, ideértve 
azt is, hogy a külföldi uralkodók és diplomaták jóindulatát tokaji 
borokkal igyekezett még jobban megnyerni. Maga is szerette a 
szinelt tállyait, melyből rendesen két nagy palaczkkal vitt 
egy-egy útjára. 83 A Hegyalján ürmös és örvényes bort is csinál- 
tak számára. 84 Nagyon bántotta, mikor értesült, hogy borai nem 
tetszettek az orosz uraknak. Hiszen az 1708-iak akárkinek a 
pinczéjében is megváltoztak s nem teremnek itt minden eszten- 
dőben olyan borok, mint ők képzelik. 85 Most ő maga adott 
utasítást a czárnak küldött tokaji bora szállításáról és kezelésé- 
ről. 86 Maga gondoskodott a porosz királynak szánt bor eladásáról 
is. 87 Volt oka reá, mert 1709/10. telén borai hütelen kezelés 
következtében megfagytak, megromlottak s a külföldön szégyent 
vallott velők. 88 Hanem azután — az ő társaságában — «egy 
korty tokaji bor» ízlett is Péter czárnak, 89 s Maribor oitgh herczeg 



7 7 Arch. R. 1. 262., 271., 276. 8 3 Tört. Tár, 1882. 751—2. 

7« U. o. 1. 269. 8 4 U. o. 572 — 3. 

79 1704 januárius 15. U. o. 1. 279. 8 S 1709 szept. 5. Arch. R. 11. 538., 548. 

So 1708 márczius 2. és 30. U. o. 11. 86 1709 szeptember 2. U. o. 11. 529. 

175., 219. 8 7 17 11 június 18. U. o. in. 722. 

81 Rákóczi eml. 89., 196. 88 1710 februárius 20. U. o. in. 40. 

82 !705 deczember 18. Arch. R. 1. 439. 89 171 1 augusztus 21. Rákóczi önéletr. 233. 



II. RÁKÓCZI FÉREM / 277 

mindenkit megkért, hogy Magyarországból Londonba indított 
több hordó borát háborítatlanul és szabadon bocsássak át. " 
Tapasztalta a fejedelem, hogy a külföldi diplomatáknak pénzre 
nincs szükségök, de «makaes kívánói a magyar bornak'). Hágai 
követének, Klemetitnek ezt értésére is adta egy nő, kinek ura 
nagy befolyást gyakorol majdan a béketárgyalásokra. Négy 
antal (átalag) tokaji bornak tehát a fejedelem nagyobb hasznát 
veheti, mint néhány ezer tallérnak. 91 A diplomatákat a tokaji 
bor jobban lelkesíti a szabadságnál és a vallásnál. 



IV. 
AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS A VADÁSZAT. 

|emmijébe sem került a népnek a marhatartás, legfeljebb 
egy kis fáradságába ; adója egy részét tehát barmokban 
fizette le s velők a szomszédos osztrák tartományokban 
is cserekereskedést folytatott. 1 A kuruczok hadi zsákmánynak 
tekintették az ostromlott várakba szorult labanczok marháit és 
azokat minden koczkáztatás és veszedelem nélkül elhajtották.' 
1704 májusában Buda alól egyszerre 2500-at tereltek a solti 
táborba. 5 Sárvár alól Károlyi 1704 júliusában agyönyörű ménest, 
gulyát, svájczer teheneket, különös fajtájú kecskéket, ménlovakat, 
szekeres lovakat» hajtatott hazafelé. 4 Az így elhajtott jószágot 

9° 1709 április 28. Simonyi, in. 436 — 7. jeléül. » Valóban az a 200 üveg, a mely 

9 1 Klement, Rákóczihoz 1712 januárius r. 1701-ben a mi pénzünk szerint «csak» 2000 
Szalay, Rákóczi bújd. 252. koronát ért, 1881-ben már 8.182,000 korona 

9 2 Januárius 8. U. o. 265 — 6. 1881-ben értéket képviselt a kamatok kamatjával. 
Rudolf trónörökös lakodalmára az udvar 1 Rákóczi eml. 175., 200. 

tokajit kért báró Vay Miklós koronaőrtől, a U. o. 216. 

a ki Rákóczi egykori golopi pinczéjéből 5 Arch. R. 1. 223. 

küldött is 200 (félliteres) palaczkot - 4 Károlyi Oki. v. 81., 83. A svájczer 

Rákóczi korából és borából. Mikor az tehenekről elmondja, hogy azok igen has/.- 

udvar a számlát kérte, az öreg báró nosak, mástéle bikát nem kell ho/zájok 

mosolygott. «A Habsburgok nagyon ereszteni; háromszor kell fejetni, 

gazdagok — szólt — de borért annyit ök kelve abrakon istállóban tartani, s vakarni 

sem adhatnak. Fogadják el hódolatom mindennap. 




278 MÁRKI SÁNDOR 

a fejedelem többnyire megváltotta a kincstár számára s darabon- 
kint 32 tallért is adott; de már 1706-ban «megunta a tőzsér- 
séget». s Nagy istentelenségnek tartotta, hogy az «ökör-kom- 
misszáriusok» kedvök szerint szabják meg a marha árát s azt 
rézpénzben fizetik meg. 6 987 darabot, a melyet Szluha ilyen 
módon vett meg, Eger alá hajtatott, hogy ne tengődjenek a 
Tisza mellett ember és gondviselő nélkül. 7 Nemzetünk legnagyobb 
terhe és pusztulása, szerinte, abból származott, hogy a marha 
és gabona bevásárlásával megbízottak maguk limitálták a marhát 
és « torkon verve vették el a szegénységtől)). 8 Hiszen ha pénz 
helyett marhát adhat, elpusztítják a szegény embert, a mint 
tapasztalta is Szatmárban, hol kereskedésre való ökröt válo- 
gatván, észrevette, hogy már szántani sem tudtak, mert eladták 
az ekehúzó ökröket. Széltében folyt az ((istentelen cserebere)). 
A legnagyobb baj, hogy mivel minden embernek van oryan 
marhája, azt a falu nem téríti meg annak, a ki adta s így sok 
szegény ember koldussá lett. A mikor kiszedik is a jószágot, 
rosszul viselnek rá gondot, lesoványkodik s a kereskedő rá sem 
néz, vagy mód nélkül olcsón kívánja. 9 Már 1708 végén Magyar- 
országnak marhákban való adósságát erdélyi ökrökkel kellett 
kiegyenlíteni ; ezeknek árában az adott 500 vég posztón kívül 
az erdélyi hadaknak is akart juttatni valamit. 10 

A fejedelem maga sok gulyát tartott s tisztjei nyugat felé 
élénk marhakereskedést folytattak. 11 Ö maga gondoskodott, 12 
hogy az uradalmaiban levő szarvasmarhák és juhok számára 
málhadiribdarab sókat szállítsanak s később, bujdosása kezdetén, 
ő maga bérelt 7000 forintért legelőt a bujdosók marháinak tar- 
tására. 15 Nagy kérdés volt, a szerencsi uradalmába küldött fejős 
és meddő tehenekből külön gulyát alkosson-e, vagy más gulyákba 
ossza szét? 14 Más nagyobb uradalmakban is, pl. Sennyei István 

5 1706 augusztus 23. Arch. R. i. 595. 10 1708 november 2. U. o. 365. 

6 1708 szeptember 12. U. o. 11. 321. u Tört. Tár, 1879. 583. 

7 1708 szeptember 18. U. o. rí. 331. i 2 1708 szeptember 10. Arch. R. ír. 619. 

8 r7o8 szeptember 22. Arch. R. rr. 335. 13 1711 június 14. Arch. R. rrr. 72r. 

9 1708 október 12. U. o. 353. 14 1704 május 2. U. o. r. 323. 



I. KAKUCZI FERENí Z 



2 79 



uradalmában, nagy gonddal osztottak szét majorságokra az öreg 
meddő teheneket, ötöd-, negyed-, harmadfű tulkokat, öreg bikákat, 
tavalyi herélt borjúkat, öreg ökröket 15 stb. A bitang marhákat, 
bivalyokat, lovakat a katonák, a szegénység nagy megrövidítésére, 
a falvakkal tartatták 16 s kuruczok, labanezok egyaránt elhajtották 
a másik fél barmait. Pl. 1707-ben Rabutin sok ezret hajtatott el 
a dunántúliaktól,' 7 a következő 
esztendőben pedig Esterházy 
Antal Horvátországból Magyar- 
országba terelt át sok ménest és 
gulyát. 18 Marhatenyésztésre tehát 
senkinek sem lehetett valami 
nagy kedve. 

A lótenyésztés általánossá- 
gát bizonyítja, hogy a szegény 
kurucz is a maga lován kato- 
náskodott s azért, a hol lehe- 
tett, kímélte paripáját. Bánffy 
gubernátor Gyulai Ferencznek 
1703-ban Delia nevű pej és Fáta 
nevű szürke paripáját csak mint 
atyafiának adta oda nyolczszáz 
forinton, mert különben ezer- 
kétszáz forint volt az ára; de 
Bethlen János semmi áron sem 

adta oda a lovát. 19 Selejtesebb lovat 4—6 márjáson 
német katonalovat 6 — 7 forinton is lehetett venni 
napjában kétszer 3—3 marok abrakot kapott, sőt éjfélkor is 
egészen abrakolt. A katona két kezét összetéve taszította ki az 
abrakot a rostába úgy, hogy két lóra valót is adott a lovának. 




123. ÖKÖRHAJTSAK. 

(Marsigli rajza. Szendrei után.) 

elromlott 
A katonaló 



'5 1703 november 30. U. o. 1. 252 — 3. 
'6 Pl. Dés vidékén. U. o. 1. 259. 
17 A dunántúli vármegyék panasza, 1708 
januárius 15. Tűrt. Tár, 1899. 219. 



18 Rákóczi eml. 255. jegyz. 

19 Gyulai kézirati naplója (az 51. gyalog- 
ezred k mi, 4., 5. 

Arch. R. r. 183 . 



280 



MARKI SÁNDOR 



A kölest nem vette el abraknak, hanem inkább a kenyérnek 
való gabonát etette paripájával. 14 lóra egy pozsonyi csapott 
köböl jutott volna, de a katona mindig többet juttatott lovának. 21 
Háborúba csak tavaszi füveilés után ment vele. Rendesen hat 
hét kellett a füveilésre, 22 mely a télben éhező szegény jószágot 
kellően följavította. «Bárcsak békével engedne füvelleni az 
ellenség — sóhajtott Rákóczi egy ízben, 23 — mert magam sem 
hinném, ha nem látnám, mennyire megnyomorodott a katona 
lova s megtúrósodott a kila-hordásban.» Legbajosabbnak tartotta, 
hogy a fű előtt semmire sem mehetnek ; mert «igen búsulnak a 
hadak lovai s nézik a földet». 24 De azután «akármennyit sírja- 
nak, ríjjanak a katonák», hadba vitte lovaikat, mihelyt «meg- 
velősödtek». 2s Azonban akkor is nagy gondja volt rá, hogy 
hosszas menetekkel a ló meg ne romoljon s ilyképpen egy-egy 
ezred alkalmatlan ne legyen a szolgálatra. 26 

A kuruczok nagyon szerették a fakó lovakat, vezéreik is 
jobbadán fakó lovon mentek a csatába, mert ezt a színt szeren- 
csésnek tartották. A tisztek egy-egy jól begyakorolt paripáért 
2—300 aranyat, a fakóért 5 — 800- at is adtak. A svéd hadaknak 
a fejedelem 33 lovat 917 rajnai forinton s egy karabélyos alá 
való lovat 18 forinton vásároltatott. 27 Ottlyk Györgynek egy 
holdas lóért 50 aranyat s a Jászságban 7 lóért összesen 140 
tallért adott. 28 A csatában az ellenségtől elfogott lovakat rendesen 
elkótyavetyélték. Mikor Liechtenstein herczeg visszavásárolni 
akarta ily kép eladott lovait, a fejedelem azt felelte, hogy illetlen 
volna néhány kanczáért összegázoltatni az országot, mert olyan 
embereknél vannak, a kik pénzért nem adják, erővel pedig nem 
vehetik el tőlük. 29 Nyert csaták után a vezérek a legszebb lóval 
rendesen a fejedelemnek « udvaroltak)). 30 Bezerédj azzal dicsért 
me g e gy lovat, a melyet száz talléron váltott meg a seregtől, 



21 Tört. Tár, 1899. 225-6. 

22 Arch. R. ni. 106. 

23 17 10 április 7. U. o. in. 90. 

24 1710 április 4. U. o. ni. 229. 

25 1710 május 17. U. o. ni. 264. 



26 1710 szeptember 20. Arch. R. 111. 165. 

27 17 10 május 17. U. o. in. 264. 

28 17 10 szept. 10. U. o. 11. 49., in. 534. 

29 1706 május 13. U. o. 1. 543. 

30 1704 június 3. U. o. ív. 47. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 281 

hogy "felséges urunknak is merné prezentálni : igaz angliai /<> 
— egy szóval nem egyéb a jónál». }l 

A «német» lovakat szívesen tartották meg maguknak. Csinom 
Palkó nótája szerint «enyím a német kanczája, tiéd a lódingja» ; 
de nem kellett nekik a horvátok « hosszú nyakú, kurta farkú 
görhes paripája». Nóta kél Bezerédjről, a ki «tánczoltatja a 
lovát» és «a kurucz jó paripán» követi. Dalolnak Nagy Bercsényi 
Miklósról: « Járjad, lovam, járjad Újvárnak mezejét, hogy meg- 
szégyenítsük ellenség erejét)). A székely kurucz «Bukefál bar- 
náján repül, ha a koncz-osztásra kerül. Bukefál lovát szorítja, 
kardját, fogát vicsorítja». Balogh Ádám «fakó lova, a Murza. 
Lajta vízét megúszsza . . . Bécs alját ha nyargalja, császár azt 
megsiratja». És hangzott a dal arról is, hogy ((Esztergom várába 
Rákóczi felnyargal: Esztergom utczáin szikrát hány patkója)). 
A lóra termett magyar vezére csak kitűnő lovas és alap<>> 
lóismerő lehetett. 

A fejedelem menései a leghíresebbek közé tartoztak. Két- 
esztendős korában már volt egy kis ponnyja; de csak kilencz- 
esztendős korában tanúit rendszeresen lovagolni. Munkács első 
védelmekor már a katonák előtt is lóháton jelent meg. Neuhausi 
diák korában gróf Slavata Joachim gondoskodott róla, hogy 
rendesen lovagoljon. Visszakerülve a hazába, a tizenhat esztendős 
ifjú nagy lovaglásokat tett gróf Batthyány Ádám uradalmaiban. 
Ez a gyakorlat rendkívül gyönyörködtette Olaszországban is, 
hol Firenzében néhány olasz főúrral minden reggel kilovagolt. 
Egy háromnapos lovaglása, Firenzéből Sestrébe, még évtizedek 
múlva is borzalommal töltötte el. Külföldi útjait szívesebben 
tette meg lóháton, mint kocsin. 52 Külön lovászai, fullajtárai, 
kocsisai voltak, a kik összesen 44 hátas lovát gondozták. Ezek- 
közé tartozott egy kedves angol és fehér spanyol lova. A feje- 
delemné számára két angol paripát, egy fekete angol lovat >tl> 



5 1 1707 október 13. U. u. ix. 435 — 6. 

3 2 Thaly, Rákóczi ilj. 17., 56., 75., 125., 1Ó5., 195. Rákóczi Onéletr. 39- | 

Magyar Történeti Életrajzok. 1 , 36 



282 MÁRKI SÁNDOR 

taníttatott be 33 s nevette feleségét, a ki lovait meghízni engedte, 
mert ritkán használta. 34 

Fölovászmestereinek nagy érdemei vannak a hazai lóneme- 
sítés körül. 1692 tői 1701 végéig báró Vissenacque de Scutriy 
Sándor János volt a főlovászmestere. Parancsnoksága alatt 
álltak az ifjú fejedelem karabélyos testőrei, a kik a fejedelem 
hintaja mellett lovagoltak; továbbá a palotás hajdúk, dobosok, 
trombitások, puskások, puskatöltők, vadászok, lovászok, kocsisok, 
fullajtárok, kengyelfutók, peczérek és a szekérmester, kovács, 
nyerges. 1704 elején a fejedelem lovas gránátos ezredessé 
nevezte ki «kedves, igaz, régi, hü és tökéletes szolgáját», 
a ki öt minden hadjáratában elkísérte. Két kedves lova volt: 
az egyik pej, a másik gesztenyeszínű, magyarosan szeg. 
Három hátas paripát és hintájába hat kis lovat az ezred 
adott neki használatra. A derék ezredes 1707 november 23-ikán 
hunyt el. 35 A szabadságharcz idejében Rákóczi valóságos 
főlovászmestere Giczey Zsigmond volt, a kit 1706-ban a tatá- 
rokhoz lovakat vásárolni küldött 3Ó és csak külföldi bujdo- 
sása kezdetén bocsátotta el szolgálatából. 37 Csebi Pogány 
Ádám, majd Jávorka Ádám már a bujdosás éveiben voltak 
főlovászmesterei. 

A lovászmestereknek úton vagy hadjáratban mindig a feje- 
delem oldalán kellett lenniök és pedig ütközet idején három 
felkészült paripával. Szükség esetében saját paripájukat kellett 
a fejedelem alá adniok. A vezetéklovakat hűséges lovászokra 
bízták, kik közt megosztották a paripák, pajzán és szekereslovak 
gondviselését a szerint, ki mihez értett inkább. Éjjel-nappal, 
helyben vagy táborban néhány lovas mindig készen állt nyergelt 
paripákkal a fejedelem vagy a futárok szolgálatára. Lovai mellett 



3 3 Tört. Tár, 1900. 358., 383 — 4. Talán 3J Thaly közlései a Tört Tárban, 1880. 

ugyanaz a fekete angol paripa volt ez, a 181— 9. és 1900. 354—5. 
melyet elfogatása után 1701-ben b. Vis- 3 6 Bay és Pápay naplója, Századok, 

senacquenak ajándékozott. U. o. 384. 1873. 611. 

34 Onéletr. 142. A menekvö Rákócziné 3 7 Sz. Király Ádám naplója. Rákóczi- 
fogata. Histor. Bildersaal vrr. 96. tár, 1. 240. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



283 



a fejedelem jó kovácsokat tartott, a kik a lovak patkolásához, 
sőt gyógyításához is értettek. ;S 

A fejedelem Konstantinápolyból, Moldvából, Krímből hozatta 
lovait s ezt a keleti fajt spanyollal keresztezte, ' Fajlovai után a 
török nagyvezir is vágyakozott. 40 Daliás jelenség kin tett, mikor 
pompás török pejlovon vonult be a körömi felsíkra, az ónodi 
országgyűlésre, 4 ' máskor meg Kassa alá. 42 A mellett azonban 




124. RÁKÓCZIKÉ FOGATA. 

igazi űr lovas volt, a kit senki sem múlt felül a sétalovaglásban. 
Lovaiban mint valódi műértő és szakember gyönyörködött. 
1705 márczius 21-ikén Maklár alá hajtatta ménesét, 45 hogy séta- 
lovaglásai közt Egerből minél többet láthassa. 1709 július 5-ikén 
szerenesi ménesét szemlélte meg s másnap tizennégy vezeték- 
lóval ment tovább Sárospatak felé. 4 ' 9-ikén már Munkácson 



A lovászmesterek utasil 
Tar, 1881. 163--5. 
I ■ Tört Tár, 1879. 583. 
I II. H. H. xxviii 



41 Rakóczi-tar, 1. 5—6. 

42 1707 deczember 4. U. o. 1. 80. 

43 Wass Gy. naplója. M. H. H. xxv. >s- 

I 1 k.ikóczi-tár, r. 6. 

36* 



284 MÁRKI SÁNDOR 

nézegette, Csebi Pogány Ádám milyen lovakat hozott neki 
Törökországból. 45 Oskolás lovait nyáron a hűvösben minden 
reggel és este gyakorolták ; ő maga is többször résztvett a 
művészi lovaglásban, vagy legalább az ablakból nézte a gya- 
korlatokat. 46 Giczey Zsigmondnak néha valamennyi hátas és 
vezetékparipáját föl kellett vezetnie. Ilyenkor néha (pl. 1707 
november 7-ikén) maga rendelte el, melyik aranyos szerszám 
mely nyeregre és melyik paripára való. 47 A ménes megválasztása, 
szétosztása, ha csak lehetett, az ő jelenlétében történt. 48 Barátai- 
nak ménesei iránt is érdeklődött. Pl. megtekintette Bercsényi 
lakárdi ménesét, 49 Kassán pedig néhai Erdődynének Zboróról 
hozott lovait. 50 Barátait szívesen megajándékozta 1 — 2 nemes 
fajlóval; pl. szerencsi méneséből Bercsényinek 2, Esterházy 
Antalnak egy szép török paripát ajándékozott. 51 Hátas paripái 
közül történeti nevezetességű lett a Pandúr, mely a trencséni 
csatában nyakát szegte s majdnem végső veszedelemre juttatta 
a fejedelmet, 52 ki utóbb különösen a Szarvast kedvelte. 5J 

Még ügye hanyatlása idején sem hanyagolta el méneseit. 
A Kunságból két jó katonát rendelt ménespásztora mellé, 
kiknek fizetéséről s ellátásáról a ménesgazdának kellett gon- 
doskodnia. 54 S mikor már Lengyelországba vetette ki a sors, 
ménesének a kapcsikonti mezőn ő maga jelölte ki a helyet. 
Utasította Vayt, hogy annyit fedeztessen, a mennyit a ménes 
mostani állapotához képest lehetőnek tart s vétesse számba, 
mennyi anyaló hiányzik. Mezőt, ha lehet, annyit foglaltasson, 
hogy még a künmaradt udvari emberek lovai is eltengődhes- 
senek a ménessel. 55 



4 5 U. o. 1. 25. 5^ 1708 augusztus 3. U. o. r. 150. Rákóczi 

46 U. o. 26., 28., 33., 182. eml. 251. 

47 U. o. 60., 183., 193. >3 Arch. R. vi. 451. A lovaglásnál vörös 
4^ U. o. 203. és másszinü salavárdiát (török lovagló nad- 

49 1707 július 16. U. o. 27. ragot) használt, a melyet fölkapcsoltak 

50 1708 januárius 19. U. o. 89. vagy fölvarrtak a rendes nadrágra. Tört. 

51 1707 október 31. U. o. 55. Károlyi- Tár, 1882. 764. 

nak 1708. márczius 6. kesely lovat adott. 54 1710 május 17. Arch. R. m. 425. 

Károlyi-lt. 5 5 171 1 május 11. U. o. Hí. 653. 



II. KAKOCZ1 FER£N< / 



285 



Az állattenyésztés többi ága nem érdekelte annyira, de ezeket 
sem hanyagolta el. Ősi módon folytatta a sertéstenyésztést & <>ly 
nagy arányokban, hogy pl. Huszt varából egyszerre ezer oldal- 
szalonnát szállíttathatott Munkács varába.'' A méhtartásra a 
Rákócziak mindenkor gondot fordítottak. 1708-ban ezer tallért vett 
be a mézből, mikor a méz csebrét t8 máriáson lehetett eladni. 




[25. A MUNKÁCSI FEJEDELMI 1STAI.LÓIÍ E.S KOCSISZÍNEK CSOPORTJÁBÓL. 



A halaszatot pártolta, már csak azért is, mert minden hétfőn és 
pénteken böjtölt. Sárospatakon a Bodrog partján maga is szívesen 
halászott. 58 Gyanakodott, hogy a parasztok azért nem akarnak 
hídhoz való kasokat csinálni, mert halásztanyájokat féltik ; hiszen 
a hol a kasokat lehányják, ott halászni többé nem lehet. i9 

A vadászatot nem csupán úri kedvtelésből űzte. Vadászni 
alkalmasint gróf Slavaia Joachim tanította a csehországi Neu- 



5< 1707 márczius 9. U. o. 11. 34. 



o. 1. 



■87 



58 Pl. 1709 június 20. Rák.io/i-tar, 1. 20 \. 
>^ 1700 július 28. Arch. R. 1. 5*3 



286 MÁRKI SÁNDOR 

hausban. Négy esztendő múlva, 1692-ben gróf Batthyány Ádám 
rohonczi, németújvári, körmendi birtokain már elösmert vadász- 
nak tartották. 60 Mint fiatal férj, Balsánál feleségével együtt 
napokon át sátrak alatt tanyázott, hogy kedvökre vadászhassa- 
nak 61 s Bercsényivel azontúl is többnyire vadászatközben beszél- 
getett a haza bajairól. 62 Szerencsi vadászata elfogatása követ- 
keztében maradt el. 65 Lengyelországi bujdosásában vadászgatva 
szórakozott s akkor is vadászatból tért haza, mikor a magyar 
elégületlenek küldötteit fogadta. 64 Már a nemzet vezére volt, 
mikor Újhelyi István prédikátor kérve-kérte, tartózkodjék az 
életébe kerülhető vadászatoktól. 65 A felsővadászi templom egyik 
misemondó ruhája, hagyomány szerint, a Rákóczitól elejtett 
őz bőréből készült. 66 Fővadász-mestere, Toldalaghy Mihály, 
sokat írhatott volna vadász-szenvedelméről, de naplójának csak 
nagyon kései töredékei maradtak reánk. 67 A fejedelem maga 
is dicsérte a Tisza-Körös közét, mely bővelkedett minden- 
féle vadban, különösen gimben és vaddisznóban. 68 Tréfálko- 
zott, hogy a kormányon is úgy jár, mint ennekelötte vadászó 
idején tapasztalta vadászata szerencséjét a sok különféle nyom- 
hajtó kopó közt. 69 

Vadászkutyáival sokat törődött. Megajándékozta azt a «jágert» 
és «jágermestert», a ki öt tarka kopót (chien courant, a hogy 
akkor írták, sinkuránt) hozott neki. 7 ° Négy forintot adott egy 
kopóhozó parasztnak ugyanakkor, mikor a vizslák gyógyításáért 
2 forintot fizetett. 71 Öt vizslája és 17 kopója volt már vagyona 
1701. évi lefoglalásakor. 72 Országos gondjai közt még arra is 
talált időt, hogy Szerencsre küldött kutyái számára árpa- vagy 



60 Thaly, Rákóczi ifj. 125., 165. 67 1734 — 5 márczius 13. Az Erdélyi 

61 1697 június 26—28. U. o. 313., 314. Nemz. Múzeumban. 

62 1697 — 9. Thaly, Bercsényi, 11. 280— 1., 68 Rákóczi eml. 158. 

297. Önéletrajz, 107. 69 Károlyihoz Tótfaluról (talán egy 

63 Önéletrajz, 117. vadászat hatása alatt) 1706 április 30. 

64 U. o. 158 — 9. V. ö. Thaly, Bercsényi, Arch. R. 1. 646. 

11. 428. 7° 170Ó október 22. U. o. 1. 566. 

*S 1703 deczember 5. U. o. ni. 49. 7 1 U. o. 

66 Mihalik, Rákóczi-kiállítás, 146. 7^ Tört. Tár, 1900. 384. 



I. RÁKÓCZI FERENCZ 



287 



zablisztről ö maga gondoskodjék. 75 A mikor kedves vizslája, 
Roland, elpusztult, «ö felsége úgy szánta, hogy meg nem mond- 
hatni^ 7 * Egyedül vagy társaságban szívesen vadászott foglyokra, 
nyulakra, özekre, szarvasokra,' egyfolytában néha tizenkét óra 
hosszat is. 76 Ottlyk Pál írja, 77 hogy mióta Szerencsre jöttek, a 
sok fog ly ázás és kacsázás közben a fejedelem öt pár csizmát 
szaggatott el. De mikor néha úgy elfogyott a nyúl, hogy ha rom 




I2Ő. VADASKERTI VADÁSZAT. 



óra hosszat is kellett keresnie! 78 Egyszer pacsir iázott, :) máskor 80 
medvére vadászott. Kerecsenmadarakat nem küldhetett Haszán 
szaloniki basának, mert Magyarországban mostan nem kaphatott ; 



7 5 1707 márczius 11. Arch. R. ír. 44. 

74 1709 augusztus 30. Tört. Tár, 1883. 
188. Beniczky nagyon dicséri ezt a hűséges 
allatot, mely nemcsak az idegeneket nem 
engedte a fejedelem közelébe jönni, ha- 
nem délutáni vagy éjtszakai álma közt még 
a legbenfentesebbeket sem. A fejedelem- 
nek föltétlenül engedelmeskedett s vissza- 
jött, ha megszidta is. «Sok oly állapotokat 
követett el, a kit eszes embernek is kellett 



volna cselekedni, oktalan állatban pedig 
csodálatos volt.» Rákóczi-tár, r. 213 — 4. 

7 5 Rákóczi-tár, 1. 7., 11., 35 — 38., 82., 
97., 117., 162., 193—6. stb. Arch. R. ír. 
467., 534. Tört. Tár, 1882. 765. 

7 1 Rákóczi-tár, i. 94. 

7 7 1707 október 24. Tört. Tár, 1882. 563. 

78 1708 április 25. Arch. R. n. 250. 

79 1708 szept. 29 — 30. Rákóczi-tar, 1. iój. 
So 1709 szeptember 23. Arch. R. 11. 550. 



288 MÁRKI SÁNDOR. 

de remélte, hogy ha az Isten beviszi Erdélybe, sólymokkal és 
rárókkal kedveskedhetik neki. 81 Huszti jobbágyait róka- és nyest- 
bőrök szállítására kötelezte. 82 A hadsereg ruházatánál tömérdek 
elejtett vad böret használták föl kucsmának, prémnek, kacza- 
gánynak, bélésnek stb. 

« Meglátszik, hogy nem vadászó ember kelmed s a mezőket 
nem járja, — írta egyszer Esterházy Antalnak 85 — a midőn 
a fű nem létéről panaszkodik ; mert ha az egész tábor lovainak 
egyfelé való járásáról, de különb-különb strázsáltatásukról ren- 
delést tesz : magam sem kívánnám, hogy annyi ideig azon tábor- 
ban hevernénk, míg a füveket megétetjük.)) Nem heverés, hanem 
nyugodalom kedvéért vadászott; 84 s nem is a vadászat, hanem 
a dolgok megfontolása kívánta, hogy «a reggeli nyugodalom és 
úgymondván, a vánkos tanácsával éljen». 85 Mert bizonyára «ő 
sem töltötte csak vadászattal az időt». 86 «Mi az ember, uram, 
hogy úgy felmagasztalod ? — fohászkodott vadászat közben ^ 7 — 
Mindeneket lábai elé vetettél s a mezőnek minden állatát alája 
rendelted. Engedd, hogy neked én is úgy alárendeljem Ítéletemet, 
a mint látom, hogy azokat jóságos intézkedéseddel te vetetted 
én alám. Hogyan köszönjem meg neked, uram hogy a vadászok 
tőrétől lelkemet kiszabadítottad ? A mikor azonban én vadászok, 
ellenségeim reám is vadásznak. Tördd össze tőreiket, hogy háló- 
jukba ne kerítsék lábaimat s ne hozzájok közeledjem, mikor 
feléd kell ügyekeznem. Munkára születtem, munkában telik gyö- 
nyörűségem ; oh Szentlélek, töltsd el szívemet ezzel az édes 
érzettel ! Mert akármit teszek ebben a világban, te-nélküled 
munka az és bánat. » 



81 1708 május 18. U. o. 11. 374. áj 1708 június. U. o. 11. 280. 

82 1708 szeptember 15. U. o. n. 619. 86 1708 október 12. U. o. ír. 352. 

y 3 17 10 május 11. U. o. in. 261. 87 Vadászimádsága az akad. Önéletrajz- 

84 1710 augusztus 4. U. o. 111. 145. ban, 392 — 3. 




II. RÁKÓCZI FERENC/. 289 

V. 
RÁKÓCZI ÉS A KINCSTÁR URADALMAI. 

zent László, Hunyadi János, II. Rákóczi Ferencz roppant 
uradalmaik jövedelmeit önzetlenül fordították egy-egy 
nemzeti küzdelem költségeire. Rákóczinak egy millió 
háromszázezer holdja volt s ingóságait önmaga három millió 
forintra becsülte. 1 Bercsényinek Ungvár, Hódmezővásárhely, 
Brunócz, Temetvény stb. körül voltak óriási birtokai. Utánuk 
Forgách Simon volt a leggazdagabb földesúr. De valamennyi 
latifundium a nemzet rendelkezésére állott, a nemzet erőforrásai 
közé tartozott. Mély értelme van annak, hogy Rákóczi még 
hivatalos czímében is munkácsi herczegnek, Sárospatak, Tokaj, 
Regécz, Ecsed, Somlyó, Lednicze, Szerencs, Ónod örökös urá- 
nak nevezte magát. Ez a kilencz uradalom csak egy része volt 
családi vagyonának, de fő tényezője a fölkelés gyors elterjedésé- 
nek és meggyökerezésének. Munkácsot s általában véve örökös 
uradalmait a szabadságharcz vége felé olyan külön területnek 
tekintette, a melyet a czár Magyarország és a szövetséges 
hatalmak ügyeibe való avatkozás nélkül szállhatna meg, négy 
más vármegyével együtt. 2 Mint Szent László a bihari herczeg- 
ségböl, Csák Máté a Mátyusföldről : saját uradalmára támasz- 
kodva akart daczolni a királyi hatalommal ; de nem az az 
oligarchái gőg vezette mint Csákot, hanem az a hazaszeretet, 
mint Szent Lászlót, kinek sisakját az ő kincstárában őrizték.' 1 

Rákóczi uradalmainak fő tömege a (Greenwichitől számított) 
keleti hosszúságnak 21 — 23. és az északi szélességnek 47—49. 
fokai közt terjedt el. Ebbe a keretbe tartoznak öröklött uradal- 
mai, melyekre pénz- és katonai ügyekben a fölkelés egész ideje 

rt. Tár, 1886. 768 — 789. Századok, - 1710 május 30. Szalay, Rákóczi huj- 

1891- 736. Vagyona, holdját mai értékben dosása, 5 — 6. 

600 koronájával számítva, 780 millió koro- I Komáromy, A Rákócziak kincse Mun- 

nát érne. kácfl varában, Századok, 1891. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 37 



290 



MARKI SÁNDOR 



alatt első sorban támaszkodott. Rákóczinak azonban nem hét, 

hanem 27 vármegyében 4 voltak családi birtokai és pedig 
— alapúi a községek mai határát véve — a következő terjede- 
lemben : 

a) Magyarországban: 

Abaújban 13 falu 41.632 k. hold 

Árvában 1 » 4510 

Barsban 2 » 4-575 

Beregben 194 » 418.848 

Biharban 5 » 48.491 

Borsodban 3 » 14.261 

Gömörben 5 » 21.835 

Hevesben 8 » 49.816 

Jásznagykunszolnokban 1 » 71.281 

Liptóban 2 » 23.785 

Sárosban ... 6 » 14929 

Szabolcsban 32 » 169.288 

Szatmárban 23 » 109.550 

Szepesben ... 1 » 9.618 

Szilágyban 50 » 130.085 

Trencsénben 19 » 18.159 

Ungban 7 » 10.083 

Zemplénben 2\ » 137.729 



18 vármegyében 396 falu 1.288.675 k - n °kl 



Alsófehérben 

Fogarasban 1 

Hunyadban 4 

Kisküküllőben 6 

Kolozsban 8 

Marostordában 13 

Nagyküküllőben 2 

Szolnokdobokában 3 

Udvarhelyben 1 



b) Erdélyországban: 

12 falu 27.250 k. hold 

1 » 3-95° » 



6.329 

12.400 

22.532 

17.900 

8.552 

7-335 

3093 



9 vármegyében 50 falu 109.341 k. hold 
A két országban 446 » 1,398.785 » 



4 Ezeknek, különösen Erdélyben, mostani mellett ingóságait tíz millió forintnál, évi 
beosztását véve. jövedelmét félmilliónál többre becsülték. 

5 Nagyapjának, II. Györgynek ennél Acsády a Szilágyi-féle mill. történelemben, 
sokkal több vagyona volt. 1652-ben a vn. 22 — 24. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



29I 



Jaraszló fele 
Wvsocko ... 



•) Lengyelországban .- 



( )>SZOS('Il 



1.309 k. hold 
1.891 

3.200 k. hold 



Rákóczi magyarországi uradalmainak nagyságát csak akkor 
értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy ma az összes kisbirtokok 




127. GYALU VARA ES KORNYÉKE. 



száma csak 600,000 katasztrális holddal nagyobb az ő jószágai- 
nal. Ezzel szemben hazánkban ma is 16 millió k. hold esik a 
latifundiumokra, 6 millió a középbirtokra s így Rákóczi föld- 
jeinek terjedelmén nincs miért megütődni. 

Főbb örökös uradalmai Magyarországban: a ledniczei 
Trencsénben ; a jolsvai Gömörben ; az ónodi Borsodban; a 



Ma csak 303 hold a wysockói uradalom, a többi a lakosoké. iGemeindelexikon von 
(.alizien pro 1900.) 

37' 



292 MÁRKI SÁNDOR 

sárosi és a regéczi Sárosban ; a makoviczai, sárospataki és 
tokaji Zemplénben; a munkácsi és a beleékelt szentmiklósi 
Beregben; az ecsedi Szatmárban, Szabolcsban és Beregben; a 
diószegi és a sólyomkői Biharban; a tasnádi, somlyói és krasz- 
nai Szilágyban. Erdélyben levő apai örökségének visszaadását 
nénjével már 1694 július 20-ikán szorgalmazta a tordai ország- 
gyűlésen, s a szilágysági és a bihari javakon kívül a fogarasi, 
gyalui, görgényi, radnóti, balázsfalvi és daróczi uradalmakat 
kérte visszaadni. A rendek július 20-ikán mély tisztelettel 
üdvözölték őt, hogy magyarországi javai a gyámság alól fel- 
szabadultak, de, a hazai törvényekre hivatkozva, kijelentették, 
hogy erdélyi uradalmait nem vehetik vissza a mostani tulajdono- 
soktól. A fejedelem megbízottai, Badinyi János és Brezinay 
János, ez ellen az ország színe előtt tiltakoztak, mivel azokat a 
javakat törvénytelenül s minden jog nélkül foglalták le a 
Rákócziaktól. Ezt a rendek július 23-ikán tudtul vették, de a 
mint az 1694 : IX. t.-cz.-ben is kimondták, «nincsen a nemes 
ország authoritásában, hogy a méltóságos Rákóczi-ház prae- 
tensiója szerint a projectumban specifikált és beadott jószágo- 
kat restituálhassa». 7 Egyébiránt erdélyi javai összevéve sem 
voltak nagyobbak az egyetlenegy munkácsi uradalom har- 
madrészénél. A mikor tíz esztendő múlva Gyulafehérváron 
fejedelemnek választották, a rendek kikötötték, hogy a kincs 
tárra szálló javakat ne tartsa meg magának. 8 Nagyon jel- 
lemző, hogy magánvagyona visszaadásáról akkor sem szól- 
tak, mikor Bercsényit visszafogadták erdélyi hazafiúnak ; 9 talán 
azért, mert ezt választott fejedelmöknél immár magától érte- 
tődőnek tartották. De bizonyos, hogy Rákóczi nem hábor- 
gatta öröklött javainak azon idő szerint való birtokosait. 
Valóban, nem hivalkodás az a később tett vallomása, hogy 



7 Az idevonatkozó okiratok Szilágyinál, 1707:1. t.-cz. xviii. pontjában és a xxm. 
Erdélyi országgy. emlékek, xxi. 208 — 212., t.-cz.-ben ezt már mellőzték. Tört. Tár,. 
215- 1897. 583., 604. 

8 Márki, Rákóczi, 1. 456. Azonban az 9 Az 1707 : ix. t.-cz.-ben. U. o. 592. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



2 93 



fejedelemsége korában a gazdagságot megvette; 10 azt csak- 
ugyan nem a maga, hanem a haza erdekében tartotta kívá- 
natosnak. 

Mialatt végrendeletében az öreg Kapy Gábor arra intette 
Rákóczit, hogy pótolja a javaiktól megfosztott hazafiakat ; ;i 
hazafiakat pedig arra, hogy kárpótolják Rákóczit sok elvesz- 
tett jószágáért:" annál mohóbban sürgették javai elvételét 
azok a királypártiak, kik az elkobzott jószágokban résxe- 




128. PUDPOLOCZ, RÁKÓCZI FALUJA. (AZ A HÁZ, A HOL 1703-BAN ÉJSZAKÁZOTT.) 

sülni reméltek. 1 * Pedig gyaníthatták, hogy a hatalmas uradal- 
mak nagy részét nem a királyi táborban is gyanús magyarok 
fogják kapni. 

Rákóczinak az egymással összefüggő Bereg, Zemplén, Sza- 
bolcs, Szatmár és Szilágy területén minden megyében legalább 



önéletr. 78. V. 0. Arch. K. n. 99. 6a Simonyi, rn. 446. Ellenben: iNem most 

iá helyen. a/ ideje — írta Rákóczi Károlyinak 1705 

11 1708. Urbárium, 262. (A <l< sí gymn. november 37-ikén — az eleim és a Koháryak 

vtárban.) .í^át disputálnunk, de hazánkat oltalmaz* 

- Medowa líoylenak, 1709 június 22. nunk». Károlyi ('ki. v. 334. 



294 MARKI SÁNDOR 

százezer, összesen majdnem egy millió holdja volt. De nem 
törekedett jobban ezeknek a vármegyéknek biztosítására, mint 
azoknál, a hol magánvagyona kevesebb volt, vagy a hol egy- 
általán nem is tartozott a földesurak közé. 

Huszonegy esztendős korában arra gondolt, hogy magyar- 
országi uradalmait egy németországi vagy ausztriai egyenlő 
értékű uradalomért cserélje el; de a bécsi udvar maga figyel- 
meztette, hogy ekkora uradalma nincs s Magyarországban 
különben is hasznosabban szolgálhat mint máshol. 13 Később, a 




129. RÁKÓCZI FÜZERI VARÁNAK ROMJAI. 



fölkelés második esztendejében, Stepney szintén észrevette, hogy 
békekötés esetében legbájosabb volna Rákóczit kárpótolni és 
számára más országban megfelelő birtokot kihasítani. 14 Hétezer- 
nyolczszáztíz km 2 , vagyis majdnem 136 n nifd ura, keserűen 
mosolyoghatott, mikor a császár a 220 km 2 Leachtenberg, vagy 
a még kisebb Burgaii uradalmát kínálta neki cserébe. IS 
Mosolyát az udvarban megérthették, mikor — már a fölkelés 
végén — elképedve beszélték, hogy a czár Ukrajnában egy 



13 Önéletr. 68. Thaly, Rákóczi ifj. 14 Simonyi, 1. 478 — 9. 

336—7. l S Márki, Rákóczi, 1. 512. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



295 



144.000 knr (2500 n mfd) nagyságú, tehát az akkori egész 
Ausztriával fölérő területet adott neki. 16 Rákóczi Antaeusnak 
érezte magát, kinek a szülőföld ad erőt ; s Archimedes módjára 
nem akart helyet keresni a Földön kívül, hogy azt sarkaiból 
kizökkentse. Nem a latifundiumhoz ragaszkodott, hanem a 
hazához. Vagyonát már idáig is kétszer kobozták el : 1688-ban 
és 1701-ben. Erre XIV. Lajos franczia király azt jegyezte 
meg, 17 hogy ha Rákóczi és Bercsényi rávehetik a svéd királyt 
Szász- és Csehországok megtámadására, Rákóczi könnyen talál- 
hatna kárpótlást Magyarországban elkobzott birtokaiért. Lengyel- 




130. JARASZLONAK ÉS KÖRNYÉKÉNEK TÉRKÉPE. 

országban 1706-ban csakugyan megvette neki a jaraszlói (jaros- 
laui) uradalom felét. 18 Öt esztendő múlva, a mikor már harmad- 
szor lett hontalan, a fejedelem egy keserű pillanatban arra 
gondolt, hogy a czár közbenjárásával ugyan visszanyerhetné 
magyarországi jószágát, de akkor is jobb volna azt pl. Mencsi- 
koff herczegnek eladni s árán Lengyelországban venni örök- 
birtokot. Mert szabad nép közt jobb középszerűnek lenni, mint 
szolgaság alatt elsőnek. U) Szebb és igazabb mondás ez a 



Klement Rákóczihoz 1711 október 20. > s Jaroslau (az Allgemeincs Ortschal'Un- 

Szalay, Rákóczi bújd. 137. Verzeichniss und Gemeindelexikon pro 

'7 1702 márczius 2. Thaly, Bercsényi, 1900 szerint) mindössze 2617 hektár 

n. '435. vagyis 4549 kat. hold. 



296 MÁRKI SÁNDOR 

Caesarénál, mely szerint jobb elsőnek lenni egy faluban, mint 
másodiknak Rómában. A bécsi udvarnak, mely egyidőben a 
legnagyobb csehországi uradalom, Podébrady odaígérésével 
akarta sarkalni a béke megkötésére, azt felelte, hogy odaadja 
legszebb uradalmát is annak, a ki tartós, szilárd, őszinte békét 
szerez hazájának. 20 A ki így gondolkozik a latifundiumról, azt 
köz- és nem magánvagyonnak tekinti. 

Holdanként manap csak tíz korona tiszta hasznot számítva, 
Rákóczi évi jövedelmét Magyarországban 12, Erdélyben 1 
milliónál többre kellene becsülnünk. Azonban gyermekkorában 
a gyámság, ifjúkorában a bujdosás ideje alatt uradalmait gondat- 
lanul kezelték, beruházásokkal nem törődtek, 21 jövedelmét a 
kincstárba szállították vagy elharácsolták s a birtok értékét 
alászállították. A hadjárat idején a háború gyakran folyt Rákóczi 
uradalmaiban, az udvari hadak többnyire ott táboroztak; más 
uradalmak pedig, pl. Trencsénben és Erdélyben, jobbadán az 
ellenség kezére kerültek. Az erdélyi javak inkább csak igény, 
mint valóságos birtok gyanánt szerepeltek s így is csupán 
rövid ideig, csak 1705 — 1708 közt. Thököly Imre javait 1705 
szeptember 3-ikán, Rákóczi Erzsébetét 1707 végén örökölte 
ugyan, de fejlesztésökre, sőt békés müvelődésökre is alig gondol- 
hatott. Idejárult, hogy nénjének a fölkelés kitörése előtt még a 
fiúágat megillető javak egy részét is átengedte. A mellett ura- 
dalmainak egy része zálogba volt vetve ; pl. az ecsedi (a mely- 
hez 44 falu, puszta és részbirtok tartozott és a melyet a 
kincstár 193118 forint 25 krajczárért tett eladóvá) 53.000 
forintért gróf Bánffy Györgynek, a majtényi 8000 forintért és 



*9 Rákóczi a czárhoz 1710 május 30. és Élbe jobb partján, Prága és Königgrátz 

Forgáchhoz 171 1 november 26. Szalay, közt fekszik. Határa 3297V2 kat. hold. 

Rákóczi bújd. 5., 187. (1322 hektár az Alig. Ortschaften-Ver- 

20 Stepney 1705 szeptember n. Podu- zeichniss szerint.) 

braknak, később 1706 július 20-ikán Oude- 2I Rákóczi sem költhetett beruházásokra, 

prachnak s a császári kincstár legtekin- Ajtai szerint (1706 április 19.) «ez a méltó- 

télyesebb cseh uradalmának nevezi. ságos herczegi dominium annyira szállott, 

<Simonyi 11. 242., in. 160.) Podébrady, a hogy oly rossz épületet sem erigálhatna, 

nagy György cseh király szülőhelye, az kit senki sem hihet». Károlyi-Oki. v. 462. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



297 



2000 körmöczi aranyért báró Károlyi Sándornak, 2 ' az érdió- 
szegit pedig (1699-ben) Gronsfeld cs. tábornok bérelte. A regá- 
lékat jobbadán a « kisemberek)) tartották bérben. 25 Nem hanya- 
golta el gazdasága ügyeit, de beruházásokat alig tehetett, mivel 
a tiszta jövedelmet, a termést, sőt a földjére fölvett kölcsönt is 
legnagyobb részben az állam pillanatnyi szükségleteinek a 
fedezésére fordította. Maga írja, 24 hogy volna vagy hatvanezer 
forintja jószága jövedelméből, a mit előlegezne az államnak. 
Adó és államadósság nélkül különben nem folytathatta volna a 
küzdelmet; s a dikák alól saját földjét sem vonta ki. A nagy- 




131. GR. BANFFY GYÖRGY NÉVALÁÍRÁSA 



birtokosok az állam természetes hitelezői voltak ; de a háború 
sikerétől függött, az állam beválthatja-e a nekik adott nyugtat- 
ványokat, az ilyképpen csinált államadósságot törlesztheti-e ? «Ha 
az ország adósságait fizetni kezdjük» — mondta, 2 s — akkor 



2 - Eble, Az ecsedi uradalom és N^íregy- 
háza, 8. 

- 3 L. különösen a munkácsi uradalom 
haszonbérleti szerződéseit. Tört. Tár, 
1907. 84 — 89. 

2 4 1707 szeptember u. Károlyi Oki. 
v. 689. 

- 5 Nem kicsinylendő összeg ; hiszen 
1694-ben csak 30.000 frtot akartak adni 
ledniczai uradalmáért, a mely pedig kerek 
számban 18.000 hold volt. Még ennél is 
nagyobb dolog, hogy az ecsedi uradalom- 
ért, mely hat vármegyére szólt, és a mely 
a BántVyaknál volt zálogban, Bánffy György 
1731-ben 30.000 rajnai forintot ajánlt a 
kincstárnak, pedig 1724-ben 193. 1 18 forintra 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



becsülték, s gróf Károlyi Ferencz 1747-ben 
végre is (a zálog kiváltásával) 153.000 
forintért vásárolta meg. Az Aspremont- 
részt (a Rákóczi-uradalom másik felét) 
1746-ban 130.000 forinton váltotta magá- 
hoz. (Éble, Az ecsedi uradalom. 9 — 24., 
és az 1747 deczember 12-én kelt extractus 
Bereg vármegye levéltárában, Cameralia, 
fasc. XXIII. nov. 28. Arday Pál szíves köz- 
lése). S a kir. kamara még meg is dicsérte 
Károlyit, hogy ilyen jó szolgálatot tett a 
kincstárnak. 1747-ben Mattyasovszky a 
liekavai uradalomért is csak 212.000 
forintot ajánlott. (U. o. 20.) A latifundiu- 
mok tehát még nem jelentettek dúsga 
ságot ; Károlyi Sándor szerint «bizony 

38 



298 MÁRKI SÁNDOR 

neki panaszkodnia kellene, hogy Károlyit a közgazdasági tanács 
hamarább elégítette ki; pedig 1707-ben ő is 28,000 forint ára 
gabonát, 26 s 1708-ban 1000 hordó hegyaljai bort adott nyugtat- 
ványra. Hallotta ugyan, hogy ő többel tartozik az országnak 
mint más; de saját személyére ő sem kíván több szabadságot 
nyerni másnál ; miért kell tehát többet költenie mellette ? 
Egyedül azért, mert többet adott az Isten és többet 
nyerhet az erdélyi fejedelemség által ? Lehet. A mit adott, 
ennélfogva nem sajnálta; s nem sajnálja. Hiszen az erdélyi 
menekültek egy részének is saját makoviczai és scsavniki 
uradalmaiban adott szállást és minden ellátást. 27 De mikor 
Nyúzó Mihály ezereskapitány Nyíradonyt kérte tőle, mást nem 
felelhetett annál, hogy az saját jószága lévén, örököseinek kárá- 
val nem idegenítheti el. 28 

Uradalmainak nemcsak önmagukat kellett fentartaniok, s 
nemcsak a fejedelem magánjövedelmét biztosítniok, hanem köz- 
czélokra is nagyon jelentékeny összeget szolgáltatniuk. A fejede- 
lem azért egységesen és a legszigorúbb gazdasági elvek szerint 
igyekezett azokat szervezni. Szakított tehát a jószágigazgatóság 
személyes rendszerével. Igaz, hogy ebben a rendszerben is 
voltak derék munkatársai; mint régebben Klobusiczky Ferencz 
és Badinyi János, újabban pedig Körössy György s Erdélyben 
Pápay János, kiknek hűségében és tudásában teljesen megbíz- 
hatott. Azonban Klobusiczky után Jantó János esete meg- 
mutatta, hogy veszedelmes dolog egy kis királysággal fölérő 
uradalom igazgatását egyetlenegy emberre bízni. 29 A fejedelem 

százszor könnyebb jószágot találni s 26 1708 márczius 28. Arch. R. 11. 215. 

venni, mint gazdaembert belé». (U. o. 12. 1.) 27 x^o*] november 1. U. o. 11. 124. 

Az az ezer hordó tokaji, a melyet Rákóczi 171 1 februárius 16. U. o. in. 706. 

az államnak adott kölcsön, legalább száz- 2§ 1707 augusztus 10. Károlyi Oki. v. 655. 

ezer forintot jelent, tehát az akkori 2 9 Jantót Rákóczi 1693 végén ne- 

bizonytalan időkben 40—50.000 kat. hold vezte ki, de Badinyit rendelte melléje 

vételárával ér föl. Ezzel szemben a 1702-ben a szepesi kamara egyedül állí- 

kurucz nyugtatványok sem voltak bizto- totta öt az elkobzott Rákóczi-javak élére, 

sabbak, mint 80 esztendő múlva a franczia Thaly kapzsinak, hazafiatlannak és hüt- 

assignaták ; s így Rákóczi óriási áldozatot lennek tartja. Arch. R. ív. 72. V. ö. Tört 

hozott. Tár, 1900. 348 — 9. Lehóczky, Munkács, 23. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



299 



1707-ben, a tapasztalatakon okulva, udvari gazdasági tanácsot 
szervezett, a melynek elnöke önmaga, alelnöke pedig Ottlyk 
György főudvarmester lett. A négy tanácsosi állást négy ura- 
dalmi prefektussal töltötte be. Főügyésznek Okolicsányi Mihályt, 
számvevőségi igazgatónak Bulyovszky Dánielt, titkárnak Beniczky 
Gáspárt nevezte ki. Évenkint négy gyűlést tartott velők, többnyire 
Patakon vagy Munkácson. «Mint minden okos embernek)), 




132. A SÁROSPATAKI RAKOCZI-HAZ. 



nagyon tetszett neki az igazgatás új módja. 50 Beniczky följegy- 
zései szerint sokat foglalkozott gazdasága ügyeivel. Tisztjeit a 
köznemesség sorából választotta. Szentiványi Mihály, Krucsay 
Márton prefektusok, Semsey Péter sárosi, 51 Szádeczky Miklós 
ledniczei, 32 Raszlaviczi István makoviczai, 55 Gáli Márton/ 4 majd 



50 Bővebben Ottlyk emlékir. M. H. H. 
xxvii. 105., 7. 
31 Tört. Tár, 1900. 365. 



32 Mihalik, 84. 

5 3 Thaly, Rákóczi ifj. 344. 

3 4 Lehóczky, Munkács, 133. 



38' 



300 MÁRKI SÁNDOR 

Kálnási János munkácsi, 35 Hagara György pataki, 36 Csetneki 
János jolsvai, 37 s más tiszttartók nem voltak a szó szoros értel- 
mében magántisztviselők, mert hüségök és tudásuk következ- 
tében igazán a közügynek tettek szolgálatot. A fejedelem saját 
uradalmaiban is a kincstári uradalmak rendtartását követelte 
meg. Ebben a tekintetben némileg a máramarosi kincstári jószág- 
igazgató (Kálmánczai József) részére kiadott utasításai tájékoz- 
tatnak bennünket. 38 Törvényes büntetéssel fenyegetett minden 
gazdatisztet, a ki számadását nem adja be. 39 Minden számadást 
két példányban kellett beadni : egyiket a számvevőséghez, a 
másikat az udvari kanczelláriához ; és megkövetelte, hogy 
három hónap alatt az egész jövedelmet beszolgáltassák a pénz- 




133. EÖTVÖS MIKLÓS NÉVALÁÍRÁSA. 

tárba. 40 Szigorúan megintette a hátralékos tiszteket. 41 Eötvös 
Miklós kincstári jószágigazgatónak meghagyta, 42 hogy a hivata- 
lukban rest tiszteket büntesse, az alkalmatlanok helyett másokat 
fogadjon. 43 Hasonlót már földesurasága kezdetén, 17 éves 
korában elrendelt, 44 s most a gazdasági tanács megalakulása 
után prefektusai jelentéseihez képpest valamennyi uradalmában 
megváltoztatta gazdatisztjeit. 45 Képzelhetni tehát, milyen szigorú 
volt magukban a kincstári uradalmakban. 

5 5 Tört. Tár, 1882. 569. 43 171 1 márczius 3. Arch. R. 111. 709. 

36 U. o. 562. 44 1693 november 28. Tört. Tár, 1900. 

37 U. o. 568. 348. 

3 8 Gazdaságtört. Szemle, 1897. 69—78. 4J 1708 januárius 5. Rákóczi-tár, 1. 85. 
(1704 deczember 6.) Érdekes, hogy 1701 július 21-ikén b. Tha- 

39 1708 október 5. Arch. R. 11. 620. vonat kamaragróf a lefoglalt Rákóczi- 
4° 1708 deczember 31. U. o. 11. 623. javakban annak idején többnyire meg- 

4 1 1709 februárius 21. U. o. 11. 626. hagyta a régi tiszteket. Thaly, Bercsényi, 

42 171 1 márczius 3. U. o. ni. 709. n. 322. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 30I 

A kincstári uradalmakat magánuradalmaitól sokkal jobban 
elválasztotta, mint nagyapja és dédapja, I. és II. György. Erre 
megválasztásakor az erdélyiek határozottan kérték is. Fölös- 
legesen tették. A fejedelemnek sohasem volt szándéka, hogy 
hazájának akármely szerencséjében is fáradsága jutalmát vagy 
költségét vérétől s nemzetétől kívánja, vagy új uradalmak és 
jószágok megnyerésében fáradozzék. Lelkiismeretét jobban 
megnyugtatta, hogy inkább hazafiúságának elégtétele legyen 
jutalma, mint új szerzéseinek a híre. 46 Mikor 1706-ban a hütelen 
erdélyi nemesek birtokait elkobozta, ezt — saját nyilatkozata 
szerint 47 — nem oly véggel tette, hogy meg akarván azoktól 
fosztani az ország lakosait, velők fiskusát kívánta volna terjesz- 
teni és bővíteni; hanem elsőben is fejedelmi jogát igyekezett 
ebben is fentartani. Különben is megengedte, hogy a károso- 
dott nemesek birtokaik visszaadása iránt fejedelmi kegyelméhez 
folyamodjanak. Egyáltalán nem könnyen osztogatta a megürült 
jószágokat, pedig «sok volt előtte a kérő és az illetlen infor- 
máczió». Rákóczi nem azért kötött fegyvert s nem arra eskü- 
dött meg, hogy elvegye a másét (azokon kívül, a kik a szövet- 
séghez nem csatlakoztak) és azokat másoknak oszsza ki ; 
hanem azt fogadta, hogy mindenkit megtart szabadságában és 
jószágában, a ki ügyünkhöz esküdött. Rossz is volna azt mon- 
dani, hogy a mely jószágot a szegény legény vérével szerez, 
az az övé legyen ; mert így szépen behoznák a neo-acquistumot, 
a melytől annyira irtóznak. Minden kérelmet tehát nem teljesít- 
het; de helytelen vád, hogy nem adja meg, a mit adhat. 
Szeme előtt van ítélője, az Isten, a ki előtt számot kell adnia s 
a kinek inkább akar tetszeni, mint az embereknek. Ha minden 
jószág azé lenne, a ki vérét ontotta érte: Nagykároly is másé 
lenne, az erdélyi fejedelemség is ; mert ezeket sok szegény 
legény vásárolta a vérével. 4S 

46 1707 szeptember II. Károlyi Oki. v. 690—1. 

47 Az 1706 október 30-iki resolutióban. Erdélyi Nemz. Múzeum. 
4& Rákóczi Károlyihoz 1706 október 12. Károlyi Oki. v. 537. 



302 



MÁRKI SÁNDOR 



A fejedelem, a hol tehette, már a hadjárat kezdetén lefog- 
lalta a kincstári javakat az állam részére, 49 de azokból 1705 
szeptember 30-ikán a szécsényi országgyűlésen visszaadatta az 
eperjesi vértörvényszék áldozataitól s a Thököly Imrétől elvett 
jószágokat. s ° Az 1705: XVIII. t.-cz. felhatalmazta, hogy a kincs- 
tári javakat eladományozza, vagy a haza szükségeire megtartsa. 
Már azelőtt is élt az adományozás jogával, pl. Pekri Lőrincz- 

czel, SI Orosz Pállal, 52 Bottyán János- 
sal/ 5 Balogh Jánossal szemben. 54 
Azután nyert adományt Jánoky Zsig- 
mond, 55 Páska Gábor atyja, 56 Vay 
Ádám, 57 Sámboki Nagy István, 58 
Andrássy István, 59 Béri Balog 
Ádám, 6 ° Rétey Ferencz, 61 Kolozsváry 
Dávid, 62 Telekesi Török István, 65 
Vécsey Sándor/ 4 Borvinszky Gál, 65 
Nyúzó Mihály, 66 Szilágyi András, 67 
Illésházy Imre, 68 Máriássy Ádám, 69 
Illosvay Bálint, 70 Bulyovszky Dániel. 71 
Esterházy Antal, kinek 2 — 3 dunán- 
túli kincstári uradalmat igért, 72 sokadmagával tapasztalhatta, hogy 
«nem volt könnyebb tőle kérni, mint adni és osztogatni a fiskális 




134. NYUZO MIHÁLY CZIMERE. 



49 Pl. Pestvármegyében 1703 deczember 
19. Hornyik, ív. 267. 
so 1705: vii. és viii. t.-cz. 

5 1 1705 februárius 5. Századok, 1908. 418 

52 1704 május 1. Arch. R. 1. 165. 

55 1705 július 21. Arch. R. ix. 201—2. 
A tábornok 1708. szeptember 30-ikán újból 
kért tőle jószágot. U. o. n. 347. 

54 1705 augusztus 3. Fac-similéje Márki- 
nál, Rákóczi, 1. 384. 
5 5 1706 április 9. Mihalik, 113. 

5 6 Páska Gábor Szebennél elesvén, a 
vitéz közkatona atyjának a fejedelem 
1706 június 28-ikán egy oláhláposi malom 
vámját adta. Erd. N. Múzeum oki. törzsgy. 

5 7 1706 július 3. U. o. Kemény-gyűjt. 
58 1706 augusztus 8. Mihalik, 117. 



5 9 1706 deczember 20. és 1707 szep- 
tember 13. Századok, 1874. 271. 

60 Hadtört. Közi. 1895. 324 — 7. 

61 1707 februárius 4. Arch. R. 11. 15. 

62 1707 februárius 13. U. o. 11. 20. 
65 Arch. R. ix. 445. 

64 1707 november 8. U. o. 11. 132., de a 
fejedelem ezt sem adatta ki. 

65 1707 deczember 6. U. o. 11. 146. 

66 !707 deczember 13. Turul, 1895. 52. 

67 1707 deczember 19. Arch. R. 11. 146. 

68 1710 U. o. 11. 648 — 9. 

69 17 10 márczius 3. U. o. 111. 363. 

7° 17 10 szeptember 24. U. o. 111. 542. 

7 1 1710 szeptember 26. U. o. 111. 543. 

72 1708 Egerben kelt levele szeptember 
5. U. o. 11. 313. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 303 

jószágokat és jövedelmeket, míg módja vala benne». A tiszán- 
túliak ugyan nem kaptak uradalmakat, de csak azért, mert ott nin- 
csenek elajándékozható uradalmak. «Abból, a mi elajándékozható 
volt — kérdezte Károlyitól 7 ' — mi maradott még hátra ?» Hiszen 
szűkös helyzetének így is az az egyik oka, hogy érdeme 
jutalmát mindenki időnek előtte kívánta, hazáját bérért, fize- 
tésért, jószágért szolgálta. A kötelességet érdemnek nevezvén, 
a véghetetlen kívánságoktól meg nem szűntek. 74 Mondogatták, 
azért fogtak fegyvert, hogy torkonverve elvett jogaikat vilá- 
gosan megnyerhessék; de a birtok visszaadását akárhányszor 
mégis kevés szolgálat nagy mértékű megjutalmazásának állítot- 
ták. Nem keresték, a fejedelem igaz igényt vagy kegyelmet 
teljesített-e, hanem gáncsolták eljárását. 75 

Volt idő, mikor a fejedelem pénze annyira megfogyatkozott, 
hogy az érdemet inkább jószággal jutalmazta. 76 De ha kikelt is 
a kapzsiság ellen, vasraverette Fainál eperjesi volt kamaratisztet, 
a ki a haza ügyében elesettekről jegyzéket kezdett nevezni, 
hogy birtokaikat majdan labanczoknak szerezze meg. 77 Óvako- 
dott a balítéletektől, hogy a mostani szűk időkben másoknak 
ajándékozza az ország jövedelmét; lebeszélte tehát Bercsényit 
arról a tervéről, hogy a gróf Homonnai Drugeth Zsigmondné 
halálával a kincstárra szállt Homonnát megvegye vagy kibérelje ; 
mert ha tízszer annyit ad is, mint más, Rákóczit kivéve senki 
sem hiszi el, hogy nem ingyen jutott hozzá. 78 Jószágaik elkob- 
zásával fenyegette a fölkelni vonakodó nemeseket, 79 de ezt a 
jogát még a hűtlenekkel szemben is ritkán gyakorolta. Atyafinak 
ugyan nem szívesen adta az atyafi részét, 80 de az elkobzott 
birtokot mégis lehetőleg a családban hagyta. Pl. a hűtlen Palocsay 
Mihály javait Palocsay György, 81 Andrássy Istvánét Andrássy 
Pál és György kapta. 82 

73 1706 október 17. Károlyi Oki. v. 543. 7 S 1710 július 31. U. o. iu. 144. 

74 17 10 július 6. Arch. R. tit. 277. 79 1706 augusztus 28. U. o. 1. 666. 

75 1707 szeptember 1 1. Károlyi Oki. v. 690. üo 1710 június 27. U. o. vi. 538 — 9. 

76 1708 október 4. Arch. R. n. 349. Sl 1708 januárius 28. Századok, 1873. 180. 
;7 1709 november 29. U. o. rr. 572 — 3. s ^ 1710 márczius 10. Arch. R. 307. 



3<H 



MARKI SÁNDOR 



A szécsényi országgyűlés már 1705 szeptember 30-ikán 
fölállította a közgazdasági tanácsot (consilium oeconomicum), 
mely 1706 újesztendő napján 83 kiterjesztett hatáskörrel lépett a 
szepesi kir. kamara helyébe. Elnöke Klobusiczky Ferencz. Tag- 
jai : 84 Radvánszky János kincstartó, Krucsay Miklós és Spáczay 
Gábor kanonokok, Szentpétery Imre, Fodor László, Szepesy 
Pál, Pápay János, Prileszky Pál, Izdenczy Márton, Pálóczi 




135. A 3ZECSENYI VÁRKASTÉLY. 

Horváth György, Olasz Ferencz, 8) ' Szirmay Péter, Keczer 
Sándor, Platthy Sándor. Főügyész Okolicsányi Mihály, alügyész 
Dolinái Gábor, számvevők Bulyovszky Dániel s Kovács János. 
A tanács rendesen Beszterczén, néha Kassán (itt bizonyára 
elnökének, Klobusiczkynak házában) gyűlésezett. Hatásköre kiter- 
jedt az országban levő minden kincstári javakra és jövedelmekre, 



8 3 Mint Rákóczi 1706 januárius 2-ikán 
írta, «e napokban». Károlyi Oki. v. 354. 

84 Rákóczi-tár, 1. 440. 



8j Előbb a tanácstitkára; rendes tagnak 
a szenátus 1707 februárius 5-ikén válasz- 
totta meg. Arch. R. 11. 18. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 305 

a Hellenbach igazgatása alá nem rendelt bányákra és pénzverő- 
házakra, a harminczadokra, vámokra, salétromos helyekre, por- 
törő malmokra, a kereskedelemre s mindezeknek tisztjeire. 
A fejedelem abból indult ki, hogy ((hadakozásunk ereje kivált- 
képen az oeconomiának jó rendekre való hozatásában áll » ; 1705 
október 7-ikén tehát 23 pontban részletes utasításokat adott ki 
a közgazdasági tanács részére. 86 Apasztotta a fölösleges gazda- 
tiszti állások számát, a meg nem felelők helyébe másokat 
fogadott, a búzatermelést elsőrendű szükségnek nyilvánította, a 
jobbágyok robotolását karhatalommal is biztosította, a kincstári 
javak magánkézbe juttatását szabályozta, a kincstári javakon 
levő szegénység érdekeit oltalmazta, a számadásokat szigorúan 
megvizsgáltatta stb. 

A fejedelem olykor maga is résztvett a tanácskozásokon, 87 
s többször megütközött a közgazdasági tanács helytelen kíván- 
ságai és nagyzolása miatt. Figyelmeztette, hogy a szövetkezett 
rendek nem törvénytelenségek elkövetésére állították fel s ilyest 
ő meg sem engedne ; a feleket egyoldalú vádlásra elmarasztalni, 
a hamis pereket folytatni nem hagyja. 88 Csodálta, hogy a tanács 
magát talán a rendek közé számítja, mindenkor törvényhozási 
intézkedést vár maga iránt s ilyenek hiányában mellőzi paran- 
csait. Tudnia kellene, hogy a régibb intézkedéseket az újabbak 
megszüntetik. 89 Bercsényi is úgy vélekedett, hogy az Oeconomi- 
cumban 90 a két C-nek régen közibe ugrott az O és Coconomicum 
(kotkodácsolás) lett belőle. Sohasem is lesz már ebből patro- 
nomicum (nevének megfelelő), « hanem ha patrónus a patrando 
dictus». 91 A vezérek tehát elégedetlenek voltak a tanács műkö- 
désével ; pedig Klobusiczky elnököt a fejedelem őszintén szerette 
mint volt jószágigazgatóját s gazdasági ügyekben tanácsadó- 



86 Közli Gazdaságtört. Szemle, 1897. 87 pj. i-j g június 13-án Egerben. 

115— 123. Ennek mintegy kiegészítése az Rákóczi-tár, r. 135. 

udv. gazd. tanács utasítása 17 10 június S8 i -706 április 9. Arch. R. 1. 517. 

i-ről a nagy- és felsőbányái bányák s a 89 x^oq június 22. U. o. ír. 475 — 6. 

munkácsi pénzverő ház inspektora szá- 9° A consilium oeconimicumnak. 

mára. Tört. Tár, 1881., 371 — 7. >• 1708 április 5. Arch. R. v. 604. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 39 



306 MÁRKI SÁNDOR 

jat. 92 Időközben öt a pataki országgyűlés a hadbiztossági szám- 
adásokat vizsgáló bizottság elnökének is megtette, 95 a fejedelem 
pedig követségbe küldötte Lengyelországba és szenátorrá válasz- 
tatta. 94 Klobusiczky a gazdasági tanács okiratait magánál tartotta 
Rovnán. A mikor a falu 1710-ben leégett, ezek közül csak 
néhány ládát menthettek meg. 95 Ez annyira elkeserítette, hogy 
többé elnöknek sem tartotta magát s visszautasította az utal- 
ványok kifizetését. Bercsényi azonban nem fogadta el lemondását 
s Homonnára küldte ülést tartani. 96 Rákóczi már úgy is régen 
tapasztalta, hogy Klobusiczky nem elnök. De ha nem akar is 
az lenni — tette hozzá, 97 — eltörölhetetlen jelleg a német ; 




136. TELEKI MIHÁLY NÉVALÁÍRÁSA. 

pokolban is az lesz, ha odakészül (t. i. ha labancz akar lenni). 
«Rajta marad a büz, a melyet megszagol Szirmay István, Tolvay 
és Tha vonat; és mivel mindene megégett, a mije nincs, azt is 
elveszik tőle.)) 

Erdélyben a fejedelem Teleki Mihályt szintén a magyar 
gazdasági tanácsnak adott utasítások megtartására intette, külö- 
nösen a jószágok visszaadása ügyében; de kijelentette, hogy 
Erdély számára külön gazdasági tanácsot állít fel. Sőt 1707 
június 26-ikán a Részek gazd. ügyeinek vezetésére is külön fel- 
ügyelőt rendelt Sztojka László személyében, a kinek azonban 
Barcsay Ábrahám belső tanácsostól és erdélyi kincstartótól kel- 



9 2 Thaly, Rákóczi ifj. 254., 349 — 350. V. ö. Bercsényi levelével 1710 június 10. 

95 1708 deczember 14. Rákóczi-tár, 1. 176. és 27. Arch. R. vi. 525., 538. 

94 U. o. 1. 49 — 50., 176. 9 6 1710 július 6. U. o. vi. 548. 

95 Ezek most az orsz. levéltárban vannak. 97 1710 július 3. U. o. 111. 128. 



RÁKÓCZI FERENCZ 



307 



lett függnie. 98 A fejedelemhez hű kamaraispánokat, ha időköz- 
ben szolgálniuk kellett is a császáriaknak, elüldözni nem engedte, 
s munkájok folytatásában őket karhatalommal is támogatni ren- 
delte." Mind a két országban voltak jóravaló kincstári tisztviselői; 
mint Ajtai Mihály, Darvay Ferencz, Grabarics Jakab, Kismarjay 
Albert, Veress Ferencz, Szlopnai János, Berhelyi György, 
Horváth Gábor, Móricz István, Görgei Imre, Szilvási István, 
Németh Péter, Bakai Ádám ; de akadtak, a kik — mint pl. Szluha 
György — ügyei hanyatlásával odahagyták, labanezok lettek 
s ezzel nagy zavarokat okoztak. 100 « Rontáshoz tudunk, az épí- 
tésre semmi gondunk !» zsörtölődött Ajtai a fölkelés elején m 




I37. AJTAI MIHÁLY NÉVALÁÍRÁSA. 

«Ha mindenből úgy gazdálkodunk, hogy csak a készhez nyú- 
lunk és mást helyébe nem teszünk, minden dologtól megcsendül 
a garadunk.» I01 A fejedelem maga is buzdított a gazdálkodás 
jobb rendjének behozatalára, hogy kára ne legyen a hazának. 102 
Elért annyit, hogy a kincstári és a magánuradalmak a nemzeti 
küzdelem kincsesbányái lettek; maradandóbb alkotásokat azon- 
ban nem tehetett. Bölcsen mondta, hogy «a mint időben élünk, 
minden dolgot idővel kell a maga jó rendjére s folyamatjára 
hoznunk és igazgatnunk)). 105 



Károlyi Oki. v. 633—4. és 667. 

I'tasitása 1706 augusztus 22. Erdélyi 
n. múz. oki. törzsgyűjt. A consilium 
oeconomicum helyreállítását Bercsényinek 
már augusztus 20-ikán megígérte. Arch. 
R. 1. 593- 



100 1710 augusztus 6. Tört. Tár, 1883.393. 

101 1704 november 22. Arch. R. r. 181. 

102 1706 szeptember 5. U. o. 666. 

105 i7°5 október 7. Gazdaságtört. Szemle, 
1897. 123. 

39* 




308 MÁRKI SÁNDOR 

VI. 
RÁKÓCZI ÉS A MAGYAR IPAR. 

|z általános szegénység s a nép lustasága egyik okát 
a fejedelem abban kereste, hogy a Habsburgok nem 
törekedtek a magyar népet iparra és kereskedelemre 
szoktatni ; másrészt azonban megrótta azokat a nemeseket, a kik 
gyermekeiket vagy a nemességhez nem illő kereskedésre adták, 
vagy mesterségekre taníttatták. Viszont az osztrák uralkodás 
emlékoszlopának tekintette, hogy a szabad királyi városok népes- 
sége csökkent s a mesterségek és az ipar hanyatlása következté- 
ben szegényebb lett. Szerinte mindez azt mutatja, hogy az ország 
árvaságra jutott és az árvák javait az osztrák gyámok eltékozolták. 1 
Mint az ország vezérlőfejedelme, nemcsak a tékozlás folyta- 
tását akarta megakasztani, hanem az ipar fejlesztésére, új ipar- 
ágak meghonosítására is gondolt. Ebben a részben érdeme nem 
kisebb nálunk, mint nagy kortársának és barátjának, Péter 
czárnak érdeme Oroszországban. Nem volt ékes tervezetbe foglalt 
iparpolitikája, de bizonyos, hogy Mátyás király óta — Erdélyt nem 
tekintve — a tulajdonképpeni Magyarországban a xviii. század 
kezdetéig senki sem tett Rákóczinál többet a magyar ipar érde- 
kében. Általában véve hamis vád, hogy az úgynevezett forra- 
dalmi idők a mesterségeknek nem kedveznek. Elnyomnak ugyan 
néhány iparágat, de fölvirágoztatnak másokat, amikre a katona- 
ságnak van különösebb szüksége. Péter czár, I. Frigyes Vilmos 
porosz király, sőt bizonyos fokig utóda Nagy Frigyes is, a hazai 
ipart első sorban éppen a katonaság szükségleteinek kielégítése 
végett teremtették meg. A külföldtől jobbadán elzárva, a beho- 
zatalban korlátozva, a nyolcz esztendeig tartó szabadságharcz 
segítő eszközeit Rákóczi szintén a haza földjén akarta előterem- 

i Rákóczi emlékiratai 65., 77., 78. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 309 

teni, s a nemzetben szunnyadozó tehetségeket a mesterségek 
terén is fölébreszteni. S a forradalmi idők találékonyakká tették 
az embereket. Rákóczi Colbertje, báró Hellenbach, a bányamü- 
velésnek és az ércziparnak olyan lendületet adott, hogy tehet- 
ségeit, a szabadságharcz befejezése után, az osztrákok sem 
akarták nélkülözni. Maga Rákóczi Munkácsból a szabadságharcz 
idején teremtett gyárvárost. 

Ösmeretesek a fegyver- és puskaporgyártás, valamint a vas- 
ipar terén szerzett érdemei, 2 a mik oly szorosan összefüggnek 
a had fölszerelésével. Külön még csak a vasmetszöket kell emlí- 
teni, a kik finomabb munkákat végeztek; pl. pecséteket metszettek, 
a pénzek mintáit készítették. 5 Mikor a nagybányai vasmetszö 
— mindjárt a háború első esztendejében — eltávozott s a polturák 
veretése megakadt, Ajtai Mihály azzal vigasztalta a fejedelmet : 
«Hadd menjen, tudom, visszajön; de a mint a német vályúján 
híztak, nehéz nekik, hogy úgy nem élhetnek. » 4 Híres vas- vagy 
példametsző volt ebben a korban Ocsvay Dániel és Enyedy 
Dániel, 5 de a legszebb érmek mintáit a franczia Warrou Dániel 
véste. 6 A pénzverő műhelyekről már volt szó. 7 

A ruházati ipart a hadjárat sok tekintetben fejlesztette. 8 
Rákóczi rajta volt, hogy a posztót idővel a hazai ipar szállíthassa. 
A Vág vidékén a puchovai ípuhói) posztósokat épp úgy foglal- 
koztatta, mint a németprónai szürszabókat és csapókat, a kik 
köpenyegnek és nadrágnak való durva, de igen erős abaposz- 
tókat készítettek a kurucz hadak számára. 9 A disznódi szürposztó- 
csinálókat szerszámaikkal a szászvárosokba rendelte, hogy Pekri 
tábornok rendeleteihez képest folytonosan dolgozzanak. 10 Saját 
várában, Munkácson, 1707-ben posztómetsző műhelyt alapított, 



a L. ebben a könyvben, ír. 213 — 224. mellékletben a jelen munkában is bemu- 

3 1704 februárius 8. Arch. R. 1. 162. tattunk olvasóinknak. 

4 1703 november 13. U. o. 1. 176. 7 Ebben a könyvben, ír. 245. 
> Tört. Tár, 1881. 371. A pénzverők 8 Erről u. o. 224 — 230. 

személyzetéről. Arch. Értesítő, 1902. 320. '; Tört. Tár, 1888. 791—2. Századok, 

6 Arch. Ért. u. o. Néhány ilyen minta 1873. 667 — 8. 

az Erdélyi N. Múzeumban, a melyeket 10 Tört. Tar, 1882. 559. 



3io 



MARKI SÁNDOR 



melynek felügyelőjévé Kálnási Jánost tette. Meghagyta neki, 
vigyázzon, hogy a posztómetszők Munkácson mindenképpen meg- 
éljenek és dolgozhassanak. Vizsgálja meg időnkint mind a szer- 
számokat, mind a posztócsináláshoz való egyéb eszközöket s a 
hibásokat javíttassa ki. Senkinek se engedje bántani, károsítani 
a mesterembereket s legyen rajta, hogy ne csak ezek maradja- 
nak meg, hanem mások is jöjjenek hozzájuk s így ez az iparos 
gyarmat folytonosan bővüljön, fejlődjék. 11 Egyszerre mindjárt 
1500 forintot adott nekik birkagyapjú vásárlására. 12 Később a 
száműzetésben Mikessel együtt arra gondolt, hogy Magyarország- 
ban gyapotot is lehetne termeszteni és selyemhernyót tenyészteni ; 
akkor legalább az országban maradna az a pénz, a mit a szabók 
és magánosok most gyapot- és selyemszövetekért adnak ki. 15 

A szabókat a fejedelem állandóan ellátta katona-munkákkal. 14 
O neki magának külön udvari magyar és német szabói voltak, 
a kiket mind maga tanított tovább, mert saját ruháinak legapróbb 
részleteire nézve is megjegyzéseket tett, utasításokat adott stb. x > 
Híres munkácsi szabóját, Szabó Gáspárt még kedves kamarása, 
Kőrössy György kedveért sem akarta elbocsátani, mert sohasem 
volt ilyen jó szabója. Drótmunka alá ő varrta legszebb skófiumos 
ruháit s még a hintóhoz való bársonykörnyületet is ő czifrázta. 16 
Mikor egy görög szabó nem mert vállalkozni drága paplana 
kiszabására, Szabó Jánost rendelte melléje, hogy el ne rontsa ; 
mert, a hogy mondta, «nem érdemel az oly szabó kenyeret, a 
ki paplant sem tud csinálni)). 17 Nagyon bosszantotta, mikor egyik 
új szabója kiszabta a ruhájából; de évdődött Bercsényivel, a 
kinek a szabó úgy csinálta meg a nadrágját, hogy toldozás 
nélkül végre süveg sem telt ki belőle. 18 Gyöngyösi szabóival 



" Arch. R. 1. 35.; 11. 37-38.. 608. Tört. 14 Hadtört. Közi. 1891. 133. 

Tár, 1882. 559. Különben azelőtt 1688-ig, M Bővebben Tört. Tár, 1883. 192. 

a vár feladásáig, Munkácson a várnak 16 U. o. 196 — 7. és 1882. 752—3., 

külön posztómetszöi voltak. V. ö. Tört. 755 — 8., 767. 

Tár, 1900. 336., 341. J 7 Tört. Tár, 1883. 189. 

12 Tört. Tár, 1882. 565. 18 1709. július 15. U. o. 1882. 766-7. 

1 ? Mikes levelei, 138. Arch. R. 11. 499. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



3" 



fűképpen katonaköpenyegeket, az egriekkel a nemes ifjak társa- 
sága számára egyenruhákat csináltatott. 19 Ha sürgős volt a 
munka, kocsikon szedette össze s valamely meghatározott helyre, 
pl. Ónodra küldte ki a városi és falusi szabókat, hogy közösen 
dolgozzanak, a mire karhatalommal kényszerítette, de egyúttal 
jól fizette őket. 20 1706-ban készségesen elfogadta Bercsényinek 
azt a javaslatát, hogy a hadsereg egész ruházatát hazai mester- 
emberek készítsék. 21 A pompás egyenruhák ellőállításánál az 
ötvösök, skófiumgy ártók, hímvarrók, gombkötök is sok foglala- 
tosságot találtak. Ezeknek többnyire maga adott utasításokat, 
hogy szép, ízléses, szabatos munkát végezzenek. A hímvarrók 
a vastagabb vert drótból való mintát előbb mindig neki mutat- 
ták be ; s ha nem tetszett, újabb mintát rajzoltatott képírójával, 
Mányokival. 22 Valóságos műremek volt a nemes ifjak társasága 
zászlajának hímzése. 23 Saját dolmányait, köntöseit többnyire a 
munkácsi varrókkal hímeztette. 2 > Nem akarta őket elbocsátani még 
ügye hanyatlásakor sem ; de megengedte, hogy asztalt tartsanak 
maguknak és darabszámra dolgozzanak. 25 Sárospatakon, Mun- 
kácson külön gombkötői voltak, a kiknek munkáit hol igen 
mocskosoknak, hol igen jóknak találta. 26 

Skófnimvarrók akkoriban Beszterczén, Radványban, 27 Bártfán 
voltak, 28 de 1708 óta a munkácsi állami skófiumgyár volt a leg- 
nevezetesebb. 29 Ott azok az örmények működtek, a kiket török 
ügyvivője Konstantinápolyból küldött számára. 1709-ben 481 2 / 3 
lat finom ezüstöt, 5 lat aranyat dolgoztak föl Duley mester 
vezetése alatt. 50 De a fejedelem haragudott rájuk, nem bízott 
mesterségükben s a finomabb skófiumot ezentúl is a bártfai 
Ganzaugnél vonatta. 31 



9 Arch. R. in. 464 — 5., 471. 
; ° U. o. 472., 516. 

1 1 Rákóczi emlékiratai, 200. 

12 Tört. Tár, 1882. 754-6. 

• 5 Leírása Rákóczi-tár, 1. 200. 
'4 Tört. Tár, 1883. 378. 
>■$ U. o. 1883. 378. 
16 U. o. 188., 192. 



^7 U. o. 1888. 791. 

2S U. o. 1882. 563. 

2 9 U. o. 571. Állami gyárnak nevezhető, 
mert a mestereket a közgazd. tanács 
fizette s a fejedelem magán-megbízásáért 
külön díjazás járt. U. o. 402. 

>o U. o. 402. 

31 Tört. Tár, 1883. 188., 386. 



312 



MÁRKI SÁNDOR 



A süvegesek a kuruczok kalpagjait, csákós süvegeit nem 
magyar, hanem morvaországi és sziléziai gyapjúból készítették; 
ezt is harmadkézből, a háború miatt a szokottnál jóval drágáb- 
ban kapták. A rozsnyóbányai süvegesek mindjárt kezdetben 
folyamodtak is a fejedelemhez, hogy védelmezze őket Gömör, 
Zemplén, és Borsod vármegyék alacsony árszabása ellen. 52 
A hadakban szolgáló idegenek kalapjait a magyar iparosok még 
a hadjárat vége felé sem igen tudták csinálni s azokat a kül- 
földről kellett hozatni. 33 

A szönyegkészítést Rákóczi nagyon pártolta. Egyik inasát 
már a háború előtt szőnyegeshez adta tanulóságra, 34 azután 
pedig száműzetésében maga is megnézte és tanulmányozta Paris 
mellett a francia király szőnyegcsinálóinak munkáját; 35 de a 
háború nem kedvezett ennek az iparágnak. Annál nagyobb 
keletök volt a sátormestereknek, a kik nem csupán közönséges 
vászonból dolgoztak, hanem az ország, Rákóczi és a főbbek 
számára kordoványbőrökből, veres bagazsiából stb. pompás 
díszítésekkel, famunkákkal stb. 56 Még az ágyhoz való menyezetet 
(superlátot) is a sátormesterek csinálták s egyéb kárpitos mun- 
kákat is végeztek. 37 A konyhasátorok, paripák sátorát stb. több- 
nyire sátorcsináló zsidók állították fel. 38 Sátrakat Törökországból 
hozattak s jellemző, hogy a szécsényi országgyűlés sátrait — bécsi 
szabók készítették. 59 A kötélverökre nemcsak a sátrak, hanem 
a hajóhidak, hajók stb. építésénél is nagy szükség volt. A deb- 
reczeni, nagykárolyi kötélverők elég drágásak voltak, mert négy 
szál kötélért abban a pénztelen világban 200 forintot is kértek. 40 
A sóaknákhoz Beszterczén megint másféle köteleket gyártottak 
90—120 öl hosszaságban, 272 szálfonál vastagságban. 41 

A bőripart Rákóczi jobbadán a hadsereg számára foglalkoz- 
tatta. Már a hadjárat előtt voltak udvari czipészei, szíj- és nyereg- 



32 U. o. 1884. 728—9. 

3 3 Arch. R. vi. 476—7. 

34 Thaly, Rákóczi ifj. 344. 

35 Rákóczi-tár, 1. 287. 

36 Arch. R. nr. 398., 425., 443. 



57 U. o. ni. 710. Tört. Tár, 1882. 572. 

33 Tört. Tár, 1882. 572. 

3 9 Arch. R. 11. 380. Tudománytár, vi. 172. 

40 Arch. R. 1. 173., 256. 

41 U. o. 1. 279. 



ír. RÁKÓCZI FERENCZ 



313 



gyártói. 42 A hadjárat alatt is csinált Sankó uram a fejedelemnek 
hosszúszárú veres karmazsin és sárga stb. csizmákat. 45 Hanem 
«az Isten büntesse meg azt az udvari csizmadiát» — haragudott 
Fogarassy főpohárnok — Sárospatakon négy pár czizmánál 
többet nem varrt s a karmazsint és a fekete kordoványt pénzen 
kellett venni a fejedelem számára. 4 ' «A csizmadia — kérdezi 
máskor 45 — varr-e csizmákat a 
fejedelemnek? Ha nem varr, 
megvarrom én a testét egy bot- 
tal, hogy bizony megemleget, 
míg él !» Rákóczi szintén nehez- 
telt a kecskeméti csizmadiákra, 
a kik csak hazugsággal tartják 
s elzáratta a bírót, míg a sereg 
a megrendelt csizmákat teljes 
számban meg nem kapja. 46 Az 
egri «idegen nemzetbeli mester- 
embereket)) pedig arra figyel- 
meztette, hogy mennél nagyobb 
számban készítsenek dragonyo- 
soknak való német sarukat, mert 
idegen hadai számára jó pén- 
zen eladhatják. 47 A löcseiek jó 
hosszúszárú és deli csizmákat 
csináltak. 48 Magának szintén 

csináltatott szederjes karmazsinból vagy csak feketéből luthe- 
ránus (vagyis bőszárú, se nem magas, se nem alacsony) 
csizmát, a melyre ezüst sarkantyút veretett. 49 Voltak udvari 
vargái, szíj- és nyereggyártói is. Hintáit, pompás karmazsin 
és egyéb lószerszámait rendesen saját szíjgyártójával készít- 




I38. VÁNDORLÓ LEGÉNY. 

Marsigli rajza 1702. (Szendrei után.) 



4- Thaly, Rákóczi it]. 257. 
♦1 Tört. Tár, 1883. 196-7. 

44 U. O. 185. 

4 5 Tört. Tár, 1882. 760. 

46 1710 augusztus 12. Arch. R. ni. 494. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



17 1710 februárius 10. Darvas Ferencz- 
hez. U. o. in. 345. 

4 8 Századok, 1872. 590—1. 

4) Tört. Tár, 1882. 758-9.; 1883. 198.; 
1900. 362 — 4. 

40 



314 MÁRKI SÁNDOR 

tette. 50 Párduczböreit rozsnyói szűcsökkel dolgoztatta ki, 51 pedig 
Munkácson és Szerencsen neki is voltak szűcsei. 52 Huszton 
1708-ban színes bőrgyárat állított, a melybe a karmazsin, szattyán 
és kordován bőrök keleties kidolgozására Törökországból hoza- 
tott örményeket. 55 Sok költséggel nem azért hozta ki őket, 
— mondta néhány hónap múlva 54 — hogy csak elkezdjék a 
munkát és mikor munkájokban már naponkint haladhatnának, 
ennyi heverésök után elmenjenek; hanem hogy addig működje- 
nek, míg másokat is megtaníthatnak arra a mesterségre. Nem 
engedte őket szétmenni. Máram árosból és máshonnan Husztra 
hordatta a kecskebőröket karmazsin-csinálás végett. 55 Alboér 
konstantinápolyi zsidót megbízta, hogy tímárságuk folytatásához 
mindenféle szerszámokat szerezzen be, mivel eszközeikből teljesen 
kifogytak. 56 Törökök voltak a munkácsi karmazsinos tímárok is. 
Rákóczi maga rendelt számukra üstöket, festékmerítő rézkupát, 
gubicsot és timsót; s nagy örömére 1709 július 12-ikén végre 
munkához láttak. 57 Egyébiránt éppenséggel nem esett kétségbe, 
ha nem volt elég mesterembere. Igaz, hogy a dragonyosai pan- 
talléraira rendelt bőrök megtöretése végett külön mesterembereket 
kerestetett. «Ha azonban — szólt sS — a dragonyosok bőrt sem 
tudnak törni, megtaníthatják rá őket Eszterházy Antal magyar 
katonái. Erre se időt vesztegetni, se mesterembereket keresni 
nem kell ; mert a bőröket ezredekre osztván, a katonák a maguk 
mulatságára is megtörik: csak ne tudják, mire való!» Még a 
dobokat is az országban, Lőcsén stb. készítette. 59 

Az élelmezési ipart a hadsereg szempontjából különös figyel- 
mében részesítette. A malmok elégetését kezdetben tiltotta, 60 
utóbb százával dúlta az ellenség területén. 61 Az ellenség az övéit 



so Tört. Tár, 1882. 763.; 1883. 194. 57 Arch. R. ír. 630—1., 636. 

51 1707 februárius 8. Arch. R. 11. 20. 581710 május 11. U. o. 111. 261—2. 

S^ Tört. Tár, 1883. 384. 5 9 Századok, 1872. 591. 

5 5 Tört. Tár, 1879. 583.; 1883. 400. 60 1703 május 12. Thaly, Bercsényi, 11. 471. 

54 1709 július 31. Arch. R. n. 63. 61 Századok, 1880. 25., 26.; 1898. 734. 

5 5 U. o. 11. 646. Arch. R. 1 622.; 11. 86., 370.; ix. 424. 

5 6 U. o. 11. 650. Károlyi Önéletírása, 1. 169. stb. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



3^5 



szintén egyre pusztította/' 2 de ő, a hol lehetett, a leromboltakat 
újra építtette/ 5 Gondot fordított a vízimalmokra. A somkúti 
felülcsapó malom a Borszópatakon két köre épült, de csak 
tavaszszal és esős időkben fordulván, pokolidő malmának nevez- 
ték. 64 1708-ban két kerékre készítette az érsekújvári vízimalmot. 
Úgy vélte, hogy a Dunán egy malmot sem lehet kas nélkül 
építeni. 66 Az ellenség és az ár- 
vizek dúlásai a vízimalmokban 
sok kárt tettek ; a németek 
módjára tehát, kik a seregben 
vas kézimalmokat használtak, 6 " 
szükségesnek tartotta a kézi- 
malmok beszerzését, 6 * hogy a 
nép és a katonaság ne mozsa- 
rakban törje meg a búzáját. 69 
Szárazmalmokat is csináltatott, 
pl. Kézsmárkon a kuruczok épí- 
tették az elsőt ; 7 ° de nem csak 
a régi módon, hanem pl. Szend- 
rőn, Debreczenben, a berzéki 
erdőben, Hernádnémetiben és 
Munkácson Rouvier kapitány és 
Sclnvartz gépészmérnök tervei 
szerint a népiesnél sokkal na- 
gyobb arányban. 71 A munkácsi 

és a berzéki erdőben, a zemberi földvárnál és Hernád- 
németiben a Hernádon franczia módra építtetett jeles mü- 
malmainak tervei fenmaradtak. 72 Konc- Márton tarlósi molnár, 




139. SZÁSZ IPAROS. 

Marsigli rajza 1702- (Szendrei után.) 



h - Rákóczi emlékiratai, 158. Századok, 
1879. 665. 

Arch. R. ír. 86. Századok, 1880. 26. 
64 Tört. Tár, 1889. 392. 
6> Arch. R. ix. 559. 

66 U. o. 1. 320. 

67 Rákóczi emlékiratai, 158.. 177—8. 
Arch. R. 11. 502. 



68 Arch. R. nr. 575. 

69 U. o. ír. 164. 

7° Rákóczi Esterházy Antalnak, An 
R. in. 256. Századok, 1872. 594. 

71 U. o. 11. 50., 51., 56. ; in. 575. 

7- Tört. Tár, 1882. 569. Rákóczi-tár, 
iiq., 122., 161., 201., 208. 



40' 



316 



MARKI SÁNDOR 



a kuruczok Habakukja, és egy másik jövendölgető molnár 75 a 
megmondhatója, hogy ezekben a forradalmi időben miért kellett 
a szárazmalmoknak fölváltva fejér lisztet és fekete puskaport 
őrölniök s Háromszéken még a kásatörő malmokat is lefoglalni 
a puskaporgyártók számára. 74 A sereg részére Rákóczi helyen- 
ként kenyérsütő kemenczéket állíttatott, 75 s azokban sütötték a 
katonának való peszmeget, vagyis kétszersültet is. 76 Különben a 
helységek látták el őket kenyérrel. A marhákat maguk a katonák 
vágták le s így a pék- és mészáros mesterséget a táborban 
szinte fölöslegessé tették. Irataiban Rákóczi csak a pesti és 
a gyöngyösi mészárosokat említi különösen. 77 Az italt iparszerüen 
mérette ki s maga is tartott korcsmákat. Ecsedi uradalmában 
10, a diószegiben pedig 6 új korcsmát nyittatott; 78 nem haszon- 
lesésből, hanem azért, mert a rézpénznek értéke és forgalma 
nem lévén, addig kellett árúitatnia a bort a korcsmákban, míg 
kitelik a dika. A pénz forgalmát a korcsmák látogatásától 
remélte. 79 Olyan állami jövedelemforrás volt az, mint manap 
az ital-regále, mely a korcsmák látogatását szintén állami érdekké 
teszi. A sereget Laczikonyhások kísérték. Mivel a nemes ifjak 
társaságának Laczikonyhásai az ország számára se bort, se sört 
nem akartak árulni, Rákóczi meghagyta a kompánia őrnagyának, 
Haller Gábornak, hogy erre kényszerítse őket. 80 Neki magá- 
nak a Hegyalján (Tokajon, Tályán, Fónyban, Ardón) négy 
sörháza volt, a melyeknek gondviseletét 1706 július 6-ikán 
Bükhelyi Györgyre bízta azzal a kötelezettséggel, hogy Tren- 
csén tájáról jó serfőzőket hozasson. A sört árpából és komló- 
ból főzette; a ritka sörből azonban pálinkát is égetett. 81 Sör- 
háza Munkácson is volt, de szívesebben itta Bercsényi ungvári 

7 3 Századok, 1881. 46 — 60. 1900. 353—4. A nagybányai 400 köböl 

74 Thaly, Kalászok, 211. bor Máramarosszigeten az ottani mérték 

7 5 Arch. R. 1. 214., 312., 400. szerint csak 353V2 köbölnek felelvén meg,. 

7 6 U. o. in. 573 — 4. oda nagyobb itcze kellett, hogy a korcsmá- 

77 Arch. R. in. 302., 397. nak keleté legyen. Arch. R. 1. 279. 

7 8 Szentgyörgyi József Ramocsaházyhoz 80 Rákóczi utasítása, Gazdaságtört. 
1704. deczember 9. U. o. 1. 191— 2. Szemle, 1897. 260—1. 

79 Arch. R. 11. 175., 219. Tört. Tár, 81 Arch. R. 111. 527 — 8. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



317 



sörét. 82 Utóbb Munkácsról máramarosi uradalmaiba szállíttatott 
sörneveléshez és pálinkaégetéshez szükséges üstöket.* 5 Séllén, 
Esztergomban, Kassán s az ország több más helyén szintén 
voltak sörfozö-házak. S| 

Az agyagipar a megszokott formák közt maradt ; de szám- 
űzetésében Rákóczi aligha csak egyszerű kíváncsiságból tekin- 
tette meg a saint-cloudi porczellángyárat. Talán a jövőre gon- 
dolt, mikor visszatérhet hazájába s a porczellángyártással maga 





^ 






w 


4; 




"' jpQr" ' 


f 


á& 




^^EmKk 


m .,, «£jjK 


irkálj 




A 


&a& 


flÉ^j 




*ÉmŰ 


mm 




^KyflB^ 


HE 


m ■ 


íy ^ 



I4O. TÁNYÉR 1706-BÓL. 

is kísérletet tehet. Már 1698 februárius 28-ikán intézkedett, hogy 
a regéczi üveghutákban Thomas Hutnik hutás vezetése alatt 
öreg kristályos karikákat, parasztkarikákat, poharakat, pincze- 
tokokra való sótos üvegpalaczkokat készítsenek. s$ 1707 januárius 
8-ikán a stomfai finom üvegcsináló morva hutások közül néhányat 
a munkácsvidéki hutákba rendelt. Közönséges üveghutái Mun- 
kácson, a sárosi Kurimán és a Mátrában voltak. 86 Foglalkozott 



Tört. Tár, 1900. 369. ">5 Gazdaságtört. Szemle, vn. 1900. 142. 

s I Rendelete Ottlyk Györgyhöz 1708. (Tagányi közlése az orsz. levéltárból, Lib. 

november 3. Arch. R. rí. 621. Rajcsányian. tom. xx. nro. 50.) 

84 Arch. R. 1. 192.; rr. 571., 621; vnr. « s ^ Tört. Tár, 1882. 559. Thaly, Tanúim. 

433.; ix. 527. 38. Századok, 1873. 667. 



318 MÁRKI SÁNDOR 

a borhídi lerontott huta fölépítésének gondolatával is. 8? Besz- 
terczebányán akkor cserépből és szarvból ezüstös pipákat készí- 
tettek. 88 Rákóczinak hagyomány szerint volt tajtékpipa-faragója. 
is ; egy vadászjelenetekkel ékesített tajtékpipája ma is megvan. 89 

Az építőipart hogyan ne pártolta volna az a fejedelem, ki 
utóbb Grosboisban, majd Rodostóban — mint kortársa, Péter 
czár — maga is épített egy-egy kis kerti házat ? 9 ° Már 1694-ben 
udvari építész-mérnöknek szerződtette Freyssing János Antal 
tiroli mérnököt és építőmestert, 91 a hadjárat idején pedig főképpen 
Le Maire és Stampa hadmérnökök tervei szerint új várakat 
építtetett, vagy régieket alakíttatott át. A terveket teljes önálló- 
sággal bírálgatta s kérlelhetetlen kritikáját különösen Stampa 
tapasztalta. 92 Szigorú volt sánczmestereivel szemben is ; pl. 
Esztergom átellenében a sánczásást 1706 augusztus 6— 7-ike 
éjjelén saját jelenlétében kezdette el. 93 A kőmíveseket az ország 
fizette. 94 Ebből a korból egy kőfaragójának neve is ösme- 
retes, a Gerliczky Györgyé. 9 s Volt a fejedelemnek gyantározója 
(mázolója), gipszelője, meszelője és több kőmívese, téglavetője. 96 
A téglacsinálásról külön tervezetet készíttetett. 97 A Huszt- 
ról hozatott mészköveket, úgyszólván saját szemeláttára, Mun- 
kácson égettette ki. 98 

A faipart nemcsak megbecsülte, hanem később maga is 
űzte. 99 A finomabb asztalos munkákat (pl. összetolható háló- 
széket, fegyverrámát, könyvtokot stb.) Merscher Antal és Mertz 

§7 Arch. R. 1. 182. 9S Arch. R. vm. 433. Tört. Tár, 1882. 

38 Tört. Tár, 1882. 574~5- 559- 

39 Thaly Kálmán tulajdona (előbb, Rákóczi 9 6 Tört. Tár, 1882. 559. De pl. Ecsed 
ajándékából, a Forgáchoké). Mihalik, a kassai javításánál felföldi tót és német mestereket 
Rákóczi-ereklye-kiállítás lajstroma, 119. Né- alkalmazott. Károlyi-Oki. v. 270. 
melyek szerint 1753 táján egy Kovács nevű 97 Arch. R. 1. 19. (1706.) Ramocsaházy 
pesti vésnök faragta volna az első tajték- a tégla vetésről 1705 augusztus 23. Károlyi- 
pipákat. Oki. v. 270. 

90 Önéletrajza, 316. Mikes, 282. 98 1707. márczius 9. Darvay Ferenczhez, 

9 1 Thaly, Rákóczi ifj. 226. U. o. 11. 38. 

92 17 10 május 25. Arch. R. 111. 269. 99 Mikes Törökorsz. levelei, 226., 284., 
9 3 Arch. R. 1. 581. 296. Egy sajátkészítésű borstartója Thaly 
94 Századok, 1872. 591. V. ö. Arch. R. Kálmán hagyatékából jelenleg a magyar 

1. 283. ; vin. 433. nemzeti múzeumé. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



3 J 9 



János érsekújvári műhelyében rendelte meg. 100 Udvari bognárát 
az uradalmi pinczék, kerékgyártóját a sok kocsiszín számára 
folytonosan foglalkoztatta. Szekerei egy részét egri kocsigyártó 
csinálta, egri kovács vasalta. 101 Egy hintója Lőcsén készült, de 
a hozzávaló üveget külföldről kellett vásárolnia. 102 Máskülönben 
csézáit a külföldről hozatta; 105 s a mint mondta: «azt a hintót 
veszi meg, a melyik a legszebb; mert gyermekségében meg- 
verték, ha a szépet nem akarta 
szeretni)). 104 De udvari szabója 
a külföldi hintón is talált díszítni, 
bársonykörnyülettel, paszománt- 
tal czifrázni valót. I0S Az épület- 
hez szükséges sok deszkát, zsin- 
delyt jobbadán saját erdeiben 
fűrészeltette. Munkácsi és her- 
nádnémeti mümalmait franczia 
ácsok és molnárok építették. 106 
Panaszkodott, hogy pl. az ecsedi 
erődítés munkálataihoz ácsokat 
és molnárokat nem kapott. 107 
A meglévő erőket a sánczok, 
várak, hidak, malmok, házak stb. 
építésénél állandóan foglalkoz- 
tatta. Nagyon bánthatta Bottyán 

jelentése, hogy hajóácsokat nem kapott ; mert — parancsa 
szerint — kerestetett ugyan molnárokat, ácsokat, faragókat, 
de egyrészt seholsem talált olyanokat, a kik feleségök, gyer- 
mekök elhagyásával olyan messzeföldről (Érsekújvárról Eper- 
jesre) mennének, másrészt nem is olyan derék mesterek, hogy 




I4I. SZEK BETHLEN MIKLÓS KASTÉLYÁBÓL. 



100 Tört. Tar, 1882. 558. 

101 Tört. Tár, 1882. 564.; 1900. 362 — 4. 

102 u. o. 1882.573. 

105 Arch. R. t. 676.; 11. 28., 75., 159., 
193. ; in. 299. ; v. 420., 426. Tört. Tár, 
1882. 571. Rákóczi-tár, 1. 258. 



i<H Arch. R. 11. 188. 

ios Tört. Tár, 1882. 756., 759. 

>o6 íj. o. 1882. 569. 

107 ^07 szeptember 18. Arch. R. ír. 105. 
A munkások pecsétes rézpénz helyett 
ezüstöt követeltek. 



320 MÁRKI SÁNDOR 

maguktól rendesen — ex arte — tudnának hajót fölépíteni. 
Mikor ő maga csináltat is: elejökbe nyírja, szabja; Riviére 
hadmérnök pedig nem akarja elbocsátani a keze alatt levő 
két mesterembert, a kik pedig alkalmasint értettek a hajó- 
csináláshoz. 108 Bottyán nem csak jól tudta a dunai hajók építése 
módját, hanem fejszével maga is dolgozott. 109 Pap István naszádos 
vajda szintén jó ladikokat készíttetett ; Rákóczi ezek közül egyet 
kocsin Szerencsre vitetett, hogy készítése módját az odavaló 
molnárok is megtanulják. A sarkas hajókon kívül 110 ennek a 
kornak egyik nevezetessége volt az a rézhajó, a melyet Rákóczi 
1705-ben a bányavárosokban csináltatott. 111 A Dunán egyébként 
olyan könnyű csolnakokat is használtak, hogy két rácz, a vízből 
kikapva, vállán könnyedén elvitte egy mértföldre is és ott eresz- 
tette ismét vízre, a hol neki tetszett. Az ilyen csolnak «úgy 
megyén a vízen, csak úgy suhog». 112 Károlyi Sándor is megtette, 
hogy Erdély határáról a kocsikon szállíttatott hajókat a duna- 
melléki Szalkszentmártonba. 113 A Tiszán, Dunán, Dráván stb. 
tömérdek hajót, sajkát süly esztettek el, 114 a miknek pótlására 
mesteremberek nem mindig akadtak. Szálakon (tutajokon) csinál- 
ták a karvai hidat, 115 az esztergomit II6 stb. s azokon szállították 
a sót; 117 sőt Rákóczi olykor csekélyebb eszközökkel is beérte. 
Bottyánnak azt írta, hogy ha deszkából nem csináltathat hamar- 
jában hajókat, szükség esetén ne vesse meg a sövényből fontakat 
és náddal töltötteket se, a melyeknek szintén jó hasznát vehetni. 118 
De, a hol lehetett, jó móddal építtetett; pl. Szolnokon bizonyos 
hajók készítésére két mázsa vasat és 400 szál deszkát rendelt. 119 
A hadviselés szolgálatában állt az irodalom czéljait előmoz- 
dító ipar is, a melyet Rákóczi szintén melegen pártolt. Például 



108 !7o8 május 5. U. o. ix. 478. 114 U. o. 111., 130. Századok, 1879.648. 

109 Rákóczi emlékiratai, 129. kíméletlen Arch. R. 1. 108. 
megjegyzése. Arch. R. v. 670—1. 115 Rákóczi emlékiratai, 182. 

no Arch. R. in. 440. 116 Arch. R. 1. 509. 

m U. o. 1. 372. 117 U. o. 1. 172. 

112 U. o. 1. 304. 118 TJ. o. 11. 289. 

n5 Rákóczi emlékiratai, 278. 119 U. o. 111. 440. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



321 



a vasmegyei Lékán papirosmalmot állíttatott s Felsömagyaror- 
szágból Erdélybe is küldött papiroscsinálókat. ,2ü 1705 februárius 
28-ikán erdélyi kanczelláriája már a Nagyenyeden készített 
papirosból rendelt tíz kötést. 121 A könyvnyomtató műhelyek közül 
a bártfai, kassai, kolozsvári, lőcsei, nagyszombati főképpen a 
kuruczok, a komáromi, pozsonyi, szebeni a labanczok számára 
dolgozott. 1 " A fölkelés kitörése előtt egy esztendővel Í1702 




I42. MISZTÓTFALUSI KIS MIKLÓS SÍRJA A KOLOZSVÁRI TEMETŐBEN. 

márezius 20) hunyt el Misztótfalusi Kis Miklós, minden idők legna- 
gyobb magyar könyvnyomtatója, 125 de kolozsvári sajtója ern vé- 
detlenül szolgálta tovább a nemzeti ügyet. Rákóczi hivatalos 
nyomdája sokáig Brezver lőcsei, majd kassai műhelye volt, hol a 
törvényczikkeket, hadiszabályzatokat, a kuruczok hírlapját la 
Mercurius Veridicust) és a kalendáriumokat nyomatta. 124 Lőcsén 



• 20 Thaly, Tanúim. 38. 

1 - 1 Az erdélyi kaiu'zellária Enyedi István 
nagyenyedi tanárhoz , 1705 februárius 18. 
Teleki-levéltár. 

'22 Szabó, Régi M. Könyvtár, 1. 657 — 700. 

Magyar Történeti Életrajzok. . 



t*3 Életrajza Dézsitől, Magyar író és 
könyvnyomtató. Budapest, 1899. 

124 Századok, 1872. 587. Bercsényi ezt a 
nyomdát 1710-ben átköltöztette Kassára. 
Thaly. Az első hazai hírlap, 41—44. 

41 



322 MÁRKI SÁNDOR 

Miskolczy Ferencz volt a «typographiae cultor» ; 125 Debreczen- 
ben Dobozi István főbíró, Kassán Berthóti tábornok ügyelt föl 
a nyomtatásra. 126 A törvényczikkek kéziratát sajtóba adás előtt 
maga a fejedelem is átnézte 12? s pl. Berthótit egy ízben intette, 
hogy ne siessen a kanczelláriából nyomtatni küldött könyv kiadá- 
sával, annak és a Szirmai Istvántól küldött prédikácziók tartalmá- 
ról tegyen jelentést és sürgesse a Heliotropium kiszedését. 128 
A könyvkereskedést nehezítette is, midőn 1705 nyarán a kassai 




I43. RAKOCZI-KORABELI KELYHEK. 

könyvkötök kérelmére megtiltotta, hogy a czéhen kívül álló könyv- 
nyomtatók és papíros-kereskedők könyveket árúihassanak. 129 

Udvarában tartott ugyan órást, 130 de a finomabb szerkezetű 
órákat Nagyszombatból és Bécsből hozatta. Volt közte ismétlő 
óra és olyan, mely a napot is mutatta. 151 Az órásmester időn- 
kint sorra járta kastélyait s megigazította a fejedelem s mások 
óráit. 132 Órákat ajándékokba szokott osztogatni, de panaszkodott, 
hogy megbízottja nem igen ért a vásárláshoz, mert kopottakat 
is vett. 153 

125 Levele Thury Miklóshoz 1704. januá- 129 U. o. 190. 

rius 10. Arch. R. 1. 277. 1 30 Thaly, Rákóczi ifj. 257. 

126 Arch. R. 1. 238., 511. 131 Arch. R. ív. 756. 

127 U. o. 1. 664.; ír. 509. 132 Tört. Tár, 1882. 759., 760., 764. 
'28 I7 o6 április 6. U. o. 1. 511. 1 3 3 Arch. R. 1. 461. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



323 



Az ötvösöknek mindig tudott munkát adni ; a mi természetes, 
mert még katonasága egy részét, a testőrséget, udvari hadakat, 
a nemes ifjakat is arany- és ezüstgombos egyenruhákban járatta. 
Családi ékszerei milliókat értek s ezek számát Danezkából, 







144. CSEREI MIHÁLY ES FELESEGE IVüPOIIARA I709-BOL. 

Bécsből stb. vétel útján szaporította. Többre becsülhette azt a 
magyaros női ékszert, egy eperjesi ötvös müvét, mely ly el a 
sárosi urak lepték meg a feleségét, mikor (1695) először hozta 
közéjök. 154 A kassai ötvösöket sokat dolgoztatta, 15 ' de bosszan- 

■34 Thaly, Rákóczi iij. 254. 
t?S Tört. Tár, 1883. 384. 



11 



324 



MÁRKI SÁNDOR 



totta, hogy a munkácsi ötvös igen keveset, vagy talán semmit 
sem ért az ezüst patkó csinálásához. A maga csizmájára, sőt 
parádés lovai számára is az ezüst patkókat rendesen Selmeczen 
verette. 156 Újra csináltatta trombitásai gombjainak ezüstkapcsait, 
mert sehogysem tetszettek neki. 157 A nagyszombati egyetlenegy 
ötvös lassan, alaposan készítette aranyforgóját. 15<s Kedvelte a 
losonczi, különösen pedig a rimaszombati ötvösöket, a kik a 
rézpolturából aranyat tudtak kivenni. 159 Nagybányán a pénzverő- 
házban ezüstből gyertyatartókat, koppantókat, tányérokat, sar- 
kantyúkat veretett. 140 Ha egy-egy díszkardot vagy egyebet 
csináltatott, a mesternek bőven adott utasításokat; s müízlésé- 
nek Bercsényinél talán csak önmaga volt szigorúbb bírálója. 141 
Szölösy Gábor ötvös ez időből (1705) jegyezte föl az arany- 
olvasztásnak akkor szokásos módját. 142 

Magáról a fejedelemről nemcsak a száműzetés idejében lehe- 
tett elmondani, hanem most, a dicsőség napjaiban is, hogy 
mestember módjára dolgozott és úgy izzadt, mintha arcza izzad- 
ságával kellene keresnie kenyerét. »Isten, a ki engemet semmiből 
teremtettél s a te gazdaságod munkájára a földön oly magas 
állásra emeltél : segíts, hogy semmit se tegyek önmagamért, 
hanem érted éljek és dolgozzam.)) Dologba fogva, mindenkor 
így imádkozott, 145 a nemzet első napszámosa és munkása, 
a ki azt vallotta, hogy munkára született és a munka az ő 
gyönyörűsége. 144 . Mesterembereink iparostársukat, politikusaink 
iparpolitikájuk igazi megindítóját találják benne. A független 
magyar ipar megteremtése Rákóczi eszméinek győzelmét fogja 
jelenteni. 



136 U. o. 764-5. 

1 37 U. o. 756. 

138 Arch. R. ív. 46. 

J 3y Századok, 1881. 776. 

140 Arch. R. 1. 182. 



*4i U. o. ni. 118.; vi. 516—7., 520., 523. 
142 Gazdaságtört. Szemle, 1897. 5 28_ 9- 
a M. Nemz. Múzeum levéltárából. 
J 4 3 Egy fejedelem áhításai, 392. 
144 U. o. «Inter venandum». 




II. KAKO( XI FERENÍ Z 325 

VII. 
RÁKÓCZI ÉS A KERESKEDELEM. 

egrótta a fejedelem a Habsburgokat, hogy nem ipar- 
kodtak a nép közé bevinni a kereskedést ; de megrótta 
azokat a magyar nemeseket is, a kik fiaikat kereske- 
désre adták, a mi «nem illik a nemeshez.)) 1 Ezt nem azért 
mondta, mintha a kereskedőket lenézte volna. Hiszen, mint már 
fejedelem, maga elnökölt azokon az egri és kassai értekezlete- 
ken, a melyeket a magyar kereskedelem előmozdításának meg- 
beszélésére tartott s a melyre Bercsényin, Klobusiczkyn, Berthótin 
kívül a kereskedők képviselőit is meghítta. Magyar- és Lengyel- 
ország közt a kereskedés oly közönséges volt, hogy, feltűnés 
elkerülése végett, első bujdosása idejében kereskedőnek adta ki 
magát. 2 Fölkelésre szólító lengyelországi szózatában azonnal 
megtiltotta a kereskedők háborgatását. 3 Mint termelő maga is 
foglalkozott eladással, kereskedelemmel ; s érezte, hogy a ter- 
mést magának a termelőnek kell forgalomba hoznia. A polgárok 
maguk is szegények voltak és csak mint a danczkai, boroszlói 
nagykereskedők ügyvivői, viszontelárúsítói élhettek meg a 
kereskedésből. Ennek következtében mikor a rézpénz nag3'on elsza- 
porodott, a magyar kereskedők fölemelték az árakat, hogy 
megbízóiknak ezüsttel fizethessenek, a miben a vevők zúgo- 
lódás nélkül megnyugodtak. Ugyan kellett óvakodni, hogy kül- 
földi kereskedők rézpénzt ne csempészhessenek be ; míg viszont 
ők egyáltalán nem akarták elfogadni a rézpénzt. Terményeket 
eladni nem lehetett; készpénzhez a nép a kereskedés és az 



í\akoczi cml. 65., 77. kalmár képében járt faluról falura, hogy 
a Öneletr. 151. Bercsényi is kereskedő- fölkelésre buzdítsa a népet. (Károlyi ön- 
nek adta ki magát. (Thaly, Bercsényi, 11. eletirása, 1. 54.) 
10.) Már előbb, 1697-ben, Tokay Ferencz 3 1703 május 12. Thaly, Bercsényi, 11. 471 . 



326 MÁRKI SÁNDOR 

eladás pangása miatt nem juthatott, s így mindenki a saját ter- 
méséből élt. 4 Pedig Ausztria, mely a hús drágasága ellen véde- 
kezett, a leghevesebb háborúk idején sem gátolta, hogy a 
kuruczok a morva és sziléziai kereskedőktől barmokért szerez- 
zék be szükségleteiket. A fejedelem báró Hellenbach bánya- 
grófot bízta meg a baromkereskedés vezetésével. 5 Csakhamar 
észrevette, hogy Hellenbach emberei ezüstpénzen nagyszámú 
marhát vásárolván össze, Ausztriában enyhítették, de itthon 
növelték a hús drágaságát. 6 E miatt a vármegyék is panaszkod- 
tak előtte ; de — Rákóczi válasza szerint 7 — annyi felesszámú 
marhát még nem vittek ki, hogy azért elegendő kereskedelmi 
czikket szállíthattak volna a haza lakosainak. Mindenféle keres- 
kedelmi szükségletet oly hirtelen nem elégíthet ki, de ha az 
árszabást megtartják, a marhák vásárlásában is helyesebb módon 
járnak el. A cserekereskedés elegendő külföldi árúczikket vonz 
a hazába a nélkül, hogy a marhaállomány észrevehetően meg- 
fogyatkoznék. Tapasztalta, hogy némelyek egyedül a maguk 
hasznát keresik s tömérdek marhát, sót, göbölyöket s egyéb 
élelmiszereket összegyűjtenek és velők az ország romlására 
nyerekednek. Elrendelte tehát, hogy a ki igazságtalanul keres- 
kedik és összegyűjtött javait a limitatio szerint árúba nem 
bocsátja, attól az ilyen jószágot el kell kobozni. 8 Majd meg- 
hagyta, hogy a vármegyék a maguk termény adóját az arra 
rendelt biztosokhoz szállítsák. Egyrészt azért, hogy az ország 
kereskedését a szükséges portékák cserélésével megindítsák, más- 
részt, hogy a ki nem vihetőket a hazában levő mesteremberek- 
kel fölmíveltessék s a hadak számára és ruházatára fordít- 
sák. 9 Jobbnak tartotta az ország részére szedett és vásárolt marhá- 



4 Rákóczi eml. 79., 173., 174 — 6., 200. 7 1706 augusztus 28. U. o. 1. 665. 
Várnay Gáspár szerint is (1703 decz. 12.) a 8 1706 július 18. Tört. Tár, 1991. 404. 
szegénység semmivel sem kereskedhetik, V. ö. 1706 deczember 21. Károlyi-Oki. v. 
marhája senkinek sem kell. Arch. R. 1. 194. 581—2. 

5 U. o. 200. 9 1707 febiuárius 3. Arch. R. 11. 13. 

6 Bercsényihez, 1706 április u. Arch. Károlyi-Oki. v. 603. 
R. 1. 521. 



II. RÁKÓCZI FERI \( / 



327 



hat, adott esetekben, posztóért elcserélni, mint pénzzé tenni. Hir- 
telen úgysem adhatók el, mert nincsenek olyan pénzes keres- 
kedők, d kik elég tökét tehetnének le, vagy elég foglalót adhat- 
nának. Már pedig nincs haszon belőle, ha a marhát darabszámra 
adják el s úgy szedik föl a pénzt. 10 

A kik a cserekereskedést már a xvm. század elején is 
unaehronismusnak találják, ne felejtsék el, hogy a marhakeres- 




140. A MUNKÁCSI VÁR ÉS A SÓHÁZ KÖRNYÉKE. 

kedés, mely két századon át az országnak a legtöbb és leg- 
biztosabb jövedelmet hajtotta, éppen a karlóczai békével vég- 
ződő török háborúkban ment tönkre. A marhatőzsérek mind 
megbuktak s Felső-Magyarországban már nem akadt vágni való 
marha. A drágaságot is el lehet képzelni, mikor pl. 1695-ben 
Erdélytől Győrig egy marha után 55 czímen fizettek vámot, illetéket 
stb. ; pedig a jószágot még tovább is kellett hajtani Bécsbe. 11 



'o 1708 július 19. Arch. R. n. 292. 

1 1 Takáts, Külkeresk. mozgalmak hazánk- 



ban I. Lipót alatt. Gazdaságtört. Szemle, 
1899. 346-7- 



328 MÁRKI SÁNDOR 

Ez a nyomorúság Rákóczi fölkelésének főbb, de nem igen 
hangoztatott okai közé tartozott. A fejedelemnek tehát első- 
rendű kötelességei közé tartozott, hogy ezen a gazdasági és 
kereskedelmi válságon segítsen. Éppen a fölkelés kitörése esz- 
tendejében érte a vásárló Ausztriát a pénzügyi bukás ; az eladó 
Magyarország pedig — ösmert okokból — visszaesett a «réz- 
korszak»-ba. A Libertás csak neki kellett, nem a külföldnek; 
hanem a magyar ökörért az ellenséges Ausztria is szívesen 
adott iparczikkeket ; mert így könnyebben jutott hozzájuk, mint 
ha lengyel kereskedők útján vásárol magyarországi szarvas- 
marhát. A gazdák is jobban jártak, mert ügynökök kizárásával 
s a mindenféle hajtási illeték és bajoskodás elkerülésével egye- 
nesen a magyar államtól kapták meg pénzöket. Rákóczi tehát 
egy veszendőbe ment nemzeti tőkét akart megmenteni a csere- 
kereskedés behozatalával. Nem az ő hibája, ha a teljesen bizony- 
talan, háborús időkben a marhahízlalásra, göbölyök tenyészté- 
sére nem nyilt alkalom. « Országostul nincs nekünk szerencsénk 
a kereskedésben,)) fakadt ki I2 , mikor Szlnha Ferencz az állam 
részére egyszer ezer olyan hitvány marhát vásárolt, hogy a 
kereskedők rajok sem akartak nézni. 

Cserekereskedést azonban a fejedelem azelőtt is és más árú- 
czikkekkel is folytatott. Ösmeretes, hogy I. Lipót udvari zsidajá- 
tól (Hofjud), Oppenheimer Sámuel bankártól feleségének már 
1694-ben 2000 mázsa lisztért vásárolt gyémántokat. Még ösme- 
retesebb, hogy tokaji és más finom borokért fegyvereket, szö- 
veteket stb., sőt — szövetségeseket is ügyekezett vásárolni a 
külföldön. A borért készpénzt is szívesen adtak. Állami egyed- 
árúságot semmiből, a sóból és a marhakereskedésből sem akart 
csinálni ; hiszen a monopólium ellen már híres manifesztumában 
kikelt és a só-monopólium megszűntetésekor azonnal helyreállí- 
totta a sóval való szabad kereskedést. 1 ' Az állam és a közönség 
érdekeit az árak megszabásával (limitatióval) akarta megóvni. 



[2 1708 szeptember 22. U. o. 11. 335. 
3 1704 november 24. Hornyik, ív. 339-340. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 329 

Már eleinte ' ' kikelt az olyan kereskedők ellen, a kik lelkiösme- 
retökkel, a fejedelemhez és a nemes országhoz tartozó köteles- 
ségükkel, a hadaknak a közjó előmozdítására tartozó minden- 
napi szolgálatával semmit sem törődvén, az eddig csinált s 
mindenütt árúit kaszatöltéseket megkisebbítik s azt az illendő 
áron felül adni merészlik. Ezt országos nagy kárnak, a fejede- 
lem és az ország iránt való szeretetlenségböl, pártos indulatból 
származó cselekedetnek és csalárdságnak nyilvánította. A hazai 
kereskedelem föllendítése végett 1705. június n-én az egri 
táborban maglikkal a kereskedőkkel tartott értekezletet s erre 
az enquétere minden város két kereskedőt küldött. 15 Tehát a 
kereskedők meghallgatásával készült az a törvényjavaslat, a 
melyet a fejedelem nemsokára, szeptember 22-ikén, a szécsényi 
országgyűlés elé terjesztett. 16 Törvény mostan még nem lett 
belőle, mert az országgyűlés a munkálat kiegészítését rendelte 
el. E végből a fejedelem 1706-ban bekívánta több vármegye 
limitatióját, a királyi városokban levő boltosok árúczikkeinek 
részletes kimutatását, a főbb török kereskedelmi czikkek árjegy- 
zékeit stb. ; 17 s így azután a kereskedők dolgában újabb 
tervezetet készített. 18 A dolgot siettetnie kellett, mert az év 
vége felé a rézpénz értéke megromolván, az árak tűrhetet- 
lenek, az eddigieknél ötszörte, hatszorta nagyobbak lettek. 
Pl. egy hordó bor 20 forint helyett 100 forint, egy rőf angol 
posztó 6 helyett 40 stb. 19 Ide járult a vármegyékben meg- 
indult izgatás. A fejedelem és a szenátus a hallatlan drágaság 
megszüntetésére már 1707. januárius 21-ikén az árszabások 
szigorú megtartására szólította fel a vármegyéket. 20 Tíz nap 
múlva kiadott hírhedt körlevelében Turócz vármegye arról 



■4 1704 februárius 24. Hadtört. Közi. Szcpeshez 1706 márczius akikén. S 

1891. 134-5- dok, 1873. 105. 

'5 1705 május 13-ikán kelt fölhívása. 1 s Rákóczi-lt. 1403. sz. Arch. R. 1. iö. 

Századok, 1872. 587. '9 Tsétsi krónikája. Monumenta Hunga- 

16 Beniczky naplója. Rákóczi-tár, r. 428. riae Historica, xxvir. 301. 

17 Rákóczi-lt. 1625., 1829. ' sz. Említi *o Századok, 1896. 12. 

Arch. R. 1. 25, 35. A limitatio dolgában - l 1707 januárius 31. Századok, 1895. 7't-- 

Magyar Történeti Életrajzok. 42 



33° 



MARKI SÁNDOR 



panaszkodott, 21 hogy drága minden, a mit, a külföldről kell 
vásárolnunk : mindenféle posztó, fűszerszám stb. ; minek az az 
oka, hogy nincs szabad kereskedelem. Már azt sem tudják, 
micsoda köntösben járjanak, vasat a maguk és a szegénység 
szükségére honnan vásároljanak, fűszerszám és só nélkül való 
ételekkel hogyan éljenek? 

A fejedelem és a szenátus 1707 februárius 5-ikén valóban 
elkészítette az országos limitatiót, de csak a negyedik heti- 
vásáron hirdettette ki. Azt, a ki drágábban árulja holmiját, a 
vételárának egyharmadával s külön (a haza szükségleteire) 
20 talérral rendelte büntetni. 22 Ennek az a váratlan következése 
lett, hogy a piaczok üresek maradtak ; a kereskedők valósággal 
sztrájkoltak. A fejedelem tehát már márczius 13-ikán utasította 
Keczer Sándor szenátort és főhadbiztost, hogy módjával füg- 
geszsze föl a limitatiót, míg a piaczok megbővülnek. 23 A ren- 
dek az ónodi országgyűlésen 24 maguk is a sérelmek közé sorol- 
ták, hogy só és vas egyáltalán nincs a kereskedésben, vagy 
pedig méregdrága, minek következtében a nép sótalanúl eszi 
kenyerét s még eke vasa sincs. Kérték tehát a szabad kereskedés 
akadályainak elhárítását. Feltűnést keltett a kereskedőkre vonat- 
kozó két javaslat. Az egyik (június 8.), hogy a királyi városok- 
ban levő kereskedők is adózzanak ; s a másik, a mit Klobusiczky 
(június 20.) tett, hogy a királyi városok ne fogadjanak be pol- 
gárokúi akármicsoda görögöt, vagy más olyan kereskedőt, ki a 
harminczadnak csak egyharmadát fizeti s megtöltvén erszényét, 
kimegy az országból. 25 Egyébiránt a mesterség és kereskedelem 
utáni jövedelmet még 13 esztendő múlva is csak 76,000 forintra 
becsülték a városokban, 133,000-re a vármegyékben 2<s ; Erdély 
árúforgalma pedig most még jóval kisebb lehetett, mint 1701-ben, 
mikor legfeljebb 1,300.000 forintra ment. 27 A mi különben 
Magyarországban nem sikerűit, Erdélyben 1707 április 21-ikén 



22 1707 június 14. U. o. 845. 25 Századok, 1895. 732., 854. 

23 Arch. R. ír. 49. 26 Gazdaságtört. Szemle, 1894. 286—7. 

24 Századok, 1895. 845 — 6. 27 TJ. o. 1897. 397. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



$31 



törvény (1707 : xxn. t.-cz.) szabályozta a termények és készít- 
mények árát. 28 

A városi kereskedés akkor sehol sem elégíthette ki a ki va- 
riatokat. Munkácson, a székhelyen, a fejedelemnek 21—22 pati- 
kája (boltja) volt a görög kereskedők számára épített bazárban. 
A munkácsi kereskedőknek 1649-ben nyert szabadalmait még 
1697 januárius 9-ikén megerősítette. 29 A munkácsi kereskedők 
idáig mind görögkatholikusok voltak. Mivel azonban Lengyel- 




146. A MUNKÁCSI BAZÁR. 

országban és hazánkban a hadakozás és a pénzek kelletlensége 
miatt a kereskedők a régi szabadsággal nem járhattak s keres- 
kedésüket nem folytathatták, a fejedelem 1707 május 29-ikén 
megengedte, hogy munkácsi prefektusa (Krucsay) a korcsmákat 
lengyel zsidóknak adja bérbe posztóért; sőt 1708 februárius 
elsején egy Abesztanczi Jakab nevű zsidó már két boltot áren- 
dált. 30 A fejedelem Erseknjvárt is megengedte Keppisch Ábra- 



»8 Közli Tört. Tár, 1897. 599 — 604. 

*9 Lehóczky, Munkács, 210., 244. és Bereg tóit. in. 436. 

?o Tört. Tár, 1907. 485-6. 



\V 



332 MÁRKI SÁNDOR 

hám, Jakab s Mózes és Tapoltschán Lázár zsidó kereskedőknek, 
hogy boltot nyissanak. 31 Utóbb ezek árulták el várat a császá- 
riaknak. Kassa, Eperjes és Lőcse különösen a Krakkó, Varsó, 
Danczka felé folytatott kereskedelem miatt volt fontos. 1703 óta 
selyemgombot és zsinórt, angliai posztót, pennacsináló kést, 
tintához való gubacsot, «czitromot, limoniát, kaperlit (olajbogyót), 
faolajat, kondért, óntálat, tányért, habarniczát, stokfist, sáfrányt, 
tengeri aprószőlőt, fenyőmagot, keménymagot, greizt» stb. nem 
egyszer Lőcséről szállítottak a fejedelemnek s tábornokainak. 32 
Igaz, hogy volt idő, mikor hét koncznál több papirost a fejede- 
lem Lőcsén sem kaphatott; 33 s finomabb papiros után Nagy- 
szombatba kellett küldeni: a külföldi követek boltjába, hol 
vastag bőrkeztyüket is árultak. 34 Megtörtént, hogy Kassán a 
fejedelem sátra számára sem fehér, sem vörös czérnát, sem 
vörös bagazsiát nem kaphattak mivel a kereskedők a vásá- 
rokra eloszlottak. 3S Posztót, nyusztot, skófiumot, rézedényt 
sem lehetett találni a mestereknél s a boltokban ; 36 de 
máskor a fejedelem attól remélt egy kis segítséget, hogy 
a kassai kereskedők pénzét a kassai őrség ellátására nyug- 
tatvány mellett lefoglaltatta. 37 A különben királypárti pesti 
hatósággal utóbb kereskedelmi szerződést kötött posztó stb. 
szállításra. 38 

Kecskeméten a kereskedők kényelmére harminczadot állított 
íel 39 s mivel a hadakozás miatt a kereskedelem nem biztos, 
ezt a várost jelölte meg olyannak, a meddig a délfelöl jövő 
török kereskedők szabadon feljöhetnek. Arra, hogy Gyöngyösön 
árúihasson, török kereskedő már csak kivételképpen nyert enge- 
delmet. 40 

A magyar kalmárok különben akkor többnyire ezekekben 
éltek. A szatmári kalmárok magyar czéhszabályait a városi 

3" Századok, 1904. 699. 3* 1705 április 22. Károlyi-Oki, v. 184. 

32 Századok, 1872. 582-3. 37 1710 deczember 29. Arch. R. nr. 326. 

33 1703 deczember 6. Arch. R. 1. 257. 38 1710 július. Tört. Tár, 1883., 394. 

5 4 1706 ápr. 26 és május 9. U. o. 537., 541. 3 9 1705 januárius 3. Hornyik, ív. 344. 

3 5 Tört. Tár, 1883. 391. '° 1708 május 18. Arch. R. ír. 372. 



II. RÁKÓCZI PEREM / 



;«3 



hatóság 1705 július 25-ikén erősítette meg. 41 Ebben, a régi 

módhoz alkalmazkodva, meghagyta, hogy a jogosult kalmárokon 
kívül a városba az elüljáróság engedelme nélkül senki se hoz- 
hasson be portékát, s vidéki kereskedő a városban ne tehesse 
le jószágát, csak azért, hogy onnan külső sokadalmakra járhas- 
son, de a kalmárbírák pecsétje alatt árúczikkeit egyik helybeli 
vásártól a másikig ott tarthassa stb. Ennek a szabályzatnak 
harminc/ pontja mindenesetre megvilágítja az akkori kisvárosi 
kereskedők helyzetét. 

A tábori markotányosok, a legszükségesebb holmikon kívül, 
nyalánkságokat is árultak. Bercsényi azt mondta,' 2 hogy az ő 
ungvári új palotája igen jó volna — markotányboltnak. «Citroni, 
lemoni und allerhandt Gefróreneszt jó lesz árulni bennök ; de 
Palástnak — nix dájcs!» 

Vásártartásra 1703 — 11 közt 336 helységnek volt (most 
1590-nek van) joga. 43 A vasárnapok száma összesen 1277-re 
ment, melyből 1045 Magyar- és 232 Erdélyországra esett. 44 
Horvát-Szlavonország s a Temesköz teljesen hiányzik a jegy- 
zékből, sőt kimaradtak oly nevezetes helyek is, mint Pécs, 
Kaposvár, Mohács. A fejedelem nem osztogatott s maga I. József 
is csak négy helyiségnek adott ilyen jogot a fölkelés egész ideje 
alatt. 45 A fejedelem még az 1706 május 8-iki fegyvernyugvás 
idején sem ment bele szívesen, hogy Győr, Komárom, Eszter- 
gom, Buda és Székesfehérvár közelében a polgári lakosok szá- 
mara szabad vásárokat engedélyezzen. 46 Ezt azonban katonai 
okokból tette, hogy a labanezok kerített városai ne láthassák 

\- Gazdaságtört. Szemle, 1898. 79 — 86. csak az erdélyi sokadalmakat vette föl. 

,- 1708 deczember 25. Bercsényi a léje- 44 A legtöbb (147) vásárt júniusban, a 

delemhez. Arch. R. vr. 177. E szerint a legkevesebbet (56) februáriusban tartották, 

•■nix dájcs!» legalább is 80—90 esztendő- 45 Ez a négy község: Brezova, Facsét, 

vei régibb szállóige, mint Tóth Béla hitte. Gergetek, Ireg (Gazdaságtört. Szemle, 

(Szájrúl szájra, 67.1 1899. 422., 4 2 4~6.) nincs meg az említett 

4 3 A vásárok jegyzékét közli Neubárt naptárban. 

János asztrológus kolozsvári l"j és ó 4<' A közbenjárók utasítása Hughes angol 

kalendáriuma Christus Urunk születése követségi tiszthez 1706 május 24. Simonyi. 

után való 1707. Esztendőre. Teljes jegy- m. 49— 51. A biztosok jó/ pénzen ott 

: adott 1703— 1708-ig ; 1709-töl már vásárolhassanak, a hol lehet. 



334 MÁRKI SÁNDOR 

el magukat egykönnyen. Éppen azért nagyon helytelennek tar- 
totta, hogy Boné András, a Váradot megszálló kuruczok vezére, 
megengedte a szegény vidékieknek a váradi vásárokra való 
bejárást. Vizsgálatot rendelt el, a tisztek ily alkalommal nem 
vettek-e el fizetést a szegényektől s nem engedték-e meg, 
hogy eleséget vigyenek be, a megszorult ellenségnek. 47 A vásár- 
bírákat a nemzet elszegényedése főbb okainak tartotta, kik a 
szegénységet kínozzák. 48 A vásároknak még mindig sajátságos 
jelleget adott, hogy a kuruczok rendesen ott kótyavetyélték el 
az ellenségtől nyert mundért, lovakat, német nyergeket stb. ; a 
fejedelem azonban ezeket egyik-másik ezred részére, ha lehetett, 
előre és egy tömegben megvette. 49 Elnézte, hogy a galgóczi 
vásárról hazatérő pozsonyi és nagyszombati kereskedőket 
kuruczai fölverték. 50 De védelmezte az elfogott kereskedőket az 
ellen, hogy árúczikkeiket azonnal elkobozzák, mert ezt sem az 
ő, sem más keresztény fejedelmek hadi törvényei meg nem 
engedik. A mit ilyen igazságtalanul elvett pénzen építenének, 
az Isten igazságos keze elrontja s ha ő ilyesmit elszenvedne, 
hazájára s magára hozná az Isten ostorát! 51 

Belső bajokkal küzdve, új kereskedelmi czikk meghonosítására 
nálunk jóformán csak Ráday Pál gondolt. A máramarosi szi- 
liski tavakon az ott található paszpángfa értékesítése végett egy 
kis várost vagy falut szeretett volna építtetni, hogy ott a mára- 
marosiak és moldvaiak közt kereskedelmi lerakó hely (locus 
depositionis mercium) keletkezzék. 52 

A hazai kalmárokat készségesen védelmezte a tisztességtelen 
lülföldi verseny ellen. Helytelenítette, 53 mikor Károlyi keres- 
kedői pátenst adott egy görögnek, mert ez az ország végzésével 
és tilalmával ellenkezett. A görög ugyan hazai lakos, de társai a 
külföldön laknak, érintkezik velők és az ezüstpénzt hozzájuk 

47 1707 szeptember 2. Káro^-i-Okl. v. 679. S 2 1709-ből. Rákóczi-tár, 1. 405 — 6. Szilisk 

4& 1708 szeptember 22. Arch. R. n. 335. alatt kétségtelenül Szelistyét értette az 

49 17 10 szeptember 5. U. o. 111. 499. Iza völgyében, Dragomérfalva közelében. 

5° 1709 július 3. U. o. ix. 696. S3 1707 november 15. Arch. R. n. 

51 1710 deczember 5. U. o. irr. 317 — 9. 140— 1. 



II. RÁKÓCZI H ki V / 335 

küldi. Másként is lehetetlen, hogy a kereskedők a maguk árúit 
ezüstön árulják és adjak a lakosoknak, az ország javait pedig 
rézpénzen vegyék, magukat azzal töltsék s a hazát ilyen keres- 
kedés nevével megcsalják. A közgazdasági tanácsnak is meg- 
írta, hogy mivel a hazába beszármazott, de nemzeti előjogokat 
nem gyakorló és nem honosított kereskedők sok csalárdságot 
követnek el, a határokon levő harminczados tisztek mindenütt 
vigyázzanak, s a kiknél olyan kereskedők által vásárolt borokat 
találnak, rézpénzben visszaadván a vételárt, kobozzák el az 
ország számára. 54 

A külfölddel a háború miatt bajosan ment a kereskedés. 
«Az idegen országban való cambiumot dobra nem üthetjük 
- írta, ss — mert nem tanácsos, hogy minden ember tudja, 
honnan, minemű portékák és materiálék micsoda alkalmatossá- 
gokkal szállíttassanak.)) Károlyi az uralkodóházzal való kibékülés 
elengedhetetlen föltételének tartotta, hogy a külföldiek és a honfiak 
egyaránt szabadon kereskedhessenek országokról-országokra. 56 

Törökországgal elég élénk volt a kereskedelem, hiszen a 
fejedelem egyszerre százezer vég posztót is rendelt török keres- 
kedőknél. 57 Abát, kénesőt, puskaport, metélt dohányt, sorbetet, 
párduezbőrt, czitromot, stb. nem egyszer hozatott onnan. s8 
A basák nagyon erős védelmet követeltek tőle a török keres- 
kedők részére. A temesvári basa már 1705-ben kész volt a 
szomszédságot, barátságot felbontani, ha a fejedelem ki nem 
viteti Csáky Andrást, ki török kereskedőket elfogatott, meg- 
verte, megkárosította őket. 59 A labancz ráczok tették, de 
Rákóczinak is sok kellemetlenséget okozott, hogy 1707 április 
3-ikán Kecskeméten számos török és görög kereskedőt meg- 
öltek. 60 Hasonló bajok megelőzése végett a fejedelem a török 



rthótinak, 1700 szeptember 12. U. >S U. o. 11. 60., 161., 162., 266., 513., ni. 

". 1. 676. 551—2., vi. 476., ix. 422. stb. 

;> Ugyanannak 1707 márczius 11. U. o. >» 1705 januárius 14. Tört. Tár, 1899.462. 

n. 44. 60 Csamasir Ibrahim basa, Ozmán Aga 

56 1706 januárius 22. Károlyi-Oki. v. 373. és Haszán basa levele a kecskemétiekhez. 

1708 februárius 3. Arch R. 11. 162. 1707 április 7. Hornyik, ív. 415. 



336 MÁRKI SÁNDOR 

kereskedők útját ezentúl csak Kecskemétig biztosította, de azért 
hoztak azok párduczbőrt neki Rozsnyóra is 61 és nem kerülték 
el Gyöngyöst, 62 Egert s Kassát sem. 63 Törökországból érkező 
politikai leveleit többnyire «a gyakorta és szaporán járó» török 
kereskedők hozták el, kik így saját ügyöket is előmozdították. 
Kereskedésök jogának elvételével fenyegette őket, ha pontosan 
át nem adnák leveleit; de magához illetlennek tartotta, hogy 
«minden dibdáb (török) kereskedőt maga elé bocsásson.)) 64 
Kérte a basákat, hogy a határon egy kereskedőt se engedjenek 
át útlevél nélkül, mert maguk lesznek az okai, ha ezekben a 
bátorságtalan hadi időkben a tolvajok fölverik őket, vagy más 
bajuk történik. Inkább üljenek otthon, mint hogy útlevél nélkül 
járkáljanak; ha neki lesz szüksége valamely portékára, inkább 
beküld érte, vagy ír, hogy kihozzák. 65 Szerette volna, ha Török- 
országban vett holmiját a nándorfehérvári szerdár útlevelével s 
ajándékaképpen hiteles, idejáró kereskedővel küldenék ki, mert 
így, a szerdártól félve, az ellenség is jobban megkímélné. 66 
A passus nélkül czékázó török kereskedőket a temesvári basa 
kívánságára sem fogatta el, hanem szép módjával kiküldte az 
országból. 67 Ha baja esett a török kereskedőnek, kárát a tettes- 
sel megtéríttette, 68 de a passus nélkül járók kárát nem vállalta 
magára. Nem adhatott melléjük mindig kísérőt, az ellenség 
pedig néha éppen kurucznak öltözve támadta meg őket. 69 Az is 
bosszantotta, hogy a kereskedők mindjárt a nándorfehérvári 
vagy a temesvári basánál panaszkodtak, a helyett, hogy az ö 
illetékes parancsnokló tábornokához fordultak volna, kik, tisztök 
szerint, illendő elégtételt szerezhetnek nekik. 70 Bántotta, hogy a 



61 1707-ben. Arch. R. 11. 60. április 6. vizsgálatot rendelt hat török 

62 Arch. R. 11. 372. kereskedőnek 3556 r. forintra becsült kára 
6 3 Rákóczi-tár, 1. 115. ügyében. A kereskedők kiemelték, hogy 
6 4 1708 februárius 3. Arch. R. 11. 159. a császáriak Kolozsvárt és Fehérvárt 

63 1708 május 20. Arch. R. 11. 379. nemcsak nem bántották, de őriztették is 
6 6 U. o. 380. portékáikat. Károlyi-Oki. v. 442 — 3. 

6 7 1708 június 29. Arch. R. 11. 401. 6 9 1710 augusztus 3. Arch. R. ni. 477. 

68 1710 augusztus 5. U. o. in. 299. 7° Musztafa temesvári basának, 1710 aug. 



1710 október 1. U. o. nr. 512. 1706 12. U. o. in. 496. 




Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



43 



338 MÁRKI SÁNDOR 

török kereskedők rézben kétannyi pénzt követeltek, mint ezüst- 
ben. Az ezüstpénz kivitelét nem akarta megengedni, a rézpénz 
hitelét pedig nem áshatta alá saját maga azzal, hogy teljesíti 
kívánságukat; azért inkább megfelelő súlyú mázsás rezet aján- 
lott fel nekik. 71 Viszont azonban megmondta, 72 hogy ha a török 
kereskedőnek pénze nincs, török barátságon az ő marháit meg 
nem veszi ; czivódjék bár rajta az ördög az angyallal, akár- 
melyik vigye el, nem bánja ! Egyébiránt jellemző, hogy később, 
1709-ben, követei az erdélyi fejedelemség athnaméjában a törökök- 
kel a szabad kereskedelmet kívánták biztosítani, 75 s nemsokára 
egy millió tallér kölcsönt keresett a konstantinápolyi oláh, 
örmény és franczia kereskedőknél. 74 

Moldvából sertéseket vásárolt. 7S 

Lengyelországgal fentartotta Felső-Magyarország élénk keres- 
kedelmi összeköttetéseit. Jellemző, hogy Ross Vilmos krakói 
kereskedő és postamester iránt, a kivel elégedetlenkedett, Stepney 
angol követ engesztelte meg. 76 A fejedelem a krakkói vár- 
parancsnokot egy ízben megfenyegette, 77 hogy ha rossz szom- 
szédja lesz, a szüntelenül fel- s alá járó krakói kereskedőket 
megárestáltatja, míg kárát meg nem térítik. Még barátnéja, 
Szieniewszka herczegné emberétől is elkoboztatta a gyapjút és 
csak később engedte szabadon kivinni. 78 Borát és néhány mázsa 
rezét lengyel kereskedőknél angliai posztóért s jó vastag skar- 
látért akarta elcserélni. 79 Szerződést kötött Karácsony Sándorral, 
kinek lengyelországi görög czimborái is voltak és a kiknek kész 
bőrárúkért ökörbőrrel akart fizetni. Ilyen alkura korábban egyes 

7 1 1706 januárius 23. Károlyi-Oki. v. Manoli, Hadsi Memhed, Musztafa, Szalo 
375—6. Irinyi Zsigmond a pénzben váló- Zaim, Szulimán, Tukovics Ferencz és 
gató külföldi kereskedők árúinak elkob- György. (L. az Arch. R. indexét). 

zását ajánlta. U. o. 379. 7> 1709 július 31. Arch. R. 11. 638. 

7 2 1709 május 25. Arch. R. 111. 268. 7 6 1706 augusztus 9. Simonyi, ni. 
7 3 1709 márczius 14. M. H. H. xxvn. 225. 186—7. Több adat van róla az Archívum 
74 1712 januárius 22. Szalay, Rákóczi Rákóczianum 11. kötetében. 

bújd. 293—4. Rákóczival ezek a török 77 1706 szeptember 19. Arch. R. 1. 685. 

kereskedők álltak összeköttetésben : Ajvas 7 8 1707 februárius 27. U. o. 11. 25. 

(Haj vas) Nili, Alboér Ábrahám és Mózes, 7 9 Utasítása Kray Jakab számára 1709 

Ali, Alifaj, Engörli Musztafa, Hadsi Ali márczius 9. U. o. 11. [451. 



II. RÁKÓCZI FEREKCZ 339 

krakói kereskedők is készek voltak. So Fegyverszállító kereske- 
dőket már 1705-ben az akkor lengyelországi Danczkában kere- 
sett. 8 ' Ott csak annyi posztót akart vásárolni, a mennyinek 
nevezete alatt a fegyvereket kihozhassa. Kray Jakab kézsmárki 
kereskedő és főbíró feladata volt, hogy a fegyvereket ily módon 
becsempészsze. 8 ' Neki kellett lebonyolítnia azokat a danczkai 
váltóügyleteket is, a miket a lengyelországi puskapor- és salétrom- 




I48. KRAY JAKAB. 

vásárlások fedezésére kötött. 85 Patp György danczkai bankár 
még mintaposztókkal sőt gyógyszerekkel, kristályüvegekkel is 
ellátta a fejedelmet, 84 s fizetés fejében bort is elfogadott. 8 ' Két 
másik Patp, Sándor és Gáspár, személyesen is jártak a fejede- 
lemnél üzleti ügyekben ; 86 mint bizományosok tehát meg lehet- 



80 1710 márczius 27. U. o. rrr. 2121. s 1 1707 április 13. U. o. rí. 67. 1708 

8 « Arch. R. 1. 454. november 1. Tört. Tár, 1882. 750. 

82 1706 szeptember 12. U. o. 1. 675. > s > Tört. Tár, 1883. 405. 

• j 1707 márczius n. U. o. rr. 44. M 1709-ben Rákóczi-tár, t. 196., 208. 

43* 



34-0 MÁRKI SÁNDOR 

tek elégedve. Legjobban kelt Lengyelországban a bor. Az öreg 
Kőrösy György főkamarás még be is rúgatta a lengyelországi 
kereskedőt, hogy drágábban vegye meg a fejedelem borát. 87 

Poroszországban egy Wagner nevű berlini kereskedő vásá- 
rolt magyar borokat, de az elszámolásnál nagy különbözetek 
voltak. 88 Berlinben a fejedelem Klement Jakabot bízta meg 
holmi «enczenbencze-vásárlásokkal,» de nem látta sem a pénzt, 
sem az árúczikkeket. 89 Fontosabb ennél, hogy a porosz király- 
nak 1708. évi engedelme következtében a berlini és königs- 
bergi kereskedők puskákat és pisztolyokat adhattak el a kuru- 
czoknak. 90 

Oroszország többnyire lengyel kereskedők útján vásárolta 
a magyar bort. 1708 óta szőrmeárúi is utat találtak hazánkba. 
Mikor a fejedelem ott fekete rókabört akart venni bélésnek, 
félmillió forintra tartották, holott egy esztendeje háromszáz 
aranyon árulták Ilyvóban. A fejedelem azt felelte, 91 hogy «ha 
csak főnix-madár formára szaporodik a fekete róka, oly mód 
nélkül megbecsesedvén, Nedeczky ne is gondolkozzék megvéte- 
léről; csak farkast hozzon. 92 Kitelel ö Isten kegyelméből róka 
nélkül is!» Borért azonban szívesen venne nyusztot, fejér és 
szép podoliai rókamállat, nyak- és hátbélléseket. Kijevben szin- 
tén rendelt fejér farkasbe'/lést, sőt teát (a hogy ő írta, herba- 
theát) is (colyan embereknél, a kik ahhoz értenek.)) 95 

A nyugati államokkal még gyöngébben folyt a kereskedés. 
Ausztria felé majdnem teljesen megakadt a marha-, búza-, liszt-, 
borkivitel, a magyar kivitel legfőbb czikkei. Bécsből a fejedelem 
csak bizalmas úton remélhetett egyet-mást, de még a fölkelés 
vége felé is érkezett onnan «ferslógja.» 94 Morvaországból és 



87 1710 februárius 23—24. Tört. Tár, béléssel együtt rendelt meg három nagy 
1883. 398. fejér farkasmentét, vagyis vilcsurát. U. o. 

88 Arch. R. vt. 50., 53. 11. j68. 

89 1710 április 16. Arch. R. 111. 99. 95 1-709 szeptember 5. U. o. ír. 538. 

90 Századok, 1870. 75. A teát ajándékban kapta. 

91 1708 június 23. Arch. R. ír. 395. 94 Bercsényi a fejedelemhez, 17 10 július 

9 2 1708 februárius i2Íkén a fekete róka- 26. Arch. R. vt. 584. 



[. RÁKÓCZI FERENCZ 



341 



Sziléziából gyapjút már alig és csak másodkézből lehetett venni, 
a mi a süvegesipart hazánkban majdnem tönkretette. 95 A feje- 
delem ugyan szabad kereskedést biztosított a fölkelő sziléziaknak, 




149. KÜLFÖLDI BANKÜZLET. 



míg ellenségeskedésre okot nem adnak, 96 de az ok nagyon hamar 
bekövetkezett. Egyébiránt a határszélek kölcsönös pusztítása kö- 
vetkeztében kereskedelmi összeköttetésre gondolni sem lehetett. 



"5 Tört. Tár, 1884. 729. 

'^ 1708 szeptember 8. Arch. R. n. 317 — 8. 



342 MÁRKI SÁNDOR 

Angol és holland kereskedők még a fölkelés elején is jártak- 
keltek hazánkban. Stepneynek 1703 augusztus 15-ikén Aleppóból, 
Szmirnából, Törökországból, Bukaresten, Aradon, Szegeden át 
jövő angol kereskedők hoztak hírt a fölkelésről. 97 Az angol 
posztót azontúl is árulták, de már nagyon drágán, mert másod- 
kézből vették hazánkban. A hollandok sem igen foglalkoztak 
többé a magyar borok vásárlásával azóta, hogy a kuruczok 
1703 végén elfogták azt a 800 budai akó bort, a melyet Taschen- 
macher hollandus kereskedő Londonba akart szállítani. 98 I. Lipót 
király egyetlen anyagi kedvezés gyanánt azt Ígérte, hogy 
magyar alattvalói gazdagodását a borkereskedés felvirágoztatá- 
sával mozdítja elő " ; de az ebben a kérdésben megindított tár- 
gyalások IO ° néhány szép tervezeten kívül alig vezethettek egyéb 
eredményre. Mindenesetre van része benne Rákóczi fölkelésének, 
hogy a bécsi udvar gondolni kezdett a magyarok gazdasági 
érdekeivel. Kurucz kereskedők pedig az egész idő alatt oly 
nagy számmal jártak nemcsak Keleten, hanem Nyugaton is, 
hogy a szatmári békében utóbb külön is kikötötték megkegyel- 
mezésöket. 

A fejedelem vezető eszméje a. kereskedelemben is a szabad- 
ság volt. Nemcsak királypártiaknak, hanem külföldieknek is 
megengedte a kuruczokkal való kereskedést; de nem enged- 
hette meg, hogy a kereskedők szabadon járván-kelvén a hazá- 
ban, annak katonai állapotát kikémleljék. Tehát csak a fejede- 
lem vagy Nagyszegi Gábor útlevelével is csak Jászberényig 
jöhettek be Ausztria felől. Ha beljebb jöttek, vásárolt marháju- 
kat elkoboztatta. Minden vármegyének vigyáznia kellett az 
idegen tőzsérekre és más kereskedőkre. Azonban ez a rende- 
lete is fentartja azt a szép elvét, hogy a «a haza közönséges 
hasznára van a kereskedésbeli kommercziumnak szabados folya- 



97 Simonyi, i. 28—29. 100 Részletesen Takáts a Gazdaságtört. 

98 Whentworth 1703. deczember 29. Szemle 1899. évi kötetében. (Külkeresk. 
Simonyi, 1. 84. mozgalmak hazánkban 1. Lipót alatt. Négy 

99 1704 június 20. Horváth, vr. 352. közlemény.) 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 343 

matja.* 1GI Osztozott tehát a dunántúli tíz vármegyének abban 
a felfogásában, 102 hogy nem kell csak bizonyos személyekre 
bízni és szabott áron szállítani az idegen földről hozott és 
«hazánk hűsége alatt» nem található árúczikkeket ; «mert vala- 
mentül több kalmárok és kereskedők lehetnének, az árújok is 
úgy árúitatnék meg.» 



VIII. 
A KÖZLEKEDÉSÜGY. 

lyan árvizeket régen nem értek az emberek, mint éppen 
az ónodi gyűlés idejében. Magát a gyűlést is a szom- 
szédos körömi felsíkon kellett megtartani s a vár- 
megyék egy részének követei az árvizek miatt csak elkésve 
érkeztek be. Néhol lehetetlen volt szekerekkel járni ; pl. a Sajó 
mindenütt elszaggatta a hidakat, csak holmi gyalogpallók mel- 
lett úsztatva, lóháton lehetett átkelni. «Én pedig — írta Ber- 
csényi ' — semmivel sem vagyok jobb úszó a fejszefoknál, a 
száltenczerséget (kötéltánczosságot) sem tanultam : nem merek 
a pallón lejtőzni.» így történt, hogy a Lévától toronyirányban 
Ónodig levő 175 kilométeres út, a valóságban háromakkorát 
jelentett, mert északfelé óriási kerülőt kellett tenni a vizek miatt. 
Újesztendőre Erdélyben is nagyokat kerültek a roppant árvizek 
miatt. 2 Ungban iszonyú vizek voltak. 5 A Maros, Körös és Sár- 
rétje, a Berettyó, Hortobágy, Tisza úgy kiáradtak, hogy a hód- 
mezővásárhelyiek Nagykároly felé keresvén a fejedelmet, 
Csongrádig csak hajón juthattak el és Tokajnál költöztek vissza 
a Tiszán. A víz a Tiszaháton néhány falut elvitt. A fejedelem 
szerint az árvizek alá vetett földön a nép sok helyütt a gólya- 

»oi Pestvármegyéhez 1710 május 9. 1 Bercsényi a tejedelemhez 1707 május 

Közli Zoltán Vilmos a Független Magyar- 16. Arch. R. v. 426. 

országban, 1907 márczius 15., 96. 1. - Rákóczi Károlyihoz, 1708 januárius 8. 

«oa 1708 januárius 15 — 24. Tört. Tár, U. o. ír. 149. 

1899. 213. 5 U.-ő 1708 íebruárius 6. V. o. u. 163. 



344 



MÁRKI SÁNDOR 



-\r,. 












fészkekben, a ház hiúján lakik ; vízimalmokat az áradat elsodorván, 
nem őrlik, hanem mozsarakban törik a búzát. 4 1709-ben három 
hónapig a Garam és az Ipoly környéke merő tenger volt ; a 
laponyagok még azontúl is színig voltak. Szekérrel, sőt lóháton 
sem lehetett arrafelé közlekedni. Bottyán tábornok összeíratta 
azokat az öreg embereket, a kik ilyen tavaszi árvizeket sokszor 

tapasztaltak. 5 Újeszten- 
dőtől április végéig az 
árvizek magát a fejedel- 
met is «áristomban» tar- 
tották Munkácson. 6 A 
Duna is hatalmasan 
megdagadt s Kalocsán 
a szegény emberek nem 
tudták, magukat vagy 
gyermekeiket mentsék-e 
előbb. 7 

Ezek a más eszten- 
dőkben is gyakran mu- 
tatkozó nyomorúságok 
már 1705-ben arra az 
elhatározásra késztették 
a fejedelmet, hogy a 
folyókat, tavakat, lápo- 
150. az EcsEDi láp. kat szabályoztassa, csa- 

tornáztassa. Úgy tudta, 
hogy az Ecsedi-tó száz ölnél mélyebb s hogy ingoványai 
télen sem fagynak be, csak meghárty ásódnak. Egyelőre beérte 
volna annyival, hogy a tőzegen át új csatornákat vágasson 
s a körüllevő vidékkel így tartsa fenn a közlekedést. Később, 

4 Rákóczi 1708 februárius 6. U. o. 164. 

5 Bottyán a fejedelemhez és Károlyihoz 1709 márczius 26., 28., április 6., 22., jun. 9- 
Arch. R. ix. 641., 643 — 4., 648., 661., 673. Rákóczi június 4. U. o. 11. 477. 

6 1709 április 28. U. o. 11. 475. 

7 1709 április 19. U. o. ix. 661. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 345 

a terepviszonyok alaposabb tanulmányozása után, azon tűnő- 
dött, Munkácsot és Ecsedet, a melyet egymástól a Tisza 
választott el, nem köthetné-e össze csatornával? A két 
város távolsága egymástól toronyiránt (légvonalban) alig 70 
kilométer; de csak az Ecsedi-láp hosszát 50 (szélességét 30), a 
Szemyei-mocsárét pedig 30 kilométerre becsülték. 8 Munkácstól a 
Tiszáig, a fejedelem szerint, rengeteg tölgyesek és roppant 
mocsarak váltakoztak, melyeket a máramarosi hegyekről leömlő 
vizek alkottak. A vizek lefolyását a beléjök dőlt fák akadályoz- 
ták s annyira meglágyították a földet, hogy az utakon csak 
kemény télben lehetett járni. A Latorcza folyóból, mely egy 
puskalövésnyire folyik a munkácsi várhegytől, a különben is 
igen mocsaras rónaságot egyetlenegy zsilip segedelmével víz 
alá lehet ereszteni s a várat megközelíthetetlenné tenni. A vizek 
észszerű vezetése következtében csatornákkal lehetne össze- 
kötni Munkácsot és Ecsedet, a melyeknek fekvése oly rend- 
kívüli s annyira ellenkező. 9 Ezzel a csatornahálózattal Munká- 
csot és Ecsedet tette volna a független Magyarország bevehe- 
tetlen váraivá. Készen állt reá, hogy zsilipjei segítségével vízbe 
fullaszsza az ellenséget; holott, mint valaha a hollandok, béke 
idején a víztől akart elhódítani művelhető terűleteket. 

Mindez első lépés lett volna a Tisza szabályozásához. 
A második az, szintén 1705-ben, 10 hogy eltöltette a Kar csat, 
a Tiszának egyik ágát, a melyet pedig a zempléniek 1646-ban 
hollandus mérnökökkel kotortattak ki, hogy újra hajózhatóvá 
tegyék. Rákóczi gátja következtében támadt a Hosszúrét, a mely 
legnagyobb kiterjedése idején 460 km 2 -re növekedett s magában 
foglalta a Bodrogköz délkeleti felét. Erre az áldozatra a feje- 

8 Körülbelül 1751-ig, mikor Bereg vár- fejedelem 1707 szeptember n-én meg- 
megye lebontatta Gátnál Rákóczi malmát, jegyezte, hogy előbb a Kraszna folyását 
mely miatt a vizet idáig felduzzasztottak. kellene elgátolnia ; különben erőt vévén a 
<Hunfalvy, Magyarorsz. term. viszonyainak vizek, a munka kétannyi költséget okoz. 
leírása. ír. 687.) Arch. R. ír. ro5. 

9 Rákóczi eml. r68— 173. Érdekes, hogy 10 Hunfalvy, rr. 685 — 6. A Karcsa eret s 
mikor a mérnök az Ecsed város mellett a közte és a Tisza közt levő Hosszúrétet 
levő árokból akarta elvezetni a vizet, a újabb térképek is jelzik. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 44 



346 MÁRKI SÁNDOR 

delem a sószállítás és rendes hajózás biztosítása végett 
valószínűleg 1705 őszén szánta el magát, mikor a Tisza 
oly kicsiny volt, hogy nem lehetett rajta kősót szállítani Tokaj 
és Szolnok felé. 11 Az ér fejénél a tarkányi, közepén a lány- 
vári s torkolatánál a kenézlői tiszai révet és átkelőt fentar- 
totta; a Hosszúréten keresztül tehát töltéseket és hidakat kel- 
lett építtetnie. 

A Tisza legjobb átkelő helyeinek Tokajt, Szolnokot, Csegét 
tartotta 12 ; de csupán Szolnoknál volt biztos hídja és átkelője. 15 
A többi csak tutaj és hajóhíd volt ; felülről lefelé menve — 
Námény, Aranyos, Csap, Tárkány, Leányvár, Kenézlő-Balsa 
(Aranyosmező), Tokaj-Rakamaz, Lucz, Csege, Szeg és Szolnok 
réveit használták legjobban ; Csongrádét, Szegedét az ellenség 
miatt ritkábban. A fejedelem nagy gondot fordított biztosítá- 
sukra még az áradások idején is; mert a Tiszát természetes 
frigyesének tekintette a németekkel szemben. 14 Felső és középső 
szakasza állandóan az ő hatalmában volt s minden zegét-zugát 
jól ismerte Huszt és Szeged közt. Néha hajón is bejárta ; pl. 
1708 januárius 30-ikán Rakamázról paripán ment a Tisza part- 
jához és a hajóba az udvari kapitánynyal, udvarmesterrel, 
fegyverhordozókkal s más szolgálattevőkkel beülvén, a víz elle- 
nében Aranyosig 20 kilométerre ment fölfelé a folyón. 15 



11 Rákóczi Bercsényihez 1705. deczem- mely a Tisza mellett fekszik, nem lehe- 
ber 10. Arch. R. 1. 456. ■ tett, mert akkor 1708 januárius 30-ikán a 

12 1706 április 18. U. o. 1. 530. fejedelemnek Rakamaztól odáig víz ellené- 
»3 Rákóczi eml. 56., 279. ben télvíz idején egy nap körülbelül 160 km. 

14 17 10 április 23. Arch. R. in. 104. utat kellett volna megtennie, hadai fölött 

15 Rákóczi-tár, 1. 91. Aranyos alatt csak szemlét tartania, s vadászgatva még aznap 
a Balsa és Vencsellö közt levő Aranyos- beérnie Kallóba, hová onnan csak dülö- 
mező érthető. Beniczky naplója szerint utak, míg Balsáról elég jó karban tartott 
(U. o. t. 163.) Szerencsről a fejedelem utak vezettek. De Bácsaranyoson is járt a 
csapatai 1708 okt. 3-ikán éjfélkor meg- fejedelem, mikor Munkács felől 1707 no- 
indulván, a társzekerek Tokajnál, a hadak vember 24-ikén itt kelt át a Tiszán Kis- 
a fejedelemmel a Tisza másik pontján kel- várdára (Rákóczi-tár, 1. 66.) s a szatmári 
tek át s az aranyosi mezőn szálltak táborba. Atyáról 17 10 deczember 6-ikán is itt akart 
Ezt a mezőt a sárospatak-nyiregyházai út átkelni Kisvárda felé. (Arch. R. 111. 204.) 
metszette ; harmadnap a tábor valóban Aranyosmezöt és Aranyos falut az egy- 
Nyíregyházára ment át. (U. o. 76. 1.) — korú följegyzések egyébként is megkülön- 
Aranyos a szintén szabolcsi Bácsaranyos, böztetik. 



II. KAKüCZI FERENCZ 



347 



A Tisza jobbparti mellékvizei inkább nehezítették, mint 
könnyítették a közlekedést. Ezt a Bodrogon főképpen a tokaji 
és a sárospataki hidakon keresztül bonyolították le"'; de pl. a 
folyó zajlása miatt Rákóczi 1707 deczember 2-ikán csak bajosan 
kelhetett át rajta: népe Zemplénnél és Szölőskénél, őmaga szin- 
tén az utóbbi helyen. 17 Munkácsról Ungvárra menet — lovon, 
kocsin vagy hajón — a Latorczán többször is át kellett kelnie 
1708 tavaszán a Hernád nagyon kiáradván, a fejedelem a 
szélvész miatt eleinte nem mehetett át rajta csolnakjával s kísér- 
letét csak a vihar lecsöndesedése után ismételhette.' 9 A Tisza, 
Borsóvá s a már balparti Szamos roppant áradásai fölött, mint 
maga mondja, 20 hadjárata kezdetén csak hadainak bátorságával 
és a szükség érzetével győzedelmeskedett. Első dolga volt az 
ellenséges hajók elfoglalása. Hosszabb vonalon, kivált Szatmár- 
ban és a Szilágyságban, jól ismerte a Szamos völgyét, 21 melyet, 
különösen erdélyi szakaszában, nyíltnak és igen kellemesnek 
talált. Ismerte, de közlekedő vonalakúl nem használta a Körö- 
söket, a melyekről megírta, hogy lapos mellékeiket dús fü és 
nád fedi. Az eső és hólé ezeken megállván, mocsarakat alkot- 
nak, a mik nyáron át kiszáradnak s a gémek és vaddisznók 
tanyái. 22 A Maros völgyét a Szamosénál is sokkal kiesebbnek 
s nagyon fontosnak találta, mert kettéhasítja az erdélyi fejede- 
lemséget. A Maros és az aranyos fövenyü Aranyos völgyét 
mosolygónak s kellemesnek mondta, a melynek tájképeit gyö- 
nyörűség szemlélni. Egyúttal ez volt a német hadak útja Erdély 
felé 25 s így a közlekedés czéljaira alig használta fel; de a csá- 
száriaknak az 1706 májusi fegyverszünetben megengedte, hogy 
arra járjanak. 24 

A Duna-hajózás jobbadán a királyiak hatalmában volt. 
A hannoveri Becker csak nemrég (1702) találta fel a francziák 



"> Rákóczi eml. 56., 193. 
'7 Rákóczi-tár, r. 69. 

18 U. o. 1. 193. 

19 U. o. i. 116. 

20 Rákóczi eml. 38. 



21 U. o. 46., 48., 54 — 55., 160— 1., 168. 

-- r. o. 158. 

25 U. o. 214., 233. 

2 4 Kistapolcsányban, 1706 május 13. Ká- 
rolyi oki. v. 474. 



4-r 



348 MÁRKI SÁNDOR 

rezes hajóinál sokkal könnyebb és jobban kezelhető bőrös hajó- 
kat s a Dunán Lipót császár jelenlétében készített belőlük hajó- 
hidat. 25 A császáriak dunai hajózását különben Rákóczi kuruczai 
majdnem lehetetlenné tették. Réveket, átkelőket a legkeskenyebb, 
de egyúttal legmélyebb, legsebesebb helyeken kerestek ki. így, 
folyam mentében haladva, Somorja, Seprős, Néma, Karva, Esz- 
tergom, Szalkszentmárton, Solt-Földvár, Harta, Dunapataj, Imsós- 
Kömlőd, Paks és Foktő, voltak a kuruczoknak, Dévény, Pozsony, 
Tamásháza, Nagymagyar, Guta, Komárom, Buda a királyiak- 
nak főbb révei. 26 Amazoknak biztosítására, emezeknek hábor- 
gatására a fejedelem mindent elkövetett; de néha csak sövé- 
nyekből font, náddal töltött hajókkal kellett beérnie. 27 Seprős- 
nél (Óvár és Győr között) Bercsényi 3 jó kompon és 10 hajón 
(melyek közöl ötöt Somorjánál elrejtve talált) egy nap alatt 
3—4 ezer embert remélt átszállítani a Dunán. 28 A küzdelem 
vége felé a fejedelemnek a hatalmas folyamon már egyáltalán 
nem voltak biztosított révei és hajói ; ez utóbbiakat Erdély hata- 
rairól kocsikon kellett hozatnia. 29 Bőröshajókat is csináltatott, 30 de 
hajók még jobb időkben sem álltak a réveknél elegendő szám- 
mal, így történt, hogy 1706 szeptember 27-ikén a karvai 
sánczból Lóczy 200 hajdúja közöl csak tíz szabadult meg: 
« része hajón, része fasinán (rőzsecsomón), némely pediglen 
az anyja övedzőjével általverekedvén a Dunán. 31 Olyan embe- 
rek kellettek ide, .a kik, mint Török Peti, sokszor általúsz- 
ták a Dunát, 32 vagy a kik — mint Károlyi — a Duna 
jegén keltek át. 33 Apró csolnakokkal, tutajokkal és rőzsékkel 
a Dunántúlt biztosítani s a Dunát a közlekedés hálózatába 
bevonni nem lehetett. A naszádosok és csajkások székhelyé- 

-5 Histor. Bilder-Saal, vi. 546. képpel. 28 1706 augusztus 4. U. o. v. 194. 

26 A hidakkal a labanczoknak is sok 29 Rákóczi eml. 276., 278. 

bajuk volt. 1705-ben Herbeville egyik pesti 5° 1707 szeptember 11. Károlyi oki. 

hídját leúsztatta a Dunán s azután felvon- v. 692. 

tattá Szegedig, hogy a Tiszát ott kösse 3* Arch. R. 1. 633. 

at a németek és ráczok egyesülésére. 5 2 Rákóczi 1709 szeptember 10. U. o. 

Eble, Károlyi Ferencz, 1. 49. 11. 543. 

»7 Arch. R. 11. 289. 3 3 Rákóczi emJ. 83. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



349 



nek, Tite/nek elfoglalása sem sikerült,' pedig Károlyi már ter- 
vet is készített, hogy a Duna mellett Sóvár táján erős sánczot 
építtet a titeli hajóknak s a dunai révnek biztosítására. ;i 

A Duna balparti mellékvizei is inkább katonai, mint közleke- 
dési tekintetben voltak fontosak. A Morván többnyire Szakol- 
czánál vezetett a hadak útja az örökös tartományokba. A Vágón 
Sók, Sellye- Vecse, Szered-Sempte, Bánka-Szerdahely voltak a 




I5I. A DUNA TITELI REVE. 



főbb hidak; de azon kívül is sok gázlója lévén, kevés had meg 
nem oltalmazhatta. 55 Lipótvár és Komárom közt 1703 — 1708-ig 
a harczok sohasem szűntek meg; azért a Vágót még tutajo- 
zásra is alig lehetett használni. A fejedelem a Nyitra folyócs- 
kát közlekedési vonalnak szintén nem tekintette; de szerette 
széles völgyét, a melyet rétek borítottak és szántóföldek, szőlő- 
hegyek szegtek be.' 6 Tapasztalta a efolyócska» hatalmát, mikor 



54 Projectum a nyári operatiók folytatá- 
sáról, 1707 elején. Károlyi oki. v. 592. 



) > Rákóczi 1706 szept. 5. Arch. R. 1. 606. 
Jfi Rákóczi eml. 253. 



350 MARKI SÁNDOR 

árvizek idején Károlyi hajókon szállította be Érsekújvárra az 
eleséget. 57 A Garamot a fejedelem már alkalmasnak tartotta 
arra, hogy a bányavárosokban csinált rézhajót azon szállíttassa 
le a Dunára. 38 A faúsztatást, tutajozást az egész vonalon nem 
engedte akadályozni. 39 Árvizek idején nagyobb eleségszállító 
hajókat is küldött a Garamra, 40 melynek bényi, csatái és macska- 
révi hídjait katonailag megerősíttette. Az Ipoly völgye szintén 
többször volt a hadak útja. 41 

A Duna balparti mellékvizei közül a fejedelem egyidőben 
hajlandó lett volna a Lajta és Rába közének semlegességét 
elösmerni. 42 Mind a két folyó útja, de gátja is lehetett az Alsó- 
Ausztriával és a Stájerországgal folytatott élénk közlekedésnek. 
Azonban éppen a két folyó köze nagyon erősen szenvedett a 
háborúban, miért is a Lajta hídjait a császáriak 1706-ban elhá- 
nyatták. 43 A mocsaras folyóközben Bottyánnak egyszerre hét 
hidat is kellett csináltatnia, 44 de csak katonai czélokra. A Rába 
és Rábcza átkelőit — a kapuvárit és az árpásit kivéve — a 
kuruczok egyidőben mind bevágták, 45 mivel az ellenség a Rába-- 
közt elárasztotta, vagyis «a Rába a Dunára hozta a partját». 46 
Pedig a Rábaköz Bécs és Grécz kapuját bezárhatja! 47 Egy 
1706. évi kurucz térképen a Nagy- és Kis-Rába, a Répcze és 
Gyöngyös folyókon, a szélesség 47—48. foka közt 32 helység 
van ábrázolva hidakkal. 48 Várkesző, Malomsok, Abda, Kapuvár, 
Lébényszentmiklós voltak a legféltettebb átkelők. A császáriak 
mindent elkövettek, hogy a Rábát — a római császárságnak 
már Nagy Károly idejében határvonalát — minden körülmény 
közt megtartsák. — A Drávának csak egyes pontjai voltak 
Rákóczi hatalmában. A Muraközt Horvát- és Alsó-Stájerország 

3 7 U. o. 273. A részletekre 1. Hadtört. 4 3 1706 május 2. U. o. v. 114. 

közi. 1890. 411- 2. Bercsényi László levelei 44 1707 november 12. U. o. ix. 448. 

alapján. 4 5 Bercsényi 1704 szeptember 8. Arch. 

38 1705 július 16. Arch. R. 1. 368. R. ív. 120. 

3 9 Századok, 1895. 846. 46 U.-ő, 1704 szeptember 12. U. o. 136. 

40 Rákóczi eml. 273. 47 U.-ö, 1706 április 17. U. o. v. 102. 

4i U. o. 261. 48 U.-ő, 1706 márczius 27. U. o. v. 69. 

42 1706 április 2. Arch. R. 1. 504. A térképet, sajnos, nem mellékelhetjük. 



II. RÁKÓCZI FÉREM / 351 

erös bástyájának tekinthette. 49 A szerbek és horvátok ellen 
eleinte úgy védekezett, hogy a Dráva mellékét megjáratta, min- 
den megtalált kompot, hajót, csolnakot megégettetett, 5 " s jó 
darabon mind a két partot sánczokkal erősíttette meg.' 1 1706-ban, 
mikor a tenger felöl a fejedelem franczia segítséget várt, a 
közlekedés biztosítása végett Bercsényi a Dráva vonalának 
megszállását s áthidalását sürgette. 52 Utóbb már inkább a Dráva 
és a Kulpa jegén át akart lovasokat beküldeni; 53 majd meg 
abban reménykedett, hogy Dályok és Mihócz közt két pár 
hajóval átkötheti a Drávát ; 54 térképe azonban teljesen félre- 
vezette. 55 Az 1707. és 1709. évi szokatlanul nagy árvizek a 
Dráván keresztül egyidöre különben is lehetetlenné tették «az 
operácziók szabad útját)). 5Ó 

A vízi utaknál csak a szárazföldiek lehettek rosszabbak. 
Az ország nyugati részében elég széles országutak voltak; 57 
de pl. Sárospataktól Ungvárig még a fejedelem lovaival is 
másfél napig tartott az utazás. 58 Erdélyi útját csak nagy ügy gyei 
bajjal követhette, mert «sár nélkül vetek vala a kompútust az 
útakkab), ő pedig elhatározta, hogy bemegy, «ha a torony össze- 
dűl is)>. 59 Erdélybe különben sok út vezetett s a fejedelem 
szerint 60 Pekri tábornok minden szorgalmával sem vágathat be 
minden utat és ösvényt annyira, hogy az ellenség vigyázását 
megcsalhassa)). Az utaknak ez az elrontása kedvezett a hadi 
terveknek, de esztendőkre visszavetette a rendes közlekedést. 
Másképp volt, mikor a bejövő Rákóczi és Bercsényi előtt egyen- 
gették, tisztogatták a Beszkidek útjait! 61 « Oly országon vagyok 

írta a fejedelem Jászberényről 6a a hol út nélkül is jár- 

49 Szarka Zsigmond, 1704 februárius 17. > 6 Horváth Ferencz 1707 november 26. 

II. o. t. 107. U. o. rx. 454. Esterházy Antal 1709 !<-b- 

1 lellebrandt 1 704 íebr. 26. U. o. r. 108. ruárius 19. U. o. 617. 

>' Zana György 1704 márcz. 2. U. o. r. 1 1 1. 57 Pl. Trencsénnél, Rákóczi eml. 249. 

>- 1706 április 17. Arch. K. v. 102. 5 ,s U. o. 282. 

;? 1707 október 22. U. 456. S9 U. o. 60—61. 

iA 1707 november 1. U. o. 465. 60 1707 szeptember II. Arch. K. ír. 102 

')> Dályok Mohácstól délre a Dunánál '' ' Várnay György levele, 1703 június 7. 

van s Mihócz (Dolnji Miholjac) attól 43 km-re Thai}', Bercsényi, ír. 490. 

délnyugatra a Dráva mellett. 17 10 februárius 24. Arch. R. in. 49. 



352 MARKI SÁNDOR 

hatni.» De szívesen vette, mikor a vármegyék, pl. a dunán- 
túliak, az utak, hidak, révek kijavításáról s a posták felállításá- 
ról intézkedtek. 63 

A postaűtak hosszát Rákóczi idejében a fő- és mellékvona- 
lakon 2200 kilométerre tehetni. 64 A fejedelem gondoskodott 
róla, hogy Nagyszombattól Kolozsvárig 530, Zólyomtól Nagy- 
bányáig 400, Lévától Eperjesig 270, vagy a Dunántúl Kőszegtől 
Étéig 165 km. hosszan a közlekedés meg ne akadjon. Nem kis 
érdeme, hogy háborús körülmények közt nagyobbra fejlesztette 
a postai közlekedést mint a milyennek találta. A közlekedés 
folytatására legszükségesebbnek 6s a posták jó móddal való föl- 
állítását tartotta. Mindjárt fölkelése elején megpálczáztatta a pos- 
tást, ki egy levelet megkésve adott át neki. 66 Az olyan posta 
halálnak volna jó, a melyik Szatmárról Ecsedre 12 nap alatt hozza 
meg a levelet. 67 De nem is mehetett nagy rendben a dolog, pl. 
Hatvanban, melynek postamestere egyúttal kuruczezredes volt 
s a levelek expediálásánál fontosabbnak tartotta, hogy a Csepel- 
szigetre betörve, Ráczkeviről elhajtassa Savoyai Jenő herczeg 
ménesét. 68 

A fejedelem először 1703 november 11-ikén rendezte a posta- 
szolgálatot és Szepesi Jánost nevezte ki országos főpostamester- 
nek. 69 Deczember 12-ikén hat postát állított fel Szatmár vár- 
megyében. 70 A főpostamester meghagyta a Szerencstől Szatmárig 
járó postáknak, hogy a fejedelem levelét éjjel-nappal, életök 
veszélyeztetésével" is vigyék Szatmár alá Sennyey tábornokhoz 
és följegyezzék, mely nap, mely órában kapták s viszik tovább 
a levelet. 71 Ugocsa vármegye hamarjában ezer forint rendkívüli 



63 1708 januárius 15 — 24. Tört. Tár, 1899. lem csodálkozott, hogy megint egy kapi- 
214—5. tány, Szabó Márton kéri a hatvani posta- 

64 A mellékelt térképvázlatról lemérve. mesterséget ; de Károlyi kedvéért meg- 
6$ Tört. Tár, 1899. 215. adta neki, 1705 november 4. Károlyi oki. 

66 1703 október 23. Arch. R. 1. 134. v. 319. 

67 Szentgyörgyi József 1703 deczember 9. 69 Borovszky, Magyarorsz. Vármegyéi, 
U. o. 1. 191. 1. 448. és Tört. Tár, 1909. 151. 

68 Whitworth Hedgesnek 1704 januárius 7° 1703. deczember 12. Arch. R. 1. 260. 
12. Simonyi, 1. 99. Távozásakor a fejede- 7 1 1704 februárius 9. Arch. R. 1. 295. 



II. RÁKÓCZI FEREN( Z 353 

adót vetett ki a jobbágyokra, mivel a fejedelem meghagyta, 
hogy minden faluban postalovat kell tartani. 72 

A fejedelem az ország szolgálatának nem kevés előmozdí- 
tását látta abban, 75 hogy rendes helyeken postákat állítson fel 
s a postamestereket az eddigi visszaélések ellen megvédje. 
Elrendelte tehát, hogy a kik a nemes ország szorgos szolgala- 
tában az ö parancsával járnak, azokat ingyen tartozzanak tovább 
szállítani, ellenben a parancsnokló vagy várbeli tisztek az útlevelé- 
vel járókat pénzért, a szokott díjak lefizetése mellett, küldjék 
állomásról állomásra. A kiknek nincs ilyen útlevelök, azokat a 
postamesterek és postások necsak ne hordozzák a postán, 
hanem azonnal hírt is adjanak az állomásukon levő tisztnek, 
hogy az ilyeneket elfogassa. 

Minthogy azonban ezek a panaszok meg nem szűntek s a 
vármegyék nem gondoskodtak a területökön működő postames- 
terek fizetésének és természetben való illetményeinek kiszolgál- 
tatásáról, a fejedelem újból 74 szigorúan intézkedett «a nemes ország 
szolgálatában idáig történt káros fogyatkozások orvoslásáról)). 
Hiszen a postalovak néhol úgy leromlottak, hogy még a feje- 
delem futárainak is gyalog kellett folytatniok siető útjokat. 
Meghagyta tehát, hogy a vármegyék mindenütt gondoskodjanak 
jó lovakról s elegendő szénáról, abrakról, «ezt javalván a közjó, 
hozzánk s azon közjóhoz a nemes vármegyének eleitől fogva 
mutatott zélusa, avagy készsége». 

Korszakalkotó a fejedelemnek az a rendelete, a melylyel 
1705. újesztendő napjától a magyar- és az erdélyországi postákat 
újraszervezte. 1 '" A posták ingyen, illetőleg államköltségen fuva- 
rozták a fejedelem követeit, a fővezér s a parancsnokló tábor- 
nokok futárait (kurírjait) s készfizetés mellett az útlevéllel ellátott 



7- 1704 januárius 10. Tört. Tár, 1899.215. ;>" A postamesterekhez 1705 márczi 

Vihnye, 1704. október na. Nyitra vár- kiadott 9 pontú utasítása: Nemzet. 

megye levéltárában. Szemle, 1883. in. füzet ; ismerteti Sza- 

74 Vihnye, 1704. október 95;, u. o. Fel- deczky, Gazdaságtört. Szemle, 1898. 244— 7. 
olvasták Nyitra vármegye lukai közgyű- 
lésén, november 10. 

Ifagyaz TBrtén ti Életrajzok. 1 



354 



MARKI SÁNDOR 



magánosokat. A leveleket és csomagokat rendes vagy — sürgős- 
ség esetében mint stafétákat — külön postajáratokkal küldték 
rendeltetésük helyére. A rendes posta hetenkint kétszer közle- 
kedett szigorúan meghatározott díjak és szabályok mellett, s a 
postások nemcsak kártérítéssel, hanem esetleg hivataluk elvesz- 
tésével, sőt halállal lakoltak az okozott bajok miatt. Minden 
község köteles volt rendben tartani a maga postaútját. A postás 
fizetése évenkint 240, a fiókpostásé (veredariusé) 96 forint volt, 
a levelek, staféták s utasok szállítási díján kívül. 76 így a posták 
fentartása az államnak évenkint körülbelül 25 — 30.000 forintjába 
került. Éppen azért, hogy a nemes országnak több költséget 
ne okozzon, a fejedelem csak a legszükségesebb vonalak föl- 
állítását engedte meg; pl. 1706 márczius 1. Losonczés Besztercze 
közt, 77 július 28-ikán Csege felé. 7 ' s Szurdokról Abrudbányára 
rendes postákat még nem állíttatott, hanem kivezényelt katonák- 
kal folytatta a levelezést. 79 Általában véve Erdélyben és a 
Partiumban az egész 1706. esztendőben csak katonák postál- 
kodtak ; de a fejedelem gondoskodott, hogy a helyökből ki nem 
bontakozott postamesterek megkapják fizetésöket. 80 Postameste- 
reket egyszer-másszor már azelőtt is a katonák közt keresett. 81 
A miben lehetett, könnyített a postások anyagi bajain ; pl. min- 
den postahivatal lovai számára réteket (ú. n. postaréteket) 
rendelt kihasítani ; 82 mikor pedig értesült, hogy egyes közsé- 
gek a postalovakat eltartani nem tudják, utasította a hadi 
biztosi hivatalt, hogy egyelőre gondoskodjék szénáról, 
abrakról. 83 



7 6 Ez mégis fizetésjavitás-számba ment. észrevétele 1706 augusztus 26. Károlyi 
Pl. 1703 október 20-iki jelentés szerint oki. v. 519. 

Huszton, hova 2 posta kellene, azelőtt a 79 1706 április 9. Arch. R. 1. 520. 

maguk lován szolgálók a fejedelemtől 80 1706 deczember 26. Károlyi oki. 

64 forintot, négy köböl búzát, egy verő v. 548. 

(a mezőre kivert) sertést kaptak; a kik 81 Pl. Hanusfalvára 1704 januárius 13.,. 

pedig az öt város által adott postalovakon mivel a vármegye mást nem talált, katonát 

jártak, csak 45 forintot. Arch. R. 1. 228. keresett. U. o. 1. 278. 

77 Szepesi levele 1706 márczius 14. Posta- 82 1705 április 29. Hornyik, ív. 360. 
közlöny, 1869. 23. sz. 83 ^07 márczius 11. Arch. R. 11. 43. 

78 Arch. R. 1. 574. Erre Dobozi István 



II. RÁKÓCZI FERI N( Z 



355 



A német hadak mozgalmai miatt néha a kurucz posták 
v .-helyéből kibontakozott" s e miatt a levelek egy rész< 
eltévedt, Sl vagy nagyon megkésett 8 * Maga a fejedelem is úgy 
látta, hogy a posták nevezetei megvannak ugyan, de némely 
helyütt hol az öregasszony, hol 
gyalog parasztember, hol falábú 
koldus hordja a leveleket. 86 

Sokat panaszkodtak a posta- 
mesterek fizetésök elmaradása, 
a háborúban esett káraik és a tö- 
mérdek szolgálat miatt/ 7 minek 
okát a főpostamester, Szepesy 
János kapzsiságában, sót hűtlen 
pénzkezelésében keresték. 1706 
május 16-ikán már a fejedelem 
előtt állottak a posták fogyatko- 
zásairól való panaszok. 88 A feje- 
delem egyrészt ezeknek figye- 
lembevételével szervezte az 
erdélyi postaügyet 8t; s megálla- 
pította főpostamester és a posta- 
mesterek eskümintáit. 90 Magát 
Szepesyt még nem tartotta 

hibásnak, de megkérte Barkóczy zempléni főispánt, hűséges szol- 
gálatai után, jelölje őt alispánságra és — ha megválasztják 

A mellett azonban vizsgálatot indított 




I52. POSTAKOCSIS. 

Akad. kézír. (Szendrei után. 



állítsa be tisztjébe. 9 ' 



Rákóczi Szirmai, iák 1705. januárius \. 
U. o. 1. 462. 

I'l. Bercsényinek Bajmóczról 1706. 
deczember i-én irt levelét a fejedelem 
Rozsnyón csak 8-ikán kapta meg. U. o. 
1. 653. A posta még a rn/snyai tanácsülés 
meghívásait is rendetlenül küldte és k 
sitette. Bercsényi szerint ■ nyilván jezsuita' 
val álmodott a postamester*. U. o. v. 345. 
707 mánzius -23. U. o. ír. 60. 

Bőven Postaközlöny, 1869. 10., 31., 



32. sz. és Szádeczky, II. Kakoc/i Ferencz 
postái. Gazdaságtört. Szemle, 1898.249 — 251. 
Rákóczi lt. 1880. sz. Említi Arch. K. 
1. 37. A fejedelem is haragudott (1707 marc/. 
19.) hogy a posták dolga teljes zavarban 
van; a Tiszántúl sehol sem állították tel, 
a leveleket a szegény lakosok hordják nagy 
késedelemmel. Károlyi <>kl. v. 613. 
I'. o. 1836., 1886. Említve Arch. R 
U. o. 1873., 1887. sz. Említve u. o. 
" 1706 augusztus 5. LJ. ". 1. hí 



356 MARKI SÁNDOR 

ellene. Bercsényi éppen a fejedelem harminczegyedik születésnap- 
ján jelentette, 92 hogy Szepesy állítólag már mindent rendbehozott 
s kifizetett ; de hiány mutatkozik, a mit Beszterczén maga akar 
megvizsgálni. A fejedelem tehát Szepesy helyébe 1707 augusztus 
5-ikén Kossovics Márton máramarosi hadbiztost nevezte ki fő- 
postamesterré s kötelességévé tette, hogy postamesternek csak 
jó hazafit, tanúit embert, s legalább is írástudót nevezzen ki. 9J 
A részére adott utasítások 94 a postaszervezetnek minden részére 
kiterjednek s a fejedelem csodálatos tájékozottságáról tesznek 
tanulságot. 

Kossovics már első kőrútjában kiáltó hiányokkal találkozott 
s tiltakozott az ellen, hogy ezeket valaha neki tulajdonítsák; 95 
de a fejedelem nemsokára mégis megpirongatta a posták kése- 
delmes járásáért. 96 Kossovics a felelősséget a közgazdasági 
tanácsra hárította, melyet a fejedelem föl is hitt a postamesterek 
rendes fizetésére ; 97 ezek azonban egyenesen Kossovics ellen 
emeltek panaszt. Bercsényi maga elé rendelte, hogy hanyagsága 
miatt a haza szolgálata hátramaradást ne szenvedjen. 98 Pedig 
nem ő volt az oka, hogy a postamesterek már nem akartak 
külön stafétákat küldeni, hanem maguk a tábornokok, kik ilyen 
követelésekkel zaklatták őket, de az előírt díjakat meg nem 
fizették. 99 A fejedelem — megint éppen a nevenapján IO ° — 
fegyelmi vizsgálatot rendelt el Kossovics ellen és azt éppen a 
közgazdasági tanács elnökére, a staféták és kurírok küldése ügyét 
pedig, számadás terhe alatt, Krucsay István szenátusi titkárra 
bízta. Már azelőtt IQI megfenyegette azokat a postákat, a melyek- 
nek nem tetszett, hogy a kurírokat rézpénzzel fizeti. 



9 2 1707 márczius 27. U. o. v. 372. 97 1709 július 20. U. o. vin. 121. 

93 Gazdaságtört. Szemle, 1898. 251. 9 8 1710 márczius 7. U. o. vi. 470. 

94 Közli Postaközlöny, 1869. 28. 29. sz. 99 Bottyán a fejedelemhez 1709 június 
Bőven ismerteti Szádeczky, Gazdaságtört. U. o. ix. 691. 

Szemle, 1898. 251— 4. 100 1710 márczius 27. U. o, 111. 220. Ennek 

95 Bercsényihez 1707 augusztus 17. Posta- következtében április 29-én Bercsényi a 
közlöny, 1869. 19. sz. Gazdaságtört. Szemle vizsgálati iratokat Klobusiczkyhoz tette át. 
1898. 254. U. o. vi. 503. 

9 6 1708 márczius 2. Arch. R. ír. 174. 101 1707 november 1. U. o. ír. 124. 



II. RÁKÓCZI FEREN4 /. 



357 



Dőry Pal, Hadadi György, Antalóczy János, Súgó János, Kéry 
Zsigmond s más futárok gyorsaságukkal s megbízhatóságukkal 
néha valóban szolgálatot tettek az országnak. 1 A fejedelem még 
a galambpostákat sem vetette meg. A Jászságban ugyan mint 
maga írja mikor a németek egyszer rajtuk ütöttek, a 

galambkosár elveszett; «de a galamb, mivel még nem szár- 
nyaszegett s jó repülő, cl nem vesz, hanem mindaddig kering, míg 
valakinek az ablakán berepül 
- ott magának nyugvó szál- 
lást szerez».'° 5 Kevéssel az- 
után I04 a levelezések folyta- 
tására a fejedelem jóváhagyta 
a parasztposták fölállítását. 
A pestis miatt akkor már 
('postamestereink szellőztetik, 
mert későn hozzák a levele- 
ket)). 105 Nincs többé posta, a 
kurír sem járhat : elvesznek, 
eltévelyednek. ,0< ' 

A fejedelem udvarából a 
kurírok a szükséghez képest 
indultak ; a rendes posták 
minden szerdán és pénte- 
ken. 107 Postanapon a fejede- 
lem szüntelenül írt, diktált s többnyire nem is ebédelt együtt 
udvara nagyjaival. «Ha oly szaporán vehetné Károlyi leveleit, 
mint ő íratja, nem lehetne panasza, hogy függőben maradnak 
a dolgok. )) I,,S 




I53. SEREMETJEV OROSZ TÁBORNOK. 



A lőpostamester mellé beosztott hat 

czimerea kurír Rákóczi czímerét hordta a 

nyakában. (Gazdasagtört. Szemle, 1898. 

35a.) A kurírt útjában mindenki köteles 

iitani. lladady G3'öríry0t azon- 

i újedelem fecsegőnek tartott. 1 - 

tta 1706. április 19. Arch. R. 1. 



103 i7iomárczius 15. Tört. Tar, 1883.378. 
i°i 1710 márczius 31. Arch. R. ni. 86. 
'oj 1710 május 24. V. o. 111. 109. 
106 17 10 május 29. U. o. 111. ii-'. 

M onytól Munkácsra a kurír tiz, a 
rendes posta néha kétannyi nap alatt járta 
meg az utat. Éble, Károlyi Ferencz, 1. 14. 
; 706 április 18. Arch. R. 1. 531. 



358 MÁRKI SÁNDOR 

Megkövetelte, hogy a posta pontosan szállítsa a leveleket, 
de, egy-egy megfigyelés alatt álló úrral szemben, korlátozta a 
levelezés szabadságát. 109 Abban a hiszemben, hogy sürgősek, a 
Károlyi nevére érkezett levelek némely részét egy ízben maga 
is felszakította- 110 Kivételképpen saját levelei fölbontását is meg- 
engedte tábornokainak 111 s volt rá eset, hogy Bercsényi feltar- 
tóztatta a fejedelem leveleit. 112 Ez tehát nem jelentette a levél- 
titok megsértését, mint a császáriaknál, kiknek kíváncsisága 
ellen a külföldi követek felszólaltak. Pl. Hamel-Bruyninx egy 
ízben panaszkodott, hogy Rákóczinak hozzá intézett levelét fel- 
bontották és visszatartották ; Salms herczeget és Wratislaw 
grófot felszólította, kerestessék meg a levelet, mely azután meg 
is került. 113 Már azelőtt is lefoglalták a fejedelemasszonyhoz írt 
levelét s a posták jól értettek a gyanús levelek felbontásához 
és feltűnés nélkül való bepecsételéséhez. 114 

A fejedelemnek különösen Bécscsel és a külfölddel való 
levelezésében kellett óvatosnak lennie. Törökországi levelezéseit 
az odavaló kereskedők többnyire ingyen szállították. 1 IS Orosz- 
os Lengyelországba rendesen egy Miklós nevű czímeres oláh 
kurírja vitte leveleit, 116 de más futárokat is gyakran használt 
erre a czélra. Különben állandó összeköttetésben állt Ross 
Vilmos krakói postamesterrel. A fejedelem egy ízben száz 
tallért igért neki, ha hat hét alatt válasz jön Miller Péterhez 
írt levelére. 117 Majd megkérdeztette tőle, mi módon állíthatna 
fel olyan biztos magánpostát, a melynek útján külföldi levele- 
zéseit bátrabban és gyorsabban folytathassa. Legjobbnak tar- 
taná, hogy erre a szolgálatra lengyeleket vagy oláhokat fogad- 

i°9 Pl. 1704 április 24. Sennyei István 114 U. o. 261. V. ö. Szalay, Rákóczi 

esetében. Közli Magyarország, 1907. 4. sz. bujd. 265. 

110 !-yo9 november 24. Arch. R. 11. 570. 115 Erre 1708 május 20-ikán ömaga figyel- 

Károlyinak 1705. április 3-iki levelét vissza meztette Pápay Gáspárt. Arch. R. 11. 379. 

is tartotta, hogy a rossz hírrel meg ne Hanem azért Ternovai Todorán is sok 

rémítse Károlyinét. Eble, Károlyi, 1. 17. szép pénzt kapott Rákóczitól mint török- 

iii 1710 április 18. Arch. R. in. 187. országi posta. Tört. Tár, 1882. 566. 

112 Pl. 1710 július 14. U. o. vi. 560. 116 U. o. viii. 190. 

113 1706 november 15., 28., deczember 15. "7 1705 július 30. Arch. R. T. 58 2 . 
Simonyi, m. 261., 285 — 7. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



359 



jon, kiket ösmerősei az országutakon bizonyos helyekre rendel- 
jenek a levelek elhordása végett. I la a postamester erre 
vállalkozik, Kray Jakab a posták fogadása és elhelyezése iránt 
oly feltétel alatt szerződjék vele, hogy innen Danczkára, onnan 
pedig vissza a legnagyobb sietséggel szállítsák a leveleket. 
Mindig jegyezzék rájuk az időt, hogy tudhassa, hány nap alatt 
jártak. Szabja meg büntetésöket az egy-egy napi késedelemre 
stb. Mindezekért a postames- 
ter a posták fizetésén kívül 
400 forintot kap. Ha Ross nem 
vállalkoznék, Kray valami 
kereskedőt keressen, hogy az 
fogadjon postákat. 118 Ross 
azonban 1707. szeptember 
25-én már meglátogatta a 
fejedelmet Sárospatakon " 9 s 
megkötötte a szerződést Rá- 
kóczi lengyelországi magán- 
postájára. 

Mazeppa Iván Sztepa- 
novics kozák atamán és 
Golovkin orosz főkanczellár 
felszólítására a fejedelem 
utóbb Oroszország felé is 
intézkedett a posták fölállítá- 
sáról ; de ennek csak úgy jósolt jövendőt, ha a bécsi 
udvar megtartja igéretét s Moszkva és Bécs között a pos- 
táknak ((birodalmunkon való által menetelét nem ellenzi ». I2,> 
1706 januárius 11-ikén meghagyta . Bay Andrásnak, hogy 
Moldva felé négy jó, hü postát fogadjon s általuk a mára- 
marosi havasokon vagy Lengyelországon át mentül gyakrab- 




154. MAZEPPA. 



118 Rákóczi Krayhoz 1707 augusztus 16. 
Arch. R. 11. 80. 

119 Beniczky naplója 48 



J2o Rákóczi Nedeczkyhez 1708. június 23. 
U. o. 11. 392-3. 



360 MARKI SÁNDOR 

ban tudósítsa. 121 Néha még párisi leveleit is Konstantinápolyon 
át kapta, mi óriási késedelmet okozott. Párisi levelezéseit tehát 
a danzig—kr akó— munkácsi magánpostára terelte s mikor ez 
a pestis miatt megszakadt, Ross krakói postamester által nyitott 
reá újabb utat I22 

Útlevél nélkül Európában akkor senki sem járhatott s ezt az 
ónodi országgyűlés 125 1707-ben hazánkra nézve is megköve- 
telte. A varsói szerződés kimondta, hogy a magyar és orosz 
útlevelek kölcsönösen érvényesek, a mit azonban Jahmts orosz 
tábornok nemigen vett tekintetbe. Az oroszoktól megszállott 
területeken át a moldvai vajda sem fogadta el a Rákóczitól 
adott útlevelet s ennek érvényessége tekintetében Seremetjev 
orosz tábornokot kérdezte meg. 124 

Maga a fejedelem — két skoliei (galicziai) kirándulást ki- 
véve 125 1703 június 16-ikától 1711 februárius 18-ikáig nem 
hagyta el a hazát. Ez idő alatt — az oklevelek bizonysága szerint — 
az országnak 350 helyén tartózkodott hosszabb vagy rövidebb 
ideig s a Dunántúl kivételével bejárta a szövetséghez tartozó 
hazát, a melynek szabadságát, sok egyéb között, a közlekedési 
viszonyok javításával akarta biztosítani. 



121 Arch. R. 1. 462. 124 Mindezekről Rákóczi eml. 274 — 5., 

122 Bercsényihez, 17 10 februárius 20. U. 300. 

o. in. 40. * 2 $ 1710 novemberében (u. o. 285 — 6.) s 

• 25 A hadiszabályzat ív. része 18. pont- 171 1. januáriusában (Arch. R. ni. 562—7.) 
jában. Századok, 1895. "926. 




155. POSTAKOCSIS, MAGYARORSZÁGI PAPIROS VÍZJEGYEN 



NY0LCZAD1K KÖNYV. 



NEMZETI MŰVELTSÉG 



Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 46 




I56. A VALLÁSSZABADSÁG EMLÉKLKML 

(Rajzolta Dörrc Tivadar.) 



I. 



A VALLÁSSZABADSÁG. 




ákóczi az állam boldogulását és felvirágzását nem- 
csak gazdasági, katonai és politikai, hanem szellemi 
intézményeink, különösen a vallásosság és közerkölcsi- 
ség fejlesztésétől is várta. Az egyház és az állam közt, az ő 
felfogása szerint, olyan harmóniának kell lennie, mint a test és 
a lélek közt; amaz a jövendő, emez a jelen élet biztosítására 
törekszik. S minden szeretetnek, tehát a hazaszeretetnek is 
forrása a hit, a mely Istennek világossága s nem emberi 
munka Vallásosságot követelt minden felekezettől, mert csak 
istenfélő emberektől várt alattvalói hűséget. 1 Egy nappal 
fölkelésének megkezdése előtt papot kért maga mellé Ung- 
várról, mert hite nem engedi, hogy sokáig legyen Ielkiatya 
nélkül. A papot, ki hivatását teljesíteni készült, a császáriak 
elfogták. 2 Mint vezérlő fejedelem, udvari főkapitányának első 
gondjává tette, hogy ápolja az isteni félelmet és a vallásos- 
ságot s mindenkit a maga vallása szerint való istentiszte- 
letre szorítson. 5 A táborba mindenüvé magával vitte térdeplő 
keleti szőnyegét, 4 és kápolnás ládáját a kereszttel, kehelylyel 



1 Rákóczi önéletr. 51 — 2., 173., 180., 184. 
- Thaly, Bercsényi, rr. 503 — 4. 



5 Tört. Tár, 1880. 572. 

4 1708 augusztus 8. U. o. 1882. 748. 

46* 



364 MÁRKI SÁNDOR 

stb. 5 Ö is, Forgách tábornok is, imádságokat írt a vitézek 
számára, 6 s képmutatónak ezért épp oly kevéssé tarthatták, mint 
a hadak élén imádkozó Bethlent, Gusztáv Adolfot, Cromwellt, 
a kik valamennyien protestánsok voltak. A kálvinista Róma 
bírája, Dobozy István is arra intette a debreczenieket," hogy 
elfordul tőlük az Isten, ha jobban nem térnek hozzá. «Nem volna 
ideje még az urak sok vendégeskedésének, tánczolásának s affé- 
léknek. Éjjel-nappali könyörgés, böjtölés volna tisztünk. Bizonyára 
tartok, arra ne jussunk, a mire a zsidók. » A fejedelem kezdet- 
től fogva megkövetelte a katonák reggeli s esteli imádkozását.* 
Minden ezredbe tábori papokat rendelt, hogy elejét vegye a 
hadak közt elterjedt «buzgóságtalanságnak» s az istentiszteletet 
mindenki a maga hite és vallása szerint gyakorolhassa, az 
erkölcstelen életet megjobbítsa. 9 Mikor Bercsényi a szécsényi 
országgyűlésen a vallásvita hevében elkáromkodta magát, a feje- 
delem nyiltan megkérdezte tőle, hogyan legyen a katonaság jámbor 
és ájtatos, ha a tisztek sőt a tábornokok maguk is mosdatlan 
szájjal káromkodnak? «Felséged katonái olyanok, mint az apáczák 
lovai — felelt Forgách Simon. — Azok sem mennek, ha a 
nyeregből amúgy istenesen, sima szelíd hangon szólnak hozzá- 
jok ; de ha káromkodik, szitkozódik az ember, mindjárt neki 
vágtatnak a legnagyobb akadálynak és semmitől sem tartva, 
összegázo]ják». 10 

Külön lesz még szó arról a mély vallásosságról, mely az ő 
nagy lelkét betöltötte, 11 de már itten is utalni kell rá, hogy a 
nép valóban hitt az ö mély vallásosságában. Ezért történt, hogy 
kuruczai, a kik kilencztizedrészben protestánsok voltak, zúgolódás 
nélkül nézték, midőn az állam öröm- és gyászünnepeit katholikus 
szertartás szerint ülte meg. Mindennap, még a legkisebb faluban 
is, misét hallgatott. A nagyhéten szorgalmasan járt a templomba; 



5 1710 januárius 22. U. o. 1883. 376. 9 1705 október 11. U. o. 1904. 41. 

í* Századok, 1882. 617 — 8. 10 Szalay, vr. 283. 

7 1704 februárius 16. Arch. R. 1. 296. n Fraknói, 11. Rákóczy Ferencz vallásos 

* 1703 szeptember 7. Tört. Tár, 1904. 37. élete és munkái. Budapest, 1906. 8-r. 62 lap. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 365 

a feltámadásra éjfél után szövétnekek világítása mellett ágyú- 
dörgés és puskaropogás közt vonult; hajadonfővel haladt az 
úrnapi körmenetben. Az egyházi ünnepeket nagy fénynyel tar- 
totta meg, miközben a nép szemeláttára földreborúlva ájtatosko- 
dott. Hadjáratba vonultakor az oltár előtt térdepelve fogadta a 
püspök áldását, hogy az Úristen szerencséssé tegye hadakoza 
sát. 12 Ki vonhatta volna ki magát annak a jelenetnek varaz^i 
alól, mikor a nemes ifjak új zászlaját az oltár előtt szívéin z 
szorította, megcsókolta s könnyeivel áztatva nyújtotta oda a 
haza reményeinek, hogy majdan győzelemre vigyék?' 5 Ki 
gúnyolódott volna azon, hogy szabadulása emlékére minden 
hétfőn böjtölt? 1 * Hiszen ez a szabadulás hozta meg a nemzet 
reményét ; s a pénteket éppen a protestáns többségű sárospataki 
országgyűlés rendelte országos böjtül, hogy megengesztelje Isten 
haragját.' 5 Volt a népben még vallásosság s azt a nemzetet 
fentartó erők közé sorolták. A fejedelem pedig azt a szabadsá- 
got, a melyet a maga hitének nyílt és férfias megvallásában köve- 
telt, más felekezeteknek is biztosítani kívánta. 

Már a Recrudescuntban a vallásszabadság eltiprását mondta 
a fölkelés tizenhatodik okának. 16 Nem ösmerte el a magáénak, 
de figyelemreméltónak tartotta azt a mindenütt terjesztett mani- 
fesztumot, 17 mely szerint a protestánsok vértanúinak vére köve- 
teli az elnyomott lelkiösmeret szabadságát és a templomok 
visszaadását. «Hogy a szép egyesség a hit s vallások közt meg- 
maradjon)), mindjárt akkor (1704 januárius 27-én) megtiltotta a 
templomok és az iskolák erőszakos visszafoglalását s a vallási 
ügyek rendezését az országgyűlés feladatának mondtad A bécsi 
udvarnak tulajdonította, hogy vallásügyekben katholikusok és 
protestánsok egyaránt bizalmatlanok voltak iránta. Hír szerint a 
franczia királylyal titkosan szövetkezett, hogy franczia hadak 

12 Sok adat Beniczky naplójában. (Külö- '6 Manilesztum, 17—18. 

nősen Rákóczi-tár 1. 8o., 112 — 4., 136.) 17 Márki, Rákóczi, 1. 304. 

1 5 U. o. 1. 200. i» Arch. R. r. 95 — 97. Századok, 1873. 

'4 U. o. 1. 6. 103. Károlyi oki. v. 33. Ezt a rendeletet 

!> 1708 deczember 15. U. o. r. 170. megújította 1704 augusztus 13. II. o. 



3 66 



MARKI SÁNDOR 



segítségével irtsa ki Magyarországból a protestánsokat. 19 Külö- 
nös föltevés, mivel — saját adata szerint — hadainak !) /io-e 
protestáns volt. Ha ilyesmit akar, olyan nemes haraggal nem 
kél ki az ellen, hogy hadaiban elhanyagolják az istentiszteletet 
s nem rendeli el, hogy azt mindenkinek vallása szerint szünet 
nélkül gyakorolják. Minden ezredhez az ezred többségének 
hite, vallása szerint rendelte ki a tábori lelkészt. Megkereste 
a különböző felekezetek megyés papságát, hogy hadaiba minde- 
nütt «oly alkalmatos személyt állíttasson, a kinek mind taní- 
tása által, mind kegyes élete példaadásával a vitézlő rend 
a kegyesség követésére indíttassék és az isteni tisztelet min- 
den napokban az anyaszentegyház bevett szokása szerint gya- 
koroltassék». 20 

Gyöngyössy Istvánnal, a költővel együtt, a katholiknsok bíztak 
a katholikus fejedelemben és vezérekben. A költő szerint az 
volna a dolgok szerencsés folyamának jó kezdete, ha — külö- 
nösen a vallás ügyében — holmi újításokkal nem idegenítenék 
el az elméket; hanem félretévén mindent, a mi kedvetlenséget 
okozhat, szép egyességgel munkálkodnának a haza javán. Azon- 
ban a katholikusokat már nemcsak titkon, hanem nyíltan is 
üldözik ; nem a fejedelem parancsából, hanem az ő elnézésével. 
Ha Telekessy püspök fel nem szólal a fejedelemnél, a prédiká- 
torok majdnem mindenüvé bejutnak s elfoglalják a katholikusok 
templomait. 21 A püspök nem járt hiában a fejedelemnél, a ki 
azonban a nem-katholikusokat is «a jövendő elégtétel reményé- 
nek fölkeltéséveb) akarta megnyugtatni. Míg Telekessy I. Lipóttól 
már 1700-ban kérte a kath. papságot sértő régi törvények eltör- 
lését vagy módosítását, Rákóczitól az ágostaiak a gyöngyösi 
első értekezleten a vallás szabadságát biztosító törvények helyre- 
állítását követelték. 22 



19 Önéletrajz, 179. 

20 1705 deczember 11. Károlyi oki. v. 342—3. 

21 1703 deczember 7. Leskó, Adatok az egri egyházmegye történetéhez, ív. 370 - 1. 

22 Zsilinszky, A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai. ív. 135 — 6. 



ü. RÁKÓCZI FERENCZ 367 

Ebben a király, ügyes politikával, megelőzte. 1704 július 
20-ikán a vallás szabadságát az 1681. és 1687. évi törvények 
értelmében biztosította. 25 De Rákóczi mind a két országgyűlést 
erőszak alatt állónak tartotta s egyéb törvényeit ez okból nem 
fogadván el, ezeket sem fogadhatta el. 2t Azonban a királyéhoz 
hasonló biztosítást az Okolicsányt Pálra hallgatók a gyöngyösi 
második értekezleten már hüségök jutalma gyanánt követelték tőle. 

A fejedelem - a vármegyékhez intézett rendeletében 25 — 
kikelt «némely észvesztésnek nemzetünk közt levő eszközei)) 
ellen, kik boldogan folyó nemzeti munkáját azzal akarják zavarni, 
hogy a hit és vallások közt egyenetlenséget, kedvetlenséget, 
haragot támasztanak. A fejedelem, az országgyűlés jóváhagyása 
reményében, már előbb megengedte a hit és vallások szabad 
gyakorlatát. Újból elrendelte, hogy a hitet és vallásokat minde- 
nütt szabadon gyakorolják, a templomok és az iskolák a mostani 
tulajdonosok birtokában maradjanak, de templomokat, iskolákat 
— a bennök való szabadtanítás joga alapján — más felekezetek 
is szabadon építhessenek. A dézmák, kvarták, oktávák, szede- 
czimák a mostani gyakorlatban maradjanak. A stólát mindenki 
a maga egyháza papjának fizesse. A halottnak a közös harang- 
gal valláskülönbség nélkül harangozzanak, de a harangozás díjat 
annak az egyháznak adják, a melyhez a halott tartozott. Meg- 
követelte parancsának szigorú végrehajtását és addig is, míg az 
ország határozni fog, férfiúnak, nőnek egyaránt megtiltotta 
a templomok és az iskolák elfoglalását. 

Az ágostaiak 1704 november elején sérelmeiket külön emlék- 
iratban terjesztették a hollandi rendek és Anna angol királyné 
elé. A császár szövetségeseinek megmagyarázták, hogy Rákóczi- 
hoz éppen vallásuk régi szabadságának visszavívása reményében 
csatlakoztak. 26 Azonban Rákóczi rendelete a Nyitra és a Vág 
vidékén rettenetes lármát csinált. Itt az idáig csendben levők 



I . o. 138 — 9. Lehóczky, Bereg, i. 220. Simonyi, 1. 430. 

-t Önéletrajz, 179. Leskó, ív. 376 — 8. 

- > 1704 augusztus 12. Hornyik, ív. 306 — 8. - G Zsilinszky, ív. 145 — 8. 



368 MÁRKI SÁNDOR 

fölébredtek; pl. Nagyszombatban tíz kálvinista sincs, de már is 
berzenkednek s mindent követelnek. 27 Néhány hónap múlva a 
zólyomlipcsei uradalomban s másutt a protestánsok csaknem 
szemmel látható támadással foglalták el a kath. templomokat; 
a kelyheket, szentségtartókat kinevették, a papokat pedig kiverni 
készültek. 2lS 

Erőt kellett adnia az J647: v. törvényczikkelynek, a mely a 
vallásszabadság ügyében dédapja és III. Ferdinánd között kötött 
linzi békét a Corpus Jurisba iktatta ; s a kiegészítésére hozott 
vi — xiv. törvényczikkelyeknek, a melyek a vitás templomokról 
intézkedtek. Az evangélikusok panaszkodtak, hogy a vi. t.-cz.-ben 
felsorolt 90 templomot máig sem kapták vissza. A fejedelem 
vizsgálatot rendelt és pedig az 1647 : VI. t.-cz. 9. §-a alapján 
Turóczban is. A turóczi prépostság, mely már régebben hűsé- 
get esküdött neki, 1705 februárius 3-ikán felszólalt javai össze- 
írása ellen, a melyre okot nem adott s 6-ikán tisztelettel kérdezte, 
elkobzás czéljából történik-e ez és Beniczky Márton s Prileszky 
György birtokosok kinek a parancsából járnak el? A prépost- 
ság két tagját emlékirattal küldték a fejedelemhez, ki 8-ikán 
Kistapolcsányban fogadta őket. A feledelem nem nyilatkozott az 
összeírás czéljáról s így megmaradt az a gyanú, hogy a papi 
javakat az állam részére lefoglalni, szekularizálni akarja.' De 
a turócziakat az újabb emlékiratukra februárius 10-ikén adott 
válasz megnyugtatta. 29 A fejedelem különben is fonákságnak 
tartotta, hogy a vi. t.-cz.-ben felsorolt olyan templomokat, a 
melyeknek hívei az utóbbi félszázadban megint katholikusok 
lettek, újból a protestánsoknak adjon vissza. Az 1647 : xi. t.-cz. 
értelmében viszont azt sem akarhatta, hogy a tizedet oly kath. 
papok húzzák, a kiknek az illető községekben már nincsenek 
híveik. Nem akarta, hogy a máshitűek e miatt továbbra is 
gyűlöljék a kath. főpapságot, melyet vallásosságból, igazságból, 



27 Bercsényi Rákóczihoz 1704 augusztus 25. Arch. R. ív. 90. 

28 Bercsényi Rákóczihoz 1705 május 5. U. o. ív. 492. 

2 9 Katona, xxxvr. 636—644., 647 — 8. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



3 6 9 



politikából egyaránt kímélni szeretett volna ; de esküje s a tör- 
vények értelmében a protestánsok jogos kívánságait is teljesí- 
teni óhajtotta. Olyan barátságos kiegyezést ajánlott, melynek 
egyetlen alapja a lelkiösmeret szabadsága, a vallások háborítat- 
lan gyakorlata legyen. 51 ' 

«Micsoda hazafia volnék én, ha nem munkálkodnám hazám- 
nak lelki, testi szabadságát? — írta 31 a tiszántúli ref. püspöknek, 
a ki 14 egyházmegyével bejelentette hódolatát. — Kegyelmetek 
megmaradása, vallásának sza- 
badsága országunknak törvé- 
nyén fundáltatott.)) Annyira 
azonban nem mehetett, mint 
Platthy Sándor turóczi ügy- 
véd, a ki szerint a vallás- 
szabadság helyreállítása a vi- 
lági szabadság helyreállításá- 
nál is fontosabb. A szécsényi 
országgyűlésen 52 a megyék- 
kel és felekezetekkel külön 
tárgyalt ebben a kényes ügy- 
ben, mely a szövetséget oly 
könnyen megbonthatta. Néha 
négy órahosszat is beszélt 

velők, hogy engedésre bírja őket. Pedig maga sem engedett min- 
denben. 53 Pl. kijelentette, hogy a sárospataki templomot nem adja 
vissza az evangélikusoknak, mert ott nyugosznak ősei s az a város 
az ő székhelye; de hasonlót építtet nekik. Ellenben nem teljesí- 
tette a kath. papok kérelmét, hogy a pataki templomhoz tartozó 
alapítványokat is hagyja meg a katholikusoknak ; mert dédanyja, 




157. A PLATTHY- CZIMER. 



>o Rákóczi eml. 154. 

5 1 1705 május 8. Zsilinszky, tv. 155. 

ja Ennek vallásügyi viszonyai u. o. rv. 152—165. A budapesti növendékpapság 
magyar eg3'házirod. isk. munkálatai, xlvi. kötet, 369—400. 

U A protestáns rendek követelései s a katholikusok felelete 1705 szeptem! 
Leskó, rv. 3 8 3~395- 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 47 



37° 



MARKI SÁNDOR 



Lórántfy Zsuzsanna, megátkozta, a ki azokat elvenné a pataki 
egyháztól és kollégiumtól. S mikor egy protestáns újból faggatta, 
remélhetnek-e, ingerülten pattant fel: «Édes uraim, miért kínoztok 
engem, miért vertek keresztre? Hányszor fogadtam esküvel, 
hogy adott szavamat beváltom s ti még sem hisztek, mégis 
háborogtok?)) 34 

Időközben, 1705 szeptember 19-ikén, mint vezérlő fejedelem 
ünnepélyesen megesküdött, hogy a három (katholikus, ágostai, 
helvét) religiót a maga törvényes szabadságaiban megtartja és 
másokkal is megtartatja. Október elsején pedig a XIII — XVI. 
törvényczikkelyek (az 1608., 1647., 1681. évi törvényczikkelyek 
s az 1659. évi hitlevél értelmében) újból biztosították ((barát- 
ságos szerződés alapján)) az ágostai és helvét hitvallásúak szabad 
vallásgyakorlatát, az 1647-ben átadásra kijelölt 90 templom ügyé- 
nek csöndes megegyezéssel való elintézését. Felhatalmazták a 
fejedelmet, hogy a templomok szétosztására biztosokat nevezzen 
ki. A rendek tudtul vették a katholikus papságnak mindezek ellen 
való tiltakozását, de kijelentették, hogy a hozott törvény értelmé- 
ben s a szövetséglevél erejénél fogva az is köteles az evangélikus 
státust megvédeni a maga törvényes követeléseiben és jogaiban. 

Sokan úgy találták, hogy katholikus létére Rákóczi ebben a 
kérdésben nem volt önálló s protestáns tanácsosainak befolyása 
alatt állt. De tudnivaló, hogy a vallás kérdése miatt a poroszo- 
kon és svédeken- kívül még a császár holland és angol szövet- 
ségesei is jóakarattal viseltettek iránta; ezt az európai érdekű 
kérdést tehát diplomácziai tapintattal kellett megoldania. 

A fejedelem már október 6-ikán meghagyta a biztosoknak, 
hogy müködésöket azonnal megkezdjék, s a megjelölt templomo- 
kat, iskolákat, parochiákat átadják. A hol a gyöngébb fél kívánja, 
templomok, iskolák, parochiák építésére helyet jelöljenek ki. 
Ne engedjék meg a szent eszközök megsértését s a hol a kath. 
templom a protestánsoknak jut, a plébánosok magukkal vihessék 

34 Szalay, vi. 283 — 4. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



371 



misemondó ruháikat s más egyházi szereiket. A katholikus is, 
a protestáns is csak a maga papjának fizessen. A harangozás, 
temetés közös legyen ; s a halottat, bármilyen vallású, magába 
a templomba a templom tulajdonosainak szertartása szerint 
temessék. A kórházakban a betegeket és koldusokat vallás- 
különbség nélkül ápolják. Az átmenet évében a termés azé 
legyen, a ki vetette; s a szüret, a ki a szőlőt kapáltatta. Októ- 
ber 17-ikén a fejedelem a bizottságok hatáskörét a királyi váro- 
sokra is kiterjesztette. 55 

A Bars, Esztergom és Komárom vármegyékbe kiküldött 
bizottságnak ránk maradt jegyzőkönyvei szerint 3Ó az osztozás 
barátságos úton, legfeljebb csöndes tiltakozással történt meg. 
Háborgásnak máshol sincs nyoma. A még vitás kérdések elin- 
tézésére a miskolczi tanácsülésből 1706 februárius 5-ikén egy 
héttagú bizottságot küldöttek ki. 57 

A visszavett templomok közül a legtöbbnek papja sem volt. 
Némelyik katholikus templomnak alig volt tíz híve a teljesen 
protestáns községben. A városokban azelőtt a lakosokat erő- 
szakkal térítették vissza a katholikus hitre s így adták nekik a 
templomokat. A fejedelem, mint a régi királyok tették, meges- 
küdött azokra a törvényekre, a melyek tiltották az ilyen erö- 
szakot. Nem hallgatott azokra, a kik ((biztatva és hízelkedve 
csalogatták a protestánsok épülő kőtemplomainak visszafoglalá- 
sára, de lerombolták a szeretet lelki templomát, mely igazán 
Isten lakása». 5 ' s S ezzel szemben figyelmet érdemel, hogy a 
labancz klérus a bécsi béke eltörlését éppen a századik évforduló 
idején sürgette s minden vármegyében legfeljebb egy helyen 
akarta megengedni a protestánsok szabad vallásgyakorlatát. 
Hiszen a protestánsok még mostani katholikus vezéreik alatt is 



iS Tört. Tár, 1886. 354 — 6. Leskó, ív. A szatmári egyházmegye 1896. evi sche- 

395 — 7. matismusában is több érdekes adat van a 

J< 1705 október 30. — november 25. Közli szétosztásról. 

Zsilinszky Mihály. U. o. 1886. 357 — 368., 57 Thaly, Bercsényi, irt. 517 — 8. 

5 21 —535- Ugyanő, A magyar országgyűlé- > 8 Bártfai napló, Monum. Hung. Historica, 

sek vallásügyi tárgyalásai, rv. 166 — 200. xxvu. 173. 

47* 



372 MÁRKI SÁNDOR 

elfoglalják a katholikus templomokat s elkergetik a katholikus 
papokat, pedig nem a vallásért, hanem a közszabadságért fog- 
tak fegyvert. 39 

Az ónodi országgyűlésen ekkor (1707 június 22-ikén) többen 
azt javasolták, hogy törvényt hozzanak a szécsényi vallástörvévy 
teljes végrehajtására s az akadékoskodok megbüntetésére. A feje- 
delem ezt szükségtelennek tartotta. A törvény meghozatala óta 
nincs ellentét a katholikusok és protestánsok közt, csak helyen- 
ként gördültek akadályok a végrehajtás útjába. Úgy hitte, senki 
sem akarja a szécsényi végzéseket bolygatni s a viszályt fel- 
újítani, a végtelenségig nyújtani; csak a mulasztásokon kell 
segítni. 40 A panaszokat a következő napokban meghallgatta s 
rendeletek útján segített rajtok. 

Erdélyben könnyebb, de nem sokkal könnyebb volt a hely- 
zete. Ott úgy találta, hogy a protestánsok nyomják el a katho- 
likusokat, a kiknek püspöksége helyreállításáról tudni sem akar- 
tak. Fejedelemmé beiktatásakor hitlevélben esküvel biztosította 
a négy bevett vallás jogait. 41 De mindjárt azután — mint maga 
írta 42 — «a religiók dolgában valóban nehéz kérdések jöttek elő.» 
Bebizonyította, hogy az unió színe és neve alatt egyik a másiknak 
bevallott elnyomására törekedett. «De talán azokon is vigasztalás- 
sal átsegít az Isten. » Át is segítette azzal, hogy a katholikus 
püspökség helyreállítása kérdését levétette napirendről. 43 

Franczia és .angol tudósítások 44 méltán tulajdonították a 
fejedelem tapintatának az ügy kiegyenlítését. Az esztendő végén 43 
Rákóczi azt írhatta XIV. Lajosnak, hogy ezentúl az sem árthat 
neki, a ki — a főhatalomban osztozkodni akarván vele — kéz 

59 Rákóczi önéletr. 180—2. válaszszák meg. (U. 0.64.) Erdélyi egyház- 

40 Zsilinszky, Vallásügyi tárgyalások, ív. politikájával különben nem foglalkozik. 
283—290. Zsilinszky erről bővebben ír (ív. 275 — 281.) 

41 Pokoly szerint (Az erdélyi ref. egyház 42 Berthóti Ferencznek, 707 április 13. 
története 111. 65.) ebben «nem volt teljesen Arch. R. 11. 66. 

öszinte» ; mert «egyik legfőbb gondja az 4 3 Márki, Rákóczi, I. 611. 

volt, hogy a r. kath. püspököt reáerősza- 44 Stepney jelentése 1705 november 21. 

kolja az erdélyiekre*). Szerinte a fejede- s a hozzá mellékelt franczia naplójegyze- 

lemséget is csak azért fogadta el, hogy tek. Simonyi, 11. 243 — 4. 

valamiképpen a lutheránus Thökölyt ne 4 5 1705 deczember 30. Fiedler, 11. 455. 



II. RÁKÓCZI PERENCZ 373 

alatt ellene ingerelte a klérust és saját javára akarta kiaknázni 
a vallásügyet. O azonban azt hiszi, hogy szerencsésen és jól 
oldotta meg a kérdés, a melyet a közügyre kezdettől fogva igen 
veszedelmesnek tartott s mely valóban rendesen megbontotta a 
legjobb egyetértést. A pártok és felekezetek egyetértésével intézte 
el azt az ügyet, a melytől a bécsi udvar a szövetség bomlását 
remélte. A fejedelem a helyett éppen az egyetértés helyreállá- 
sanak s annak örömére veretett emlékérmet, 46 hogy katholikus, 
ágostai és helvét vallású papok egyaránt táplálják a hazaszere- 
tet tüzet. Vádolták ugyan, hogy ezzel «sokat tett az igaz hit 
kárára» ; de e miatt még száműzetésében sem bántotta a lelki- 
ösmeret. Fáradozásának végső czélja a szeretet visszaállítása, 
az egyenetlenség, gyűlölség s a belőlük eredhető vérontás okai- 
nak megszüntetése volt. 47 Öt, ahogy Jablonszky porosz szuperin- 
tendensnek írta, 4 ' s kisded korától fogva, mióta a római katholikus 
hitvallás ágozataiba avatták, s mióta eszét tudja, az aggasztotta 
legjobban, hogy annyi a szakadás a csak névre, de nem lényegre 
nézve eltérő keresztény vallások közt. A mióta azután ennek a 
szabad népnek ügyét felkarolta, szivén az feküdt leginkább, hogy 
kiegyenlítse a vallások viszályát, a melynek magvát a gonosz 
vetette. Kölcsönös szeretetre akarta bírni azokat, kik — keresz- 
ténységükről megfeledkezve, — egymást határtalanul gyűlölték. 
Őszintén hitte, hogy eljárása tetszett Istennek, mert véghez- 
vitelére erőt adott neki. Alázatos imáival tovább is kérte kegyel- 
mét, hogy a neve dicsőítésére kezdett munkát foganatosítsa. Mert 
hiszen igen jól tudta, hogy ö csak elhintette a magot, mely külön- 
féle földre esett s rossz ember könnyen szórhat bele konkolyt. 
A konkolyvetők megjelentek, de az 1708—9. évi pozsonyi 
labancz országgyűlésen, a hol a vallás ügyét hevesebben tár- 
gyalták mint a kuruczoknál. 49 Az a mag, a mit Rákóczi vetett. 



\* Knnek képe az i. kötet 35. lapján. 19 Ezekről Zsilinszky, A magyar or 
>: Önéletrajza, 180. gyűlések vallásügyi tárgyalásai, ív. 282 — 
4 8 1708 október 8. Szalay a Századok- 397. s u.-ő : Egy forradalmi zsinat tor- 
ban, 1870. 81—87. egész levelét kö/Ji. tenete 1707— 1 715. Budapest, 1889. 



374 MÁRKI SÁNDOR 

valóban kikelt, sőt termést is hozott, mert a vallás szabad 
gyakorlatát még a szatmári béke is biztosította. Rákócziról is 
elmondhatni, a mit Deák Ferencz mondott a negyvennyolczadiki 
törvénykönyv alkotójáról, hogy művének ez a része a bekövet- 
kezett szerencsétlen események után is fenmaradt s «fenn fog 
maradni, míg nemzetünk él és országunk áll ; s ahhoz a nemzet 
emléke és hálája lesz mindig csatolva». 



II. 

RÁKÓCZI ÉS A KATHOLIKUSOK. 

I. A PÁPA ÉS A KEGYÚRI JOG. 

|agyar népünk — a fejedelem szerint ! — természeténél 
fogva tisztelte a papságot, de ennek még hazafias része 
is azt hitte, hogy a kath. egyházat csak az osztrák kor- 
mány biztosíthatja; tehát kész veszedelmet és egyházi átkot 
hozna reájok, ha fegyvert fognának Ausztria ellen. A nádor 
eleinte azt szerette volna, ha a közbenjárást maga a pápa, 
XI. Kelemen (Francesco Albani) fogadná el ; de a titkos tanács 2 
ezt nem helyeselte, mert a protestáns kuruczoknak nem kell a 
pápa, a ki a protestáns hatalmak társaságában különben sem 
vállalhatná a kezességet. A pápa is hinni látszott, hogy Rákóczi 
olyasmire vágyik, mint a Cevennekben Jean Cavalier, a ki a 
fölkelő franczia protestánsok, a camisardok (ingesek) élén éppen 
akkor erőszakolta ki a lelkiösmeret és vallás-szabadságát. Egy 
akkori német röpirat 3 valóban összehasonlította Rákóczi föl- 
kelését a camisardokéval s a vallásszabadság elvételét, a lelki- 
ösmeret kényszerítését mind a két helyen a pápa befolyásának 



i Rákóczi eml. 71. hogy Philippson is (Ludwig XIV., 410.) a 

^ 1704 januárius 31. Tört. Tár, 1897. 406. camisardokéhoz hasonlónak, de sokkal fon- 

3 Die Ungarische und Sevennische Un- tosabbnak tartja Rákóczi fölkelését. A cami- 

ruhen. Köln, 1705. 4r. 120 lap. Különös, sardok fölkelése 1702— 5-ben volt. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 375 

tulajdonította. Ellenben Rákóczi mar a Recrudescuntban sem a 
papát és a kath. papságot, hanem az Ausztriai Házat vádolta a 
vallásháborításért ; sőt védelmezte is a magyar kath. papságot 
az idegen papokkal szemben;' Cavalier szerepére pedig nem 
vágyott. 

A pápa mégis azt hitte, hogy protestáns fölkelés élén áll és 
szemrehányást tett XIV. Lajosnak, a ki pártolja. Lamberg 
császári követ hivatalosan közölte vele azokat a nagyon protes- 
táns szellemű pontokat, a miket Rákóczi 1704 elején a béke föl- 
tételei gyanánt terjesztett volna elő. A fejedelem 1704 november 
19-ikén gyönyörű levélben > nyugtatta meg a pápát. Apostoli 
áldását kérte a szabadságért küzdő hazára s a legteljesebb 
fiúi alázattal, egyúttal azonban hazafiúi hévvel és önérzettel 
figyelmeztette a nemzet jogaira. Levelének híre örömmel töl- 
tötte el még a kisázsiai remetét is, Thökölyt, a ki úgy hallotta," 
hogy a pápától jó választ kapott. Ez nem volna utolsó vigasz : 
«ö szentsége lévén feje az egész kereszténységnek)). A pápát 
a politikai viszonyok is a Habsburgok katholikus ellenfeleinek, 
a francziáknak és a spanyoloknak részére hajlították ; kezdet- 
ben azért nem lépett föl Rákóczi ellen sem. Erősödött a bizalom, 
mikor a pápa nem ösmerte el Károly főherczeget spanyol 
királynak s visszautasította az éppen trónra lépő József király 
kívánságait, a miket Lamberg 27 pontban terjesztett elő. József 
király azonnal megszakította összeköttetéseit Davia nuncziussal 
s ridegen felelt a pápának, ki trónraléptekor üdvözölte. Az ellen- 
téteket József küldötte, Grimaldi bíbornok sem oszlathatta el. 
A pápa nem ösmerte el a császárt Milano herczegének, mire a 
császáriak téli szállásra az egyházi államhoz tartozó területekre 
mentek. A pápa ekkor (1707 januárius 4-ikén) egyenesen 
megírta Józsefnek, 7 hogy ha szép szerével ki nem viszi, 



t Manifesztum, 1704. 16. pont. 

> Teljes szövege Márkinál, Rákóczi, i. 249 — 251. laeszimilével. 

<• 1705 márczius 7. MHH. xxtv. 585. XI. Kelemen válaszát nem ösmerem. 

7 Közli I-ünig-, Epist. Proe. Europae. m. 957 961. 



376 MÁRKI SÁNDOR 

erővel veri ki katonáit Pannából, Piacenzából és Szent Péter 
örökségéből. 

Rákóczi tehát sietett elsimítani azt a rossz benyomást, a 
melyet Rómában az által keltett, hogy a magyar trónról letett 
József király emberével, Sigray Jánossal szemben mint a magyar 
királyi jogok tényleges gyakorlója, Brenner Jánost nevezte ki 
szepesi prépostnak. XI. Kelemen pápa ezt 1707 április 2-ikán 
a törvényes király lyal és az egyházzal szemben egyaránt jog- 
bitorlásnak nevezte. Hamis és vakmerő felfogásnak nyilvánította, 
hogy a világi kegyurak necsak kinevezzék és birtokba iktassák, 
hanem a lelki ügyek végzésére is felhatalmazzák jelöltjeiket, a velők 
nem tartó papokat pedig, ha jónak látják, megfoszszák javaik- 
tól s helyökbe mást nevezzenek ki. Rákóczi rendeletét, a melyet 
különben csak hírből ismert, a pápa az egyház törvényei és 
alkotmánya értelmében semmisnek nyilvánította. Fölhítta az új 
esztergomi érseket, Keresztély Ágost herczeget, hogy erősen 
szembeszálljon az ilyen törekvésekkel s védje meg az egyház 
szabadságát a világi és törvénytelen hatalom beavatkozása ellen. 8 

Ez téveszthette meg Manchester lordot, ki szerint 9 a 
bécsi udvar a pápától kiátkozó bullát eszközölt ki Rákóczi és 
a többi katholikus vezér ellen, de ezt még titokban tartják. 
A lord azt hiszi, csalódni fognak várakozásaikban, mert a fel- 
kelők inkább elhagyják katholikus vallásukat. Egyébiránt Brenner 
egy névtelen röpiratban sietett kifejteni a magyar királyok 
kegyúri jogait; 10 s kétségtelenül ennek a szellemében igyekezett 
fölvilágosítani a pápát, a kihez Rákóczi már május 6-ikán követ- 
ségbe küldte. 11 Néhány hét múlva a pápa Taxis herczeg római 
palotájáról rendőrökkel vétette le a császár arczképét. Az ellen- 
tétek egyre növekedtek s a császáriak Nápolyba és Ferrarába is 



8 XI. "Kelemen Keresztély Ágostonhoz, 10 Peculiares principum Hungáriáé in 
1707 április 2. Urbárium, 1714-, 168—170. ecclesia Dei praerogativa. Lőcse, 1707. 
(Dési gimn. könyvtár). V. ö. könyvemben 1 1 Rákóczi megbizó-levele Brenner 
r. 620. Domokor számára xi. Kelemenhez 1707 

9 Harleyhoz 1707 április 30. Simonyi, május 6. A vatikáni levéltárban. (Veress 
rir. 316 — 7. Endre szíves közlése). 



II. RÁKÓCZI II KI V / 



377 



bevonultak, mikor Brenner oda hagyta az örökvárost. Török- 
országon keresztül l2 tért haza és július 27-ikén jelentkezett a 
fejedelemnél. 15 Követsége jutalmául a csanádi püspökséget kérte ; 
mivel azonban nem volt fölszentelve, Rákóczi nem teljesítette 
kívánságát, hogy a papságot meg ne botránkoztassa.' 1 A pápa 
tiltakozása óvatossá tette; de különben is ez időben remélhetett 
legtöbbet a szentszéktől. 
XI. Kelemen ugyanis 
élesen szemére lobbantotta 
a császárnak az egyházi 
állam megszállását. «Lá 
tod, császár — írta egye- 
bek közt n — mindez az 
apostoli székkel és a ve- 
lünk szemben köteles tisz- 
telet ellen a te nevedben 
az egyház jogai és érde- 
kei ellen történik)). Június 
16-ikán már megfenye- 
gette/ 6 hogy ha tovább 
is ellenségesen viselkedik, 
erőszakra erőszakkal felel 
s kiátkozza; mire József 
császár nagyon erélyes til- 
takozással felelt. «Bizony, gyönyörűséges manifesztum — lel- 
kesedett a labancz Cserei; 17 — melléje tehetik a Rákóczi 
jezsuiták ellen való írásának s méltó hogy a császár példája 
szerint felnyissák szemöketa több pápista religión levő királyok". 
A császár mint Olaszország ura viselkedett s Nápolyt nem 
ösmerte el többé a pápa hübérországának. XI. Kelemen tehát 




S8. XI. KELEMEN PÁPA. 



'- Rákóczi szerint (1708 május 19J Nán- 
dorfehérváron át. Arch. R. 11. 270. 

1 \ Beniczky naplója. Rákóczi-tár, 1. 148. 

■ t Rákóczi Bercsényinek, 1708 szeptem- 
ber 21. Arch. R. rí. 333. 

ír Történeti Életi ■ 



1; 1708 június 2. Lünig, m. 971—3. 

"' L*.-o. 973 — 5- xi. Kelemen összegyűjtött 
bullái, beszédei és levelei két kötetben 
már 1729-ben megjelent. 

17 Hist. 407. 

48 



378 MÁRKI SÁNDOR. 

fegyverkezett. Valóban időszerűtlen volt, hogy a fejedelem éppen 
ekkor kereste a porosz királynak a császár és pápa ellen való 
szövetkezését. 18 Kétségkívül inkább is osztozott Bercsényi fel- 
fogásában, hogy «már bizony majd a kálvinista katona is szent- 
nek kiáltja a pápát». 19 «Minden rend erőt vett», maga Rákóczi 
is bízni kezdett arra a hírre, hogy a pápa a franczia királylyal 
s a velenczei és a genovai köztársaságokkal szövetkezett, a 
kiátkozást kihirdette 2 ° s hadserege élére a magyar viszonyokat 
jól ismerő Marsigli grófot állította. Azonban a gróf első sikerei 
után a pápa kibékült a császárral, 21 sőt utóbb 22 a magyar pap- 
ságot is felszólította, hagyja oda Rákóczi zászlait s térjen vissza 
törvényes uralkodójához. Hiszen a ki keresztény kegyelettel 
nézi azt a vad háborút, a mely a hajdan oly virágzó magyar 
királyságot már évek óta emészti, belsejében megindultan és 
szomorúan gondol a bajok szerzőire vagy részeseire. Vakságuk- 
ban ezek annyira mentek, hogy a nyugalom visszatérésének és 
a törvényes király elösmerésének reménye eltűnt, sőt a hit 
maga is veszedelemben forog. Atyai szereteténél fogva keser- 
vesen látja a nép nyomorúságát, de ennél is jobban lesújtja, 
hogy az egyháziak közül is sokan megfeledkeztek állásukról s 
nem borzadtak a lázadókhoz csatlakozni. Megparancsolta tehát 
a világi papoknak és a szerzeteseknek, hogy ezen breve kihir- 
detése napján azonnal szakadjanak el a lázadóktól s többé 
semmiféle újítókhoz ne csatlakozzanak, mert különben nemcsak 
méltóságaikat, hanem világi kegyuraktól nyert javadalmaikat is 
elveszi s őket többé sohasem alkalmazza. A végrehajtással a 
prímást bízta meg, a ki az egyházi jog és a pápai felhatalmazás 

18 1708 október 18. Jablonszkyhoz. Szá- 83.), mikor ezt a békét 1708 januárius 

zadok, 1870. 82 — 84. 15-ikére teszi s Rákóczinak Jablonszkyhoz 

J 9 1708 november 3. Arch. R. vi. 157. október 18-ikán írt levelét az e miatt ér- 

20 1708 október 4., 14. U.-o. 11. 349., 354. zett fölindulásnak tulajdonítja. 

21 1709 januárius 15. Du Mont, Noveau 22 1709. augusztus 17. Dátum Romae 
recueil de traitez d'alliance, 11. 345. Corps apud Sanctam Mariam Majorem. Közli 
universel diplomatique de gens, vni. 233. Leskó, Adatok az egri egyházmegye tör- 
Zink, Ruhe des jetzt (1726.) lebenden Eu- ténetéhez, ív. 427 — 8. A prímás a brevét 
ropa. 11. suppl. 177. Ranke, A pápák, 111. október 3-ikán hirdette ki s Telekesy 
163. Téved tehát Szalay (Századok, 1870. november i-én kapta meg. U.-o. 425 — 9. 



11. RÁKÓCZI FERENCZ 379 

értelmében teljes hatalommal járjon el azok ellen, kik a papi 
rend csúfságára hasonló merényletekkel föl nem hagynál: 
ilyen botrányoktól vissza nem riadnak. 2 ; 

Később kijelentette, 24 hogy, a szentszék igen régi gyakorlata 
szerint, nagyméltóságú személyekről lévén szó, a püspökök 
javadalmainak elvételét csak a szentszék s az is csupán igen 
súlyos esetekben mondhatja ki. Azonban kész egy másik breVé- 
ben felhatalmazni a prímást, hogy eljárhasson azokkal a püs- 
pökökkel szemben, a kik a fölkelők pártján megmaradnak s a 
király iránt a köteles engedelmességet megtagadják. 

Ide zsugorodott össze az a bécsi hír, hogy a pápa Rákóczit 
és a fölkelőket kiátkozta. 

A fejedelem 2) " megbízta Brenner prépostot, tudja meg a varsói 
nuncziustól, a pápa miért foglal el most vele szemben más 
álláspontot, mint a milyenről Brenner útján biztosította. Fejtse 
ki a nunczius előtt, hogy a rosszakaratú feladások következté- 
ben hamarosan kiadott bullák ártanak a szentszék tekintélyének 
s minden katholikus hívőben megingatják a papság iránt táplált 
bizalmat. Vége az lehet, hogy a nagyobbszámú protestánsok, 
megkísértik a katholikus hit elpusztítását. Ö ugyan ezt minden- 
képpen gátolni fogja, de mégis jobbnak tartaná, hogy az apostoli 
szék, ha tekintélyét megrontani nem akarja, hagyjon fel efféle 
villámlásokkal. Azt ugyan fölteszi minden épeszű és józan ítéletü 
ember, hogy a pápa senkinek sem akar ártani s nem tör egy 
állam alkotmánya ellen ; de ha tenné s a neki alárendelt klérus 



*3 Ez azonban nem jelentette azt, hogy brevét Bercsényi már 1709 október 30-ikan 

a prímás javadalmaitól megfoszthassa a elküldte Rákóczynak, ki — úgy látszik — 

püspököket, sőt hogy ellenök egyáltalán Viza püspök tollával válaszolt reá, mert 

el is járhasson. Piazza pápai nunczius sze- Bercsényi november 10-ikén, Vizát ajánlva, 

rint igaz ugyan, hogy Telekesy a csá- kérdi Rákóczitól : «Ki merné Rómában 

uk mint magyar királynak letételét disputálni most is a brevét ?» Arch. R. vi. 

aláirta, de < mint mondjákn, kierőszakolva, 379-, 406. 

könnyes szemmel. Különben a primás is 24 Spada pápai államtitkár Pia/.za nun- 

kijelentette, hogy ö nem tette le a püspö- cziushoz 17 10 szeptember 20. Leskó, ív 

köt, csak végrehajtotta a brevét. (A nun- 461—2. 

czius, Spada papai államtitkár és a primás 2 i Brennerhez Munkácsról, 1709 decz. \. 

levelei Leskónál, rv. \s\ joq.i Magát a Arch. R. ír. 581-2. 

48* 



380 MÁRKI SÁNDOR 

engedelmeskednék, megeshetik, hogy Lengyelország példájára 
azt a rendek sorából kizárják. A római kúria tehát jól teszi, 
ha gondolkodását mugváltoztatja, vagy enyhíti. A pápa később 
valóban megsemmisítette a prímás intézkedését, a melylyel 
a kurucz püspököt letette. 26 

II. A VILÁGI PAPSÁG. 

A fejedelem panaszkodott, hogy a katholikus papság nem 
csatlakozott hozzá azonnal ; de az első hónapokban a nemesség 
sem csatlakozott. Amaz a protestánsoknak, emez a parasztok- 
nak a vezérét sejtette benne. «Istenünk ő felsége ellen, melynek 
nevében s dicsőségének előmozdításában kötöttük fel fegyverün- 
ket, s úgy az anyaszentegyház ellen nem harczolunk» ■-- szólt a 
fejedelem, mindjárt fölkelése elején 2? s visszaadni rendelte a 
szolnoki vár elfoglalásakor a templomból és a barátoktól elvett 
dolgokat. Kuruczai a veszprémi egyházmegyében 12 plébánost 
egyetlenegy éjszaka kergettek el. 28 A rákost templomban az 
oltárt megfosztották, az orgonát összerontották. «Ne hagyja 
fertőztetni a templomokat, mert reánk száll az Isten ostora !» 29 
Herkó Fülöp móriczhidai plébánosra a falusiak kétszer is rátör- 
ik, 53 pápista hívét félholtra verték, őt magát majd megölték. 50 
Zólyomvármegyében meghagyták, hogy « pápista » papnak még 
pénzért se szántsanak s dolgozzanak. Nagyszombat tele volt a 
sok panaszkodó pappal. ((Alamizsnával sem győzöm szegénye- 
ket — írta Bercsényi a fejedelemnek. 51 — Ne vétsek vele nagy- 
ságodnak, kegyelmes uram : váljon nem azért ver-e Isten ben- 
nünket?)) A fejedelem megtette, a mit Lipót király sem mert 
megtenni, hogy a jobbadán unitárius és protestáns Kolozsvár 
kapitányává katholikust nevezett ki; 52 vezérei általában véve a 

26 A prímás rendelete 1709 deczember 8. 28 Arch. R. 1. 95. 

a pápa brevéje 171 1 februárius 28. Ezek 29 1704 januárius 31. U.-o. 1. 98. 

s az ügyre vonatkozó iratok Leskónál ív. 30 1704 márczius 10. U.-o. 1. 315. 

429—432. és Történ. Tár, 1896. 654 — 656. 3 1 1705 november 25. Arch. R. ív. 743. 

-7 1703 szeptember 29. U.-o. v. 33. 3 2 Vass György naplója. MHH. xxxv. 441. 



II. RÁKÓCZI FEREN4 /- 381 

katholikusok közül kerültek ki. «Eddig is pápista tisztekkel, 
fegyverrel és észszel voltam itt örállója a hazának — írta neki 
Bercsényi; 33 -- most regimentszámra 26 ezer hada van itt 
mellettem nagyságodnak s a hazának : több óbester húsznál 
közülük pápista. Generálisait s az itt körülöttem levő vármegyék 
tisztjeit nagyságod ítélje ; mégis : a pápistának nem kell hinni. 
Ok mondják, kik a fejedelem udvarában csak protestánsokat 
szeretnének látni ». 

A fejedelem hazafias szellemű magyar papságot akart. Már 
első manifesztumában kikelt az ellen, hogy a papok idegen 
nyelven prédikáljanak, a püspökséget idegeneknek adják ; majd 
az ellen is, hogy a szerezetesrendek külföldi rendtartomá- 
nyoktól függjenek. Nem is Rákóczi személye, hanem protes- 
táns környezete miatt a szécsényi országgyűlésen (1705 szep- 
tember 19-ikén) a klérus, zajos jelenetek után, úgy tette le a 
hűségesküt, hogy kikötötte a katholikus egyház érdekeinek 
megóvását. 

A fejedelem, a mennyire a háború viszontagságai megen- 
gedték, gondosan ügyelt ezekre az érdekekre. Mint vezérlő 
fejedelem és erdélyi fejedelem a politikai ünnepeket mindig 
katholikus egyházi ünnepekkel vezette be. De az aggodalmak 
új erővel támadtak fel a papi tized, 34 a templomok és az iskolák 
tulajdonjoga, a jezsuiták kiutasítása, a templomoknak néhol hadi 
czélokra fordítása 3 > stb. ügyében. A saját elhatározásából folyó 
dolgokon mindenkor segíteni ügyekezett. A hazafiságában gyanús 
plébános ügyét előbb a püspökkel vizsgáltatta meg. 56 A jász 
papoknak teljes elégtételt ígért, mert mindeneket az egyházi 
rend megnyugtatására kívánt elintézni. 37 Felhítta a katholikus 

1705 május 5. Arch. R. ív. 494. mire a falak vért izzadtak. (Századok, 

H 1705 április 29. a klérust illető minden 1881. 125.) Ottlyk főudvarmester a feje- 

mát bérbe vett az ország számára delem újborát a munkácsi templomba 

Hornyik, ív. 359. Ennek nehézségeire rakatta be, mivel pinczében még nem tart- 

Kecskemét, Kőrös és Czegléd őt már május hattá az újbort. Tört. Tár, 1883. 397. 

20-ikan figyelmeztette. U.-o. 361 — 2. >6 1710 íebruárius II. Arch. R. in. 347. 

"■; Károlyi a gabonaadót a jászberényi M 1710 februárius 12. U.-o. in. 349. Szá- 

templomba hordatta (Rákóczi eml. 272.), zadok, 1881. 125. 



382 MÁRKI SÁNDOR 

és a református papokat, hogy személyes szabadságuk meg- 
sértéséről azonnal s ne akkor tegyenek jelentést, mikor a hadak 
már másfelé hadakoznak s így a kihágókat kinyomozni bajos. 
Egyúttal azonban felszólította a püspököt, hogy néhány plébánosa 
hazafiatlanságát ne tűrje. 38 A papok úgyis kedvetlenek lévén, 
nem akarta kedvetlenségök okát szaporítani. 39 S a klérus való- 
ban, még az 1709. évi pápai breve után sem fordult el tőle 
teljesen. 

Az egyházmegyék papságának egy része a kuruczokkal, a 
másik a labanczokkal tartott, de vezető szerepet nem vállalt 
sem az egyik, sem a másik párton. Semlegesnek mutatkozott 
maga az esztergomi érsekség is, a melynek élén pedig 1707-ig 
Kollonics bíbornok állott. Papjai, sőt kanonokjai közül sokan 
Rákóczi hívei voltak. Akadtak, a kik koadjutorában, majd utó- 
dában, Sachsen-Zeitz Keresztély Ágoston bíbornokban titkos 
kuruczot sejtettek. Viza ez. püspök azzal hitegette Bercsényit, 
hogy az új prímás kész lejönni Nagyszombatba olajszentelésre. 
Protestásnak született, csak 1689-ben tért vissza a katholikus 
hitre; bízhatnak tehát türelmében s a magyarok iránt való 
jóindulatában. A pápa bíbort küldött neki, ő pedig megmutatni 
szeretné magyarságát, remélve, hogy a nemzet sem akar ártani 
az igaz hitnek. « Legyen hát kuruczczá» ! mondta Bercsényi. 
Viza ezt is lehetségesnek tartotta. Hiszen az a fejedelem Bécs- 
ben csak Isten jóvoltából él. Egyik is híjjá ebédre, a másik is; 
szóval elégedetlen. Mint Ágost szász választó (a lengyel király), 
ő is mindenét elvesztette az udvari szép szó miatt. Kész tehát 
kijönni. 40 A protestánsok is bíztak benne, mert kijelentette, 
hogy szerinte csak tudomány nyal és jó példával lehet téríteni; 
később azonban, a pozsonyi országgyűlésen, olyan javaslatot 
tett a kibontakozásra, hogy ennek következtében minden nép- 
szerűségét elvesztette. Idáig közbenjárónak, ezentúl az udvar 



3*> 1710 februárius 26. Arch. R. 111. 40 1707 márczius 16., 31., április 27. U.-o. 

358 — 9- v. 375., 381., 416. Keresztély életrajza 

3 9 1708 szeptember 30. U.-o. n. 516. Töröknél, Magyarországi Prímásai. 



II. RÁKÓCZI FERENC2 



383 



emberének tekintették. 4 ' Neki tulajdonították, hogy a pápa 
keményebben lépett föl a kuruezok ellen. 

A békének igazi apostola volt Széchenyi Pál kalocsai érsek. 
Egyidöben panaszosan írta, hogy nem tudja, hova legyen, ha a 
fejedelem nem könyörül rajta s kenyérrel nem tartja. 42 A föl- 
kelés első esztendejében ö maga buzdította Károlyit Regede 
körülzárására s a németekkel tartó őrségiek megfékezésére. 45 
Heistert csak Lipót király parancsa gátolta meg, hogy e miatt 
elpusztítsa jószágait. 41 A fölkelők előtt népszerű és tisztelt ember 
volt. 45 Becsülték szép tulajdonai és a haza szabadsága iránt 
való buzgósága miatt, 46 pedig tudták, 
hogy híve a királynak, noha csak Isten 
előtt lehetett bátor «az ausztriaiak vadá- 
szata)) ellen. 47 Kanonokjai jobbadán 
Rákóczihoz csatlakoztak. Széchenyi til- 
takozott a függetlenségi nyilatkozat ellen 
s a fejedelem még sem kételkedett 
abban, hogy «a szegény nem-érseknek 
jó szándékai vannak, mert annak előtte 
is sokat és szívesen segítette a nemzet 
dolgait». 4 ' s Hitte, hogy a királyért «lelkét is széltébe köti)), 49 
de észre kellett vennie, hogy a főpap majdnem teljesen vissza- 
vonult a közügyektől. Telekesy István 1699-ben vette át az 
egri egyházmegye kormányát s a következő évben káptalaná- 
val együtt terjedelmes és megdöbbentő jelentést adott be a 
prímáshoz a katholikus hitélet szomorú állapotáról. Egyúttal 
felsorolta azokat a törvényeket, a melyek a Corpus Jurisban az 
i gy háziakra nézve sérelmesek. 50 1703 október 28-ikán kívánt 




159. AZ EGRI KÁPTALAN PECSÉTJE. 



ti 1708 június 13. Medows Harleynak. 
Simonyi, ni. 383. 

Károlyi Oki. v. 1 10. 
704 februárius 12. Arch. 1. 106. 
44 1704 szeptember 10. Simonyi, 1. 426—7. 
704 november 12. U.-o. r. 552. 
..koczi eml. 87. 



\1 Egy lengyel kir. tanácsos levele. 
Thaly, Kalászok, 205 — 6. 
i s 1708. februárius 18. Arch. R. 11. 169. 

49 1708 márczius 30. U.-o. ír. 220. 

50 Leskó, Adatok, ív. 271—343. V. 
u.-o. 438. és 437-440. 



384 MÁRKI SÁNDOR 

először «nagy jó reggelt szerető fiainak)), az Eger városát ostromló 
hevesi kuruczoknak ; de Szent István király haragos átkával 
fenyegette őket, ha bántanák a püspökséget. 51 A sereg tiszte- 
lettel felelt 52 s a püspök csakhamar csatlakozott a fejedelemhez, 
ki megnyugtatta, hogy a háborút nem a katholikus vallás 
elnyomására folytatja. 53 A fejedelem a káptalant is oltalmába 
fogadta, 54 és katholikus ügyekben Széchenyi Pálon kívül Tele- 
kesyt hallgatta meg legszívesebben. 55 Az ország keleti részén 
ő volt az egyetlen, a ki helyén maradt s a katholikusok nehéz 
sorsán könnyíteni törekedett. 56 Hazafisága, egyszerűsége, fele- 
baráti és szabadságszeretete, előkelő származása miatt a fejede- 
lem atyjának nevezte, a püspök pedig úgy bánt vele, mint 
fiával. Büszkén hivatkozott reá, hogy ezekben a forradalmi idők- 
ben nemcsak a 12 vármegyéből álló egri, hanem a nyitrai, váczi, 
váradi, erdélyi egyházmegyékben is püspöki hatalmat gyakorolt. 
Tizenkétezer embert bérmált meg s Egerben, Gyöngyösön, 
Kassán maga a fejedelem is megjelent mint bérmaapa. Olajat, 
vizet évenkint szentelt; 40 hordozható oltárt és 30 harangot 
áldott meg, 110 subdiakonus és 100 diakónus közül 96-ot szen- 
telt föl papnak. Mindezt Isten segítségével és Rákóczi fejedelem 
pártfogásával a legkisebb akadály nélkül tette. Püspöki tisztét 
szabadon gyakorolta, az egri és a gyöngyösi gimnáziumokat a 
magáéból tartotta fenn, Eperjesen, Ungvárt saját papjaival nevel- 
tette az ifjúságot. Visszaszerzett tíz falut, a miket elődei már 
kétszázesztendeje elvesztettek. «Mindezekért- — úgymond 5: — 
ha megérdemlem, hogy megkövezzenek, ám lássátok : István 
vagyok, a kövekhez hozzászoktam, semmitől sern irtózom." 
Nemes példája a kuruczok részén tartotta azokat a papokat, 

51 U.-o. 362 — 4. SS Széchenyi Kollonicshoz 1705 május 25. 

5 2 U.-o. 365 — 6. Miller, Epist. Georgii et Pauli Széchenyi, 

53 Rákóczi eml. 57. Ez akkor történ- ti. 166—7. Leskó, ív. 578—9. 

hetett, mikor Telekesy Gyöngyösynek s^ Széchenyi Scalvinioninak 1705 június 

1703 deczember 7-iki fölhívására (Leskó, 20. Miller, 11. 171— 3. Leskó, ív. 381—2. 

ív. 370—1.) a fejedelemnél a katholikusok S7 Hevenesi Gáborhoz 1708 október 10. 

érdekében szót emelt. Leskó, Adatok, ív. 411— 412. Tört. Tár ; 

5 4 1704 januárius 21. Leskó, ív. 374 — 5. 1896. 646. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 385 

kik — a fejedelem szerint — nem követték a jezsuiták elveit. 
A függetlenségi nyilatkozathoz csatlakozása miatt a prímás meg- 
fosztotta püpökségétől. Telekesy önérzetesen jelentette ki, hogy 
a pápa brevéje rá nem vonatkozhatik. Csak nem vétett a pápa 
és a császár ellen azzal, hogy a forradalmi időkben helyén 
maradt s a maga és a szomszéd egyházmegyék juhait megvédte 
a farkasok ellen ? Pásztorbot volt a fegyvere, püspöksüveg a 
sisakja. Nem harczolt mással, mint az egyház ellenségeivel; 
ebben pedig a fejedelem is segítetted A pápa valóban nem 
talált benne kánoni vétséget, mire a király visszahelyezte mél- 
tóságába. 

A fölkelés elején a megyés püspökök közül Nesselrode János 
l 'ilnws pécsi püspök is gyanúba esett a bécsi udvarnál, mivel 
a császárné útján kieszközölte, hogy a Wacquerbarth lengyel 
követ Rákóczinak felajánlja ura közbenjárását. 59 

Az egyházmegyék püspökei a királynak, káptalanai azonban 
több esethen a kuruczoknak engedelmeskedtek, ha csak kény- 
szerűségből is. A váczi egyházmegyét, a melynek püspökei vál- 
toztak, Berkes András nagyprépost mint a szövetség híve kor- 
mányozta. «Ne félj, édes papom !» biztatta a fejedelem az ónodi 
véres jelenetnél ; de Berkes hazament s a függetlenség kimon- 
dásában már nem vett részt. 60 Másképp látta most már a dol- 
gokat, mint mikor Bottyánnak mint még császári ezredesnek 
azt mondta, hogy százötvenezer kurucz fogott fegyvert. 61 Mikor 
híre futott, hogy Egerből a német kezén levő Váczra akar 
visszaköltözni, Bercsényi megfenyegette, hogy egy órával előbb 

58 Hatalmas védöiratának egy félbema- s kiváló tudósokra is hivatkozott (433. L). 

radt fogalmazata 1710-ből Leskónál, ív. Jellemző, hogy a bíbornokhoz intézett vá- 

432 — 6., Belez Mátyás jezsuitához 437— laszt április 25-ikén a fejedelem is átnézte. 

440. és magához a prímáshoz április 2. Arch. R. nr. 105. 

U.-O. 441— 444. Belez előtt kiemelte, hogy 59 1704 lébruárius 27. Whitvvorth II 

egyházmegyéjében ö a protestánsok sza- gesnek. Simonyi, 1. 152 — 3. 

bad vallásgyakorlatát Gyöngyös és Jász- 60 Életrajza Nagy Ivántól. (M. Sión, 

berény kivételével mindenütt megakadá- 1869 és Tragor, Váczi Könyv, 52 — 70.) 

lyozta. (U.-o. 439.) A prímás villáma ellen Sí 1703 szeptember 29. Arch. R. ix. 

a tridenti zsinat, a kánonok és a pápai 115 — 6. Berkes Andrásnak eddig üsme- 

dekretumok védelme alá húzódott (443. 1.) rétien arczképe : Márki, Rákóczi, 11. 7. 

Masyar Történeti Életrajzok. 1909. 49 



386 MÁRKI SÁNDOR 

berekre viteti. «Egerből datáljon, ne Váczról, mert látom, hamis 
pap. . . . Pastores animorum s maga hitének farkasa* ! 62 Berkes 
azonban tényleg a legkitűnőbb papok s a legjobb hazafiak közé 
tartozott. — A váradi nagyprépost Bakó János és néhány papja 
1703 őszén fogolyként került Rákóczihoz, kit odáig «az eret- 
nekek bajnokának és egyházi átok alatt levőnek» tekintettek, 
mert katholikus pap nem volt mellette. 65 A fejedelem sohasem 
tudta, mit csináljon az óvatos Bakóval; úgy hitte, «könnyü 
volna valamely kolostorba dugni». 64 De mindvégig Rákóczinál 
maradt és csak a küzdelem utolsó napján esküdött megint 
hűséget a királynak, ki méltóságát is visszaadta. 65 A nyitrai 
püspökség ügyeit Mattyasovszky kanczellár halála óta Pyber 
László ez. püspök vezette. Bercsényi, Pálffy és Heister közt 
nem egyszer járt közben ; Bercsényinek néhány vármegye nevé- 
ben megmondta, hogy nem harczolnak tovább, ha a király 
szabadságot ad; de Pálffynak is hét pontban fejtette ki, mit 
kíván a magyar nemzet. Bercsényi külön iratban nyugtatta meg, 
hogy a papság leteheti az esküt a szécsényi szövetségre, mert 
az nem vére ontását, hanem holtig tartó hűségét kívánja. Pyber 
letette az esküt és sokat buzgólkodott, hogy a jezsuiták külön 
magyar tartományt alkossanak s a szemináriumokban jó magyar 
papokat neveljenek. A függetlenségi nyilatkozat után « rövid és 
barátságos* emlékiratban bizonyította, hogy a római katholikus 
klérusnak, szent helyeknek és szenteknek adott egyházi jószá- 
gokkal nem lehet úgy elbánni, mint ahogy az angolok bántak 
VIII. Henrik idejében. A törvényekre hivatkozva kimondta, 
hogy azokra az evangélikusok nem támaszthatnak jogot, míg 
vissza nem térnek a katholikus hitre. 66 A mellett azonban a 
labanezokat is Rákóczi pártjára csalogatta, mire a fejedelem 
megjegyezte, hogy «csalogattatik az, a ki csalogat*. Azonban 

62 1709 augusztus 4. U.-o. vi. 251 — 2. 65 B. Löffelholz kassai cs. parancsnok 

63 Rákóczi eml. 71. Görgey Imre levele útlevele Bakó számára 171 1 május 1. Ke- 
1724 május 14. és június 19. Említi Ke- reszturi, id. h. 11. 291. 

reszturi, Episc. Varadienses, it. 104. 66 Ösmerteti Zsilinszky, Vallásügyi tár- 

64 17 10 márczius 26. Arch. R. in. 81. gyalások, ív. 269—275. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 387 

nemannyira a győri püspökség felajánlása, mint, a trencsrni 
vesztett csata után, kicsinyhitüsége vette rá, hogy Spáczay 
Gábor kanonokkal, a közgazdasági tanács tagjával együtt oda- 
hagyja a szövetséget. Bercsényi szerint ezért még az esztergomi 
érsek is megharagudott reá. í>7 

Mathai Viza János neszterfejérvári ez. püspök és kalocsai 
nagyprépost, labancz békekövet volt 1707-ig, mikor átallott 
Rákóczihoz, ki megjutalmazta, 68 de megvetett és megbízhatatlan 
embernek tartotta/' 9 A mikor «a vizát hálójába rekesztette)), 7 " 
nem ígért neki püspökséget, sőt hüségesküjét sem akarta bevenni, 
és fogságban tartotta egyideig, mert «tökéletlen csabziság a 
dolga». 71 Bercsényi szintén azt tartotta, hogy «Viza keszegnek 
is rossz lesz». 72 A fejedelem azonban csakhamar öt bízta meg 
a kalocsai érsekség uradalmának igazgatásával. 75 Két esztendő 
múlva már Bercsényi is úgy gondolkozott, 74 hogy magukból 
űznek csúfot a mi papjaink, a mikor Vizát kisebbítik. Egyetlen 
szökevény püspökünk van, az is kókó, hanem azért a fejedelem 
ne engedje kínozni szegényt ! Ugyancsak nevezetes ember volt, 
a mikor (az 1704—6. békealku idején) a császár képét viselte ; 
és nagy embereknek tetszeni nem utolsó dicséret. Másként sem 
oly véggel lett kuruez, hogy csak Bakó váradi nagypréposttal 
hadakozzék. Akárhogy van is, azért már sok dolgot nyifogott 
ő végbe Bécsben és Rómában ; s azt hiszi, senki sem meri most 
is vitatni a brevét Rómában. 

A nemzeti ügyhöz más czímzetes püspökök is csatlakoztak, 
így Pethes András ansariai ez. püspök és egri nagyprépost, 
a ki egy ízben kálvinistákat is megidézett a katholikus szentszék 
elé, mire a fejedelem az ország törvényei alapján megintette, 



Az Arch. R. indexében felsorolt ok- 7 2 1707 május 6. U.-o. v. 423. 

levelek alapján. 73 1707 november 8. U.-o. rr. 132. kíil Oi 

s Századok, 1882. 489. ben már T. Lipót valóságos pOspök 

1 Rákóczi cml. 218. ígért neki s ö a nyitrait szerette volna, 

70 1707 április 24. Arch. R. ír. 71. bár ennek jövedelmét a kuruezok - 

7» 1707 április 28., július 31. U.-o. rr. 71., Stepney Simonyinál, n. 238 — 9. 
. 28. 74 1709 november 10. Arch. R. vi. 406. 

49* 



388 MÁRKI SÁNDOR 

hogy más ember aratásába ne bocsássa sarlóját. 7 s Pethes külön- 
ben szenátor volt s a szövetkezett rendeket Barkóczy Ferencz 
tábornokkal ő képviselte a fejedelem erdélyi beiktatásán. 76 Más 
megbízatásokat is végezvén, a fejedelem ezer forinttal jutalmazta, 
de megjegyezte, hogy a többi szenátor a hazának ajánlotta föl 
fizetése hátralékát. 77 Pethes részt vett Rákóczinak minden ország- 
gyűlésén s ő szentelte föl a nemes ifjak társaságának zászlaját. 78 
A fejedelem nem hitte el az ellene szórt rágalmakat, ((jóllehet 
ő is pap». 79 Pethes Eger veszedelme után a káptalannal Kassára 
telepedett át 80 s a város parancsnoka, Berthóti tábornok őt 
tette meg testamentuma egyik végrehajtójának. 81 A fejedelem 
gondoskodott róla, hogy az egri káptalan Kassára húzódva is 
megkapja jövedelmét. 82 Pethes volt az öreg egri püspök viká- 
riusa. — Esztergomi vikáriusnak a fejedelem báró Pongrácz 
Imre ez. püspököt és esztergomi kanonokot tette meg, mert 
bízott magyarságában. A papok ellen emelt panaszok megvizs- 
gálásával őt bízta meg. 83 Később is némi kedvezésekben része- 
sítette.^ 

Illyés István samandriai ez. püspök és szentjobbi apát szená- 
tor lett, az esküt is letette; de nem akart a fejedelem mellett 
tartózkodni. 85 Mint gyanúsat, később fölmentették a szenátorság- 
tól. 86 A jeles író valóban a labanezokhoz csatlakozott; részt vett 
a pozsonyi országgyűlésen s még abban az esztendőben (1708 
november 30-ikán) mint esztergomi nagyprépost halt meg. 

A győri egyházmegye püspöke (1695— 1707.) Keresztély 
Ágost herczeg volt, a kit a nemzeti ügy jóakarójának tartottak. 
Kanonokjai közül gróf Zichy Pál 1706 november 23-ikán nyíltan 



7 5 1705 június 27. U.-o. 1. 357. Leskó, 8 ° 1710 május 31. U.-o. vi. 507. 

ív. 382. 81 !7io november 3. U.-o. rri. 188. 

76 Megbízólevele, 1707 márczius 3. Arch. 82 1709 július 9. U.-o. vin. 100. 

R. 11. 32. 83 ^08 szeptember 17. U.-o. 11. 328. Ezt 

77 1708 januárius 7. U.-o. 11. 148. és éppen Kürtössy András esztergomi pré- 
Leskó, ív. 383. post javaslatára is tette. 

78 Beniczky naplója 1709 május 26. 126., 8 4 1709 június 2. U.-o. vin. 50. 
170., 199., 200. 85 1705 deczember. U.-o. x. 9. 

79 1710 márczius 26. U.-o. in. 81. 86 Századok, 1896. 18. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 389 

kurucz lett, állítólag azért, mert nem kapta meg a vaczi püs- 
pökséget s mert remélte, hogy a fejedelem visszaadja régi 
családi birtokát, a veszprémi palotát/ 7 Most a fejedelem udvari 
papja lett s az erdélyi fejedelmi beiktatáson ő végezte az erdélyi 
püspököt megillető egyházi szertartásokat. Oly szegényesen élt, 
hogy téli köntöst is a fejedelem csináltatott neki, mert a felsé- 
ges udvar gyalázatára mente nélkül van, fizetéséből pedig nem 
telik. ss Mint tábori pap, «szegény, csak ő egyedül szolgál és 
legfrissebb is a többi közt». S9 A fejedelmet utóbb bujdosásában 
is követte. 90 

A veszprémi egyházmegye sem zárkózott el egészen. Kevés 
kedve is lehetett a labanczságra, mert 1704 májusában a 
veszprémi székesegyházat a kanonokok házaival együtt éppen 
a császáriak hamvasztották el, a templomban vért ontottak, a 
kelyheket s más szentedényeket stb. elrabolták, stb. 91 így tör- 
tént, hogy Kecskeméthy Mihály prépost mint Fejérvármegye 
követe vett részt a dunántúli kurucz vármegyék sümegi gyűlé- 
sén. 92 Veszprémi kanonok volt Brenner Antal Domokos is, a 
kit Rákóczi 1706 végén szepesi prépostnak nevezett ki. 

A szepesi prépostság élén XI. Kelemen pápa nem tűrte meg 
Brennert, a ki röpiratban és Rómában személyesen hiában 
védelmezte Rákóczi kegyúri jogát és a kinevezés helyességét. 93 
Bercsényi is kérte a fejedelmet, ne akarjon börtönbe vetni 
minden papot, olyan derék embert is, mint a lőcsei plébános. 
Mikor az esztergomi vikárius jubileumi hirdetést küldött a 
szepesi káptalanba, Brenner levágta Pyber pecsétjét s nevét és 
a magáét tette oda. A lőcsei plébános tiltakozott, mire Brenner 
a káptalan elé idéztette s javadalmaitól, lelkészségétől megfosz- 
totta. Bercsényi ezért megintette, Berthóti pedig megizente, 
hogy ad neki száz forintot : menjen vissza Francziaországba, 

- s 7 Arch. R. v. 324. 90 Tört. Tár, 1899. 216. 

*8 1710 szeptember 13. U.-o. iir. 536. l >i Széchenyi Pál a királyhoz. Thaly, 

Tört. Tár, 1883. 396. Kalászok, 204. 

89 Sibrik udvarmester 1710 szeptember 9 2 U.-o. 1899. 216. 

27. Tört. Tár, 1883 400. 9 3 Marki, Rákóczi, ír. 376. 1. 



390 MÁRKI SÁNDOR 

mert nem szenvedi meg Lőcsén. 94 Egyik kanonoka, Fray József, 
a legbuzgóbb kuruczok közé tartozott. XII. Károlynál is járt 
követségben Benderben, de «eljárt a szája». E miatt a fejedelem 
Munkácsba vitette, hogy misemondáson és istentiszteleten kívül 
ne legyen egyéb dolga, 95 mert «szégyenére volt nemzetünknek)). 96 
Később megbocsátott neki ; 97 hiszen ha élesen beszélt is, azt 
mindenkor Magyarország védelmére tette ; pl. Jahnus orosz tábor- 
noknál nyakon akart csapni egy alezredest, ki megsértette a 
magyarokat. 98 

Az erdélyi püspökség helyreállítása lett volna egyházkormány- 
zati téren Rákóczi legnagyobb alkotása. Az öreg Dr. Illyés 
András mint kinevezett erdélyi püspök Gyulafejérvárott a székes- 
egyházban száz esztendő óta az első misét 1697 május 19-ikén 
mondta. 99 A gubernium azonban kiutasította Erdélyből, hogy 
ne háborítsa a haza csendjét, törvényét, unióját. 100 Nagyszombat- 
ból másodszor a fölkelés kitörésekor látogatott el egyház- 
megyéjébe, a hol körülbelül egy esztendőt töltött. A fejedelem 
bizonyára szívesen látta volna pártján a nagytudományú öreget, 
az elösmert írót és egyházi szónokot; Illyés azonban 1704 
október 4-ikén ismét visszatért Nagyszombatba s távol maradt 
a politikától. A fejedelem az 1707. évi marosvásárhelyi ország- 
gyűlésen a rendek akaratával szemben nem bírta helyreállítani 
az erdélyi püspökséget. Azonban előkészítette a közhangulatot 
s kilencz esztendő múlva báró Mártonffy György már a protes- 
tánsoktól visszavett gyulafejérvári székesegyházban mondhatta 
el beiktató miséjét. 101 

A fejedelem figyelme még a külföld magyarjaira is kiterjedt, 
mert 1705—9. közt Lippay János magyar misszionáriust küldte a 
tatárországi (bessarabiai) Csobordsa falunak magyar katholikusai 
közé. 102 Ellenben néhány magyarországi álkeresztény törököt 

94 1707 április 5. Arch. R. v. 385. 99 Szinnyei, M. írók, v. 48. 

95 17 10 július 19. U.-o. in. 136. 100 Rákóczi-tár, t. 416. Századok, 1881. 125 

9 6 1710 július 27. U.-o. in. 142. tót Illyés András élete Szinnyeinél, v. 

97 1710 július 31. U.-o. in. 145. 48 — 52. III. 754 — 5. 

9 8 1710 július 26. U.-o. vi. 584. '02 Századok, 187 >. 614. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



391 



inkább visszaküldött a szerdámak ; mert «ha hitükben most sem 
keresztények, mindegy, akárhol viszi el őket az ördög)). 103 £7 

- / görög katholtkusok püspökségei közül Rákóczit a munkácsi 
érdekelte legjobban. Ennek viszonyai De Camelis püspök halá- 




IÓO. A GYULAFEHÉRVÁRI SZÉKESEGYHÁZ. 



Iával (1706 július) nagyon összezavarodtak. A papság Vnuiiczky 
Györgyöt választotta meg, a kit XI. Kelemen pápa 1707 április 
7-ikén meg is erősített. A császár Hadermarszky János szer- 
zetest nevezte ki, de ez ellen a zempléni főesperesség — Vinniczky 



[ *3 1707 április 29. Károlyi-Oki. v. 626. 



392 



MARKI SÁNDOR 



érdekében — július io-én tiltakozott. 104 A fejedelem — minda- 
kettővel szemben — 1707 februári us 26-ikán Kamenszky Petro- 
niust mint a kievi érsek suffraganeusát tette meg püspöknek. 
Emlékeztette a kievi érseket a lefolyt lázongásokra, mikor az 
Ausztriai Ház uralma alatt a görög szertartású egyházakat a 
legszentségesebb római katholikus egyházzal egyesítették. Ezen 

püspökség hosszú időn 
keresztül a kievi érsek 
invesztitúrájától függött ; 
azonban az unió óta ennek 
és az ő kegyúri jogának 
sérelmével az esztergomi 
érsekség alá került. Most 
már a mindenható Isten 
bosszúálló fegyverei követ- 
keztében az egész haza 
visszanyervén szabadságát 
és kiváltságait, ő ezt a 
püspökséget a régi szokás- 
hoz és gyakorlathoz ké- 
pest visszaállítja 'a kievi 
egyházmegye hatósága 
alá. Kéri tehát, hogy Ka- 
menszky Petroniust a 




A PODHERINGI FATEMPLOM. 



püspökségbe bevezesse, 
fölszentelje s megerősítését a pápánál is kieszközölje. Harmadnap 
(februárius 28-ikán) Kamenszky kolotkai prépostot tudománya, 
hite, jámbor erkölcsei, buzgósága és hazafiassága jutalmául való- 
ban kinevezte görögkatholikus püspöknek, és márczius 12-ikén a 
püspökség ingóságait is kezéhez adatta. 105 A császár püspöke nem 



'04 A magyarországi ruthének egyházi 
viszonyaira nézve az 1706. évig 1. a buda- 
pesti növendékpapság Munkálatait, t888. 
399—449. 1. és Zsatkovics a Századokban, 
1896. 563. 



10; Arch. R. 11. 24 — 25., 27., 45 — 46. Fel- 
tűnő, hogy Kamenszky püspökségének 
ezt a három okleveles adatát Zsatkovics 
(Századok, 1896. 563.) nem vette figye- 
lembe s Lehóczkyt 1896-ban szólítja fel a 



II. RÁKÓCZI PERENCZ 



393 



hagyta annyiban a dolgot. Bécsi pénzzel jött le a Krajnába, hogy 
az oroszokat Rákóczi ellen izgassa. Néhányad magával Palocsay 
Mihály (a kurucz tábornok öcscse) is csatlakozott hozzá, de 
harmincz magyar lovasnál több katonája így sem volt. Palocsay 
György kurucz tábornok előnyomulásának hírére s a bécsi pénz 




IŐ2. VERZÁR ÖRMÉNY-KATHOLIKUS PÜSPÖK. 



fogytával az ellenforradalom megbukott. 106 Kochlarovics bukóczi 
pópa még azután is bujtogatott a császár mellett lü; s a fejedelem 



kinevező okirat közzétételére, holott az 
már 1873-ban megjelent. Ezek az okiratok 
bizonyítják, hogy Kamenszky mégis csak 
látta a munkácsi egyházmegyét, a mely- 
ben Rákóczi volt az úr. Hiszen csak 
munkácsi és szentmiklósi uradalmaiban 92 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



pap függött tőle ! (Lehóczky, Beregm. 
kath. lelkészségek tört. 16., 17., 152.) 

'06 Palocsay György jelentései Palocsá- 
ról 1707 deczember 5., 15., 19. Károlyi 
Oki. v. 744-8. 

io 7 Századok, 1881. 124. 

50 



394 



MARKI SÁNDOR 



elfogatta a homonnai papot is, mert a « nem-püspök » Hadermarszky- 
vel levelezett. 108 Kamenszky halálával a püspökség javait a fejede- 
lem Byzanczi György kállai orosz papnak, az eddigi vikáriusnak, 
adatta át s az oroszvégi klastromot is gondjaira bízta. 109 Az a 
körülmény, hogy a kegyúri jogot ilyen uralkodói módon gya- 
korolta s a munkácsi püspök- 
séget egyidőben hajlandó 
volt a magyar egyháztól el- 
szakítani, egyik nevezetes 
oka volt a pápa brevéjének. 
Ennek kiadására első sorban 
éppen a kegyúri jog gyakor- 
lása adott alkalmat; s talán 
az, hogy Erdélyben nem 
gátolta a görögkatholikus 
unió ellen irányuló mozgal- 
makat, sőt egyik kedves 
tábornoka éppen ezen moz- 
galom vezére, Nagyszeghy 
Gábor volt. 110 

Az örmény katholikus ok 
erdélyi püspökségét Bo- 
csánczi Ver zár (Verzeres- 
kul) Oxendius alapította, a 
ki az örményeket Minász 
moldvai püspökkel és 3000 
családdal együtt a görögkeleti vallásról a római katholikus 
hitre térítette vissza. 1690— 1715-ig mint aladai ez. püspök 
és apostoli vikárius Beszterczéről, majd az újraalapított 
Szamosújvárról kormányozta az erdélyi örmény, sőt időköz- 
ben az erdélyi római katholikus püspökséget is. 111 Az örmé- 




[63. VF.RZÁR (VERZERESKUL) KERESZTJE. 



108 2708 márczius 17. Arch. R. 11. 185. 

109 1710 szeptember 20. U.-o. 111. 541 — 2. 
no Márki, Rákóczi, 1. 485. 



1 J 1 Életrajza Szongottnál, Szamosújvár 
tört. i. 257 — 296. A mellékelt képek is 
onnan valók. 



II. RÁKÓCZI FKRENCZ 395 

nyéktől már 1703 szeptember 6-ikán ötezer rajnai forintot 
eszközölt ki az erdélyi gubernium számára, 112 mely öt csak- 
hamar a székelyek lecsöndesítésére küldte ki; 113 azonban 
Rozsnyó és Törcsvár között a kuruczok elfogták gróf Mikes 
Mihálylyal, Boldogfalvi Jánossal, több nemes emberrel és német- 
tel együtt. 114 Eleinte kemény fogságban tartották, majd Rákóczi- 
hoz küldték, a ki — Cserei szerint 1 ' 5 — «eléggé kényszerít- 
geté, hogy az ő hűségére álljon, de rá nem veheté. Sokáig 
raboskodtatá, utoljára elbocsátá». A rabság különben mesebeszéd, 
mert az örmény püspök Kassán szabadon járt, kelt s végez- 
hette papi kötelességeit. 116 Erdélyben elfogott örmény kémek 
azt vallották, hogy Rabutin a főnemeseket s külön az örménye- 
ket keményen megsarczolván, az ország könnyen meghódolna 
a kuruczoknak. 1 ' 7 A fejedelem a zsibói vereség után vissza- 
vonulás közben egy éjszakát töltött Szamosújvárt, de észre sem 
vette Verzár alkotásait és csak a vár iránt érdeklődött.' lS 
Azonban ezek az alkotások valóban megérdemlik, hogy Szamos- 
újvár szobrot állítson ujjáalapítójának, Verzár püspöknek, a leg- 
nagyobb magyar örménynek. 119 

III. A SZERZETESRENDEK. 

A fejedelem szerint ilyen háborús világban a klastrom nem 
klastrom. 120 A szerzeteseket nem részesíthette mindig a kívánt 
oltalomban ; nagy részök mégis vele tartott s lelkesítette a népet, 
a melyre nagy hatást gyakorolt. 

A benedekrendiek pannonhalmi apátsága hazafias folyamodás- 

ii2 U.-o. 1. 272 — 3. 116 Szongott, 1. 272. 

ns Bővebben Cserei, r. 326—7. ir 7 1704 október 12. Arch. R. 1. 169. 

"4 A brassai bírák a guberniumhoz 1704 118 Rákóczi eml. 1Ó5 — 6. 
márczius 15. Mike-gyüjt. az Erdélyi Nemz. :'9 A szobor felállítását Merza Gyula in- 
Múzeumban. Gróf Mikes Mihály levele dítványozta 1893-ban s ő buzgólkodik leg- 
márczius 18-án u.-o. Hozzáteszi, hogy «az jobban az örmény püspökség helyreállí- 
örmény püspöknek recipe kell pro acqua tásán. Lásd a kolozsvári lapokba s az 
nervina». Cserei szerint (id. h.) Hermány Erdélybe írt czikkeit. 
faluban fogták el. 120 1705 szeptember 7. Károlyi Oki. 

115 U.-o. 327. V. ^84. 

.SÓ" 



396 MÁRKI SÁNDOR 

ban kérte öt, engedje meg, hogy az elhunyt Karner Egyed 
főapát utódjává megválasztandó rendtag továbbra is a németek 
kezén levő Győr várában székeljen, mert ott van a levél- és 
kincstáruk. A németek különben is gátolni akarják őket az apát 
szabad megválasztása jogában, hogy idegent ültessenek a 
nyakukra. 121 A szövetséghez való hüségöket számtalan cseleke- 
detökkel bizonyították. Bercsényi a fejedelem nevében azonnal 
biztosította szabad választásukat, de úgy, hogy az új apát ne 
Győrött lakjék, hanem csak koadjutorát küldje be vigyázni a 
levél- és kincstárra. Az új apát Göncz Coelestinus lett. 122 
A benedekrendiek szekszárdi apátsága czímét ekkor Mérey 
Mihály bozóki prépost és fejedelmi tanácsos viselte. Még a 
trencséni csata után is Bercsényi táborában volt s a fővezér őt 
«cum infula» vitte magával a fejedelemhez. 125 Majd gyanúba 
fogta, hogy Bozókban elfogatta magát a németekkel. «Már nem 
tudom soha: kell-e papnak hinni))? 124 Utóbb maga mondta, 
hogy egy rongyos alsó reverendában akarata ellen fogták el. 
Bercsényi most már beizent Nagyszombatba, hogy soha sem 
papnak, sem káptalannak nem lesz előtte hitele, a Vágón 
túlról 40 papot hozat el, ha ki nem bocsátják ; s kérte a 
fejedelmet, valamiképpen el ne kobozza holmicskéjét. 125 ((Sza- 
badítsuk szegényt — válaszolta a fejedelem I26 — mert még 
ez sine exemplo est. Valamennyi pap, barát van : mind 
odaadnám érte» ! Hiszen nem egyszer gyönyörködött szép 
deák egyházi beszédeiben. 127 A benedekrendiek zalavári elpusz- 
tult apátságának uradalmát Ujváry Gergely kőszegi plébá- 
nos, 128 Rákóczinak egyik leglelkesebb híve kérte adományul 
a fejedelemtől. 129 Az apátságot III. Károly király csak 1715-ben 
állította helyre. 



121 1708 május 25. Arch. R. íx. 483—5. i 2 7 Pl. 1709 márczius 3. és 17. Rákóczi- 

122 Fejér Ipoly, Győr leírása, 619. tár, 1. 190., 193. 

12 3 Arch. R. vi. 45., 191. 128 Bottyán 1707 februárius 3. már apát- 

124 1709 augusztus 4. U.-o. vi. 251. úrnak nevezte. Arch. R. íx. 337. 

125 1709 augusztus 7. U.-o. vi. 255., 263. I2 9 Bezerédj a fejedelemhez 1707 július 17. 

126 1709 augusztus 10. U.-o. 11. 516. U.-o. íx. 389. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



397 



A ferenczrendieket közönségesen kurucz barátoknak hittak, 
a miért Heister föl is verte kolostoraikat. Rákóczi szerette őket ; 
hiszen az öreg Bárkányi János, most gyöngyösi házfőnök, mint 
kis fiút, gyakran ölébe vette.' 50 A ferencziek voltak Bottyán leg- 
jobb kémei 1709-ig, mikor a tábornok megtagadta tőlük az 
útlevelet. 151 Azonban holtan is mind máig a gyöngyösi franczis- 
kánusok közt maradt. 132 Az Egerből kiszorult ferenezrendieknek 




164. A FERENCZREND1EK GYÖNGYÖSI TEMPLOMA. 

és fejőknek, Komlós Piacidus atyának, a fejedelem Hevesben 
egy ügyvéd házában jelölt ki ideiglenes szállást. 155 Alamizsnát 
adott a szegedieknek is, kik szintén miatta hagyták oda a várost. 154 
Szolnokból az egyetlen pátert, a csöndes, becsületes I55 Jávor szky 
Mihályt Munkácsra, maga mellé rendelte lelkiatyának. A szolnoki 
vár újraépítése következtében a rendház úgy sem maradhatna mai 



i?o Századok, 1888. 54, 



155 Oltalomlevele Miskolczról, 
: 3i 1709 februárius 20. Arch. R. ix. 518. Leskó, ív. 375 — 6 
5 >- U.-o. ix. 793. Bottyánnak a templom- 134 1 

ban emléktáblája van. 



704 íebr. 1 . 

* v - 375—"- 

.704 augusztus 26. Hornyik, ív. 312. 
i>5 Tört. Tár, 1883. 394. 



398 



MARKI SÁNDOR 



helyén ; a fejedelem alkalmasabb helyet jelöl ki számára és bizto- 
sítja a kecskeméti guardiánt, hogy azt saját költségén építteti föl. 136 
A minoriták tartományfőnökét, a ki Eperjesen lakott, igaz 
embernek és jó kurucznak tartotta, a ki megzabolázza az 

olyanokat, kik, mint 
pl. a huszti minorita, 
a Rákóczi szolgálatá- 
ban álló németeket 
bűneiktől nem akarta 
feloldozni. 137 A nagy- 
bányai minoritákat 
már a fölkelés kez- 
detén biztosította a 
kilenczed szedésé- 
ben. 158 Páter Jose- 
phus minoritának a 
szerzet szükségeire 
tíz aranyat adott. 159 
Egyik udvari káp- 
lánja a minorita gróf 
Kéry Ádám volt, a 
kit kisebb küldeté- 
sekre alkalmazott. 
Nagy népszerűségnek 
örvendett báró And- 
rássy Miklós, mino- 
rita létére a török- 
tatár légió vezére, a kit közönségesen derviskapitánynak vagy 
Andrássy basának hittak. 4500 emberre becsülték a valóság- 
ban csak 7 — 800 emberből álló hadát, melyet legszívesebben 
Ausztria pusztítására vezetett. Azonban negyedfélesztendei küz- 




165. A FERENCZRENDIEK GYÖNGYÖSI TEMPLOMÁNAK BEJÁRATA. 



'3 6 1710 július 8. Arch. R. nr. 439 — 440. 
Páter Mihály Munkácson 17 10 augusztus 11. 
foglalta el hivatalát. Tört. Tár, 1883. 383. 



37 1708 május 31. U.-o. 11. 274. 
5 8 1703 deczember 28. U.-o. 1. 154. 
3 9 U.-o. ix. 793. 



II. RÁKÓCZI FERKNCZ 



399 



delem után elbúcsúzott a kuruczoktól ; «mert ha Péter, Júdás, 
Tamás a Krisztus oskolájában megtántorodtak, nem csoda, 
ha ö is megbotlott e síkos világ törzsökiben«. M ° Ki nem elégített 
dics vágy szakította el a nemzeti ügytől. « Igazán elvette jutalmát 
Magyarország szabadságáért való hadakozásának.))' 41 

A szerviták (élükön Egerben Oroszvári Imrével) Rákóczi 
hívei voltak. 142 

A czisztercziek Zirczre csak 
1701-ben telepedtek vissza, de 
ott emelt két kápolnájukat és 
13 czellájukat a kuruczok 1704 
elején már elpusztították. Az 
apátság administratora, a szilé- 
ziai Sebastiau Vilmos, Pápa el- 
foglalásakor Rákóczinak hűsé- 
get esküdött, de annak meg- 
szegése miatt csakhamar az 
árvái vár börtönébe, majd — 
Rákóczi kegyelme következté- 
ben — Egerbe, a püspök fel- 
ügyelete alá került. 145 A rend 
badacsonyi szőlejét a csobánczi 
hősök kapták 144 s a cziszter- 
cziek csak 1726-ban telepedtek 
vissza Zirczre. 145 A pásztói új apát, a wellehradi Nezoriii 
Flórián s administratora, Zborka Methód, nem csatlakoztak a 
szövetséghez ; a rend osztrák tartományától függtek s így 
uradalmuk jövedelmét nem élvezhették. 146 

A premontreiek j aszói és leleszi prépostsága 1697, a tőrjei 




166. FEKENCZRENDI BARÁT. 

Marsigli rajza. (Szendrei után.) 



Mo Átpártolásának története 1707 szep- 
tember J-ikán a tanúvallatásokban, Károlyi- 
Oki. v. 680-2. 

141 U.-o. v. 599 — 600. 

142 Leskó, ív. 453. 

'4 5 Rainiss, A czisztercziek a Rákóczi- 



korban. Századok, 1881. 155 — 6. Thalv, a 
zircz-czisztercziek administratora a Rá- 
kóczi-korban. U.-o. 768—775. 

144 1707 május 4. Századok, 1881. 66 — 67. 

145 A zirczi cziszt. rend emlékkönyve, 28. 
1 4^ Békefi, A pásztói apátság tört. n. 4., 63. 




400 MÁRKI SÁNDOR 

1669 és a nagyvárad-hegyfoki 1705 óta s a csornai és horpácsi 
már régebben az osztrák pernetzi prépostságtól függött, mely 
azonban a szabadságharczban kevés hasznukat vette; azért 
1710-ben valamennyit a morva lukai és gradetzi apátságoknak 
adta el. 147 A magyar premontreiek jobbadán csatlakoztak a 
szövetséghez, Lelesz és Jászó váraiba kurucz őrségeket fogadtak 
be 14<s és Leleszen szívesen látták a fejedelmet, ki ismételten 
megszállt náluk. 149 A leleszi országos levéltárból elvitt okiratok 
egy részét a császáriak a töltényeknél használták föl ; a Bercsényi 
által megmentett 1699 okiratot máig is Bercsényi-aktáknak neve- 
zik. 150 Csornán a kuruczok és császáriak felváltva táboroztak. 

A kamaldoliak zoborhegyi remeteségét és székházát Rákóczi 
egy ízben meglátogatván, két remete eltartására és ugyanannyi 

remetelak állítására ezer 
„^ ^0tíJ^^^^ forintot ajándékozott. 
^ (^^^g^^. A felavatásnál helyette 

r^ 1708 július 14-ikén Ber- 

167. WELLEHRADI NEZORIN FLÓRIÁN NÉVALÁÍRÁSA. CSCnyi JClCnt IllCg. \J 

maga sem gondolta, 
hogy a vele járó szertartás olyan nagy dolog; de azt hitte, 
hogy szép látszatja lesz a munkájának s «ha elkészül, felséged 
örök emlékezetére bízvást megérdemli felséged emlékezete vise- 
lését)). 151 Ennek a szigorú szerzetnek ma már egy háza sincs 
hazánkban. 152 

A pálosok csatlakoztak a szövetséghez, sőt képviseltették is 
magukat az ónodi országgyűlésen, hol Barsmegye egyik követe 
Wohlmuth, az elefánti prior és a sátoraljaújhelyi pálosoké 
Enyiczkey István volt. Majthényi Pál, Blaskovich Imre és Dani 



147 Szöllőssy, Szerzetesrendek, r. 32 — 33. 149 Rákóczi-tár, 1. 25., 50., 52. 

Nátafalusy szerint (A jászóvári prém. kano- is° Nátafalussy a Századokban, 1871.599. 

nokrend névkönyve, 1872., 40.) az 1710 és 603. 

október 26-ikán jóváhagyott szerződés ér- 15 1 Arch. R. vi. 6. Rupp, Magyarország 

telmében 234,600 forintért. helyr. tört. 1. 642. 

i4 8 Arch. R. iti. 193., 292., 466 — 7., 1 S 2 A zoborhegyiről szóló latin ének Szől- 

518. lössynél, r. 129—130. 



II. RAKOCZ] FERENCZ 401 

Jáczint pálosokat a prímás utóbb megfosztotta állásuktól, 

mire a fejedelem Majthényit a sárospataki plébánia vezetésevei 
bízta meg. '>' 

A kegyesrendiek (piaristák) Magyarországban még nem tele- 
pedtek meg; de volt hazuk a Lengyelországhoz tartozó szepesi 
Podolinb2j\. A fejedelem hálából, hogy üldözői elől ott egykor 
elrejtették, a habom ideje alatt evenkint 20 hordó bort ajándé- 
kozott a podoliniaknak,' 55 s misealapítványt akart tenni náluk. 15 ' 

t /: Orso/ya-apáczákat, a kiknél nénje, Júlia növekedett, min- 
denkor gyöngéd figyelemben részesítette. Mikor a szécsényi gyű- 
lés vallásügyi biztosai a kassai apáczák templomát és iskoláját 
visszaadták a reformátusoknak, megvette nekik a két szomszé- 
dos házat, hogy zárdának és kápolnának alakítsák át.' 57 Sajátjából 
bort is adatott az apáczáknak I5 ' s s 1708 januárius 22-ikén meg- 
látogatván őket, a fejedelemasszonynyal hosszasabban társalgott. 1 ' ' 

A jezsuiták a köztudat szerint 1700-ban segítettek Rákóczi- 
nak és Bercsényinek a menekülésben. A fölkelés kezdetén a 
jezsuita generális igen keményen meghagyta a rend tagjainak, 
hogy a háború ellen senkise szóljon és senkinek se vétsen. A mikor 
Nagyszombatból a németeseket kiutasították, a magyar érzelmű 
jezsuiták emlékiratban kívánták tudatni a pápával, hogy nem <i 
katholikus lűt gyűlölete vagy a szent rend megvetése, hanem a 
maguk rosszasága és nemzeti érzésöknek hamissága vezette ki 
őket." 1 " A szatmári jezsuitákkal sokkal kíméletesebben bántak."" 
A jezsuitákról ellenőrizhetetlen hírek jöttek forgalomba. Pl. hogy 
az ungvári jezsuiták — holott, az országba jöttekor, a fejedelem 
tőlük kért gyóntatót ,r ' 2 — holdvilágnál öntöttek mérgezett golyó- 



'>; Keresztéig Ágost i709deczen-iber 18. t$7 TQdös, Rakóczi-emlék, 20. 

, IV. 431— a. ')> s 1707 márczius 5. Arch. R. 11. 33. 

1 S4 A gazdasági tanácshoz 1710 augusztus 159 Rákóczi-tár, r. 89 — 90. 

iH. Arch. R. 111. 523. 160 Bercsényi Rákóczihoz 1704 júui 

iSS Tört. Tár, 1883, 403. Arch. R. rv. 51-2. 

Önéletrajz, 146. A podolini házfőnök 161 1704 januárius 22. I '.-<>. 1. 203. 

úr szíves értesítése szerint nincs nyoma ily < (> - 1 703. június 15. Thaly, Bercsényi, 11. 503 
misealapítványnak, de a fejedelem ott tar- 
tózkodását emléktábla jelöli. 

Magyar Töi ^ 1 



402 



MARKI SÁNDOR 



kat a várvédő németek számára, 165 a szökevény németeknek 
pedig nem adtak addig feloldozást, míg visszaállásukat meg nem 
ígérik. 164 Bercsényi megkérte a fejedelmet, írja meg a római 
jezsuita generálisnak, hogy ha Ausztriától független magyar 
jezsuita tartományt nem csinál, minden jezsuitát ki kell atasí- 
taniok; mert Ausztriával egy tartományban még a magyar 
érzelműek sem lehetnek jók és hívek. l6s Ez annyira nem volt 
forradalmi kívánság, hogy utóbb (1709 július 24-ikén) a pozsonyi 
labancz országgyűlés is ismételte. 166 Az angolok a jezsuitákat 
vádolták, hogy a császári tábornokokat a kurucz protestánsok 
kiirtására s a fölkelésnek fegyverrel való elnyomására izgatják. 167 
A szécsényi országgyűlés 1705 szeptember 30-ikán a VI. tör- 
vény czikkben l6S csak az osztrák rendi tartománytól való elszaka- 
dásuk és a szövetséghez csatlakozásuk kijelentésével akarta 
megtűrni őket az országban. A németeket, mint a magyar ifjú- 
ság nevelésére alkalmatlanokat, igy is kiutasította, a világi 
klérus rovására szerzett vagyonukat ennek visszaadatni rendelte 
s eredeti hivatásukhoz képest működésöket az ifjúság taní- 
tására korlátolta. Pozsony, Nyitra, Trencsén, Turócz és Árva 
vármegyék ezen törvénynyel szemben a fejedelemhez tiltakozást 
nyújtottak be, 169 a melyben egyenesen arra kérték, hogy ne hajtsa 
végre a már szentesített törvényt. Annál inkább sürgette Ber- 
csényi a fejedelmet, hogy a jezsuitáktól azonnal vegye el a 
parochiákat és csatolja a bujdosó (exulans) papok eltartása alap- 
jához. 170 A fejedelem sokszor kikelt azelőtt is, azután is, a 
jezsuiták ellen, de a hat vármegyének az ö nevében adott fele- 



1 6 5 Századok, 1881. 125. 169 Ad Franciscum Rakoczium supplicatio 

164 Rákóczi 1706 deczember 15. Arch. R. et protestatio sex comitatuum in causa 
I. 656. exilii Societatis Iesu. Latin és német szö- 

165 1704 augusztus 29. U.-o. ív. 100. 118. véggel. 41-. 2 levél. Apponyi Sándor, Hun- 

166 Zsilinszky, Vallásügyi tárgyalások, ív. gsrica, 11. 343. Bod Péter, História Hun- 
397. garorum ecclesiastica 11. kötet, 111. könyv, 

16 7 Stepney Hedgesnek 1704 június 11., 322 — 324. Tartalmát magyar kivonatban 
Marlboroughnak június 18. Simonyi, 1. közli Zsilinszky, A magyar országgyűlések 
307 — 8., 319. vallásügyi tárgyalásai, ív. 203 — 4. 

x68 Közli Rákóczi-tár, 1. 441— 2. 170 1705 október 20. Arch. R. 1. 456. 



KAKOCZ1 FERENCZ 



403 



letet' 1 ' maguka jezsuiták sem tartották hitelesnek.' 7 ' Lehetetlen, 
hogy szóba ne hozták volna, mikor ismételten hozzáfordultak, 
s különösen mikor 1707 május 8-ikán az esztergomi érsek előtt 
kiűzetésük ellen tiltakoztak.' 7 1 « Magyarországból írták — 

felséges Rákóczi Ferencz fejedelem parancsára s a hozzáragasz- 
kodó hazafiak egy részének akaratából ártalanúl küldik szám- 
űzetésbe a Jézus társaságát.)) Ebben a nemesi személyes szabad- 
ság megsértését látják, mert megelőző megidézés és ítélet nél- 
kül büntetik őket. A jezsuiták hazafiak és jobbadéin nemesek; 
s ezt a jellegöket nem veszthették el az egyházi rendbe lépésük- 
kel. Oly súlyos büntetésre, mint a száműzetés, csak törvényes 
eljárás után ítélhették volna őket. Bűnül csak azt róhatják föl 
nekik, hogy — kánoni tilalom következtében — nem tettek esküt 
a szövetségre. Ha ez bűn, bűnösek a Macchabeusok is, a kiket 
pedig a Szentírás a hazai törvények rettenthetetlen, bátor és 
állandó védelme miatt dicsőít. A jezsuiták hány ezer lelket adtak 



'7 1 Szövegét bőven ismerteti Zsilinszky, 
id. h. 205 — 225. A Kéler-féle gyűjt, alapján. 
Cserei is tudja (Hist. 379.), «hogy czik- 
kelyenként fölvevé Rákóczi a vármegyék 
suppücatióját s remonstrála erős és meg- 
czáfolhatatlan ratiókkal, hogy nem tudják, 
mit kívánnak és mind maguknak, mind az 
egész országnak romlására, veszedelmére 
czéloz a jezsuiták mellett való instantiájok. 
Az Isten csodálatos vezérléséből pápista 
emberrel mondata ki az igazságot és a 
jezsuitáknak minden istentelen praktikáju- 
kat napfényre vele kiadatá.» 

'7- Katona (Hist. Crit. xxxvn. 402 — 9.) 
egyenesen hamisításnak mondja. 1784-ben 
egy névtelen 8r. 48 lapon adta ki, állítólag 
a bécsi cs. könyvtár kéziratából. De ott 
Denis Mihály könyvtárnoknak 1784 május 
i-én kelt levele szerint ilyen kézirat nincs. 
1 784-nél korábbi kiadása vagy kézirata sem 
ösmeretes. Katona szerint Rákóczi jellemé- 
vel össze sem férnének a jezsuiták ellen 
abban összeszedett gyalázó adatok, una- 
lomig elkoptatott érvek, sikamlós mesék. 
Hitelességét igen bőven czáíolja s e czá- 
folat hatása alatt nem foglalkozhatom vele. 



A josephinismusnak mindenesetre kapóra 
jött, hogy a jezsuita-rend eltörlését Ma- 
gyarországban Rákóczi nagy nevére hivat- 
kozva tegyék teljesen népszerűvé. A sem- 
miesetre sem hivatalos jellegű responsum- 
nak számos későbbi másolata ösmeretes, 
de eredetije — tudtommal — ismeretlen. 
A nemz. múzeum 1784. évi kiadásához is 
csak a supplicatio(a hat vármegye kérelme) 
van mellékelve. Azonban 1 figyelmet érde- 
mel, hogy Bod Péter História Hungarorum 
ecclesiastica ez. munkájában, ín. 324 — 340.) 
a Responsum föl van véve. Ez a mű ugyan 
csak 1888—1890. jelent meg, de írója már 
1769-ben, tehát 1784 előtt 15 esztendővel, 
meghalt. Cserei is említette, Hist. 407. 

i73 Pl. 1706 szeptemberében a beszterc/< - 
bányai jezsuiták. Rákóc:zi-It. 1738. sz. (Em- 
líti Arch. R. 1. 31.) 1706 deczember 12-ikén 
maga Bercsényi is hozzá utasította őket. 
U.-o. v. 340. 

'74 Katona, xxxvu. 392 — 6. Zsilinszky, ív 
226 — 230. Szerzője dr. Berzeviczy Henrik, 
a nagyszombati jezsuita-kollégium aligaz- 
gatója, ki Apológia czímmel mar 1706-ban 
kiadott egy tiltakozást. 



404 MÁRKI SÁNDOR 

vissza az egyháznak, hány bűnöst mentettek meg a kárhozattól ; 
mennyit tettek az öregek, koldusok, rabok, haldoklók vigaszta- 
lására s mennyi önfeláldozással működtek a pestis idején ? ! 
S most a társaságnak ki kell mennie Mária országából ! Kérd- 
hetnék, mint Jézus a zsidóktól : «Sok jó dolgot mutattam nektek 
atyám nevében ; melyikért köveztek meg engem » ? Kimegy a 
társaság szülőföldje határaiból ; kimegy idegen tartományokba, 
de kényszerítve, erővel és hatalommal kizavarva ; vígan megy, 
mert nincs bűne. Apostolaik is örömmel távoztak a tanács elől, 
mert méltóknak találták őket, hogy Jézus nevéért gyalázatot 
szenvedjenek. Kimegy hazájából a társaság, mert honfitársai 
kizárják; de elmondhatja a Szentírással: « Anyám (Magyar- 
ország) fiai harczoltak ellenem)). Elmegy: téríteni barbár népe- 
ket, pedig az apostolokkal elmondhatná a vele mostohán bánó 
hazának: «Először is nektek kellett volna az Isten igéjét hirdet- 
nünk ; de mivelhogy megvetitek azt és magatokat méltatlanok- 
nak tartjátok az örökéletre, ime, a pogány népek közé megyünk)). 
Azonban az őket betelepítő 1687 : XX. t.-cz. értelmében tilta- 
koznak a száműzetés ellen, hogy hallgatásuk beleegyezésnek 
ne lássék. 

Harmadnap, május 10-ikén I7 > 34 jezsuita indult a Morva vize 
felé. «A lutheránusok — írta egy erdélyi jezsuita Ij6 - - meg- 
húzatták a harangokat, s Te Deumot (?) tartottak a Szent Jakab- 
útczában. Holott Erdélyben a háború alatt ha ki tartott haragot, 
de harangot senki nem vont reánk e mai napiglan. Páter Kapy 
Gábor pedig, ki az egész jezsuita- rendet igazgatni érdemes lett 
volna és nálunk azután is fő tisztségeket viselt, holtig le nem 
dörgölheti vala magáról a nyelvek szólását és a portát,)) t. i. 

*7S Tehát nem 1706 deczember 31-ikén, jezsuiták javainak lefoglalásáról (Leskó, ív. 
mint a fejedelemnek Bercsényi deczember 398—9.) s a kiköltöztető biztosok műkö- 
12-ikén javasolta. (Arch. R. v. 340.) Ennek dését 1707 januárius 20-ikán megsürgette, 
oka az lehetett, hogy a fejedelem — éppen (Századok, 1881. 41—2.) 
Bercsényi tanácsára — újból meghallgatta '7 6 Gyalogi János: De rebus memora- 
öket. Azonban a fejedelem 1706 augusztus bilibus Transylvaniae anni 1705. Kézirat 
i-én újból intézkedett a szatmári, ungvári, az Erd. Nemz. Múzeumban. Kemény, Col- 
pataki, kassai, eperjesi, egri és gyöngyösi lectio minor, xxxiv. 353—4. 



II. RÁKÓ4 /I FERENC Z 405 

hogy Kolozsvárt a fejedelmet diadalkapuval várta. Fejedelemmé 
avatásánál Rákóczi a jezsuiták templomában hallgatott misét' 77 
s másnap, mikor gróf Mikes Mihály figyelmeztette, hogy Pekri 
a jezsuitákkal szemben az erdélyi országgyűlésen a magyar- 
országinak megfelelő végzést indítványozott, ezt felelte: ' 7> ctGról 
uram, odaki a magyarok példáját ide alkalmaztatni nem lehet ; 
mert mi a magyaroknak ura nem vagyunk, hanem elöljárójuk. 
íttbenn parancsolunk mint urak és nem hogy megengednénk, 
azoknak hántására végezzenek Erdélyben ; sőt ha Isten továbbra 
boldogítja igaz ügyünket, odaki azokat is, a kik kimentenek, és 
ha Indiáig bujdosnak is, visszahozzuk őket.» Az örök igazság- 
hoz írt ajánló levele szerint is' 79 «meg volt győződve, hogy 
ha erdélyi fejedelemségének békés birtokába jut, oly befo- 
lyása lesz a magyar király udvarában, hogy az orthodoxus 
vallás ellen intézett támadásokat megsemmisítheti és idő foly- 
tával a béke és egyesség helyreállván, szelid és békés esz- 
közökkel visszavezetheti vala a szétvált feleket a valódi katho- 
likus egységre». A jezsuitákat mint tanítókat, szükségeseknek 
tartotta. 180 

A hat vármegye, mikor újból tiltakozott a jezsuiták kiűzetése 
miatt, Rákóczit a haza atyjának nevezte, kinek a vallás, ha nem 
is a legnagyobb, de nem is a legkisebb gondja. A fejedelem 
azzal nyugtatta meg őket, hogy ebből nem következik vesze- 
delem a hitre és az iskolákra. lSl Később -- egy protestáns 
hatalom képviselője előtt 1 * 2 — úgy nyilatkozott, hogy ezt a 
háborút a jezsuita-tételek és elvek korlátlan garázdálkodása 
idézte föl. A rendek határozatát hajtotta végre, mikor eltavolí- 



1 77 U.-o. 353. «A nép csak akkor tudta is lehetőnek tartotta, hogy «hazahaink hn>/- 

meg, hogy pápista. » Kolozsvárt is a jezsui- nát szeme előtt viselvén», Telekesy püs- 

taknál hallgatott misét a monostori kath. pök közbenjárására a fejedelem «az alföldi 

templommal szemben levő bezárt kápol- magyarság vigasztalására s hasznára* 

nában. legalább Egerben és Gyöngyösön helyre- 

'7 S U.-o. 353. állítja a szerzetet. Leskó, ív. 409 — 410. 

i7 l > Rákóczi eml. 18. ' ,s ' Katona, xxxvii. 397. 

180 Kazi, Hist. univ. Tyrnaviensis, 171. ! > s - Jablonszky porosz superintendenshez 

Bárányi Pál jezsuita még 1708 május 24. 1708 október 18. Századok, 1870 



406 MÁRKI bÁNDOR 

totta őket az országból. Álláspontját világosan jelzi őmaga, 183 
mikor elmondja, hogy a státusok őt a szécsényi confoederatio 
alkalmával a jezsuitáknak kiigazítására s nem sarczoltatására 
utasították. « Valóban is akkor menne füstbe a confoederatio, 
a midőn a feje meg nem tartaná ígéretét)). Alkotmányos köteles- 
ségét teljesítette; a mint a jezsuita-törvény végrehajtóitól is 
megkívánta, hogy ne a jezsuita-szerzethez legyenek hívek, hanem 
a hazához. 184 



III. 
RÁKÓCZI ÉS A GÖRÖGKELETIEK. 



ákóczi őszintén írhatta, hogy kezdettől fogva párt- 
fogolta az erdélyi görögkeleti egyházakat. Ellenben 
vádolta az Ausztriai Házat, a mely pedig Erdélyen csak 
két évtized óta uralkodott, hogy elnyomni törekedett ezeket az 
egyházakat, a melyek «gonosz terveit» gátolhatták. Durva és 
tanulatalan emberekkel akarta kormányozni s papjait a népek 
köznevetségének tárgyaivá tenni. Csodálatos módon az egyház 
követői mindmáig oly elvakultak, a mit főképp az orosz népnél 
lehet tapasztalni, hogy minden javukra szolgáló munkában és 
igyekezetben saját romlásukat sejtik. Leikök gondozását a feje- 
delem olyan férfiakra és püspökökre szeretné bízni, a kiknek 
segítségével nemcsak az egyházak állapotát javíthatná, hanem 
megbeszélhetné velők az egyházi fegyelem és a jó erkölcsök 
helyreállításának a módját is. Mivel azonban ilyeneket saját orszá- 
gában nem talált, nem csoda, hogy idáig zavaros állapotok 
uralkodtak és hogy maguk sincsenek vele tisztában, a római 
katholikusokhoz vagy a reformátusokhoz csatlakozzanak-e. Hozzá 
annál könnyebben fordulhatnak főpapért, mert ő velők tolmács 

18 3 Bodolóról Károlyihoz, 1706 október 15. Arch. R. r. 637. 

184 1707 januárius 20. Századok, 1881. 42. 



II. RÁKÓCZI l-l REN< Z 



407 



nélkül beszelhet. Kantemir havasalföldi s/tolmk Osmerheti tettei- 
ből az ö buzgóságát, a melylyel Magyar- és Erdélyországok 
szabadságának helyreállítására törekszik ; elhiheti tehát, hogy 
nem kisebb gonddal és ügyekezettel gondoskodik az ő fövendő 
megmaradásukról. Hiába való dolog volna valami jót akarni, ha 
annak megtartására szilárd alapot vetni nem törekednének. Ezért 
a ket országért századok óta az ottomán sárkány és az Ausztriai 
Ház császári sasa mara- 
kodott; mindakettö inkább 
elnyelni mint megvédeni 
törekedett. A szabadságért 
harezolókat azzal akarták 
megtéveszteni, hogy az 
egyik ellen a másiknak fegy- 
verével küzdöttek. Egyszer 
az egyiknek, másszor a 
másiknak kedveztek, a há- 
ború végén pedig az egyik- 
nek lábáról levett bilincse- 
ket a másikra verték. 

Ki nem látja, hogy Is- 
ten kegyelméből most más 
idők járnak? Ezektől az 
időktől nem a rabságnak 
más alakját, hanem a sza- 
badságnak virágzását remélhetjük ; csakhogy verni kell a vasat, 
a míg meleg s a verés munkájában minden szomszédnak részt 
kell vennie. De valamint a hámorban nem mindenki verheti a 
vasat, hanem némelyek a fúvó alá tüzelnek, mások a szenet 
szítják s közvetve vagy közvetlenül egyébként foglalkoznak: a 
keresztény köztársaság műhelyében is egyenlő és közvetlen mun- 
kát varnak mindazoktól, a kik a szabadság drágakövét becsülni 
és használni akarjak. A havasalföldi fejedelemtől ö nem katonai 
segítséget vár, mert tudja, hogy nem adhat; csak arra kéri, hogy 




l68. KANTEMIR DEMFTER MOLDVAI VAJDA. 



4o8 



MARKI bANDOR 



a czár hozzá és a ráczokhoz fegyveres szövetség eszköz- 
lésére követet küldvén, ezt a törekvést s vele az erdélyi feje- 
delemségnek s az egész keleti egyháznak javát előmozdítsa. 1 
Ebből kitűnik, hogy a fejedelem, a ki a munkácsi görög 
kath. püspökséget kész volt a kievi érsek hatósága alá helyezni, 
kész lett volna az erdélyi oláh s délmagyarországi rácz görög- 
keletiekre nézve elösmerni fő- 
hatóságnak az orosz államegy- 
házat, a melynek megalkotásán 
szövetségese, Péter czár, ekkor 
dolgozott legjobban. Az orosz 
patriarchaság napjai már meg- 
voltak számlálva s a helyébe 
tervezett szent zsinat magyar 
állami szempontból nem látszott 
veszedelmesnek. S ha áldozat 
lett volna is, úgy hihette, hogy 
ezt megéri a görögkeletieknek 
a magyarsággal való kibékítése. 
Az eszme sem az oláhokat, 
sem a szerbeket nem találta ké- 
születlenül ; hiszen Brankovics 
György szerb «deszpota» ha- 
sonló gondolat fölvetése miatt 
ezért volt mostan is az osztrá- 
kok foglya. 2 Nem merték szabadon bocsátani, mert a czár 
és Rákóczi tervét veszedelmesen előmozdíthatta volna ; sok- 
kal jobban mint a hogy az erdélyi oláhok kurucz vladikája, 
Circa János tehette. 5 Brankovics, a ki a háromszáz év előtti 
Brankovics szerb despota és dúsgazdag magyar földesúr ivadé- 
kának, egyúttal a görög császárok rokonának mondta magát, 




169. GÖRÖG-KELETI PAP. 

Marsigli rajza 1702. (Szendrei után.) 



1 Rákóczi latin levele Kantemirhoz 1708 5 A szerbek és oláhok e korbeli yiszo- 
márczius 24-ikén. Arch. R. ír. 207 — 210. nyairól bővebben szól ezen könyv első 

2 Thallőczy Századok, 1888. 703 — 710. kötete. Í344 — 351, 484 — 486.) 



II. RÁKÓCZI FEREN< / 



409 



nemcsak azelőtt, hanem fogságában is kereste a czár pártfi 
sát ; aligha nem támogatta volna tehát (inuk szövetségesét, 
Rákóczyt, ki nem idegenkedett a kievi érsek primátusságának 
Magyarországra való kiterjesztésétől. Részben ezért kellett Bran- 
kovicsnak mindhalálig I1711. szeptember 19.) Ausztriában 
maradnia. így az ellenségeskedés tovább tartott; s Rákóczi 
restelte is, nevette is, hogy egy 
ízben kuruczai a pünkösdi kör- 
menetet kocsikon, dobszóval, 
zászlókkal járó ráczoktól meg- 
szaladtak, mire «ennek bűzétől, 
mint a bakszakái füstjétől meg- 
ijedvén a gulya», a Tisza part- 
jain levő helységek is mene- 
kültek. 4 

Tanulságos a fejedelemnek 
az a megjegyzése, hogy a mo- 
hammedán török hatalom Euró- 
pában sohasem tudott erőre 
kapni a keleti egyház határain 
túl, pedig két határvonalon, Spa- 
nyol- és Magyarországon át a 
nyugati egyházat is megtámadta. 
Spanyolországból teljesen kiver- 
ték s Magyarországból csak azo- 
kat a részeket tartotta meg, a melyekre egykor a görög szakadár 
kiterjedt. A görögkeletiek közt — szerinte — él ugyan az 
őskereszténység hagyománya, de babonáktól, visszaélésektől, 
koholmányoktól eltorzítva. Imádkoznak, böjtölnek, arczukat 
megsoványítják, de nem ismerik a szeretetet ; kihányják a legyet 
és szúnyogot, lenyelik a tevét. Meg volt győződve, hogy a 
keleti egyház az idők végeztéig szétszórt állapotban marad.* 




I70. GÖRÖG-KELETI PAl'. 

Marsigli rajza 1702. (Szendrei után. 



4 1709 június 35. Arch. R. 11. \qi. 

5 Önéletrajz, 353-4- 
Magyar Történeti Életrajzok. 190^. 



52 




4IO MARKI SÁNDOR 

Itthon pedig fenmaradt 1707-böl a rácz papokra csinált kurucz 
nóta : 6 

«Ah, vízzel keresztelt dühödött pogány pap, 

Hogy még a te szád is emberhúst rág, harap ! 

Jö még oly nap, 

Hogy téged is elkap, 

Fegyverével sátán pokolra csap !» 



IV. 
RÁKÓCZI ÉS A PROTESTÁNSOK. 

tepney a szabadságharcz kitörésének évfordulóján panasz- 
kodott, hogy a császári tábornokok, a jezsuiták bizta- 
tására, a lázadás elnyomásának ürügye alatt, kiirtják a 
protestáns vallást. Irtják az angol királyné vallását, míg seregei 
az osztrák ház fentartásáért véreznek. 1 Az angolok úgy tudták, 
hogy a protestánsok nagyon bíznak Rákócziban, de ellenségüknek 
tartják Bercsényit. Whitworth és a hollandus Bruyninx Okolicsányi 
Pált a császár protestáns szövetségeseinek támogatásáról biztosí- 
tották, ha Rákócziék békülni nem akarnának ; mert a császár 
igen sokkal tartozik szövetségeseinek, ők pedig készek Magyar- 
országban is erősen védeni a protestánsok ügyét. Már pedig a 
protestánsok ünnepiesen kijelentették Rákóczinak, hogy hazájukat 
nem teszik ki idegen (franczia-bajor katholikas) érdekek miatt 
romlásnak, ha elfogadható föltételeket nyernek ; s vele szemben 
is kérni fogják Anglia és Hollandia közbenjárását. 2 Rákóczi 
akkor megnyugtatta őket. Vihnyén az ágostai és a helvét hit- 
vallású rendek már arra kérték az angol királynét, hogy fegy- 
verrel is segítse fölkelésöket, ha a császár a vallásszabadság 
biztosításával békét kötni nem akarna. Kérték, hogy a talán 
meglevő európai protestáns szövetségbe a magyar protestánsokat 

6 Székudvari Jánostól. Thaly, Adalékok, i 1704 június 11. Simonyi, 1. 307 — 8. 

ír. 167. t 2 1704 szeptember 27. U. o. 1. 455 — 6. 



II. RÁKÓCZI PERENCZ 41 1 

is fölvegye. 5 Az ágostaiak, Rákóczi engedelmével, Szirmay 
Miklós és Meltzl Mihály útján XII. Károly svéd királynál is 

elpanaszolták, hogy a császáriak üldözik vallásukat. A király 
kijelentette, hogy öt a vallás közössége s az Isten igaz tiszte- 
lete köti hozzájuk ; kedves kötelessége tehát vigaszt és segít- 
séget nyújtani s ezt meg is teszi minden időben. 4 

A fejedelem úgy hitte, hog} r az ágostaiak szivesebben látnák 
a nemzeti ügy élén Thökölyt, mint őt, 5 ki a fölkelést protestáns 
irányba terelni nem engedte. Az angolok, hollandusok, svédek- 
mindenesetre többet tettek volna érte. ha protestáns színezetet 
ad a fölkelésnek; de a fejedelem a vallás ügyét vsak részlet- 
kérdésnek tekintette. Ösmeretes, hogy a vallásszabadság dolgát 
elsőrangú feladatai közé sorolta ; közelebb is vitte a megoldáshoz, 
de nem engedte ürügyül használni, hog}' gazdasági, politikai és 
katonai dolgokban felekezeti szempontok döntsenek. Ezt elég- 
keservesen tapasztalta Turócz vármegye, a mely lutheránus 
többségű vármegyékből készült alakítani békepártot. Mikor a 
fejedelem az érsekújvári hadparancsnokság élére kstholikus 
tábornokot akart állítani, hozzátette, hogy lutheránus lesz a 
viczéje, mert másképpen felpattan a lutheránus, tót impérium 
Petrőczivel. 6 Hellenbach, Radvánszky, Gerhard, Kray, Ottlyk, 
Szentiványi s más ágostaiak főtisztségeket viseltek udvarában. 
Az utóbbinak meg is írta, hogy ne legyen se kálvinistává, se 
baráttá, hanem csöndes elmével folytassa eddigi hűséges és 
hasznos szolgálatait. 7 Hellenbachhal pedig eltréfált, hogy 
«úgyis lutheránus lévén, feltalálja in, cunt, sub* a maga köve- 
telését a bányákban. 8 

Az ágostaiak egyházi vezérei Pilárik István és Krmann 
Dániel (1663— 1740.) superintendensek voltak. 9 Különösen ez 
utóbbi buzgólkodott az egyházi reformok érdekében ; két év 

i 1704 november i. Simonyi, 624 — 631. 7 171 1 május 11. U. o. m. 65a. 

! 1705 július 28. A svéd orsz. levéltár- 8 1706 szeptember 11. l\ o. 11. 100. 

ban, a kir. döntvények alosztályában. 9 Krmann életrajza Zsilinszkytol, Buda- 

; Rákóczi eml. 149. pest, 1899. s Mencsiktöl és Kluchtól M11I1 

6 1706 július 22. Arch. R. vn. 215. Script. xxxru. 424 — 450. 

52* 



412 



MARKI SÁNDOR 



alatt négy egyházi gyűlést tartott s nagy része volt a rózsa- 
hegyi zsinatban. 10 A fejedelem szerint 11 állítólag csak az 
egyházi fegyelem javítása volt oka gyűlésüknek, a melyre régen 
készültek. Ugyanis a szécsényi egyezség következtében sok 
templom jutván kezökhöz, «szakácsból, miből tettek papokat, 
a kik az abuzívus keresztelést is behozták». Ezeket nem úgy 
irta, mintha megnyugodott volna benne, hogy alatta más nem 
fekszik s gúnyosan idézte Dr. Neapolitánusnak egy prognózisát, 
így nyilatkozott a fejedelem arról a zsinatról, a melyet a 
labanczok forradalminak, az ö érdekében tartottnak neveztek. 



_4.CHATlEfir . 
Bvdoxia;.. íkvín-is.TdtiittOíiiw 

C*rr£*=£Sr» ficütfimiís, €ZJ£se£c=az. 
■*■ qvem, Ut • 

d&fV 1 >JL T^P n 

Cr A Titul. Títul. Titul. W 

A- c h -A r JEs, m 

i!s(sminum suorum. jianiticAticniOui.i. vtntlenxfc 
Jieiotonum idi'fas macCicent—J , 
kunuíitma /cvorijnc. <£> dcvcti ncort&ztient i 
j— . 'JíiLoidcc ítíus A 



^V^> 



171. KRMANN KÉZIRATÁNAK CZIMLAPJA. 



A zsinat főbb embereit száműzni akarták, mert ők is ((szám- 
űzték Krisztus keresztjét» s a temetéseknél használt fakeresztek 
elhagyásával új felekezetet alapítottak. Ezért a pozsonyi labancz 
országgyűlésen utóbb éppen Spáczay apátkanonok, a volt 
kurucz szenátor, támadta őket legjobban. 12 Azonban a kurucznak 
mondott zsinat nagyon óvatos volt. Fölkérte XII. Károly svéd 
királyt, hogy az ágostaiak ügyében közbenjárjon a császárnál ; 
mivel azonban a világi urak nagyobb része kurucz volt, Rákóczi 
jóakaratát is biztosítani kívánta. A fejedelemnek nem volt: 
kifogása sem a XII. Károlyhoz küldött követség, sem az ellen, 



10 Zsilinszky, Egy forradalmi zsinat tör- 
tenete. 



1 1707 április 24. Arch. R. n. 68 — 69. 

2 Zsilinszky, ív. 360., 364., 379 — 390. 



II. kakik XI PERENCZ 413 

hogy négy egyházmegyét szerveztek ; de a kereszt száműzetését 
s a törvényes ünnepek eltörlését valóban szentségtörés az ö 
nevével hozni összeköttetésbe, mint ezt utóbb a pozsonyi labanc/ 
országgyűlés tette. 

Azok az értekezletek, a melyek ezt az országgyűlést beve- 
zették, két szélsőség közt mozogtak : a bécsi béke és vele a 
vallásszabadság eltörlése, másrészt pedig az 1681 évi vallás- 
törvény fentartása közt, holott a protestánsok ezt mindenkor 
ellenezték. 15 A megjelent 235 pap, nemes és polgár közt valóban 
csak 2 helvét és 8 ágostai hitvallású akadt. Hogy azonban a 
vallás ügyében mégis helyt álljanak, a Pozsonyhoz közelebb 
álló városok tanácsadókat rendeltek melléjük. 30 taggal így 
alakúit meg 1708 márczius 13-ikán az első evangélikus konvent, 
mely ettől fogva a rendi országgyűlésekkel egyidőben tanács- 
kozott a vallás ügyeiről. 14 Sérelmeiknek bőséges jegyzéke '> 
elég érthetővé teszi, ezen a néhány protestánson kívül a többi 
miért maradt meg Rákóczi táborában. A labancz protestánsok 
is figyelmeztették a rendeket, hogy a vallási és polgári jogaiban 
megsértett népet a sok halogatás miatt nem lehet eltántorítani 
Rákóczitól, a ki különben is mindenkor hajlandó volt segíteni 
bajaikon, 16 A miatt, hogy ki nem békülhetnek vele, Okolicsáuyi 
Pál a kath. rendeket vádolta, a kik türtnek nevezik a két pro- 
testáns vallást, holott — az éppen százéves törvény értelmében 
— azt a király is bevettnek ösmeri el. A mostani «átkos» 
háborút nem protestáns érdekből indították ; hiszen vezetői és 
hívei jobbadán római katholikusok. A királyhoz intézett külön 
feliratukban kifejtették, hogy a mostani kurucz háború vezérei 
az ö megnyerésük, vagy inkább rászedésök végett az evan- 
gélikusoknak teljes szabadságot engedtek. Abból a sok száz 
templomból, iskolából és papilakból, melyeket tőlük a katho- 
likusok 1647 óta elszedtek, némelyeket önként visszaadtak. 



n Medows és Bruyninx jelentése 1707 u Zsilinszky u. o. ív. 3I1— 314., 352 — 3. 

deczember 17. Simonyi, in. 354. V. ö. : 5 U. o. rv. 318 — 322., 324 — 327. 

Zsilinszky, rv. 282—292. »* V. o. ív. 324. 



414 MÁRKI SÁNDOR 

Minthogy azonban a király nem ösmerheti el a szécsényi hatá- 
rozatokat, azoknak szellemében a pozsonyi országgyűlésnek 
kell intézkednie. 17 A rendekhez beadott nyilatkozatukban való- 
sággal követésre méltónak tüntették föl Rákóczi és Bercsényi 
egyházpolitikáját ; mert ha kelleténél kevesebb elfoglalt tem- 
plomot adtak is vissza, a vallás szabad gyakorlatát evangélikus 
társaiknak mindenütt megengedték. Azért tették, mert tudták, 
hogy hétannyi evangélikus van mint katholikus. Ezeket a király 
ellenében nem csatolhatták másként magukhoz, mint a szécsényi 
szemfényvesztéssel, mely néhány templom odaigérésével csalta 
meg és tartotta pártjukon őket; ellenben vad kegyetlenséggel 
végeztették ki a jobbadán evangélikus Turócz követeit, kik a 
kibékülést akarták. IlS 

József király már 1708 július 28-ikán semmiseknek nyilvá- 
nította a « törvénytelen)) szécsényi, rozsnyói és ónodi «konven- 
tikulumok)) összes vallásügyi végzéseit, de csak 1709 deczember 
12-ikén biztosította a protestánsokat vallásuk szabadságáról; 
s visszahelyezett mindent abba az állapotba, a melyben 
«a zavargások)) előtt voltak. 19 Mit nyertek vele, a protestánsok 
könnyen kiszámíthatták, mivel egyrészt éppen vallásuk sérelme 
miatt fogtak fegyvert. Valóban különös, hogy a protestánsok 
vezérének mondott Rákóczi egyházpolitikáját éppen a protes- 
tánsok előtt tegyék gyanússá s a protestáns többségű «kon- 
ventikulumok» határozatait a protestánsok érdekében semmi- 
sítsék meg, holott ezeket a határozatokat éppen a nekik adott 
kedvezések miatt gáncsolták. 

Rákóczi a szécsényi és az ónodi országgyűlések után is 
többször fogadott protestáns küldöttségeket ; pl. a dunántúliakét, 
kik Karcsay Jánost és Losonczy Sámuelt küldték hozzá. 20 
Sárospatakon három tanácsülést is tartott a varrannói ref. 
egyház dolgában és pedig ref. papok jelenlétében. 21 Saját ura- 



1 7 U. o. 361—366. 20 Beniczky naplója, 1708 július 12. 

18 U. o. 377 — 378. Rákóczi-tár, 1. 143. 

19 U. o. ív. 399 — 403. 21 1709 augusztus 7 — 9. U. o. 1. 210. 



II. RAKuc/I FEREN( Z 



4'5 



dalmaiban anyagilag is kedvezett a protestánsoknak; pl. Mun- 
kácson 22 és Tállyán 2 ' telket adott templomépítésre; Miskolczot 
egy tizenegy mázsás ágyúval, 2 ' Serkét libertásokból öntött harang- 
gal ajándékozta meg, 25 az iskolákat pedig mindenütt pártolta. 

A császáriak hitegetéseivel szemben figyelmeztette az erdélyi 
ref. egyházat, hogy elolvadt már az Apafi Mihály idejében éles 
horgára ragasztott jóízű eledel 
édessége, mely testi és lelki 
szabadsággal csalogatta. Az 
egyház csaknem későn vette 
észre a torkába ragasztott hor- 
got, a melylyel kihúzták a sza- 
badság elevenítő és tápláló kies 
forrásából. 26 Már lezajlott a sza- 
badságharcz, mikor még mindig 
akadt annak hirdetője, 27 hogy a 
református vallás csakhamar 
elenyészik Magyar- és Erdély- 
országban, ha ott a császár lesz 
a korlátlan úr. Nincs más mód 
ennek a vallásnak fentartására, 
mint fejedelmet vetni Erdélybe, 
jobban mondva : Rákóczinak 
szerezni meg ezt a fejedelem- 
séget. Szelídsége, áhítatossága, 

buzgósága, kedves modora a kath. hitet is jobban felvirágoz- 
tatta volna ottan, mint az erőszak, a melyet Ausztria alkalmazott 
a protestánsok ellen. Az ugocsai protestánsok pedig a nagy 
esztendőkben minden hónap elsején imádkoztak és böjtöltek, 
hogy Isten a haza fegyveres ügyét szerencsésen vezérelje. 28 




l66. MAGYAR KÁLVINISTA PAP. 

Marsigli rajza 1702. (Szendrei után 



-- 1707 januárius 6., 1709 június 7. 
- ] 1710 augusztus 22. Arch. R. irr.525 — 6. 
-4 Szendre', Miskolcz, ír. 311— 2. 
-5 Felirata : Márki, Rákóczi, r. 38. Ga- 
is van még egy libertásokból öntött 
harang. Orbán, Székelyföld, r. 121. 



-'* 1710 április 29. Arch. R. in. 246—7. 
-7 Vetésy a dauphinhoz, 171 1 deczember 
1. Szalay, Rákóczi bújd. 200. 
- s Lehóczky, Bereg, 1. 220. 




416 MÁRKI SÁNDOR 

V. 
RÁKÓCZI ÉS AZ ISKOLÁK. 

ákóczi, a mikor visszatekintett nyolczesztendei szabadság- 
harczára, a veszteséget annak tulajdonította, hogy nem 
voltak népének tanítói. A mi történt, — szerinte ' — 
«jele és keserű gyümölcse az Ausztriai Ház atyáskodó uralkodá- 
sának, mely alatt az egész nemzet olyan tulajdonságokat vett 
föl, mint a rosszul nevelt gyermek ; s ezekért a tulajdonságokért 
csak az atyát lehet kárhoztatni.)) «Mert — kérdezte tovább — 
melyik ausztriai király alapított kollégiumokat az ifjúság erkölcsi 
müvelésére? Melyik állított akadémiákat, hogy ezt a nemzetet 
a tudományokban és a szépmüvészetekben oktassa ?» Kérdése 
annál súlyosabb, mert egykori gyámja, Kollonics bíbornok, 
Magyarország újjászervezéséről 1689-ben a királyhoz benyújtott 
tervezetében 2 valóban iavasolta, hogy I. Lipót király Budán 
és Kassán egyetemet, más városokban pedig fő- és közép- 
iskolákat állítson ; a miből azonban semmi sem lett. A fejedelem 
azzal vádolta a kath. papságot, 5 hogy a káptalanok egészen 
abbahagyták, vagy inkább a jezsuitáknak engedték át az ifjúság 
oktatását. A jezsuitáknak egykori jeles tanítványa ezzel a váddal 
nem a jezsuiták tudományát, hanem tanításuk szellemét akarta 
sújtani. Úgy találta, hogy a jezsuiták nemzetköziek voltak, a 
kik a nemzeti szellemet megrontották. Ausztriai főnökeik hatása 
következtében élénk gyűlöletet keltettek a magyar ifjakban 
Luther és Kálvin követői ellen. Balítéletekkel és vakbuzgó elvek- 
kel töltötték el az ifjakat s az egyházi rend és a tanári pálya 
számára a legtudósabb, de egyúttal a legodaadóbb fiatalokat 
nyerték meg lovaguknak. A leggazdagabbakat Bécsben nevelték 



' Rákóczi eml. 65. 

2 Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn. Kivonatban : Horváth, vr. 255 — 6 

> Rákóczi eml. 70—71. 



II. RÁKÓCZI FKRENCZ 



417 



s Ausztria szeretetére buzdították. { Jó hazafi — Rákóczi szerint > 
— nem nézhette fájdalom nélkül a kisebb nemességet, a melynek 
nevelését az ausztriai kormány teljesen elhanyagolta. A nemes ifjú 
a latin nyelv elsajátítása és az iskolai tanulmányok bevégzése után 
rendesen hazament, megházasodott, s gazda lett vagy prókátor. 
Gyermekeik nevelésével keveset törődött s már olyanok is akad- 
tak, a kik kereskedésre vagy 
mesterségekre adták őket, hogy 
taníttatásuk gondjaitól könnyeb- 
ben szabaduljanak. A fejedelem 
szerint 6 valóban senki sem cso- 
dálkozhatik a magyarok csekély 
műveltségén. Senki sem vetheti 
meg őket, ha látja a nemesség 
járatlanságát a tudományokban 
és a katonai ösmeretekben. Fer- 
dén nevelték a magyarokat, 
a kik pedig örömest tanultak 
volna. 7 Tisztjei közül sokan el- 
mondhatták Dalnoki Veres Ger- 
zson kapitány nyal, hogy «nem 
laktak skólát akadémiában, nem 
tanultak a híres Hollandiában)), 
hanem önképzéssel pótolták 
neveltetésök hiányait.* 

A nemzetietlen és felületes neveléssel szemben Rákóczi, a 
mint kezébe vette a közszabadság ügyét, nemzeti és alapos 
neveléssel akarta elősegíteni a független Mag3'arország meg- 
alapítását. Abban kereste egész dicsőségét és gyönyörűségéi \ 
hogy az ifjúságot hazája szolgálatára nevelhesse. 9 Mintha csak 
dédszüleitöl, I. György fejedelemtől és Lorántffy Zsuzsannától 




173. SZÉKELY KATH. TANULÓ. 

Marsigli rajza 1702 (Szendrei után.) 



4 U. o. 73. 
> U. o. 76. 
6 U. o. 77-78. 

Maiiyar Történet! Életrajz 1 



7 r. o. 78. és 97. 

8 Századok, 1904. 003 — 4. 

9 Rákóczi, 1710 július 6. Arch. R. 1 

53 



1. 379. 



418 MÁRKI SÁNDOR 

örökölte volna az iskolák szeretetét! I. György példájára ő is 
magát a fejedelmi udvart tette a nemes úrfiak iskolájává. Erre 
nézve kiadott utasításában Iü kiemelte, hogy «az idegen nemzet 
nemzetünket letapodó és annak minden dicsőségét gyászba 
öltöztető kegyetlen szándékai és cselekedetei közt nem utolsó 
vala az is, hogy az úri és nemesi ifjakat rendök szerint való 
nevelkedésétől és minden úri és nemesi erkölcsök gyakorlásától 
megtiltsa.)) A fejedelem már hadakozásának kezdetétől fogva 
«hazánk és országunk több és nagyobb szerencsétlenségei közt 
is szánakodó szemmel szemlélte» az úri és nemesi ifjak rendetlen 
növekedését. Udvarát tehát «minden hozzájok illendő erkölcsök- 
kel tündököltetni kivánta» ; azért részletes szabályokat alkotott 
udvartartásáról. A főbb urakat intette, «úgy viseljék mind maguk 
becsületét, mind a fejedelem méltóságát, hogy az udvarban levő 
s növekedő ifjúságnak tükrei és példái lehessenek.)) " Hiszen a 
szülők és az atyafiak az ifjakat azért adták ide, hogy az isteni 
félelemben és a nemesi erkölcsökben gyakorolják magukat. 12 
Az udvarmester föladata volt, hogy őket mindenféle illetlen 
pajzánságtól visszatartsa, a feljebbvalóknak és az idegenek- 
nek megbecsülésére és minden nemesi vérhez illő ember- 
ségre oktassa; ha pedig nem engedelmeskednének, megbotoz- 
tassa, sőt a szolgálatból is elbocsássa őket. A bejáró és az 
inaskodó nemes ifjak mintaképe és mestere első sorban a 
főbejáró legyen, a ki udvariasságra tanítsa őket, de ne pajtás- 
kodjék velők. 13 

Mindjárt eleinte sokat foglalkozott egy magyar- és egy erdély- 
országi katonai akadémia fölállításának tervével. Már 1705. 
november 23-ikán megbízta Sréter tüzérségi főfelügyelőt, vegye 



'o Történelmi Tár, 1880. 571. családjában is tarthatatlan elv volt, mert 

11 U. o. 574. még leányunokáját, Károlyi Klárát is 

12 Azonban Koháry Judit grófné vejé- Szuhányi Márton, a későbbi helytartóta- 
nek, Károlyi Sándornak, ki gyönge fiát nácsos tanította nemcsak tudományokra, 
hadba vitte, élesen megírta, hogy «a gyér- de mozdulatokra, tánczra is. (U. o. 73.) 
mekek nevelése nem is illet férfiat». Éble, 1 3 Rákóczi udvartartási szabályzata. Tört. 
Károlyi Ferencz, 1. 35. Ez azonban saját Tár, 1880. 578— <). 



I. RÁKÓCZI FERI N< / 



4'9 



át a tervezett akadémiák gondnokságát, hogy az ott tanuló 
ifjúság isteni félelemben és szorgalmas tanulásban növekedjél:. 
A viharos időkben tervét nem valósíthatta, de el sem ejtette. 
Kolozsvárt 1707. április 24-ikén száz válogatott nemes ifjúból 
megalapította a nemes társaságot ) hogy a tudományokban, a 
katonai ösmeretekben, vitézségben, lovagiasságban ez a tanúit, 
müveit fiatalság legyen az or- 
szág reménye, szemefénye, büsz- 
kesége. Azt akarta, hogy «az 
ausztriai kegyetlen uralom ide- 
jében letaposott régi dicsőséges 
magyar nemzet és a sok mellő- 
zött úri és nemesi család hajdani 
boldogságát helyreállítsa s az 
igaz nemes magyar vérből szár- 
mazott ifjak szerencséjét előmoz- 
dítsa.)) Ezek az ifjak gyakorol- 
ják magukat a jóságos cseleke- 
detekben, küldjenek számkive- 
tésbe minden feslett erkölcsöt és 
szüntelenül a fejedelem szeme 
előtt forogjanak. A fejedelem 
őket mint valami fiatal fákat 
szeretné országunkba beültetni, 
hogy jó és tökéletes felnöveke- 
désük következtében édes hazájok szolgálatára hasznos gyümöl- 
csöt teremjenek. 15 

Nemes apródjai számára még később, francziaországi szám- 
űzetésében is tanítót tartott ; a hogy az egyik bujdosó apródja 
írta, «iskolák porában nyughatatlankodtam, rongyos állapotban, 
gyakran koplalásban)). 1 ^ Már a külföldön kérte Bercsényi^ paran- 




l68. MAGYAR KÁLVINISTA DEÁK. 

Marsigli rajza. 1702. (Szendrei után.) 



4 Századok, 1898. 813. 

5 Beniczky naplója 1707. november 13. Rákóczi-tar, 1. 62. 
i« Thaly, Adalékok, rr. 386. 



53' 



420 



MARKI SÁNDOR 



csolja meg a fiának, mit tanuljon. Alkalmazza őt a mindennapi 
dolgokban, hogy egy kis ügyességre és önbizalomra tegyen 
szert. Mert ezután is a fejedelemnek köszönheti inkább, ha lesz 
belőle valami s mindenkor megösmerheti atyáskodó kegyelmes- 
ségét. 17 Ebből a fiúból utóbb csakugyan «lett valami», mert 
mint Francziaország tábornagya halt meg. Más fiatalemberek 
tanulását szintén figyelemmel kísérte s elősegítette. Gondoskodott 
későbbi titkárának és naplóírójának, Szatmári Király Ádámnak lS 
és a görgényi hős, Ráthonyi János árváinak neveléséről, a mire 
— jellemzően — egy huszti korcsma jövedelmét szánta. 19 Örült, 
a mikor megkapta Kray Jakab fiának mennyiségtani dolgozatait. 
Intette is Krayt, taníttassa fiát szorgalmasan a mérnökségre, 
hogy jövendőben a haza szolgálatára alkalmazhassa. 20 Talán 
fülében csengett nénjének, Rákóczi Ilonának tanácsa, hogy 
ő maga külföldön ne tanuljon jogot és metafizikát; 21 de a nyel- 
veket és reális tudományokat tanuló ifjúságot nem akadályozta 
a külföldre menetelben. Csuzy Jakabot (1704—8.) Konstanti- 
nápolyban egy tallér napidíjjal saját költségén képeztette ki a 
török irodalmi nyelvben és hivatalos levelezésben. 22 Jablonszky 
porosz udvari szuperintendens ajánlatára egy Schwarcz nevű 
mathematikai hallgatónak 500 tallért adott tanulmányai végzésére 
abban a reményben, hogy annak idején szolgálatába áll. 25 Segítette 
főudvarmesterének, Ottlyk Györgynek Poroszországban tanuló fiát 
is. 24 Dobozy Istvánt szintén oda akarta küldeni, hogy Jablonszky 
államtudományokra tanítsa, 25 de ez a kiküldetés elmaradt. XII. Ká- 
roly 1705 július 28-ikán megigérte, hogy a porosz greifswaldi aka- 
démián 26 négy magyar protestáns tanuló számára ösztöndíjat ala- 
pít. 27 A hollandus franekeri (franequerai) egyetemet 28 1623 — 

17 1712 május 8. Arch. R. vn. 137. V. ö. 2 3 1707 augusztus 16. U. o. 11. 82. 

ív. 420. 24 17 10 szeptember 3. U. o. in. 532. 

i« Szinnyei, M. írok, vi. 211 — 2. 2 5 1708 október 18. Századok, 1870. 82. 

19 1708 június 25. Arch. R. ír. 616. 2Ó Története Minerva (Jahrb. d. gelehr- 

20 1708 június 8. U. o. n. 390. ten Welt), n. 274. 

21 Thaly, Rákóczi iíj. 158 — 9. -1 Századok, 1880. 795. 

22 Századok, 1874. 56., 1894. 905. 1708. 28 Tört. Tár, 1886. 600.; 1887. 197 — 8. 
május 20. Arch. R. n. 378. Ez az egyetem 1810-ben megszűnt. 




SZENT IMRE KEPE A KOLOZSVÁR] EGYETEMMEL 1728-BÓL. 



II. RAKÓ! XI 1 ERENCZ. 



4-1 



1700-ig 486, 1703— 1711-ig 42 magyar protestáns ifjú látogatta; 
számuk tehát még- emelkedett is. " A szabadságharcz leverése után 
a kuruczok a szatmári békében ki is kötötték, hogy idegen orszá- 
gokban tanuló fiaik kegyelmet nyerjenek, ha idején hódolnak. 

Jellemző a tanulás szabadságára nézve, hogy Németországban 
gróf Batthyány Ferencz 1704-ben azért nem akart hódolni 
Rákóczinak, mert félt, hogy 
veszedelem éri a gráezi egyete- 
men tanuló kedves fiát s Bécs- 
ben levő három lányát. Azzal 
ijesztgették, hogy ha a várat 
feladja, gyermekeinek a fattyúk 
közt sem lesz helyök. 31 Ezzel 
szemben a kuruczok Szatmár 
kürülzárásakor kibocsátották 
Erős Gábornak s másoknak ott 
tanuló gyermekeit s utóbb, a 
szülök esdeklésére, bizonyosan 
kibocsátották Irinyi Zsigmond- 
nak és Eötvös Miklósnak fiacs- 
káit is, mert «ezeket jure natu- 
rae et gentium áristomban nem 
tarthatják.)) 32 Esterházy nádor- 
nak elég volt figyelmeztetni 
Andrássy Pált, hogy ne ostro- 
molja Kismartont, mert bajuk eshetnék a kurucz Esterházy Antal 
testvérhúgának s Esterházy Dániel két lányának, kiket ott az 




Marsis 



175. SZÁSZ TANULÓ. 

rajza 1702. (Szendrei titán.) 



29 Pákei János (1682— 1748) 1704-ben egy 
erdélyi kurucz főtiszt íródeákja lett ; a 
családi verses krónika szerint a külföldön, 
kivált Szászországban igen sokat tanúit, 
a mikor lehetett, előadásokat is látogatott 
s hazajövet, Kolozsvárt theológiát tanúit. 

i.N'em próbálta a koplalógiát : adott (Pálflfy 
unitárius püspök) neki jó asztalógiát.» (A 
Pákei — vagyis Nemes Tamás — ágnak 
leírása Pákei Jánostól, 1793. 19 — ->i. 1. 



Kézirat Pákei Lajosnál.) Károlyi is írja, 
hogy a táborban csak három inasa van, 
a többi mind íródeák, kiknek se éjjelük, 
se nappaluk a sok irnivalótól. (Éble, 
Károlyi Ferencz, r. 34.) A tanúit fiatal- 
embereknek tehát volt keletök. 
50 Károlyi önéletírása, ír. 430. 
1 Arch. R. 1. 118. 

: 703 november 14. es 1704 januárius 
19. Arc. R. 1. 1:40.. 334. 



422 



MARKI SÁNDOR 



apáczák nevelnek. 55 A Brünnbe zárt Görgey Jánost felesége 
azzal vigasztalhatta, hogy itthon «Palkó, Laczkó tanúinak : 
mellettök van a perczeptoruk.» 54 

Az országnak akkor három egyeteme volt: a kolozsvári, kassai 
és a nagyszombati. Mind a háromban jezsuiták tanítottak s mind 
a három csatlakozott a nemzeti ügyhöz. A kolozsvári jezsuiták 
/704-ben megkezdték új akadémiai palotájuk építését, még pedig 
ugyanazon a helyen, a Torda, Farkas és Fogoly útczákra néző 
helyen, a hol a mostani egyetem középponti épülete emelkedik, s a 
melyben ma Rákóczi bölcsőjét őrzik. A jezsuita tanárok abban az 
évben diadalkapuval várták egyetemök dicső alapítójának, Báthory 
István lengyel királynak ivadékát. 55 Valóban nem érdemelték 
meg, hogy kinevessék őket, mikor a zsibói veszedelem hírére 
a kaput sietve lebontották. Körmendy Imre tanár meg is mondta 
a császári auditornak : «Miért nem álltatok elejébe ti ? Azt 
vártátok, hogy mi papok, szerzetesek kereszttel, olvasóval, 
szenteltvízzel menjünk ellene ? A kuruczok a diadalív felállítását 
sem parancsolhatták ökröknek, hanem embereknek, a kik tudtak 
hozzá». 36 A kassai egyetem jezsuita tanárai közül a németesek 
az 1706 július 23-iki fejedelmi rendelet következtében eltávoztak, 
de a magyarok folytatták előadásaikat. Lipóczi Keczer Sándor 
főhadbiztos és szenátor 25.000 rajnai forintot ajánlt föl egy 
kánonjogi tanszék megalapítására s ajánlatát a szabadságharcz 
végével megkétszerezte. 57 A nagyszombati egyetem templomá- 
ban a magyar jezsuiták a kuruczok szomolányi diadala hírére 
1704 június 2-ikán Tedeumot tartottak, mire az egyetemi ifjúság 
a német rektor, német tanárok elkergetését követelte. Bercsényi 
a jezsuiták költségén magyar ruhát csináltatott az ifjaknak, a 
tanítást magyar jezsuitákra bízta, a németeket június 8-ikán 
katonai fedezet alatt a határszélekre küldte s minderről azonnal 

3 3 Századok, 1883. (melléklet), 73. Transylvaniae Anni 1705. (Kemény, Collec- 

34 1708 januárius 21. U. o. 1904. 145. tio minor manuscriptorum, xxxiv. 349. 

3 5 Márki, Rákóczi, 1. 472. és Márki, a az erdélyi n. múzeumban), 

kolozsvári egyetem tört. 15. 3 7 Farkas R. a Kassai Egyetem ez. 

3 6 Gyalogi, De rebus memorabilibus emlékkönyvben 45—4.6. 



t&- s 




424 



MARKI SÁNDOR 



jelentést tett Rákóczinak. 3 '- De nem engedte meg, hogy az 
egyetemi hallgatók szembeszálljanak azzal a háromszáz bécsi 
egyetemi hallgatóval, kiket a császáriak az osztrák határon levő 
sánczok védelmére küldtek. Félesztendeje V) a bécsi egyetem tanára 
felhítta a bécsi tanulókat, hogy a milyen jól forgatták a tollat, 
olyan jól forgassák most a kardot. Rákóczi és Bercsényi ellen- 
ben nem akarták, hogy a most már kurucz ifjak az egyetemet 
a csatatérrel cseréljék föJ ; mert elég katonája, de kevés tudós 
embere van a hazának. Mindamellett nem éppen elszigetelt adat 




177. A NAGYSZOMBATI EGYETEM. 

a lőcseié k lelkes határozata, hogy új támadás esetén a tizenkét- 
éves fiúktól föl jelé mindenkinek fegyvert kell fognia. 40 Forgách 
Simon apródja, Kiss András, Szebenben szemébe mondta 
Rabutin császári tábornagynak és tisztjeinek, hogy nem áll át 
hozzájuk, mert ő magyar fiú. Éltette Rákóczi Ferencz fejedelmet 
s hozzátette : «Mi magyarok országúi fegyvert fogtunk a németek 
ellen ; hát én sem szolgálok németet, akármilyen jó dolgom 
lenne is». ((Hallottátok, urak? — kérdezte Rabutin. — Hogy 
bírjak én ezekkel a rebellis magyarokkal, mikor még a magyar 
gyerek is ilyen nagy kurucz ?» 4 r 

58 Hadtört. Közi., 1892. 25 — 26. Thaly, 40 1709 deczember 14. Századok, 1872. 
Bercsényi, 11 r. 178 — 9. 600. 

39 1704 januárius 3. Hadt. Közi., 1892.238. -m Hadtört. Közi. 1891. 451 — 2. 




178. DEÁK ÉS SZENIOR. 



Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 






426 MÁRKI SÁNDOR 

így éreztek azok a tót deákok is, a kiket ekkor a fejedelem 
engedelmével, a beszterczebányai gimnáziumban 1706 óta Bél 
Mátyás tót nyelvre is tanított. 42 A debreczeni kollégium ifjúsága 
pedig ismételten föllázadt, mivel az elüljáróság az akkor (1704) 
először kinyomtatott iskolai törvényekbe nem vitt be elég szabad 
szellemet. «Isten csöndességet adván, a kollégium dolga újabb 
vizsgálódásra elővétetik» — nyugtatta meg az elüljáróság; 
vagyis megígérte, hogy az iskolai törvényeket az ifjúság kíván- 
ságainak figyelembevételével alakítja át». 43 

Erre, különösen a református kollégiumokban , majdnem min- 
denütt szükség volt. Fölkelése kezdetén Rákóczi az eperjesi, 
sárospataki stb. kollégiumokat becsukva találta. Győr, Komárom, 
Fejér, Veszprém és Vas vármegyékben a református tanítókat 
kevéssel azelőtt dragonyosok kergették ki az iskolákból. 41 
Protestáns ifjaknak a külföldi egyetemek látogatását megtiltották. 
Ugyanekkor Bottyán cs. ezredes, a későbbi kurucz vezér, a 
nyitrai kegyesrendi gimnáziumban tekintélyes alapítványt tett, a 
melyet — bár «lázadó»-tól eredt — utóbb III. Károly is fen- 
tartani rendelt. 45 Európa egyszer-másszor meglepetve hallhatta, 
hogy az iskolákat nem a barbár kuruczok, hanem a császáriak 
dúlják föl. Pl. Thoroczkay István annyira kímélte a nagyenyedi 
kollégiumot, hogy ennek tanárait a város megszállásakor föl sem 
eskette a Rákóczi hűségére s egyik tanár szerint, «éppen semmi 
tekintetben nem akart alkalmatlankodni a kollégiumnak)). 46 Ellenben 
b. Tige cs. tábornok az ő távozása után 1704. márczius 16-ikán 47 
a várossal és a templom kastélyával együtt a kollégiumot is 

42 Haan, Bél Mátyás, 22. Molnár, A 45 Arch. R. ix. 55 — 57.,' 67 — 70., 810— 8ik 
közoktatás tört. 1. 366. Más megítélés alá 46 P. Szathmáry, a Bethlen-főtanoda 131. 
esik, hogy a bécsi kormány a 17 10 után 47 Bajcsi András lelkész, a tanárok, a 
nem gátolta a szerbeknél az orosz tanítók deákok és polgárok csakhamar megfogad- 
bejövetelét, az orosz könyvek behozatalát, ták, hogy a szomorú virágvasárnapja em- 
majd az orosz nyelv tanítását. Századok, lékét ezentúl évenkint megülik. (U. o. 143.} 
1898. 63—64. (V. ö. Deszpotovics, Skole Virágvasárnapja 1704-ben márczius 16-ikára 
Szrba u Ugarszkoj i Hrvatskoj 1690— 1740.) esett. Bethlen Miklós 1704 április 2-ikán 

43 1704 aug. 22. Tört. Tár, 1885. 615 — 9. kel * levele (Irodalomtört. Közi. 1906. 450.) 
-*4 Thaly, Adalékok, r. 292. Bercsényi, valóban márczius 16-ikára teszi az ese 

11. 286. meny idejét. 



RÁKÓCZI FERENCZ 



427 



fülégettette. Két tanító és 8 tógás deák hősiesen esett el a 
küzdelemben. Emléküket a kápolnadombi síremlék és a miriszlói 
mezőn s Jókainak egy szép elbeszélésében a többinek vitézségét 
«a nagyenyedi két füzfa» őrzi. 48 És az a gyönyörű hagyomány, 




I79. AZ ENYEDI KURUCZ DEÁKOK SÍREMLÉKE. 



hogy a bujdosó diákok azután egyideig a Székelykö barlangjai- 
ban hallgatták tanáraik előadásait. 49 1706. szeptember 20 ikán a 



4S Mind a kettőnek fényképét a kollégium 
és Bodrogi János tanár úr szívességéből 
közlöm. Az emléket a kollégium ifjúsága 
és a város 1896-ban állította fel. A latin 
felirat szerint a deákok közül 1704 már- 
czius 16-ikán elestek s itt nyugosznak : 
Debreczeni István, Szászhalmi György, 
Szotyori Imre, Dobolyi Ferencz, Zágoni 
András, Váradi Bányai András, Krizbai 



György, Marosvásárhelyi Péter, Kaposi 
Rigó János, Magyari István, Szitái András, 
Vajai György, Szemeriai György. 
49 Szathmáry, id. h. 130—137. Cserei, 
335. A nagyenyediek emlékirata 1703—10. 
évi szenvedéseikről. Kézirat a Teleki-le- 
véltárban, T. S. oszt. 834 — 5. sz. A bar- 
lang a Székelykö nyugati falában Toroczkó 
és T .-Szentgyörgy közt most nehezen 

54* 



428 



MÁRKI SÁNDOR 



labanczok hasonló módon égették föl a miskolczi ref. iskola 
könyv- és levéltárát. 50 1706—7 telén pedig Rabutin hadai a 
debreczeni kollégium könyvtárát, a melyet ki is fosztottak. 51 Egy 
császári tiszt a theológiát, igazságot, okosságot, csillagászatot, 
geometriát, filozófiát, bátorságot, jogot, reményt ábrázoló képek 
alá az auditórium falaira gúnyos verseket írt. 52 Mert hiszen — 




180. A SZÉKELYKÖ BARLANGJA MINT KOLLÉGIUM I. 



csúfolkodott a Reménynyel — ki remél szabadságot, boldogságot 
ottan, a hol senki sem mer a házában megmaradni? Most már 



hozzáférhető helyen fekszik. Két szer- 
fölött nagy és egy kisebb kapu vezet a 
roppant nagy, mintegy 1500 m 2 világos 
szép terembe. A deákok és a tanárok 
ebben a belső fal mellé állított sátrakban 
tanyáztak és tanteremnek a három nagy 
ajtón át jól világított középső részt hasz- 
nálhatták. A terem alján őskori és újabb 
cserépedények töredékei találhatók. (A 
barlangról szóló adatokat Téglás István- 
nak, a fényképeket Wolf Gyulának köszö- 



nöm). A szülék Toroczkára is azért küld- 
ték szívesebben a fiaikat az unitáriusok- 
hoz, mert tudták, hogy ott barlangok 
vannak, hová veszedelem idején elrejtőz- 
nek. (Pákei János : A Pákei vagyis nemes 
Tamás-ágnak verses leírása. 18. 1. Kézirat 
Pákei Lajosnál.) 

50 Szendrci, Miskolcz tört. 11. 449. 

51 Bombardi, Topogr. regni Hung. 470. 
Szűcs, Debreczen tört. 721. 

52 Teleki-levéltár T. S. oszt. 



II. RÁKÓCZI FKkl V Z 



429 



remélhetnek: Isten végét veti ennek, vagy kötelet ad azoknak, 

a kik hűtlenek akarnak lenni. A visszatérőket a király a régi 

kegyelemben részesíti s a réz libertásból mindjárt arany lesz I 

A hajléktalan iskolákat a fejedelem és a megbotránkozott 









|»í-->.. f * ¥ • 




PtíPÍÍÍ^' -^1^ 



l8l. A SZÉKELYKÖ BARLANGJA MINT KOLLÉGIUM II. 

külföld fogadta oltalmába. A fejedelem a bujdosó nagyenyedi 
deákokat Máramarosszígeten telepítette le s gondoskodott róluk, 
különösen a tudós Pápai Páriz Ferenczröl és Enyedi Istvánról. 55 
A debreczeni kollégium ifjúságának 1706-ban Beregszászon, majd 
Nagybányán adott menedéket, a következő esztendőben pedig 



5 s Századok, 1894. 906—7., 1895. ' l tí - 
o. 1897. 253. 



43o 



MARKI SÁNDOR 



iooo kősóval segített a hazatért főiskolán. 54 A kolozsvári ref. 
kollégiumnak is megadta a máramarosi aknákból évenkint járó 




l82. PÁPAI PÁRIZ FERENCZ. 



100 forintot. 55 A sárospataki kollégium ifjúságát, mely 1687 óta 
Gyulafejérvárt, Gönczön és Kassán bujdosott, Csécsy János 



5 5 Rákóczi-lt. 1092. sz. Arch. R. r. 6. 
>6 Szinnyei, M. írók, tt. 223. 



II. RAKO< /I I ERENí Z 



431 



vezetése alatt 1705. május 14-ikén visszatelepítette Sárospatakra > r> 
és a labanez Cserei szerint is régi szép virágzó állapotába 
helyezte vissza. 57 Örömmel hallotta ezt Csécsytöl, ki öt 1707. 
szeptember 20-ikán a kollégiumi ifjúság élén üdvözölte. 5 * A mikor 
ráért, a pataki tanárokkal mathematikai és természettudományi 
tételekről vitatkozott. 59 Különösen szerette Simándy tanárt, a kit 
mathematikai eszközeivel szívesen látott a várban s vele déltől 




183. A NAGYENYEDI KÉT FŰZFA. 

eltéig «sok szép diskurzusokban múlatta magát». 6 ° Nagybátyjá- 
val, Rákóczi Zsigmonddal tartott, ki többre becsülte a tudós 
kincsét a gazdag aranyánál. 61 Milyen másképp hangzik az a 
tudósítás, hogy ügyének bukása után a császáriak elvették 
a sárospataki kollégiumot, 19 ellenálló deákot kard élére 
hánytak s a többi deákot a tanárokkal együtt Erdélybe 
szalasztották ! 62 



•.rei, Hist. 459. 
5 ,s Szinnyei, id. h. és Rákóczi-tar, 1. 47. 
5 9 Tört. Tar, 1879. 583. 



6 1709 június 29—30. Rákóczi-tár, 1. 205. 

61 Tört. Tár, 1907. 516. 

62 Cserei, Hist. 459. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



433 



Rákóczinak az angolok és a svédek is kezére jártak a laban- 
czoktól lerombolt iskolák helyreállításában. Stepney már 1704. 
május 17-ikén közölte az angol kormánynyal a nagyenyedi 
« egyetem » földúlatása hírét, mely a valónál sokkal rémesebb 
volt, mert számos tanár és több száz tanuló megöletéséröl szólt. 




I85. HARLEY RÓBERT. 

Fölháborodva írta/ 4 hog}- Salms herczeg azért gátolja a király 
és Rákóczi kibékülését, mert elveszthetné a 600.000 forintos 
hatvani uradalmat, a melyet József király neveléséért kapott. 
Pártolta az erdélyiek kérését a református egyetem helyreállítása 
ügyében, mi végből 30—40.000 forint kárpótlást kellene kiesz- 
közölni a császáriaktól. Harley minisztert és a canterburyi 



63 Simonyi, r. 272 — 6. 

Magyar Történeti Életrajzok, rooo. 



64 1704 szeptember 3. U. o. 1. 415—6 

5S 



434 MÁRKI SÁNDOR 

érseket arra buzdította, hogy biztosítsák 10 — 12 erdélyi ifjú 
ingyenes nevelését a két angol egyetemen. 65 Anna királyné 
megengedte, hogy a templomokban gyűjtsenek az enyedi 
kollégium számára, s ilyképp 11.000 font sterlingnél (275.000 
koronánál) jóval több jött össze. 66 Viszont XII. Károly 
1709-ben a Rákóczi engedelmével nála járó Krmann szuper- 
intendens útján 20.000 tallért ajándékozott az eperjesi kollé- 
giumnak. 67 

A katholikus tanügy legégetőbb kérdésének Pyber László 
nyitrai püspökhelyettes a papnövelést tartotta 68 és ezt sürgette 
Bercsényi útján a fejedelemnél. «Sehol sincs már akadémiánk — 
szólt 69 — és kifogyunk a papoknak okosából; úgy sem sok 
van.» Bercsényi is figyelmeztette a fejedelmet, hogy ha más 
vallásúak nagy költséget sem szánnak az ilyen tanulóktól, talán 
mások sérelme nélkül engedhetnének ebben a tekintetben, hogy 
oly színben ne tűnjenek föl, mintha ártani akarnának a kath. 
egyháznak. 70 A fejedelem azt felelte, hogy a kispapokról valóban 
gondoskodni kell s ebben Pyber bízvást fáradozhat, mert szük- 
ségesnek látja, hogy a tanuló papok meg ne fogyatkozzanak. 71 
Ez nem volt egyszerű szólam. Mert igaz ugyan, hogy a váczi 
egyházmegyében csak 4 — 5 plébános volt, de az egriben a 
«forradalmi» Telekesy 200 papnál többet ordinált s 1709. augusztus 
4-ikén kiadta az egri papnövelönek s a nemes ifjak nevelőintézeté- 
nek alapítólevelét is. 72 A tanúit papok megfogyatkozásának egyik 
oka a külföldieskedő jezsuiták eltávolítása volt. A hogy a szé- 
csényi országgyűlés az 1705 : VI. t.-czikkben 75 kijelentette, a 
jezsuitákat annak idejében az ifjúság oktatására hittak be a hazába. 



65 1704 október 6. U. o. i. 479—480. 69 I7 o8 április 5. Arch. R. V. 603. Tele- 

6 6 Szathmáry, Bethlen-fötanoda, 158 — 9. kesy panasza a papnövelés nehézségeiről 

67 Krmann naplója. MHH. Script. xxxiii. 1707 januárius 12. Leskó, ív. 401. 

439- 70 Beszterczéröl, 1708. április 5. Arch. 

68 I. Lipót már 1701 április 9-ikén elren- R. V. 603. 

delte, hogy minden püspöki megyében 7 1 1708 április 13. U. o. 11. 378. 

legalább egy jól fölszerelt papnövelö in- 7 2 Leskó, ív. 413—424. 

tézetet alapítsanak (Szalay, vi. 63.), de ez 73 1705 szeptember 20. Rákóczi-tár, I. 

csak néhol történt meg. 441 — 2. V. ö. u. o. 432. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 435 

A számukra emelt kollégiumok, akadémiák, szemináriumok 
alapítványaiból az oktatás rendét bízvást folytathatták volna ; ők 
azonban, jövedelmeik növelése végett, a világi papság és régi 
szerzetek részére fentartott egyházi javadalmakat is maguknak 
foglalták le. A szécsényi országgyűlés most ezeket a jószágokat 
visszaadta régi földesuraiknak és tanári, tanítói müködésöket 
csak két kollégiumban engedte meg. A tanítás hazafias szellemét 
akként kívánta biztosítani, hogy kiutasította azokat a «németes» 
jezsuitákat, a kik ezentúl is osztrák és nem magyar tartományi 
főnök (provincziális) alá akartak tartozni.^ Vagyonukat a szenátus 
a régi tulajdonosuknak és azoknak szánta, kik helyettök taníta- 
nak és iskolákat állítanak. A németeseknek Nagyszombatból 
1707. május 10-ikén valóban távozniok kellett. Mikor Pongrácz 
Imre megkérdezte a fejedelmet, hogy ha kiűzik a jezsuitákat, 
kik tanítják gyermekeiket tudományokra és erkölcsökre, Rákóczi 
azt felelte, hogy ehhez hasonló érvekkel már ő is előállott, de 
senkit sem győzött meg velők. 7 >' Olyan lelkes magyar jezsuita 
tanárok, tudósok és írók, mint Beints András, Vízkeleti 
Csele István, Gyalogi János, Kapy Gábor, Kazy János, 
Körmendy Imre, az öreg Szentiványi Márton'* és mások 
nagyon örültek, 77 hogy a nemzetietlen elemektől megszabadul- 
tak. Tanítványaik deákul, de magyar érzéssel énekelték a 
templomokban : 

Nostros duces, (Vezérinknek, 

Hosti truces Védőinknek 

Robore fac coelico ! Mennyei malasztot adj ! 

Rákóczium, Egy Rákóczit, 

Béresén ium Egy Bercsényit 

Ausu juva bellico ! Megsegítve győzni hagyj !) 



:\ Igaz, hogy az ausztriai provincziális kai hittak, azt felelte: «senki sem kerget 
éppen egy tudós magyar : Hevenesi Gábor sem szóval, sem tollal, — nem megyek.. 
volt. Arch. R. ív. 52. 
7S Kazy, Hist. univers. Tyrnaviensis, 171. 77 Bohus szerint (1704 június 8.) «nagy 
:• Időközben, 1705 márczius 29-ikén meg- az örömük a magyar jezsuitáknak, szege- 
halt. Mikor a németek őt 1704-ben maguk- nyeknek». U. o. 

55* 



436 MÁRKI SÁNDOR 

S ajkaikon felhangzott a nemzeti szövetség himnusza : 

Probum ducem, (Fejdelmünket, 

Nostram lucem Mi fényünket 

Sanctus regat spiritus ! A szentlélek vezesse, 

Super statum Szövetkezett 

Foederatum Fö rendeket 

Favor fluat coelitus ! ' s Az Isten is szeresse !) 

Mikes Kelemen utóbb a fejedelemmel beszélgetve juthatott 
arra a gondolatra, hogy a magyar iskolákban nem kellene oly 
sok időt fordítani a latin nyelvre, s jó volna egyrészt gyakor- 
latibb, másrészt irodalmibb irányba terelni a gimnáziumi oktatást. 
Mint hazafiak, azt akarták, hogy ne a tudatlanság, hanem a 
tudomány legyen közönséges a hazában s a leányok nevelteté- 
sére is úgy vigyázzanak, mint a fiúkéra. Hiszen majdan, mint 
anyáknak, nekik kell fiaikat nevelniök, oktatniok, tanítaniok, az 
ország szolgálatára alkalmatosakká tenniök. 79 

A népiskolák ügyében fontosak a fejedelemnek 1705. október 
6-ikán és 17-ikén kelt utasításai, melyeket a szécsényi ország- 
gyűléstől a katholikus, református és lutheránus templomok, 
parochiák, iskolák és kollégiumok ügyében kiküldött bizottságok- 
hoz intézett. 80 A nagy részletek nem tartoznak ide; de ide tar- 
tozik az az elv (a tanítás szabadságának elve a xvm. század 
elején!), a mit a megyék előtt Rákóczi már 1704. augusztus 
12-ikén kifejezett, 81 hogy mindenütt szabad legyen iskolákat 
állítani és azokban szabadon tanítani. 

Ennél többet a nemzet napszámosai ma sem kívánhatnak. 
Megérdemel ilyen fejedelem olyan tanítót, mint Lippay István, a 
ki egy bessarábiai magyar faluból azt írta neki, 82 hogy míg 
maradhat, lelkesen tanít; sok jó könyvétől elválik, de míg egy 
hallgatója lesz, ott marad. 



7 8 Thaly, Adalékok, n. 441. és 444. ságoknak erre tett jelentései u. o. 357 — 

79 Mikes, Törökorsz. levelek, 1725 június 368. és 521—535. Közli Zsilinszky Mihály. 
11., 79—81. 1. «i Hornyik, ív. 307. 

80 Közli Századok, 1886. 355—7. A bizott- - S2 1706 augusztus 6. Századok, 1873. 615. 




II. RÁKÓCZI FEREN< Z 437 

VI. 
RÁKÓCZI ÉS A TUDOMÁNYOK. 

I. RÁKÓCZI A TUDOMÁNYRÓL ÉS A BABONÁRÓL. 

ákóczi szerint ' az osztrák írók, durváknak, otrombáknak, 
barbároknak mondták a magyarok szokásait és szemökre 
vetették, hogy a tudományokban, szépmüvészetekben 
járatlanok. Maguk a püspökök sem annyira a tudományukkal, 
mint szent hivataluk méltóságával tűntek ki. A Habsburg-ház 
az iskolákkal, tudományokkal oly keveset törődött, hogy senki 
sem csodálkozhatott a magyarok csekély műveltségén, s nem 
vethette meg a nemeseket, kik járatlanok voltak a tudományok- 
ban és a katonai ösmeretekben. 2 Az ország élén Rákóczi már 
egyházi, hadi és tanügyi politikájában megmutatta, hogy ösmeri, 
mik a kötelességei a mulasztásokkal szemben. Éppen a hazai 
tudományok csekély gyakorlása következtében tartotta szük- 
ségesnek, hogy a főbb dolgokat «pennára tegye», s ne érje be 
azzal a mondással: «mitte rhetorem et nihil ei dixeris». 5 A mikor 
munkácsi levéltárát rendezték, megtalálták saját kezével írt 
dialógusait, szónoklatait s az Arany Szabadságról írt értekezését. 
« Aranyra és czédrusra érdemesek » tette hozzá a leltár készítője. 4 
Mátyás király es Bethlen Gábor óta az első és utolsó magyar 
fejedelem, a ki gyönyörűségét találta a magyar tudósokkal való 
vitatkozásban. 5 Megvallotta, hogy keveset tud a art'thmett kához, 6 
alchymiáhcZy 1 de nagyon szerette a hit- és természettudományo- 
kat, a történelmet és a taktikát. Érdeklődött a geológiai képződ- 
mények iránt.' s Csataközben észrevette, hogy az ágyúk dörgése 

1 Rákóczi eml. 65. > 1709 június 29. Rákóczi-tár, 123. és 

- l'.-o. 77. Századok, 1894. 907. 

I 1711 íebruárius 10. Arch. R. 111. 6 1708 szeptember 12. Arch. R. 11.322. 

572. 1708 szeptember 21. U.-o. rí. 334. 

4 U.-o. 1. 46-47. > s Rákóczi eml. 169. 



438 



MARKI SÁNDOR 



megszakítja a hófelhőket. 9 Az Istennek szolgáló természetben Iü 
szívesen búvárkodott mikroszkópiummal, 11 vagy nagy messze- 
látó val. 12 Azt, hogy a rézben arany van, a természet titkának 
mondta, 15 de kutatás tárgyává tétette; ellenben kételkedve 
fogadta, mikor dr. Parazzi arra vállalkozott, hogy rézből aranyat 
csináljon. 14 Orvosa, dr Láng részére maga kerestetett bizonyos 
tinkturák készítéséhez termésaranyat. 15 Ösmerte s még meta- 
fizikai magyarázatra is al- 
kalmazta a delejes erőt, 
melynél fogva a delej a 
vasat és a vasra függesz- 
tett súlyt vonzza és magá- 
hoz emeli. 16 Szerette a kí- 
sérleti természettant és a 
csillagászatot s örömest tár- 
salkodott annak egyik hír- 
neves tanárával, Simándi 
István tanárral. 17 Fizikai 
dolgokról utóbb száműze- 
tésében is gyakran vitatko- 
zott barátaival. 18 Minden- 
nek természetes magyará- 
zatát kereste, pl. az érsek- 
újvári titokzatos dörgések 
esetében. Azt, a mit ezek- 
nek okáról beszéltek, nagyon meseszerűnek találta, mert azok- 
kal tartott, kik csak azt hiszik el, a mit érzékeikkel meg- 
foghatnak. Legkönnyebben a földrengést kísérő morajra gon- 
dolhatott; de nem hallotta hírét, hogy — valahol Komárom 




l8o. CSILLAGVIZSGÁLÓ ANGYAL BÁRÁNYI «VIATICUM 
SPIRITUALE»-JÁBÓL. 



9 U.-o. 117. 

10 Recrudescunt, 14. 1. 10. p. 

11 1706 július 24. Arch. R. 1. 570. 

12 1709 július 12. Tört. Tár, 1883. 187. 
U.-o. 1879. 175. 

13 1706 május 25. Arch. R. 1. 549. 



14 Tört. Tár, 1883. 390. 
iS Károlyi Sándorhoz, 1708 május 31. 
Arch. R. 11. 271. 

16 Önéletr. 228. 

17 Szinnyei, M. írók, xn. 1028. 
ií* Önéletr. 260. 



II. Rákóczi FERENC2 439 

körül — földrengés lett volna s így beismerte, hogy a tüne- 
mény okát nem bírja megfejteni. 19 

A fejedelem földrajzi megfigyelései és leírásai alaposak, ked- 
vesek s megkapó a természet szépségei iránt való lelkesedést 
Éppen a térképírás reformjának a korában élt; 21 s ő, a ki már 
kis fiú korában tudta olvasni a térképet, ezt a háborúban még 
szorgalmasabban tanulmányozta. 22 Nemcsak mérnökei és vezérei 
(Bercsényi, Károlyi) készítettek számára térképvázlatokat és 
tervrajzokat, hanem maga is csinált eféléket, pl. udvari hadai- 
nak egri táboráról. 25 A hídvégi pusztán geometrice ő maga 
mérte ki a majorház, kert és az istállók helyeit. 24 Szabadság- 
harczának utolsó keserves perczeiben is vágyakozással gondolt 
Königsbergben megrendelt mathematikai eszközeire. 25 

A gépek iránt nagyon érdeklődött. Ösmeretes, hogy Hall 
Kornél vízemelő gépének tervrajzán sajátkezüleg tett javításo- 
kat. 26 DamoiseauvdX Murány várában csigát csináltatott, körül- 
belül a siklók modorában, de göz helyett lóerőre. 27 Szendrőn 
és Munkácson mümalmokat Rouvier kapitány, Munkácson száraz 
és portörő malmokat Schwantz gépészmérnök tervei szerint 
építtetett. 28 

A régiségeket szerette. Megörült, mikor Karván a hídfő 
védelmére sánczokat készíttetvén, római castrumra bukkant, 
melyben ásásközben igen sok régi emléket és feliratot találtak. 29 
Erdélyben is kutatta a római régiségeket; majd az ecsedi vár 
középkori építési rendszerét s a nyírbátori templom műemlékeit 



■ 9 Rákóczi eml. 111. Hozzáteszi, hogy a 231. Arch. R. r. 354., 493., 505., 521.; 11. 

dörgést ágyúlövések sem okozhatták. 239.; ív. 48., 468.; v. 168., 384 — 5.; VI. 7., 

Lehet, hogy dörgéssel kísért meteor-hullás 158. stb. 

volt, a milyet 1705 május 13-ikáról Réthey 25 1708 május 14. Rákóczi-tár, 1. 123. 

György ezredes ír le. Századok, 1875. 2 4 1708 május 3. és 11. U.-o. 120—122. 

420—1. V. ö. Márki, Rákóczi, 1. 370. 25 1711 április 5. Arch. R. 111. 615. 

>o Rákóczi eml. 54., 111., 113., 158. 159., 2( > Márki, Rákóczi, 11. 

165-7., 168- 171., 214. 27 Tört. Tár, 1888. 794-5. 

-i Erról Sandler, Die Reformation der 2>s Arch. R. ír. 51., in. 575. Gépezetük 

Karto^raphie um 1700. München, 1905. rajza fenmaradt Vörösváron. Tört. Tár, 

- Rákóczi-tár, 1. 25., 28., 67., 88., III., 1882. 569. 

1 12., 141., 184 , 202., 203., 208., 213., 215 — 6., 2 ') Rákóczi eml. 182. 



44-o 



MARKI SÁNDOR 



tanulmányozta. 30 Attila pajzsát, tollas buzogányát, Lehel kürtjét, 
Szent László sisakját, Báthory István kardját stb. ereklyék 
gyanánt őrizte gyűjteményében. 51 

A czímer- és pecséttanban is járatos volt. O az első magyar 
fejedelem, a ki a színeket vonalakkal jelző állampecsétet hasz- 
nált, a miben III. Károly királyt öt esztendővel előzte meg. Szín- 
jelzése ugyan nem egyezik a most általánosan elfogadott Vulson 
de la Columbiére, vagy Petra Sancta-féle módszerrel, de akkor 
hat-hét színjelző módszer divatozott s az ő pecsétvésője franczia 
mester volt. Rákóczinak hétféle pecsétje ösmeretes: a nagy 
állami, a kisebb fejedelmi, két nagy családi, egy monogrammos, 
egy gyűrűs és egy a maga és felesége czímerével ellátott pecsét.' 2 

Történelmi érzéke nagyon erősen kifejlett. Meg volt győződve, 
hogy a történelmi eseményekből tűnik ki az Isten gondviselése, 
a melylyel mindent kormányoz és az emberek előtt ismeretlen 
czélok felé vezérel. Kevesen tudják a megtörtént dolgokat, pedig 
sokan fecsegnek róluk. Azokat az igazság föltárása és az ese- 
mények összefüggésének megértetése végett kell elmondani. 33 
Az emlékíró saját lelkiösmeretéről adjon számot s ne az idők 
történetét írja meg. A világtörténelem feladata, hogy a belső 
állapotokról ítéljen, azonban többet beszél a fejedelmek hős- 
tetteiről, vitézségéről. A bűnt erénynek szokta mondani, a közép- 
szerű tettet — a mellékes körülmények elhallgatásával — a 
legnagyobbra fújja fel s az ellenségnek legnagyobb tetteit is 
fitymálja. Szánalmas az olyan fejedelmeknek hiúsága, kik gyö- 
nyörködnek végbevitt tetteik megíratásában és azt hiszik, hogy 
az utókor szemében nagyok lesznek. Azonban a többi fejedelem- 
nek is vannak költői, történetírói, a kik a maguk emberét mint 
hőst énekelik meg és dicsőítik. Különböző jellemzéseikkel annyira 
összezavarják a dolgokat, hogy a legigazabb dolgokat is két- 

30 Thaly, Rákóczi ifj. 104. mely megdönti Heffnernek (Die deutschen 

31 Századok, 1880. 486.; 1886. 441 — 3., Kaiser- und Königssiegel, xxvrn. tábla, 
544 — 5.; 1891.746.; 1896. 773— 7., 942— 4. ; 154. ábra) állítását, hogy vi. Károly csá- 
1897. 171 — 2., 262. Tört. Tár, 1886. 772. stb. szártól való az első színjeles állampecsét. 

3 2 Sebestyén József úr szíves közlése, 3 3 Rákóczi önéletrajza, 150. 




II. RÁKÓCZI FEREN< / 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 441 

ségbevonják s a kétségeseket igazaknak állítják. Termes/ 
sorsa ez mindazoknak, kik hiábavalóságok után járnak és az 
erényektől eltérnek. A szentéletű fejedelmek emlékezete örökké 
való és folytonos dicsőség a része. Mindenkinek az igazságot 

kell keresnie és követnie, mert egyedül ez tesz bizonyságot 
tetteiről. u Magáról Rákócziról már életében életrajzok jelentek 
meg. Eleinte talán vádolta is magát, hogy nagy benne az önsze- 
retet ingere, a tetszés vágya. Azoknak dicsőségére gondolt, 
kiket a történelem dicsérettel halmoz el és a régi világ módjára 
emlékekkel magasztal. De Isten csak az egész embert szereti s 
azért a hiúságról való lemondást követeli. 55 Hiszen elmúlik 
minden s még a történetek emléke sem marad meg sem a 
rosszról, sem a jóról. 56 

Mindamellett ő maga már a küzdelmek hevében megírta 
magyarul a szabadságharcz történetét, mely azonban elveszett ; 
beszédeiben, leveleiben gyakran hivatkozott Magyarország tör- 
ténetére, sőt a portugálok, svájcziak, hollandusok szabadság- 
harczainak históriájára is. A történelem bizonyította, hogy az 
Isten mindenkor megvédte szabadságunkat, 5S s hogy a históriák- 
igazán írnak az osztrákok szabadságrontó törekvéseiről. ' De 
ki olvashatta volna a históriában, hogy mióta kijöttünk Scythiá- 
ból, valaha több okunk lett volna a reményre?'" A történelem 
bizonyára mérsékelte az ő fiatalos hevét ; de a történelemmel 
mégis hányszor gyújtotta lángra nemzetét?! 

A hittudományokban később szerzett olyan meglepő jártas- 
ságot s elmélkedéseit, emlékiratait, önéletrajzát is akkor írta. De 
már is nemzetének elsőrangú írói közé tartozott katonai és poli- 
tikai szabályzataival, legfőképpen azonban leveleivel, a melyeknek 
nagy tudása, mélységes gondolatai és nem ritkán csodás szép- 



H U.-O. -'15. leltározás szerint. Fasc. [., 2., 12., 31., 70., 

\\ U.-o. 177. 102. L. Arch. R. r. 39-43. 

jí U.-o. ni. 17 10 november. Arch. R. nr. 108. 

M Rákóczi eml., előszó, ni. 1703-tól I l Recrudescunt, 5. 

1087-ig tett jegyzetei megvoltak a mun- Károlyi Sándorhoz, 171 1 május 10. 

kácsi levéltárban az 1710 június 2. tett l*.-o. in. 649. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1 56 



442 MARKI SÁNDOR 

ségei nagy nemzetek irodalmában is számot tennének. 41 Nép- 
dalok lettek a neki tulajdonított költemények, — szállóigék szó- 
noklatainak legszebb mondásai. 

Nincs az akkori irodalomnak, tudománynak egyetlen ága 
sem, a mely iránt a fejedelem nem érdeklődött volna ; s ő védte 
legőszintébben a lelkiösmeret és a gondolat szabadságát, mely 
nélkül irodalom és tudomány nem virágozhatik. így történt, 
hogy nemcsak a politikában és a csatatéren, hanem az irodalom- 
ban és a tudományban is vezére lett nemzetének. 

A tudomány útját a babona irtogatásával egyengette. Még 
a felvilágosodott Bercsényi Miklós is meghallgatta a «látókat» : 
Koncz Mártont és Benedeket, nemcsak mint kémeket, de mint 
jósokat is; kihallgatta a csallóközi táltosasszonyt, idézgette a 
táltos-orákulumokat a fejedelem előtt is. Sokszor forgatta Dra- 
bicius jóskönyvét, mely sejteni engedte, hogy Rákóczi valamikor 
király lesz Budavárában. A földindulást, mennykőcsapást figyel- 
meztető jelnek tekintette. Gondolkodóba ejtette, mikor méhraj 
szállott az újvári ágyúra, vagy mikor egynap kétszer is lesza- 
kadt a zablyája. A kurucz vitézek hitték, hogy Bottyánt, Ocskayt, 
Csajágit golyó nem fogja, fegyver nem járja. 42 Bercsényi éjszaka 
is fegyveresen aludt, mert hitte, hogy a fegyverviselő nem hal 
meg pestisben. 43 Egy kicsikét a legvitézebb kurucznak is meg- 
borzongott a háta, mikor a szentgyörgyi csodaállat vérengzései- 
ről, 44 a murányi láthatatlan emberekről, 45 vagy a fekete halál 
idején az eperjesi ördöngös öregről stb. hallott. 46 

Rákóczi hadi szabályzatai az ország törvényei értelmében 
irtóztató halállal, megégetéssel büntette az ördöngösöket, boszor- 
kányokat, varázslókat, bűbájosokat. 47 Saját tábornokai is szóba 



4 1 írói munkásságáról a m. kötet szól. 44 1704 július 28. Apponyi, Hungarica, 

\ 2 Mindezekre nézve 1. Thaly : Jóslatok ír. 341 — 2. 
és babonás hiedelmek a Rákóczi-korban. 4S 1710 július 7. Arch. R. vi. 544—5. 

Századok, 1881. 40 — 60., 115— 132. Drabe- Századok, 1873. 516. és 1881. 128—130. 

ciusról vagyis Drábik Miklósról 1. Kva- 4& Századok, 1881. 127 — 8. 

esala, Századok, 1889. 745 — 766. 47 Hadi regulák (1706.) 45. §. Hadi Regula- 

43 1704 szeptember 17. Arch. R. vi. 335. mentum(i707.)i. i.§. Századok, 1881. 126— 7. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 443 

állottak a boszorkányokkal, 1 s kik alatt különben jobbadán kuru/s- 
lókat, kenőasszonyokat értettek; Géczy ezredes meg éppen 
lódingba való boszorkánytörő czédulát hordott magával. 49 Sőt 
a protestánsok rózsahegyi zsinata is komolyan fölvetette azt a 

kérdést, hogyan kell védekezni a hazajáró lelkek, kísértetek 
ellen. )0 A fejedelemnek tehát számolnia kellett a közhiedelemmel. 
Azonban a szabadságharcz idejében csak egy asszonyt végeztek 
ki boszorkányság miatt, s Rákóczi tiszántúli javainak aligazgatója. 
Bakay Ádám, ezért mindjárt fejvesztéssel fenyegette meg a nyír- 
bátori bírákat. 51 Egy tokaji lányt pedig, a ki «az ördögökkel 
tánczolt», Keresztes Ferencz főjegyző azzal mentett meg a 
máglyától, hogy negyvenesztendős lánynyal az ördög sem 
tánczol. 52 

Rákóczi már fogsága idejében foglalkozott az okkultizmusra 
vonatkozó ritka könyvekkel, bűvészek koholmányainak, csillag- 
jósok jövendöléseinek olvasásával ; de azokat csak kíváncsiságból 
s nem azért olvasta, hogy igazságokat keressen bennök. Tudta, 
mit írogatnak az ördöngösségről a balgaságok vizsgálói és a 
hazugságok tudákos kutatói ; de nem tudta, mit mond a bibliá- 
ban az isteni szellem a jövendőmondó asszonyokról s a babona- 
ságról, a melyet oly komoly törvények tiltanak és büntetnek. 
Azzal vigasztalódott, hogy csak Isten tudhatja, mennyiben volt 
bűnös az ő tudatlansága. 55 A mikor a miatta becsukott Kertzl 
hadnagy 1706-ban kiszabadult a győri fogságból, eszébe jutott 
az asztrológus, ki szerint, ha mondását hinni kell, hadakozásá- 
nak még csak négy esztendő múlva lesz szerencsés vége. 5 ' 
Szívesen fogadta a Bercsényitől «pro curiositate» 55 küldött 
kabalát is. «Adja Isten — tette hozzá szelíd humorral, ; " — hogy 
>lv elízio ne legyen a prófécziájában, mint a versében !» N 



-0. 1881. 119—120. Pruzsinszky az >- Siegmetb, Vándorlás Rákóczi birodal- 

Urániában, 1906. 193 — 4. mában. Turisták Lapja, 1907. 40. 

49 Századok, 1904. 651. M Önéletrajz, 137 — 8. 

>o Zsilinszky, Egy forradalmi zsinat, 54 1706 május 13. Arch. K. 1. 543. 

57. 5 > 1708 tébruárius 27. U.-o. v. 554. 

P Századok, 1881. 131 — 2. >6 1708 márczius 2. U.-o. 11. 177. 

56* 



444 MÁRKI SÁNDOR 

politanus asztrológiai jóslatait Bercsényi magyarázgatta neki; 57 
ő maga is félig komolyan, félig tréfásan bíztatta Forgáchot, 
olvassa a boroszlói, komáromi, lengyel és az angol igazmondó 
kalendáriumok prognosztikumait 5 ' s s kalkulálja Drabeciust : akkor 
azután eleget remélhet, ha remélni akar. Ha pedig mindezeket 
ugy, mint bizonytalanokat megveti, és csalhatatlan reménységet 
kíván, emlékezteti arra az igazságos mondásra : Spes coníisa 
Deo, nunquam confusa recedit, — ki Istenben bízik meg nem 
csalatkozik. 59 

A tudomány sem kellett neki hit nélkül; de a hitet nem 
engedte összetéveszteni a babonával Mikor híre futott, hogy a 
Jászságban a katonai czélokra használt jászsági templomok falai 
vérrel verejtékeznek, vizsgálatra a protestáns Szentpétery Imre 
brigadérost küldte ki, a ki azt jelentette, hogy a fal nem véres, 
hanem veres festékes. 60 Ilyen ad hominem bizonyítás volt az is, 
hogy kiásatta a templomból Bezerédjt, hadd lássa a babonás 
nép, hogy a lefejezett áruló nem élt az eltemetéskor s nem 
mozdíthatta meg a földet maga fölött. 61 

Tudományos munkákat nemcsak munkácsi, szerencsi és 
sárospataki pihenései közt olvasott, 62 hanem útközben és a 
táborban is. A posta minduntalan hozott neki új könyveket ; 6 > 
s Aesopus, Ovidius, Seneca, Caesar, Tacitus mellett az európai, 
különösen a magyar irodalom újdonságai is érdekelték. Jogosan 
írhatta magáról, hogy Magyarország szövetségének gondjai közt 
az irodalom nem volt utolsó gondja. 64 De ha szerette és oltal- 
mazta is a vélemény szabadságát, a haza szabadságáért küzdve, 
nem tűrhette, hogy a tudomány és az irodalom a haza érdekeit 

57 1707 május 2. U.-o. v. 419. «Nem hiá- kozás. A kolozsváriból mutatóban közöltem 
ban szokták mondani síró-rívásnak — írta az 1709-re Írtakat az 1909-re szóló Kossuth- 
Károlyihoz 17 10 szeptember 4-ikén — naptárban, 69—70. 1. 

planétája Károlyiban is influá!t.» Arch. R. 59 1712 márczius 12. Arch. R. iti. 739. 

ni. 152. 60 Századok, 1881. 125. 

5 8 Ilyeneket a lőcsei, nagyszombati, ko- 61 Tsétsi János havi krón. MHH. xxvti 
iozsvári, szebeni kalendáriumok is közöl- 380. 

tek. Pl. 1710. áprilisra; «A tudomány a 62 Többszőr említi Beniczky naplója. 

vitéznek ékességére van és ugyanannak 63 Rákóczi-tár, 1. 54., 57. 

hasznára. » Sok bennök a politikai vonat- 64 J707 július 11. Tört. Tár, 1879. 400. 



ii. RAKÓi /.i i í.ki \( / 445 

sértse. Kedvetlen tapasz: álatok bírtak reá őt és a szenátust, 
hogy 1707. februárius 3-ikan visszaállítsak a cini-. urat. Két-két 
^/matorra bízták a vallási, erkölcsi, társadalmi művek és a 
tankönyvek átvizsgálását, míg a tisztán politikai és katonai 
munkák megelőző átolvasását maga a fejedelem és Bercsényi 
vállalta magára. Kijelentették, hogy vét a szövetség ellen, a ki 
botrányt okozó könyvet kinyomatni enged ; de a régibb írók 
munkainak eltiltását, elnyomatását nem engedték meg/' 5 

II. A LEGINKÁBB MŰVELT TUDOMÁNYOK. 

A hittudományokban Rákóczi a háború izgalmai közt nem 
mélyedhetett el annyira, mint később, a száműzetés nyugal- 
masabb éveiben. Sohasem szerette, hogy a tudósok a hit szén' 
egyszerűségébe annyi mindent belemagyarázzanak. De ha a 
hitet a bölcsek kathedráiról száműzik is, menedéket talál az az 
Isten választottai szívének rejtekében ; mert egyedül a hit : az 
alázat leánya, a szeretet testvére képes a rejtett dolgokat meg- 
fejteni/ 6 Isten választott népének tartván nemzetét, mindjárt 
szabadságharcza kezdetén kinyomatta és országszerte elterjesz- 
tette a haza boldogságáért könyörgő ^alázatos imádságát, mely- 
lyel az ö urának, Istenének orczáját mindennapon engesztelni 
szokta». 6: Ezt az imádságot a nemes ifjak minden reggel és este 
elmondották. 68 Imádságot írt zászlajuk felszentelésére 69 s akkor 
is, mikor a hazából eltávozott. 70 

Kanczellárja, Ráday Pál, Benderben a török vezír és a svéd 
király feleletére várakozva Lelki Hódolás czímmel fejezte be 
imakönyvet. 71 Forgách Simon tábornagy a fogságban készítette 



! halv a M. Könyvszemlében, 1895. 371. 69 U.-o. 1. 200. 

önéletrajz, 396. 7° Thaly, Adalékok, n. 321—2. 

Debreczen es Lőcse 1703.; Nagy- 7' U.-o. 1. 401. Először Kassán jelent 

szombat, 1704. Összesen 3 levél. V. ö. meg 1710-ben; legutóbb Budapesten 1889. 

Simonyi, t. 125-6., 128 — 9. Uézsi a Szá- (Olcsó Könyvtár, 256. sz.) Dr. Ferenczi 

zadokban, 1904. 721—2. Sári (Ráday Fal s Lelki Hódolás», 6.) kideri- 

Rákóczi-tár, r. 63. tette, hogy az első kézirat 1705 — 6-ból való. 



446 MÁRKI SÁNDOR 

el ((Győzhetetlen és minden testi és lelki ellenséget meggyőző 
fegyverét», mely a haza szabadsága mellett vitézkedő bujdosó 
magyarok számára imákat és vallásos elmélkedéseket tartal- 
mazott. 72 Ebben az imádságot Istennel való beszélgetésnek 
nevezte, melyben az elme Istenhez fölmenvén, Istentől illendő 
dolgokat kér. Petröczi Kata Szidónia a szebeni fogságban 73 
fordította le Arnd imádságos és elmélkedő könyvét, a Tizenkét 
Liliomot. Kazai János, Soós István kurucz szenátor udvari papja 
Noé Galambja, Pápai Páriz Ferencz nagyenyedi tanár Pax 
Crucis és a labancz Torkos András győri ág. h. pap Engesz- 
telő Áldozat czímmel írt imádságos könyvet. Közkézen forgott 
herczeg Esterházy Pál nádortól «A boldogságos Szűz Mária 
szombatja)), mely mind máig a legelterjedtebb kath. imaköny- 
vek közé tartozik s német, horvát, orosz nyelvre is lefordítot- 
ták. Történelmi nevezetességre vergődött Acs (Aachs) Mihály 
imádságos könyve, a «Boldog halálnak szekere». A höchstádti 
csatában ugyanis nagy számban találták Marsin tábornagy 
elesett katonáinál. A dolognak az a magyarázata, hogy a 
Bajorországon át Magyarországba nyomuló francziák ezt akar- 
ták barátságuk jele gyanánt szétosztani a magyarok közt. 74 
A fejedelem nemcsak meghallgatott olyan egyházi szónokokat, 
mint Telekessy, Fray, Illyés István, Kürtössy András, hanem 
pl. a nemes társaság zászlószentelésén, a pataki templomban, 
maga is mondott imaszerű beszédet. 75 A kor leghíresebb egyházi 
szónokai közé tartozott dr. Illyés István püspök és Vízkeleti 
Csete István jezsuita. Illyés 1707. januárius 24-ikén azon okból 
mondott le a szenátorságról, hogy egyházi munkákat akar írni ; 7 ° 
de már mint labancz rendezte sajtó alá magyar szent beszédeit 
három kötetben. Csetének, a «magyar Cicerónak)) (vagy inkább 



7 2 Thaly a Századokban, 1882. 617 — 8. literatae, 171 1. 14—15. 1.) Strassburgban 

Az imádságról ekkor (1707.) külön kötetet 1705-ben egy szavahihető embertől s 

írt Szakmári Pap János « \ egyes ajakak Reitlingenben egy elfogott franczia kapi- 

áldozó tulkai» czím alatt. tánytól hallotta. 

7 3 Antalffy, Petrőczy !• atalin, 104.. 7 5 Rákóczi-tár, 1. 200. 

74 Ezt Czvittinger (Specimen Hungáriáé 7 6 Századok, 1896. 18. 



II. UAKorzi FERENí / 



447 



Lactantiusnak) 1611 beszéde maradt fenn, de nyomtatásban 
csak két kötetre való jelent meg. 77 A kurucz idők megítél- 
hez érdekes adalék, hogy a német hitszónoklatokat sem hanya- 
golták el. Mikor a jezsuitáknak távozniok kellett, Telekessy 
püspök a ferenczrendiektöl kért német hitszónokot. 7 * 

A theológia terén az öreg Szentiványi Márton nagyszombati 
egyetemi tanár még most, élete 
alkonyán is, oly buzgón műkö- 
dött, hogy a fölkelés kezdetétől 
i 705-ben történt haláláig 9 müvet 
adott ki, sőt halála után is jelent 
me g egynéhány. Majdnem min- 
den munkáját latinul írta; de 
1703-ban magyarul fejtegette azt 
az ötven okot és indulatot, mely- 
nél fogva «a mostani kereszté- 
nyek közt levő vallásokból egye- 
dül a közönséges római vallást 
kell választani)). 79 Javában mun- 
kálkodott még tanártársa, dr. 
Otrokocsi Föris Ferencz is, a ki 
külön könyvet írt arról, hogy 
Luther és társai nem voltak az 
Istentől küldött igazi reformáto- 
rok, ellenben Róma az Isten szent 
városa, az egyház feje. Most külö- 
nösen a Theológia Propheticával s a magyarok régi vallásáról 
írt könyvével keltett föltűnést, melyben, Szent Istvánnak fiához 
intézett intelmei nyomán, a magyar protestánsokat a katholiku- 
sokkal való egyesülésre buzdította. 80 Dr. Hevenesi Gábor, az 



LELKI HODOLÁS, 

4bngy % 

Az 'gai Keresztyénhez i'l& 
BUZGÓ IMÁDSÁGOK; 

MtHyetiel, 

Mintegv parantsoUt fzerénr való bl/o. 

d>os Adóval a? 6 UR.ínalc 's iSTEN- 

ének bé-hódolni tartozik. 

Me Ilyet , 

Már azelőtt maga gyakori í<:.íra (in 

prirjctto ) el- kélzíivén , mórt, né- 

melly hozzá - ta totóinak kívánbá- 

gokra, és másoknak. is halmok-, 

ra , ahoz alkalmaztatott 

Istenes 

UJ ÉNEKEKKEL 

ki-aflou 

R A D A 1 P A l % 

Á Kfdgytr Koronának, ( Tit : 4. Part. 

1. Opt Decr: Trip: ) ét amn' berzad. 

hatatlannak Cl Pét. <r: 4.) tgyik. 

tnéhatlan tagja* 

DEBRECZ ÉNBEN, 

•_— ■ .-■ 

Nyomi: Makgitai J/.s-os által » 
1 7 3 ?. Efztend, 



[87. RÁDAY "LELKI HODOLÁS"- ANAK CZIM- 
LAPJA. 



77 Ezekre s a következőkre nézve I. 
Szinnyei, Magyar írók, az írók neve alatt 
s a Szabó — Hellebrandt-féle Régi M. írók- 
ban. 

7 8 Leskó, ív. 402 — 3. 



79 Danielik, Magyar írók, 1. 148. 

80 Ezt a kurucz Matthaeides Sámuel 
greifswaldi doktori értekezésében (Roma 
et Geneva Hungáriáé irreconcibilis, 1708.) 
képtelenségnek mondta. 



448 MÁRKI SÁNDOR 

osztrák és a magyar jezsuiták tartományfőnöke, most adta ki 
Szent Ignáez szikráit (latinul), mely rövid idő alatt 45 kiadást 
ért s németül, spanyolul, lengyelül is megjelent. Más vallásos 
latin iratai szintén elterjedtek. A protestáns, de labancz dr. Köle- 
séri Sámuel előszóval látta el (1709) Gardenus Theologia paci- 
ficáját. A kurucz ifjabb Acs Mihály Magyar Theológiát írt, a 
melyet Bercsényi jószágigazgatójának, Szirmai Miklósnak ajánlott. 
Kuruczok voltak, de latinul írtak : Simonides Pál az evangélikus 
egyház örökös voltáról, Debreczeni András az Istenről, Pányoki 
András a Szentháromságról, Kocsi (Major) Ferencz a Szentírás- 
ról. A fejedelem ezt az érsekújvári prédikátort megajándékozta, 81 



l88. ENYEDI ISTVÁN NÉVALÁÍRÁSA. 



s gyámolította Enyedi István és Pápai Pánz Ferencz nagy- 
enyedi theológus írókat is. 82 

A nevezetesebb hittudományi magyar munkák közé tartozik 
Némethy Mihály Mennyei tárháza., Técsi Miklós Lilium humili- 
tatisa, Diószegi Lelki fegyvere, Debreczeni Péter tizenkét üdvös- 
séges elmélkedése, Huszti István Égre kézen fogva vezető 
kalauza (a melyet Vay Ádámnak s feleségének, Zay Annának 
ajánlott), és »Paradicsomkertecské«-je, Polgári Gáspár Mérges 
golyóbisa (melyben a kuruczok káromkodásai ellen kelt ki), 
Tarnóczi István Holtig való barátsága, Zólyomi Boldizsár 
Szentséges elmélkedései, Madarász Márton elmélkedései (Szent 

81 1706 szeptember 13. Tört. Tár, 1882. 565. 
# 2 Századok, 1895. 278. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



44^ 



Bernát nyomán), a melyeket kiadójuk (Aachs Mihály) Szent- 
iványi János kurucz brigadérosnak ajánlott. Petrőczi Kata 
is most, a fogságban fordította le a pietista Arnd Jánosnak 
az igaz kereszténységről való négy könyvét, s hnszti beteg- 
ségében az Igaz szívet. Sí 
A bölcsészetet a feje- 
delem csak a magányban 
kedvelte meg s ott böl- 
cselőnek vallotta magát.* 4 
Udvari kanczelláriájában 
akkor még nagyon jelen- 
téktelen ember volt Kiss 
István, a ki negyedszázad 
múlva, a száműzetés 
kényszerű nyugodalmá- 
ban kitűnő magyarság- 
gal írta meg filozófiáját.* > 
Kassai György külföl- 
dön, a wittenbergi egye- 
temen tanított és írt böl- 
cseletet. Itthon a kuru- 
czok védelme alatt fej- 
tette ki dr. Rajcsányi 
György nagyszombati 
egyetemi tanár a legélén- 
kebb filozófiai munkás- 
ságot, a mennyiben 1706— 1709 közt a maga és tanítványai 
neve alatt hat füzetet adott ki. Legfontosabb a Harmónia 
philosophica és az Ars recte philosophandi. Egy névtelen 
«Ebresztő kakasszó» czím alatt bölcselkedett az igaz barátság- 
természetéről, mivoltáról, gyümölcseiről. 




189. PÁPAI PÁRIZ FERENCZ «DICTIONARIUM»-ÁNAK CZIM- 
I.APJA. 



s ; Antalffy, Petröczy Kata, 104., 117 — 8. ban. iA Kisfaludy-Társ. Rákóczi-ünnepén 

• s 4 Önéletr. 282. 1906. október 27-én. Budapesti Hírlap, 

< s > Alexander, Magyar filozófia Rodostó- 1906. 296. sz.) 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



45° 



MARKI SÁNDOR 



A neveléstudományba, mely még mindig Amos Comenius 
hatása alatt állt, új eszméket vitt be a ((legnagyobb magyar 
pietista», Bárány György azzal, hogy lefordította a hallei hír- 
neves paedagógusnak Francke-nak oktatását a gyermekneve- 
lésről. Ebben a szüléknek és a tanítóknak «jó és kegyes tanácsot)) 
adott, «mint viseljék magukat jólelkiösmereUel a gyermekek körül, 

hogy tisztökben az Isten 
bőséges áldását várhassák 
magukra». Kétségtelen, 
hogy a fordító már ebben 
a szellemben tanította a 
sárosi kurucz alispánnak, 
Roth Mihálynak gyerme- 
keit,kiknek a könyvet aján- 
lotta. A tankönyvek közöl 
csak katekizmusok jelen- 
tek meg nagyobb számmal. 
A ^nyelvtudománynak 
nevezetesebb gyarapodása 
idősb Csécsy János sáros- 
pataki tanár latin érteke- 
zése a magyar helyesírás 
főbb elveiről, a mely éppen 
halála esztendejében (1708) jelent meg. Függeléke volt ez Pápai 
Páriz Ferencz latin-magyar szótárának, melylyel különösen az 
erdélyi iskolák szükségletein akart segíteni. Könyve teljesen külön- 
bözött Szenczi Molnár Albert százesztendős szótárától, melyet 
vele egyidőben (1708) újra kiadtak. Páriz a régi magyar nyelvet 
és a tájszólásokat is figyelembe vette. Rajta volt, hogy a magyar 
nyelv minden sajátságát feltüntesse s a középkori latinság szó- 
kincsét is megmentse. Mivel németül, angolul, francziáúl is tudott, 
s a népies nyelvet és tájszólásokat is ösmerte, a szók és szólás- 
formák szabatos, magyaros megállapításában, értelmezésében 
elődeinél szerencsésebb volt. Műve összesen öt kiadást ért és 




190. MARSIGLI. 



II. RÁKÓCZI FERI N< /. 



45 1 



száz esztendeig a legtekintélyesebb szótár volt. A szebeni 
gimnáziumban azonban beérték Heltzdörffer Mihály három- 
nyelvű kis szótárával. Bél Mátyás tót, Gretser Jakab görög. 
Kapási (Juhász) Sámuel héber nyelvtanai kéziratban maradtak. 

Irodalomtörténetet először Czvittinger Dávid selmeczi magyar 
nemes írt (171 1). Bántotta a német Reinmann Frigyes állítása, 
hogy irodalomtörténetében magyar írókról azért nem szólhat, 
mert a magyarok többet adnak a tüzes lóra s a kivont kardra, 
mint a tudós könyvre. 87 O erre 250-nél több magyar író latin 
életrajzával felelt. Ezért 
— Baier altdorfi rektor 
verse szerint — Magyar- 
ország annyival tartozik 
neki, mint Francziaország 
Saint- Martinnak, Olasz- 
ország Tomasininak, Né- 
metország Ádámnak, Bel- 
gium Miraeusnak. Egy 
másik német tanár pedig 
magasztalja, hogy a mikor 
hazájában Mars dühöng, 
ő Pallas szolgálatában 

áll. Hildebrand szerint megmutatta, hogy hazájának a háború 
ezer viharában is voltak tudósai ; s a ki az írók örök dicsőségét 
fentartja, hazájának most maga is dísze, büszkesége. 88 Spau^ar 
András ugyanakkor magyarul szerkesztette Magyar könyvtárát, 
mely azonban kéziratban maradt, pedig sok magyar író élet- 
rajzát tartalmazta. 89 A soproni Serpilhts György regensburgi 
superintendens mutatványokkal adta ki az egyházi és világi 
énekköltők életrajzait." 

A földrajz számbavehető módon nem gyarapodott, pedig 




191. BEL MATYAS. 



86 Dézsi, Magyar író, 295 — 301. 
■7 Czvittinger, Specimen Hungáriáé lite- 
ratae. Frankfurt, 170. az előszóban. 



>v U.-o. tizenegy üdvözlő vers. 

89 Szinnyei, M. írók, n. 558.. xn. 1333. 

9° 1704. U.-o. xir. 945. 

57* 



45 2 



MÁRKI SÁNDOR 



két olyan geográfus szolgált a kuruczoknak, mint gróf Marsigli 
Alajos és Bél Mátyás. Nagy müveik még Rákóczi életében, de 
az ő hatása nélkül jelentek meg. Rákóczi híve volt dr. Hidi 
Gergely nagyszombati tanár is, a ki éppen a fölkelés kitörése 
előtt írta le Magyarország nevezetesebb városait. Müvét Timon 
Sámuel egészítette ki. Németül a labancz Cordato István adott 
leírást Magyarországról. Buchholtz György (az öregebb) ismer- 
tette a Kárpátokban 1664 óta 
főképpen botanikai czélokból tett 
útjait, de munkája kéziratban 
maradt. Dr. Csiba István nagy- 
szombati egyetemi tanár már 
megírta, de még nem adta ki 
Magyarország hegyeiről és gyó- 
gyító forrásairól szóló könyveit. 
Kéziratban maradt egy név- 
telentől Magyar- és Erdély- 
ország leírása is 1710-ből. 91 
Sinapius Dániel lőcsei ág. lel- 
kész az alsósziléziai Oels-feje- 
delemséget írta le. 92 Az isko- 
lákban Szőnyi Nagy István, 
Bél Mátyás és ifj. Csécsi János 
a földrajzot új, helyesebb mód- 
szer szerint, a térképek fölhasználásával tanították. De l'Isle, 
De Fer, Jaillot, Sanson magyar térképei voltak legjobban 
elterjedve; Rákóczi maga is többnyire ezeket használhatta. 95 
A labanczoknál Weigel éppen a fölkelés kezdetén adta ki 
Magyarország új térképét, mely a karlóczai béke alapján 
26 hónapi munkával megállapított új határokat tüntette 




92. SARKAD TÉRKÉPVÁZLATA KAROLYITÓL. 



9 1 A budapesti egyetem Kaprinay-féle kiadásához is De l'Isle térképe (Carte de la 
kézirataiban. 16a. ivrétü kötet, 230 — 335. I. Hongrie, de la Transilvanie et de la Scla- 

9 2 Olsnographia. Lipcse, 1707. vonie) van mellékelve. De l'Isle térképét 
9 3 A Histoire des revolutions 1739- éy i Marsigli már 1703-ban javította. 



II. RÁKÓCZI PERENCZ 453 

föl; 9 * s 1709-ben maga József király nyomatott ki egy 
térképet, melynek lemezét a m. kir. kamarában őriztek. 
A postaállomásokon kifüggesztették a térképeket, 96 s Forgách 
a fogságban az «országmutato mappákkal)) vigasztalódott. l ' 7 
1 la a konstantinápolyi erdélyi házban nem hiányozhattak 
^valamely kopott topographia-mappák», 9 * elképzelhetni, hogy 
Rákóczi, Bercsényi, Károlyi stb., kik maguk is értettek váz- 
latok készítéséhez, azok nélkül nem lehettek el, s a követek 
(Bay, Bivolinyi, Krmann, Nedeczky, a két Pápay, Szirmay, 
Vetésy stb.) sem indulhattak el útjaikra. Vogemonte Lothár 
mar fölvetette és tervrajzokkal is megvilágította a duna-fiumei 
csatorna kérdését; igaz, hogy a német és az osztrák keres- 
kedelem érdekében." 

A mathematikai irodalmat a fejedelem nemcsak személyes 
hajlamai következtében, hanem tüzérsége érdekében is töre- 
kedett fejleszteni ; szívesen pártolta tehát a külföldön tanuló 
mathematikusokat. Hajdúhadnagya Tolvay Ferencz — Rad- 
vánszkynak ajánlva — újra kinyomatta magyar arithmetikáját, 
melynek rendszerét ö maga, az ifjak számára, igen vilá- 
gosnak tartotta. Az olasz practica arithmetika, azaz szám- 
vető tábla, újabb kiadásban jelent meg (1709), hogy meg- 
könnyítse a kereskedők dolgát. 100 Kaposi (Juhász) Sámuel 
sárospataki tanár kéziratban hagyta mathematikai, csillagá- 
szati és naptárszerkesztési iratait."" A szepesmegyei Páter 
Pál danczkai mathematikai tanár külföldön írta és adta ki 
müveit. Itthon — néhány tanáron kívül — ennek a szakmát 
művelői közül csak a kaleihiánumcsiíiálók boldogultak. Sok 
naptár jelent meg; 10 ' de megesett, hogy Fogarasy, Rákóczi 

m Szentkláray, Száz ev, i. 13. 98 1 708 május 28-iki leltár. MI III. xxiv. co^. 

Minniehsdorf'er János György levele 99 Trattato intorno allo stabiliment 

1712 július 16. Bécsből. Orsz. levéltár, Commercio. Bécs, 1709. 

kincstári osztály; a pozsonyi kamara '00 Századok, 1875. 97- 

iratai közt. >°' Koncz, A marosvásárhelyi eV. rcf. 

96 Szentkláray, Száz év, 1. 116. és Márki, főiskola tört. 141—3. 

Arad törtenete, rí. 811. 102 Jegyzékük Szabó Eiellebrand 

>: 1 708 januárius 5. Századok, 1872. 62!. Magyar Könyvtárában. 



454 



MARKI SÁNDOR 



főpohárnoka, 1709-ben, aranyon sem vehetett, mert sehol sem 

talált kalendáriumot. 105 

A természettudományi kísérletekről már volt szó, 104 s 

mint azoknak legbuzgóbb munkásairól, az orvosokról is. I0S 
Az orvostudományt nem annyira irodalmilag, mint gyakor- 

latilag művelte a nürnbergi 

dr. Láng Ambrus, a feje- 
delem háziorvosa, a ki sír- 
fölirata szerint a kémia és 
a természet titkait a leg- 
pontosabban kutatta és 
minden betegséget ös- 
mert. 106 Huszti (Szabó) Ist- 
ván debreczeni tanár és 
debreczeni, majd márama- 
rosi orvos szintén kedves 
embere volt a fejedelem- 
nek. 107 Négy füzet élettani 
és számos más orvosi érte- 
kezéssel alapította meg hír- 
nevét. Rákóczi híres tábori 
orvosát, Moller Károlyt, 
idővel a magyar Hippokra- 
tesnek nevezték. A háború 
alatt írta le az essentia dul- 
cisszal Beszterczebányán 
kitűnő sikerrel folytatott 

gyógyításmódot s a pestis és más mérges nyavalyák ellen való 

védekezést, a mely azonban csak harmincz esztendő múlva jelen- 



P A X 

CORPORIS. 

Az emberi Teft Nyava- 
lyáinak Okairól, Féf^keiról, saz- 

oknak Oi vp&bsának módgyáról való 

T R A C T A.. 

Mell\ ei mind elü Tudós Tanítóinak fzajokból, 
niiuii a Regieknek tudós Ira lukból , 's mind pedig 
nuHa i'ol< Betegek korúi valóTapafetaíáfibol lum- 
jnjiDii ofeve-kcdect, cs. fok ügye-fogyott Szegé- 
it) éknek lia£nokra, mennyire lehetett , értelnie- 
ícn '<> vilagofun Magvai nyelven Iriadort: 
L^ harmadkori kkdáfTal pedig fok helyeken, mól ne- 

. % vezet fecrint a' S'ya/:ztu/iJt egéé Könyvvel bov) itat 

Pápai Pariz Ferencz/ 

M. D He hét iában azon FacultisbanHilí: - 

Jjjejjor : azEnyediCuL'egtumbatt'egyikTaojO 
1 Ján. III. f. 18 s 

Tsekhcilcttel és va/ósáfrp-a/^ 

KOLOSVARA T T, 
'Nyomt. M.Tó r falusi KisMi klós akar 

1695. Efztíndohen. t 



193. A «PAX CORPORIS» CZIMLAPJA. 



103 1709 januárius 16. Tört. Tár, 1882. 
755-6. 

i04 Ebben a fejezetben, 11. 437 — 439. 1. 
V. ö. Szinnyei, Magyarország természettud. 
és mathem. könyvészete. Budapest, 1878. 

10S 11. kötet, 185 — 87. 1. 



106 Rákóczi eml. 335. 

107 1708 június 19-ikén még száz forintot 
adott moldvai útjára (Arch. R. ír. 615.), 
tehát nem halt meg 1704-ben, mint Sziny- 
nyei (ív. 1469.) gyanítja. A másik Tóth 
István (t 1710.) theológiai író volt. 



I. kakik XI FEREN< / 



455 



sL.. £ 



hetett meg. Nagy erdeme, hogy klinikát, laboratóriumokat ren- 
dezett be, s így sok derék orvost nevelt a hazának. 1 "* A sel- 
meczi Hellenbach János gyakorló orvost és írót az est menyek 
más térre sodorták, mert a fejedelem bányagrófnak nevezte ki. 
Régi ösmerőse volt a fejedelemnek Spielenberger Dávid lőcsei 
főorvos, a ki a zsigerekröi s az időszaki betegségekről írt ; de 
a fölkelés kitörésekor elhunyt. Sebek gyógyítására rendszeresen 
ő használta először a libánusolajat, a melyet kortása, Buchholz 
György, a Libanus Carpatica héjából és gallyaiból készített."" 
A fejedelem tábori orvosa és lelkes híve, a trencséni Lischovim 
Ferencz, a tudós or- 
vosról írt értekezé- 
sével tűnt fel. Pápai 
Páriz Ferencz — 
bujdosása közben — 
a fejedelemasszonyt, 
sőt magát a feje- V^ - ^ / 

delmet is gyógyí- 
totta. 110 Azonban a 
«Pax Corporis»-nak 
a belgyógyászatnak) 

hírneves írója irodalmi babérait most más téren kereste. A laban- 
ezok leghíresebb orvosa Köleséri Sámuel volt, a ki a földköziten- 
geri skorbutról és a pestisről írt könyveket ; a nép számára a 
rendes orvoslásnak közönséges reguláit adta. A kuruezoknak 
nem volt elég gyakorló orvosuk, 111 de tudomány dolgában nem 
szorultak a «széleseszű» alchimista csodadoktorra, 112 vagy a 
kapzsi Habtergeldtekre, a kik előre kérték béröket, mert tapasz- 
talták, hogy nem fizet a magyar, ha meggyógyul. 11 ' 







194. PAPAI PARIZ FERENCZ NÉVALÁÍRÁSA. 



'o8 Ernyei József, Orvosi magániskolák a 
wii — xvin. században. (Felolv. a magyar 
orvosok és természetvizsgálók pozsonyi 
vándorgyűlésén, 1907 augusztus 28.) 

'"9 Melczer, M. Plutarch, ír. 121 — 3, 

no Századok, 1888. 53. 



1 ' > «Több itt (Szatmárt) a doktorin- a 
doktornál » tréfálkozott Fogaras}' főpohár- 
nok 1708 október 27. Tört. Tár, 1882.749. 

112 1705 május 24. Arch. R. ív. 549. 

113 Bercsényi a fejedelemhez, 170 
augusztus 25. U.-o. vr. 38. 



456 MÁRKI SÁNDOR 



III. POLITIKA, HÍRLAPÍRÁS ÉS TÖRTÉNELEM. 

A jogtudósok Rákóczi korában különösen mint törvényhozók 
mutatták meg erejöket. A kuruczok 1704-ben Gyulafehérvárt, 
1705-ben Szécsényben, 1706-ban Huszton, 1707-ben Marosvásár- 
helyen és Ónodon, 1708-ban Sárospatakon és Sümegen, 1711-ben 
Szatmárt tartottak teljes vagy részleges országgyűléseket; a 
labanczok 1705-ben Szebenben és Segesvárt, 1708— 9-ben 
Pozsonyban, 1709 ben Nagyszebenben. A. fejedelem Gyulafehér- 
váron 10, Szécsényben 19, Vásárhelyen 26, Ónodon 24, a 
4 rendes országgyűlésen tehát 79 törvényczikkelyt szentesített. 
A hadi regulamentum és sok más rendelet ezen kívül is 
élénken tanúsította a kuruczok kodifikáló képességét. A bíró- 
ságok új szervezése szintén ösmeretes. «Törvény s tudo- 
mány az instructioja a bíráknak — írta Bercsényi Rákóczi- 
hoz; V — nem lehet más instructio, quam ut juste judicet et 
competenter.» 

A politikai röpiratok előkelő színvonalon állottak. Kéziratban 
lappang Rákóczi Arany Szabadsága, de ösmeretesek manifesz- 
tumai, melyeknek, a történelmi becsen kívül, irodalmi jelentő- 
ségük is van. Neki ajánlta Forgách Simon Zrínyi Miklós halha- 
tatlan röpiratát a török áfium ellen való orvosságról. Forgách 
írta a Rákóczi Discursusai czímen ösmert tanulmányt, 115 mely 
a magyar alkotmányos kormányformát, különösen azonban a 
hadszervezetet ösmerteti és bírálja, még pedig Magyarország 
teljes függetlensége szempontjából . Azonban egy esztendő múlva, 
József halála után, «A veszélyes zűrzavarban habozó magyar 
elmének tusakodása» czímű röpiratában már a kiegyezést sür- 
gette, a nélkül, hogy azt, a szatmári föltételek szerint, elfogadta 
volna. A fölkelés jogosságát legszebben és legalaposabban egy 
lengyel királyi tanácsos levele védelmezte meg, a mely 1710-ben 

114 1705 februáriua 22. Arch. R. ív. 377. xviii., 58 I. Ösmerteti Thaly a Századok- 

11 5 Kiadta Császár Ferencz 1848-ban 8r. ban, 1882. 542 — 556. 




. 




Mercurius ttungaricus. 

Agriá jo. Mají, 

Eremfíimus flfinceps TranfylvamV, 
ob libcriorem faíubriorémq; aurám, Civita- 
te hüc , tota cumkfua Aula exeundo , in apriös c- 
juíHem caropis tcntoria hxit, ac in dics, quá vcna- 
tíonibus , quá exe^cendse rcgolari Militia? vacartdo , 
pro continuanda Campania, de apparatibus belli feduló difppnit 
omnia. Uluftriffimus Dominus Comes DÁNIEL ESZTERHÁZI 
Junior de Galantha , ob praíclara fiia in Pátriám merita , & proxi- 
mé ofteníbs ad Civkates San£ti GeorgiL, Bazinium, & Modor, ge- 
"fteroíos Aftus , quibus peditatmn hoíhlcm duobus millibus num&. 
rofiorem, cun&a tormenta eV munitioncs, oranem bagacsiam & 
arrna noftris cedereignominioscq;cxirecocgit in Generalcm Cam- 
tu Marfchallam fablimatus eíl, & cum Sua Serenitas bellum ad partcs 
Trans-Danobianas transferéndnm reíbiverit , ad commendandam i- 
"feídera Armada: partém enndem certfr praefeciflé dicirur , proutjara 
^f^r rrfirriirinn? in ^ decem Regimina Equcftria , pr^ter p editatum> 
Danumum partim transivilie, partw^aa traailtúm«rprocincíu eile" 
~ex 6deli rcíatione innotuit, quin fic^rtillcria cödeftinata, ex Mon- 
'tarris Cívitattbus, miá cum tormentis , stc fűfficienribus requifitis 
addacb, Hatvaninuin appulit , acrécHad ponrem fuper Danubio 
"ftratumdevehitur. Arctiiepifcopuír Köloczenfís , neonon Baro 
Strpiums Szirmai Legati Caefarci hic adhuc morantur, fuccentari*- 
tos fuos Epifcopam f^rfa & Paulám pktbetanj Vienná ^praeftobntes , 
"quos quandoquidem SerenifErous Princeps > cum conreederatis Hun- 
^ris, eá cum refolurionc , ^ Ltgatos' Anglia?, ;& confcedcraá 
<Bclgii ( quí ha&enus roediationem fuam ofFcrebant ) rcroific , ut 
"experimentum, fimuiq; affidationemfi Sua Majeftatc, de admíflione 
guaranxiac, pro futott tratfetűs pa|i^iecuritate ncccííaria ,.íu men- 
tes , quantocyns inrbrmationcm íuam dare velmt, interea *erö tem- 
rporis -Sttá" Majeftate Gaeíarea ratis tedente, tantö jlm avidius eos- 
dem cum refponíbria refolutione exfe&amns , quanrö magis nóvum 
HraecdTöris RegjUnen , quas arca rcs-Hungaras üt intentio v fcire cu 
^mm$.' \ Séreniűimo Principi , de |legimine Principatüs Traníy' 
?■&>. quód adhuc vivöCaeíárc, p^r liberum Statuum & Ofdí 
■^otum obtiouir,. multi eó magb íongtatnhntur , quöd Jofc 




'.1 





A „MERCURIUS VERIDICUS" 1705. MÁJUS 30-IKI SZÁMÁNAK 1. OLDALA. 



SYMBOLUM 

ÍLLUSTRÍSSIMI DOMlNt 
C O M I T I S 

Ni colai Zrínyi: 

Nemo me impune UccJJlt* 
Duke & decorum efl pro Patria morl 
MORS & Fugacem perfiquiturVirum. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 457 

magyar, latin és franczia kiadásokban jelent meg. 1 Eleinte 
Rákóczit, utóbb Ráday Pált, de legtöbb valószínűséggel" Vay 
Ábrahámot tartották a röpirat szerzőjének. Bárki volt, a magvai 
közjognak olyan gyönyörű és meggyőző védelmét nyújtotta egy 
római birodalombeli úr részére, mint másfél század múlva Deák 
Ferencz Lustkan- 
dellel szemben. Ha- 
talmas államjogi 
vitairat az az apo- 
lógia is, melyet 
Vay 1706-ban a 
béke- alkudozások- 
ról 1706-ban «a 
szabadság negye- 
dik esztendejében" 
Veracius Constan- 
tius néven írt és 
«egy szabad or- 
szág szabad váro- 
sában)) nyomatott 
ki. Rendre veszi a 
kuruczok 23 béke- 
ioiteteiet s a csa- i 95 . A z amm 1705. évi első kiadása. 

szári békebiztosok 

feleleteire pontonkint válaszol. 1 IS A fejedelem oly nagyra- 
becsülte, hogy még követutasításban is hivatkozott reá. 10 
Rákóczi, Bercsényi, Karolyi, vagy Esterházy Pál, Széchenyi 
Pál, Szirmay István egyes levelei maguk is valóságos poli- 
tikai röpiratok. Bercsényi szerette volna magyarra lefordítani 
a labancz Szirmay «Fenestra obscura Rákóczianá»-ját, mert 




Excafum Anhó 1 7° 5. 



Kiadta Thaly, Kalászok, 122 — 206. 
V. ö. Előszó, virr — ix. 

1 1 7 Ráday keresett, Vay — mint a név- 
telen — keresetlen s mégis méltóságos 
magyarsággal irt. 

M Igyar Történeti Életrajzok. 1909. 



1 18 Remarques apologetiques. Közli a Ili- 
stoire des revolutions de Hongrie. [A 
4r. 1739-iki kiadás 459 — 504. lapján.) 

i'9 Brenner préposthoz, 17 10 aprili> 17. 
Arch. R. virr. 237. 

58 



458 MÁRKI SÁNDOR 

«igazán ezen a Rákóczi-ablakon át világosodik fel Magyarország 
az osztrák zsarnokságról)). «Igen kitetszik belőle német uramnak 
foga fehére — mondta. — Talán csak ez is fölséged gondol- 
kodásának más útját nyitja ; noha elhiszem, ezt csak úgy kell 
nekünk becsülnünk, mint ők Veracius uramat.)) 120 A tárgyalások 
kezdetén gróf Bethlen Miklós « Olajágat viselő Noé galambja)) 121 
keltett nagy és jogos feltűnést kiegyezési tervével, a melyet a 
kuruczok és labanczok, Rákóczi és a király egyaránt elvetettek. 
Bethlen önvédelme szerint I22 azonban hadi, politikai vagy pénz- 
ügyi értekezést, könyvet azért adnak ki, hogy az olvasó meg- 
fontolja s használja, ha tetszik; tegye félre, ha nem. Ilyen ira- 
tokat a fejedelmek nem hogy büntetnének, de kedvesen is 
fogadnak, sőt megjutalmazzák. Nevét azért hallgatta el, mert 
az igazságot nem mindenki tűri, sőt a szerzőt, ha névtelensége 
vagy álneve kiderül, meg is büntethetik. Hova lenne a vélemény 
joga és tanácsot ki merne osztogatni a fejedelmeknek, ha csak 
azt lehetne elmondani, a mi a hatalmasoknak tetszik ! 

A kegyúri jogról két latin röpirat keltett nagyobb érdek- 
lődést. Az egyik egy névtelennek rövid és barátságos fejtegetése 
az egyházi javak adományozása módjáról, a másik Brenner 
tanulmánya a magyar fejedelmek egyházi kiváltságairól. Amaz 
támadta, emez védte Rákóczi egyházpolitikáját. 

Az első magyar politikai hírlap a fejedelem támogatásával 
jelent meg. A német hírlapok 1688. márcziusa végén kezdtek 
foglalkozni Rákóczival', I23 ki már fiatalon megszokta a bécsi, az 
olasz és a franczia hírlapok olvasását. 124 Később hamburgi, 
stettini, varsói, hágai lapokat olvasott. 125 «Mi haszna írom ezeket 
magyarul, — fakadt ki Bercsényi I26 — mikor tudom, már 
francziáúl olvasta felséged!)) A szabadságharcz első felében a 



I2 o Bercsényi 1708 márczius 7. és 13. U.-o. I2 3 Thaly, Rákóczi ifj. 103. 

v. 561., 567 — 8. I2 4 Bercsényi 1701 április 5. Thaly, Ber- 

i2i Fridericus Gottfridus Veronensis né- csényi, 11. 299. 

ven. Kiadta Tört. Tár, 1891. 39—45. Sok 12S Arch. R. 11. 453., vn. 31. Szalay, Rá- 

másolata ösmeretes. kóczi bújd. 252. 

122 Tört. Tár, 1891. 47-48. 126 ^n július 14. Arch. R. vn. 9. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



459 



fejedelemnek és Bercsényinek külön levelezője volt Pozsonyból, 
Reszler (Röszler) András, a ki « alkalmas curiositásokat» küldött, 
de mindenkor megbízható hírekkel látta el őket úgy, hogy 
«hírein építeni lehetett))." 7 Nagy levelezést nem vállalt 
utóbb, mikor a pozsonyi országgyűlésen mint Pozsony város 
követe jelent meg, levelezése miatt az udvar kemény incjuisitiójá- 
tól tartott. xzq A Wienerisches Diarium és a bécsi Mercurius oly 
megbízhatatlan, rosszakaratú híreket közölt a fölkelésről, hogy 
Bercsényi ezeket, a Wiener Blattéit 1 ' és az utánuk induló 
német újságokat csak nyomtatott hazugságoknak nevezte.' ;I Hogy 
tehát «ne láttassék mind igaznak lenni, a kit az idegen nemzet 
szokott promulgálni novellákban)), gróf Esterházy Antal tábor- 
nok Kassáról 1705 április 14-ikén egy latin nyelven nyomtatott 
magyar hírlap első számával lepte meg a fejedelmet. Fölkérte, 
bízzon meg valakit a szerkesztéssel s kijelentette, hogy a lapnak 
maga is munkatársa lesz. 

A magyar hírlapírás megalapításának dicsősége tehát grój 
Esterházy Antal nevéhez fűződik. 1 ' 2 Éppen kétszáz esztendő 
múlva hazánkban 1615 magyar és 342 nem — magyar nyelvű, 
összesen tehát 1957 hírlap és folyóirat jelent meg; de a két- 
százados évfordulón jóformán senki sem emlegette az első 
magyar hírlapot s megalapítóját, Esterházy Antalt. 

Rákóczi szívesen fogadta Esterházy eszméjét; valamennyi 
tábornokát utasította, hogy rövid, megbízható hírekkel lássák el 
az új hírlapot, mely Mercurius Hungaricus czímmel mint hetilap 
indult meg s Mercurius Veridicus ex Hungária czímmel foly- 
tatta pályafutását. Legrégibb ösmert száma 1705. május 30-ikáról 



'-7 Arch. R. ív. 94., 154.; v. 210. Nyomtatott hírlapok a kuruczvilágban. 
>-S 1704 augusztus 25. U.-o. rv. 89. (Vasárn. Újság, 1866. 11 — 12. sz.) Az első 
i»9 1708 június 28. l'.-o. v. 667. V. ö. Zsi- hazai hírlap. Bp. 1879. (Akad. tört. ért. 
linszky, ív. 301. viu. kötet, 4. sz. 8r. 48 lap). Kurucz hir- 
130 Arch. R. vii. 63. lapok 1705-böl Berlinben. (M. Könyvszemle, 
!>i Thaly, Az első hazai hírlap, 7. 1883. 229 — 245., a könyvünkben is 
•5- Az első magyar hírlap törtenete meg- facsimilével.) Zuboly (Bányai Elemér), Rét- 
íratásának érdeme viszont a Thaly Kál- sza/ éves kurucz hírlap. (Pesti Napló, 1905 
máné. Ide vonatkozó főbb értekezései : április 15. sz.) 

58* 



460 MÁRKI SÁNDOR 

kelt s naplószerűen, röviden közölte az eseményeket. Csak 
1710-ben alakúit át havi szemlévé. 153 A lengyel urak s maga 
XII. Károly már az első hetekben nagyon érdeklődtek iránta; 
s az angol és hollandus közbenjárók is teljes példányt kértek 
belőle, mert ((históriákat iratnak ezen mi aktáinkból)). 134 Híreit 
a fejedelem, majd Bercsényi kanczelláriájában s kétségtelenül a 
fejedelem és Bercsényi közreműködésével állították össze. 1 5> 
«A bécsi újságok hazugságokat írnak, de a mi a Mercuriusban 
van, igaznak kell tartani — írta Bercsényi jogos önérzettel. 156 — 
S elég azt, a mit naponkint hazudnak, a Mercuriusban havon- 
ként igazsággal megczáfolni.» A hivatalos titkok kiírását, az 
érdeklődés felcsigázását Bercsényi nem akarta. 137 A lapot eleinte 
Kassán, majd Lőcsén, Bártfán s 17 10 április 5-ike óta ismét 
Kassán nyomtatták, hol Berthóti tábornok ügyelt föl reá. 15 * 
Sajnos, mindössze csak hat számát ösmerjük az első hazai hír- 
lapnak. 159 Sajátságos, hogy Urbick bécsi orosz követ 1710 nyarán 
a Rákóczihoz még hü Eperjesen is nyomathatott oly ujság- 
lapot, 140 mely a fejedelem csüggetegségéről adott hírt. «Több 
hazugság is mondatott már én felőlem, nemcsak az eperjesi 
gazétav — jegyezte meg erre a fejedelem. 141 Különben már 
régen tapasztalta, hogy «van valaki udvaránál, a ki (külföldiek 
számára) firkál, de ez nem tud írni, legalább nem a belső való- 
ság, hanem a külső jelenségek szerint ír s mindenkor hazudik)). 142 
«Azt mondják uram azt mondja» — gúnyolódott máskor; 145 s 
a sok fecsegést parasztok, öreg asszonyok híreinek nevezte. Az 



1 5 3 Bercsényi 17 10 márczius 10. Arch. R. i3 6 1710 márczius 18. Arch. R. vin. 112. 

viii. 207. 137 1709 november 6. Századok, 1872.610. 

J 34 Bercsényi Rákóczihoz 1705 november x 38 Arch. R. viii. 213. 

7. U.-o. ív. 731. Thaly, Az első hazai hír- 139 Hellebrant a Tört. Tárban, 1895.619. 

lap, 17. U.-o. 620—629. !• közli a februárius 3 — 27. 

J 55 Története Thaly tói : Az első hazai és februárius 28. márczius 26-iki 4 — 4 

hírlap 1705— 1710. Budapest, 1879. 8r. 48 levélnyi szám teljes tartalmát, 

lap. (Akad. Tört. Ért. viii. 4.) i7o6augusz- 140 17 10 június 24. Arch R. vi. 530. 

tus 19—26. a lap híreinek eredeti fogai- 14 1 1710 június 27. Arch. R. 111. 126. 

mazványa máig is megvan a vörös vári 14 2 1708 márczius 20. U.-o. 11. 195. 

Rákóczi— Erdődy-levéltárban. Közli Arch. 143 Károlyi Sándorhoz, 1708 június 30. 

R. ix. 299—301. U.-o. 11. 287. 





MERCUR1US VERIDICUS 

EX HUNGÁRIA. 

NitrU, 16. Menfis Augufii. I/Cj 

Error panicus invaferat prirnüm has 
oras, ex moderoo praslio -, ad Arcem Veres-kö 
inito> qui ramen poft meliús cognitum rei itatom , cer- 
tásque relationes , fnbitó rcfcdit, rcbus hoc motló fe ha- 
bcntibns : Poftquám Hoíbs ad extrcma rcdaÖo fortali- 
tio Lcopoldino fuccurrere conatuseft, ftrato fupcr Danubiom pontc 
cőque traje&ó, in campis Arcis Szxntt caftra metatas cft , ac fub racdiam 
nq&cm Vallum noftrum, ad Fluminis Vagi ripam pro coufervatione pon- 
ti* pofítam, furiosó impctu aggrcflbs, poffquám infnltura tcr repetiir, to- 
ties ttidem virtute Baronis NííoUí Prmji, Cohortiom Pcdcftriura Brigade- 
ri, repulfus cft, tám exqoifíta fai cam cladc, utcaefis quám plHnrais, ac 
píuribus íauciatis, aliquoc curms cadavcribus rcpleret, ac ad tegcndum 
ocpforum numerum , cadcm no&e homarct. Quamvis vcrödatis Scrc- 
. TTilffln'Tt'flIl n>m nníiiiili— i ■■'WíJLJPAl' F ai ií init , per íüpcriorcmpon- 
*ob có fine transire juflhs eftj utnoitcm (qoi Armadám Noírramabdlc 
latus ícconús qukvit) antc auroram fummá vi adorirctnr : nihilominüs 
,©h mtnkm cunttationcm rcs efTectu caruit, cúm alias communi opinio- 
11c ercdatur, hoírem eá no&e intcrneriomrdelcri potuifle. Akero ítique 
díc, re£tá Leopoldinora iter fuom direxit, ac iníidiarum nefcius, denuó 
itt alternm Vallum irkádtt, ac per cfcrtos i&us adeó felicitcr repfeflas cft, 
Bt viam longiorem qiKerere cogerétort ac tarvtopere confunderetur, ut fi 
hic denuö á Noftratibus invafas fuiífec, certócertiúspronigatum lugeret 
fiunc Auftria; verura Deo aliter difponente, mtentioncrn fuaro aíTccurus 
•ft, ac dum milcs Rákóczianustprailiam diftulir , hoftis dictom Fortairti- 
r tatk commeatu juvit, raflitéqué prajfidiariő auxit, tanto furorc in proxi- 
* jiű^JL.Cmtatcni Gaigfoz irrnens, at cam rotam cum Arcc pnlchcrrima igni 
^jaretf ajWÉhitibus Incolis contra CarteUám caefís, ne mcndicis qnidem in 
. ^nodocnid repertis parccret. Inrerd Excrcitus Noilcr exitum Hoftis 
f áVjtfté Écttjfelcíina avtdc* pra?flolabatur, quem üt GencralcS Csfarei con- 
^ipexerunt fckné ordmarunty, bÍEÍlt Üiutius totus exercitns hoftilts viam 
^ wogii qiíaeftndo;. ideí>q:iegjnc inde cavillando, ac nunc Moravtam ver- 
.. fá»i nunc retrorfnm tter faurn dingondo , magnó fárigiő Noftratcs vexa- 
'v*Wt> eó podflimitoccftofínc, ut conftri&um locum commodéprotnta- 
" v " A m»c 

/7 xr. *?<?. 








*tm 



\ „MERCURIUS VERIDICUS" 1705. AUG. [6-IK1 SZÁMÁNAK 1. LAPJA. 



II. RÁKÓCZI FÉREM Z 461 

első híren nem örült, nem szomorkodott, de sohasem is vette 
alapúi' 44 s unta a sok pletykát és novinkát.' 1 ' Annál jobban 
szerette a megbízható tudósításokat; pl. Súgó György jelentései- 
ben hibát nem tapasztalt. Becsülte benne, hogy sem okosabb, 
sem bolondabb nem akar lenni az eszénél. Hallgatással nem 
akar okosabbnak látszani, sokatmondással nyelve nem jár sza- 
porábban az eszénél. 146 Az első magyar hírlap alapítója éppen 
a hamis és hazaellenes hírek megakasztása végett állította vissza 
:i czenzurát. 

Emlékiratok és naplók nagy számmal készültek a szabadság- 
harcz idejében. Maga a fejedelem csak később, a száműzetés 
idejében állította össze emlékiratait és önéletrajzát; de már 
itthon gondoskodott az események följegyzéséről. Magát a Mer- 
curiust is nyilt naplónak lehet tekinteni. Titkára, Beniczky Gás- 
pár, 1707 május 24-től 17 10 februárius 28-ig a fejedelemnek 
úgyszólván minden lépéséről számot adott diáriumában.' 47 A meg- 
szakadt fonalat 171 1 februárius 29-én Szatmári Király Ádám 
vette föl s 17 17 április 24-ig, majd Mikes Kelemen a fejedelem 
haláláig folytatta; I4 ' s de ez már a bujdosás korába esik. Pongrácz 
György erdélyi udvari titkárt maga a fejedelem bízta meg, hogy 
naplót vezessen a nagyszombati békealkudozásról s vele napon- 
kint közölje, mivel néha a részletes tárgyalásokból kell világos- 
ságot venni az ilyen állapotokban. 149 Nagyon becsesek Károlyi 
Sándor «maga életének s azalatt történt állapotoknak emlékezetes 
folyási» ; I5 ° a napló azonban 1706 november 16-ával megsza- 
kadt 1 ' 1 és csak 1726-tal folytatódik. Még kiadatlan gróf Teleki 
Mihály naplója, mely 1690-nel kezdődik s az egész korszakot 



'44 1709 januárius 26. és 29. U.-o. n. 438., Gróf Károlyi Sándor önéletírása és napló 

439- jegyzetei czímmel,Pest, 1865. Két kötetben 

'4> 1708 januárius 29. U.-o. ír. 157. > > 1 Az 1. kötet 201. lapján. A kor törte 

»4 fi 1708 márczius 2. U.-o. 11. 176. nete szempontjából nagyon becses kiegc 

'47 Kiadta Thaly, Rákóczi-tár, 1. 1-232. szitése Pulay János tanulmánya a szatmári 

Pest, 1806. békességről (U.-o. 11. 183-506.), melye 

148 U.-o. 233 — 396. latinul 1712-ben irt a külföld tájekoztata 

149 1706 július 6. Arch. R. 1. 560. sara; magyarul Nagyszombatban csak 

Kiadta Szalay (Thaly előszavával) 1718 április 14-én készült el. 



462 MÁRKI SÁNDOR 

felöleli 152 s kiadatlan gróf Gyulay Ferencznek is a fölkelés első 
éveiről és a spanyol örökösödési háborúról 1703 — 4-ben veze- 
tett naplója, mely jelenleg az 51. ezred tulajdona. Szaniszló 
Zsigmond erdélyi nemes naplója 1682 április 2-tól 171 1 
április 27-ig terjed. 153 Wesselényi Istváné az 1704 április 
27-től szeptember 6-ig közöl becses adatokat. 154 Gróf Bethlen 
Miklós önéletírása csak 1703-ig terjed. 155 Az 1703—4. évek- 
ről Czegei Vass György naplója tájékoztat. 156 Cserei Mihály 
protestáns létére erős labancz szellemben írta meg históriáját/ 57 
a melyben még Rákóczit is önzéssel vádolja. Könyve írásához 
1709 deczember 16-ikán fogott s benne az 1661 — 17 11. év ese- 
ményeit rendkívül vonzóan beszéli el. Apor Péter Rákóczihoz 
való hűsége miatt 1706 -7-ben fogságot szenvedett, a melyet 
életének egyéb eseményeivel együtt csak III. Károly korában 
írt le, mikor örökbecsű munkáját, a Metamorphosis Transyl- 
vaniaet is alkotta. 158 Bay Mihály megírta az 1692 — 3. évi török 
követsége diáriumát. 159 1705— 6-ban együtt járt követségben a 
tatár kánnál Pápay Gáspárral, ki erről naplót vezetett. 160 Pápay 
János viszont gróf Teleki Mihálylyal együtt írt naplót 1709. évi 
nándorfehérvári követségökről. 161 Kazinczy András, ki az ónodi 
országgyűlésen is részt vett, 1683-tól naplót vezetett, mely azon- 
ban még nincs kiadva. 162 Rozsnyói Dávid negyven esztendőről 



*S 2 Eredetije a marosvásárhelyi Teleki- és Századok, 1903. 891—906.); de 1746 

levéltárban ; könyvemben többször idéz- januárius 10-ikén kelt végrendeletében 

tem. Jellemzése Századok, 1 901.. 433. (közli u.-ö, Erdélyi Múzeum, 1895., négy 

1 5 3 Kilencz darabban közölte Torma Ká- közlemény) élete folyásáról nem szól. 

roly a Tört. Tár 1889— 1891. évi folyamában. 1698-ban kezdődő naplója kiadatlan. 

154 Közli Szathmáry K. u.-o. 1891. 13—59. I 5 8 Munkáit kiadta Kazinczy Gábor 1863. 

1 5 > Kiadta Szalay két kötetben, 1858-60. (MHH. xi. kötet, itt különösen 136- 153.) és 

1 56 Kiadta Nagy Gyula, MHH. xxxv. kötet verses műveit s leveleit Szádeczky Lajos 
(írók), 1896. A napló 1676-on kezdődik. 1903. (U.-o. xxxvi — xxxvn. két kötet). Balló 
Rákóczi korát tárgyalja a 358—468. lap. István szerint (Apor élete és működése 
Fia László, kivel Rákóczit követte, a 63. 1.) kortársaival szemben részrehajlatla- 
naplót csak 1714-ben folytatta. nabb mint Cserei és Bethlen. 

1 57 Kiadta Kazinczy GáborazÚjabb Nemz. 1 59 MHH. xxm. 459—650. 

Könyvtár 1. kötetében, 1852. Egyéb mun- 160 Kiadta Thaly a Századokban, 1873. 

kaiban is vannak a korra vonatkozó némi 538—552., 602 — 618. 

adalékok; pl. jegyzőkönyveiben (közli Szá- 161 MHH. xxvn. 174-256. (írók.) 

deczky Lajos, Tört. Tár, 1903. 481-582. 162 Szinnyei, M. írók, v. 1260. 



II. RÁKÓCZI FEREN< Z 



463 



l$ m (Lj/ fojtod i»&*l^ 


















I96. EGY LAP GYULA Y NAPLÓJÁBÓL. 



szóló történeti munkáját 1705 május 5-ikén nyújtotta át a fejede- 
lemnek, 165 ki Babocsay Izsákot éppen akkor jutalmazta meg 
Tarczal és a Hegyalja 1670 — 1700. évi viszontagságainak leírá- 



16 J Századok, 1874. 54. Rozsnyay D. tört. marad 
MHH. vm. kötet. (írók.) 



ványai. Kiadta Szilágyi Sándor, 1867, 



464 MÁRKI SÁNDOR 

sáért. 164 Valószínű hogy bécsi fogságában //. Apafi Mihály is 
folytatta 1694 augusztus elsejével megszakadt naplóit. 165 Rákóczi 
küzdelmeinek becses forrásai egyebek közt Szakái Ferencznek 
1660— 1718. és Vízaknai Briccius Ferencznek 1693 — 171 1. évi 
naplói, 166 ifjabb Inthell János Tagebuchja, 167 Komáromi János 
törökországi diáriuma 1696— 1705, l68 Ottlyk György önéletírása, 
Péchy Ádám bártfai követ naplója az ónodi országgyűlésről, 
ifj. Csécsy János havi krónikája, Bivolinyi István 17 10 — 11. évi 
labancz naplója/ 69 egy névtelennek töredékes naplója a szécsényi 
országgyűlésről, 170 Ráday Pál 1709. évi benderi követségének nap- 
lója, 171 Rabutin de Bussy mémoirejai/ 72 Szirmay András 1680 — 
1705. évi naplója, 173 Hans Tschány Ungarische Chronikja 1670 — 
1704-ről, 174 idősb Buchholtz György diáriuma, 175 Schmeizel Márton 
hallei egyetemi tanárnak kéziratban maradt jegyzetei Erdély 
1700 — 1706. évi történeteiről, 1 ' 6 Illyés István szenátor krónikája, 177 
Ritter György soproni polgár följegyzései 1 701 — 19-ről, 178 Gráf- 
fms Lukács emlékirata Medgyes I79 és Fabri Jánosé Szelindek 
viszontagságairól. 180 Mind bizonyságai annak a pezsgésnek, a 
mit Rákóczi hozott a közéletbe. 

A történelem elé nemesebb föladatokat senki sem szabhatott, 
mint Rákóczi Ferencz, ki maga is az örök igazság nevében 
fogott emlékiratai elkészítéséhez. 181 Bárki légy — intette a his- 
torikust l82 — ne dicsérj, ha megírod tett dolgaim történetét. 
Nem adhatott más intelmet Brenner Domokos hántai prépostnak 

164 Századok, 1874. 127. Kiadta Rumy, >74 Kiadta Paur Iván, Tört. Tár, 1858. v. 
Monum. Hung. 1. (1815.) J7S Ösmerteti Melczer Jakab, Nemzeti 

165 Tóth Ernő, 1. és 11. Apafi Mihály Plutarkus, 1816. 11. 121 — 2. Ezt a Hi- 
naplója. Kolozsvár, 1900. 45 — 55. 1. storischer Geschlechtsberichtet Zsilinszky 

166 Lugossy stb. Tört. Emi. 1760. n. kötet. 1888-ban a kézsmárki ev. lyceum levél- 

167 Kemény, Deutsche Fundgruben, 1840. tárában megtalálta. Századok, 1889. 72. 
riT. 354 — 378. J 7 6 Vincze Károly, N. Plutarkus, 1. 239. 

168 Kiadta Nagy Iván, 1861. *77 Közli Knauz, M. Sión, 1863., 1865. 

169 Mindezeket kiadta Thaly, MHH. xxvn. 17 8 MHH. xxvn. 433—607. 

kötet, 1875. 179 Historisches Tagebuch, kéziratban. 

17° Kiadta Lugossy az ÚjM. Múz.-ban, x.i. 180 1705— 7-röl. Korrespondenzblatt, 1908. 

17 1 Közli Jerney, Tudománytár, 1841. ix. 144. 

17 2 Kiadta de Ligne hg Drezdában, 1795. 181 Rákóczi eml. 17., 63 — 66., 68. 

173 Közli Tört. Tár, 1882. 401—418. l82 Önéletrajz, 177. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 465 

sem, mikor ez fölajánlotta szolgálatát, hogy « hűségét historizáló 
pennájával bizonyítsa)). 18 ' Nem teljesedett Brenner vágya, hogy 
valamely egyházi javadalomban, pl. a szepesi prépostságban, 
csöndesen írja meg Rákóczi küzdelmeinek történetét. De most, 
a hadjárat zajában, mint a fejedelem munkatársa, hiteles for- 
rások alapján kezdte egybe állítani Magyarország forradalmai- 
nak történetét, melyben azt fejtegette, hogy a nemzet Szent 
István korától 1711-ig mindig csak törvényes kormányának biz- 
tosítására kelt föl. 184 Francziáúl írt, mert elsősorban a külföldet 
akarta tájékoztatni a nemzet jogos küzdelmeiről. Rendelkezésére 
álltak a fejedelem és az ország minden levéltárai, melyekből 
közölt is okiratokat. A fejedelem okleveleket, «régi fragmentumo- 
kat)) kerestetett Vay Ádámmal is, mikor az erdélyi fejedelmek 
udvartartásáról s uradalmairól akart tájékozódni. lS) Hevenesi 
Gábor jezsuita tartományfőnök Kolonics bibornoktól majdnem 
száz kötet kéziratot kapott Magyarország egyházi s ő maga 91 
kötet kéziratot gyűjtött Magyarország történetéről. Még csak 
gyermek volt, de már is gyűjtögetett Kolinovics Gábor, ki 
1728-ban csakugyan megírta az 1701 — 1720-ig terjedő idők 
oknyomozó történetét. 186 Gondolt erre Károlyi Sándor is, de — 
saját nyilatkozata szerint — sem ideje, sem alkalma, sem tudo- 
mánya nem lévén reá, levelekkel színig tölt ládáját feldolgozás 
végett fiára hagyta. 187 Megbízásából Reviczky Imre is írt egy 
történelmi munkát, a melynek teljességéhez okiratokat és nyugodt 
lakást kért megbízójától. 188 Spangár András jezsuita atya és 
pesti plébános szintén gyűjtögette már Pethő Gergely krónikája 
toldalékához a fölkelés idejére vonatkozó adatokat. Okiratok fel- 
használásával készült Rákóczinak egy életrajza, mely már 1707-ben 

185 Bercsényi Rákóczihoz 1705 április 4. 1 S > 1707 januárius. An-h. R. 11. 8. Rákóczi 

Arch. R. ív. 437. Róla bővebben a har- eml. 207. 

madik kötetben lesz szó. l86 Historiarum de rebus novissimae con- 

i 8 4 Histoire des révolutions de Hongrie. foederationis Ungaricae, pace belloque 

Hága, 1739. Hat kis kötet. A két utolsó gestis libri xir. Eredetije Thaly Kálmanc. 

Rákóczi és Bethlen Mikló? emlékiratait tar- 187 Károlyi önéletírása, 1. 98. 

talmazza. Ugyanakkor a mű két nagyobb ^8 1706 januárius 10. Károlyi-oki. v. 359. 

kötetben is megjelent. (4r. 504 és 258 lap.) Neve az irodalomtörténetben ösmeretlen. 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 59 



466 MÁRKI SÁNDOR 

megjelent tranczia nyelven. 189 Szerzője állítólag Lenoble Ernst. l9 ° 
Német nyelven Lipcsében 1711-ben jelent meg a fölkelés első 
teljes leírása. 191 Királypárti szempontból Wagner Ferencz 
gyűjtögette «Nagy Leopokb, majd József császárok életéhez 
adatait/ 92 de ezek csak 17 19 után jelentek meg. Rásid efendi, 
a szultán udvari történetírója, Wagner könyvének megjelenése 
előtt három esztendővel járt hazánkban, de már írta 1660-on 
kezdődő történetét, a melyet azután 1721-ig folytatott. Rákóczi- 
ról mint Erdély királyáról emlékezik meg benne. 193 A fejedelem 
különben úgy vélte/ 94 hogy akárki mit mond, vagy ír a magyar 
háború okairól, lefolyásáról s következéseiről, — akárki vádolja 
öt hiszékenységgel, lanyhasággal, másokat pedig kapzsisággal: 
igazán csak az Isten tudja, miért fejlődtek úgy az események, a 
hogy végződtek. 195 

VII. 
RÁKÓCZI ÉS AZ IRODALOM. 

égi kurucz verses krónika szerint «Homérus ha elő- 
jönne és e mai napon élne : az ő bölcs elméjének 
is adna gondot és dolgot.)) 1 Homérus nem jött elő, 
epikusa máig sincs Rákóczinak. Költője maga a nép. A nép, 
a mely olyan könnyen felejt, őt sohasem felejtette el. Szívében 

J 89 Histoire du prince Ragotzi, ou la Augsburg, 1719 — 31. História Josephi cae- 

guerre des mécontants sous son comman- saris. Bécs, 1745. 

dement. Paris, a király jóváhagyásával és J 9 3 Karácson Imre, Kath. Szemle, 1893. 

szabadalmával. Két kötet, összesen 8r. 753—9. 

424 oldal. Másik párisi kiadása egy kötet- J 94 Önéletrajz, 191. (1717-ből). 

ben 424 és a kassai kiadás 352 oldal. X 9S A régibb korral csak kevesen foglal- 

Mindegyik a fejedelem arczképével. koztak. Pl. Csiba István névtelenül írt latin 

1 9° Baranyai Béla, Rákóczi bibliographusa könyvet Vak Béláról mint Nagyszombat 

szerint. Századok, 1904. 726. Nevét fran- alapitójáról s arról az öt főpapról, ki Nagy- 

czia encyklopaediákban nem találom. szombatot leginkább fejlesztette. A pozso- 

19 1 Wahrhafte curieuse Beschreibung von nyi Moller Dániel altdorfi egyet, történél, 
dem mit 1701 — 1711. gewáhrten neun- tanár 184 könyve közt több értekezés van 
jáhrigen Rebellionskrieg in Ungarn. i2r. a Habsburgokról; a hálás I. Lipót császár 
167 oldal. ezekért pfalzi grófi czímmel jutalmazta. 

19 2 História Leopoldi Magni, két kötet 1 Thaly, Adalékok, ír. 337. 




II. RÁKÓCZI FKKENCZ 467 

hordja, ajkára veszi a nevét. A búcsúzó Rákóczi megjósolta, 
a hálás magyarság valósággá tette : 

Szeret Magyarország, Mikor rég meghaltam, 

Óhajt Erdélyország Akkor is sirattok. 
S holtig szán, holtig bán ; 

Még a gyermekük is Haló poromból is 

Tudom, visszakíván. Föltámasztanátok, — 

Mikor rég elmentem, Összeszednétek még 

Visszasóhajtotok, Porhanyó csontimat ! 

Porhanyó csontjait és a kuruczok dalait, a mikben lelke él, 
Thaly Kálmán valóban összeszedte ; és haló porából a fejedelmet 
igazán ezekkel a dalokkal támasztotta fel. Rákóczi lelke ég, 
lobog, gyújt a dalokban ; hisszük is, hogy egyiket-másikat 
maga Rákóczi írta. Fegyverrel akarta visszavívni, de énekben 
is visszasóhajtotta a Szent István, Mátyás, Bocskay, Bethlen 
Gábor korát. 2 Istent is arra kérte, mutassa meg, hogy ő a mi 
Istenünk ; s a népet buzdította, hogy a vezércsillag fényességére 
nézzen. 5 Intette, ne higyjen a németnek, akármivel hitegetik.* 
És megsiratta nemzetét, mikor minden elveszett. 

Fúj már az őszi szél, 
Sárgul a falevél ; 
Rád borúi a nagy tél, 
Mikor semmi sem él, 
En Magyarországom ! > 

De a száműzetésben is táplálja reménysége, hogy szívére 
még öröm száll, nem bú. Mert minden csak Istenen áll, a ki 
megalázhat, de föl is magasztalhat. 6 Elhiszik, hogy ő írta, 7 pedig 
utána sóhajtozva, hozzá írhatták azt a szép verset : 



- Rákóczi éneke Bocskayról. Thaly, 5 Rákóczi búcsúja. Figyelő, 1877. 111. 

Adalékok, 1. 285. Sinay Miklós kéziratai- 124., vnr. 208. 

xir. kötete 408. lapjáról. 6 Sok búkat árasztott .... Thaly, Ada- 

3 Rákóczi Ferencz éneke. U.-o. 11. lékok, ír. 407 — 410. 

13—19. 7 Beöthy, Irodalomtört. r. 425. A ver.-> 

4 Ne higyj magyar a németnek. U.-o és dallama nagyon elterjedt Rákóczi 
11. 115. ruthénjei közt is. 

59* 



468 MÁRKI SÁNDOR 

Repülj, fecském, ablakára, 
Kérjed, nyissa meg szavadra ; 
Mondd, ezüstös lapot vevék, 
Rá aranynyal írom nevét. 
Képét gyémánt lapra festem, 
Rubinkő-ládába rejtem 
»S azon leszek, hogy nevének 
Nagy ünnepet szenteljenek. 

Debreczeni lakodalmakon a vőfély még talán most is biz- 
tatja a czimbalmost : 

Verd el a Rákóczi híres áriáját, 

Melyet dalolt, mikor vítta Regécz várát ! 8 

S hány szívet dobbant meg ma is ez a Rákóczi-nóta, mely 
elsiratja Rákóczit, Bercsényit, vitéz magyarok vezérit, magyar 
népnek élő tükörit, nemzetünknek hírszerzőit, fényes csillagit ! 9 
A fejedelmet Isten csodálatosképpen tartotta meg a magyarság- 
nak; 10 és, bizony, éltesse is az Isten Rákóczi Ferenczet, mi 
édes urunkat s minden vezéreket, hogy tovább is serényen 
oltalmazzák a magyar nemzetet s űzzék ki a németet az 
országból ! ' ! 

Látván sok országok, érdemét csodálják. 

Méltó fejedelem : népnek így javalják, 

Magasztalják 

S dolgait számlálják. 

Ur követe — magyarok gondolják. 12 

A szegény katona él-hal érte. «Karddal szántja földjét, vérrel 
boronálja: mégis ő felségét igazán szolgálja.)) 13 Rákóczi sem 
hagyta cserben, a mikor kibujdosott országából, drága, kedves, 
jó hazájából: csak Istennek könyörgött, nem az embereknek. 14 

8 Thaly, 11. 239. Regécz helyett talán 10 Thaly, Adalékok, 11. 8., 73. 
Trencsénnek kellene állnia, mivel a Rá- J 1 Vak Bottyánról való éneke. U.-o. 11. 
kóczi-nóta keletkezését a trencséni csata- 107. 

val hozzák összeköttetésbe. 12 Kecskemét pusztulásáról. U.-o. 11. 157. 

9 Thaly, A Rákóczi-nóta. U.-o. 11. 208— >3 Musztafa, Karafa . . . U.-o. 11. 187. 
246. Seprődi, (Erdélyi Hirlap, 1907. 5. sz. MA kibujdosó Rákóczi imája. U.-o. 11 
A Rákóczi-nóta és változatai.) 322. 




GRÓF KOHARY [STVAN. 



II. RAKO( Zi FEREN4 / 469 

A «csillagnézö magyar» szemében azért olyan nagy, hogy csak 
az imádság ér föl hozzá, nem a hízelkedés. Kz különben is 
ösmeretlen fogalom a népdalban. A szomolányi diadalról való 
énekben Újvári Tamás kántor jól mondta Rákóczinak, hogy 
magyar közmondás szerint «a ki miként tanúit, csak úgy tud 
szántani)).' s Nép és fejedelem érzése mennyire összeforrt, bizo- 
nyítja, hogy Bercsényi mindjárt megküldte Rákóczinak a leg- 
újabb kurucz népdalt: 16 

Széna íbgytig, Hús, kenyér, a kvártély 

Szalma élig ; S ha nem alszol ne félj : 

Abrak termett, — így él a kurucz. 



\sd a vermet. 



A nemzetet elfogta Rákóczi és Bercsényi szent lelkese- 
dése. «Az egész magyarság zászlaja alatt az egész magyarság 
lantja zengett. »' 7 A tábortűz mellől nézték a világot, az elhagyott 
nádas házat is, a hová visszavágyakoztak : patyolat kuruczok 
gyöngy feleségeikhez. Csinom Palkó, Csinom Jankó büszke 
önbizalmát ma is érezzük a fölcsendülő dalban. lS Az önbizalom 
magasra csapong egy-egy diadalnak, le-lelohad egy-egy vesztc- 
ségnek a hírére. De a kurucz sohasem önmagát siratja, hanem 
a kurucz világnak, a szabadságnak a veszedelmét. Azért kérdi: lli 
«Mikor virrad megint, hejh, olyan szép idő : híres Bottyán 
hírét, a Bezerédiét egekig emelő, Balogh Ádám nevét, vitéz 
kuruczokét feltündököltető ?!» Kerekes Izsákkal hányan fogad- 
koztak: 20 «Kiontatom vérem apámért, anyámért, megöletem 
magam szép gyürüs mátkámért, — meghalok én még ma 
magyar nemzetemért!)) Nem kellett Rákóczinak «még egyszer » 
izennie, hogy mindnyájan elmenjenek érte ! Bíztak benne a 
megpróbáltatások idején is. 

>5 Thaly, Adalékok, ír. 43. '8 Thaly, Adalékok, ír. 87-94- 

'6 1708 november 3. Arch. R. vi. 158. >9 U -o. ír. 144. 

17 Beöthy, A kuruczvilág költészetéről. 20 IJ.-o. rr. 147 — 9. Vikár Béla a Buda- 

(A Kisfaludy-Társaság Rákóczi-ünnepén. pesti Hírlapban (1907- 6o - sz > c f- r y hasouló 

Budapesti Hirlap, 1906., 296. sz.) hangulatú székely verset közöl. 



47° 



MARKI SÁNDOR 



Kél a szél, a fákat vígan legyinti, 
Kuruczokat a jó Isten segíti, — 
Országunkat még egyszer megépíti, 
Német ebtől valahára megmenti. 21 

Nemzetünk oszlopa, sok vitéz legénynek édes apja is arra 
inti a magyarokat, hogy soha ne higyjenek, csak jól forgódja- 
nak, csak emberkedjenek. Majd megsegíti Isten az ő hű népét, 
győzedelmeket ad a szegény kuruczoknak ! " Rákóczi nótájában 
is 23 arra kérik az Urat, nézzen le rajok a mennyből, mentse 
meg őket attól a csúf ellenségtől, mely a híres magyaroknak 
véréből épül. Ne hagyja, hogy ilyen dühös, rút, irigy német 
ellenség gyalázza, mocskolja, kínozza s megfossza nevétől, 
mindenkoron győzedelmes dicsőségétől ! Senki sem foszthatja 
meg attól Balogh Ádámot, a kinek törökbársony a süvege, 
most éli gyöngyéletét. Vele megy, a ki vitéz; fakó lovával 
megúsztatja a Lajtát, Bécs aljába nyargal, hogy a császár is 
megsiratja. Ha a császárt kinn kapja, hacsérosit lecsapja ; magát 
is megugratja, Bécs várába futtatja. 2 * «Mely nagy vitézséget 
minden nemzetségek álmélkodva csodálják)). 25 S mikor minden 
vitézség kárba veszett, a bujdosó kurucznak nincs egyéb kíván- 
sága, «csak hogy szánjad, édes hazám, tőled válásom ...» 

Az a hatalmas, mindent befogadó nemzeti érzés, a mely a 
kurucz költészetben megnyilatkozott, 26 a független Magyar- 

21 Bezerédj nótája. U.-o. n. 184—7. tanulmányok toldalékában s több más köz- 

2i Bercsényi nótája. U.-o. 11. 206—7. leményben. Káldy Gyula 1892-ben a xvn. 

23 U.-o. 11. 208—214. és xviii. századból egy kötetben 30 kurucz 

24 Balogh Ádám nótája. U.-o. 11. 261 — 2. nótát adott ki (Kurucz dalok a xvn. és 

2 5 Újváriak dicséreti. U.-o. 11. 277 — 282. xviii. századból). 1893-ban férfikarra átírva 

2 6 A Rákóczi-korabeli kurucz verseket elő- adta ki a szebb kurucz dalokat, melyek 
szőr Thaly Kálmán gyűjtötte össze. (Régi azóta országszerte újból elterjedtek. A ku- 
Magyar Vitézi Énekek. Két kötet, 1864. rucz költészetről tanulmányokat írtak : 
Ennél teljesebb és rendszeresebb : Ada- Badics Ferencz Beöthy Irodalomtörténe- 
lékok a Thököly- és Rákóczi-kor irodalom- tében, 1896. (1. 413—445.) Horváth Cyrill, 
történetéhez. Második kötet, 1872.) Könyve 1899. (A régi magyar irodalom története. 
1703— 11 -bői 61 verset tartalmaz — a vál- 625 — 660.) Ferenczi Zoltán 1880. (Figyelő, 
tozatok nélkül, — de csak kisebb részben viii. három közlemény.) Arany László, 
népdalokat. Thaly ezeket az adatokat már 1874. (Budapesti Szemle, 7. sz.) Jancsó 
1877-ben pótolta a Figyelő 111. kötetében, Benedek, 1879. (Havi Szemle.) Kis Sándor, 
1885-ben az irodalom- és művelődéstört. 1888. (A kurucz világ költészete.) Beöthy 



II. RÁKÓ4 Zl FERI N< Z 471 

országnak valódi elemé. Mindig azok voltak a legnagyobb 
nemzeti hősök, a kiket seregök a szabadság kivívására dalolva 
követett. A nyergesujfalusi ostromban tíz fejsebet kapott az a 
két latin poéta, a ki princeps poetarumnak, a költök fejedelmé- 
nek nevezte Rákóczit." 7 

Nincs is elérhetetlen távolság ezen korszak népdalai és 
mükölteményei közt. A névtelen költök közt ott volt Bercsényi 
énekese, a ki 17 10 május 30-ikán pestisben halt meg Kassán. 
Talán nem ö volt az utolsó hegedős; de bizonyára az utolsók 
közé tartozott. Ujváry Tamás, Miszlai András, Dalnoki Veres 
Gerzson, Szevicsey György, 29 Kurtis Lörincz, Nóvák László 
nagyon közel állhattak hozzá. A szomolányi diadalt, a koronczói 
harczot, a Dunántúl siralmait, a bujdosók szenvedéseit, az egész 
kuruczvilágot úgy énekelték meg, a hogy éppen tudták ; de a 
leggyöngébb verset is széppé tette, hogy a költő ott írta : 
a «holttetemek között való lételében >>. S ott sem magára 
gondolt : édes hazánknak, édes országunknak, magyaroknak 
kívánt szabadulást. 30 Egy névtelen is mint szemtanú írt balladát 
a kölesdi harczról : 

A kölesdi harczon, a kölesdi harczon 
Hejh, én is ott voltam ! — Elejének vágtam, 
Elejének vágtam, közepét bontottam, 
. Mint kaszás a füvet döntöttem, rontottam. 5 ' 

Arany Jánosnak a hangja ez és Arany János megírta, hogy 
«sok tudott hónáért élni, halni olyan, ki feledve nyugszik 
egy hitvány zugolyban». Azért tehát «légyen emlékezet róluk, 
kik ezt néhány szép verset kezdték s írták ». 52 

Zsolt, 1906. (Budapesti Hirlap, 296. sz.) est protertí'o nostra. Magyarul ilyenfor- 

Kohlmann Dezsó (Zombori áll. gimn. ert. mán : Né/wetek e/len, hajh, rsak az /sten 

1906—7., 22 — 41.I.). Lengyel Miklós, 1907. vvrf'i hazánkat! 

(Kurucz énekek) Deák Ferencz, kuruczkori I '.crcsényi Rákóczihoz. Arch. R.vr. 506. 

irodalomtört. tanulmányok, stb. 29 Thaly Adalékainak 11. kötetében. 

a" 1 Knrti-. Lörincz és Nóvák László íblya- 50 Miszlai verse u.-o. n. 50 — 51. 

modása 1706-ból. Rákóczi válasza 1706 51 U.-o. n. 247. Ferenczi Zoltán meg- 

deczember 16. Figyelő, xv. 237. A chro- jegyzése : Figyelő, vni. 128 — 9 

nostikon szerint Contra ger///anos /' 32 Miszlai verse u.-o. 11. 67. 



472 



MARKI SÁNDOR 



Rákóczi ügyéhez csatlakozott Gyöngyösi István, a Murányi 
Vénus költője, a ki mint gömöri alispán, mindvégig megtette 
kötelességét. 35 Gróf Koháry István eleinte kicsinyléssel írt a 
kuruczokról, 54 s karddal és versekkel harczolt Rákóczi ellen. 
1706-ban és 1708-ban egész kötetekre való verseket írt össze 
és kifakadt Rákóczi ellen, ki « ravasz csalárdsággal sokakat 
csábított, tűzzel- vassal rabolt, égetett, pusztított)). így történt, 
hogy « arany nyal tündöklő hazánk szabadsága rézzé vált időnk- 
ben)). Fájt neki, hogy csábrági vára elfoglalásakor « unalmában 

szerzett verseit)) a kuruczok 
eltépték, szaggatták. 35 Éppen a 
fölkelés kitörése esztendejében 
hunyt el Köszeghy Pál, Bercsé- 
nyi titkára és házasságának, tet- 
teinek megéneklője. Gróf Zichy 
Péter 1701-ben csínos verse- 
ket 36 írt Drugeth Klárához, ki 
felesége halála után 1708-ban, 
királyi főasztalnok létére, felesé- 
gül vette a kurucz fővezér leá- 
nyát, Zsuzsikát. 37 Zichy mind- 
halálig (1726) labancz maradt. Ellenben báró Palocsay György 
labanczkapitányból lett kurucztábornok költeményeinek nagy 
része még kiadatlan; 38 de «szívvel nőtt verseit)) pennája jobba- 
dán a kuruczok táborában «végezte». Utána már sehogysem 
tetszett neki az «új idő, új világ, új élet, új újság». 39 Annál 
jobban dicsőítette Tolvay Imre jezsuita azokat az urakat, a kik 




I97. GYÖNGYÖSI ISTVÁN ÖREGKORI ARCZKÉPE. 



3 3 A katonák összegyűjtése ügyében 1704 
április 18. Tö/t. tár, 1884. 728. De már 
szeptemberben meghalt. Elete Gyöngyösy 
Lászlótól, Irodalomtört. Közi. 1904. 385 — 
436. 

34 1703 június 11. és augusztus 3. Thaly, 
Adalékok, 1. 332 — 6. 

3> Koháry: Keserves életem. Thaly, 
Adalékok, 11. 198-205. 



3 6 Ösmertettem Irodalmi Értesítőmben, 
1874- 75-76. 

3 7 Bercsényi 1708 januárius 23. Arch. 
R. v. 521. 1710 július 25-iki levele szerint 
már két gyermekök volt. U.-o. vi. 580. 

5 8 Thaly birtokában. Gazdaságtört. Szemle 
1898. 204. 

3 9 Ötöt adott ki Thaly az Adalékokban, ír 
21., 275., 379., 382.. 387. 1. 




ZICHY PÉTER. 



II. RÁKÓCZI i 1KIN( / 



473 



a xvn. században a kuruczok, törökök és protestánsok ellen 
küzdve szolgálták az uralkodóházat. ' " Csécsi János, Páriz 
P'erencz, Felvinczy György (a labancz színigazgató) s mások 

kisebb verseit mel- 
lőzve, inkább terje- 
delménél, mint érté- 
kénél fogva említhető 
fel a kuruczvilágról 
kel históriás ének; 
az egyik Tolvay Fe- 
rencz ritmusos histó- 
riája, melynek körül- 
belül 1200 versszaká- 
ból csak 114 maradt 
fenn ; 41 a másik Dal- 
noki Veres Gerzson 
verses krónikája 225 
versszakban, 42 de en- 
nek első és szebb 
része egy névtelen 
kurucz verselötől 
van. 45 Radvánszky 
János szenátor fiatal 
korában szerelmes 
verseket írt 44 s Mu- 

A megkoszorúzott 
xvn. század» Hegedűs Ist- 
ván felolvasása a filológiai 
társaságban 1909 márcz. 10. 

♦ « Thaly a Figyelőben, 
111. 116— 7. 

I baly, Adalékok, u. 
332-372. 

\\ R. Kiss István a Szá- 
zadokban, 1904. 654—687. 

44 Közli B. Radvánszky 
Béla, Irodalomtört. Közi. 
1904. (két czikkelyben). 

M.isyar Történeti Életrajzok. 1909 





474 MARKI SÁNDOR 

zsájához talán a szabadságharcz idejében sem lett hütelen ; 
hiszen rágondolva írta 1734-ben : 

Láttam igaz ügyet, hogy lenyomattatott, 
Láttam sok ártatlant, hogy sok vért hullatott . . . 
Láttam fejedelmi magát szegénységben, 
Sárból emelteket bővelkedni kincsben. 



i. 



JLUL. 

199. MUTATVÁNY RADVÁNSZKY JÁNOS « VERSESKÖNYV)) -ÉNEK KÉZIRATÁBÓL. 

Az istentelen ügy kiált diadalmat, 
Jajuk eget érik s nem látnak oltalmat 
Krisztus követői, se mi nyugodalmat, 
Hanem számkivetést s mindentől tilalmat. 45 

Wienerneustadti «szomorú rabságában)) Vay Ádám is ver- 
sekben írta meg fiatalsága történetét, a melyet azzal fejezett be : 

Ez legyen Vayak, nektek regulátok : 
A görög ábéczét ha nem szavaljátok, 
Csak a rendes számnak tízét számláljátok ! * 6 

4S U.-o. 282—3. 46 Budapesti Hirlap, 1906. 169. sz. 




II. RÁKÓCZI FERENCZ 



475 



[gazi forradalmi költőnő volt Losárdi Zsuzsanna. Követte 
bátyját, Miklós zászlótartót a háború zajába is, hazafias dalokat 
s/rrzett és énekelt a kuruezoknak, ápolta sebesültjeiket. Rákóczinak 
fejedelemmé választásakor dicsőítő ódat írt Erdély rendéihez, 
s ezt a fejedelem, kivel a zsibói csata napján együtt ebédelt. 
több ezer példányban kinyomatta. Mikor mindezekért a császáriak 
elfogtak, megmondta: «Ha jó. uram ö nagyságát, fejedelmünket 
és táborát követtem, azért császár ö felségét, a ki talán eg\ 
szót sem tud rólam, még meg nem sértettem. Énekeimet nem 
azért éneklem, hogy német uramékat kiirtsam, hanem hogy 
hazámat hazámban megsirassam ». 47 ítéletének végrehajtása elől 
1706 május 29-ikén Törökországba menekült. Az erdélyieknek 
is eszökbe jutott Losárdi Zsuzsanna Rákóczi-nótája, 48 a melyért 
oly sokat szenvedett: 



Dobszó, trombita-zendűlés 
1 Iallatik, ágyú-rendülés ; 
Oh, mely iszonyú, rettentő, 
Lőni vagy vágni serkentő; 
Látjuk hanyatlani honunkat. 
Vérbe keverve országunkat. 
Magyar vér, magyar vér, 
Ránts mérges kardot hazádér'! 
Rajtunk az ellenség: pusztítsuk, 
Hazánkat boldogítsuk. 



Minden erőnk' országunk 
Védelmére fordítsuk. 
Törjük le azoknak szarvukat, 
Kik fölemelték magukat 
S a magyar nemzetnek 
Nyakára ülni szeretnek. 
Rontsuk el országukat. 
Pusztítsuk hazájokat 
S csináljunk egymás közt 
Boldog társaságokat. 



Pekri Lörinczné (Petröczy Kata Szidónia) szintén rabságot, 
üldözést szenvedett a hazáért. Negyvenöt verse közt talán az 
a legszebb, a melyet betegen, mint a fejedelem huszti vendége 
1708 ban Kemény János nótájára írt: esztendői, keserves napjai 
múlását siratva. Búslakodott, hogy ((mindennap meghalván, 1 
sem jön halála» ; pedig még azon év őszén elhunyt a fejedelem 



VI Marosvásárhelyi Füzetek, 1800. i. 143 marsot egy asszonynak tulajdonítják ; de — 

— 7. Szinnyei, vrr. 1044 — 6. Versei — az kétségkívül helyes érzékkel — a Losárdiról 

alábbit kivéve — nem maradtak reánk. szóló kéziratok közé tette. (Miscellanea 

\i firót' Kemény József szerint ezt a MSS. ao, a/ Kid. N. Múzeumban.) 

60* 



47 6 



MARKI SÁNDOR 



szentmiklósi kastélyában. 4 '^ ((Hazaszeretete — mondja egyik élet- 
írója s ° — odaemeli őt Rákóczi mellé, ki mellett, mint férfiideál 
mellett, e kor női eszményképeként ragyog». Valamivel előbb (1707 
november 8-ikán) halt meg Rákóczi Erzsébet, a fejedelem nagy- 
nénje, a ki örömtelen ifjúságában valaha költeményeket írt. 51 





&f~nsxsZj 



^ jéLs^^s* 



/ 

2^ d'iypysi 



200. PEKRI LORINCZNE PETROCZY KATA SZIDÓNIA ARCZKEPE ES NÉVALÁÍRÁSA. 

A vallásos költészet legszerencsésebb müvelője maga Ester- 
házy Pál nádor volt, a kinek kéziratban maradt énekei közöl 
a legtöbb a Boldogságos Szűz dicséretét hirdeti. Pompás magyar- 



49 Október 21-én. Szádeczky a Száza- 
dokban, 1908. 311. Élete Thalytól, Athe- 
naeum, 1874. U.-ö, Irodalomtört. Tanul- 
mányok, 1 1 7 — 210. 1. és Antalffytól, Petröczy 
K. Sz. élete és munkái, 1903. 



50 Antalffy, 122. 

5 1 Thaly, Rákóczi Erzsébet mint költő. 
Századok, 1900. 481—494. Angyal Dávid 
megjegyzése u.-o. 1901. 359—360. Sírjáról 
Thaly u.-o. 1891. 764—5. 



II. RÁKÓCZI FERI \< / 



477 



sággal kéri: «Én nyelvemnek es elmémnek adj, Szent Anya, 
oly erőt, hogy teneked, szent nevednek írhassak aranybetől 

A forradalmi Ráday Pál, a tüzes manifesztumok írója, éppen a 
szomorú 1710. évben gyűjtötte össze istenes énekeit, a melyeket 
.i szabadságharcz alatt szerzett; s ezek közöl a templomokban 
most is hangzik Szent Bernát éneke a Jézus nevéről. 5 Illyés 
András kegyes tankölteménye az emberi élet bölcs berende- 
zéséről, Esterházy nádor, Páriz Ferencz zsoltára, Serpiliué 
egyházi énekei stb. a maguk nemében figyelemre méltó alko- 
tások. Dávid hárfájában a szász 
Teuisch András is zsoltárokat írt s 
hálát adott az Isten végtelen jóságá- 
ért, hogy az utolsó két században 
az egész szentírást német anyanyel- 
vükön és hangosan olvashatják. 54 
A műfordítók sorából élt még 
Rozsnyay Dávid, a Pantsatantra 
meséinek (Horologium Turcicum) 
első magyar fordítója 55 és gróf 
Bethlen Miklós, ki bécsi fogságában 
most fordította le Ariosto Orlando 
furiosóját. 56 

Színmüveket is írtak. Kolozsvárt működött Felvinczi vagy 
Vinczi György, ki I. Lipóttól még 1696 október 26-ikán szaba- 
dalmat kapott, 57 hogy magyar és latin nyelven költeményeket 
és rímes verseket szerkeszszen, összegyüjtsön, elrendezzen, 
fölszereljen és előadjon, ezeket párbeszédekben felvonásokra és 
jelenetekre oszsza és komikus vagy tragikus darabjait Erdélyben 




20I. A PETROCZY-C/IMI.U. 



5- Merényi Lajos közlései az Irodalom- 
Közleményekben, 1892. és a Katii. 
Szemlében, 1892. 

Ráday Pál Munkái (Xégyesy előszavá- 
val) 1889. 

• I'eutsch, Gesch. der siebenb. Sachsen, 
ti. 41. 



S) Osmcrteti Perényi, Rozsnyay Dávid, 

41-75- 

56 Irodalomtört. Közi. 1905. 159. 

>7 Közli Jakab Elek, Kolozsvár, Tört. 
Oki. n. 432—7. Facsimilében a magyar 
fordításban Vali, Magyar Színészet Tört. 
54-56. 



478 MÁRKI SÁNDOR 

bárhol eljátszathassa. Kolozsvári hagyományok szerint 58 a 
széles, kinyúló ereszü házak széles padlásablakaiból tartott elő- 
adásokat, a miket a közönség az utczán álldogálva hallgatott. 
Az Árusok dicsérete, a Nyavalyák gyűlése vagy históriája, a 
Hegedű dicsérete, a Nyergesek dicsérete, Trója históriája, 
Kolozsvár a kurucz ostrom alatt : mind előadásra szánt pár- 
beszédek vagy monologusok lehettek. Egy ilyen 1706-ból való, 
mikor kurucz sereg, tekereg vár körül a hadban : ((szőlőnk' 
szűri, népünk tűri ; van éhség sok házban !« * 9 A fejedelem 
maga is nagyon szerette a színészetet; tiszteletére már gyer- 
mekkorában rendeztek színielőadásokat. 60 A bécsi színházak 
szorgalmas látogatója itthon csak iskolai drámákban gyönyör- 
ködhetett. 1705-ben a kolozsvári jezsuiták komédia előadásával 
is várták, 61 de ez elmaradt; ellenben pl. a kassai jezsuiták 
kollégiumában három óránál tovább múlatott a «régi Mátyás 
király dicső cselekedetei)) előadásában; a sárospataki szemi- 
náriumnak egy komédiáját is végig nézte. 62 Lehet, hogy laban- 
czok el is játszották azt a latin paródiát, a mit a szécsényi 
országgyűlésről valami békepárti ember vagy éppen labancz 
írt. 63 A beszterczebányai cs. parancsnoknak bizalmas embere 
volt egy Zbiskó nevű «tréfás vagyis játékos)), a ki azonban a 
kuruczok javára kémkedett. 64 

Még a latin poéták is a hazát, a fejedelmet, s Bercsényit 
dicsőítették, 65 de őket gúnyoló labancz versek sem hiányoztak. 66 
Rabutin egyik katonája a debreczeni kollégiumnak,, egy másik 
pedig Teleki Pál kendilónai puszta házának falait írta tele 
pasquillusokkal. Az utóbbiakra Zilahi András tanár ugyanazon 

58 Ferenczi Zoltán, A kolozsvári sziné- 1702. július 8. játszott egy Mátyásról szóló 

szét tört. 1904. darabban. 1909. 46—53. 

5 9 Thaly, Adalékok, 11. 121— 9. 63 Közli Thaly, Adalékok, 11. 81—85. 

6 ° 1683 februárius 17-ikén Eperjesen (Iro- 64 1709 május 14. Arch. R. ix. 668. 

dalomtört. Közi. 1904. 134.), i638 április 6s Néhányat közöl Thaly a Figyelőben 

3-án a neuhausi jezsuita kolostorban (Thaly, vn. 210—221., xv. 236—7. és Adalékok, 

Rákóczi ifj. 113.). 11. 439—445. 

61 Századok, 1889. 101. 66 1706 márczius 8-ikán Stepney Bécsből 

62 Beniczky naplója 1707 deczember 28. küldött néhányat Bruyninxnek. Simonyi, 
és 1709 augusztus 5. Kolozsvárt Mikes már 11. 563. 




II. RÁKÓCZI FfiRENCZ 479 

módon válaszolt; 67 Bercsényi pedig, annyi jó epigramma szer- 
zője, latinul irattá föl egy libertásokból öntetett ágyúra : 

A haza pénze valék én, eszköze hadviselésnek ; 
Most a szabadságnak hirdetem a jogait ! 



VIII. 
RÁKÓCZI ES A MŰVÉSZETEK. 

árogatók szava zeng riadót rohanó csapatoknak. Táro- 
gatók szava kíséri a régimódi nótákat, a kuruezok 
dalait; az emeli a múlató társaságok jókedvét.' Másfél- 
századra kiment a divatból; de újjászületett a fejedelem 216-ik 
születésnapján, mikor Káldi Gyula a M. Néprajzi Társaság- 
ban tárogató kíséretében mutatta be Rákóczi nótáját és a 
bujdosók énekét. 2 Ez a néhány dal és a tárogató vezette be 
az újabb nemzeties korszakot és igazolta Rákóczit, a ki az 
irodalom és művészet fejlesztésében is kereste nemzeti politi- 
kája diadalát. 

Az egyházi zene szépségei betöltötték a szíveket, mikor 
Cedron Imre, Bercsényi, majd Rákóczi udvari karnagya, fran- 
czia, német és olasz zenekarával 1707 pünkösd napján s más 
ünnepeken az országgyűlés ónodi templomsátorában zenésmisét 
adott elő. 5 Ez a zenekar más templomokban is emelte a feje- 
delem és a hívek áhítatát. Ok muzsikáltak 1707 karácsony 
ünnepén a kassai öreg templomban és 1708-ban a kassai jezsuiták 

6 7 A marosvásárhelyi Teleki-lt. T. S. szerré alakította át; de bizonyos, hogy a 

osztályában 68. Arch. R. vr. 84. régi tárogatónak jóval magasabb hangja 

Arch. R. VI. 94. volt, mint a mostaninak. Czuczor helyesen 

1 Apor, Metamorph. Trans. 330. A táró- írta Riadójában hogy ^Sikolt a harczi síp : 

gato leírása Tóth Bélától Hegedűs Pál riadj magyar, riadj !» 

Rákóczi-könyvében, 58 — 61. ; Ábrányi Kor- 2 Ethnographia, irr. 133. 

Dél, Pallas Lex. xv. 947. A tárogatót a 3 1707 június 12. Tört. tár, 1902. 416. 

krasznahorkai vár és a nemz. múzeum Ezért a fejedelem június 19-én és augusz- 

példányai alapján Schunda V. József buda- tus 3-ikán Cedront megjutalmazta. Száza- 

besti udv. hangszergyáros divatos hang- dok, 1888. 50., 52 — 55. 



480 



MARKI SÁNDOR 



templomában. 4 A kassai plébános, Sorger János, maga is zene- 
és énekértő ember lehetett; vízkereszti kántálásért a fejedelem 
neki egyszer nyolcz, kántorainak pedig négy aranyat adott; 
ellenben Cedron, mikor a fejedelem szolgálatába állt át, hat 
hónapra csak hat aranyat kapott. 5 Lehet, hogy Bercsényi ekkor 
visszafogadta karmesternek Jacques De Plume tüzértisztet, a ki 
korábban « kétféle muzsikában)) oktatta fiát, Lászlót, a később 
tábornagyot; de panaszkodott a fejedelem- 
nek, hogy fáradságának nem volt jutalma. 6 
Annyi bizonyos, hogy 1708 elején a fővezér 
őt megint magához rendelte. 7 Mikor egy 
esztendő múlva a fejedelem muzsikusokat 
kért Bercsényitől, ez sietett kívánságát tel- 
jesíteni s elvitte Mérey apátot is az infulá- 
val együtt. 8 Gyanítni lehet, hogy űrnapján 
az infulás misén De Plume és Cedron egye- 
sített zenekara játszott. A fejedelem Cedron 
kívánságára oboistákat (hautboistákat) akart 
hozatni Bécsből ; de utánok küldött emberét 
elfogták s a nyakába kötött sípokkal együtt 
felakasztották. 9 Zenekara föl lehetett sze- 
relve, mert Murányba is küldhetett egy pár 
trombitát, négy baraszlai (breslaui) hege- 
dűt, négy csomó római húrt, hat vonásra 
való czimbalmot és zongorára való húrt. 10 
már 1687-ben külön orgonása volt, 11 s 
virginán (épinette-n) hetvennégy szent- 




[96. TÁROGATÓ. 



Munkács várának 

Esterházy nádor 

éneket, tánczdarabot és nótát tudott kiverni. 12 



4 Századok, 1888. 54—55. 

5 U.-o. 55- 

6 Káldi a Pallas Lexikonában v. 201. 

7 1708 januárius 12. Arch. R. v. 509. 

8 Bercsényi levelei 1709 május 14. és 
22. Arch. R. vi. 188., 191. 

9 Tört. tár, 1882. 570. 



1,0 U.-o. 571. 

1 1 U.-o. 1900. 337. 

12 Merényi — Bubics, Esterházy Pál, 196. 
Esterházy nótái jegyzékének mellékelt 
jegyzékét (Kismartoni herczegi fölevéltár, 
Rep. 85.) Merényi Lajos úr szívességéből 
közlöm. 





^^H ^f 


* jk 






.*$r i ^ 


> 



KURUCZ TÁROGATÓS. 



II. RÁKÓCZI KKRENCZ 481 

A zenét a főurak kastélyaiban is müveitek. Ennek köszön- 
hető, hogy a népies költészet irodalmi, a népies zene pedig 
művészeti színvonalra emelkedett. Rákóczi kuruczkorának egyik 
halhatatlan érdeme, hogy a zeneműköltészet a népiessel először 
ölelkezett oly melegen s hogy a népies zene művészi lett. Nem 
állapíthatni meg teljes hitelességgel a kurucz hangjegyírást, 
tabulaturát. 13 A Thalytól összegyűjtött szöveget vén czigányoktól, 
öreg muzsikusoktól s főképpen Pálóczi Horváth Ádám és Fáy 
István gyűjteménye alapján Káldi zenésítette meg, de már 
művészi feldolgozásban. A kurucz zene renaissancea tehát az ő 

r 
lt, J<*'r ChQ<*Jv Ujj 

vftA„^r lÁ+iigA) ^^r^r lto*.é*J. 
JíAL UcA 'fwifl ne***,'- 'faJoj^v* ***£ 

203. A RÁKÓCZI-NÓTA LEGRÉGIBB ISMERT DALLAMA P. HORVÁTH ÁDÁM GYŰJTEMÉNYÉBŐL. 

nevökhöz fűződik s a müzenében a népiesség terjedése a czi- 
gányság föllépésével esik egybe. 

Bizonyos, hogy Rákóczinak nem volt czigánybandája s 
az ő korabeli oklevelek sehol sem említenek czigánymuzsiku- 
sokat. Azonban a hagyomány kétségtelennek tartja, hogy 
Barna Miska szerezte a Rákóczi-nótát ' 4 és hogy Czinka 

15 Fabó a Rákóczi-albumban (124. 1.) s előttünk. Ezen újabb átírás segíthet és 
A magyar népdal zenei fejlődése czímű akkor elmondhatni Fabóról, amit ő mon- 
nagy művében (92. 1.) közli az Esterházy- dott Káldiról (A magyar népdal, 120.), hogy 
(helyesebben Vietorisz-) féle orgona-tabula- «a szigorú bírálat sok helyesbíteni valót 
túra facsimiléjét. Hosszasabb tanulmányt talál, de azért elég igazi kincs van köz- 
írt Esterházy Pál nádor énekeskönyvé- tűk. Ne féljünk a rostálástól." V. ö. Fabó 
röl iu.-o. 91 — 110.), de Seprődi János válasza, Erdélyi Múzeum, 1909. 214—232. 
szerint (Századok, 1908. 755. és Erdélyi Seprődi felelete u.-o. 233 — 243. 
Múzeum, 1908. 295-327. és 349-367.) M Ennek körülményei Thalynál, A 
megfejtései teljesen hibásak, egytől- kok, ír. 216. Fabó, A magyar népdal, 
egyig más ritmikai jelzéssel vannak 131 — 135. Barna mindenesetre élt Rali 
írva, s nincs egyetlen adaléka sem, mely korában, mert vén czigány volt már, mikor 
a maga eredeti, kódexbeli formájában állna 1737-ben (mikor nevével először talalko- 
Magyar Történeti Kletrajzok. 1909. 6l 



482 



MÁRKI SÁNDOR 



Panna a fejedelem kedves czigánya volt. IS A történelem ez 
idő szerint nem igazolhatja a hagyományt és csak annyit 
ösmer el, hogy már voltak egyes czigánymuzsikusok. Több 
bizonyossággal szólhat más zeneszerzőkről és zeneművészekről. 



=HF* 



Tempó, rubato. Siralmasan. 

Jaj ré - gi szép ma-g3'ar nép, Az el - len - ség té - ged mi - kép 
p. Élénkebben _____.- ^ == ~ 



£-£:d=p=:p: 



:Bt 



a= 



Szag - gat s tép ! Mi - re ju - tott ál • la - po-tod Rom-lan-dó cse • rép 



mf. p. rit. ^ 



Mint egy é - kes e - le • ven kép, Vol-tál o-lyan szép. Ma-gyar nép 

Szegény magyar nép ! 



f. a tempó. 

:Í2=íz!2í 



g^^gB g^S^JgB 



De a sas-nak körme között Fonnyadsz mint a lép. 
rit. dim. (Élénkebben.) 



V=-V- 



? ^ESES=^^E^. 



:*=*: 



Mi - kor lesz már ép ? 
>_ con expressione 

"^ b.h ^4 



Meg-rom • lot - tál mint a cse - rép, 

rit. >=— 



■$=$=&- 



$£ 



á^^i 



.t=t 



Jaj hát sze-gény ma-gyar nem-zet Jó - ra mi - kor 

204. a Rákóczi-nóta. (Káldy Gyula átiratában.) 



lép 



A fejedelem, mint ifjú, nem egyszer gyönyörködhetett 
/. Lipót király jól szervezett udvari zenekarának előadásaiban. 



zunk) egy czigányhangversenyen gróf Csáky 
Imre bibornok előtt ő hegedűlt legjobban. 
A bibornok le is festette mint czigány 
Orpheust. (Káldy a Pallas Lexikonában, 
11. 662.) 

1 5 Czinka Panna, a czigány Sappho, 
1722-ben született ; mégis őt tartották 80— 



100 esztendő múlva Rákóczi kedves czigá- 
nyának. Pl. Grellmann, Statist. Aufklárun- 
gen, 1795— 1802. Sckwartner, Statistik des 
Königr. Ungarn, 1809— 11. Ezt a hitet meg- 
gyökereztette Fáy István a Régi Magyar 
zene gyöngyeiben, 1857. Nincs nyoma, 
hogy Czinka Panna Rodostóban járt volna. 



ttí 



^s 






»3fk 



4 á^l j^ 







IÉ ■Ilii l ili.li.tlll I illlllll IM II 



1. RÁKÓCZI FERENCZ 



483 



<ef trónörökös, a kinek udvartartásához volt beosztva, szin- 
tén szerette a zenét s királykorában zenekara százhét tagból 
állt. Esterházy nádor elösmert zeneszerző volt, s mikor a höf- 
lányi prépostságot a kismartoni plébániával egyesítette, jeles zene- 
kart alapított, a mely az ö Harmónia coelestiséböl vagy összeírt 
dalaiból (Két fejér hattyúról, Égő lángban forog szívem) néhányat 
bizonyára elő is adott. 16 Rákóczi Erzsébet, a fejedelem nagy- 
nénje, fiatal korában a szomolyáni vár ablakánál « hegedűt von- 




X^At/< 



JJJC. 



SDT F5" íc£ c 5J fb c 




i> -3t %•* *"rr 



r 1 % i 






^ c(> cc . 1. -5: 



C9 c 



r i-ff 



9 Á v Á 



205 A VIETORISZ-KÓDEX 4 b LEVF.LE. 

ván», arrafelé nézegetett, a hol (Semptén) Esterházy lakott. 1 " 
Kenessey István hadipénztárosnak maga a fejedelem ajándéko- 
zott egy Guarnerianus-féle hegedűt, — bizonyára kortársának, 
Guarneri Andrásnak remekműveiből. 18 Cedrounak Bercsényi 
udvarában héttagú zenekara volt ; három magyar (Zsuffay, 
lanka, Tánczos), két német (líans Michel és Joseph), egy 
ezimbalmos és egy orgonás.' 9 A diskantista (szopránénekes) 
dalolt a zeneszek játékához. 20 Ottlyk Sándor karabélyos tiszt : 



16 Merényi — Bubics, 258. 
»7 Századok, 1904. 142. 
»« Mihalik, 142. 



'9 Arch. R. vni. 374., 412., 414. 

20 U.-O. 412., 4I 4. 

21 Századok, 1872. 598. 

61 



4 8 4 



MARKI SÁNDOR 



és Ádámi Jakab tüzérkapitány jó lantosok voltak. Az utóbbit 
Bercsényi úgy ajánlotta a fejedelemnek, 22 mint a ki mindenhez 
ért egy kicsit, de lantolni tud legjobban és «firgencz legény ». 
A táborba kellene küldeni : « tüzelni és lantolni ». A kurucz 
zenekar valóban így értelmezte föladatát. Maga Cedron — olasz 
vagy svájczi létére — több kedves kurucz dalt vagy hallgató 

palotásnótát szerzett; ha ezek 
közé nem tartozik is a tehénhús- 
nóta, melyet lakodalmaknál a 
tehénhús feladásakor szoktak 
húzni. «Más úton és a más 
kárán szeretném én tanítani a 
hadat a kótához — tréfálkozott 
Bercsényi a fejedelemmel; 2 ' — 
de ha csak simpliciter a tehén- 
hús-nótát vagy a tót lejtöt 
veszszük kőtára : bizony, zsidó- 
táncz lesz belőle, a kit sem 
maga nem tud járni, sem más.» 
A tehénhús-nótáról különben azt 
mondta az egyszeri német kar- 
mester, hogy: «Es hat kein 
Takt, klingt aber doch wohl». 24 
A Vietorisz-féle tabulatura bizo- 
nyítja, hogy a bujdosók nótáit, 
a kurucz dalokat már akkor hangjegyezték. A zsoltár hang- 
jától a csürgöndölőig minden érzelem megnyilatkozik ezekben 
a dalokban, a melyek most, kétszáz esztendő múlva is a 
szenvedelmek minden viharával ragadnak magukkal bennünket ; 
s a magyar skála, melyet ez a kor teremtett meg. a világ 
zeneértőinek figyelmét is leköti. Rákóczi korában a magyar 
zene- és dalköltők a nép hangulatát festették ; alkotásaik azért 




206. FALUSI KÁNTOR. 

(Szendrei után.) 



22 Szereden, 1704 szeptember 28. Arch. 
,R. ív. 157. 



2 5 1704 szeptember 8. Arch. R. ív. 124. 
2 4 U.-o. a jegyzetben. 



II. KAKUC/1 I ) Kl.N< / 



485 



lettek népdalok és örökéletüek. A fejedelemről írva maradt, 
hogy börtönéből menekülve, német népdalokat dúdolt.'' ösmer- 
hette Bécsben az Oh du lieber Augustin szerzőjét, de azt a 
magyar szöveget is, melyet a labanezok bosszantása végett 
később"' ugyanarra a nótára daloltak 1859 1861 táján, a kuruez 
szellem újraébredésének idején kissé megváltoztatott szöveggel : 



Verd meg, uram, verd meg 
Ebadta németjét, 
Országunk szemetjét, 
Kutyateremtettét ! 

A búsmagyar Doma- 
hidy Miklós is felsóhaj- 
tott : - 7 «Most kellene a 
Perczig szép vigasztaló 
éneklése, kit hajdanában 
szakmári házamnál el- 
énekelt. Tudnám az em- 
berséget, mert abban 
nőttem fel, de semmim 
sincsen.)) Szatmár alól 
a dunaordasi táborba 
hívogatta Pápay János 
Buday tábornokot dunai 
halra, a melyre a nagy- 
bányainál jobb borból igyanak áldomást Szalay Pál ezredessel, ki 
((muzsikusaival appetitust csinál». 2S Ellenben Pekri Lörincz Mike- 
szászán a német síposokkal fúvatott egy nótát, mikor észrevette, 
hogy az iddogáló Forgách tábornok a hajdúk előtt elszólja magát. 

4 1 katonabanda síposokból, trombitásokból, dobosokból állott. 
Minden gyalogszázadban volt egy török sípos vagyis tárogatos, 




207. KÖI'CSENYI MUZSIKUSOK. I. 

(Szendrei után.) 



< önéletrajz, 141. 
- ' I >allama Bartalusnál, Magy. Orpheus, 2. 
-7 1704 márczius 8. Arch. R. 1. 306. V. 0. 
Gyulay naplója (kézirat) 14. 



- s 1704 június 1. l'.-o. 1. 71. 
1 9 1705 augusztus it>. Tört, Tár, i8qq. 
464. 



4 86 



MARKI SÁNDOR 



minden lovas században egy-egy trombitás. A gyalogoknál két- 
fenekű, a lovasoknál félfenekű (üst- vagy réz-) dobokat hasz- 
náltak. A hangszerek csinosságára nagy gondot fordítottak. 
A táborban, vagy a fejedelem szállásán a síposok, trombitások, 
dobosok egy-egy bandába verődtek össze, s az újesztendő 
napját, május elsejét vagy a fejedelem nevenapját nagy vígas- 
sággal köszöntötték. 30 Udvari ebédeknél, báloknál vagy nagy 




208. KÖPCSÉNYI MUZSIKUSOK. II. 

(Szendrei után.) 

ünnepeken, sőt még a májtényi mezőn is, mint pl. az erdélyi 
beiktatásnál 31 ((mindenféle hadimuzsikák és eszközök)) hangoz- 
tak. 32 A fejedelem nevenapján 1707-ben a «jágerek», 1708-ban 
a trombitások « kántáltak*. 33 ((Finom trombitásokat)) Berthóti 
Ferencz a szász hadakból szerzett. Ezek nagyon díszesen jártak ; 
köntösüket arany galand és ezüst kapcsokra járó tizennégy 



>o 1706 október 4-ikén a fejedelem neve- 
napján hat muzsikus és dobos 15 tallért, 
16 dobos 16 tallért kapott. Tört. Tár, 1882. 
566. Rákóczi-tár, 1. 70., 81., 83., 119., 163., 
180., 187., 188. 



31 Tört. Tár, 1882. 563. 

3 2 Károlyi önéletírása, n. 424. 
3 3 Századok, 1888. 53., 55. 



RÁKÓCZI FEREN< / 



487 



aranyozott ezüstgomb ékesítette, egészen a fejedelem ízlése 
szerint.' 4 A sípost, ha jó móddal nem ment, csellel is befogták 
a bandába. 35 A dobot arravalónak tartották, hogy «nagy appa- 
rentiát, hírt és tartóztatást szerezzen az ellenség előtt))."' 6 De 
szerepe jutott a banda erősítésében is. A leghíresebb dobos 




209. DOBOS ANDRÁS. A FEJEDELEM LOVAS DOBOSA. I747. ÉVI KÉPRÓL. 

Dobos András 1707-ben állt Rákóczi szolgálatába és negyven 
esztendő múlva is elverte a rézdobon : 



H Tört. Tár, 1882. 753., 755-6. Ebből a 
korból maradhatott fenn az az alliterácziós 
mondás, hogy « sohasem hallottam szebben 
szóló szép sípszót, mint a szászsebesi szé- 
pen szóló szép sípszó.) 

5 5 Pl. Sánta Miklós 1704 januárius 15. 



megírta Bárczy alkapitánynak, hogy sípost 
a csicsvai várból nem adhat ; de ha kinn- 
szoritja s elviszi, arról nem tehet. Most is 
Polyánkába ment : Sapienti pauca. Areh. 
R. 1. 279 — 280. 
56 1704 márczius 14. U.-o. r. 123. 



4 88 



M-ÁRKI SÁNDOR 



Jó urunkra feltámadtunk : 

Semmit nyertünk, csak vesztettünk . . . 

Országunkból kibujdostunk, 

Magyar bortól elmaradtunk! 57 

Rákóczi a művészeteknek minden ága iránt érdeklődött. 
A képzőművészetekre is gondolt, mikor a száműzetésben fel- 
sóhajtott: «Te tudod, Istenem, mit akartam Magyarországgal; 
te fogsz ítélni rólam ». Már Olaszországban nagy lelkesedéssel 
tanulmányozta a templomokat és azoknak műkincseit: a fest- 
ményeket, szobrokat, oltárokat, faragványokat. 58 A szépmüvé- 
szetek elhanyagolását a Habsburgok főbb mulasztásai közé 
sorolta, 59 de velők folytonos küzdelemre utalva, nem léphetett 
Mátyás király nyomdokába s nem tehetett a képzőművészetekért 
annyit, a mennyit tenni akart. Mégis sokat tett s az ő neve 
dicsőségétől elválaszthatatlan néhány művész neve. 

Az iparművészet nemcsak nem hanyatlott, hanem sok tekin- 
tetben fejlődött is, mert a kuruczok a csatatéren is fényesen 
öltözködve szerettek megjelenni, s így elég munkát adtak az 
ötvösöknek, szkófiumvarróknak, hímzőknek stb. A műiparról 
különben már volt szó az ipar rovatában. 40 

Az építészet többnyire katonai czélokat szolgált, tehát csak 
iparszerüen fejlődhetett, s a művészethez Freysing, Le Maire, 
Stampa nevének kevés a köze. 41 Az inzsenérségnek dolgát — 
a fejedelem szerint 42 — úgy konczipiálhatni, mint a képíróét, 
kik közül noha mindenike képet ír, de ki olajos, ki vizes, ki 
száraz festékkel. Első sorban udvari építész-mérnökének, a tiroli 
Freysing János Antalnak föladata lehetett, hogy kastélyait, 
templomait rendben tartsa, renoválja. Működését nem ösmerjük ; 
de pl. a munkácsi, nagysárosi, eperjesi, sárospataki, szerencsi 



5 7 Századok, 1874. 258. Arczképét az szobrászat, műhimzés Rákóczi korában. 

Andrássyak festették le. Archaeol. Értesítő, régi folyam, xn. két és 

58 Önéletrajz, 37. Tört. Tár. 1882 — 3., négy közlemény. 

39 Rákóczi eml. 65. 4 1 Az építőiparról 1. e könyvben, n. 

40 Ebben a könyvben 11. 308 — 324. 1. 318 — 319. 1. 

V. ö. Thaly : Műötvösség, czímervésés, 4 2 1708 április 13. Arch. R. 11. 240. 




MA.WoKl ADAM ÖNARCZKÉPE. 



II. RÁKÓCZI FEREN( Z 



4Ö9 



stb. kastélyok stílusszerü helyreállí- 
tása, rendbehozása egymaga is elég 
föladatot róhatott reá. 45 A fejedelem 
1709 május 14-ikén behatóan meg- 
tekintette szerencsi kastélya építé- 
sét." 1705-ben a gyulafehérvári feje- 
delmi lakás helyreállításáról is intéz- 
kedett. ^ 

A szobrászat jobbadán csak 
az épületek díszítésére szorítkozott. 
A fejedelemnek több kép- és kő- 
faragója volt, sőt maga is értett 
a kepfaragáshoz. 46 Fölkelése kez- 
detének egyik legbecsesebb emléke 
az a Szent- János-szobor, a melyet 
Quirini százados megöletésének em- 
lékére Munkácson utóbb a császá- 
riak állítottak. 47 Az az ország, 
a melyben egy IVarrou Dániel 
készítette Rákóczi emlékérmeire az 
allegorikus alakokat és magának 
a fejedelemnek kitűnő arczképét, 
s a melyben, rajta kívül, Enyedy, 
Ocsovai és Ötvös is sikerült érem- 
reliefeket metszettek ki, elmara- 
dottnak, szegényesnek ebben a tekintetben sem mondható.' 

Festészettel a fejedelem, mint műkedvelő, maga is foglalkozott. 
Wienerneustadti fogságának unalmát részben ezzel enyhítette; 




2IO. SZENT JÁNOS MUNKÁCSI SZOBRA. 

(Az 1703. évi csata emléke.) 



13 Divald Kornél, A sárospataki vár. 
Ötven képpel. Budapest, 1903. 

4+ Rákóczi-tár, I. 198. 

4> Teleki-lt. T. S. oszt. 1535. sz. 

46 Thaly, Rákóczi iíj. 186. 

4 7 Fényképét Lehóczky Tivadar úr szí- 
vességéből közlöm. A Rákóczi-kastély 

Magyar Történeti Életrajzok. 1909. 



előtt köszobrot állítottak arra a helyre, a 
hol Majos 1703-ban lelőtte Quirini császári 
századost. Ez a szobor jelenleg a mun- 
kácsi fö-utezában 58. sz. a. Lehóczky 
Tivadar házának udvarában álL 
ben azt hitték, Rákóczi faragta. 
4 8 Századok, 1896. 1 11 — 113. 

62 



49© 



MARKI SÁNDOR 



Podolinban mint menekülő festette le önmagát 49 s kora nagy 
eseményeiből bizonyára másokat is megörökített. Táborozás 
közben ájtatosan hallgatott misét a legkisebb falu templomában 
is; de egyúttal megbírálta az ott látott szobrokat, festményeket, 
min Forgách tábornok megbotránkozott s nem tartotta őt jó 
katholikusnak. 50 Nem tehetett másképpen, mert a művészet 
szeretetében növekedett föl. Eperjesen már születése esztendejé- 
ben egész kis müvészsereg dolgozott az apja temetésének díszé- 
hez való képeken, hímzéseken, ötvös- és szobormunkákon. 51 
Nyolcz, tíz és tizennégy éves korában már lefestették, pl. 
1690-ben Müller Antal. 52 Ezek a festők egyúttal minden való- 
színűség szerint tanítói is voltak a festészetben. Lengyelországi 
bolyongása közben lengyel öltözetben festették le elefántcsontra és 
nagyobb alakban; 53 1703-ból ösmeretes egy olajba festett arcz- 
képe. 54 Az ónodi várban volt egy arczképe, a melyet az oroszok 
1849-ben czéltáblának használtak s összelövöldözték. 55 Érmeken 
Warrou s mások ismételten és igazán művésziesen ábrázolták a 
fejedelmet. 56 Egy alkalommal mint imperátort, római jelmezben 
festették le. 57 Világszerte ösmeretes Mány okitól festett képe, 
a szász király taschenburgi kastélyának egyik féltett kincse. 58 
Mindezek hiteles arczképek, a melyekhez ült is a fejedelem; 
1708 április i2-én,pl. a naplóíró szerint, 59 Kassán egy derék kép- 
íróval (alkalmasint Bogdánnal) « rajzoltatta le» magát. 60 Képzelhető, 
hogy a fejedelem és a festő ilyenkor mindig művészeti kérdé- 
sekről társalogtak. 61 



49 Riedl, Rákóczi és a képzőművészetek. S 6 Tört. Tár, 1893. 719—721. 
Budapesti Hírlap, 1906. 296. sz. 29. 1. Kala- 5 7 Valamennyi arczkép e könyvben, 
zantinum, 1906. 3. sz. 58 E könyv 1. kötetének czímlapja előtt. 

50 Századok, 1874. 513. Hadtört. Közi. S9 Rákóczi-tár, 1. 114. 

1891. 453. 60 Rákóczi életrajzának 1707. Nully-fé!e 

51 U.-o. 1873. 667. kiadásában a fejedelem lovasképe alkal- 

5 2 Ezek a képek Thalynál. Rákóczi ifj. masint egy Thököly-féle kép ismétlése; 
45., 69., 128—9. ettől csak nemiben különbözik a kassai 

53 Mihalik, 119., 124. Lancelot-f éle kiadás képe, szintén 1707-ből. 

54 U.-o. 145. (Apponyi, Hungarica, 11. 347 — 8. 1. 1496— 

55 Thaly, Dunántúli levéltárak, 38. (az 7. sz. 

Akad. Értekezések közt.) 61 Részletesen : Századok, 1904. 646—9. 



II. RÁKÓCZI KERENCZ 49 1 

A fejedelemnek hírneves udvari festője, Mányoki Ádám, 
szokolyi (sárosmegyei) nemes a hannoveri Scheitz Andrásnak 
és a párisi Largilliére Miklós hírneves arczképfestőnek volt a 
tanítványa. Tőlük leste el a rajz pontosságát, a ragyogó színe- 
zést, a jellemzés erejét. Berlinben a porosz király is fölkereste 
műhelyében. Ott ösmerkedett meg Rákóczinéval, a kinek szá- 
mára már 1705-ben lefestette a fejedelmet és két fiát; 1706-ban 
talán vele együtt jött Magyarországba, hol a fejedelem 900 forint 
évi fizetéssel alkalmazta udvari festőjének. Nem annyira diplo- 
mácziai megbízással, mint tanulmányai folytatására küldte ki 
Hollandiába, melynek mesterei szintén nagyban hatottak reá. 
Königsbergben egyenesen a fejedelem megbízásából járt. 62 
O lehetett «a fejedelem képírója», a ki Danczkában természet 
után festett le egy galambot, melynek fejét lágy szöggel a 
fához erősítette. A galamb alig bágyadt el s utóbb frissen 
mozgott. 65 Lengyelországból Berlinbe, majd Drezdába ment, hol 
— immár bujdosó urának ajánlatára — II. Ágost lengyel király 
udvari festője lett s t 757-ben — hat évvel idősebb mesterével 
Largilliére-rel egyidőben — mint ilyen halt meg nyolczvan- 
négy esztendős korában. Ott őrzik Rákócziról, III. Ágostról, 
Scembek és Sapieha kanczellárokról, egy főrangú nőről festett 
arczképeit s ú. n. malomköves tájképét. 64 A német festők közé 
sorolják a bazini születésű Kapeczky Jánost is, a ki 1686-tól 
1708-ig Rómában működött, majd — Liechtenstein herczeg meg- 
hívására — Bécsbe ment s utóbb III. Károly király udvari festője 
lett. 65 Mányokinál tehetségesebb arczképfestőnek tartották s a 
labancz főurak szívesen ültek neki; pl. a Pálffyak családi képei 

62 171 1 április 5. Arch. R. ni. 615. albumában, 60.) Rákóczi apja udv. festó- 

63 Rákóczi-tár, 1. 260. jenek mondja őt, holott I. Ferencz halá- 

64 Életrajza Vasárn. Újság, 1889. 41. és lakor Kupeczky csak 9 éves volt és a 
1896. 9. sz. Szanától Pallas Lex. xn. 294. svájczi Claustól csupán 17 éves korában 
Századok, 1874. 99., 512 — 3. és 1904. 647. kezdett tanulni. Életrajzát külön fűzetekben 
Fővárosi Lapok, 1876. 108. sz. L'Advocat- írták meg Zsilinszky Mihály 1878-ban, 
Mindszenti, Biogr. Lex. v. 58. Tudom. Nyáry Sándor 1889-ben (Der Portraitmahler 
Gyűjt. 1828. ív. 36 — 38. Riedl, Budap. Hír- Kupeczky. 8-r. 124 lap. U.-ó, Egy isme* 
lap, 1906. 296. sz. rétien Kupeczky-kép. Képes Folyóirat, 

65 Pékár Gyula (A magyar festőművészet 1905. xxxvn. 245 — 7.) 



62 



492 MÁRKI SÁNDOR 

közül nyolczat ö festett. 66 De a kurucz élet is érdekelte. Saját 
arczképe lehet a tárogatós, a mely hat más arczképpel együtt 
a magyar Szépművészeti Múzeum kincsei közé tartozik. Sok 
képét őrzik hazánkban, de müveinek legszebb gyűjteménye 
Nürnbergben látható. — Bogdán Jakab Bécsben tűnt föl először 
csöndéleti képeivel; majd Kassán Rákóczi udvari festője lett s 
mint ilyen szőlőt kapott Tokajban. A szabadságharcz végén 
valószínűleg a fejedelemmel bujdosott ki Angliába, hol Anna 
királyné számára sokat festett. 67 Mediczky László lengyel festő 
1704-ben Belényesben tartózkodott, hol a ráczok mindenéből 
kifosztván, útlevelet kért a hazatérésre; a fejedelem azonban 
kijelentette, hogy «ha alkalmatos lészen a képírásra, szolgála- 
tunkba beveszszük». 68 Mindszenti Mihály egri képíró már 1706-ban 
dolgozott a fejedelem számára. 69 

Az udvari festőknek nemcsak arczképeket 7 ° és talán csata- 
jeleneteket, hanem zászlóképeket s iparművészeti mintákat is 
kellett festeniök. Állítólag maga Mányoki készítette a fejedelem 
dolmányának kivarrásához való ezüstmintát; ő írt formát a 
Kassán varrni kezdett ezüst trádorához ; új hímzésformát csinált 
a fejedelem köntöséhez stb. 71 A zászlófestést jól fizették; pl. 
Rákóczi apjának temetési zászlajáért 1677-ben a képíró 350 
forintot kapott. 72 A legdíszesebb zászlókat a kisszebeni képíró 
s a lőcsei Pár Mihály festette. 75 Egy kassai képírót Károlyi Sán- 
dorné foglalkoztatott zászlók festésével. 74 A történelmi festőknek 
szintén akadt munkájuk. . Pl. Szirmay István megrendelésére 
Metner egy 10 — 12 rőfnyi vásznon festette le Caraffát és bíró- 
társait, kik közül Szentiványi László valamit sug a Caraffa 



66 A királyfai képtárban. Kumlik Emil a 70 Látogatáson készülhetett Pekri Lörincz 
Budapesti Hírlapban, 1908. 108. sz. arczképe. V. ö. Szádeczky czikkét, Száza- 

67 Tud. Gyűjt. 1828. ív. 35—36. Száza- dok, 1908. 419. 

dok, 1874. 32. Műveit Angliában újabban 7 1 1709-ben. Tört. Tár, 1882. 755., 757; 

Térey Gábor kutatta s egy művét meg is 1883. 192., 194. 

szerezte a szépmüv. múzeum számára. 7 2 Századok, 1873. 677. 

68 Thaly a Századokban, 1869. 745. Mű- 7 5 Thaly, Archaeol. Ért. x. (1890.) 75. 
vészét, 1904. 197. Párról a »Művészet», 1909. 412. 

69 1706 április 28. Tört. Tár, 1882. 564. 74 1706 július 6. Károlyi-Oki. v. 491. 




211. KUPECZKY JÁNOS ÁLLÍTÓLAGOS ÖNAKCZKÉPE. 



494 MÁRKI SÁNDOR 

fülébe. A festő ezért a művéért száz aranyat és két átalag 
tokaji bort kapott. 75 Az augsburgi Rugendas György Fülöp 
(1666 — 1742), az augsburgi művészeti iskola igazgatója, Jacques 
Courtois követője, nálunk különösen élénk és jellemző kurucz 
csataképeivel lett ösmeretes. 76 A szintén külföldi Richter D. 
lefestette a fejedelemasszonyt és két fiát, s ezeket a képeket 
Bercsényi 1704-ben az elfogott báró Furtenburg császári kapi- 
tány útján ládákban küldte meg Rákóczinak, kit Richter utóbb 
szintén lefestett. 77 A szász Schuller Brassóban viszont már 
ekkor feltűnt oltárképeivel. 1 * Torzképfestök sem hiányoztak. 
Alkalmasint Kupeczkytől van Bottyán ösmeretes karrikaturája, 
a melynek aljára önmagát is odarajzolta. Egy emlékérem rajzán 
a szebeni Schuller György egy pajzsos harczost ábrázolt, a ki 
a haza oltárán égő tüzet kardjával szétszórja s a három Vesta- 
szüzet elkergeti. 79 

A fejedelem és Bercsényi jártak elől jó példával a képek 
gyűjtésében. Mikor a soproni Szentmargitban (Margarethenben) 
a hajdúk Scalvioni házánál a képeket leszaggatták, ezeket Niczky 
Pál a maga számára megmentette ; 8o Bercsényi pedig szigorú 
vizsgálatot rendelt, mikor a zsolnai templom átadásakor a Boldog- 
asszony-képét a protestánsok megégették. 81 A szentképeket a 
fejedelem többnyire örökölte. Nagyanyja a lengyelországi Kloko- 
cowból vette meg s a munkácsi vár kápolnájában helyezte el 
a csodatevő Boldogasszony képét, a melyet ötvöse három koro- 
nával és sok más drágasággal ékesített föl. 82 A nagyasszony 
ugyanoda lemásoltatta és szintén fölékesíttette a censtochowi 
csodatevő Mária-képet is sok szentképpel együtt. 85 Krisztus-kép 
még a fejedelem wienerneustadti börtönében is volt; rendesen 



7 5 Zsilinszky, Egy ismeretlen magyar 7 3 Quellén zur Gesch. Kronstadts. ív. 

festő. Hazánk, 1904. június 5. Századok, 309. 

1905. 87. 79 Tört. Tár. 1893. 720. 

7 6 Számos képe jelent meg ebben a könyv- 80 1704 márczius 9. Arch. R. 1. 314. 
ben is. 81 x^o^ deczember 9. U.-o. vin. 20. 

77 1704 április 28. Arch. R. ív. 26. Mihá- 82 Tört. Tár, 1900. 323—4. 
lik, 177-8. 83 U.-o. 325., 327. 



II. KAKüC/I FERENCZ 



495 



az előtt imádkozott/ 4 1688-ban a Rákóczi-árvák Patakra vitt 
kincsei közt említik Zrínyi Ilona képét, azt a tükröt, a melyikbe 
a Boldogasszonyképe volt festve a kis Jézussal, Szent Borbála 
két képét, egy mesterséges varrott képet, a censtochowi Boldog- 
asszony és valami királyi vendégség rézre festett képét stb. 8$ 
1697-ben Rákóczi és felesége tíz képet bízott Körösy gond- 
viselésére. 86 Az újhelyi fehérbarátoknál 3000 forintban volt 
elzálogosítva az a tízezer scudit érö gyémántos kép, a melyet 
XIV. Lajos ajándékozott Thökölynek, ki Rákóczit kérte meg, 
hogy váltsa ki, a míg kiválthatja. 87 Neki küldette el a galatai 
jezsuiták gondviselése alatt álló Boldogasszony-képet is a hozzá- 
tartozó ékszerekkel, a melyet azután a fejedelem a munkácsi 
várkápolnában helyezett el. 88 Az ö korából ma is több csoda- 
tevő Mária-kép van az országban ; így a kolozsvári jezsuiták 
(most piaristák) templomában a könnyező Mária-kép stb. Kassán 
1706-ban a jezsuiták templomában Loyolai Szent Ignácz, Surány- 
ban 1708-ban Szűz Mária képének könnyezéséről beszéltek. 89 
Beszélik, hogy a rozsnyói tanácsülések idején (1706. novem- 
ber 26 — 1707. februárius 5. közt) a fejedelem maga is láthatta 
a templomban, mikor a térdelő Szent Istvánra tekintő Máriának, 
Magyarország nagyasszonyának képe sírt. 9 ° A szentképeket 
akkor általában véve inkább a hívők, mint a műértők sze- 
mével nézték, s rossz néven vették a fejedelemtől, hogy 
mübecsöket vizsgálja. Megvallotta, 9 ' hogy ha ö maga képírással 
vagy képfaragással foglalkozik, másra nem is gondol és teljesen 
arra a munkára szenteli idejét. Ha félbe kell szakítnia, a hosszan- 
tartó benyomás következtében mindig arra vágyakozik, hogy 

84 Önéletrajz, 139. Mennyei Korona ezimü könyvében az egész 

8 5 U.-O. 1896. 700., 785. világon levő csodatevő Mária-képek jegyzé- 

86 U.-o. 1900. 252. két. Ezt kiegészíti Balogh Ágost : Beatis- 
1704 április 2. MHH. xxiv. 523-4., 567 tima virgo Maria, 1 873. Ösmertettem a Pesti 

88 U.-o. 528., 641— 5., 649., 650 — 2. Le- Naplóban, 1872. 102. és Pallas Lex. xir. 338. 

hóczky, Munkács, 281. 90 Hevenesi MSS. XVI. kötet 288. 1. 37. sz. 

8£ > Századok, 1881. 125. Esterházy Pál (A budapesti egyet, könyvtárban.) 

nádor kevéssel azelőtt (1696.1 állította össze 9 1 Önéletrajz, 432 — 3. (1710- 



4<;6 



MARKI SÁNDOR 



müvét mielőbb folytathassa. Szeme, látása a természetibe utalja 
mindenben, a mikor képet fest vagy farag; s a színek alkalmazá- 
sában a természetet kívánta követni. A festés, rajzolás — mondta 
máskor 92 - a remetét könnyen elvonja a lelki gyakorlatoktól; 
jobb tehát, ha inkább kézimunkával foglalkozik, mint festéssel 
és más művészetekkel. Ezek ugyanis erősebben hatnak a kép- 
zeletre, jobban szórakoztatnak s nem untatnak oly gyorsan, 
mint azok, a miknek folytonos gyakorlása a testet fárasztja. 

A két országnak és a Rákóczi-háznak czímerével kifestett 
egykorú mülap nemzeti színű betűi alulról lefelé, jobbról balra 
és keresztben olvasva nemcsak hazafias, hanem művészi ihlettel 
is igazán kívánták: « Vivát princeps Rákóczi, vindex patriae, 
diu vivát !» 95 Magyarország mindenben tőle várta felvirágzását. 

9 2 Önéletrajz, 305 — 6. (1717-hez). 
9? Thaly, Dunántúli levéltárak, 37. 




212. LANTOS SVRENA MINT ASZTALDÍSZ. 

(Az Esterházyak fraknói kincstárában ) 



KILENCZEDIK KÖNYV. 

A FÜGGETLENSÉGI 
HÁBORÚ 



Magjai Történeti Életrajzok. 1909. 63 




213. ARAD 



I. 

ERDÉLY MÁSODIK ELVESZTÉSE. 

1707 — 1708. 




fejedelem éles esze, erős ítélete, mindenre kiterjedő 
figyelme, nagy tanúltsága a nemzeti állam kiépítésének 
munkájában tűnt ki igazán. Munkájának érdemét növeli, 
hogy folytonos csatazajban, örökös bizonytalansággal küzdve 
kellett dolgoznia. 

Az akkori Európának egyik legnagyobb hadvezére, Starhem- 
berg, még az ónodi gyűlés ideje alatt kitört a Csallóközből s 
Vágújhely, Trencsén és Lipótvár közt erős sánczot ásatott. 
Rákóczi majdnem olyan rossznak tartotta ezt a hírt, mint ha 
valami csatavesztésről értesült volna. Ahogy Bercsényinek 
mondta, ha Starhemberg megvalósítja elképzelhető tervét, akkor 
a szabadságharcz három hadjárattal véget ér ; s ha diplomácziai 

63* 



5°° 



MARKI SÁNDOR 



működései sem sikerülnek, akkor erejök végső megfeszítésére 
kell gondolniok. 1 Pedig a császáriak helyzete sem volt kedvező. 
Rákóczit Vetésy Monsból értesítette, hogy a bajor választó Te 
Deumra megy, mert Berwick franczia hada Spanyolországban 
Almanzánál(i707 április 25-ikén) megsemmisítette Károly spanyol 
király hadait ; 2 Valencia megadta magát a francziáknak s a 
Habsburg-király Barcelonába szorult. Vetésy mégis éppen ebben 
a pillanatban figyelmeztette Rákóczit, hogy semmit sem várhat 
XIV. Lajostól, ki még unokáját sem segítheti meg a spanyol 
trónon. 5 Milano, Mantova, Nápoly a császáriak kezébe került; 4 
de meghiúsult a Provence megszállásának, Toulon lerombolásá- 
nak s vele a francziák földközitengeri hatalma megsemmisítésé- 
nek a terve. Bercsényi kerülő úton magától a czártól hallotta, 5 
hogy ((Toulonnál megverték a németet» ; Jenő herczegnek 6000 
(helyesebben 10.000) embere elvesztésével kellett visszavonulnia 
Piemontba. Mindenesetre oka volt Rákóczinak, hogy követével 
külön kihallgatáson üdvözölje XIV. Lajost, az asturiai herczeg 
(spanyol trónörökös) születése s az almanzai, touloni és német- 
országi győzedelmek alkalmából. 6 Azonban éppen ezek a sikerek 
bátorították föl a franczia udvar kitűnőségeit, hogy Fénelon 
érsek és a burgundi herczeg vezérlete alatt békepártot alakítsa- 
nak, mely a császárral és szövetségeseivel a megegyezést 
keresse. A békepárthoz utóbb Torcy külügyminiszter, sőt némileg 
Rákóczi is közeledett. A fejedelem ugyanis a háború szerencsés 
befejezésére múlhatatlanul szükségesnek tartotta, hogy a svéd 
királyt a czárral, a franczia király és a bajor választó közben- 
járása mellett, kibékítse. A harczias párt, melynek élén maga a 
dauphin állott, minden kibékülést meghiúsított. 

Az udvar ily körülmények közt a Rajna vagy a Po mellől 
nem rendelhetett csapatokat Magyarországba, de az ónodi hatá- 



1 Rákóczi eml. 227. 5 1707 szeptember 7. Arch. R. v. 439. 

2 1707 május 6., 15. Fiedler, 1. 53 — 54. 6 Az 1708 januárius 17-iki kihallgatás- 

3 1707 május 23. U.-o. 1. 54. rol Vetésy jelentése januárius 19-ikén. Fied- 
^ Vetésy 1707 április 19. U.-o. 1. 51. ler, r. 81. 



II. RÁKÓCZI FERENCZ 



50 > 



rozatot sem hagyhatta katonai megtorlás nélkül. Legczélszerübb 
lett volna minden erejét valahol a Tisza mellett összevonnia, 
hogy döntő csapást mérjen a kuruezokra ; de ezzel Erdélyt 
könnyen kiszolgáltatta volna a törököknek, kikkel a bécsi 
diplomáczia sehogy sem tudott tisztába jönni. Rabutinnak tehát 
Erdély, Starhembergnek a Vág-vonallal szemben Ausztria 
Pálffynak a Dunán- 
túl ellenében Stájer- 
ország védelme ju- 
tott feladatul : táma- 
dás helyett védelem. 
Rabutiii Bécsből 
1707 augusztus 6-án 
indult le; eleinte a 
Dunántúl harczolt a 
kuruczokkal, de a 
hónap végén rá- 
szánta magát, hogy 
hétezer emberével 
Erdély felé nyomul- 
jon. Szentkereszti 
András Bécsből 

mindjárt meg is bíz- 
tatta gróf Teleki 
Sándort, ki Havas- 
alföldre akart kime- 
nekülni, hogy ha a segítség szerencsésen bemehet, «jobb leszen 
maga édes hazájában kinekkinek lenni, mintsem azon kívül 
mások grácziájától függni ». 7 Kétséges volt, Rabutin Zarándon 
at a Kaján útján, vagy a Maros völgyén fölfelé akar-e 
bejutni. Most már ez utóbbi út is szabad volt, mert Károlyi 
iúlius 25-ikén abbahagyta Aradnak három hétre tartó ostro- 




214. FENELON. 



: 1707 szeptember 12. Teleki-lt. 3489a. 



502 MÁRKI SÁNDOR / - 

mát s a hónap végén már Nagykárolyban várta a fejedelem 
parancsait. Rákóczi őt eleinte a Vág oltalmára rendelte, míg 
Esterházy Antal Sléziára üt. 8 Azt hitte, hogy Erdélyt Vay 
Ádám és Pekri megőrizhetik Rabutin ellen, ki gyalogságá- 
val nem repülhet. 9-10 Károlyinak és Esterházy Antalnak Buda 
alatt kellett volna meggátolniuk Rabutin átkelését, de ebben 
a fejedelem nem-igen bízott, mert saját gyalogságát Érsek- 
újvár és a bányavárosok kötötték le. Ha tehát átkelhet is 
az ellenség, a Tiszántúlt sorsára akarta hagyni és csak a Részek- 
ben fölvenni a derekas küzdelmet. Ott kellett — de Szeben 
ostromzárának fölszabadítása nélkül — Pekrinek az erdélyi és 

215. SZENTKERESZTI ANDRÁS NÉVALÁÍRÁSA. 

Vaynak az udvari hadakkal várakoznia Rabutinra. Tudta, sok 
fecsegés lesz a miatt, hogy ő maga nem megy Erdély védel- 
mére ; de akkor az orosz-svéd-franczia kiegyezés kedvéért az 
északi határok közelében kellett maradnia. 11 

1707 augusztus 30-ikán reggel 12 Rabutin valóban átkelt a 
Dunán, s Esterházyt visszarendelte a Vág mellé. Mikor híre 



8 A nándorfehérvári basa szerint három némelyiknek)). Azonban «reflexióval lesz 
nap alatt be vehette volna Aradot, ha ko- Antal úrra is.» 

molyan akarja. Ezen vád ellen Rákóczi 10 Augusztus 28. Arch. R. 11. 90. Károlyi- 
követei megvédték Károlyit (Márki, Arad, Oki. v. 672. Rabutinnak — a fejedelem 
11. 290.), azonban maga Rákóczi (Emi. 233.) sajátkezű jegyzéke szerint — 5 lovas és 
hibáztatta, hogy nem hallgatott a melléje 3 gyalogezrede s 1 gy. zászlóalja volt. 
rendelt hadmérnökökre és idegen tisztekre, Arch. R. 11. 93. 

holott önmaga még sohasem látott ostro- II 1707 augusztus 28. U.-o. 11. 91—92. 

mot. 12 Esterházy Károlyihoz augusztus 30 ikán 

9 Augusztus 24. Arch. 11. 90. Károlyi a Aszódról, egyúttal az ellenség nyugtalaní- 
fejedelemnek azt válaszolta (Károlyi-Oki. tására vonatkozó javaslatokkal, Károlyi- 
v. 648.), hogy van ott elég had; «ha sza- Oki. v. 674 — 7. Károlyi naplója szerint 
lonna volna az ellenség, talán nem is jutna 31-én kelt át. Károlyi önéletírása, 1. 197. 



II. KAKOCZI FERENCZ 



503 



futott, hogy a svéd király Sléziára tört, hajlandó volt elhinni, 

hogy Rabutint e miatt Kecskemét alól visszahítták ; hiszen S/ered 

alól Starhemberg is Nagyszombathoz szállt es három ezredet 

küldött Morvaországba, a sléziai események szemnK-ltartására. 

Ha mindez igaznak bizonyulna, Károlyi egész hadtestével 

átmehet a Tiszán, hogy a rácz határöröknek a császáriakhoz 

csatlakozását megakaszsza. I3 

Pekri is abbahagyhatja most 

már Szeben megszállását ; mert 

ha Isten győzedelmet ad Rabu- 

tinon : ha marczipánja lesz is 

a német helyőrségnek, köny- 

nyebben föladja a várat, a 

mennyiben segítséget többé 

nem remélhet. A szebenvidéki 

falvak oltalmazásáért tehát nem 

méltó elhagyni ily nagy remény- 

ségü jót, melytől az ország 

állandó boldogsága íügg. Egy 

újabb zsibói veszedelemtől nincs 

mit tartani ; mert az ellenség 

most nem olyan erős, mint 

akkor, hogy győzedelme esetén 

a két országot eláraszsza. 14 

Kellemetlenül érintette a fe- 
jedelmet, hogy az ellenségnek kétfelöl való megtámadására 
tett intézkedéseit nem hajthatták végre; de Károlyinak minden 
intézkedését helybenhagyta. Vayval udvari hadait rendelte 
Pekri mellé, hogy derekas mozdulatot tehessen, ha Rabutin 
Aradnál késlekednék, vagy a Körösökre visszafordulna. 1 *' 




2l6. II. APAFI MIHÁLY ARCZKEPE. 

(Szendrei után) 



15 Szeptember 11. Károlyi-Oki v. 686 — 7. >S Szeptember 18. U.-o. 11. 104. és az 

es Arch. R. ír. 94 — 8. Erd. N. Múzeumban. 

•4 Rákóczi Pekrihez szeptember 11. Arch. 
R. ír. 101— 3. 



504 MÁRKI SÁNDOR 

Károlyi mindenesetre folytassa útját, ha az ellenség Nagy- 
váradon át akarna nyomulni ; ha azonban Sólymos és Tót- 
váradja felé menne, jobb, ha visszatér és a Vág védelmére 
Esterházy Antalhoz csatlakozik. 16 Ilyképp olyan bizonytalan- 
ságban hagyta Károlyit, mint maga a király Starhemberget ; I; 
de egy tarsoly éléssel nem is küldhette a tiszai pusztaságra, 
hová ezelőtt néhány száz szekér élés nélkül nem mehetett. 
Híre ment annak is, hogy Rabutin magával viszi II. Apafi 
Mihályt s a császár hűbéres fejedelmévé teszi. Ezt «csak azok 
hirdetik, — mondta 18 — a kik kívánják; de csodálnám, ha azok 
elhinnék, a kik a bécsi udvart ösmerik». 

Károlyit a fejedelem maga intette, hogy ne hirtelenkedjék a 
bemenetellel s a sarkadi hajdúkat mindenesetre megsegítse, ha 
sánczukat az ellenség megszállaná. Leveléhez azonban egy 
udvari ember — a fejedelem tudta nélkül — czédulát ragasztott/ 9 
a mely olyasmit tartalmazott, hogy Pekri, a ki még szeptember 
26-ikán is Huszton volt, Erdélyt nemannyira Rabutin, mint 
inkább Károlyi bemenetelétől félti. Azt mondta, ha be is megy, 
nem jön ki békével Erdélyből. A két vezér Nagyenyeden éppen 
aznap, a fejedelem nevenapján, találkozott egymással, 20 a mely 
napon Rabutin a kajám hágón át Erdélybe nyomult. 21 Ez a 
hágó a Fehér-Körös völgyéből Borosjenő, Halmágy, Körösbánya 
és Brád felől az Erdélyi-Érczhegységen át vezet le Kőfalunál a 
Kajánpatak völgyébe, a mely Marosnémetinél ömlik a Marosba. 
Károlyi már augusztusban bíztatta a fejedelmet, hogy ha Pekri 
megteszi, a mit megírt neki," itten is helyt állhat. 22 Isten jó alkal- 
matosságot mutatott az ellenség meggyalázására, — felelte a 



16 Szeptember 18. U.-o. ír. 104 — 5. rolyi tudósítása nyomán a kajáni passust 

17 Ezt maga is elösmeri szeptember 22-én említi. Károlyi-Oki. v. 713. Különben szep- 
U.-o. 11. 105. tember 16-ikán a fejedelem már előre je- 

18 U.-o. 11. 106. lezte, hogy mivel az ellenség a makói 
J 9 Szeptember 27. Károlyi-Oki. v 704. utat választotta, könnyű feltenni, hogy 

20 Károlyi önéletírása, 1. 199. Arad felé, vagy a Kajánon át akar be- 

21 Rákóczi eml. 233.) tévedésből s utána menni. U.-o. 694. 
Kővári is (Erdély tört. v. 79.) Vaskapunak 22 Károlyi-Oki. V. 648. 
írja; gr. Barkóczy 1707 október 21-én Ká- 



II. KAKor/l ) ERENÍ / 



5°5 



fejedelem; 25 — itt az idő: legyen rajta minden erejével és 
tehetségével, hogy az ellenség zavarba hozásával édes nemze- 
tünknek vigasztalást nyerhessünk. ((Ellenségünk megzavarásával 
mindakét hazára vigasztalás terjed — írta nemsokára 
Nemzetünknek szép hírét s emlékezetét előtte viselvén, azt az 
ellenségen